Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-10 / 10. szám, kedd

Hozzászólás a szlovák nyelv kérdéséhez Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz Népi demokratikus államunk teljes szabadságot és egyenjogúságot ad minden állampolgárának, saját anya­nyelvén beszélhet, tanulhat, boldogul­hat. Ugyanakkor semmi oka többé, hogy ez államban, melynek ő is építő és eredményeit élvező tagja, a szlovák, vagy cseh nyelv minél előbbi elsajátí­tásától idegenkedjék. Tapasztalatom az, hogy a nagy többség ezt a saját jól felfogott érdekében meg is értette és ha az idősebb korosztálynál nehezeb­ben is megy a dolog, a szülők legtöbb­je szívesen veszi, ha a magyarnyelvű iskolákban gyermekeik párhuzamosan szlovákul is megtanulnak, hiszen a szlovák nyelv tudása olyan magától értetődő életünkben, hogy erről nem is kell vitatkozni. Nincs életünknek olyan mozzanata, melynél ennek hiá­nyát ne éreznénk. Ma csak a rossz­akarat minősítheti a szlovák nyelv el­sajátítását elszlovákosodásnak, ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy társadalmunk egyik legfontosabb irányelve a testvéri együttélés a világ minden népével, természetesen és ley­elsősorban az állam keretein belül élőkkel. Magyar sajtó, magyar színház, magyar iskola, magyar könyvkiadó, magyar rádió és film, tanárképző, szakiskolák egész sora áll a magyar dolgozók rendelkezésére és csak a re­akció tagadhatja, hogy milyen támoga­tásban részesül az állam részéről min­den magyar kulturális megmozdulás. A nyelvtudás nagyhatalom! Ahány nyelvet beszél az ember tökéletesen, annyi e nyelven beszélő területet hó­dított meg. Baráti kapcsolatokat léte­sít embertársaival, óriási előnye van a csak egy nyelven beszélővel szemben. Ennek tudatában nem hogy vissza­tartottam volna gyermekeimet, hanem minden tekintélyem latba vetve köve­teltem meg a nyelvek tanulását és ta­lán ez a legfőbb jó, amit kaptak. Min­den válaszfal lehull, ha saját anya­nyelvén szólítja meg valaki embertár­sát, ha meg tudja értetni magát vele. Éppen ezért tekinti köztársaságunk magyar állampolgára szerencsés alka­lomnak, hogy gyermekei az iskolában megtanulnak szlovákul, vagy ő maga ingyenes tanfolyamokon megszerezheti a szlovák nyelv tudását De tovább megyek: ennek tökéletes elsajátítása után más nyelvek megtanulására is tö­rekednie kell. Az iskolai nyelvoktatást nagyban megkönnyítené, ha az óvodákban kis szlovák énekek, versek megtanításá­val előkészítenék az apróságokat az is­kolai anyagra. Ebben a korban játszva megy a nyelvkészség fejlesztése. A szülők panaszán, hogy magyar nyelvű iskoláinkban sok esetben szlovákul rosszul beszélő tanító tanftja a szlo­vák nyelvet, úgy lehetne segíteni, hogy amíg szlovákul jól beszélő tanltógárda nevelődik fel, a magyar tanítóval együtt egy szlovák tanító is részt ve­gyen a nyelvórán, aki a helyes kiejtés­re ügyelne és a konverzációt vezetné, ami majd minden esetben sokkal ered­ményesebb, mint a tisztán grammati­kai tanítás. Nagyon célszerűnek tarta­nám, ha a rádió a magyarajkú lakos­ság részére szlovák nyelvtanfolyamot sugározna, kezdőknek és haladóknak, lehetőleg abban a kellemes formában ahogy Izacsenko tanár az orosz nyelv­tanfolyamot vezette. Ahány nyelvet beszélsz, annyi em­bert érsz! A történelem nagyjai, s nemzetek sorsának intézői, költők, tu­dósok, a gondolat mesterei kivétel nél­kül nyelvek elsajátítására törekedtek És ki merne kételkedni Petőfi Sándor magyarságában, azért, mert huszonhat évre terjedő életében megtanult a ma­gyar nyelven kívül szlovákul, németül, angolul és franciául — bizony sokszor korgó gyomorral! — hogy eredetiben mélyedhessen el a világirodalom nagy szellemeinek gondolataiba és adhassa át ezeket népének. Simkó Margit Bratislava legnagyobb könyvgyűjte­ménye, a Komenský Egyetem könyv­tára, amely eddig egy hajdani kolos­tor ódon épületében szorongott, fé­nyes, új otthont kapott. A berendező ép'tészet valóságos csodákat művelt itt: a falak burkola­ta, a tágas termek világítása, a bú­torberendezés ízlésessége, a járóke­lők lépéseinek legkisebb zaját is el­nyelő futószőnyegek megnyugtató hangulatot keltenek s azoknak nyu­galmát és zavartalanságát szolgál­ják, akik azért jöttek ide, hogy szel­lemi munkát végezzenek, tanulmányo­kat folytassanak, o'vassanak. Az új otthon épülete több mint 200 éves. 1753-ban készült el; a2 építési munkálatokat Römisch építő­mester vezette, a pénzügyeket in­téző kamara alkalmazottja s ennek szánták ezt a palotát. A tervezésre irányító hatást gyakorolt Lukas Hil­debrandt, a XVIII. század nagy épí­tésze, aki a 'íarckk bonyolult és nyug­talan megoldásaitól kereste az utat a renaissance építészet klasszikus nyugalmához s ennek az épületnek szinte puritán fronttagoltságán és nyugodt belső terein nyoma sincs az elkészültekor már küszöbön álló ro­kokó díszítő és díszítést halmozó já­tékosságának. 1802-től 1848-ig az épület neve Landhaus — Országháza, itt ülésezett az akkori országgyűlés felső-háza és alsó táblája. Itt vett részt az alsó­tábla tanácskozásain Zólyom-város követe, Ľudovít Štúr, aki éppúgy a népnek szentelte kivételes képessé­geit, mint Kossuth Lajos, aki ebben a házban készített jegyzeteket kéz­iratos lapja, az Országgyűlési Tu­dósítások számára és itt mondta el mint Pestmegye követe 1848. már­cius 3-án a párizsi februári forrada­lom hatása alatt azt a hatalmas be­szédet, amely az 1848-as polgári tör­vények . meghozatalának nagy nyitá­nya volt belföldön, s a határokon túl, Bécsben felszította azt a forra­dalmat, amely Metternichet és rend­szerét megbuktatta. A szlovák irodalmi nyelv megterem­tője itt ült egy teremben a magyar szónoklat és publicisztika lángeszű megújítójával. Az ellenforradalom győzelme után a Bach-korszakban először katonai laktanyául foglalták le, majd a cs. k. helytartóság hivatalát költöztették bele, később, az 1867-es kiegyezés után és az első Csehszlovák ^őz­társaság idején bíróság-' célokra szol­gált. Valahányszor régi épületek mellett megy el az ember, eszébe kell jutnia, hogy városunk régi házai századokra nyúló fennállásuk folyamán többet láttak és tapasztaltak a történelem­-KÖNYVRE Alex Wedding: Vasbivalyocska A Magyarországgal kötött közös könyvkiadási egyezmény keretében a Csehszlovákiai Magyar Könyvkiadó ál­tal kiadott új kiadványok között talál­juk Alex Wédding Vasbivalyocska című tartalmas, szép kiállítású könyvét. Alex Wedding neve részben már is­mert a magyar olvasók előtt. Nemré­gen jelent meg Hajótörés a tengeren című regénye, amely a magyar olvasó­közönséggel nemcsak megismertette, hanem meg is szerettette a haladó gondolkodású német írónőt. Alex Wedding Vasbivalyocska című könyvének anyagát az Üj Kinában gyűjtötte, ahol átélte a népi köztár­saság első 28 hónapját. A könyv értékes számunkra először abból a szempontból, hogy egy nagy nép életével, szokásaival, és újjászüle­tésének körülményeivel ismertet meg, másodszor meg azért, mert a szemta­nú 'ismeretével íródott arról a népről, amelynek új életéről keveset tudtunk. Wedding könyve utószavában maga is írja, hogy könyvének hőseit — sötét és ragyogó alakjait — látta, ismerte, mintaképeit a valóságból merítette. Könyvének alapja csupa megtörtént esemény. A Vasbivalyocska tehát va­lóság-regény a kínai nép életéről és fejlődéséről. A l;önvv címe nem valami gúnynév, hanem a Tie-Niu kínai név magyar fordítása. E nevet egy eszes, tanulásra termett kisfiú viseli. Tie-Niu. a könyv hőse egy kis kínai faluban élt és dolgozott. A tanulni­vágyó árva gyereket a falu parasztjai Pekingbe küldik tanulni. Az értelmes, de az életben még tapasztalatlan kis­fiút a hatalmas városban egy rabló­banda kifosztja és Tie-Niu ahelyett, hogy a hivatalos szerveknél jelentést tenne, félelmében maga is az alvilági bandába kényszerül. Á rossz barátok és a rossz körnvezet romlásba dönti az eszes és jó érzésű qyereket. Sze­rencséjére egy razzián elfogják, és nevelőintézetbe viszik. Itt a kínai vi­szonyoknak megfelelően a makarenkoi elveket a gyakorlatban megvalósító pedagógusok Tie-Niut és többi társát az élet helves útjára térítik. A meg­tévedt és lejtőre került gyerekek dol­gos, becsületes emberekké válnak. A Vashivalyocska szép és hasznos regény. Egy qyermek életén és fej­lődésén keresztül elénk tárja a kínai nép küzdelmeit és azt a harcot, ame­lyet a felszabadult nagy nemzet na­ponta vív a múltba visszahúzókkal és a nemzetet romlásba dönteni akaró csankajsekista ügynökökkel. Érdemes elolvasni, mert sokat megismerhetünk belőle a kínai nép szokásaiból és har­caiból, amelyeket a régi ellen, az új erők diadalrajutásáért vív. Wedding reaénvét sok szép il'uszt­ráció disziti. A szép és gazdag tartal­mú könyvet ízes nyelvezettel Szinnai Tivadar fordította magyarra. H. B. i A bratislavai Egyetemi Könyvtár új otthona bői, többet tudnak róla, mint egy-egy generáció, amely legfeljebb 40—50 év változásainak tanúja. Mit tanulhatunk a könyvtár új ott­honától, ennek a vonzó és kellemes otthonnak múltjából? A régi osztály-állam törvényhozá­sának és bíráskodásának házát, az osztályuralmat nem ismerő népi de­mokrácia, a szellemi munkának min­denki számára nyitvaálló házává ala­kíttatta át. A régi alsó- és felső tábla tárgya­lásaira eljött a reformkorban az ak­kori úgynevezett országgyűlési ifjú­ság és éber figyeiemmel kísérte, hogy a törvényhozók közül kik értik a tár­sadalmi haladás törvényét, követel­ményeit és perspektíváit és kik azok, akik a tegnap letűnőben levő hatal­mait akarják szolgálni. Ennek az ifjúságnak volt bátorsága kifejezést adni építő kritikájának és amikor a kor cselekvést követelt, helyt állt forradalmi megmozdulá­sokban. A könyvtár falai tudnak er­ről az ifjúságról. Kívánatos, hogy a könyvek fölé hajló fiatal olvasók is tudjanak róla, a szocialista jövő épí­tésével tevékenyen folytassák ennek az épületnek — kövei közé szívódott, s onnan kisugárzó — haladó hagyo­mányát. SAS ANDOR KULTURÁLIS HÍREK AZ OLOMOUCI KERÜLETI SZÍNHÁZ e hó hetedikén, szombaton elsőnek a világon mutatta be Nazim Hikmet Sztálin-békedíjas török költő, „József és testvérei" című új költői játékát. A játékot, amely formájában hason­ló a „Legenda a szerelemről" című drámai költeményhez, František Seč fordította le cseh nyelvre. Az énekek­hez és táncokhoz Miloš Konvalinka olomouci zeneszerző írta a kísérő­zenét. Miroslav Janeček rendezése, Oldŕich Šimáček hangulatos díszletei, valamint az együttes kifejező játéka hozzájárult Nazim Hikmet új költői játékának nagy sikeréhez. A BAKUI könyvkiadóvállalat a né­pi demokratikus országom íróinak mü­veit jelentős eredménnyel terjeszti. Eddig körülbe ül harminc munkát je­lentetett meg 350 000 példányban. Nagy példányszámban jelent meg Julius Fučík „Legyetek éberek" cí­mű műve, továbbá František Langer, T. Svätopluk, valamint több kfn.íi író műve. A KIRGIZ ZENESZERZŐK ezek­ben a napokban a szovjet zeneszer­zők II. kongresszusa előtt országos kongresszuson értékelték az utolsó esztendőkben előadott szerzeményei­ket. A hét esztendő alatt kb. 300 új mű keletkezett, köztük az „Ifjú szívvel", „Az Jsszyk-Kulu partján" és „Ajsa és Ajdar" című operák, va­lamint egy új szép népi balett, a „Tavasz Ala-Tauban". cÁ ^dtmkô z Ezer arcod van. Nem is tudom, hoqy lehet, méqis iqaz! Olyan vaqy, mint az emberek! Nézem, nézem és mindiq elcsodálkozom. Amikor a felleq karjaidba leszáll, mint tenqerpartra szokott a fáradt sirály estefelé és ráborul az alkony, úqy nézel ki, mint álmodó menyasszony. A színed hol fehér, hol kék. hol meq lila, ó láqy, ó vad, ó naqy örök szimfónia! Hoqy dallamod veqyék, kell, hoqy szülessenek, új Mozartok, Lisztek, új naqy Beethovenek. Széjjel bontom verébszárnyaim s maqamat sasnak képzelem a felleqek alatt. Repülök merészen, mindent elfelejtve, fehér szerelmem rinqó öledbe ejtve. Álmos tavak, örök fenyők, fehér tavak, éles szirtek, mohós tetők, messzi falvak, szakadékok, kék mélyséqek véqtelenje, ősi dallamok olvadnak a lelkembe. Kebleden annyi a rapszódikus szeszély, oly vonzók titkaid, de sok. sok a veszély. Jéqhideq vaqy. elnémult furcsa naqy szobor, mikor feletted a süvöltő szél dalol. Láqy vaqy méqis. mint ahoqy tud lenni a szó, aranysuqáros, kedves s tiszta, mint a hó. De viharos is, mint az elkényeztetett, felelőtlen, elrontott pajzán qyermekek. Hol kiqúnyolsz daccal qőqösen. szívtelen, hol maqadhoz ölelsz furcsa szerelmesen. Meqrabolsz! Melletted oly parányi vaqyok, mintáhoqy csúcsaid mérhetetlen naqyok. Méqis adózol naqylelkűen, két kézzel, fáradt kedvem meqtöltöd édes mézzel. Vért ömlesztesz, új erőt adsz. új izmokat, reményeket, új színeket, új dalokat. M ojze s Ilona. Hviezdoslav Országh Pál Véres szonettéiből XI. SZONETT Drága volt a föld, csodás remek, — Isten ötvözte pazar foglalatba, aztán eldobta, — és te fölragadva köréje szőtted az enyészetet. Szférák zenéje szállt az ég felett, — te átkokat bőgtél az égi dalba, s a villámokat ostorrá csavarva, végigverted vele az életet. Vérszomjas tigris — takarodj! Elég volt! Pusztulj, te korcs, kegyetlen fenevad, vagy gyúljon lángra fölötted az égbolt, perzselje fel ocsmány barlangodat, — s a föld kövesse majd az űrben szétszórt, ősködben bolygó, szűz csillagokat! Fordította: Rácz Olivér. (^J-eľiyók a B áfrábcm Behányom szemem, a fenyők egyenes hátú katonák. Tábornokok, közlegények, bújtató, néma vitézek, ahogy körülállják csendben a partizánok táborát. Most is ott állnak vigyázón a magas hegyek oldalán. Lombkabátjuk engem takar; elült a hősi harci zaj. A völgyben birkanyáj legel, a harcok benőtt nyomdokán. B am ló Iellem Tanítóvá keresztelt az élet. Tanítóvá, milyen egyszerű? meseszárnyon repülni az égen tanyát ütni ifjak szívében zengni, zsongni, mint egy hegedű. Felvenni a régi mesterséget, melyben apám megöregedett, örökölni a meghajszolt címet ami már-már a megvetéssé lett, s mit az ember széppé szenvedett. De szív kell ide, harcos tüzes szív kell és erő (bár gyakran meginog) gondolj arra, ha tanító lettél, hogy te benned a jövő nemzedék él, mert a boldog jövőt alkotod. öntsd a lelked ifjú lelkekbe s az értelem győző igazát, érezd, hogy a világ rajtad fordul, s ha egy gyermek erőtlenné korcsul téged átkoz, vádol a világ! A fenyők őrzik a múltat; testükön rovátkák, jelek, forradásos híradások, szívrajz, golyónyom, évszámok, üzenetek, óvók, intők: nagy időt hirdető nevek. Tíz év óta bólintanak, köszöntik a kirándulót. Anyókásan összebújnak; ők tudják csak, amit tudnak. Súgnak, búgnak, nem beszélnek: bölcsek, csendesen dúdolök. Gyurcsó István Fecsó Pál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom