Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-01 / 01. szám, vasárnap

i ...... . » , ... ... A szovjet emberiek mindig a békés egymás mellett élésnek lenini útján haladtak és fognak haladni a jövőben is á nyugati hatalmaknál ezt sajnos nem látjuk. Ellenkezőleg, az Arr.erikai Egyesült Államokban növelik a fegy­verkezési előirányzatokat. Ennek az országnak a vezetői bővítik az ag­resszív szerződéseket, egyesek közü­lük harcias nyilatkozatokat tesznek, olyanokat," amelyek egyáltalán nem a „genfi szellem" megerősítésére irá­nyulnak. Tehát ki erősíti és ki ássa alá a genfi szellemet? A kommunizmus tanítása évről évre több embert Befejezésül szeretnék foglalkozni a kommunista és Munkáspártok Tájé­fkoztató Irodája további fennállásának kérdésével, amely irodát Nyugaton Kominformnak nevezik. , Tulajdonképpen semmi ok sincs e kérdés felvetődésére. De Indiában a külföldi újságírók igen gyakran kér­dezték tőlünk: — Miért nem szün­tetjük meg a Kominformot? Nem le­hetne-e megszüntetni más országok­ban a kommunista párt tevékenysé­gét? Mások is kérdezték ezt tőlünk. Mi ezt mondottuk ezeknek az em­bereknek: — Miért nem javasolják a szocialista internacionálé feloszla­tását? Miért nem ajánlják a kapita­listák különféle nemzetközi egyesü­leteinek megszüntetését? Erre sem­mit sem tudtak válaszolni. Természetesen a kommunizmus el­lenfeleinek nem tetszik a Kominform. De hiszen a tudományos kommuniz­mus, mint tanítás, már majdnem száz évvel ezelőtt létezett, mielőtt a Kom­munista és Munkáspártok Tájékozta­tó Irodája megalakult. Az együttmű­ködés a Kominform keretein belül, a marxizmus-leninizmus alapján álló és egy meghatározott társadalmi rendet hirdető kommunista és munkáspártok belső ügye. A kommunista pártok a munkásosztályt képviselik, ennek ér­dekeit, a néptömegek életbevágó ér­dekeit juttatják kifejezésre és védel­mezik. A kommunizmus ellenségeinek nemcsak a Kominform nem tetszik. Sokkal kevésbé tetszik nekik az a vitathatatlan tény, hogy a kommu­nizmus mindent legyőző tanítása év­ről évre egyre több embert hódít zászlaja alá minden országban. (Hosz­szantartó taps.) A szovjet emberek emlékeznek rá, hogy annak idején az eszerek, a men­sevikek és a munkásosztály más el­hódít zászlaja alá lenségei azt mondták, hogy ők a szovjet hatalom hívei, de csak bol­sevikok nélkül. Ezek a pártok arra számítottak, hogy ezekkel a jelsza­vakkal félrevezethetik a népet, elsza­kíthatják vezetőjétől, a kommunista párttól, amelyet a nagy Lenin ala­pított. Tudták, hogy a hatalmat meg lehet változtatni, de a kommunista pártot nem. A kommunista pártot nem lehet rákényszeríteni, hogy el­álljon a munkásosztály, a nép érde­keinek védelmétől, mert a kommu­nista párt a munkásosztály és a dol­gozó parasztság igazi vezére, a nép A világ népeinek barátsága hatalmas erőforrás vezére és a nép életbevágó érdekei­nek hordozója. (Viharos taps.) A kommunista pártok az egész vi­lágon, a Szovjetunió Kommunista Pártjának példáját követve, minden tevékenységüket elválaszthatatlanul összekapcsolják a munkásosztály lét­fontosságú érdekeivel, a nép érde­keivel. Ez nem tetszik azoknak, akik mindörökre el szeretnék nyomni a népet. Ezeknek nem tetszik a mun J kásosztály nemzetközi szolidaritása és természetesen azt akarják, hogy a Kominform szűnjék meg. Ez azon­ban nem tőlük függ. (Viharos taps.) Ezek azok a kérdések, amelyekkel nézetem szerint kissé részletesebben kellett foglalkozni. Felszólalásom befejezéseként sze­retném kifejezni azt a meggyőződé­semet, hogy a Legfelső Tanács jó­váhrgyja indiai, burmai és afganisztá­ni utazásunk eredményét, mert ez az utazás azon barátság és együttműkö­dés megszilárdításának ügyét szolgál­ta, amely a Szovjetunió népeit India, Burma és Afganisztán népeihez fű­zi. A világ népeinek barátsága pedig hatalmas erőforrás a népek számára, amelyek útját állják egy új háború kirobbanásának. (Viharos, hosszantar­tó taps.) Engedjék meg, küldött elvtársak, hogy erről az emelvényről ismétel­ten szívből jövő köszönetünket fejez­zem ki a nagy indiai népnek, az Indiai Köztársaság kormányának és magának Nehru miniszterelnök úrnak (viharos taps), a Burmai Unió bará­ti népének, kormányának és U Nu miniszterelnök úrnak (viharos taps), Afganisztán baráti népének, kormá­nyának és Muhammed Davud mi­niszterelnök úrnak. (Viharos taps.) Forró köszönetet mondunk azért a vendégbarátságért, figyelmességért és szeretetért, amelyet ezekben az or­szágokban az emberek milliói nyil­vánítottak a Szovjetunió és nagy népünk iránt, amikor látogatást tet­tünk Indiában, Burmában és Afganisz­tánban. (Viharos taps.) Szívünk mé­lyéből köszönetet mondunk azoknak az államférfiaknak és közéleti sze­mélyiségeknek, akikkel találkoztunk és azon államok és tartományok ve­zetőinek, ahol jártunk és ahol min­denütt örömteli és meleg fogadta­tásra találtunk. (Viharos taps.) Éljen a világ minden népének nagy barátsága! (Viharos, hosszantartó taps.) Éljen a szovjet nép, a béke ügyé­nek hatalmas és rettenthetetlen har­cosa! (Viharos, hosszantartó taps.) Éljen a Szovjetunió nagy Kommu­nista Pártja, a Szovjetunió győzel­meinek lelkesítője és szervezője! (Vi­haros, hosszantartó taps, mindenki felemelkedik helyéről.) A Szovjetunó Legfelső Tanácsának határozata N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov indiai, burmai és afganisztáni utjának eredményeiről Moszkva, (TASZSZ). — A Szovjet­unió Legfelső Tanácsa december. 29­én a Szövetségi Tanács és a Nemzeti­ségi Tanács együttes ülésén N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának Indiai, burmai és afganisztáni útja eredményeiről a következő határozatot hozta: A Szovjetunió Legfelső Tanácsa N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának beszámolója meghallgatása és megtárgyalása után teljes megelé­gedését fejezi ki indiai, burmai és af­ganisztáni útjuk eredményei felett. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa megállapítja, hogy a Szovjetunió ve­zető államférfiainak ezekben az orszá­gokba tett baráti látogatása nagy po­litikai eseménnyé vált, amely hoz­zájárult az ázsiai és a távol-keleti bé­ke megszilárdításához, valamint a nemzetközi feszültség enyhítéséhez. Azt a lelkesedést és őszinteséget, amellyel a szovjet államférfiakat In­diában, Burmában és Afganisztánban fogadták, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa ezen népeknek a Szovjetunió népei iránt érzett mély tisztelete és barátsága bizonyítékaként értékeli. Az az őszinte fogadtatás, amelyben a szovjet nép képviselőit részesítették, megmutatja, hogy népünk törekvései a békeharcban és országunk sikerei közel állanak India, Burma és Afga­nisztán népeihez és e népek e törek­véseket és sikereket teljesen megér­tik. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa megállapítja, hogy N. A. Bulganyin és 10 ÚJ szó 1956. január 1. / . N. Sz. Hruscsov elvtársak látogatása további nagy lépést jelentett a Szov­jetunió, valamint a nagy India, Bur­ma és Afganisztán közötti barátság és együttműködés megszilárdításához a békéért, a hidegháború megszünte­téséért és a nemzetközi feszültség további enyhítéséért vívott harcban. Újból megerősítést nyert államaink céljainak és törekvéseinek azonossá­ga a nemzetközi élet alapvető kér­désében — a béke megőrzésének és megszilárdításának kérdésében. A Szovjetunió, India, Burma és Afganisz­tán nézeteinek ez a megegyezése nem átmeneti okok következménye, hanem a békére és a népek biztonságára tö­rekvő államok fő érdekei egyezésének következménye. A tárgyalások folyamán kitűnt, hogy országaink nézetei megegyeznek kap­csolataink legfontosabb kérdéseiben, valamint a legnagyobb nemzetközi problémákról: a leszerelésről, az atom­és hidrogénfegyverek feltétlen eltil­tásáról, a Kínai Népköztársaságnak a partmenti szigetekre és Tajvan szi­getére való jogos igénye kielégítésé­ről, a Kínai Népköztársaság törvényes jogainak visszaadásáról az ENSZ-ben, valamint az összes megoldatlan ázsiai és távol-keleti problémáknak a népek törvényes jogaival összhangban való megoldásáról alkotott nézeteik is meg­egyeznek. Nagyon fontos, hogy a nézetek megegyeznek abban a kérdésben, hogy a békét csak az államok kollektív erőfeszítésével lehet biztosítani. A Szovjetunió, valamint India, Bur­ma és Afganisztán közötti kölcsönös kapcsolatok a területi sérthetetlenség és szuverenitás kölcsönös tiszteletben­tartásának, a meg nem támadásnak, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozásnak, az egyenjogúságnak, a köl­csönös előnyöknek és a kUIönböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egy­más mellett élésének elvein alapulnak. A Legfelső Tanács megelégedéssel állapítja meg, hogy ezeket az elveket a nemzetközi életben egyre jobban el­ismerik. Ezeken az elveken alapulnak a Kínai Népköztársaság és más or­szágok kapcsolatai és ezeket az elve­ket támogatják a bandungi értekez­leten részt vett államok, valamint szá­mos más európai és ázsiai állam is. Ha ezeket az elveket elismernék az összes államok közötti kölcsönös kap­csolatokban, ez nagy fontosságú vol­na az államok közötti bizalom megte­remtésére és az új háború veszélyé­nek kiküszöbölésére. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak ázsiai útjának fontos ered­ményei továbbá a kereskedelmi gazda­sági, kulturális és egyéb kapcsola­toknak kibővítéséről szóló egyezmé­nyek. Ezek az egyezmények az egyen­jogúság és a kölcsönös előnynyújtás elvén alapulnak anélkül, hogy bármi­lyen politikai, vagy katonai kötele­zettséget róna az egyik állam a má­sikra. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa an­nak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a Szovjetunió, India, Burma és Afganisztán kapcsolatai és együtt­működése az állami, gazdasági, tár­sadalmi és kulturális tevékenység kü­lönféle területein sikeresen fog fej­lődni és lépéseket tesznek egymás életének, sikereinek, és kultúrájának fokozott kölcsönös megismerése ér­dekében, valamint a tapasztalatok köl­csönös kicserélésének bővítésére. A Szovjetunió, az Indiai Köztársaság, a Burmai Szövetség, és Afganisztán érdekeinek egysége épp úgy, mint az összes többi békeszerető államoknak a béke és a népek nemzeti függetlensége biztosítását illető érdekeinek egysége megteremtik a szükséges előfeltétele­ket ahhoz, hogy ezén országok között szilárd és tartós barátság fejlődjék és erősödjék közöttük az együttműködés népeik és a világbéke érdekében. N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov elvtársak indiai, burmai és afganisz­táni látogatásának óriási pozitív vissz­hangja volt számos ország népei köré­ben, főként a gyarmati s függő or­szágok népei körében, s ezt a látoga­tást üdvözölték mindazok, akiknek igazán érdeke a háborús veszély elhá­rítása és a szilárd tartós béke meg­teremtése. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa úgy véli, hogy N. A. Bulganyin elv­társnak, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének és N. Sz. Hruscsov elv­társnak, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége tagjának útja meg­mutatta, hogy mily nagy fontosságú az államférfiak személyes kapcsolata, a kölcsönös megértés, az államok kö­zötti bizalom megteremtése és a nem­zetközi együttműködés fejlesztése szempontjából. Ez a látogatás előse­gíti a háború hívei erejének gyengü­lését és az egész világ békéjének megszilárdulását. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa el­határozta : N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsov elvtársnak, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége tagjának az Indiai Köztársaságban, a Burmai Szövetségben és Afganisztánban tett útjuk folyamán végzett tevé­kenységének jóváhagyatását, mert az teljesen megfelel a Szovjetunió békés külpolitikájának és hozzájárul a népek közötti béke, barátság és együttmű­ködés megszilárdításához. Moszkva, Kreml, 1955. december 29. N. A. Bulganyin és N. beszámolóinak VARSÓ A „Trybuna Ludu" és más lengyel lapok részletesen beszámolnak a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülés­szakának záróüléséről, közlik N. A. Bulganyin beszámolóját indiai, burmai és afganisztáni útjukról, valamint N. Sz. Hruscsov beszédét. Valamennyi lap hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa egyhangúlag jóváhagyta a szovjet kormányküldöttség ázsiai országokban tett látogatása folyamán végzett tevékenységét. A „Trybuna Ludu" rámutat, hogy a különböző tár­sadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvei a béké­nek és a népek biztonságának megbíz­ható alapjául szolgálnak. DELHI Valamennyi indiai lap nagy figyel­met szentel N. A. Bulganyin beszámo­lójának és N. Sz. Hruscsov beszédének indiai, burmai és afganisztáni látogatá­sukról. A lapok közlik a két beszéd tartalmát és különösen kiemelik azo­kat a részeket, amelyekben arról van szó, hogy a Szovjetunió támogatja In­dia állásfoglalását Goa és Kasmír kér­désében. A „Hindustan" című lap rá­mutat, hogy a szovjet államférfiak beszédeikben hangsúlyozták Ázsia nagy fontosságát a nemzetközi életben. Va­lamennyi lap kiemeli, hogy a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa jóváhagyta N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov in­diai, burmai és afganisztáni látogatá­sának eredményeit. BELGRÁD A „Politika" című lap behatóan kommentálja N. A. Bulganyin beszá­molóját és N. Sz. Hruscsov beszé­dét. „A Legfelső Tanács ülésén, épp úgy, mint előző ny'latkozataikban is a szovjet államférfiak India és a Szovjetunió közötti kapcsolatokat a két különböző társadalmi rendsze­rű ország egymás mellett élése pél­dájának nevezték — írja a „Politika". Sz. Hruscsov elvtársak világvisszhangja Bulganyin kijelentette', hogy i három országnak, ahova a szovjet államférfiak ellátogattak, a nyugati országokkal való kapcsolatai semmi­képpen sem szenvedtek kárt, amint azt a Nyugaton állítják, ellenkező­leg, várható, hogy megjavul a nem­zetközi együttműködés." KAIRÓ Az egész egyiptomi sajtó beszáí mol N. A. Bulganyinnalí és N. Sz. Hruscsovnak a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsában mondott beszédeiről. A lapok főként azokat a részeket emelik ki, amelyekben N. A. Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov a szovjet békepolitikáról és a népek közötti együttműködésről beszélnek. A la­pok hangsúlyozzák, hogy ezek a be­szédek elítélik a katonai tömbök é$ egyezmények összetákolásának poli-' tikáját, amelyet a nyugati hatalmak folytatnak. Az „Al Ahram" című lap a következőket írja: „A Szovjetunió tá­mogatja az arabok nemzeti törek-' véseit. Hruscsov és Bulganyin el-? ítélik a bagdadi egyezményt, mert az ellenkezik a genfi értekezlet ha* tározataival. BEIRUT A libanoni sajtó nagy figyelmet szentel N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Ta-' nácsa ülésén mondott beszédeinek. A „Telegraf" a következő címeket adja cikkeinek: „Bulganyin marsall és Hruscsov legfontosabb beszédei. A gyarmati rendszer az emberiség szé­gyene. Az imperialistáknak, akik há­borúra készülnek, tudatára kell éb­redniük, mit jelentenek a hidrogén­bombával folytatott kísérletek. A brit gyarmatosítók Indiában és más or­szágokban csak nyomort, ínséget, írástudatlanságot és elmaradást okoz-' tak. Az imperializmus és a gyarma-í ti rendszer pusztulás előtt áll." 1956 májusára összehívták az Albán Munkapárt III. kongresszusát Az Albán Munkapárt Központi Bi­zottsága 1955. december 2?-én és 28­án teljes ülést tartott. A teljes ülés jóváhagyta a politikai bizottság beszá­molóját az 1955. évi állami terv elő­irányzatainak teljesítéséről, amelyet Mehmed Shehu, az Albán Népköztársa­ság minisztertanácsának elnöke ter­jesztett elő és ugyancsak jóváhagyta az 1956. évi állami terv teljesítésének biztosítását célzó intézkedéseket. A teljes ülés ezenkívül elhatározta, hogy 1956. május 25-re összehívja az Albán Munkapárt III. kongresszusát. Visszaérkezett Berlinbe az NDK kormányküldöttsége Pénteken délután a Berlin-schönefeldi repülőtérre érkezett a Német Demok­ratikus Köztársaság kormányküldött­sége, amely Ottó Grotewohl vezetésé­vel a Kínai Népköztársaság kormányá­nak meghívására látogatást tett Kíná­ban. A küldöttség csaknem négy hetes utazása során — eleget téve a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság meghívásának —, ellátogatott ezekbe az országokba is. A küldöttség útban hazafelé a csü­törtöki napot Moszkvában töltötte. Bulganyin, Hruscsov és Molotov elv­társ a Kremlben beszélgetést folytatott Ottó Grotewohl miniszterelnökkel és Lothar Bolz külügyminiszterrel és en­nek során ismételten kifejezésre jut­tatta azt a véleményét, hogy az euró­pai kollektív biztonság megteremtené a német kérdés békés rendezésének előfeltételeit. Németország újraegyesí­tésének egyetlen járható útja: meg­felelő megegyezés az NDK és a Német Szövetségi Köztársaság között. A román dolgozók megünnepelték a Román Népköztársaság kihirdetésének 8. évfordulóját Bukarest, december 30. (ČTK). De­cember 30-án Bukarestben a román főváros dolgozói ünnepi gyűlésen em­lékeztek meg a Román Népköztársaság kikiáltásának 8. évfordulójáról. A gyűlésen részt vett Gheorghe Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Chivu Stoica, a Minisztertanács elnöke, a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága politikai irodájának tagjai, vala­mint a román politikai, gazdasági és kulturális élet más képviselői. A Román Népköztársaság kikiáltásá­nak 8. évfordulója alkalmából dr. Pet­ru Groza, a Nagy Nemzetgyűlés El­nökségének elnöke mondott ünnepi beszédet. A Román Népköztársaság kikiáltásá­ftak 8. évfordulója előestéjén az üze­mekben, hivatalokban, városokban és falvakon a román dolgozók ünnepi gyűléseket tartottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom