Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-08 / 08. szám, vasárnap

K. i. vorosilo v : N šbi^s messze a nap, amikor a tőkés országok elismerik a Német Darnokratskus Köztársaságot f.z DX-bcn tartózkodó szovjet küldöttség látogatásai Berlin, január 7. (ČTK). — A K. J. Vorosiiev, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnöksége elnöke által vezetett szovjet küldöttség, amely részt vett a Német Demokratikus Köztársaság­ban Wilhelm Pieck elnök 80. születés­naojának megünneplésén, január 6-án Weimarba érkezett. A szovjet vendé­geket a hivatalos személyiségeken kí­vül a dolgozók ezrei üdvözölték. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa Elnökségének elnöke rövid be­szédben válaszolt G. Kieferdt-nek, A szovjet küldöttség meglátogatta a buchenwaldi koncentrációs tábort, megkoszorúzta Ernst Thälmann em­léktábláját. Ezután a szovjet küldött­ség visszatért Weimarba, ahol meg­tekintette a város történelmi neveze­tességeit. Koszorút helyezett Goethe és Schiller nagy német költök sírjára. Ellátogatott a weimari Goethe-Schil­ler és Liszt házakba és megtekintette A. Sz. Puskin emlékművét. A szovjet küldöttség Weimarból Je­nába utazott, ahol meglátogatta a Zeiss-optikai üzemet. A küldöttség tagjai megtekintették az üzem beren­dezését és megismerkedtek több ké­MÍtmény termelési eljárásával. Az üzem megtekintése után az üzem dolgozói összegyűltek a gyér ud­varán. K. J. Voroíilovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének , érkezését a gyűlés részvevői viharos tapssal és lelkes kiáltásokkal fogadták. A gyűlés részvevői ezután nagy érdeklődéssel hallgatták meg K. J. Vorosilovnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, a szovjet küldöttség vezetőjének be­szédét. K. J. Vorosilov először üdvözölte az üzem dolgozóit, és így folytatta: A szovjet küldöttség azért érkezett a Német Demokratikus Köztársaságba, hogy az egész német nemzettel együtt részt vegyen Wilhelm Pieck elvtárs­nak, az NDK elnökének 80. születés­napja alkalmából rendezett ünnepsé­geken. K. J. Vorosilov beszédének további részében megemlékezett a Német De­mokratikus Köztársaság gazdasági és kulturális építése legjelentősebb sike­reiről. Külön említést tett a Zeiss­üzem kiváló eredményeiről és Így folytatta: „A Német Demokratikus Köztársaság dolgozóinak sikerei az NDK munkásosztályának óriási erejé­ről és nagy lehetőségeiről tanúskodik. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Né­met Demokratikus Köztársaság mun­kásosztálya becsülettel teljesíti fel­adatait az új élet építésében. A Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nem állanak egyedül — mon­dotta továbbá K. J. Vorosilov. Mel­lettük állanak a Szovjetunió népei, a népi demokratikus országok, az egész hatalmas és szilárd béketábor. (Viha­ros taps). Beszéde tovább\ részében Németor­szág újraegyesítésének kérdéseivel foglalkozott. „Németország egyesítése elsősorban maguknak a rfémeteknek az ügye — mondotta. Németország egyesítésének külnolitikai előfeltétele az eurónai kollektív biztonsági rend­szer megteremtése. A Német Demok­ratikus Köztársaság kormánya támo­gatja e kollektív biztonsági rendszer gondolatát és következetesen folytat­ja a béke megőrzésének és az összes országokkal való baráti kapcsolatok fejlesztésének politikáját. Ennek kö­vetkeztében növekszik és erősödik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi tekintélye, nemzetközi kapcsolatai megszilárdulnak; ha egyes kapitalista országok most nem is is­merik el a Német Demokratikus Köz­társaságot és nem vesznek fel vele diplomáciai kapcsolatot, ez csupán az idő kérdése. Egyes imperialista államok sokáig nem akarták a Szovjetuniót sem el­ismerni, azonban, mikor meggyőződtek arról, hogy nem lehet bennünket meg­törni, kénytelenek voltak normalizálni kapcsolataikat a Szovjetunióval. Nincs messze a nap, amikor a tőkés orszá­gok elismerik a Német Demokratikus Köztársaságot. (Viharos hosszantartó taps.) A szovjet küldöttség január 6-án este Lipcsébe érkezett, ahol a lakos­ság tömegei szívélyes fogadtatásban részesítették. A francia nép követeli, hogy az űj kormányban vegyenek részt a kommunista párt képviselői Párizs, január 6. (ČTK) — A francia­országi választások eredményének köz­zététele után egyre nyilvánvalóbbá vá­lik, mily átütő győzelmet értek el a baloldali erők. Azok a pártok, amelyek­re a választók szavazataikat leadták (a kommunista-, szocialista és radikális párt) baloldali politikát követelnek, s összesen 11 071700 szavazatot kaptak, míg a jobboldali pártok csupán 9 370 597 szavazatot, vagyis 1 700 000 szavazattal kevesebbet. A l'Hittnanité megállapítja, hogy a választások logikus következménye csupán a népfront kormánya lehet. A baloldali politika, amelyet a vá­lasztók többsége követelt, csakis baloldali többségre támaszkodhat. És ez a többség az új nemzetgyűlés­ben megvan, mert a kommunisták a szocialistákkal és radikálisokkal együtt több mandátummal rendel­keznek, m ült az összes többi pártok. Egyes lapok, amelyek az úgynevezett köztársasági frontot támogatják, meg­kísérlik azt állítani, hogy a szocialis­ták, radikálisok és a UDSR, amelyek­nek az új nemzetgyűlésben összesen mintegy 150 képviselőjük van, szilárd kormányt alakíthatnak a kommunisták támogatása nélkül. A köztársasági front vezetői egy szóval sem tesznek említést a népfrontról, folytatja a l'Humanité, majd felteszi a kérdést: „Kivel akar tehát a köztársasági front kormányt alakítani? Vajon folytathat-e baloldali politikát olyan kormány, amelyet a jobboldal tart pórázon?" Edgár Faure, Pinay és Bidault a ja­K. J. Vorosilov és Praszad indiai elnök üzenetváltása Moszkva, január 7. (TASZSZ). — N.A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisz­tertanáusáncii: elnöke és N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének tagja indiai látogatásuk alkalmával R. ľraszadnak, India el­nökének átadták K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnök­sége elnöke üd.vözló levelét. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke üdvözletére választ kapott az indiai elnöktől. Közöljük a két üdvözlő levél szövegét. Dr. RADZSENDRA PRASZAD ÔEXCELLENCIÄJÄNAK, az Indiai Köztársaság elnökének. Excellenciád! Felhasználom a kedvező alkalmat N. A Bulganyinnak, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsa elnökének és N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Legfelső Trnácsa Elnöksége tagjának indiai lá­togatásit és bátorkodom önnek elnök úr, valamint az egész indiai népnek iegszivé. ,'esebb üdvözleteimet és leg­i-jbU kívánságaimat tolmácsolni a Szovjetunió népeinek, a Szovjetunió Legfelső Ttnácsa Elnökségének és sa­jat majamnak nevében. A Szovjetunió és Indiának létérdeke a világbéke megőrzése, a népek kö­zött; aarátság és együttműködés meg­szilárdíts*. Boldog vagyok, hogy meg­állapíthatom: az országaink között! Bará­ti kapcsolat és együttműködés egyre jobbat, fejlődik és szilárdul. Ehhez nagymértékben hozzájárul Nehru úr indiai miniszterelnök nem­régi látogatása a Szovjetunióban. * * * K. VOROSILOV MARSALL ÔEXCELLENCIÄJÄNAK, a Szovjetunió legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége excellenciád személyében a ragy békeszerető állam az Indiai Köz­társaság fejét üdvözli. A szovjet nép nagyra becsüli az ön személyes hoz­zájárulását a világbéke megőrzéséhez és megszilárdításához, az India és a Szovjetunió közötti baráti kapcsolatok fejlesztéséhez. Engedje meg elnök úr, hogy annak a reményemnek adjak kifejezést, hogy N. A. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov látogatása az önök országában még jobban megszilárdítja azt az őszinte barátságot és együttműködést, ami valóban örvendetes Indiára és a Szov­jetunióra nézve, országaink javára és az egész világ békéjének nagy és ne­mes ügyére nézve. K. VOROSILOV, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke. Moszkva, Kreml, 1955. november 16. Excellenciád, nagy örömmel töltött el az ön üd­vözlete, amelyben a Szovjetunió né­pének neveben jókívánatait fejezte ki az indiai népnek, az az üdvözlet, ame­lyet Bulganyin és Hruscsov urak lá­togatása alkalmából volt szíves kül­ceni. Nagy érdeklődéssel kisérem India és a Szovjetunió baráti kapcsolatainak nuár 2-i választásokon vereséget szen- feilödésé t. Ez a barátság, mint excel­vedtek. Vajon akad-e olyan baloldali választó, aki kész volna megengedni, hogy a baloldali erők széthúzása kö­vetkeztében ismét hatalomra kerülje­nek ezek az emberek? Ezzel a nézettel a francia válasz tók milliói azonosítják magukat Men-.í ' h° z:EÔJ4r u'V% b a.í (. ta4 9u t 0ľ des-France és Guy Mollett a közvé­lemény nyomására január 5-i ülésük után kénytelenek voltak kijelenteni, hogy elutasítják az eddigi kormány­többséggel való szövetkezést. A Libe­ration című haladó lap magyarázatot fűz ezekhez a megbeszélésekhez és követeli, hogy a kormányalakítás tár­gyalásain vegyenek részt a Francia Kommunista Párt képviselői is. lenr.iád megállapította, Nehru minisz­tereinek szovjetunióbeli látogatása következtében megerősödött. Bizonyára örömmel tölti el önt is z a tény, hogy a szovjet államférfiak ábbfejlődéséhea. Mindenütt, ahová Moszkva. elmentek, a néptömegek lelkesen üd­vözölték őket. Boldog vagyok, hogy népünknek lehetősége nyílott ilyen módon kifejezni a Szovjetunió népe iránt érzett tiszteletét és szeretetét. AL ön személyes érdemei, amelyeket hi zájának védelmében és fejlesztésé­ben szerzett, Indiában ismertek. Isme­retes előttem az a nagy figyelem, amelyet a béke megszilárdításának és az összes országok közötti együttmű­ködésnek szentel. Nem kételkedem abban, hogy országaink fejlődő barát­sága és együttműködése az általános béke ügyét szolgálja. RADZSENDRA PRASZAD, India elnöke Rastrapati Bhavan — Oj Delhi, 1955. december 5. A francia választók többsége ba^o'dali kormány mellett döntött m:iluiiiii<ittitiiiiaiti!;iiiiiiguinititiiiiiiit|]iii!iiii:iiiiitiii!tni!iii ^ A Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának levele a Szocialista Párt főtitkárához és a Radikális Szocialista Párt elnökéhez. iiiiiiiiiMiiiMiiiiitiiiiMiiiinaHiitiiisiiiuaHiiiiiiliiiitluiniiiiiiiiii Az Amerikai kínai­Egyesi Olt Államok felelés amerikai tárgyalások sikertelenségéért A kínai külügyminisztérium képviselője a kínai—amerikai tárgyalásokról Peking, január 7. (ČTK). — Amint az Oj Kína .aitóiroda jelenti, a kinai külügyminisztérium képviselője január 6-án válaszolt az Üj Kína sajtóiroda tudósítójának a kínal-amerikai tárgyalásokkal kapcsolatos kérdéseire. KÉRDÉS: A kínai és az ame­rikai nagykövetek között folyó tárgyalások, amelyek 1955. augusz­tus 1-én kezdődtek, új esztendőbe lépnek. Megmondhatná-e nekünk, milyen haladást értek el ezeken a tárgyalásokon? VÄLASZ: 1955. szeptember 3 0-én a kínai-amerikai tárgyalásokon kétol­dali megegyezést értek el a napirend első pontjáról, „a polgári személyek­nek a két fél által való hazatelepí­téséről". E megegyezés alapján a ki­nai fél mindjárt két kérdést tett fel, amelyeket belefoglaltak a napirend második pontjába, még pedig: az em­bargo megszüntetését, valamint egy kínai-amerikai külügyminiszteri ér­tekezlet előkészítését, amely a Kína és az Egyesült Államok között a taj­vani kérdésben fennálló feszültség enyhítéséről és kiküszöbölésérői tár­gyalna. Mindkét vitás kérdés érdekli az egész világot és szükséges, hogy azokat gvorsan megoldják. Az ame­rikai fél kérte, hogv tárgyaljanak az úgynevezett erőszakról való lemon­dás ügyében. Ha ez azt jelenti, hogy Kína és az Egyesült Államok az Egye­sült Nemzetek Szervezete alaookmá­nvának céljaival és elveivel össz­hangban békésen oldják meg a két ország közötti vitás kérdéseket, min­den erőszak alkalmazása nélkül, akkor •incs ok arra, hogv ez a kértlés ne nyerjen avors megoldást. Azonban a második pontról szóló klnai-amerikat tárgyalások csaknem négv hónapon át folvtak anélkül, hogv bármilyen meg­egyezést elértek volna. Ezt a hely­zetet nem lehet kielégítőnek tartani. KÉRDÉS: Az amerikai külügy­minisztérium 1955. december 16-i nyilatkozatában rámutatott, hogy a napirend első pontiáról szóló meg­egyezésben: nem tesznek semmi különbséget azon személyek között, akik börtönben vannak és azok között, akik szabadlábon tar­tózkodnak". Indokolt ez az állí­tás valamiképpen? VÄLASZ: Ez az állítás kiforgatja a megegyezést és indokolatlan. Azok között az amerikai .polgárok kőzött, akik bűncselekményt követtek el és Kínában letartóztatták őket és azok között, akik nem sértették meg a törvényes intézkedéseket, alapvető különbség van. De azon amerikaiak különleges esetei megtárgyalásánál, akik megsértették a törvényeket, nem szükséges az egyezménybe belefoglal­ni. hogv hazatérési jogukat csak ak­kor érvényesíthetik, ha a kínai kor­mány megfelelő intézkedéseket tesz. A kínai fél a valóságban már a kínai­amerikai tárgyalások kezdete előtt abban a jegyzékben, amelyet az ame­rikai félnek átadott és amelyben fel vannak tüntelye a Kínában levő ösz­szes amerikai állampolgárok, világos különbséget tett a rendes amerikai letelepültek és azok között az ameri­kaiak között, akik megsértették a törvényes rendelkezéseket. Azok ellen az amerikaiak ellen, akik bűncselek­ménveket követtek el Kínában, a kí­nai törvénvok szerint kell eljárni és nem lehet megállanítani záros határ­időt. amelyen belül szabadon bocsát­ják őket. Továbbá: Míg ezek a sze­mélyek büntetésüket töltik, nincs jo­guk visszatérésüket kérni az Egye­sült Államokba. Csupán büntetésük letöltése után, vagy pedig abban az esetben, ha a kínai kormány Jntéz­kedés^ket. tesz szabadonborsátásukra még büntetésük letöltése előtt, érvé­nyesíthetik a hazatérésre való jogu­kat. Hogv a kínai kormánv az erre vonatkozó kínai törvényes intézkedé­sekkel összhangban miiven intézkedé­seket tesz és mikor teszi ezeket az intézkedéseket, ez Kína szuverén jo­ga, amelybe nem engedhető meg ide­gen beavatkozá­Mindezt elismerte az amerikai fél a tárgyalásokon és ezt belefoglaltuk az egyezménybe is. A kínai-amerikai tárgyalások folyamán a kínai fél in­tézkedéseket tett 27 személy szaba­donbocsátására, azon 40 amerikai ál­lampolgár közül, akik megsértették a törvényt. Tekintettel azokra a bűn­cselekményekre, amelyeket elkövettek és a rájuk szabott büntetésekre, e 27 amerikai hazatérése az adott körül­mények között kétségtelenül nagyon gyors volt. Az amerikai fél azonban nemcsak nem v »lt hajlandó átadni az Egyesült Államokban bebörtönzött kínai állampolgárok jegyzékét, tnnem méa intézkedéseket sem tett arra, hogv az Egyesült Államokban fogva­tartott kínaiaknak lehetővé tegye ha­zatérési joguk haladéktalan érvénye­sítését. KÉRDÉS: Nemrégen a sajtó kö­zölte az Egyesült Államokban élő kínai főiskolások rokonainak leve­leit. amelyekben ezek a rokonok tiltakoznak az Egyesült Államok kormányánál az ellen, hogv nem teszi lehetővé hozzátartozóik ha­zatérését. Miért nem teszik lehetővé az Egyesült Államokban visszatar­tott kínaiaknak a hazatérést, mikor már a kínai-amerikai tárgyalásokon rmgegyezést értek el a két fél polgári személyeinek hazatelepíté­séröl? VÁLASZ: Az Egyesült Államok kor­mányának tárgyalása azt bizonyítja, hogv éppen az Egyesült Államok az, amely megsértette a polgári szemé­lyek hazatéréséről szóló kínai-ame­rikai egyezményt. Az Egyesült Álla­mok kormánya már hosszab ideje fe­nyegetésekkel és üldöztetéssel iqvek­szik az ártatlan kínaiak hazatérését megakadályozni. Az Egyesült Államok kormánya ezt nyíltan beismerte. Most, az eavezmény megkötése után az amerikai fél nem tett megfelelő lé­pésedet. hogv 'ehetővé tegye az Egyesült Államokban visszatartott klnaiakiak a gyors hazatérést és el­utasította azt a kérésünket, hogv a kí—' félnek átadja az Egyesült Álla­mokban levő kínaiaknak teljes jegy­zékét és a róluk szóló tájékoztatá­sokat. Az amerikai kormány továbbá nem volt hajlandó segítséget nyújta­ni az Egyesült Államokban lévő indiai nagykövetségnek az ott élő kínai ál­lampolgárok ügvének kivizsgálásában, akiknek hazatérését megakadályozz Sőt az Egyesült Államok kormánya nemrégen további elnyomó intézkedé­seket foaanatosított az Egyesült Ál­lamokban élő kínaiak ellen és kijelen­tette. hogv a ielenleq Amerikában tanuló kínai diákoknak beutazási en­gedélyt kell kémiök Tajvanra. Ez olvan cselekedet, apielv nyílt ellen-, tétben áll a megegyezéssel és az a cél­ja. hogy az Egyesült Államokban visz­szatartott kínai állampolgárokat meq­fossza hazatérési joguktól. Ez ellen már élesen tiltakoztunk az amerikai félnél és erélyesen követeltük, hogv az amerikai kormány adia át az USA­ban levő kínaiak telies iegvzékét és a róluk szóló tájékoztatást és ígv teliesítse a két fél közötti meqeqve­zést s vonia vissza a megegyezéssel ellentétben íilló intézkedéseit. KÉRDÉS: Mik a kínai-amerikai tárgyalások további kilátásai? VÁLASZ: Kína az amerikaiakkal folvtatott tárgvalásokon azért vett részt, hogv a Kína és az Egyesült Államok között fennálló vitás kérdé­sek megoldást nyerjenek és enyhüljön a két ország közötti feszültség. Az eddigi tárgyalások öf hónapjából a két fél csaknem négv hónapot töltött a napirend második pontjának miJltár­gvalásával anélkül, hogv bármilyen megegyezést értek volna el. Az eqyes ülések közötti szünetek egyre hosz­szabbak lettek. Nyilvánvalóan nem alakulhatott volna ilven helyzet, ha a két fél egyike nem húzta volna el szándékosan a tárgyalásokat. A kinai fél szüntelenül meqeqve­zás elérésére törekedett a napirend második pontiáról. Azonban meqeqve­zést csupán mind a két fél törekvé­se útján lehet elérni. Ha az egyik fél szüntelenül meqeqvezésre törek­szik. míg a másik fél ezzel ellentét­ben cselekszik, akkor a tárgvalásokon semmit sem érhetnek el. A kínai­amerikai tárgyalások jelenlegi napi­rendjére tűzött kérdések szorosan összefüggnek a távolkeleti heÄzet enyhülésével. A kínai fél továbbra is megegyezésre fog törekedni, a kínai nép azonban nem nvuqszik bele a kí­nai amerikai tárgyalások végtelen el­Párizs, (ČTK) — A Francia Kommu­nista Párt Központi Bizottsága Guy Molletnek, a Szocialista Párt főtitkárá­nak írt levelében többek között rámu­tat: „A francia választók többsége az­által, hogy szavazatát a kommunista, szocialista és radikális szocialista párti jelöltekre adta le, kifejezte azt az akaratát, hogy az ország vezetését baloldali kormányra bízzák. A válasz­tók többsége nem értené meg, ha ez a három párt nem tenne meg mindent azért, hogy e követelésnek eleget te­gyen." A levél felsorol számos pontot, amelyek közös program alapjául szol­gálhatnak és így folytatja: „Ezért azt javasoljuk önöknek, hogy pártjaink a radikális párttal együtt vizsgálják meg, milyen lehetőségek nyílnak a megegyezés elérésére. Ez a megegye­zés megfelelne a lakosság többsége óhajának és reményeinek.' 1 A Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága továbbá kijelenti, hogy ha Guy Mollett azt óhajtja hogy a szocialista párt rendkívüli kong­resszusa e kérdéssel kapcsolatban még a végleges válasz megadása előtt nyi­latkozzék, a kommunista párt bele­egyezik abba, hogy a két párt képvi­selői azonnal összeüljenek előzetes tárgyalásokra. Hasonló szövegű levelet küldött a kommunista párt központi bizottsága Edourd Herriotnak, a Radikális Szocia­lista Párt elnökének is. A Szovjet ékevédek Bizottsága Elnökségének üiése Moszkva, január 7. (ČTI<). — A Szovjet Békevédők Bizottságának El­nöksége január 6-án ülést tartott, amelyen számos társadalmi szervezet képviselője vett részt. Az ülésen N. Sz. Tyihonov elnökölt. A Béke-Világ­tanács elnökségének Helsinkiben de­cember 11—13-án tartott ülése ered­ményeiről I. G.- Erenburg, a Béke­Világtanács alelnöke tartott beszá­molót. Az ülés megállapította, hogy a szovjet emberek egyetértenek a szovjet állam fontos békés lépésével — a katonai kiadásoknak 1956-ban 10 milliárd rubellel való csökkenté­sével. A szovjet nép üdvözli a szov­jet kormány békepolitikáját, amely­nek igazi diadala volt N. A Bulga­nyin és N. Sz. Hruscsov nemrégi in ­diai, burmai és afganisztáni látoga­tása. OJ sz o Q 1956. január 8 "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom