Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-12 / 12. szám, csütörtök

„Q; úgy, hogy büszkén lek'mlhess oissza éleíedre" Írásairól nagyon sok olvasó ismeri dr. Brauner Iván államdíjas akadémikust, akinek az Oj Szóban megjelent szaktanácsait nemcsak a szövetkezetek zootechnikusai, hanem a magángazdálkodók is szívesen megfogadják és alkalmazzák. Kíváncsi voltam magam is, milyen ember ez az akadémikus, ezért a napokban meglátogattam, hogy elbeszéljek vele munkájáról, sikereiről, terveiről. Alacsony, középkorú férfi fogadott a Szlovák Tudományos Akadémia immuniológiai intézetének laboratóriumában. Különféle precíz műszerek, mikroszkóp vette körül, amikor beléptem a tisztaságtól ragyogó szobába. Már hat éve dolgozik itt Brauner akadémikus az állati betegségek elleni oltóanyagok előállításán, melyek feltalálása és tökéletesítése néha egész emberélet odaadó munkáját követeli meg. — Kötelességemnek érzem, hogy szakcikkeket írjak az Oj Szó olvasóinak, hogy tanítsam az új szocialista nagyüzemi gazdálkodás dolgozóit az állatok betegséne elleni védekezésre, átadjam hosszú éves tapasztalataimat. — Így mondja dr. Brauner akadémikus beszélgetésünk közben. Két évtized múlt el már azóta, amikor mint fiatal állatorvos kezdte meg pályafutását. Múltak az évek, gyűltek a tapasztalatok és Brauner állatorvos tíz évi gyakorlat után laboratóriumban folytatta munkáját. Hoszszú éveken keresztül kutatta a fertőző állati betegségek kórokozóit és próbálkozott az ezek elleni oltóanyagok előállításával. Népi demokratikus rendszerünk minden feltételt megadott tudományos munkájának kibontakozásához. A számtalan kísérletezésnek, sok átdolgozott éjszakának meg is lett a gyakorlati sikere. 1952-ben kormányunk elismeréssel értékelte az immunológia terén "égzett sikeres kutatómunkáját és a sertésbénulás és baromfikolera elleni oltóanyagok feltalálásáért államdíjjal jutalmazta meg. A nyulakon, fehéregereken, tengerimalacokon rügzett száz és száz kísérlet nem volt tehát hiábavaló, mert a jól bevált oltóanyagokat ma már széles méretekben használják hazánk egész területén. Meg vagyok győződve, hogy nemcsak földműveseink, hanem állatorvosaink közül is kevesen tudják, menynyi odaadó munkát, mennyi átdolgozott éjszakát követel meg egy baromfi-, vagy sertésbetegség elleni oltóanyag feltalálása. Örömmel tapasztalhatjuk, hogy falvainkban évről évre csökken az állatok elhullása, mert ezek védőoltását ma már természetesnek, megszokottnak vesszük. Ilyen gondolatok jártak az eszemben, amikor beszélgetésünket telefonberregés zavarta meg. Dr. Brauner Ivánt hívA mikroszkóp előtt ták különböző helyekről akadémikus társai és egyéb intézetek tanácsokat kértek, elbeszélgettek vele fontos dolgokról. — Látja, ha Bratislavában vagyok, ez mindig így van. Itt nagyon el vagyok foglalva. Látogasson meg elvtárs a nyitrai Bioveta üzemben, Európa egyik legkorszerűbb szérumgyártó üzemében, ahol hetenként két napig igazgató vagyok. Ott aztán volna több időm, s megmutatnék sok érdekes dolgot. Kérdésemre megmagyarázta, hogy Könyvolvasás közben azért van csak két napig Nyitrán, mert ezenkívül még a Csehszlovák Tudományos Akadémia mezőgazdasági osztályának alelnöke és a Szlovák Tudományos Akadémia ugyanezen osztályának elnöki funkcióját is viseli, amely idejét teljesen lefoglalja. Csak az esti és éjszakai órákban dolgozhat zavartalanul otthonában és olvashatja a különböző szaklapokat. — Milyen munkán fáradozik most? — kérdezem dr. Brauner akadémikust. — Már hosszú éveken át kísérletezem a sertésbénulás elleni oltóanyag tökéletesítésén. Egyidejűleg foglalkozom különféle baromfibetegségeket okozó virusok és baktériumok tanulmányozásával. Az itt végzett laboratóriumi munkát otthonomban szoktam feldolgozni, de hogy mindent, amit beterveztem, megvalósíthassak, több időre lenne szükségem. Minél tovább beszélgettem dr. Brauner akadémikussal, annál nagyobb tiszteletet éreztem iránta és munkája iránt. Osztrovszkij Nyikolajev szovjet író „Az acélt megedzik" című könyvében így szól a fiatalsághoz: „Élj úgy, hogy büszkén tekinthess vissza életedre, az átélt napokra, munkádra, hogy ne bántson a lelkiismeret és önvád a cél nélkül és pusztán eltöltött, eltékozolt életért". Azt hiszem, hogy dr. Brauner Iván államdíjas akadémikus egyike azoknak, akik Osztrovszkij Nyikoláj nemes tanácsát a gyakorlatban megvalósítják, hiszen eddigi munkássága bizonyítéka a közösségért végzett lelkes, odaadó tevékenységének. HORVATH sANDOR ooooooooooooooooooíooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo^ Egy esztendő tapasztalatai A közösség jó munkáján alapul a közös gazdálkodás gyarapodása Fehér, csillogó hótakaró borítja a határt, ilyenkor már szünetel a mezei munka. A jó gazda házkörüli munkával szorgoskodik, javítja a szerszámait, készülődik a tavaszra, amikor majd megindulhat a mezei munka. így van ezzel a szövetkezet is, de itt még akad sok tennivaló, mert a dohányszárltóban levő aranysárga leveleket fel kell dolgozni. A dohánysimítás gondos munkát követel és sok időt vesz igénybe. Azonban vígan megy ott a munka, ahol éneksző kíséri a munka ütemét. Amikor a nóta elhallgat, hosszúra nyúlik a beszéd fonala, és előkerülnek a múlt év eseményei. Olyan a beszéd fonala, mintha számadást végeznének az asszonyok arról, mit vásároltak és mit kellene még venni. Sokan az évvégj zárszámadás eredményeiről is beszélnek, mit vesznek a jutalmon, mire van szükségük a gyermekeknek. A pinci szövetkezet vezetősége is most végzi a zárszámadást. Komoly munka ez. Többek között azt is megvitatják, hogy miit végeztek jól és rosszul, min kell a jövőben javítani, hogy kiküszöböljék az elkövetett hibákat. A szövetkezet elnöke, Kelemen Imre szívesebben beszél előbb az eredményekről. Közli velünk, hogy a szövetkezet az 1955-ös esztendőben 100 százalékosan teljesítette beadását. Azt is megállapíthatjuk, hogy ezeket az eredményeket a szövetkezetben dolgozó szorgalmas tagok áldozatkész munkájának köszönheti a tagság. — Nagy gond az, — mondja az elnök — egy több mint száztagú szövetkezetet úgy vezetni, hogy az Irányítással mindenki kdvétel nélkül meg legyen elégedve. De hát ez majd kiderül a zárszámadásnál, amikor a tagság kiértékelj munkánkat. Az elnök rámutat arra, hogy többnyire meg nem értés okozza a nehézségeket és ez sok álmatlan éjszakát szerez a szövetkezet vezetőségének. Különösen a kocsisok kényelemszeretete akadályozta a napi munka terv szerinti elvégzését. Gyakran megtörtént az is, hogy egyesek akkor mentek a határba, amikor a nap már jó magasan járt, úgy kilenc, fél tíz tájban. Ez a laza munkaerkölcs természetesen a munkaegység értékét is meglazította. Idővel a csoportvezetők a munkaegységek megállapításánál a sógor-komaság elvére támaszkodtak. Később így vnlósult meg a kocsisok között az „egyenlósdiség", ami semmi esetre sem vitte előbbre a munkát. Dicséretet érdemelnek azonban az asszonyok, akik szorgalmas munkájukkal biztosították a kapas- [ növények fejlődését. Ők szigorúbban ragaszkodtak a tervhez és a szétosztott parcellákat gondosan megművelték. A fentemlített hibákból mindenesetre tanulni kell, hogy a jövőben ne forduljanak többé elő. Feltétlenül fontos már most az év elején minden csoportvezetővel konkréten megvitatni az évi tervet és rá kell mutatni, hol történtek azok a hibák, amelyeknek nem szabad többé megismétlödniök. Rá kell mutatni arra a téves felfogásra is, amely a vezetőséget eddig fogva tartotta, hogy a védnökségi üzemtől várja a tehénistálló felépítését. A vezetőség csakis a tagságra támaszkodhat. Ez annál is könnyebb, mert a pinci szövetkezetben van elég olyan dolgozó, aki ért az építéshez. Nem kell egyéb, mint egy épltöcsoportot alakítani, hogy rájuk bízhassák a munka menetét. A szövetkezet csak úgy lehet gazdagabb és a tagság élete örömtelibb, ha minden szövetkezeti tag szívvel-lélekkel kiveszi részét a munkából és nem várja azt, hogy a csoportvezető megkérdezze, akarsz-e ide vagy oda menni dolgozni. A vezetőségnek meg kell értetnie minden dol- gozóval, hogy a jó közösségi munkán alapul a szövetkezet gyarapodása. K. B. Kisebb súly — nagyobb teljesítmény A libereci autógyárak dolgozói ez év első negyedében megkezdik a naftamotortömbök könnyű öntvényekből való gyártását. Autóiparunk történetében ez az első eset, hogy a Dieselmotorok számára készülő tömböket könnyű fémből gyártják. Minden gép súlya így átlag két métermázsával csökken. A libereci autógyár konstruktőrei sikeresen -dolgoznak az eddigi autómotorok teljesítményének fokozásán. Egyik műszaki újításukkal 20 lóerővel fokozták egy autómotor teljesítményét. Kladno felett égnek a vörös csillagok A kladnói bányászok sikeresen kezdték meg második ötéves tervünk első évét. Minden bánya jól teljesítette a tervet, Január 7-én a kladnói bányakörzet a tervet 5 százalékkal, januar 9-én pedig már 6,1 százalékkal szárnyalta túl. Kiváló eredményt ért el aznap a rinholeci Csehszlovák Hadsereg Bánya, ahol 17 százalékkal több szenet fejtettek, míflt amennyit a napi terv előírt. m 41420 tonnával több szenet fejtettek bányászaink ez év első hetében Tüzelőanyagiparunk dolgozói a szénfej tési tervet második ötéves tervünk első hetében 103,2 százalékra teljesítették és igy nemzetgazdaságunknak 41 <30 tonna kő- és barnaszénnel adtak többet az előirányzottnál. Ez az eredtxiény arról tanúskodik, hogy több bányában slkerUlt bevezetnünk a jobb munkaszervezést, hogy több bányász dolgozik a ciklusos grafikon szerint és jobban alkalmazzák a szovjet munkamódszereket, mint azelőtt. Vannak olyan üzemeink is, amelyek lemaradoznak. Ezért a hrdlovkai Gottwald Elnök Bánya dolgozói vasárnapi műszakban hozták be a lemaradást. Az első héten a legjobb eredményeket a kladnói bányászok érték el, akik a köszénfejtés tervét 110,3 százalékra teljesítették. Orlová 105,3, OstravaÉszak 103,2, Ostrava-Dél 109,8 százalékra teljesítette az első héten a fejtési tervet. A Csehszlovák Hadsereg Bánya, a Gottwald Elnök Bánya és a Május 1. Bánya tervének nem teljesítése a gépi-park elégtelen kihasználásával magyarázható. A barnaszéníejtés terén az északcsehorszagi barnaszén-körzet melv bányái 106,2 százalékra, Sokolovo 106,2 százalékra teljesítették a fejtési tervet. Szlovákiában Kékkő 113,6 százalékot ért el. A lignit fejtési tervét bányáink csak 63,9 százalékra teljesítették. (ČTK) Villanyfény a faluban A kassai kerületben ebben az évben további 21 faluba és 33 tanyára vezetik be a villanyt. A kassai Elektrovod vállalat dolgozói figyelmüket az egységes földmüvesszövetkezetek gazdasági telepeire fordítják. Ez idén 11el több telepet villamosítanak mint tavaly. Második ötéves tervünk folyamén a villamosítás üteme annyira meggyorsul, hogy 1960-ban a kassai kerületben a terv szerint minden faluba eljut a villanyfény. A műszaki-ipari és pénzügyi terv összeállítása a Dimitrov-üzemben A múlt évben a bratislavai Dimitrov Üzem számos sikert ért el. Az évi tervet december 21-re teljesítették az üzem dolgozói. Különösen a műtrágyát gyártó üzemrészleg dolgozóit kell kiemelni, akik utat mutatnak arra, hogyan kell értelmezni a technika fejlesztését, a technológiai és munkafegyelem megszilárdítását és miként oldhatók meg közös akarattal a termelési, technikai és. gazdasági kérdések. A jó eredmények mellett azonban az egyes üzemrészlegeken lemaradások mutatkoztak a terv teljesítésében. A gazdaságosság kérdése például még nem vált teljes mértékben minden dolgozó ügyévé. Az üzem egyes részlegein nem tartják be a normákat, mint az üzemi terv tudo nányos indokoltságának feltételét. Több berendezés, technológiai eljárás alacsony színvonalú, nem éri el a világszinvonalait. A munka biztonsága, a dolgozók egészségének védelme, a gépesítés és automatizálás sem mindenütt elégséges. E tények tudatában kell elkezdeni az 1956-os állami terv feladatainak teljesítését. Az állami terv feladatai nagyok, különösen a gazdaságosság és a beruházások szakaszán. A terv azonban teljesíthető. A termelés 1956ban 9,6 százalékkal növekszik, az önköltséget 2,5 százalékkal kell csökkenteni, a munkatermelékenységet pedig 8,7 száznlékkal növelni az 1955öi évvel szemben. Ezért különös fontossága van a műszaki-ipari és pénzügyi tervek kidolgozásának. Hogyan láttak hozzá a bratislavai Dimitrov Üzemben a múszaki-ipari és pénzügyi terv kidolgozásához? Erre Pleško mérnök, az igazgatóság dolgozója válaszolt: — A műszaki-ipari és pénzügyi terv összeállításának minőségétől függ üzemünk jó munkája. Ezért a tervet harmonogramm alapján állítjuk öszsze. A harmonogramm biztosítja az üzem munkája progresszív műszakigazdasági mutatószámainak kidolgozását, valamint e mutatószámoknak a tervezett műszaki-szervezési intézkedésekkel való kapcsolatát és a dolgozóknak a terv kidolgozásában való széleskörű részvételét. A terv összeállításához szükséges munkák irányítása céljából egészüzemi, üzemrésüegi és műhely-bízottságokat, meg szakcsoportbrigádokat létesítettünk. /.

z egészüzemi bizottság vezeti és koordinálja az egész üzemre kiterjedő tervösszeállítási munkákat, valamint a részlegek és műhelyek bizottságainak munkáját Az egészüzemi bizottságot, melynek tagjai az egyes osztályvezetők, újítók és élmunkások, az üzem igazgatója irányítja. Mindezen bizottságok feladata, hogy segédkezzenek az üzemrészleg és a műhely műszakiipari és pénzügyi tervének kidolgozásában. A szakcsoportbrigádok a termelési folyamat megjavításának lehetőségeivel foglalkoznak. így pl üzemünkben brigádok műkődnek a selejtképződés kiküszöbölésére, a termékek minőségének megjavítására, az anyag gazdaságos kihasználására, pótanyagok felhasználására, a termelési apparátus és berendezések jobb kihasználására, a szakképzettség fokozására és a haladó munkamódszerek bevezetésére. Üzemünk kísérleti osztálya fokozottabb mértékben, mint azelőtt, arra összpontosítja figyelmét, miként korszerűsíthetné az egyes munkafolyamatokat. Sikerült olyan terv;? kidolgozniok, amely lehetővé teszi a melléktermékből, hulladékvízből értékes anyagok gyártását. A melléktermékként keletkező gázok összetételének megállapításánál rájöttünk arra, hogy a termelési berendezésekben hiányosságok vannak. Javaslatot terjesztettünk be, amely lehetővé teszi a műhelyben lévő mérges és kellemetlen szagú gázok eltávolítását, egyszersmind csökkeni a nyersanyagszükségletet is. Ez a javaslat évenként egy millió korona értékú nyersanyag megtakarítását jelenti. 1 Egy másik üzemrészlegünkben szintén megoldottuk a mérgesgázok eltávolításának kérdését, ami nyersanyagban évi 200 ezer korona megtakarítást hoz. A jól kidolgozott műszaki-ipari és pénzügyi terv kedvező előfeltételeket teremt a terv teljesítéséhez, amelyet azonban rendszeresen ellenőrizni kell. A tervtoljesítés ellenőrzését nem szabad felületesen végezni, pl, csak a negyedév szempontjából. Az ellenőrzés feladata, hogy üzemünk munkájának összes minőségi mutatószámait elemezze, az összes fogyatékosságokat idejében felfedje és intézkedéseket javasoljon kiküszöbölésükre. Cs-íkis rendszeres ellenőrzéssel és a fogyatékosságoknak idejében való megszüntetésével lehet a tervteljesítés folyamatosságát biztosítani és ezzel elejét venni az utolsó hónapokban vagy a hónapok utolsó harmadában szükséges hajrámunkának és csökkenteni az így keletkezett veszteséget. Üzemünk dolgozóinak tudatában kell lenniök annak, hogy amennyiben üzemünk nem teljesíti a tervet, úgy ez a többi üzemekben is veszélyeztetheti a tervezett feladatok teljesítését — fejezi be szavait Pleško mérnök. H. T. oj szo 1956. január 12.