Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-10 / 10. szám, kedd

A csaté választási törvény a Francia Kommunista Pártot 37 mandátumtól fosztotta meg Párizs, január 9. (ČTK) — A „ľHu- manité" írja, hogy az egyes megyékben lezajlott választások eddigi nem hivatalos eredményeiből világos, hogy a Francia Kommunista Pártot nagy választási győzelme ellenére a jelölőlista-kapcsolások és má6 demokrataellenes választási törvényrendelkezések következtében 37 mandátumtól fosztották meg. 11 megye közül — ahol a. reakció kapcsolt jelölőlistái a szavazatok felénél nagyobb többeéget értek el — 8 megyében a kommunista pártot 8 mandátumtól fosztották meg annak ellenére, hogy a kommunista jelöltek ezekben a megyékben több szavazatot kaptak, mint a reakciós pártok ^gyes jelöltjei, akik végül is bekerültek a parlamentbe. A szavazatok elosztásának rendszere a második menetben a Francia Kommunista Pártot Seine és Seine-etOise megyékben nemcsak 9 mandátumtól fosztotta meg, hanem ahhoz vezetett, hogy a vidéki kerületekben nem kapott 20 mandátumot, amely jogosan megillette vo'.na. * • * A „I'Humanité" a lap egy másik helyén táblázatot közöl, amelyből kitűnik, hogy ha a szocialista párt vezetősége nem utasította volna el a kommunistákkal való közös eljárást, ez a kommunista pártnak további 5 mandátumot, a szocialista pártnak pedig 10 mandátumot jelentett volna. Ez tehát azt jelenti — írja a „I'Humanité" —, hogy a választásokon való közöS' eljárással és az arányos képviselet rendszerével szemben elfoglalt álláspontjukkal a jobboldali szocialista vezetők a munkásosztályt egy még nagyobb, átütőbb erejű választási győzelemtől fosztották meg. A Szovjet külügyminisztérium megküldte a külföldi államoknak a Szovjetunió Legfelső Tanácsának a parlamenti küldöttségcserérői hozott határozatát Moszkva, január 8. (TASZSZ). — A Szovjetunió külügyminisztériuma január 6-án és 7-én jegyzék kíséretében megküldte a moszkvai diplomáciai képviseleteknek azt a határozatát, amelyet a Szovjetunió Legfelső Tanácsa 1955. december 28-i ülésén hozott a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és a külföldi parlamentek közötti küldöttségcseréről. A jegyzék rámutat arra, hogy a szovjet külügyminisztérium köszönettel venné, ha a diplomáciai képviseletek eljuttatnák a szóbanforgó határozatokat országuk parlamentjéhez. Az angol lapok a választások utáni franciaországi helyzetről Párizs, (ČTK) — A londoni „Observer" című lap foglalkozik a parlamenti választások után beállt franciaországi helyzettel és többek között a következőket írja: „A jövőre nézve kétségtelen az, hogy Franciaország a végtelenségig nem választhatja a baloldalt es emellett jobboldali kormánya legyen azzal az ürüggyel, hogy állítólag a kommunista szavazatokat nem lehet figyelembe venni..." „Ha nem sikerül gyorsan megoldani a jelenlegi problémákat — fejezi be a lap —, akkor a baloldali választók arra a következtetésre jutnak, hogy a kommunistáknak igazuk van, mikor azt állítják, hogy nem lehet semmit sem tenni a széles Tito jugoszláv elnök beszélgetése a „Borba" címii lap és a Tanjug hírügynökség tudósítóival Belgrád, január 9. (TASZSZ). — A Tanjug hírügynökség jelentése szerint Joszip Broz-Tito, Jugoszlávia elnöke Kairóban fogadta a „Borba" című jugoszláv lap és a Tanjug hírügynökség egyiptomi és közép-keleti tudósítóit és válaszolt kérdéseikre. Az ázsiai és afrikai országok együttműködéséről Titó azt mondotta, hogy a bandungi értekezlet nagyon komoly és messzemenő fontosságú határozatokat hozott. Ezek a határozatok széleskörű visszhangot keltettek világszerte, főleg az ázsiai és afrikai népeg egységes harcának kérdésében a gyarmati rendszer ellen, továbbá a nemzetközi együttműködés és a tömbökhöz való csatlakozás ellenzésének kérdésében. Ez természetesen nemcsak az ázsiai és afrikai népekre, hanem a világ többi népeire is vonatkozik. Mivel a még gyarmati rendszerben sínylődő népek még mindig nem vívták ki szabadságukat, nem lehetünk bizonyosak abban, hogy a béke valóban tartós lesz. Országunk külpolitikájában következetesen kitart azon álláspont mellett, hogy minden népnek rendelkeznie kell országa irányításának jogával. Titó Egyiptomról a következőket jelentette ki: „Az a véleményem, hogy Egyiptom, mint az afrikai kontinens nagy és erős állama, fontos tényező, amely döntő szerepet játszhat a világ e részének további fejlődésében, Erős benyomást tesz rám Egyiptom vezető tényezőinek ama szilárd elhatározása, hogy megőrizzék az ország függetlenségét, valamint Egyiptom gazdasági, politikai és kulturális fejlesztésére tett bátor intézkedéseik." Egy további kérdésre Titó azt válaszolta, hogy nem szándéka közvetítő szerepet játszani Egyiptom és Izrael között, szeretné azonban, ha a világnak e részében béke uralkodna és az itt élő nemzetek a lehető legsikeresebben békében fejlődhetnének. „Meggyőződtem arról, hogy az egyiptomi nép valóban békére törekszik, mert tudja, hogy szüksége van a békére." Titó elnök elítélte a bagdadi egyezményt és hangsúlyozta, hogy „ez a szerződés nem szolgálja a világ e részében levő népek és országok érdekeit, mert elválasztja őket egymástól." Titó üdvözölte Szudán függetlenségét, amely, mint mondotta „messzemenő politikai eredményeket fog hozni nemcsak Egyiptom és Szudán együttműködésére, hanem Egyiptom, Szudán és Ethiópia együttműködésére is." Készül India fejlesztésének második ötéves terve Delhi, január 9, (TASZSZ). — Az indiai sajtóiroda jelenti, hogy a nemzeti fejlődés kérdéseivel foglalkozó állandó bizottság tanácsa befejezte India második ötéves tervéről szóló memorandum javaslatának megtárgyalását. Ezt a javaslatot az állami tervbizottság dolgozta ki? A bizottság ülésein részt vett Nehru miniszterelnök. A bizottság elhatározta, hogy az állami szektort fokozatosan bővíteni kell, főleg a fő iparágazatoki an és a gépiparban. Javaslatokat dolgoztak ki az állami kereskedelemről és az állami szektornak a biztosítás terén való bővítéséről. A bizottság rámutatott: nem engedhető meg, hogy a korszerű kereskedelmi és iparvállalatok tevékenysége a gazdaság és a vagyon felhalmozásához vezessen. Egyben hangsúlyozták, hogy .a magánszektornak lehetőséget kell nyújtani arra, hogy szabadon működhessen azon a területen, ahol magánvállalatok állanak fenn. India fejlesztése második ötéves tervére tett javaslat az állami szektor kiadásait 48 milliárd rúpiában állapítja meg. A bizottság jóváhagyta a magántulajdonban levő földterületek legfelső határának megállapítását, tulajdonjog nyújtását a bérlöknek és más tervjavaslatokat. Amerikai politikusok élesen bírálják Eisenhower beszámolóját Az Egyesült Államokban egyes polgári körök továbbra is ellenzik Eisenhowcrnek, az „Unió állapotáról" szóló beszámolóban ismertetett külföldi segélyprogramját. Mint az AP hírügynökség tudósítója Írja, Walter Georges demokrataparti szenátor, a szenátus külügyi bizottságának elnöke erőteljesen tiltakozott Eisenhower azon javaslata ellen, hogy a kongresszus adjon . felhatalmazás' egy hosszú időre szóló külföldi gazdasági segélyprogram lebonyolítására. Georges kijelentette, hogy harcolni fog a külföldi gazdasági segély meghosszabbítására irányuló minden lépés ellen. Georges ugyanakkor azt mondotta, hozzájárul, hogy az Egyesült Államok a következő pénzügyi évben is „ésszerű katonai segélyt" nyújtson. Az United Press hírügynökség tudósítója közli, hogy Bracken Lee, U'ah állam köztársasági párti kormányzója kijelentette, hogy a külföldi segélyekre fordított szövetségi adók törvénytelenek, és azt szeretné, ha a bíróság megvizsgálná véleményét. Bracken Lee ebben az évben megtagadta az ilyen adó fizetését. Utah állam kormányzója azt is kijelentette, hogy kéréssel fordult G. Humphrey pénzügyminiszterhez, adjon részletes közleményt a kormány külföldi segély programjában foglalt minden kiadásról. népfrontban való támogatásuk nélkül." A „Reynolds News" című vasárnapi lap megállapítja, hogy Franciaország nem fejlődhet tovább addig, míg a kommunista választókra úgy tekint, mint akik politikailag érinthetetlenek. „A franciaországi választások — írja a lap —, tulajdonképpen kifejezésre juttatták azt a kedvetlenséget, amely megnyilvánul Nyugat-Németországban is, ahol fokozódik az oroszokkal való tárgyalás politikájáért indított mozgalom. A francia választások megmutatták, hogy megérett az idő a hidegháború megszüntetésére irányuló újabb törekvésekre." A „Sunday Times" aggodalmának ad kifejezést, hogy a népfront kormánya megalakításának lehetősége Franciaországban „nagyon veszélyes", mert ez a front „lehetetlenné tenné, hogy Franciaország Nyugat- és Európa párti politikát folytasson." Az angol pénzügyi körök hetilapja kijelenti, hogy a kommunista képviselők számának emelkedése a francia nemzetgyűlésben „súlyos csapást jelent a Nyugatra.". NÉHÁNY SORBAN BERLINBEN vasárnap ünnepélyesen megalapították a „Szabadságot Jupp Angenfortnak és Wolfgang Seifertnek" nevű bizottságot. A bizottság feladata, hogy egybehangolja e két békeharcos bebörtönzése elleni akciókat. (ČTK). JANUÄR 8-ÄN a londoni Albert Halban ünnepi nagygyűlést tartottak a „Daily Worker" című lap alapításának 26. évfordulója alkalmából. A „Daily Worker"-nek, a kommunista párt lapjának tiszteletére tartott nagygyűlésen részt vettek a brit dolgozók legkülönfélébb rétegeinek képviselői és Harry Pollitt, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára beszédében összefoglalta az 1955-ös év eredményeit. (ČTK). A NYUGATNÉMET pénzügyminisztériumhoz érkezett statisztikai adatok alapján az 1951. évtől 1955. végéig elkövetett csempész/bűncselekmények 90 százalékát a megszálló csapatok tagjai követték el. Ezen adatok alapján a nyugati hatalmak megszálló csapatainak tagjai 1,8 milliárd márka értékű csempészárut szállítottak a Szövetségi Köztársaságba. (ČTK). A kínai békevédők bizottsá gának nyilatkozata 1955. évi tevékenységükről Peking, január 9. (ČTK). — Az 1955-ös év folyamán a kínai békevédők bizottságának meghívására 36 országból több mint 400 küldött látogatott Kínába. A kínai polgárok nagy örömmel üdvözölték a Közel- és KözépKeletről, valamint az arab országokból érkezett első küldöttségeket. A békemozgalom valamennyi küldöttét Kínában melegen üdvözölték és lehetőségük nyílott szabadon ellátogatni Kína bármelyik részébe. Saját szemükkel látták, hogy a kínai nép mily lelkesen építi országát és emelkedik a boldog és jobb szocialista társadalom kiépítése felé. Meggyőződtek arról, hogy a kínai nép őszintén szereti a békét és az egész világ népeivel együttműködést óhajt. A Vietnami Demokratikus Köztársaság szakszervezeteinek értekezlete Hanoi, (TASZSZ) — Haang Quoc Viet, a Vietnami Altalános Szakszervezeti Szövetség elnöke, a Vietnatni Demokratikus Köztársaság szakszervezeteinek értekezletén mondott beszédében elemezte a Vietnami Demokratikus Köztársaság szakszervezeti mozgalmának 1955. évi tevékenységét. A múlt év nyarán és őszén egész Dél-Vietnamban a tüntetések hatalmas hulláma vonult végig a kommunisták üldöztetése ellen, az életkörülmények megjavításáért, valamint a vietnami általános választásokról szóló tárgyalások összehívásáért. A múlt év novemberében a sztrájkok Szajgon és Cholon 50 üzemére és gyárára terjedtek ki. A felszólaló ezután a Vietnami Demokratikus Köztársaság dolgozóinak a népgazdaság újjáépítéséért vívott harcáról beszélt. 1955. végén a Hon Gayban levő szénmedence legtöbb bányáját újjáépítették, üzembe helyeztek egy haifoni cementgyárat és megkezdte működését a Vietnami Demokratikus Köztársaság legnagyobb textilkombinátjának első üzemrészlege, s több mint 300 kilométer vasútvonalat állítottak helyre. Az albán mezőgazdaság gépesítése Tirana, január 9. (ČTK). — Az albán falvak szocialista átépítése szempontjából egyre fontosabbá válik a mezőgazdasági munkák gépesítése, amely a nép uralma alatt kezdődött meg. Már 1950-ben 10 gép- és traktorállomás működött Albániában. Azóta számuk 21-re emelkedett. Az állami gazdaságok, földmüvesszövetkezetek és egyénileg gazdálkodó parasztok földjein ma 1100 traktor, 100 kombájn, 625 vetőgép, 330 aratógép és más gépek dolgoznak. Csupán a múlt év folyamán az Albán Népköztársaság 470 traktort, 65 gabonakombájnt, gyapotszedő- és cukorrépaszedő kombájnt, több mint 400 vetőgépet és 100 aratógépet kapott a Szovjetunióból és a népi demokratikus országokból. Az idei mezőgazdasági évben a gépek mintegy 450 ezer hektárt, vagyis 28 százalékkal nagyobb területet művelnek meg, mint tavaly. A közép-keleti brit politika mesterkedései éles bírálatot váltanak ki az angol közvéleményből London, január 9. (ČTK). — A brit vasárnapi lapok a brit kormány közép-keleti politikájával foglalkoznak és bírálják e politika különféle eredményeit. Az utóbbi időben ez a probléma különösen égetővé vált, miután leleplezték a Közép-Keletre szállított titkos brit hadianyagszállítmányokat. Egy másik probléma, amellyel a lapok foglalkoznak, azon brit" kísérletek sikertelensége, hogy az arab államokat bevonják a bagdadi szerződésbe. A „Sunday Times" című lap diplomáciai hírmagyarázója rámutat, hogy e kísérletek abból származnak, hogy A nácikat kártalanítják — a nácik áldozatairól nem gondoskodnak Berlin, (ČTK). — A „Tageblatt" című nyugatnémet lap „Csak a nácikat kártalanítják?" című cikkében rámutat arra, hogy Bonn mily nagylelkű a volt nácikkal szemben és mily eszközöket alkalmaz, hogy a nácizmus áldozatait megfossza az őket joggal megillető kártalanítástól. A lap többek között a következőket írja: „Szédületes gyorsasággal olyan törvényeket hoztak, amelyek a volt náci vezető személyiségeket a leggyorsabb úton hozzásegítik régi pozícióikhoz, vagy pénzükhöz. Ezeknél a hatóságoknál, amelyek e törvények szerzői, azonban hirtelen minden jószándék megszűnt, amikor a náci rendszer áldozatai a létalapjuktól megfosztott zsidók, az állásukból elbocsátott demokraták és meggyőződéses antifasiszták akarták érvényesíteni jogaikat. Ezek az antifasiszták a náci koncentrációs táborokban elvesztették egészségüket és elpusztultak családtagjaik. A bonni szövetségi tanács elhatározta, hogy a nemzeti szocializmus áldozatainak semmi körülmények között sem nyújt havi 700 márkánál magasabb nyugdíjat. Ogy látszik azonban, hogy ugyanakkor a szövetségi tanácsnak semmi kifogása sincs az ellen, hogy ugyanabban az államban a volt birodalmi főügyész havi 1300 márka nyugdijat kapjon. Ezzel szemben egy volt ellenállási mozgalom harcosa, havi 250 márka nyugdíjat kap. Végül a lap hangsúlyozza, hogy a nácitlanítás eljárását befeje-ték, de ennek ellenére számos SS-vezető és SS-csoportvezető egyáltalán nem került a denacifikációs bízottság elé és a „harmadik birodalom" számos volt vezető tényezőjének denacifikálását a hatóságok teljesen elfelejtették. „bizonyos körök a közép-keleti prespektívákat rózsaszín szemüvegen át nézik". A hírmagyarázó állítását Szaúdi-Arábiának a bagdadi szerződéshez elfoglalt ellenséges állásfoglalásával támasztja alá. Zilliacus, Labour-párti képviselő a „Reynold News" című lapban közölt cikkében hangsúlyozza, hogy KözépKelet problémáját nem lehet megoldani a Szovjetunió nélkül. Zilliacus, a brit kormány politikájával kapcsolatban bírálóan kijelentette „á Közép-Keleten feltételezik, hogy a szovjet kormány nem fogja ölbetett kezekkel nézni azt, hogy a nyugati hatalmak a katonai tömbök és légitámaszpontok új láncolatát alakítják ki Oroszország küszöbén — vagyis a bagdadi szerződést, amelynek tagjai Nagy-Britannia, Irak, Törökország, Irán és Pakisztán... A bagdadi egyezmény politikai szempontból sikertelenségre van kárhoztatva, és mint katonai terv is rossz ötlet". Támadás a sajtószabadság ellen az USA-ban Washington. (TASZSZ). — Az USA kongresszusának belbiztonsági albizottsága január 6-án befejezte az úgynevezett „kommunista sajtóbehatások"-ról folytatott nyilvános tárgyalást. Eastland szenátor, az albizottság elnöke élesen megtámadott sok tanút, akik a tárgyalás folyamán éltek törvényes jogukkal és nem adtak választ a politikai meggyőződésükről feltett kérdésekre. Azzal fenyegetődzött, hogy ezeket a tanúkat a kongresszus lebecsülése miatt vád alá helyezik és „teljes súllyal rájuk nehezedik a törvény keze". Eastland továbbá kijelentette, hogy a nyilvános tárgyalás befejezése után zárt ajtók mellett folytatják a tárgyalásokat. Sajtójelentésekből és a tanúvallomásokból kitűnik, hogy számos esetben már maga az a tény, ha valakit tanúskodni idéznek az albizottság elé, azzal a következménnyel jár, hogy az illetőt azonnal elbocsátják a munkából. Például a „Daüy Miror" című New York-i lap január 5-én elbocsátotta Mahony nevű munkatársát csupán azért, mert az alkotmányra hivatkozva nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen a politikai meggyőződése. Egy nappal azelőtt elbocsátották ugyanebből az okból a Daily News című New York-1 lap Price nevű alkalmazottját. Aleskopski, a New York Times c. lap dolgozója a tárgyaláson kijelentette, hogy a lapnál betöltött munkahelyét el kellett hagynia, még mielőtt tanúvallomást tett volna az albizottságban. Ugyanez a sors ért több má6 tanút is. Az albizottság tevékenységét elítéli számos" amerikai lap. Például a Washington Post című lap január 7-i cikkében a következőket írta: „Mi marad a sajtószabadságból, ha a szerkesztők állandó félelemben fognak élni, hogy mikor idézik őket a kongresszus bizottsága elé. Az egész amerikai . hagyomány égbekiáltó megsértése az a tény, hogy a kongresszus így beavatkozik a sajtó ügyeibe." o j s z o 1956. január 10. J