Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-22 / 53. szám, szerda

Az SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai (F«ly»at.As a 3 oldairjl.) ményeket. amelyek elősegítették a nemzetközi feszültség bizonyos enyhü­lését és előkészítették ezen a terüle­ten a további sikerek lehetőséget. (Taps.) A párt és a szovjet kormány bizo­nyos sikereket ért el a béke biztosí­tásában. E sikerek alapja: népünk és az egész szocialista tábor anyagi és szellemi erőinek szüntelen növekedése. Ez azt jelenti, hogy minden szovjet ember, a szocialista tábor országainak minden egyes állampolgára eredményes munkájával, a gyárban és a kolhozok ban a termelékenység fokozására tö­rekszünk, vagy amikor segítünk újabb sikereket elérni a kolhoz, a szovhoz terméshozamának, az állati termékek hozamának növelésében, akkor teljes joggal vagyunk büszkék ezekre a kom­munizmus építésében elért sikerekre Ugyanakkor ezek az eredmények alapul szolgálnak az egész szocialista tábor erőinek és nemzetközi pozícióinak gya­rapításához, s ezzel döntő feltételeket teremtenek meg a népek békés és nyu­godt életének biztosításához. (Taps.) A gazdasági és a kulturális építés­ben elért sikereink lelkesítóleg hat­nak a világ népeire-. Ok is örülnek ezeknek az eredményeknek és meg­bán elért sikerével, nemcsak nagyje- , gőzödnek arról, hogy az uj a boldor) tentőségű, hanem apró mindennap: ! elet fe,e blztos úto n haladhatnak, munkájával is hozzájárul hazája és az o'i'^ úton, amelyet már sok millió egész szocialista tábor megerősítésé- ! ember járt meg. Szerte a világon gya­hez, ezzel együtt a béke és a nemzet- , rapszik barátaink és szövetségeseink közi biztonság támogatásához és meg- száma, akik hozzánk, kommunistákhoz szilárdításához. (Taps.) Amikor a gyár- j hasonlóan a béke biztosítását és az imperialista háborúk megszüntetését akarják, mindinkább meggyőzödnek arról, hogy az új háború megakadályozásában ma már nagyon sok függ a népek nntudatosságát^l és aktivitásától. A Szovjetunió együtt a szocialista tábor többi országaival a békéért és a kapitalista államok, elsősorban az Egyesült Államok fegyveres erői fej­lődésének fő irányvonalairól. A legnagyobb figyelmet az atom­fegyverre, különféle robbanóerejű típusai egész sorozatának előállítá­sára, valamint arra fordítják, hogy kidolgozzék az atomfegyvernek a lé­kommunizmus diadaláért vívott harc j ? haditengerészet a tüzérség és raketaeszkozok segitseoevel torte­élvonalában küzd. Soraink még soha- I sem voltak ennyire összeforrottak. i még soha sem volt ilyen erős a végle­ges győzelembe vetett hitünk. (Viha­ros taps.) Eddigi és jövőbeni győzelmeink zászlaja a marxizmus-leninizmus lo- ; bogója. E zászló alatt haladunk elő- J re, újabb sikereinknek és a kommu- j nizmus győzelmének biztos tudatában, i Nagyszabású építőmunkánk és kö- | vetkezetes békeharcunk összhangban j van minden nép, az egész emberiség í érdekeivel. (Viharos, hosszantartó taps.) Zsukov elvtárs Jelszólalása Az alábbiakban közöljük G. K. Zsu­kov elvtársnak a kongresszus szom­bati ülésén elhangzott felszólalását. Elvtársak! A szovjet nép hatalmas politikai és munkalendülettel üdvöz­li pártunk XX. kongresszusát. Ez ta­núsítja, hogy a szovjet nép határta­lan bizalommal viseltetik a kommu­nista párt iránt, teljes mértékben tá­mogatja a pártnak a nép érdekeiért, országunkban a kommunizmus győ­zelméért, a világ békéjéért szünte­lenül harcoló politikáját. (Taps.) A fegyveres erők személyi állomá­nya, akárcsak az egész szovjet nép, szorosan tömörült szeretett kommu­nista pártja köré, s így fogadta a XX. kongresszust. A szovjet harcosok határtalanul hűek a néphez, a kom­munista párthoz és a szovjet kor­mányhoz és mindig készek becsület­tel és méltón teljesíteni szeretett ha­zár.K védelmének katonai kötelessé­gét. (Taps.) A Szovjetunió és a népi de .lokrotikus országok tettekkel harcolnak a békéért Elvtársak! A párt és a kormány mindent megtesz, hogy fenntartsa a békét, megerősítse a népek közötti bizalmat és barátságot. A szovjet koimány a nemzetközi feszültség enyhítése és az államok közötti bi­zalom megteremtése érdekében ja­vasolta a fegyverzet csökkentését, a tömegpusztító fegyverek eltiltását és egyúttal konkrét intézkedéseket tett fegyveres erőinek csökkentésére, A szovjet kormány tavaiy au­gusztusban elhatározta, hogy 640 ezer fővel csökkenti a Szovjetunió fegyveres erőinek létszámát. Je­lentem a XX. kongresszusnak, hogy a honvédelmi minisztérium ezt a határozatot teljesen, pontosan, a kitűzött határidőre végrehajtotta. (Taps) Kormányunk a hadsereg létszámá­nak csökkentésén kívül 1956-ban majdnem tízmilliárd rubellel csök­kenti a katonai kiadásokat. Port­Arthur és Porkkala-Udd katonai tá­maszpontokról kivontuk csapatain­kat és leszereltük ő*:et. A nemzetközi feszültség enyhíté­sére és az államok közötti bizalom megteremtésére törekedve követték a Szovjetunió példáját a népi demok­ratikus országok — Lengyelország, Csehszlovákia. Magyarország, Romá­nia, Bulgária és Albánia — s össze­sen 180 000 fővel csökkentették fegy­veres erőik létszámát. Mindez azt je­lenti, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok nem szavak­kal, hanem tettekkel törekednek a nemzetközi feszültség enyhítésére. (Taps.) A szovjet nép szilárdan hisz a nemzetközi együttműködés lenini politikájának diadalában, m?rt ez az egyetlen helyes politika. Az az őszintén szívélyes fogadtatás, amelyben India, Burma és Afganisz­tán népei részesítették az őket meg­látogató Hruscsov és Bulganyin elv­társat, meggyőzően bizonyítja, hogy miként tekintenek 3 népek a békés együttműködés lenini politikájára. (Taps.) A nemzetközi feszültség egyik fő oka az Egyesült Államok „erőpolitikája" De a szovjet népnek figyelembe kell vennie, hogy a nemzetközi együttműködés politikáját a tőkés ál­lamok agresszív körei ellenállással fogadták. A nemzetközi feszültség egyik fő oka az Amerikai Egyesüft Álla­mok „erőpolitikája", amely fegy­verkezési hajszára, a szocialista tábor ellen irányuló katonai töm­bök és zárt csoportosulások rend­szerére vezet. A legfontosabb kapitalista orszá­gok a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülése ellenére sem csökkentették fegyveres erőik létszámát. További erőfeszítéseket tesznek a tömbök ki­bővítésére, a katonai költségvetések nő felhasználási módszereit. Az Eo"esült Államok a katonai '. tömbök rendszerében monopolizálja j az erős stratégiai és az atomfegyvert szállító légierő létesítését, ezek beve­tését főképp a Szovjetunió körül el­helyezkedő légi támaszDontokról ter­vezi. A katonai tömbök többi tagjaira a szárazföldi csapatok, a harcá­szati légierő és a kisegítő csapatok­felállítását bízza, a legnagyobb fon­tosságot pedig a nyugatnémet fegyve­res erők megalakításának tulajdonít­ja. A szárazföldi csapatokat páncé­los- és harckocsielhárító eszközökkel, hátrasiklás nélküli lövegekkel ellá­tott és atomtüzérséggel erősíti. A legnagyobb figyelmet az atomháború hadműveleti módszerei tanulmányo­zásának szenteli. A haditengerészetet előkészítik a nagytávolságú tengeri szállítások biz­tosítására, megteremtik a partraszál­lásra szolgáló eszközöket, a tenger­alattjáróelhárítás és az anyahajókon szállított légierő eszközeit, ezekben látják fő feladataikat. A haiókat és . a tengeralattjárókat nagvütemben ra­kibővítésére i kétafeowerekkel szerelik fel. Az amerikai politikai és katonai nyilatkozataiban az utóbbi időben mind gyakrabban és gyakrabban bukkan feľ az a gondolat, hoqv az amerikai stratégiának az atomfegyver felhasználásán kell ala­u j s z <2__ 1956. február 22. növelésére és a fegyverkezési hajsza folytatására. A most. már a Német Szövetségi Köztársaságot is felölelő északatlanti tömb tanácsának decemberi üléssza­ka amellett döntött, hogy a NATO hadseregét atomfegyverrel szereljék fel. Nyugat-Európában tovább növel­jék a légierőket és gyorsítsák meg Nyugat-Németország felfegyverzését Az amerikai és az angol politikai sze­mélyiségek a legnagyobb súlyt Nyugat Németország fegyveres erőire helyezik, úgy számítanak rájuk, mint a nyu­gat-európai szárazföldi csapatok fő erejére. Nem sajnálják a pénzt a nyugatnémet hadsereg leggyorsabb felfegyverzésére, többek között arra sem, hogy atomfegyverrel lássák el. Egyúttal gondoskodnak arról, hogy a létrehozandó nyugatnémet hadsereg már most lehetőséget kapjon harci tapasztalatok gyűjtésére. Heusinger volt hitlerista tábornok, jelenleg a Német Szövetségi Köztársaság leg­felső katonai tanácsának elnöke, eb­ből a célból javasolja, használják fel — ahogyan ö kifejezte — „az algé­riai és a marokkói kedvező alkalmat", mivel ott a nyugatnémet csapatok „igazi harci körülmények között" vehetnek részt kiképzésben. Nyugat-Németország egyik vezető katonai személyiségének ezek a bé­ke szempontjából veszélyes elgondo­lásai teljes összhangban vannak az­zal a tervvel, mely szerint a nyugat­német katonaság keretében olyan kü­lönleges ejtőernyős alakulatokat kell szervezni, amelyek a NATO-főpa­rancsnokság rendelkezésére állnak majd, hogy az úgynévezett „helyi konfliktusokban" felhasználhassák őket: Pontosabban szólva, ezek a nyugatnémet ejtőernyős alakulatok a gyarmati rabság ellen harcoló és a nemzeti függetlenségért küzdő népek­nek az elnyomására készülődnek. Ily módon Nyugat-Németországban ismét feltámadnak azok az agresz­szív körök, amelyek a közelmúltban Európa népeinek és magának a né­met népnek is mérhetetlen szenve­dést, fájdalmat és nyomorúságot okoztak. Ügy látszik, hogy Nyugat-Német­országban nem minden vezető állami és politikai személyiség vonta le a szükséges tanulságokat abból a nem­zeti katasztrófából, amelyet a német népnek Hitler és sugalmazói, a né­met , militaristák búnös és kalandor politikájának következtében el kel­lett szenvednie. Ami a német népet illeti, meggyő­ződésünk, hogy nem felejtette el és nem felejti el a hiába kiontott vért, a fájdalmat és a nyomorúságot, ame­lyet a bűnös fasiszta vezetők szervez­te háború okozott neki. Meggyőződé­sünk, hogy a német nép a béke mél­tó harcosa lesz, és nem engedi meg, hogy hazája földjén új háborút rob­bantsanak ki. (Taps.) A Távol-Keleten majdnem hasonló erőfeszítéseket tesznek a japán mili­tarizmus feltámasztására, nem törőd­nek azzal, hogy a japán rép nem ki-' i-Snja ezt, mivel saját tragikus ta­oSsztiilatSból ismeri a Hirosimára és a Nagaszakira ledobott atombombák­pusztító erejét. A nemzetközi feszültség másik fon­tos oka, hogy az Egyesült Államok­nak idegen területen katonai támasz­pontjai vannak. Az amerikai kormány nemcsak hogy nem szüntette meg számos európai, ázsiai és afrikai tá­maszpontjainak egyikét sem, hanem ellenkezőleg, nem sajnálja a pénzt a meglevő támaszpontok és újak építésére. Az amerikai államférfiak mind- , személyíséoek ezeknek a támaszpontoknak védelmi jelleget igyekeznek tulajdonítani. De minden katonailag képzett ember előtt viiágos, hogv a saját ország te­rületéről több ezer kilométernyire le­vő katonai támaszpontok nem szol­gálhatnak védelmi célokat. Azt is I meg kell említeni, hogy azon államok kormányai, amelyek katonai támaszpontok céljára az amerikaiak rendelkezésére bo­csátják országuk területét, a tűz­zel játszanak és feláldozzák or­száguk népeinek ncmzpti érde­keit, életüket veszélyeztetik, mert a fegyveres harc logikája szerint e támaszpontokra vissza­csnpásoknak kell zúdulniok, füg­getlenül attól, hogy kinek a terü­letén vannak ezek a támaszpon­tok. (Taps.) Dulles, az Egyesült Államok kül­ügyminisztere néni is olyan régen a säjtôban magasztalta orsz.ágának kül­politikáját. A közismert tények elle­nére megpróbálta bizonyítani, hogy az „erőpolitika", a nyílt fenyegetőzés az atombombával, segítette elő a ko­reai és az indokínai hadműveletek befejezését és akadályozta meg Taj­van térségében a hadműveletek meg­indulását. Meg is fogalmazta a „hi­degháború" sajátos elméletét: „nem háborúban — hanem a háború mezsgyéjén kell lennünk". A világ és az Egyesült Államok haladó közvéle­ménye egyaránt méltóképpen elitéli ezeket a béke szempontjából káros eszméket. Szeretném felhívni a figyelmet egyes amerikai személyiségek mind gyakoribbá váló kijelentéseire. Ezek szerint az Egyesült Államok fegyve­res erővel, atombombák bevetésével kész segíteni Csang Kaj-^seke'. abban, hogy továbbra is megszállva tartsa Tajvan kinai szigetet és más kínai partmenti szigeteket. Mi tudjuk. Tajvan szigete csak a Kínai Néoköztársaságé, sorsáról csak a Kínai Népköztársaság, a kínai nép rendelkezhet, nem pedig Csang Ka.i­sek és nem az Amerikai Egyesült Államok kormánya. Háborús fenyegetésekkel a kínai népet nem lehet megijeszteni, mert nem iiedős és amint már bebizo­nyította, helyt tud állni magáért. (Viharos taps.) A kínai népnek más államok beavat­kozása nélkül magának kell eldönte­nie ügyeit. Őszintén üdvözölnénk az Egyesült Államok kormányát, ha az Eisenhower és Eden úgynevezett „was­hingtoni nyilatkozatában" deklarált, „az ember szabadságjogairól" szóló szavakról áttérne a tettekre és nem avatkozna be többé Kína belügyeibe és más államok ügyeibe. (Taps.) Sajnos a tőkés államok nemzetközi kapcsolatainak egész gyakorlata ar­ról tanúskodik, hogv a kapitalista ál­lamok bizonyos köreinek nem a tar­tós béke, a népek közötti bizalom és barátság megteremtése az érdeke, ha­nem a fegyverkezési hajsza, a féle­lemkeltés és a szocialista tábor orszá­gaival való békés egymás mellett élés lehetőségébe vetett bizalom szétrom­bolása. pulnia, ahogyan ők kifejezik, „tak­tikai célokból", vagyis a harcmezon és a hadműveleti területen folyó mü­veletek keretében. Mi rejtőzik az ilyen tervezgetések mög r>' ' Eze' az urak szem lőtt tartva, hogy Amerika földrajzilag távol fek­szik Európától, arra törekszenek, hogv az atomfegyvert elsősorban európai területen, természetesen Amerika ipari központjaitól minél messzebb vessék be. Az amerikai monopolisták látható­lag tisztában vannak az atom-vissza­csapás realitásával és nem ellenzik, ha a fegyveres harc során e halált­hozó fegyver a velük szövetséges or­szágokban — Nyugat-Németország­ban, Olaszországban, Franciaországban, Angliában és a többi országban — embermilliókat és óriási értékeket pusztít el. Megvalósulhatnak-e az „agyafúrt stratégák" eme tervei? Nem, nem va­'ósulhatnak meg. Már nem lehet anél­kül harcolni, hogv a visszaütésnek ne tennék ki magukat. Ha az ellenfélre valaki atomcsa­pást akar mérni, annak készen kell lennie, hogy ugyanolyan vagy eset­lég még hatalmasabb csapásokat kap. (Viharos taps.) A háború két fél harcának tevé­keny folyamata. A XVIII. század és a XIX. század katonai büntetőexpe­dícióinak és qyarmati háborúinak kora a múlté. De az európai népek is aligha akarják saját pusztulásuk árán meg­menteni azoknak az óceánon túli mo­nopolistáknak a jólétét, akik arról ál­modoznak, hogy a jövőben is mással kapartatiák ki a tűzből a gesztenyét, ami a múlt háborúkban sikerült ne­kik. A Szovjetunió fegyveres erői megbízhatóan védelmezik a hazo érdekeit Milyen irányban fejlődnek az Egyesűit Államok fe-yveres erői ? Ezzel kapcsolatban kötelességem­nek tartom, hogy röviden beszámol­jak a kongresszusnak a legnagyobb Elvtársak! A Szovjetunió senkit sem fenyeget és senkit sem akar megtámadni. De nmei még nem jött létre a fegyveres erők csökkentéséről és az atomfegyver eltiltásáról szóló egvezménv, és mivel még nem va­lósult meg az európai kollektív biztonság, és a tartós békének még nincsenek szilárd biztosítékai, kény­telenek vagyunk olyan fegyveres erőkkel rendelkezni, amelyek képe­sek megbízhatóan védelmezni ha­zank érdekeit, hogy az ellenség semmiiven provokációja ne érhes­sen nemiünket váratlanul. (Viharos, hosszantartó taps.) A békés munkával foglalkozó szov­jet nép kénytelen számolni a kapi­talista országok háborús készülődé­seivel. Ha a nemzetközi helyzet ke­vésbé lesz feszült, ha létrejönnek a béke új biztosítékai, készek leszünk tovább csökkenteni fegyveres erőin­ket. A szovjet fegyveres erők építésé­ben abból indulunk ki. hogy a jöven­dő háború módszerei és formái sok tekintetben különbözni fognak min­den előző háborúétól. A jövő háború­ját. ha kitör, a légierők, a különféle rakéta- és tömegpusztító fegyverek — atom-, hidrogén-, vegyi- és bakté­riumfegyverek — tömeges alkalma­zása fogja jellemezni. De abból indu­lunk ki, hogy a legújabb fegyverek, köztük a tömegpusztító fegyverek nem csökkentik a szárazföldi hadse­reqek, a haditengerészet és a légierő döntő jelentőségét. Erős szárazföldi csapatok, hadászati, távolhatásu. har­cászati légierő és korszerű haditen­gerészet nélkül, jól megszervezett együttműködésük nélkül nem lehet korszerű háborút viselni. A szovjet fegyveres erők, annak folytán, hogy a párt és a kormány állandóan gondoskodik hazánk védel­mi képességéről, gyökeresen átala­kultak és minőségileg messze maguk mögött hagyták a Nagy Honvédő Há­ború végén elért színvonalat. A szovjet gazdaság megnövekedett le­hetőségei. mindenekelőtt a nehézipar hatalmas eredményei lehetővé tették hadseregünk, légierőnk és haditenge­részetünk felszerelésének elsőrendű haditechnikával való felújítását. _ A csapatok szervezete és kiképzése összhangba került a legújabb hadi­technika alkalmazásának feltételeivel. Fegweres erőink állományában je­lentősen megnőtt a légierő és a légvédelmi csapatok aránva. Meg­valósult a hadsereg teljes gépesíté­se és motnrizálása. A szoviet fegy­veres prő ,"T >k most kü'nnfó1i» atom­és hi^rooénfonvverPi. különféle tí­pusú hatalmas rakéta- és lökhaitá­sos fegwerei. körtük messzehordó rakétái vannak. (Taps.) A lövészalaku'latokat új, hatéko­nyabb fegyverekkel szereltük fel és teljesen motorizáltuk. Állományukba szervezetileg kiváló minőségű harc­kocsikat és rohamlövegeket sorol­tunk A gépesített és a harckocsizó ilaku.atok harci erejüket, manővere­zesi képességüket és önálló hadműve­ietekre való alkalmasságukat tekint­ve felülmúlják a múlt háború gépe­sített és harckocsizó alakulatait. A tüzérség minőségi megjavításában nagy sikereket arattunk. A párt központi bizottsága és a kormány különös figyelmet fordít a léakrőnek, mint a hazánk biztonsá­gát biztosító egyik legfontosabb esz­köznek a fejlesztésére. Jelenleg elsőrendű lökhajtásos lé­gierővel rendelkezünk, olyannal, utnfcly az agresszor támadása ese­tén minden feladatot meg tud ol­dani. (Taps.) A haditengerészet építésében abból indu'unk ki, hogy a jövő háborúban a tengeri hadszintéren folyó harc mérhetetlenül nagyobb jelentőségű lesz, mint az elmúlt háborúban. Haditengerészetünk jelenleg a had­seregbe' és a légierővel együtt meg­biznaioan meg tudja védelmezni ha­zánk tengeri határait. Tekintettel a levegőből fenyegető reális veszélyre, különösen a messze­herdó rakétákra, valamint a straté­giai lökhajtásos légierő fejlődésére, nagy munkát végeztünk az ország légvédelmének megszervezésében, Jelenleg a légvédelem korszerű, a hang sebességénél gyorsabb vadász­repülőgépekkel, kiváló minőségű lég­védelmi tüzérséggel, légvédelmi ra­kétafegyverekkel és más légvédelmi esz.xözökkel rendelkezik. Engedjék meg .elvtársak, hogy a fegyveres erők harcosainak nevében mély elismeréssel adózzam tudósa­inknak, a honvédelmi ipar konstruk­tőreinek, munkásainak, mérnökeinek ás technikusainak, akik önfeláldozó és kezdeményező munkájukkal a szovjet had-sereg, légierő és haditengerészet számára kiváló minősége technikát és fegyverzetet biztosítanak. (Taps.) Szüntelenül javul a szovjet hadsereg felkészültsége A legutóbbi években a szárazföldi csapatoknál, a légierőnél és a hadi­tengerészetnél nagy munkát végez­tünk, hogy a csapatokat az atomfegy­ver és a többi új harci eszköz alkal­mazásával folyó hadműveletek mű­vészetére kiképezzük. A fegyverei erők minden fegyvernemének alaku­!ata: és egységei megszerezték a kellé gyakorlatot, amellyel bonyolult szá­razfö'.di, légi és tengeri visjoetyi* között meg tudják oldani harci fel­adataikat. A Nagy Honvédő Háborúban ara tott győzelmeinket sokban a mar xizmus—leninizmus elméletét kö vetkezetesen szem előtt tartó szov jet haditudomány fölénye hiztosítot ta. A szovjet haditudomány a há bol ú utáni időszakban általánositan tudta a háború tapasztaltalt és i technika ezt követő fejlődését é, ennek alapján fegyveres erőink épí tésének és kiképzésének helyei irányt tudott adni. Tekintettel a további tudományos s nűszaki ha adásra, új pusztító ét. haditechnikai eszközök megjelenésé­(Folytatás az 5. oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom