Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-25 / 56. szám, szombat

AZ SZKP XX. KONGRESSZUSÁNAK TANÁCSKOZÁSAI Moszkva, február 23. (TASZSZ) Mint már hírt adtunk róla. a konaresszus február 22-i ülésén felszólalt M. G. Pervuhin elvtárs. Felszólalásában többek között az alábbiakat mondotta: Vlagyimir Iliics Lenin műveiben mélvreszántóan és tüzetesen meqmutatta. hoqv csakis a hatalmas nehézipar. az eqész orszáq villamosítása ée a technika szakadatlan feilődése lehet a szocialista qazdasáq növekedésének szilárd alapja. Pártunk mindiq rendületlenül kö vette ezt a tanítást, eltökélten har colt és harcol a leninizmus szellemé vei ellenséqes nézetek ellen, amelvek a könnyűipart szembeállítják a nehéziparral. és azt hangoztatták, hoqv a szocialista építés bizonyos szaka szátan a nehézipar elsódleqes fej lesztése már nem fő feladat, és hoqv a könnyűipar növekedésének üteme ekkor meqelőzi a nehézipar növeke désének ütemét. Az ellenséqes burzsoá saitó és rá dió minden eszközzel iqvekszik befe ketíteni azokat a feladatokat, ame Iveket a hatodik ötéves terv a szovjet nép elé tűzött. Iqy például a londoni Times, amikor rámutat, hoqy a hatodik ötéves terv fő feladata a nehézipar elsőd leqes feilesztése. azt akaria elhitetni olvasóival. hoqv a Szovjetunióban „elodázzák" a lakosság életszínvonalának emelését. A Szovjetunióban, de külföldi barátaink között is aliq akad olvan. aki komolyan veheti az ilyenfajta állításokat. Az előző ötéves tervek teljesítésének eredményei meqovőzően bizonyítják. hoqv pártunknak a nehézipar elsódleqes fejlesztésére irányuló vonela helyes, mert a nehézipar elsődleges fejlesztése teszi lehetővé a neoqazdasáq valamennyi áqazatának fejlesztését és a nép anyagi jólétének szakadatlan növelését. A termelési eszközök termelésének elsődleges növelése döntő fontosságú feltétele a bővített újratermelésnek. „A termelés kibővítéséhez (a szó szoros értelmében vett „felhalmozásához") — mutatott rá Lenin — előbb termelési eszközöket kell termelnünk, ehhez pediq nyilván az «zökséqes, hoqv kibővítsük a társadalmi termelésnek azt az ágát. amely termelési eszközöket állít elő." A nehézipar elsódleqes feilesztése nélkül nem lenne maid eleaendő mennviséqü fűtőanyagunk, fémünk, villamosenerqiánk. qépiink. nem rendelkezhetnénk a szükséqes mennyiségű mezőqazdasáqi eredetű ipari nversanyaqqal a köz6zükséqleti cikkek qvártásához. Következésképpen a hatodik ötéves terv fö feladatanak megoldása — a szovjet nép anyagi jóléte és kulturális színvonala jelentékeny emelése — mindenekelőtt a nehézipar fejlesztésétől ÍÜQO. A hatodik ötéves terv a soha nem látott műszaki haladás terve A hatodik ötéves terv olvan ötéves terv lesz. amelv az úi technika meqhonosítása alapián a népgazdaság minden ágazatában soha nem látott műszaki haladást ér el. s jelentősen emeli az összes minőséoi mutatószámokat. E feladat megoldása uovancsak lehetetlen a termelési eszközök termelésének elsődleges fejlesztése nélkül. A műszaki haladást az úi ötéves tervben a Qéoipar által készítendő berendezések tökéletesítése, új veqvianyaook nvártása. a színes- és ritkafémek. a minőségi acélok és a hőálló ötvözetek qvártásának fejlesztése szabia meq. Következésképpen a műszaki haladás a villamosítás mellett mindenekelőtt a qépipartől. a kohászattól és a veqvioartól füqq. Miiven fő feladatokat kell megoldani a nehézipar egyes ágazataiban, hoqv biztosítsuk az új ötéves terv sikeres teliesítését? A hatodik ötéves tervben az ipari termelés növekedése nemcsak úi kapacitások üzembe helvezése útián történik maid. hanem jelentékeny mértékben azzal is. hoav iobban kihasználják a meqlevő berendezéseket. az elavult berendezéseket termelékenyebbekkel cserélik fel és a technolóqiai folyamatokat hatékonyabbá teszik. Eqvben tovább qépesítik a munkaigényes fő- és seqédmunkáiatokat. Széles körben fejlesztik a leqmaqasabb fokú oépesítést. a termelési folyamatok automatizálását. A kohászatban, a veayiparban. a gépiparban és más iparáaakban széleskörűen alkalmazzák a villnmosáram veqvi- és hőhatásán alapuló le q t oké le tesebb elektr o te chn o lóqi a i folyamatokat. Meqvalósul a vasúti közlekedés, valamint a mezőqazdasáq villamosításának naav programja. Jelentékenyen több villamosenerPervuhin elvtárs felszólalása qiát használnak majd fel közszolgáltatásokra és a lakossáo háztartási szükséqleteire. Mindezzel kapcsolatban a hatodik ötéves terv véqére a villamosenerqiafoqvasztás 1955-höz viszonyítva az iparban maidnem kétszeresére, a mer.őuazdasáqban 2,2-szeresére. a vaeúrti közlekedésben 2.3-szeresére növekszik. Ebből következik az enerqetika fő feladata, hoqv a szükséqietek növekedését túlszárnyaló ütemben épüljenek villamoserőművek. A villamoserőművek és a villamoshálózatok építését szolqátó beruházások a hatodik ötéves tervben körülbelül 90 százalékkal növekszenek az ötödik ötéves terv ilyen irányú kiadásaihoz viszonyítva. A vil'amoseröművek teljesítőképessége 2,'?-sze

,-esére növekszik, a termelt energiamennyiség 88 százalékkal nő. Ily módon növekszenek a fő enerqiarendszerek kapacitástartalékai. Ez ielentékenven fokozza a népqazdasáq áramellátásának biztonsáqát. A hatodik ötéves terv naqv víz- és hőerőművek építését irányozza elő. Az előző ötéves tervekben nem teljesítették eqészen az enerqiakaoacilások növelésének terveit. Ennek eqivik oka az. hoqy annak idején helytelen határozatot hoztak a kicsiny qépeqyséqekkel működő, korlátozol t teliesítóképesséqü körzeti villamcseröművek építéséről. A Wörzetd hőerőtelepeken alkalmazott turbinagépegységek átlaqos -teliesítőképeeséqe 1938-1942ben 26 000 kilowatt volt. 1946— 1950-ben 24 000 kilowattra asökkent, az ötödik ötéves tervben pediq csupán 34 000 kilowattra növekedett. Hoqv a villamoserőmű-építés ezen irányzatának helytelen voltát láthassuk,, vessünk egy pillantást például az uráli energiarendszerre. E rendszer erőmüveinek összteljesítóképesséqe 4 400 000 kilowatt. A kapaortásszükeéqlet évente 600 000—700 000 kilowattal növekszik. Ilyen körülmények között 25 000 vaqv akár 50 000 kilowattos qépeqvséqekkel — amint ez a legutóbbi idökiq történt — nehéz biztosítani a villamoserőművek megszabott teljesítményének meqfelelő növekedését. Ilyen raqy enerqiarendszerben az épülő villamosművekben 100 000—200 000 kilowatt teljesítményű aqreqátokat kell felállítani. Szem előtt kell tartani azt is. hoqv a hőerőművek teljesítményének, például 300 000 kilowattról 600 000 kilowattra emelése lehetővé teszi a kilovtfattonkénti költséq 15—20 százalékos csökkentését. 1 200 000 kilowattos teljesítményű erőmű építése esetén pediq 25—30 százalékos csökkentését. Ezért az irányelvek teljesen helyesen írják elő hatalmas villamoserőművek építését 100—150—200, sőt 300 ezer kilowattos agregátok és megfelelő teljesítményű kazánok felállítását és előirányozzák, hogv az építésnek a műszakilag legtökéletesebb kazán-turbina blokkrendszer szerint kell történnie. Az ilyen naqv qépeqvséqeknek a" villamoserötelepeken való alkalmazása annál is inkább célszerű, mert lehetővé teszi sgturbma-, kazán- és viUamoscéoovártó üzemek teljesítményének növelését. Iqv például, ha a leninqrádi fémüzemben a 25 000 kilowatt teljesítményű turbinák gyártásáról áttérnek 100 000—150 000 és 200 000 kilowatt teljesítményű turbinák qyártására. akkor a qvártandó turbinák összteljesítménye 2.5-szeresére nő. Az Elektroszila üzemben egy 100 000 kilowattos turbogenerátor elkészítéséhez 25—30 százalékkal kevesebb szerszámgép-munkaórára van szükség, mint 4 darab, egyenként 25 000 kilowattos turbogenerátor elkészítéséhez. A hőerőművekben az eddig alkalmazottaknál még nagyobb gőzparaméterű berendezést kell felállítani. Hogy ez gazdaságilag mit jelent, az a következő adatokból látható: ha a gőznyomás a turbinánál 90 atmoszféráról 135 atmoszférára és a hőmér séklet 500 C fokról 535 C fokra nö vekszik, a villamosenergia elöllításához szükséges fajlagos fűtőanyag-felhasználás 10—12 százalékkal csökken. Ha még magasabb, 220 atmoszférás nyomásra és 600 fokos hőmérsékletre térnek á± a fajlagos fűtőanyag-felhasználás 14—15 százalékkal csök ken. íme, ilyen nagy előnyt nyúj.that az államnak az, ha az új technikát meghönositják az energetikában. A hatodik ötéves tervben az új, igen gazdaságos villamoserőtelepek építése mellett újjá kell építeni több, az első ötéves tervek éveiben létesült villamoserőmüvet. A rekonstruálás alapjában véve a meglévő épületekben történhet, kisebb átépítkezésekkel és oly módon, hogy az alacsonynyomású kazánokat és turbinákat magasnyomású gépegységekkel cserélik fel. Ily módon a villamoserőmüvek teljesítménye gyakorlatilag nagy vízellátási és fűtőanyagadagolási többletkiadások nélkül és többletszemélyzet nélkül növekszik. Ily módon jelentékenyen csökken a villamosenergia termelésére felhasznált fűtőanyag mennyisége. Huszonöt villamoserőmü számadatai azt mutatják, hogy é villamoserőművek teljesítménye,. az újjáalakítás után több mint másfélmillió kilowattal, azaz 35 százalékkal növelhető, az évi fűtőanyagmegtakarítás pedig eléri a hárommillió tonnát, az üzemi berendezés felújítására fordított többletkiadás pedig két, legfeljebb négy éven belül megtérül. A villamos távvezetékek építési terveinek kidolgozásánál bátrabban kell áttérni arra, hogy a váltóáramot egyenárammal cseréljük fel. Az egyenáram használata különösen az egyes nagy energiarendszereket összekapcsoló vonalakon célszerű, mert ily módon könnyebb az egységes energiarendszer üzeme nagyfokú stabilitásának biztosítása és ezenkívül három-négy százalékkal csökken az energiaveszteség, kevesebb színesfémet kell felhasználni. A hatodik ötéves tervben be kell vezetni a 300 000 kilowatt teljesít ményt elérő turbogenerátorok és nagy hidrogenerátorok, valamint naqy transzformátorok és a különle geseh magas feszültségnél és nagy megszakító teljesítményeknél aika! mázott villamosfelszerelés gyártását Ez a feladat csakis az elektrotechnika legújabb vívmányainak alkalmazásá val oldható meg. Megnövekszik az ásványolaj és a gáz jelentősége a fűtőanyagiparban A központi bizottság és a Szovjetunió Minisztertanácsa a fűtőanyagipar tervfeladatainak meghatározásánál abból indult ki, hogy gazdaságilag mennyire célszerű az egyes fűtőanyagfajták termelésének fejlesztése, tekintetbe véve a beruházásokat, a kitermelés önköltségét és a szállítási távolság csökkentését. Az irányelvek elsősorban az ásványolaj és a földgáz kitermelésének fejlesztését írják elő, mert ezek a gazdaságilag legelőnyösebb tüzelőanyagfaj.ták. 1960-ban majdnem kétszer annyi ásványolajat és négvszer annyi gázt termelnek majd, mint 1955-ben. Itt kell rámutatnunk, hogy az ország fűtőanyag-mérlegében 1960-ra 30,5 százalékra nő az ásványolaj és a gáz részaránya. A gáz és az ásványolaj szerepének ilyen megnövekedése a fütőanyao-rr.ériegben teljesen cél szerű, minthogy eqy torma gáz kitermelésének önköltsége nyolcadrésze, egy .tonna ásványolaj kitermelésének önköltsége pedig harmadrésze egy tonna szén kitermelése önköltségének Ha ehhez még hozzátesszük, hogy a szénbányászok föld alatti munkája sokkal bonyolultabb és nehezebb az olajmunkások munkájánál, akkor teljesen világossá válik, mennyire helyes és indokolt a központi bizettságnak a Szovjetunió fűtőanvag-ipara fejlesztésében követett vonala. A szén legésszerűbb felhasználása és szállításának csökkentése végett a villamosenergia-termelésre szánt nagy hőerőműveket főként közvetle n ül a csekély kalóriájú fűtőanyag kitermelési helyénél kell megépíteni, a termelt villamoser.ergiát pedig magasfeszültségű távvezetéken kell el juttatni a fogyasztási helyekre. Az ország fűtőanyag-mérlegét oly módon szerkesztették meg, hogy a szénszüksé.qlet a hidroelektro-energiatermelés növekedése, a közlekedés villamosítása, a hőerőtelepeken alkal mázott igen gazdaságos berendezések meghonosítása, a városok és az ipar távfűtése, valamint atomvillanytelepek építése révén csökkenjen. Az említett intézkedések megléte lének eredményeként előálló fütőanyagszükséglet együttesen számított csökkenése 100 millió tonna lesz azaz 17 százaléka az 1960. évi egész szénkitermelésnek. Ebből 20 millió tonnát a vasúti közlekedés villamosítása révén takarítanak meg. Az atomenergia néhány tudományos és technikai problémája Pártunk és a kormány kitartóan és következetesen harcol az atom- és hidrogénfegyver eltiltásáért és azért, hogy az atomerőt békés célokra használják fel. Mint is m e re t esi a Szovjetunióban 1954 júniusában üzembehelyezték a világ elsői atom-erőművét. A villanyerőmü teljesítménye 5000 kilowatt. Működésének tapasztalatai meggyőzően bizonyították, mennyire lehetséges és célszerű az atomerő felhasználása a villamosenergia-termelésre. Ezért a Központi Bizottság előirányozza, hogy a hatodik ötéves tervben több, összesen 2,5 millió kilowatt teljesítményű atom-villanytelep épüljön, főként olyan körzetekben, amelyek távolról odaszállított fűtőanyagot használnak. A villanyerőművekhez szükséges atomreaktorok megépítése és a közlekedéshez szükséges erőátviteli berendezések tervezése során — mint Kurcsatov akadémikus felszólalásában mondotta — rövid időn belül bonyolult tudományos és műszaki feladatokat kell megoldani. A gépipar és az energiaipar dolgozóinak olyan atomreaktorokat kell építeniök, amelyek lehetővé teszik magasnyomású gőz előállítását és következésképpen azt, hogy az atomvillanytelepeket modern turbogenerátorok-kal szereljék fel. A kohászati iparnak biztosítania kel! az atoemreaktorok elkészítéséhez szükséges nagy szilárdságú szerkezeti anyagok gyártását. Az atomerö energetikai felhasználása — mint ismeretes — azon alapszik, hoqy az atomreaktorokban természetes vagy dúsított uránt, plutóniumot, továbbá tóriumból nyert 253as uránt használnak fel. A Föld méhében rejtőző természetes uránban és tóriumban rejlő energiamennyiség sokszorosa a világ futóanyagszükségletének. Az emberiség azonban jelentékenyen nagyobb energiaforrásokkal rendelkezhet majd, ha felfedezik a könnyű elemek szintézise termonukleáris folyamatának szabályozási módozatait. E folyamatban az urán hasadásánál felszabaduló energia többszöröse válik szabaddá. A szovjet tudósoknak és mérnököknek minden módon fokozniok kell kutató munkájukat a szabályozható termonukleáris reakció előállítása terén és meg kell találniok ezen óriási probléma megoldásának _ útjait. Ugy qondolom, hogy a szovjet tudósok képesek e probléma megoldására és hogy azt feltétlenül megoldják. . Óriási győzelem lesz ez a tudományban. Lerakják a jövendő kommunista társadalom kimeríthetetlen energiabázisa megteremtésének alapjait. A népgazdasági technika haladásáról szólva, az új ötéves terv során feltétlenül meg kell említenünk a rádiótechnika és az elektronika különleges szerepét. A rádiótechnikát és az elektronikát nemcsak a távközlésben, a rádiózásban és a televízióban használják fel, hanem széles körben meghondkítják a kohászati, az ásványolaj-, a vegyiparban, a gépgyártásban, az energetikában és a népgazdaság más ágazataiban is. A televjziós technika elért színvonala lehetővé teszi, hogy a televíziót széles körben meghonosítsák az iparban, a közlekedésben és az energetikában a vizuális ellenőrzés, a távirányítás és a diszpécsermunka céljaira. A rádió-technikai ipari minisztérium népgazdasági célokra már az idén elkészít egy sorozat televíziós adó-vevő-be rendezést. A vegyiipar gyorsított ütemű fejlesztése Az irányelv-tervezet a hatodik ötéves terv elsőrendű feladatai közé sorolja a vegyipar jelentékeny fejlesztését. Mostanában nehéz túlbecsülni a vegyészet- szerepét a technológiai folyamatok tökéletesítésében és a gyártmányok minőségének megjavításában, valamint jelentőségét' a nehéz- és könnyűipar minden ágazatában. Az új szintetikus anyagok nemcsak helyettesítik a jelenleg alka!(Fnlvtatá6 a 4 oldalon) Az elnökség tagjai beszélgetnek a küldöttekkel. Balról Szuszlov, Hruscsov, Kiricsenko, Bulganyin és Mikojan elvtársak. OJ SZÔ 1956. február 25.