Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-27 / 58. szám, hétfő

AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSAI folytatás a 2. oldalról) 8en sajátosságára, amelynek számára az új technika készül. Vegyünk egy más példát. Az 1956— 1960. évek időszakában a gépipari dol­gozóknak szállítaniok kell a textilipar számára legkevesebb 20 ezer komp­lett berendezésű szövőgépet. Ismere­tes, hogy egyes kapitalista országok­ban a korszerű szövőgépeket erösebb orsókészülékekkel gyártják, mint amilyeneket a mi gépiparunk gyárt. Nálunk ma már ezen szorgalmasan dolgoznak és rövid időn belül nekünk is lesz ilyen gépünk. A gépipari dolgozóknak gyorsan el kell sajátítaniok az új, korszerű szö­vőgépek gyártását, amelyek három­szor, négyszer olyan erős orsókészü­lékekkel vannak ellátva, mint az eddi­giek és nagyobb gyorsaságot képesek kifejteni. Ezýjelentós mértékben meg­rövidíti a fonáltermelés eljárását és ezért az ötéves terv során legalább 2000 bonyolult géppel kevesebbet kell gyártanunk, amelyek pótberendezé­sül szolgálnak és amelyeknek elkészí­tése sok fémet vesz igénybe. Ezzel jelentős mennyiségű fémet és terme­lési területet takarítunk meg és emel­kedik a munkatermelékenység is. További példaként a szövés állapo­tát említhetem meg. Az irányelvek ja­vaslatában megállapított feladatok biz­tosítására a fonalak gyártása és ön­működő szövőgépek parkjának 60 szá­zalékra való emelése céljából (a tex­tiliparban alkalmazott fonógépek egész számához viszonyítva) szükséges lesz a hatodik ötéves terv során mintegy 25 ezer önműködő szövőgépet beállí­tani. A gépipar ma még ki nem elé­gítő teljesítményű önműködő szövőgé­peket gyárt. A gépipari dolgozóknak biztosíta­niok kell, hogy a legrövidebb időn be­lül bevezethessük a kiváló teljesítmé­nyű szövőgépek tömeges gyártását. Akkor talán 25—30 ezer szövőgéppel kevesebbet kell majd gyártani, mint amennyit erre az ötéves tervre előirá­nyoztunk. Hasonló példát hozhatunk fel na­gyon sok ipari ágazat egyéb berende­zései egész sorában. A gépeknek és megmunkálógépeknek egységekben, vagv súly szerint való tervezésének eddigi gyakorlata nem segíti elő a nagy teljesítményű beren­dezések létesítését és az új technika érvényesítését. Célszerűnek mutatko­zik, hogv a berendezés gyártása ter­vezésének alapjául ne a gépek száma vagv súlya, hanem a gépeknek a kész­gvártmányok előállítására vagy a nyersanyagok feldolgozására vonatko­zó teljesítőképessége szolgáljon. A tervmutatók rendszerének ser­kenteni kell nagyobb teljesítményű és takarékosabb gépek gyártására, ame­lyek biztosítanák a munkatermelé­kenység állandó emelkedését, a nyers­anyag és anyag jobb felhasználását. Annak a tervnek, amelv megszabja, milyen teljesítményűnek kell lennie a gyártott berendezésnek, nem a menv­nyiségi termelést kel! fokoznia, ha­nem a gépek minőségi mutatóinak ja­vítását kell elősegítenie. Azon beren­dezések mennyiségét, amelyeknek el kell készülniök, a fogyasztókkal és a szállítóüzemekkel való megegyezés alapján kell megállapítani, mert a ter­melésben nem a gépek száma a fon­tos, hanem a gépek teljesítőképessé­ge. A tervezés ilyen irányú megváltoz­tatása az üzemek és gvárak nagv kez­deményezésére vezet, és nagymérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy az új tech­nikát rövid határidőn belül bevezessék a termelésbe. Hruscsov elvtárs beszámolójában megjegyezte, hogv terveinkben eddig nem tükröződnek vissza teljes mér­tékben szocialista gazdaságunk terv­szerű (arányos) fejlődése törvényé­nek követelményei, úgyhogy országunk gazdaságában ideiglenesen részleges aránytalanságok mutatkoznak, amelvek bizonyos mértékben akadályozzák az ágazatok egész sorának fejlődését. Ez­zel kapcsolatban néhány megjegyzést akarok fűzni a beruházások tervezé­séhez. A párt és kormány nem egyszer mutattak rá a beruházási építkezés nagy fogyatékosságaira, amelyek kö­zül legkomolyabb az eszközök elapró­zása számos építkezés között, az épít­kezési munkák elhúzódása és a ha­táridők be. nem tartása a befejezett objektumok üzembehelyezésében, a költségek ^és veszteségek túllépése az építkezésben, amit mind az eddigi hiá­nyosságok okoznak, A hatodik ötéves terv során orszá­gunkban 990 milliárd rubel értékű be­ruházási munkálatokat kell elvégez­nünk. Beruházásaink soha sem voltak ilyen nagymérvűek, fezért az önkölt­ségek csökkentésének jelentősége az építkezéseknél rendkívül nagy, ha el­gondoljuk, hogy az építészetben az öt­éves terv során a megtakarítás min­den egyes százaléka majdnem 10 mil­liárd rubelt tesz ki. Avégből, hogy helyesen valósítsuk , meg az ilyen nagymérvű beruházási építkezést, és ezen az alapon elérjük egész nemzetgazdaságunk hatalmas fellendülését, lényegesen meg kell ja­vítanunk beruházási munkáink tervezé­sét. A beruházási munkálatok tervezé­sének jelenlegi módja nagy fogyaté­kosságokat mutat, mert a beruházáso­kat az egyes objektumok részére csak egy évre tervezzük, holott az ipari és más objektumok építését rendszerint egynéhány évre kell ki­számítani. A tervezés ezen módja arra vezet, hogy az építkezési szervezetek fel­adataik terjedelmét csak egy év kere­tében ismerik és ezért nem tudják helyesen betervezni a munkaerőket, az anyag és szükséges berendezés szállítását, nem tudják kellőképpen előkészíteni az építkezési munkák fo­lyamatos és gyors eljáráshoz szüksé­ges alapot. Az építkezési dolgozók gyakran megkezdik az építkezési mun­kálatokat, azonban a következő év so­rán vagy be kell őket szüntetni vagy korlátozni, hogyha a terv a következő év során nem számít erre az építke­zésre, vagy ha az elért színvonalhoz képest annak csökkent terjedelmére számít. Ezzel elhúzódnak az építkezési munkák és nem teljesül az újonnan épített objektumok üzembehelyezésé­nek terve. Így például a Szovjetunió szénipari minisztériumának hatásköré­ben több mint ötven objektum 7—20 /. A. Kai rov elvtárs beszéde év alatt van épülőfélben 2—4 év he­lyett. Sok ilyen példát hozhatnék fel az összes ipari ágazatokból. Nem cse­kély számú példát hoztak fel a kong­resszus küldöttei is elhangzott beszé­deikben. \ Sokkal helyesebb volna, hogyha az eddigi egy évre való tervezési mód helyett, a beruházásokat az objektu­mok felépítésének egész időszakára terveznék, vagyis hogyha a tervezés olyan rendszerét vezetnők be. amely­nél még az építkezés megkezdése előtt pontosan megállapítanók a beru­házást az egyes évekre és egyúttal az illető építkezés befejezésének ide­iét is megszabnók (Taps.) Célszerű volna a beruházási mun­kák pénzelését úov rendezni, hogy az eszközöket olyan mértékben juttas­suk. ahogv azokat felhasználják, te­kintet nélkül az illető objektum évi osztályrészére a beruházási munkák pénzelése teljes terjedelmének kere­tében. Egészen természees. hogv ha építeni kezdünk, akkor komoly szán­dékunk. hogy az építkezést be is fe­jezzük. E szerint kell felülvizsgálni a beruházások terveit és pénzelését. Második kérdés a folyamatos és távlati tervek összhangba hozása. A részleges aránytalanságok, amelyek a gazdaságban előfordultak, ielentős mértékben abból eredtek, hogy ná­lunk nem tulajdonítottak elég nagy jelentőséget a távlati tervezésnek. A múlt ötéves terv során sok esetben a folyamatos és távlati terveket nem egyeztették össze azért, mert tervező szerveink a párt XIX. kongresszusa irányelvei alapján nem dolgozták ki a népgazdaság fejlődésének részletes ötéves tervét. Ismeretes azonban, hoíiv már az új ötéves tervet kidolgozták és mutatóit kiszámították az egyes évekre. Az élet megkívánja, hogv a népgaz­dasági tervezés magasabb színvonalra emelkedjen. Nagyobb figyelmet kell szentelni a nemzetgazdasági tervek minőségi mutatói kidolgozásának. . A távlati nemzetgazdasági tervek össze­állításánál szükséges, hogv az összes tervek szem előtt tartsák az állami költségvetést, valamint a pénzbevé­telek és kiadások mérlegét. A terve­zés módszere állandó tökéletesítésé­nek szükségessége országunk népgaz­dasága tervszerű (proporcionális) fej­lődésének tárgyilagosan ható törvé­nyéből ered. Ha emeljük nemzetgaz­dasági tervezésünk színvonalát, kikü­szöböljük azokat az aránytalanságo­kat. amelvek időnként nemzetgazdasá­gunk fejlődésében mutatkoznak és termelésünk országunk termelő erői általános fejlődésének még hatalma­sabb eszközévé válik. (Taps.) Elvtársak! Napról napra nő és erő­södik szocialista államunk hatalma, erősödnek és szilárdulnak a béke. de­mokrácia és szocializmus egész tábo­rának erői. Népgazdaságunk fejlesztése hatodik ötéves terve irányvonalainak a párt központi bizottsága által kidolgozott ja­vaslatát a nép jólétéről való gondosko­dás hatja át. A hatodik ötéves terv feladatainak nagysága a szoviet népet újabb munkahősiességre serkenti. Nem kételkedünk abban, hogv az előírt fel­adatokat teljesítjük és túlszárnyaljuk. I Elvtársak! Az ifjúság neveléséről való lenini gondoskodás pártunknak a szovjet haza jövőjéről való gondosko­dását ielenti. Az ifjúság nevelése az egész szovjet nép ügye. És az ifjúság ezt pártunknak forró szeretettel vi­szonozza, amint itt azt oly gyönyö­rűen mondták pionírjaink. Elvtársak! Az SZKP KB tevékeny­ségéről szóló beszámoló, amelyet N„ Sz. Hruscsov elvtárs adott elő, és N. A. Buiganyin elvtársnak a Szovjet­unió népgazdasága fejlesztésére ki­adott irányelvekről szóló beszámolója, kitűzték azt a feladatot, amelyet a kommunizmus építésében a szovjet kultúrának, tudománynak és közokta­tásnak teljesítenie kell, teljes mély­ségében és meggyőző erővel rámutat­nak a sikerekre, feltárják a komoly hibákat, megjelölik a további előre­haladás világos és egyenes útját. A hatodik ötéves terv egyik legfonto­sabb feladata kulturális téren az álta­lános középiskolai képzettség beveze­tése. Országunk népeinek kulturális emel­kedése mérhetetlenül gyorsan folyik, olyan ütemben, amelv páratlan a tör­ténelemben Emlékezzünk csak visz­sza arra, hogy országunk az általános alapművelődést csupán 1930-ban ve­zette be és ma a XX. kongresszus irányelveket ad ki, amelyek szerint az egész ország területén valamennyi 17 éven aluli gyermek számára bevezet­jük a teljes általános középiskolai képzést. Az OSZSZSZK-ban az általános kö­zépiskolai képzést 122 városban ve­zettük be. A középiskolák száma az ötödik ötéves tervben csupán az OSZSZSZK-ban a negyedik ötéves tervvel szemben csaknem kétszere­sére emelkedett és a 8.—10. osztályok tanulóinak száma több mint három­szorosára növekedett. Hibát követnénk el azonban, ha az általános képzés bevezetésében köz­társaságunkban nem látnánk meg a nagyon komoly hibákat is. A kerü­letek, területek és autonóm köztársa­ságok egész sorában az általános kép­zés tervét még mindig nem kielégí­tően teljesítik. Az iskolák építésére szánt nagv összegeket gyakran nem használják fel gazdaságosan. A hatodik ötéves tervre kiadott iránvelv tervezet a'apján most az OSZSZSZK közoktatásügyi miniszté­riuma a Szovjetunió Minisztertanácsá­nak állami bizottságával együtt be­fejezi a nágazdaság távlati tervének kidolgozását a helyi szov.ist szervek­kel együtt. E terv alapján kibővítik és ésszerűen helyezik el az iskolák hálózatát az egyes járásokban, körze­tekben. kerületekben és autonóm köz­társaságokban. A hatodik ötéves terv­ben csupán az OSZSZSZK-ban mintegv 7000 iskola épül 2.5 millió tanuló szá­mára. Ez lehetővé teszi az általános középiskolai képzés biztosítását, a harmadik műszak teljes felszámolá­sát az egyes iskolákban és a rossz, nem megfelelő helyiségekben levő is­kolák áthelyezését. A falusi középis­kolák mellett internátusokat létesí­tünk. Az általános képzés bevezetésének sikeres megoldása nemcsak azt ielen­ti. hogv oktatásban részesül minden gyermek és hogv minden gvermek is­kolába iárhaf egészen képzésének be­fejezéséig. hanem azt is jelenti, hogv ki kell küszöbölni a tanulók rossz ta­nulmányi előmenetelét és az osztályok ismétlését, ami fő oka annak, hogv a gyermekek idő előtt hagyják el az iskolát. Az általános képzés tervének teljesítése tehát nemcsak arra irá­nyul. hogv minél több avermek kap­jon képzettséget, hanem arra is. hogv megjavítsuk a tanítást, ifjúságunk ne­velésének minőségét. Ebből az alkalomból szeretnék rá­mutatni arra. hogv a szoviet tanítók, a népnevelés dolgozói és a szülök nagy megelégedéssel és hálával fogadták Hruscsov elvtársnak a*t a javaslatát, hogv létesítsünk intemStusos iskolákat. Ebben az intézkedésben pártunk Köz­ponti Bizottsága atvai gondoskodásá­nak és segítségének újabb megnyil­vánulását látják a gyermeknevelésben. A tanítás és nevelés minőségének emelésében döntő szerepe van a po­litechnikai nevelésnek. A népgazdaság jelenlegi állapota magas technikai színvonalánál fogva ú i követelménveket támaszt az álta­lános iskolákkal szemben és elsősor­ban azt követeli meg. hogv meg­szűnjék az iskolák elszakadása az élettől. Az iskolák egyik legfontosabb feladata, hogy a tanulókat ne csak az alapvető tudományokban képezzék ki. hanem megtanítsák őket arra. hogy a nyert ismereteiket a gyakorlatban felhasználják. A szovjet alapfokú iskola, amely az utolsó húsz év alatt alakult ki. egy­oldalú humáhus jelleget öltött: az if­júságot elsősorban a főiskolákra ké­szítette elő az életre azonban nem eléggé. A XIX. pártkongresszus után az OSZSZSZK közoktat'sügyi minisztériu­ma és a Pedagógiai Tudományos Aka­démia új tantervet dolgozott ki és azt a bárt Központi Bizottságának jó­váhagyásával bevezette az iskolákban. Hazaérkezett Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának a XX. kongresszuson részt vett küldöttsége Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága küldöttségének egv része vasárnap, február 26-án a délelőtti órákban visszatért Prágába a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusáról, Moszkvából. A küldöttség tagjait, Antonín Zápotocký, Viliam Široký és Zdenék Fier­linger elvtársakat Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai irodájának tagjai és póttagjai, a CSKP KB titkárai, a CSKP KB tagjai, a kormánv tagjai, a CSKP KB osztályvezetői, a CSKP prágai kerü­leti és városi bizottságának képviselői fogadták. A tantervbe új tantárgyakat soroltak be: az elsőtől a negyedik osztályig az alapvető munkafolyamatokat, az ötö­diktől a hetedik osztályig a műhe­lyekben és kísérleti munkahelyeken való gyakorlati kiképzést, és a nyol­cadiktól a tizedikig terjedő osztá­lyokban a gyakorlatot. A tanterveket átdolgozta^ és 38 űj tankönyv jelent meg. Megtaláltuk már módját, hogy a tanulók hogyan vehetnek részt a produktív munkában. így pl. a tanu­lók segítenek a kolhozparasztoknak a növények gondozásában és az ara­tási munkákban. Érdekesek az isko­lás ifjúságnak a hibrid-kukorica ve­tőmagok termesztésére vonatkozó kí­sérletei a kolhozok számára: ezek a vetőmagok magas termést hoznak. Az SZKP KB szeptemberi teljes ülése után az iskolákban, de főleg a falusi iskolákban komoly fordulat ál­lott be, nagyobb figyelmet szentelnek a mezőgazdasági kérdések tanulmá­nyozásának. A tanulók érdeklődése a mezőgazdasági munkák iránt nagyon megnőtt. De ez csupán á kezde.t volt. Hruscsov, Buiganyin és Vorosilov elvtársak megérdemelten és jogo­san bírálták munkánkat. Bírálatuk segítségünkre van abban, hogy hely­rehozzuk a hibákat. Valóban ezt a feladatot lassan és határozatlanul ol­dottuk meg. A politechnikai nevelésre való áttérésre nem biztosítottuk meg­felelő berendezéseket és anyagokat a gyakorlati munkák számára, nem ad­tunk helyiségeket a műhelyeknek és a pedagógiai kádereknek. Ezért a po­litechnikai nevelést az iskolákba a valóságban nem vezettük be teljes mértékben és mindenütt. Az OSZSZSZK közoktatásügyi mi­nisztériuma most a tantervek tökéle­tesítésén dolgozik és az iskolák tan­terveibe bevezeti a mezőgazdaság alapjainak, a gépészet és elektrotech­nika alapjainak tanítását. Külön időt határoztak meg a tanulók termelési gyakorlati munkájára az üzemekben, a GTA-kon és kolhozókban. Előkészí­tik az egyes tárgyaknak a diákok sa­ját választása szerinti tanulmányozá­sát, úgyhogy a tanulók bizonyos munkaűgazatban megfelelő szakosí­tást nyerjenek. Figyelmet kell szen­telnünk a háztartás vezetésére és a házimunkákra való nevelésnek is. A tanterveket megváltoztattuk annak érdekében, hogy a fizika, kémia és természettudományok jobb kapcso­latban álljanak a termeléssel. Ezzel egyidejűleg azon dolgozunk, hogy a tantervekből és tankönyvekből kiküszöböljünk egyes másodrendű kér­déseket, és hogv az egész anyag hoz­záférhetőbben, érthetőbben és érdeke­sebben legyen előadva. A következő három évben a fizika, kémia és ter­mészettudományok tanítóit kiképezik a praktikus irányításra. Egyes pedagó­giai intézetek mellett egyéves felsőbb pedagógiai tanfolyamokat nyitunk, amelyekbe magasabb technikai és ag­ronómiai képzettséggel rendelkező em­bereket veszünk fel, hogy azok a me­zőgazdaság alapjainak tanítóivá, a gép­és elektrotechnika alapjainak tanítói­vá váljanak. Megváltozik a fizikai-matematikai fakultások és a természettudományi fakultások tanterve is a pedagógiai intézetekben, hogy jobban kiképezzük a politechnikai ciklus tárgyainak taní­tóit. Ezzel egyidejűleg jelentősen ki kell bovitepi a jövő tanítók előkészítésé­nek egész módszerét. A minisztérium úgy véli, hogy a ta­nítók előkészítésének megjavítása céljából öt év tartamára kell meg­hosszabbítani a pedagógiai intézetek­ben való kiképzés idejét. Az utóbbi években a népi iskolaügy szervei nagyobb gondoskodásban ré­szesülnek a kerületi pártbizottságok­tól. Az iskolaügy és a gyermekek ne­velésének kérdéseit egyre gyakrabban tárgyalják meg a területi és kerületi bizottságok teljes ülésein. A politechnikai nevelésnek és az iskolai munka egész megjavulásának lényeges anyagi támogatásra van szüksége. Iskoláinknak nagy segítséget nyújtanak gyáraink és üzemeink. Az OSZSZSZK iskoláiban mintegy 15 000 műhelyt és 'munkatanulóhelyet létesí­tettek. Szaratovban, Nyizsnyi Tagil­ban, Rosztovban, Sztálingrádban és más városokban valamennyi középis­kolának van műhelye. Ezenkívül az is­kolák a hatodik ötéves tervben mint­egv 75 000 fémmegmunkáló, fameg­munkáló gépet kapnak és 50 000 gya­lupadot. Az iskolák szemléltető se­gédeszközöket, laboratóriumi és gépi berendezéseket kapnak, csaknem két­milliárd rubel értékben. Valamennyi középiskolán fizikai, kémiai és ter­mészettudományi kabinetet létesíte­nek, valamint ábrázoló mértani és gé­pészeti kabineteket. Az iskolák fő ja­vításaira nésvmilliárd rubelt fordítunk. Iskoláink 2,5 millió iskolapadot kap­nak előírt minta szerint. Valamennyi középiskolát fel kell szerelni oktató­filmeket vetítő készülékekkel. A Kul­turális Ügyek Minisztériumának az is­kolák számára egyszerű, kis és olcsó vetítőgépeket és rövid oktatófilmeket kell juttatnia. Az állami pedagógiai kiadónak 756 millió tankönyvet és 340 millió mód­szertani kiadványt kell megjelentetnie. Az állami gyermekirodalmi kiadónak több mint 600 millió, gyermekeknek szóló könyvet kell kiadnia. Ebben se­gítséget kell nyújtania a Szovjetunió Papír- és Fafeldolgozóipari Miniszté­riumának és a Kulturális Ügyek Mi­nisztériumának. Az iskoláknak továbbá nyolc milliárd füzetre lesz szükségük. Ezzel kapcsolatban emlékeztetni sze­retnék arra, hogy az iskolai munkában semmi sem lekicsinyelhető. Az iskolá­ban mindennek megvan az értelme és nevelési jelentősége. Ha rossz a toll, tintafoltot eit, ha a füzetek rosszul vannak vonalazva vagy rossz papírból készültek, a gyermekek kézírása csú­nya lesz; ha a radir kemény, mint a kő, elmázolódík az írás. Az iskolatás­kának könnyűnek kell lennie, úgy hogy a gyermek könnyen hordhassa a há­tán. Ugyanezt mondhatjuk a rossz pa­dokról, amelyek akadályozzák a gyer­mekeket abban, hogy a tanításra össz­pontosítsák figyelmüket és ártanak egészségüknek. A Papír- és Fafeldolgozóipari Minisz­térium, valamint a termelőszövetkeze­tek dolgozóinak tudatosítaniuk kell és nem szabad megfeledkezniük arról, hogy munkájuk minőségétől függ a gyermekek tanításának minősége az iskolákban, sőt egészségük is. Bizonyára emlékeznek még arra, elv­társak, mily örömmel fogadták a gyer­mekek a diákegyenruhákat, főleg a kisiskolások. Az első időben még a házi feladataikat is úi sapkájukkal a fejükön írták. Kérjük a Textilipari Minisztériumot és a Szovjetunió Ke­reskedelmi Minisztériumát, hogy szen­teljen figyelmet a diákok egyenruhája anyagának megjavítására és szép kül­sejére és arra, hogy az egyenruhák ne legyenek nagyon drágák. Nem kétséges, hogy az iskolák ta­nítási és anyagi alapja ebben az öt­éves tervben megerősödik, amint azt N. Sz. Hruscsov és N. A. Buiganyin elvtársak mondták. Igyekszünk megjavítani a tervezési munkát és a kutatás tárgykörének több aktualitást adni. mindennapi kapcsolatot létesíteni tudományos in­tézeteink és kutatóintézeteink, vala­mint az iskolák között. Biztosítani akarjuk a tanítók legjobb tapaszta­latainak beható és sokoldalú tanul­mányozását és e tapasztalatok érvé­nyesítését az iskola gyakorlati mun­kájában. a bírálat és az önbírálat fej­lesztését. egész munkánkban és fiatal, tehetséges tanítókat szerezni tudo­mányos munkáre. Mos* szükség van arra. hogv a szavakról azonnal tet­tekre térjünk át. És mi ezt minden áron meg is tesszük. A kongresszus b számolóiban és a beszédekben gyakran esett szó a sze­mélyiség kultuszáról. Meg kell mon­danom. hogy a személyiség kultusza elsősorban n.ár a tankönyvekben is megvan. Sőt ennek elemeit megta­láljuk az o'cóbb osztályok ábécés könyveiben és olvasókönyveiben is. Egyes történelmi tankönyvekben és magasabb osztálvokban is használt tankönyvekben a párt éf a nép ve­zető szerepét nem világítják meg és magyarázzák meg kellően. Fzt a hi­bát mindeddig nem küszöböltük ki és csak most kezdtük meg helyrehozását. Elvtársak! A szovjet nép a párt XX. kongresszusát nagy sikerekkel kezdte meg. E sikeredet a Szovjetunió drága kommunista pártjának köszön­hetjük. Gyermekeinket, az ifjúságot és sa­ját magunkat úgy kell nevelnünk, hogy hazánk naov történelmi feladatainak magaslatán álljunk. Dicső kommunista pártunk és an­nak lenini .központi bizottsága veze­tésével építjük és felépítőik a kom­munizmust! (Taps.) O J SZO t> 1956. február 27. W \

Next

/
Oldalképek
Tartalom