Új Szó, 1956. február (9. évfolyam, 32-60.szám)

1956-02-16 / 47. szám, csütörtök

Az Állami Statisztikai Hivatal jelentése A Csehszlovák Köztársaság 1955. évi népgazdaságfejiesztési állami terve teljesítésének eredményei A népgazdaság sikeres fejlődését és I vonalának emelkedését az 1955-ös a lakosoág anyagi és kulturális szín- | évben a következő adatok jellemzik: I. Az ipar fejlődése Az ipari ni erstermelés felemelt ter­vét 1353-ben 103 százalékra teljesí­tettük. Az egyes minisztériumok 1955-ben a nyerstermelés tervét a következő­képpen teljesítették: Minisztériumok: az 1955. évi terv teljesítése száza­lékban kifejezve: tüze íanyag ' 101 energetika 101 kohóipar és érchányászat 106 vegyiipar 103 gépipari minisztériu­mok ossz c,sen 99 építészet (építő­anyagtermelés) 104 erdészet és faipar 105 könnyűipar 104 élelmiszeripar 104 a mi íisztériumok ipari vállalatai az 1955. évi terv teljesítése száza­lékban kifejezve: közlekedés 103 begyűjtés 106 kuitúra 112 egészségügy 108 helyi gazdálkodás 105 egyéb minisztériu­mok és központi szervek 108 termelő szövetkezetek 111 Az 1955. évre meghatározott terv­feladatokat főleg a következő termé­kekben szárnyalták túl: villanyáram, barnaszén, kőszénbrikett, földgáz, vasérc, ólmos cinktartalmű érc, ben­zines üzemanyagok, motornyersolaj, nyersacél, hengerelt anyag, acélcső, speciális hengerelt anyagfajták, vala­mint a nyújtott gyorsvágású acél, az ötvözött konstrukciós és szerszám profilacél. ólom. cink, elektrolitikus réz, nyers alumínium, bányarakodógép, bánv^szállítási esz­köz, traktoros ültető és vetőgépek, traktoros aratógépek, cséplőgépek, szürke és kovácsolt öntvények, fosz­foros műtrágyák, kátrányfestékek, po­livinil-kloridok, viszkóza-, kord- és poliamidselyem, automobil külsők, tűzállóanyagok, mint magnezitlapok, azbeszt- cementkészítmények, mint csövek, fedőanyagok, fedődeszkák, fa­lemezek, fehérítetlen cellulóze, kát­ránypapír stb. Az 1955. évi tervet túlteljesítettük számos fogyasztási árucikk termelé­sében is, mégpedig főként a követ­kezőkben: hús, húskészítmények, ol­vasztott sertészsír, cukrászkészítmé­nyek, csokoládés és nem csokoládés cukorkák, tartós, közönséges és finom sütemény, kenyér, tejcsarnoki vaj, tejföl, túró, tejkonzervek, továbbá gyógyszer, penicillin, sztreptomicin és sulfonamidok gyártásában, bútor, pa­pír, gyapot és gyapjúszövetek, nyers­selyem, len és fél-len anyagok, sző­nyegek, fonalak, szövött felsőruházat, szilonharisnya és félharisnya, bőrcipő, gumi, munkacipő, villanykörte, tele­víziós készülékek, tűzhelyek, kerék­párkülsők és belsők, padlóanyagok, mintás igelitabroszok, szappan, stb. termelésében. Jóllehet a gépipari minisztériumok kivételével az 1955. évi nyerstermelés tervét egészben véve túlteljesítettük, egyes fontos feladatok megoldatlanok maradtak. Így például a Tüzelőanyag­ügyi Minisztérium nem teljesítette a kőszén, lignit és kőolajfejtés tervét, a Kohóipar- és Ércbányaügyi Minisz­térium a rézérc fejtésének, a nemes­acélfémek és a bányavasútvágányok gyártásának tervét, a Vegyiipari Mi­nisztérium a nitrogénes műtrágyák és a viszkóza dara termelését, a Gép­ipari Minisztérium nem teljesítette főként a gözkatlanok, a gőzturbinák, a Diesel-motorok, e^-es fémmegmun­kálógépek, mint revolveres eszterga­padok, vízszintes fúrógépek, csiszolók és fúrószerkezetek, traktorok, sze­mélyvagonok, személyautók, pótal­katrészek és a fúróberendezések, a kanalas és egyéb daruk alkatrészei, automobil és motorkerékpár pótalkat­részek gyártásának tervét. Az Építé­szeti Minisztérium nem teljesítette a cement-, tégla és fedőcserép gyár­tását, az Erdészeti és Faipari Mi­nisztérium a viszkóza és műrost gyártását, a Könnyűipari Minisztérium OJ SZO 1956. február 16. a qvapotfonal és a használati porce­lán gyártását, az Élelmiszeripari Mi­nisztérium a finomított cukor terme­lését (a cukorrépa kisebb cukortar­talma miatt) a Helyi Gazdálkodás Mi­nisztériuma nem teljesítette a tégla, fedőcserép és zsindelyfedőanyag ter­melésének tervét. Annak ellenére, hogy általában véve teljesítettük és túlteljesítettük a nyerstermelés tervét, valamennyi ne­gyedévben és valamennyi hónapban, a vállalatoknak átlagban egy negyede nem teljesítette havi tervét. A mi­nisztériumok nem harcoltak elég eré­lyesen a termelés. irányításában és szervezésében levő hiányosságok és a terv egyenlőtlen teljesítése ellen. Ez áll főként a Tüzelőanyagügyi Mi­nisztérium vállalataira és az összes gépipari minisztériumok vállalataira. Az 1955-ös év folyamán az ipar nyerstermelése az 1954-es /vei szem­ben 10,6 százalékkal növekedett. A nyerstermelés e növekedésének mint­egy 20 százalékát, a munkások szá­mának növekedésével és CO százalé­kát a ínunka termelékenységének emelkedésével érték el. Az 1954-es évvel szemben 1955­ben az iparj dolgozók száma 2 szá­zalékkal emelkedett; a tervezett szá­mot azonban nem értük el főként a 'Tüzelőanyagügyi Minisztérium válla­lataiban. Az ipari munkások hullám­zása és távolmaradása a munkából a tavalyi évvel szemben csökkent, en­nek ellenére azonban a hiányzások még mindig jelentős méretűek a Tü­zelőanvagügyi Minisztérium és az Építészeti Minisztérium vállalataiban. A munkatermelékenység az iparban 1955 folyamán az eló_ő évhez képest több mint 8 százalékkal növekedett és annak tervezett emelkedését túl­szárnyaltuk. A munka termelékeny­ségének nagyfokú növeke lését első­sorban a népgazdaság műszaki szín­vonalának emelésével és jobb munka­megszervezéssel értük el. 1955-ben kedvezően fejlődött a munkatermelé­kenység növekedése és a munkások átlagkeresete közötti viszony. A munkatermelékenység növekedé­se ütemének meggyorsítása lehetővé tette, hogy elérjük a tervezett ön­költségcsökkentést is az összehason­lítható árutermelésben. Az önköltsé­gek csökkenése kedvező hatással volt az ipari vállalatok nyereségének fo­kozására, úgyhogy az állami költség­vetésbe való nyereségátutalást túl­haladták és ezzel tovább növelték a szocialista akkumuláció forrásait. En­nek ellenére azonban egyes vállala­tok pénzügyi nehézségekbe kerültek, amit egyrészt a normán felüli kész­letek okoztak. A legtöbb normán fe­lüli készlet továbbra is a Gépipari, valamint a Kohóipar- és ércbánya­ügyi Minisztériumok vállalataiban mutatkozik. . *** Az egyes iparágazatokban az 1955­ös év folyamán a - következő ered­ményeket értük el: ^ A tüzelőanyagipari ágazatban 1954­gyel szemben a szénfejtést összesen 6 százalékkal növeltük. 23,2 millió tonna kőszenet, 38,7 millió tonna bar­naszenet és 2 millió tonna lignitet bányásztunk ki. A szénfejtés fokozá­sát az eddigi kapacitások és gépi be­rendezések jobb kihasználásával és a bányák gépesítésének további fokozá­sával értük el. 1955-ben tovább emel­kedett az üzemben levő szénkombáj­nok száma, valamint a szénkombájnok és fúrógépek átlagteljesítménye. A felszíni bányákban a kerekes kotró­gépek teljesítménye 39 százalékkal, a rakodógépeké 35 százalékkal növeke­dett. Földtani kutatás útján 1955­len további kő- és barnaszén, vala­mint lignit készleteket tártunk fel. Az energetikai ágazatban 1955-ben a villanyáramtermelés 10 százalékkal emelkedett és elérte a 15 milliárd kilowattot. Ennek következtében meg­javult az ipar, valamint a háztartá­sok villanyárammal való ellátása. Az egy kilowatt villanyáramra eső tüze­löanyagfogyasztás tovább csökkent. Leszállítottuk a villanyáramelosztás­ban előforduló veszteségeket is. Az energetikai alapok kibővítésével 1955­ben növekedett a villanyerőmüvekben a beruházási teljesítmény. Az ércfejtés ágazatában a vasérc­fejtés 14 százalékkal növekedett; ezt a növekedést fokozott gépesítéssel értük el, jóllehet a gépesítés tervét egészben véve nem teljesítettük. Föld­tani kutatás útján további vasérc­készleteket állapítottui °t meg. Kiépí­tettük a vasércdúsító berendezéseket, főleg a porlasztókat. A kohászati iparban csaknem 3 mil­lió tonna nyersvasat termeltünk és ez a termelés az 1954-es évvel szem­ben 7 százalékkal növekedett. 4,5 mil­lió tonna nyersacélt termeltünk, vagyis csaknem 5 százalékkal többet, mint 1954-ben. A nagyolvasztók ka­pacitásának kihasználása 1955-ben ugyan megjavult, de a tervezett nor­mákat nem értük el. A szűkprofilú anyag termelése a finom profilacélban 7 százalékkal, a betonacélban 7 szá­zalékkal, a nem nemesített acélból ké­szült pontos gép- és műszercsövek­ben 22 százalékkal emelkedett. Lénye­gesen növekedett a színes fémek termelése: az alumíniumé 50 százalék­kal, a cinké 21 százalékkal ,és az ed­dig aránylag alacsony elektrolitikus réz gyártása 1955-ben több mint öt­szörösére emelkedett. A vegyiiparban 1955-ben a nitro­génes műtrágyák gyártása 57 száza­lékkal és a foszforos trágyáké 17 szá­zalékkal növekedett. A viszkóza-rost nyártása a könnyűipar számára 40 százalékkal, a fogyasztási cikkek gyártása a vegyiiparban 1954-gyel szemben egy negyedével emelkedett. Kibővítettük a kénsavgyártás alapjait további tervezett kapacitások üzem­behelyezesével. A gépiparban a gőzkatlanok gyár­tását 55 százalékkal, a gőzturbiná­két 36 százalékkal, a váltóáramú ge­nerátorok gyártását 43 százalékkal, a mezőgazdasági gépek gyártását 87 százalékkal, a fémmegmunkáló gépe­két 25 százalékkal, a hengeres csap­ágyakét 40 százalékkal, a traktoro­két 52 százalékkal és a villanymo­torokét 26 százalékkal növeltük. Lé­nyegesen növekedett a fogyasztási árucikkek termelése, főként a motor­kerékpároké 74 százalékkal, a sze­mélyautóké 2,3-szeresére, a varró­gépgyártás 58 százalékkal, a villa­mosoorszívóké 2,5-szeresére, a házi villanymosógépek gyártása 54 száza­lékkal, a fényképezőgépeké pedig 82 százalékkal, stb. A gépiparban csökkent egyes ké­szítmények munkanehézsége, mint például a tehervagonoké, a vetőgé­peké és másoké. Toyább emelkedett a gépipari termékek minősége. Az építőanyag ágazatában tovább fejlő­dött az alapvétő fontosságú építő­anyagok termelése; a cement gyár­tása az 1954-es évvel szemben 13 százalékkal, a mészé 22 százalékkal, a tégláé 14 százalékkal emelkedett. A termelés fokozását a mészbányák jobb kihasználásával, valamint az idény-téglagyárakban az egész évi üzemelés további bevezetésével ér­tük el. Az előgyártott épületrészek termelésének fejlesztése tovább folyt az 1955-ös ^vben is, például 14 szá­zalékkal több épületrészt gyártottunk. Az előfeszített betonlapok gyártása 3,2-szeresére emelkedett. A faiparban a fenyődeszkák terme­lése 1954-gyel szemben 10 százalék­kal, a lombfából készült deszkák ter­melése 10 százalékkal, a bútorgyár­tás 2 százalékkal emelkedett, ebből a szobabútorgyártásra 18 százalék esik; a papírtermelés 4 százalékkal emelkedett. A könnyűiparban emelkedett a mi­nőség és bevezettük új textil-, bőr­és üvegkészítmények gyártását. Az 1954-es évvel szemben főként a gya­potszövetek gyártása növekedett, mégpedig 4 százalékkal, a gyapjú­szöveteké 13 százalékkal, a ballonrip-z gyártása 44 százalékkal, a selyem­ányagoké 25 százalékkal, ebből a nyersselyemé 21 százalékkal, a gyap­jú-ruhanyagoké 32 százalékkal, a szövött női fehérneműé 31 százalék­kal. a szilonharisnva és rövidharis­nya gyártása 2,2-sze.resére, a könnyű cipők gyártása 29 százalékkal emel­kedett, stb. Az élelmiszeriparban az 1954-es évvel szemben főleg a tejcsarnoki vaj termelése növekedett, mégjedig "16 százalékkal, a tejkonzerveké 24. százalékkal, a húsé 10 százalékkal, a húskonzerveké 35 százalékkal, a halkészítmények gyártása 22 száza­lékkal, a cukrészkészítményeké 20 százalékkal, a finom süteményeké 45 százalékkal, a csokoládés cukorkáé 6 százalékkal. Az élelmiszercikkek vá­lasztéka jelentősen bővült. Az élel­miszerkészítmények minősége is meg­javult. A gyógyszeriparban fokoztuk a gyógyszerek gyártását, a szulfona­mid készítményekét 26 százalékkal, a | A -helyi iparban és ä termelőszö­penicillin qyártását több mint felé- vetkezetekben a nyerstermelés az vei. a streptomicinét 81 százalék- | 1954-es évvel szemben csaknem ne­kal I gyedével emelkedett. II. A műszaki fejlődés 1955-ben főként a CSKP KB-nak és a kormánynak a csehszlovákiai ipar további technikai fejlesztéséről kiadott tézisei után fokozott figyel­met szenteltünk a műszaki színvonal emelésének és az új technika beve­zetésének a népgazdaságba. Elsajátítottuk további új gépek gyártását és számos haladó termelési módszert. Gépiparunk további új, ná­lunk eddig nem gyártott típusú gé­peket és berendezéseket, mint pél­dául Kaplan-turbinás vízierőmű agre­gátokat magas esésekhez, 160 tonna súlyú horgas hengerköszörűket, pa­pírgyári és kohászati nagyméretű hengerköszörűket, két állványú, 190 tonnás gyalugépeket és másokat gyár­tottunk. A mezőgazdaság gépesítésének fo­kozása céljából bevezettük számos gép- és berendezés gyártását, mint például új gabonakombájnok, arató-, silózó-, vágógépek és új típusú kul­tivátorok, sarabolók, burgonyakiszán­tók és ültetőgépek stb. gyártását. Üjabb fajta gépeket és berendezése­ket gyártottunk,' a gumi-, textil- és élelmiszeripar számára. Bevezettük további műanyagok gyártását, mint például az impreg­náló lakk gyártásához hazai nyers­anyagokból készülő gyártmányokat az elektrotechnika számára, amelyek minőségüknél fogva felülmúlják a külföldről behozott anyagokat, stb Bevezettük a molibdendrót gyártását elektronok és villanykörték terme­lése céljából. A mezőgazdaság szá­mára új gyomirtó eszközök terme­lését vezettük be. Az építőanyag-ágazatban megkezd­tük a könnyített anvaqok termelé­sét új szigetelő anyagok alkalmazá­sával. Az egyes ágazatok gépesítésének fejlesztésében bizonyos sikereket ér­tünk el. így Déldául a felszíni barna­szénbányákban a feltárómunkákat úgyszólván teljesen gépesítettük és a szórási munkák gépesítésének, vala­mint az észak-cseh bamaszénkörzet­ben az előkészítő munkáknak a qépesítését több mint 10 százalékkal túlteljesítettük. Ez­zel szemben más ágazatokban a gépesítés lassan haladt. így az Ostra­va-Karvin-i körzetben nem teljesí­tettük a gépesítés tervét az előké­szítő és nyitómunkákban. A gépesí­tést azonban a munkahelyek megfe­lelő előkészítése nélkül vezettük be. Az ércbányákban is főleg a fúrómun­kálatok gépesítési tervének teljesí­tése nem haladt kielégítően. A vas­ércbányákban a kifejtett érc felra­kásának gépesítésében túlszárnyaltuk a rakodógépek segítségével való mun­kák tervezett terjedelmét. A kohó­üzemekben késik a segédmunkák gé­pesítése. A gépesítés tervezett fel­adatait nem teljesítettük a fakiter­melésben, a hústermelésben és má­sutt sem. Az építészetben nem való­sítottuk meg a betonozó és szerelé­si munkák tervezett méretű gépesí­tését. A közlekedésben még mindig nem kielégítő a rakodó és kirakodó munkák gépesítése. A termelési fol dmatok Irányítása automatizálásának bevezetésében si­keresen folyik a martin-kemencék hőigazgatásának automatizálása, ami lehetővé teszi az acéltermelés továb­bi fokozását és a tüzelőanyag meg­takarítását. Ugyancsak elértünk ha­ladást a kokszolók ellenőrzésének és a szénmosóberendezéseknek automa­tizálásában. Bizonyos eredményeket elértünk egyes munkafolyamatok au­tomatizálásában is a könnyűiparban. Annak ellenére, hogy bizonyos hala­dást értünk el az automatizálás be­vezetésében a népgazdaságban, ež mindeddig nem felel meg a műsza­ki színvonal gyors emelése követel­ményeinek. Annak ellenére, hogy bizonyos ja­vulás állott be az új technika beve­zetésében és a technikai fejlesztés tervének teljesítésében az 1955-ös esztendő folyamán, az 1954-es évvel szemben, mindeddig bizonyos hiá­nyosságok mutatkoznak az új tech­nikának a népgazdaságba való beve­zetése terén, az új gépek, berende­zések és műszerek termelésének el» sajátításában a gépipari termelésben és a gépesítés és automatizálás ha­ladásában. Az új technikának népgazdasá­gunkban való elterjesztésére fontos forrást jelentett az ésszerűsítő moz­galom további növekedése. 1955-ben a doloozók több mint 120 ezer újítási javaslatot nyújtottak be, kezdemé­nyező javaslataikat azonban nem ve­zetik be eléggé gyorsan a gyakorlat-* ba. III. A mezőgazdaság és az erdészet fejlődése A' párt és a kormány szüntelen gondoskodása a mezőgazdaságról, va­lamint a szövetkezeti tagok, a gép­és traktorállomások, az állami gazda­ságok dolgozóinak és az egyénileg gazdálkodó parasztoknak fokozott tö­rekvése a kedvező időjárási viszo­nyok között megnyilvánul abban, hogy a mezőgazdasági termelés az 1955-ös évben jó eredményeket ért el A mezőgazdasági termelés egész terjedelme előzetes számítások sze­rint az 1954-es évhez képest 11,5 százalékkal emelkedett, ebből a nö­vénytermelés 14 százalékkal és az ál­lattenyésztési termelés csaknem 8 százalékkal. 1955-ben több figyelmet szentel­tünk a talaj kihasználásának. Az egész vetésterület megnagyobbodott. Növeltük elsősorban a magra termelt kukorica és a keverékek vetésterü­leteit, mégpedig 9 százalékkal és a repce vetésterületeit 22 százalékkal. Ennek ellenére azonban a termőföl­dek növelésében nem teljesítettük egészen a CSKP X. kongresszusának irányelvei által kitűzött feladatokat, mert nem tartottuk be a rozs, az árpa, a repce,, a cukorrépa és a bur­gonya tervezett vetésterületeit. Egyes mezőgazdasági növények össztermése a vetésterületek válto­zása és a hektárhozamok növelése következtében nagyobb volt, mint 1954-ben. mégpediq főként a búzá­ban 33,3 százalékkal, a rozsban 19,5 százalékkal, a cukorrépában 8,9 szá­zalékkal, a burgonyában 2,6 száza­lékkal, stb. Az 1956. évi termés előkészítésé­re az őszi munkákat nagyobb mé­retekben végeztük el, mint 1954­ben, főként a szántást terjesztettük ki, mégpedig 170 ezer hektárral na­gyobb területre. Az 1955-ös évben a mezőgazda­sági dolgozók száma több mint 101 ezerrel növekedett. Ezenkívül a me­zőgazdasági iskolákba 14 ezer tanuló lépett be. A parlagon heverő földek megművelésében, a termés betaka­rításában, a növényi és állattenyész­tési termelés további' feladatainak teljesítésében nai, • segítséget jelen­tettek a határvidéki járásokba je­lentkezett ifjúsági brigádok, ahová összesen 16 ezer brigádos ment. A növénytermelés fokozása céljá­ból a mezőgazdaság 1955-ben 28 szá­zalékkal több nitrogénes műtrágyát, 19 százalékkal több foszforos mű­trágyát és 21 százalékkal több ha­muzsíros műtráqvát kapott mint 1954­ben. A naqvobb műtrágya-szállítmá­nyokat azonban nem használták kl kellőképpen főként az állami gazda­ságok. A múlt évben jelentős mértékben tovább emelkedett a mezei munkák gépesítése. A mezőgazdaságot továb­bi új, nagyteljesítményű gépekkel 14ttuk el. 1955-ben a mezőgazdaság 5284 traktort, 1443 gabonakombájnt, 732 répaszedőkombájnt, 147 lenkom­bájnt, 929 önműködő cséplőgépet, to­vábbá nagymennyiségű traktorral vontatott szerszámot, ebből 4013 ke­rekes ekét, 3655 tárcsás előhántót, 6246 sürüsoros vetőgépet, 1249 bur­gonyaültetőgépet kapott. Nem telje­sítettük a kultivátorok, tarlóhántók és sarabolók szállít sának tervét A mezőgazdaság 2053 teherautót ka­pott. Az 1955-ös év folyamán 95 új GTÄ­központ létesült. Lényegesen növeke­dett a szakasz-agronómusok száma. A GTA-k teljesítménye a mezei munkákban az 1955-ös év folyamán (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom