Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-06 / 37. szám, hétfő

Világ proletárjai egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A MAI SZAMBÁN: Felelősségteljes tisztség — Egy nap a Szenei He- m Az osztr; k R^íiigvminisztérium betiltotta a Szak1956. február 6. hétfő 30 fillér IX. évfolyam, 37. szám. lyi Nemzeti Bizottság elnökének irodájában (2. old.) A Bulganytoi-Eisenhower közti levélváltás s az angol—amerikai tárgyalások a világsajtó tükrében (3. old.) V. Cservenkov nyilatkozata angol és amerikai újságíróknak (3. old.) szervezeti világszövetség területén működését Ausztria (3. old.) Jan Szin utolsó napjai (Részletek U Nu regényéből) (4—5. oldj | A Szovjetunió jégkorong-együttese veretl^nü' nyerte az olimpiai, világ- és Európa-bajnokságot (6. old ) Hagy kitek, nagy elhatározások Ilyenkor télen azt hinné az ember, hogy a természet mély álmával együtt a falu is elcsendesedik, hiszen mit is csinálna a parasztember. amikor fagyos a rög, hótakaró borítja a határt. No, ez a megállapítás, ez a „régi szokás" ma már mégsem állja meg a helyét. Nézzen csak be az. aki a falvakat iária a szövetkezeti irodába, vagy a helyi nemzeti bizottságra, vagy akár térjen be valamelyik parasztházba, nyomban tudomást szerez a falu mozgalmas téli életéről ... Különösen akkor tudsz meg legtöbbet, ha az EFSZ már utána van az év végi zárszámadásnak. Ilyenkor szinte meglátod az arcokon az örömet, a jókedvet, vagy a bánkódást, a rossz kedvet, mert olyan szövetkezetet is találsz, amelyben bizony alig kaptak néhány koronát a tagok a zárszámadáskor. s mi tagadás, a hanyag, a rosszul gazdálkodó szövetkezetek tagjainak nem iut egy fillér részesedés sem. Örvendetes azonban, hogy az ilyen szövetkezetek száma évről évre csökken és túlsúlyba kerülnek azok a szövetkezetek, amelyekben az idei zárszámadás meghozta a tagság számítását. És az ilyen faluban látott parasztarcok derültek, eí^cd ettek. Jogosan. Miért ne örülnének például a lelesz' szövetkezet tanai, hiszen az idén hárommillió koronánál többet tudtak kiosztani a munkaegységekre. Jut ám a sok pénzből mindenre, szép ruhára, úi bútorra, rádióra, mosógépre és egyéb ilyen dolgokra. Ezekből az árucikkekből, melyeket egynéhány évtizeddel ezelőtt csak hírből ismert a falu, egyre több kerül a szövetkezeti tagok otthonába. Sok szövetkezeti tag még nagyobb dolgokra határozza el magát a zárszámadás után. A bodrogszerdahelyi Varga Erzsébet a munkaegységeire kapott 23 ezer koronából úi házat épít. Felsorolhatnánk még tovább is azokat az előnyöket, amelyeket a szövetkezeti gazdálkodás hoz az egvéni gazdálkodással szemben, de úgy hisszük, a tények, a falvak mostani életkörülményei önmaguk beszélnek. _ A szövetkezetesek múlt esztendei eredményei tehát kézenfekvő példaként állnak minden egyénile? dolgozó paraszt előtt. E példáknak pedig nagy a vonzóerejük. Na-nr azért, mert egyre világosabban bebizonyu

1 a közös gazdálkodás felsőbbrendűsége a kisparcellás egyéni gazdálkodás felett, nagy. mert a falusi kommunisták fáradhatatlan munkáia, a párt és a kormány segítő keze. a becsületes dolgozó parasztság szívós munkáia. a szövetkezeti mozgalom iövőiébe vetett hite megaeé'osodott. szilárd alapokon nyugszik és ezért ioggal mondhatjuk. hoov az idei tél a nagy tettek. elhatározások időszaka. Az olyan szövetkezetekben, amelyekben meggyőződtek arról, hogv számításaikat csakis a jól menő közös gazdálkodásban lelhetik meg, azzal a szilárd elhatározással kezdték meg az új esztendőt, hogy egyszer s mindenkorra leszámolnak azokkal a téves nézetekkel, hogy a tagok csupán „fejőstehénnek" használják a szövetkezetet. Viszont a iól gazdálkodó EFSZ-ek merész tervekkel törnek az úi gazdasági év sikerei felé. Persze, az egvénileg dolgozó parasztok sem iárnak csukott szemmel és a parasztházikók lakói alanos megfontolás után igen so kan a közöst választiák. A pártszervezetek és a nemzeti bizottságok dolgozóinak, a népneveiknek türelmes munkáia pedig csak fokozza az egyéniek közeledését a r r szövetkezethez. Eddig még sohasem érezte annyira az egyénileg dolgozó paraszt, hogy a szövetkezetben a helye, mint most. A közöshöz való vonzódásának egyik alapia: a zárszámadások kedvező kimenetele, a másik ok pedig: látja, hogy hazánk a szocializmushoz vezető úton napról napra szebb, kézzelfogható sikereket ér el és ez érezhető mind az országban, mind pedig a külföld szempontjából, ami annyit ielent, hogy aki többet segít a szocialista építés nagy harcában, nagyobb részt vállal a békeharcból. S most iogosan feltesszük a kérdést: meIvik középparaszt ne óhajtaná a békét? Ki szeretné azt. hogy maga. vagy hozzátartozója életét az ellenség gyilkos golyóia oltsa ki. Biztosan állítjuk, hogy az okosan gondolkodó oarasztoknak egy az óhajtásuk: a békés építő munka. az úi szocialista falu kiépítése. És ez az óhaj válik valóra akkor, amikor a szepsi iárásban egy hónap alatt három úi szövetkezet alakult, az érsekúivári iárás egyik nagy szövetkezetébe az idén több mint 30 dolgozó paraszt lépett be. A csehországi iihlavai kerületben az idén 24 úi szövetkezet alakult, a Ceské Budejovice-i kerületben meg 33. Megmozdultak a dolgozó parasztok a trencséni, a nagykaDOSÍ, a žilinai iárásban is, és egyre növekszik az olvan falvak száma. amelyek a szocialista nagyüzemi gazdálkodás útját választiá'k. Ä nádszegi középparasztok is nagy tettek, elhatározások _ előtt állnak. Bugár László 6 hektáros dolfozó paraszt is papirost és ceruzát vett a kezébe és az EFSZ zárszámadásakor együtt számolt a szövetkezeti tagokkal. Nagy Ferenc szövetkezeti taggal kezdte összehasonlítgatni jövedelmét. Nagy Ferenc 11 858 koronát, 21 mázsa búzát, 8 mázsa árpát, 2 mázsa rozsot, 11 mázsa krumplit és 11 mázsa takarmányt kapott a múlt évben a közösben. Első számításra ugyan pénzben neki is kijött az az összeg, viszont nem gondolt arra, hogy Nagy Ferencnek a tiszta pénzen kívül még jutalmazása volt természetbem is. viszont neki a iövedelemből sok mindent — termelési költségek, vetőmag, adót — kellett kifizetnie. Emellett Nagy Ferenc összehasonlíthatatlanul könnyebb munkát végzett, mert az EFSZ-ben túlnyomórészt gépek dolgoznak, ő viszont az egész család bevonásával iutott hasonló jövedelemhez. Nem is kell ehhez további magyarázat. mert Bugár László maga is látja, hogy a iövőie ott van a szövetkezeti tagok között. Pedig a nádszegi szövetkezethez viszonyítva egyéb EFSZ-ekben még ezt a mennyiséget is meghaladja a iól dolgozó szövetkezeti tagok keresete, hiszen jó néhány EFSZ-ben (Ipolyvisk, Lelesz, Tany, Nyárasd, Bodrogszerdahely stb.), 20—25 ezer korona, 40—50 mázsa gabona a tagok évi iövedelme. A dolgozó parasztság körében nagy elhatározások, nagy tettek születnek, tehát a mostani munkát, a meggyőzést, a felvilágosítást — a falu szocialista átalakulásának nagy munkáiát — az egész ország közös ügyévé kell tenni és úgy kell tevékenykedni most a falvakon, hogy mire iobbra fordul az időiárás. annyira, hogy megkezdhetiük a tavaszi vetést, sok száz parasztcsaládot, s köztük igen sok középparasztot nyerjünk meg a nagyobb termést és iobb életet ielentő, a iövőt biztosító nagyüzemi gazdálkodásnak. HAZANK ELETEBO Új üze n — biztató eredmények Nem messze Bártfától, Zboró irányában az út mentén egy nem régen épült korszerű üzem van — a Bártfai Lenfeldolgozó. Három hónap sem telt el azóta, hogy a környék fiatal lányai megkezdték itt a vás/i.nanyagok gyártását textiliparunk részére. Čamaj elvtárs, az üzem igazgatója készséggel beszél az új lenfeldnlgozó munkaeredményeiről. Van mivel dicsekedniük az üzemi dolgozóknak. A fiatal munkáslányok minden különösebb előképzettség nélkül mindjárt az első hónapokban olyan munkaeredménveket értek el, amelyek egyszeriben a prešovi kerület élüzemei közé emelte a gyárat. Tervfeladatukat idejében teljesítették, a munkatermelékenységet egy fél százalékkal emelték. — Nem akarok jóslásokba bocsátkozni — mondj Čamaj igazgató — de a januári termelési eredmények alapján állíthatom, hogy ebben az évben még szebb eredményeket érünk el. Az első dekádban 102 százalékra, a másodikban 108,8 százalékra teljesítettük a lenvászon gyártási tervét üzemünkben. R. Krafuk, Prešov Szövetkezet alakult a prievidzai járás egyik falujában, Cigién. Az előkészítő bizottság alakuló gyűlésén megjelentek a falu élenjáró földművesei: Juraj Smacko, Anton Marcikáň, Pavel Mikuš, Ján Svitok és további 24 olyan földműves, akik a jobb jövőt biztositó szövetkezeti gazdálkodás útját választották. Az új szövetkezet 308 hektáron kezdi meg a gazdálkodást. Villamos vasút a Tátra-alián A néha 25 fokos fagyok ellenére is teljes ütemben tovább folyik a žilinaiglói vasútvonal villamosítása. A vülanyvezeték építői február végéig üzembe akarják helyezni az egész 165 kilométer hosszú vasúti szakaszt Képünkön Mihály Zoltán csoportját látjuk, amint az utolsó három és fél kilométeres szakasz vezetékét szereli. „Visszatérek az EFSZ-be, mert meggyőztek a tények" „Visszatérek a szövetkezeti családba" — mondotta Eperjesi János, a oéderi EFSZ évzáró taogvülésén. 1956 .anuár 16-án. Felszólalásában elmondotta többek között a következőket: semmit sem bántam még úgy meg. mint azt, hogy 1953-ban kiléptem a szövetkezetből. Most visszatérek a szövetkezeti családba, meggyőződve arról hogy semmilyen más foglalkozásban nincs jobb életlehetőség, mint az EFSZ-ben. Kilépésem óta a vasútnál dolgoztam, most azonban elhatároztam, hogy én is derék, becsületes szövetkezeti tag leszek." A szövetkezet egész évi mérlege megmutatta az 1955. év jó eredményeit és hiányosságait is. A szövetkezet tagjai minden munkaegységre 5 korona részesedést kaptak a ledolgozott munkaegységek második felére Kiss József több mint 5000 koronát kaoott a kifizetésnél, illetve a végleges elszámolásnál. Elmondhatjuk, hogy szövetkezeti tagjaink életszínvonala emelkedik. Községünkben nem találunk egyetlen szövetkezeti tagot sem, aki ne vásárolt volna már rádiót s egyéb szükséges háztartási cikkeket. A péderi EFSZ tagjai kijelentették, hogv ebben az évben még jobban fokozzák igyekezetüket a munkában, hogy a munkaegységek tervezett 20 koronás értékét elérjék s túl is teljesítsék. Magángazdálkodást folytató földművesek, ne várjatok tovább, lássatok hozzá a közös munkához! Bélán Martin. Szepsi Új bányászok Ostraván Második ötéves tervünk nagy feladatok elé állítja a bányászokat. Ezért örömmel vesszük, hogy új munkaerők jelentkeznek soraink közé. Mi, a Július Fučík-bánya dolgozói, szintén kaptunk új munkaerőket. A žilinai Tesla-gyárból jöttek a dolgozók segítségünkre. A brigádosok. mielőtt megkezdték a munkát, orvosi vizsgálaton mentek keresztül, aztán egyhetes iskolázáson voltak. Itt megismerkedtek a bányászat gépeivel és a bányamunka fortélyaival. Az új hányászok először öregebb vájárok -nellett I dolgoztak, akiktől meoszerezték a bá' nyamunka tökéletes elsajátításához szükséges ispiereteket. Kósa Károly, a Július Fučík-bánya kombájnosa A LUKOVI TELI NAPOK Január végére értünk. Itt a február, s azon vesszük észre magunkat, hogy itt a tavasz. Ha idejében nem gondolunk rá, készületlenül talál bennünket. Valaki azt gondolná, hogy a faluban télen nyugalom van. Alszik a természet, meaáll a munka. Pedig a falu dolgozói nem szűnnek meg dolgozni. Elénk munka folyik télen is a falvakban. Egy napot töltöttünk a bártfai járásban a lukovi szövetkezet tagjai között. Láttuk, hogy a falu téli élete változatos, tarka. Mindegyiküknek van tennivalója. Nézzük csak, m

!t is csinálnak ilyenkor a lukovi szövetkezetesek. Kora reggel a tehénistállók felé sietnek Iván Rohály, Mária Kravecová, Hanna Dzsmurová, Mirhajlo Sveda és a többiek. Nagyszámú a marhaállomány, etetni kell. A • sertésistállóban Rohály és Klepács készülnek a sertései etetéséhez. Világosodik. Felbúg a traktor, Petro Malega traktorával a trágyatelep felé tart, s a megrakott pótkocsival kis idö múlva már indul is a földekre, hogy ezzel is kevesebb legyen a munka a tavasz beálltával. A ködlepte lukovi hegyek mögül nehezen töri át magát a reggeli nap. Iván Szidor, Petro Mikita és loszif Klepács befogják a szövetkezet jól táplált lovait s az erdő felé tartanak. 500 köbméter fa beszállítását vállalták, s ígéretüket igyekeznek betartani. — Fddig 300 köbmétert fuvaroztunk be, de úgy látszik, hogy túlteljesítjük felajánlásunkat — mondja Djbos elvtárs, a szövetkezet elnöke. Az irodában találtunk rá. ahol Surok elvtársnővel, a szövetkezei könyvelőjével voltak számolásban elmerülve. — Azt számoljuk — mondja az elnök —, hogyan gazdálkodtunk az elmúlt évben, mennyi munkaegység esik egy termelési egységre, mennyire erősödött a szövetkezet az év folyamán. A számadásokból megtudjuk, hogy a szövetkezet 737 ezer 500 korona értéket termelt. Terven felül 15 000 liter tejet, 22 mázsa marhahúst és 115 mázsa sertéshúst. A szövetkezet tagjai munkájuk eredménye arányában részesülnek a jövedelemből... 195ó-ban kovácsműhelyt, a gazdasági udvar bekerítését c a termelés további emelését vette tervbe a szövetkezet. Eddigi sikereik arról biztosítanak hogy a munkaegységek értéke a jövőben az eddiginél is magasabb lesz a lukovi szövetkezetben. Olga Osifová, Prešov