Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-25 / 56. szám, szombat

A termelési sikerek további építőmunkára serkentenek (Folytatás a 7. oldalról.) cota Nemzeti Vállalatban a vezető dolgozók a költségek tervében oly módon teremtettek tarfalékokat. hoq.V az eoves termékeknél maqasabb naqy­ságszámokat mutattak ki. mint ami­lyeneket a valóságban oyártottak. Ez­zel az eljárással csupán eqyneqveiév alatt a tervezett szükséglethez vi­szonyítva 2Í69 négyzetméternyi szö­vetet „takarítottak" meq. amiből 1058 darab fehérneműt lehetne készíteni. Ismertek az önköltség színlelt meg­takarításának más módiai is. A múlt évekhez viszonyítva még nem sikerült lényegesen csökkenteni a maqas, nem produktív költséqeket. A seleitképződés a múlt évben meg­közelítően ugyanazon a színvonalon maradt, mint 1954-ben. A hiányok a kereskedelemben még mindiq jelen­tősek. Termelésünk, kereskedelmünk és közlekedésünk gazdaságosabbá tételé­nek lehetőségei reálisak. Tudatosíta­nunk kell. hogy a szocialista gazda­sáqban az úi források állandóan és törvényszerűen keletkeznek és hoqy a mi kötelességünk a dolgozók életszín­vonala emelkedésének érdekében e források feltárása és kihasználása. Gazdaságunkban,a tartalékok feltárá­sának és kihasználásának leghatáso­sabb útja a szocialista munkaverseny lehető legszélesebb alapokra való ki­fejlesztése. az üzemen belüli önálló elszámolás bevezetése és elmélyítése. . A szocialista munkaverseny és a szocialista kötelezettségvállalások a múlt évben biztosították a termelési feladatok és a .munkatermelékenység túlteljesítését. A vállalt kötelezettsé­gek közoazdasáqi hatása méq nagyobb •lehetett volna, ha teljesítésükre kellő fiqyelmet fordítanak és az élért meg­takarításokat átutalták volna az álla­mi költségvetésbe. . A múlt évben értük el mostanáig az üzemen belüli önálló elszámolás fejlesztésének legnagvobb ütemét és érvényesítésére rátért a vállalatok túlvomó része. Ez a fejlődés főleg az irányító módszerek színvonalának eme­lésében és a jobb munkaszervezésben, a közgazdasági ismeretek bővülésé­ben. valamint abban nyilvánult meq, hoqv a dolqozók nagvobb mértékben vettek részt a termelés irányításában. A vezető gazdasági dolgozóknál ez­idén biztosítanunk kell az üzemen belüli önálló elszámolás helyes meg­értését és érvényesítését, mint ob­jektív szükségszerűséget. Ennek el­sősorban abban kell megnyilvánulnia, hogv számos főosztály és vállalat igazgatója megváltoztatja álláspontiát az üzemen belüli önálló elszámolás fejlesztésének kérdésében. Az üzemen belüli önálló elszámolás fejlődését nem szabad továbbra is csupán a hozrasz­csot bizottság gondjára bízni, vagv esetleg az üzem eqy. vaqy két lelkes dolgozóiára ráhagyni. Éppen a főosz­tályok "és vállalatok élén álló dolgo­zókat terheli a teljes és fő felelős­séq üzemeinkben, az üzemen belüli önálló elszámolás minél szélesebbkörű helves. nem papírforma érvényesíté­séért és elmélyítéséért. Gazdaságunkban az 1956. évben to­vábbra is központi feladat marad a munkatermelékenvséq további emelése és az önköltséq csökkentése, amire az állami költséqvetés bevételi részé­nek teljesítése támaszkodik. Hoqy eb­ben továbbhaladhassunk, termelésünk­ben nem mehetünk a régi utakon. Az úi utat a pártnak és a kormánynak gazdaságunk további technikai fejlő­déséről szóló ' tézisei mutatják meq. Az 1956. évi állami költségvetés és fejlődési terv föltételezi, -hogy ezeket a téziseket már széleskörűen alkal­mazzuk. A technikai fejlődésre műi­den évben nagy összegeket fordítunk az állami költségvetésből. 1956-ban a beruházási építkezésre fordított pénz­összegeken kívül a költségvetés 230 mill'ó koronát fordít a kutató-, kísér­leti és ellenőrző intézetek tevékeny­ségére és a vállalatokban a kísérleti munkahelyek és kutató műhelyek te­vékenységére. A technikai fejlődés részesedése az önköltségek csökkentésében eddiq nincs arányban az e célra fordított eszközökkel. Méq számos meqoldott kutató feladat marad a kutatóintéze­tek irattárában, ezeket nem alkalmaz­zák a gyakorlatban és nem tartják lénveqeseknek. A vállalatok _ eddiq csak csekély mértékben használták ki az ésszerű­sítési intézkedésekre szánt hitelt. Ugyancsak nagyon kis mértékben használják fel az igazgatói alapok esz­közeit a termelés technikai tökélete­sítésére és kibővítésére. Éppen ezek­ből az eszközökből lehet megvalósí­tani a kisebb terven kívüli beruházá­sokat és íqy rugalmasan lehet kitöl­teni a vállalatok technikai felszerelé­sében mutatkozó hézaqokat. 1956-ban az igazqatói alapokra és a helyi ipar fejlesztését szolqáló alapokra 47 mil­lió koronát fordítunk, uqvanakkor a múlt évi pénz'összeqeket méq nem me­rítettük ki. A vállalatok túlnyomó ré­szében csupán eqvéni jutalmazásokra, vaqv pediq kulturális és szociális in­tézkedésekre fordított összegeket fe­dezik az igazqatói alapból, míq a ter­melés tökéletesítését és kibővítését célzó eszközök kihasználatlanul ma­radnak. Az állami költséqvetés további be­vételeit az adók és illetékek képezik, amelyeket a lakossáq fizet. Ezek az adók az összbevételek 16 százalékát, vaqyis 2172 millió koronát tesznek ki. A lakossáq által fizetett adók rész­aránya nagyjában a múlt év színvona­lán marad. IV. A nemzeti bizottságok gazdálkodása Az eqvséges állami költségvetés fontos részét képezik a nemzeti bi­zottságok költségvetései. A nemzeti bizottságok 1955-ben egészében 96 százalékra teljesítették a költségvetési kiadásokat és 103.1 százalékra a saját bevételek tervét. A saját bevételek tervét több mint 20 millió koronával lépték túl. Annak ellenére, hogy a nemzeti bi­zottságok a költségvetési kiadásokat nem teljesítették, nem lehet ezt a nem teljesítést megtakarításnak te­kinti, mivel nen) teljesítették az egyes fontos gazdaságpolitikai feladatokat. Főleg a beruházási építkezés és fő ja­vítások szakaszán nem. teljesítették a fö feladatokat. A nemzeti bizottságok 1955-ben csaknem 168 millió koronát nem használtak fel a feladatok telje­sítésére. mely összegből a beruházási kiadásokra 83 millió korona esik. 1956-ban a nemzeti bizottságok gaz­dasági-szervezői és kulturális-nevelő funkciója tovább bővül a feladatoknak a központi hivatalokból a kerületi nem­zeti bizottságokra való átruházásával. Uqyaníqv bővült a járási nemzeti bizottsáqok hatásköre a falvaknak nyújtandó kulturális seqítséq és az iskolai testnevelés szakaszán. A helyi nemzeti bizottságokra bízták az óvo­dákra és az általános műveltséget nvúitó iskolákra, az iskolai étkezdék­re, bölcsődékre, napközi otthonokra fordított qondoskodást. valamint a népművelési berendezések, könyvtárak és a tűzvédelemre vonatkozó dolqok pénzüqyi biztosítását. A nemzeti bizottsáqok kiadásait az 1956. évre 4575 millió koronában irá­nyoztuk elő. ami .az 1955. évben el­ért _ eredményekhez viszonyítva. 12.3 százalékkal több. A nemzeti bizottsá­gok kiadásainak terjedelme 1954-től 789 millió koronával. vaqyi6 20.8 szá­zalékkal növekedett. Az 1956. évi állami költséqvetés aoradol a Szlovákia egyes kerületei kö­zött mutatkozó különbséqek kiegyen­lítésére gazdasági és kulturális téren. A nárt és a kormány erre vonatko­zó határozataival összhangban qondol a prešovi kerület fokozott szükséqle­teire. főleg az ^iskolaépítésben. a kul­túra- és egészséqügy fejlesztésében. A nemzeti bizottságok_ saját jöve­delmeiknek csupán 15 százalékát fe­dezik saját, költséqvetési kiadásaikból, a többit až állami bevételekből szár­mazó részesedésük eovenlíti ki. A nemzeti bizottságoknak nagv le­hetőségük nyílik saját bevételeik gya­rapítására azáltal, hogy alaposabban gondoskodnak helvi ipari vállala­tokról és a közüzemekről. melyek egyre nagyobb támaszt _ nyújtanak a nemzeti bizottságok pénzügyj gazdál­kodásának . A nemzeti bizottságok lehetőségeit ä lakosság életfeltételeinek megjavítá­sa terén pótköltségvetések összeállí­tásával kell kihasználni. Pótköltségvetéseket azok a nem­zeti bizottságok állíthatnak össze. 8 OJ SZO 1956. február 25, amelyek túllépik a bevételek tervét, vagy pedig megtakarításokat érnek el a feladatok teljesítésében. A kiadá­soknál nagv megtakarításokat érhet­nek el főleq kiterjedt önseqély-akciők szervezésével, a beruházási építkezés terén, az iskolaügy, egészségügy, csa­tornázás stb. szakaszán. De a nemzeti bizottságok még nem használják a pótköltségvetéseket. Hogy milyen előnyöket nvúit a pót­költségvetés. a Komáromi Helyi Nem­zeti Bizottság példájából látható. A házadóra fordított naqyobb qondosko­dással és az összes bevétetek rendes beszedésének biztosításával a helyi nemzeti bizottsáq 1195 000 koronával szárnyalta túl saját bevételeit. Ezek­ből a megnövekedett bevételekből 800 ezer korona összegű pótköltségvetést állított össze. Ebből az összegből be­rendezéseket vásárolt az iskolaépüle­tekbe. padokat szerzett be a helvi parkba, rendbehozatta a parkot, a he­lvi nemzeti bizottság központi épüle­tét, ezenkívül más karbantartási és köztisztasági munkát végzett a város­ban. megjavította a helvi rádiót, be­vezette és kibővítette a közvilágítást a parkban és a hídon. A nemzeti vagyon védelme és iqaz­qatása a szocialista állam új feladata. Az embereket átnevelésükkel a társa­dalmi tulajdonhoz való úi Viszonyra kell vezetni. Ebben az irányban naqv feladatuk van a nemzeti bizottságok­nak. Az általános leltározás megmu­tatta. hoov a nemzeti vaoyon milyen naqv értékeit bízták a nemzeti válla­latok osztályaira és ^ a nemzeti bi­zottságokra. Ezeket az értékeket meg kell tartani és a lehető legésszerűb­ben és leghatásosabban kell felhasz­nálni az állami terv feladatainak tel­jesítésében. 1956-ban meg kell javítani a nem­zeti bizottságok munkamódszereit. Szükséges lesz_ az egves tervfeladato­kat jobban szétírni és kiküszöbölni teljesítésük egyenlőtlenségét. A kar­bantartásokra és a fő javításokra szánt felemelt összeqeket célszerűen kell felhasználni és ezzel meg kell javíta­ni a helyi közlekedést, az adminiszt­rációs épületek és iskolák állapotát. Az állami költségvetés feladatai meqismertetésécek széleskörű kampá­nyát. mely feladatok benne foqlaltat­nak az egyes nemzeti bizottságok költséqvetéseiben. eqybe kell kapcsol­ni_ a nemzeti bizottsáqok választott szervein kívül az eqész lakossáq ak­tivizálásával. hoqy mindenki hozzájá­ruljon az állami költséqvetés felada­tainak sikeres teljesítéséhez. Az állami költségvetésnek most elő­terjesztett szlovákiai része országépí­tésünk örvendetes útját mutatja má­sodik ötéves tervünk első évében. A Szlovák Nemzeti Tanács mai tárgya­lása városaink és falvaink dolgozó né­pe számára további buzdítást és fel­hívást jelent a döntő harcra az ösz­sžes feladatok egyenletes, jó minőségű és gazdaságos teljesítéséért. A kommunista pártnak és a Nem­zeti Front kormányának vezetésével dolgozó népünk a népqazdasáq fej­lesztése tervének és az állami költ­séqvetésnek feladatait a második öt­éves terv első évében becsülettel fog­ja teljesíteni. GONDOLKODÓ" GÉPEK y> Néhány évszázaddal ezelőtt az em­berek még olyan gépek megtervezé­séről álmodoztak, amelyek gondol­kodni képesek, ugyanúgy, mint maga az ember. Hogy állunk ma ezzel á kérdéssel ? Ma már mindez nem utópisztikus elképzelés, hanem megvalósítható és megvalósított tény. Gép tervezi a gépet Gyakran előfordult, hogy valamely tudományos probléma megoldatlan maradt csupán azért, mert olyan óriá­si tömegű számítást kellett volna el­végezni, mely hosszú évekig tartott volna. Nemrég azonban hihetetlen se­bességgel működő számológépeket ké­szítetlek. Az egyik ilyen elektronikus számológép egy másodperc alatt húszezer tízjegyű számot ad össze, vagy kétezer tíz jegyű számot ösz­szeszoroz, tehát sokkal gyorsabban végzi el a kijelölt műveleteket, mint amennyi ideig a számjegyek leírása tart. Az ilyen számológépek alkalmazása az iparban jelentősen lerövidíti pél­dául a gépek tervezésének idejét. E. Obodan szovjet mérnök a következő esetet említi: A tervezők egy rendkívül fontos új gépalkatrész tökéletesítésén dol­goztak. A szerkesztőknek két évre lett volna szükségük ahhoz, hogy a lehetséges 30—40 változat számításait elvégezzék. Ekkor kaptak egy korsze­rű számológépet. Ennek segítségévet néhány hét alatt nem 30— 40, hanem mintegy kétezer változat számításait végezhették el, aminek következtében a gép egyszerűbb, súlya pedig kisebb lett. Hasonló számológépekkel a meteor röppályáját rövidebb idő alatt számít­hatják ki, mint amennyi idő alatt a meteor a légkör határa és a föld kö­zötti utat megteszi. Géptofmács A gépek azonban nem csak a ter­vezési munkát végzik el, hanem ezek­alapján a gyártási folyamatokat is önállóan megoldják. Szerkesztettek már olyan szer­számgépet is, melyhez még rajzot sem kell készíteni, elég az előkészí­tendő munkadarab adatait megadni a gépnek. Számológéphez hasonló elv alapján működő gépek nemcsak matematikai feladataikat képesek megoldani. Si­kerrel alkalmazhatók idegen nyelvű szöveg fordítására is. Ilyen esetben számok helyett a két nyelv szavai kerülnek a gépbe, s megfelelő szala­gokon rögzítik a nyelvtani szabályo­kat is. A gépírónő akárcsak egyszerű írógépen írna, lekopogja a lefordítan­dó szöveget és a gép ugyanezt már lefordítva rögzíti papírra. Ily mó­don természetesen csak nyers fordí­tást kaphatunk. Ezt azonban az adott idegen nyelvet nem ismerő ember is könnyen kijavíthatja. A gép főleg műszaki szövegek fordítására alkal­mas. Mesterséges érzékszervek Egyes elektronikus eszközök fény-, hő-, nyomás- és tapintó érzékenysége sokszor meghaladja az emberi érzék­szervek érzékenységét. A spektrofo­tométer például több mint ötmillió színárnyalatot különböztet meg, míg a legérzékenyebb szem sem tud két­ezernél több árnyalat között különb­séget tenni. Űjabban az ízlés és szag­lás feladatait is számszerű pontos­sággal és sokkal érzékenyebben lát­ják el, mint érzékszerveink. A mesterséges kezek rádióaktív anyagok kezeléséhez szükségesek. Annyira érzékenyek és ügyesek, hogy segítségükkel fel lehet emelni a fői­dőn heverő cigarettapapírt, anélkül, hogy összegyűrődne. Az egyik bemu­tató alkalmával egy blokkra néhány szót írtak mesterséges kézzel, sőt 5 legfelső lapot le is szakították vele. Különösen jelentősek azok az elek­tronikus eszközök, melyek, a vakok tájékoztatását segítik. Ilyen műsze­rek segítségével például a vakok is meg tudják különböztetni a színeket és érzékelni tudják a fényt. Ezek az elektronikus gépek az em­beri gondolkodás és érzékelés bonyo­lult'' folyamatait végezhetik el. A: emberi agyat 'azonban gépek sohasen, helyettesíthetik, csak az agy műkö­désének mechanikus részét. Ily mó­don mint az emberi gondolkodói nagyszerű segédeszközei, óriási táv latokat nyitnak'*meg a technika é. tudomány fejlődése előtt. PÁL ISTVÁN Öt év múlva űj utakon A munkásosztály korompai hősi harcának évfordulóján, február 21-én a kassai Állami Színház együttese bemutatta Ján Skalka „Lázadás Koronipán' című darabját. Képünk a darab egyik jelenetét ábrázolja. Festői vidékeken kanyarog az út a hegyek oldalán. Néha előtűnik a Baj­kál-tó acélszínű tükre, máskor a Sza­ján-hegység hófödte csúcsai tárulnak szemünk elé. Mammutvonat Nemcsak az úton, de az út mentén is élénk az élet. A völgy mélyén, de néhol a hegyek lábára is felkapasz­kodva, vasútvonal épül. Innen, a ma­gasból is jól kivehető, hogy a lefek­tetett sínek sokkal erösebbek, vasta­gabbak és nyomtávuk is lényegesen nagyobb, mint a régi pályákon. Ezeken a síneken egészen másfajta vonatok járnak majd, 520 tonnás atommozdonyok és 80—100 tonna te­herbírású vasúti kocsikból összeállí­tott szerelvények közlekedésére ké­szülnek ezek a sínek. Néhány percnyi utazás után egy épülő vasúti csomó­pont látványa köti le figyelmünket. Több vonal kapcsolódik itt egybe. Az állomás épületén hatalmas tábla hir­deti, hogy itt készült el a 6500 kilo­méter új vasútvonal, amelynek építé­sét a terv 1960-ra írta elő. Az új sí­neken áramvonalas testű, meggypiros motoros mozdonyok vontatják a kü­lönleges billenőtartályos vasúti teher­kocsikat. Az állomás épületéhez most kanyarodik be egy villanymozdony ál­tal vonatott személyvonat. Szívet gyö­nyörködtető látvány az ezüst színű, emeletes kocsisor és előtte az élénk zöld villanymozdony. Elkanyarodik az út és egy híd építésének gigászi mé­retei csábítanak szemlélődésre. Az Angara egyik mellékfolyója felett ível át az új híd. A töhb emelet magassá­gú daruk játékos könnyedséggel eme­lik helyükre a híd előre elkészített, összeszerelt darabjait. A szerelés a híd mellett, a szárazon történik és a már összeszerelt részek szépen sor­ban, megszámozva fekszenek. Szembe­tűnő, hogy az összeszerelést is, a beemelést is és a beszerelést is mind gépek végzik. És a furcsa alakú gé­pek között alig tűnik fel egy-egy ember. Ezek is jórészt a gépek ve­zető fülkéiben ülnek. Ahol az utcát is fűtik Indigirka messze a sarkkörön tú épült új ipari központ. Hatalmas szén feldolgozó üzemei, acél- és színe fémkohászata a legkorszerűbb fel szereléssel és eljárásokkal dolgozik Ebben a közel egymillió lakosú nagy városban, ahol a hőmérő higanyszal az év nyolc hónapján át nem eme! kedik a 0 fok fölé, nem fáznak a emberek. Ez a világ első nagyvárosa ahol központi fűtés melegíti nemcsa a lakásokat, irodákat, műhelyeke hanem az utcát is. De hiába működött már több év ez a nagyszerű központi fűtés, mégi súlyos probléma gátolta a dolgos vá ros további fejlődését — az álland tengeri kikötő hiánya. Hiába nyúlta a korszerű be.tonmólók közvetlen város mellett az Északi Jeges-tenge vizébe, mert a tenger az év hat hó napjában jéggé dermedt és megbéní tott itt minden forgalmat. Raktárr kellett dolgozni és várni, hogy ked vező jégviszonyok esetén egy-eg jégtörő hajó utat vág a kikötőhöz, gyenge reménység volt, mert a ji legtöbbször erősebbnek bizonyult, min a jégtörő hajók. Jégpáncélt hasít az atomok ereje Ebben az évben azonban döntő for dulat állt be a kikötő életében. Mur kába állt az első atomenergiával haj tott jégtörő hajó. A szovjet hajőépí tésnek ez a remeke úgy halad át sarki tenger legvastagabb jégpáncél ján is, mint vajban a kés. Még tíz év sem telt ©1 azóta, hog a szovjet tudósok először a világo az atomok magjában rejlő hatalmi energiát, mint villanyáramot haszno sították és íme, most 1960-ban sarkvidék jégpáncélján hasít utat a atomok ereje. (Népszava <=3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom