Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-09 / 40. szám, csütörtök

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. íebruár 9. csütörtök 30 fillér IX. évfolyam, 40. szám ÄŕÄŕ^^ŕŕSí^ífSíeíť'S^í^ŕÄÍ ts X • j jn j j A második ötéves terv nagyvonalú feladatot tűz ki — | i j a dolgozó nép életszínvonalának több mint egyharmadával j| való emelését. E feladat teljesítéséhez szükséges, hogy jj lényegesen továbbfejlődjék az egész népgazdaság * |j I í és emellett főleg a mezőgazdasági nagy termelés f! Közlemény Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Prágában február 6—7. és 8-án tartotta teljes ülését. . Az ülésen a CSKP Központi Bizottsága megvitatta Vratislav Krutina elvtárs beszámolóját a tavaszi mezőgazdasági munkák előkészítéséről és Viliam Široký elvtárs beszámolóját a nemzetközi helyzetről, valamint a csehszlovák külpolitika feladatairól. Mindkét megtárgyalt kérdésben határozatot hagytak jóvá. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága Antonín Novotný elvtárs beszámolója után határozatot hozott, hogy 1956 június havában összehívja Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciáját. A CSKP Központi Bizottságának határozata Csehszlovákia Kommunista Pártja országos konferenciájának összehívásáról Csehszlovákia Kommunista Pártja valamennyi szervezetéhez! A CSKP Központi Bizottsága közli, hogy 1956. június 6-ra Prágába összehívja Csehszlovákia Kommunista Pártjának országos konferenciáját a következő napirenddel: A CSK P Központi Bizottságának irányelv-tervezete az 1956— 1960. évi né~gazdasáíifejlesztési második ötéves tervre. A CSKP Közpo. ti Bizottsága a pártszervezeteknek a CSKP országos konferenciáján való képviseletéről a következő irányelvekben állapodott rreg : 1. égy küldött 2t00 tag nevében szavazati joggal; 2. egy küldött 2030 párttagjelölt nevében tanácskozási jogial; 3. az országos konferencián részvevő küldötteket a párt alapszabályzata alapján a CSKP kerületi bizottságainak ülésein választják meg; 4. a Nemzetvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium fegyveres erői keretében működő pártszervezeteket képviselő küldötteket a többi küldöttekkel együtt a kerületi pártbizottságok ülésein választják meg. CSEHSZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA. A CSKP Központi Bizottságénak határozata a tavaszi mezőgazdasági munkák biztosítására A mezőgazdasági termelés a múlt évben emelkedést mutatott, a termelés nyers terjedelme az 1954-es évvel szemben 11,5 százalékkal növekedett. Számos növényfajtánál emelkedtek a hektárhozamok, növekedett az állatállomány és az állatok hasznossága. A gabonabegyűjtést valamennyi kerületben teljesítették és országos viszonylatban teljesítették a hús- és tejbegyűjtést is. Emelkedett a mezőgazdasági dolgozók és főleg a szövetkezeti tagok életszínvonala. Ezeket a sikereket azért értük el, mert a párt és a kormány a múlt évben rendkívül nagy figyelmet és gondoskodást szentelt a mezőgazdasági feladatok teljesítésének. A mezőgazdaság fokozott anyagi segítségben is részesült. A múlt évi időjárási viszonyok általában kedvezőek voltak. Fokozódott a mezőgazdasági dolgozók munkatörekvése. Az elért sikerekben legnagyobb részük az egységes földművesszövetkezeteknek van, __ amelyek tovább szilárdultak és számbelileg nökedtek. Beigazolódott a párt- és a kormány politikájának helyessége, hogy csupán az EFSZ-ek fejlesztésével, a szocialista nagytermelés útján lehet biztosítani a mezőgazdasági termelés gyorsabb és tartós növekedését, és hogy a mezőgazdasági termelés fokozása az életszínvonal emelkedéséhez vezet. E sikerek ellenére mezőgazdaságunkban meg mindig jelentős fogyatékosságok mutatkoznak. 1955-ben nem biztosítottuk teljesen minden parlagon heverő föld megművelését és a rosszul megművelt földeken a termelés intenzívebbé tételét. Nem tarj tották be a burgonya és a cukorrépa tervezett vetésterületeit, a tavaszi munkák és a begyűjtés agrotechnikai időpontját, nem biztosították a jó minőségű komló termelését és az őszi szántás tervszerű elvégzését, az EFSZ-ek pedig nem érték el a tervezett szarvasmarhaállományt. Nem törekedtek eléggé hatásosan az állami gazdaságok dolgozói a gazdálkodás megjavítására. Az 1956-os esztendő a második ötéves terv első éve. A második ötéves terv nagyvonalú feladatot tüz ki — a dolgozó nép életszínvonalának több mint egyharmadával való emelését. E feladat teljesítéséhez • szükséges, hogy lényegesen továbbfejlődjék az egész népgazdaság és emellett főleg a mezőgazdasági nagytermelés. A mezőgazdasági termelés gyors fejlődésének nagy jelentősége van a lakosság életszínvonala tervszerű növelésének biztosítása és a munkás-paraszt szövetség további megszilárdítása szempontiából. Fontos, hogy a mezőgazdaság mindjárt a második ötéves terv kezdetétől teljesítse feladatait. És a mezőgazdaságban az első évi feladatok teljesítéséhez az szükséges, hogy most íeljes mértékben biztosítsuk a tavaszi munkák elvégzését. A népgazdaság fejlesztésének állami terve a mezőgazdasági termelés 1956. évi növekedését általában 9 százalékban állapítja meg. Ebből a növényi termelést 10,2 százalékkal és az állattenyésztési termelést 6,9 százalékkal kell növelni. A mezőgazdasági terv teljesítésének alapvető feltétele: az összes mezőgazdasági dolgozókat megismertetni az állami terv feladataival, meggyőzni őket e feladatok teljesítésének fontosságáról, az összes dolgozók életszínvonalának további növekedése és a köztársaság gazdasági erejének emelkedése szempontjából. Minden dolgozót meg kell nyernünk, hogy tevékenyen és kezdeményezően vegyenek részt a mezőgazdaság állami terve feladatainak teljesítésében és túlszárnyalásában. A kommunisták, a pártszervek és szervezetek, a tömegszervezetek, a gazdasági és állami apparátus feladata, hogy jobb politikai és gazdasági-szervező munkával biztosítsák az állami terv teljesítését az 1956-os évben, a dolgozók tömegeiben harcos lelkesedést keltsenek a feladatok teljesítésére, szocialista munkaversenyt indítsanak a tavaszi munkák idejében és jó minőségben való ^végzéséért és biztosítsák az EFSZ-ek tovább fejlődését és megszilárdulását. A CSKP Központi Bizottsága felhívja az egész pártot, a tömegszervezeteket, a nemzeti bizottságokat, az EFSZ-eket. a GTÁ-kat, állami gazdaságokat, mezőgazdasági osztályokat és minisztériumokat, hogy főleg a következő feladatok biztosítására összpontosítsák figyelmüket. I. A mezőgazdaság minden ágazatában ki keli dolgozni a tavaszi munkák rendes tervéi 1. Abból kell kiindulnunk, hogy a tavaszi munkák terve és a tervben kitűzött feladatok az állami terv oszthatatlan részét képezik — annak a tervnek, amely konkrétan le van fektetve az F.FSZ-ek egész évi termelési terveiben, az állami gazdaságok és GTÁ-k termelési — pénzügyi terveiben — és amely törvényerejű. A tervben főleg a föld rendes megművelését kell biztosítani, beleértve az eddig parlagon heverő és rosszul kihasznált földeket is, ezenkívül biztosítani kell *a vetésterületek és agrotechnikai határidők betartását. A tervet a tavaszi munkák mindkét szakaszára kell összeállítani. Az első szakaszban a talaj előkészítését és a vetést kell biztosítani. A második szakaszban a növények gondozását a fejlődési időszak folyamán. Differenciált agrotechnikai határidőket kell megállapítani az egyes kerületekre és járásokra és a munkák folyamán szilárdítani kell őket. Meg kell állapítani az egyes munkákhoz szükséges munkaerők számát. A GTÁ-k és EFSZ-ek terveit egybe kell hangolni. 2. A tavaszi munkák tervét közvetlenül a munkahelyeken a lehető legnagyobb számú dolgozó aktív részvételével kell kidolgozni. A terv kidolgozásába be kell vonni az élenjáró munkásokat és tapasztalataikat érvényesíteni kell a feladatok meghatározásában. 3. A tavaszi munkák tervébe főleg a következő feladatokat belefoglalni: a) az ősziek, a rétek, legelők és a szántóföldön termelt takarmánynövények gondozását, úgy, hogy kiküszöböljük azokat az esetleges károkat, amelyeket a tél, vagy pedig a roszszul végzett őszi munkák okoztak; b) megfelelő területeket és szükséges eszközöket kell kiosztani a vetőmagvak és ültetőanyag termelése céljából; c) helyesen kell elosztani a mezőgazdasági gépeket és fogatokat, valamint a munkaerőket és biztosítani kell teljes kihasználásukat; d) anyagilag rendesen biztosítani kell a tavaszi munkákat, egyrészt vetőmagvak és ültetőanyagok megfelelő fajtáival, másrészt megfelelő müés istállőtrágyával; e) a bevált tudományos ismeretek és gyakorlati tapasztalatok alapján meg kell állapítani a helyes agrotechnikai határidőket és a legszélesebb mértékben be kel! vezetni a haladó módszereket, mint például a négyzetesfészkes ültetési módszert, a vetőmagvak jarovizálását stb. 4. Biztosítani kell a tavaszi munkák jó előkészítését és elvégzését az egyénileg gazdálkodó parasztoknál. Szükséges, hogy a helyi nemzeti bizottságok mezőgazdasági ügyosztályai, a kis- és középparasztok együttműködésével kidolgozzák az egész község tavaszi munkáinak kerettervét, azzal a célzattal, hogy az egyénileg gazdálkodó kis- és középparasztoknak lehetővé tegyék a tavaszi munkák közös elvégzését. 5. A tavaszi munkák terve az állami gazdaságok, a gép- és traktorállomások, az EFSZ-ek és nemzeti bizottságok vezető dolgozóinak eszközül szolgál a mezőgazdasági termelés operatív irányítására és a mezőgazdasági munkák egyes szakaszainak elvégzésére. Ezért a tervnek a konkrét természeti és gazdasági feltételekből kell kiindulnia és rugalmasan kell reagálnia minden véletlen eseményre, főleg az időjárás hatására. II. Ninden földet meg kell művelni és rendesen elő kell készíteni a tavaszt vetéshez A szántást még a téli hónapokban el kell végezni. 1. A községekben ellenőrizni kell a termelési feladatok 1956. évi szétírását és biztosítani kell az 1955. augusztus 31-ig nyilvántartott összes földekre a termelési és beadási feladatok szétírásának befejezését. Gazdákat kell keresni azon szántóföldekre, amelyeken még eddig senki sem gazdálkodott. 2. Továbbra is fel kell használni minden forrást a szántóterület kiterjesztésére, fel kell szántani a parlagon heverő földeket, a kevéssé termelékeny réteket és legelőket, amelyek vetésre alkalmasak. A további szántóföldek felszántására és nyerésére irányuló kötelesség vonatkozik az állami erdők mezőgazdasági célokra alkalmas földjeire is. 3. Intenzíven meg kell trágyázni az újonnan felszántott földeket. Ezért gyorsan érő komposztokat kell létesíteni és nagyobb mértékben kell meszcsíteni ezeket a földeket. Emellett k* kell használni a helyi tőzeg, mész ás trágyázásra alkalmas trágyahulladékokat. Ezzel egyidejűleg minden földet termővé kell tenni. Ezt egyszerű talajjavító munkákkal és helyes agrotechnikával érhetjük el. (Folytatás a 2. oldalon)