Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-06 / 06. szám, péntek

\ U­IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK Szudán önálló köztársaság j Bírjuk a nyelvet ne csak szóban, hanem írásban is A gyarmatosítók újabb veresége Századunkat az utókor egyszer ta­lán a gyarmati népek felszabadulása évszázadának nevSzi majd. Minden eresztékében recseg a gyarmati világ és semmiféle agyafúrt foltozga'ás, terror nem képes útját állni a nem­zeti felszabadító mozgalmaknak. Ázsia után lassan, de elszántan Afrika, a „fekete földrész" is lerázza magáról a vérszopó élősködőket. Ezt a hatal­mas világrészt fojtogató gyarmati lánc első szeme Egyip'omnál pattant el, s most egy újabb láncszem esett ki: Szudán. A brit kapitalisták, gyar­matosítók nem önszántukból egyeztek bele Szudán önállóságába, hanem a szudáni nép kényszerítette őket arra, hogy elismerjék önállóságát. Hisz Ma­lájföldön már hét éve tűzzel-vassal harcolnak a népi felszabadító mozga­lom ellen és biztos, hogy nem a nép fogja otthagyni Malájföldet, hazáját. A Dél-Afrikai Unió brit domínium. A világ népei úgy ismerik, mint a leg­kegyetlenebb fasiszta terror földjét. Afrika izzik. Itt-ott kirobban a láng. Marokkó és Algír népei is szabadsá­got akarnak, de a francia gyarmatosí­tók inkább újabb korosztályokat moz­gósítanak, és Afrikába küldik » felke­lők elfojtására. Ki tudja meddig? Néhány szó Szudánról Szudán Északkelet-Afrikában fek­szik a Nilus középső folyásánál. (Fővá­rosa közelében egyesül a Fehér Nilus a Kék Nílussal.) Az ókorban Núbiá­nak nevezték. Területe negyedrésze Európának. Lakóinak száma az 1950­es adatok szerint körülbelül 9 millió Fővárosa Khartum, 85 ezer lakossal. (De az ország legnépesebb városa a 120 ezer lakosú Omdurman.) Szudán agrárország. A több mint félévszázados angol uralom saját ér­dekeinek megfelelően irányította az ország gazdaságát. A világ legjobb gyapota talán Szudánban terem. Ezért az utolsó 40 évben 13-szeresére emel­kedett a gyapottermés. A gyapotföl­dek területe meghaladja a 200 ezer hektárt. A gyapoton kívül, amely Szu­dán kivitelének 60—70 százalékát te­szi ki, gumiarabikumot is szállít kül­földre. Fő kenyérnövénye a köles és az aprószemü kukorica. Fontos élel­miszere még a datolya, a földi mogyu­ró és a szezámolaj. Ujabban az állat-/ tenyésztés is fokozódott. Bányásznak sót és aranyat. A gyarmati uralom le­hetetlenné tette az ország ipari fej­lődé; ít. Egész Szudánban néhány ki­sebb üzem akad csak: konzervgyár, szeszfőzde és cementgyár. Közlekedése elmaradott.. A gyarmatosítás ötvenhét éve A múlt század nyolcvanas éveiben, amikor az angol gyarmatosítók leigáz­ták Egyiptomot, étvágyat kaptak a termékeny Szudánra is és 1893-ban fegyveresen rátámadtak a primitíven felszerelt dervisekre és megtámadták Szudánt. Ezzel Alexandriától a . Fok­városig angol gyarmat lett Afrika ke­leti része. Szudán az angolok kezében nemcsak gazdasági szempontból jelen­tett értéket, hanem stratégiailag is. Szudán népének nemzeti felszabadító harca szorosan összekapcsolódik Egyiptom szabadságtörekvéseivel. Szu­dán lakosságának mindössze 13 száza­léka tud írni és olvasni. Főiskolája nincs. A szerencsésebbek Egyiptom fővárosában, Kairóban tanulnak és így az értelmiség többsége az Egyiptom­mal való szoros barátság híve. Az egyre fokozódó ön­állóság utáni vágyat a? angolok agyafúrt módon úgy próbálták leszerelni, hogy 1936-ban szerződést kötöttek Egyiptommal, amelynek értelmében Szudán angol-egyiptomi kondomínium (közös igaz­gatás). A valóságban azonban Sgyiptomban és Szudánban is az angolok voltak az urak. Ezt látta a nép és tovább küzdött az önállóságért. 1951-ben Egyiptom felmondta az angol-egyiptomi szerző­dést és követelte az angol csapatok kivonását. AzóU Egyiptom tovább haiadr az önállóság útján. El­veti a politikai feltételek­hez kötött nyugati gaz­dasági segítséget és szö­vetségre lépett az arab államokkal szuverenitásuk védelmében. Köztársasá­gunknak szoros gazdasági kapcsolatai vannak Egyip- il tómmal. Az egyiptomi nép sikere további harcra tüzelte a szudáni tömegeket. Az 1953-as választásokon a nemzeti mozgalom pártja elsöprő győzelmet aratott az angolbarát párt fölött. Ez­után az események viharos gyorsaság­gal követték egymást. A végeredmény az lett, hogy 1955. december 19-én a szudáni parlament egyhangúlag az ön­állóság mellett döngött és újév nap­ján Szudánt kikiáltották önálló köz­társaságnak. Szudán jövőjéről Jifí Hanzelka és Miroslav Zikmund afrikai útjukon Szudánban beszélget­tek egy orvossal, aki a következőket mondta: „Szudán egyszer egészséges, erős ország lesz. Vannak természeti kin­csei, tehetséges népe, kultúrája és hagyományai. Szüksége van azonban iskolákra. Ingyenes, jó iskolákra, egész népe számára. Akkor majd nem ural­kodnak felettünk idegenek, s bará­tainkat is mi magunk választjuk majd meg. Elkerüljük azokat, akik csak a : A z Üj Szó december 17-i száma a szlovák nyelv tanításáról kö­zölt hosszabb cikkében vá­haszonért, s politikai befolyásuk meg­[ szilárdításáért fektetik bé pénzüket Szudánba. Olyan barátokat keresünk, . zoIja a he] a sz]ovák tgn í_ akik mm', egyenrangú tarsakkal haj- t tása terén a magyar iskülákba n. Bá r Y jelen írásomban a magyar nyelv isko­Y lai oktatásával kívánok foglalkozni, • általa a szlovák nyelvtanítás sikerte­• lenségének egyik — szerintem alapve­4 tő okára is utalok. 4 A magyar nyelv iskolai oktatása sok 4 kívánnivalót hagy maga után. A mu­4 tatkozó eredmények alapján e tanítás ^ színvonalának mielőbbi lényeges eme­^ lését kell követelnünk. Senki sem von­^ hatja kétségbe, hogy az anyanyelv is­• kolai oktatása, annak elengedhetetle­A nül szükséges eredményessége a többi Y tantárgyak sikeres tanulásának és ta­Y nításának is egyik alapfeltétele. Cseh­• Szlovákia Kommunista Pártja Központi • Bizottságának 1955. évi júniusi hatá­4 rozata rámutat az anyanyelv' oktatása ^ terén mutatkozó hiányosságokra, me­$ lyek jelentős mértékben tapasztalhatók ^ a magyar tannyelvű iskolákban is. ^ A diákság körében eléggé elterjedt, A de nagyon is téves az a felfogás, hogy T az anyanyelvnek, mint tantárgynak ta­Y nulását nem kell komolyan venni, „hi­4 szen magyarul úgy is tudunk!" Ez pe­7 dig alapos tévedés. Sztálin elvtárs a Y nyelvtudománnyal foglalkozó művében • leszögezi, hogy a nyelvnek két egyfor­mán fontos tényezője a szókincs és a nyelvtan. A magyar nyelvet illetően vizsgáljuk meg mindkettőt. Az iskolába került kisdiák szókincse _ — már koránál fogva is — igen cse­diplomáciai, gazdasági kapcsolatokat • kély Az iskolára vär tehflt a feIadat i ajánlott fel az új köztársaságnak. • hogy ez a szókincs hônapr ôi hónapra, Ugyancsak elismerte Szudánt egy sor? évr ô, évre a tanu!ô űjabb s népi demokratikus ország, közöttük a f újabb szavakka l ismerkedjék meg, s mi hazánk és a. Kínai Népköztársaság f ezeket a!landóarli a besz éd- és érte­ls- • lemgyakorlatok és a fogalmazási gya­Szudán előtt nyitva áll a fejlődés, a ^ korlatok sorärii de a mindennapi élet­gyarmati elmaradottság leküzdésének j ben fa hasznäIj a. A szókinc s folyama­biztos útja. Az imperialista erők azon- i tos gyarapodas a könnyen meg is fi­ban nem könnyen nyugszanak bele » gyelhet ö. Ezen a tére n nincsenek olyin kiebrudalásukba. Ha a szudáni nep J hianyossagoki mint a nyelv másik •tovább halad azon az úton, amely • alapvet ö tényezőjének, győzelemre vezette, minden bizony- • „naticá^n ác A I CO-uh­nyal elér az ország felvirágzásához, • Jandók velünk együtt dolgozni..." < N. A. Bulganyin elvtárs, a Szov- , jetunió Minisztertanácsának elnöke { táviratban az elsők között ismerte el és üdvözölte Szudán önállóságát és mint a a nyelvtannak oktatásában és elsajátításában. A magyar nyelvtan alapos ismerete Szudán legnagyobb városában Omdur manban sok a kézműves műhely. Ké­pünkön egy 9 éves kisfiú elefántcsontból sok mesés szépségű tárgyat tarag Politikai botrány Angliában a közép-keleti fegyverszállítások miatt Az angol közvélemény figyelmé­nek középpontjában az a politikai botrány áll, amelyet az angol saj­tóban a közép-keleti fegyverszál­lításokkal kapcsolatban megjelent le­leplező közlemény váltott ki. Január 2-án Eden miniszterelnök rezidenciája nyilatkozatot adott ki, ameíy — mint a Reuter hírügynök­ség közölte — „azoknak a tiltakozá­soknak volt az eredménye, amelyek a közép-keleti országokba irányuló angol hadianyag-szállítás miatt hang­zottak el". Ez a nyilatkozat, amelyet — mint számos lap megjegyzi — kitérő és ködös stílusban fogalmaztak, rámu­tatott arra, hogy „magánkereskedők ÜJ SZÖ Q 1956. január 1. V a háború után nagy mennyiségű fe­lesleges hadianyagot adtak el" ÜS például „1953-tól 1955-ig Izraelnek és Belgiumnak eladtak" régi tankokat, de „csupán polgári célokra". Később azonban „az a gyanú támadt", hogv „bizonyos hadianyagokat... más cé­lokra használtak fel". Azóta — mond­ja a nyilatkozat — „nem adtak ki­viteli engedélyt a legkisebb mennyi­ségű felesleges hadianyagra sem". A nyilatkozat általános formában íge­retet tesz arra, hogy az angol kor­mány „minden lehetőt el fog követ­ni a fegyverkezési verseny megaka­dályozására a Közép-Keleten". A hadianyag-szállítás ügyében Galt­skell -munkáspárti vezér után Eden miniszterelnök kedd délelőtt Clement Davisszel, a Liberális Párt vezérévei tárgyalt Eden közölte Davisszel: a kormány elhatározta, hogy a jövőben __„__ az ország igazi barátokra talál és népe boldog ^ . , 1 rendkívül fontos. Sajnos, meg a nyolc­T' Azhari szudáni miniszterelnök e I és tizenegyéves iskolák legfelső osztá­napokban kijelentette, hogy: „Szudán I , l s f akrar l, találkozunk olyan ... , u•• •> Y szomorú leienseggel, hogy a tanulok a nem csatlakozik semmifele tömbhöz . Á. , ., , J ,,. .« , ,, , . „Semlegességi politikát fogunk foly- I '^elemibb nyelvtan, fogalmakkal sin­tatni •• • csene k tisztaban. Gyakran meg a tize­' . . . , , , é dik osztálvban is gondot okoz a főnév, A szudáni nep szamara ez a legbiz- Y ,,., - . , ... . , , _ , „ . . , . é vagv melleknev pontos meghatarozasa. tosabb ut, ezen kell haladnia. j B* . ť ., . a ., t S/.ücs Béla 4 szotani tajekozatiansag mellett a ^ mondattani ismeretek is gyakran A „sántítanak", de f ez természetes is: Y ahol a szőfajok megkülönböztetése Y fejtörést okoz, nem lesz ez másként a J mondatrészek felismerésével sem. J Az anyanyelv nyelvtana igen nagy • segítséget nyújt az idegen nyelvek ok­• tatásában és tanulásában, különösen a 4 nyelvtani ismeretek elsajátításában. Az ^ idegen nyelv tanítója számára ez az ^ alap, amelyre az illető nyelv grarhma­é tikáját építi az anyanyelv nyelvtanával A való összehasonlítások segítségével. A Milyen elképesztő azónban a helyzet, I amikor a szlovák vagy orosz nyelv ta­Y nítója a maga óráján kénytelen tapasz­Y talni, hogy a tanulók anyanyelvi isme­• retei igen hiányosak. Igen kevés si­• kerrel kecsegtet például az orosz név­4 mások megtanítása, amikor a tanító ^ már az óra bevezető részében meggyö­^ zödik arról, hogy a tanulók nincsenek ^ tisztában a magyar névmások fogalmá­^ val sem. S itt már érinthetjük a szlo­* vák nyelvtanítás kérdését is és leszö­Y gezhetjük, hogy ha njínden egyéb el­Y engedhetetlen előfeltétel (a tanító tö­• kéletes felkészültsége és perfekt • nyelvtudása, jó tantervek és tanköny­4 vek, a tanulók érdeklődése) adva van, ^ s ennek ellenéré az eredmények nem ^ kielégítők, nagy szerepe van ebben az „hacsak ^ anyanyelv grammatikai alapismeretei a szállít- ^ hiányának. v nem ad kiviteli engedélyt, nem kap biztosítékot, hogy mányokat nem továbbítják harmadik országba". kormány kedd Az ^angol nisztertanácsot ÍM az oka a magyar nyelvtan ok­tatása terén mutatkozó hiá­nyosságoknak? Több ilyen ok este mi- • tartott, amelyen fog-A van. Első helyen említhetjük a tanítók lalkozott a fegyverszállítási botrány-1 hiányos szakmai képzettségét, a szak­nyal. A m'nisztertanács úgy határo-1 lányhiányt. További ok a szaktanítók ... ...... • . . T elégtelen munkája, helytelen tanítási zott, nem lana szükségét annak, houyÁ .. ,, , J . • módszer alkalmazasa, a tanulok erdek­teljes,tse Ga.tskell kereset, azaz «A i ődéséne k hiánya és könnyelmű maga­parlamentet korábban - vagyis a f tartása a nyelvta n tanulásával szem­tervezett január 24-i időpont előttiben. - ami azonban szintén a tanító — összehívja a fegyvercsempészési ^ nem kielégítő pedagógiai munkájára ügy megvitatására. 4'v €zethe t° vissza. Az említett első ok A minisztertanács azt is elhatá­rozta, hogy az ügyről Fehér Könyvet ad ki. Ez szintén Gaitskell ellenzéki vezér követelésére történik. A Fehér Könyv tartalmát a parlament január 24-én kezdődő ülésszaka megvitat­ja. kiküszöbölésének egyetlen módja: a szakképzettség megszerzése, a szak­mai továbbképzés. A szakképzett taní­tók sikeres munkájának előfeltétele a feltétlen hivatás- és felelősségérzet, a közöny legyőzése, a tanulók érdeklő­, désének megfelelő módszertani eljárás • alapján történő felkeltése. A helyes nyelvoktatás A nyelvoktatás terén szerzett több­éves egyéni tapasztalataim és meg­figyeléseim alapján állítom, hogy « nyelvtan tanításában a deduktív mód­szer a legtöbb esetben jobban beválik, mint az fnduktív módszer. A definíció­kat magoltató és ragozási mintákat szajkóztató régi módszerek helyett a modern nyelvtanítás konverzációs for­mája a leghelyesebb a nyelvtan taní­tása terén is. -Gyakorlatilag mit sem ér, ha a tanuló „fújja" az egyes fő­név-, melléknév-, igeragozási tábláza­tokat, mintákat, de az egyes szóalako­kat. eseteket mondatokban alkalmazni képtelen, sőt: még csak egy szót sem tud ragozni a mintaszón kívül és a mintaszó szerint. A nyelvtani jelensé­geket, a nyelvtani fogalmakat, a név­szók és igék ragozását tehát leghelye­sebb egész mondatokban, az adott szó­fajnak a többi szavakkal való termé­szetes és gyakorlati kötelékében be­mutatni és gyakoroltatni. A nyelvtani ismeretek elsajátításá­nak kérdése szorosan összefügg a nyelvhelyességgel. Aki anyanyelve nyelvtanával tisztában van, az sokkal könnyebben sajátítja el a nyelvhelyes­ség szempontjából is tökéletes irodalmi nyelvet. Az iskolai oktatás feladata tehát nemcsak a nyelvtani szabályok megismertetése és azok helyes alkal­mazásának megtanítása, hanem az ide­gen szavaktól, tájszólások befolyásá­tól, idegenszerűségektől mentes, tehát helyes magyar beszéd ápolása is. Ez elsősorban a magyar nyelv tanítójának fő feladata, tévedés lenne viszont azt hinni, hogy a helyes magyar beszéd ápolása a többi tanítási órákon elha­nyagolható. A magyar helyesírás megtanítása szintén az iskolai magyar nyelvoktatás feladata.' Igen fontos, hogy a nyelvet ne csak szóban, hanem írásban is bír­juk. Ezen a téren még szintén akad eiég tennivaló. Közismért tény, hogy valamit csak akkor tudunk megtaní­tani, ha azt magunk is tökéletesen is­merjük. Elengedhetetlenül szükséges tehát, hogy a magyar nyelv tanítói a magyar helyesírással tökéletesen tisz­tában legyenek. an a magyar nyelv iskolai okta­tásának egy igen szép, de gyakran mostohán, felülete­sen kezelt, hozzá nem értés miatt szí­nét, ízét vesztett területe: az iroda­lomtörténet oktatása. Pedagógus sza­mára aligha lehet szebb feladat, mint megismertetni, megszerettetni, min­dennapos létszükségletté tenni a nem­zeti és világirodalmat, arpely inester­rrrűvekben, örökbecsű költői és prózai alkotásokban tárja a tudásra, szépre, jóra szomjas ember elé a történések­nek és folyamatoknak azt a bonyolult, ­de rendkívül érdekes és tanulságos összességét, melyet úgy hívunk: élet. Az irodalomtörténet tanításának ez lenne a feladata. Elég gyakori jelenség azonban, hogy az irodalomtörténet ta­nítói száraz adatokon nyargalásznak, az irodalmi alkotásokkal csak felülete­sen, vagy sehogy sem ismerkednek meg a tanulók. Az irodalomtörténet tanítása csak akkor járhat sikerrel, ha a tanító maga is jól ismeri az egyes írókat, költőket, műveiket, e művek mondanivalójának lényegét. Az irodalomtörténeti óráknak kell az alapot megadniok « tanulóknak az irodalomban való tájékozódás szá­mára. Az irodalomtörténeti órákon, kell a tanulóknak megtanulniok, hogy az irodalom az élet művészi ábrázolásá­nak egyik legkifejezőbb formája, hog­az írók és költők koruk, nemzedékük, társadalmuk életének krónikásai és müveik, a könyvek a tudás mindenkori bő forrásai. Az irodalom a társadalom­mal együtt fejlődik, s az irodalom ta­nítója csak úgy végezhet jó munkát, ha e fejlődéssel maga is lépést tart. A magyar irodalom tanítójának is köte­lessége, hogy a ma magyar irodalmáról is bőséges ismereteket szerezzen. En­nek igen egyszerű módja a szaklapok állandó olvasása. A magyar nyelv iskolai oktatása — amint az a fentiekből kitűnik — szép és nehéz t'eiadatokat állít a magyar nyelv tanító: elé. Mind­ezek a feladatok kitartó és alapos mun­kával eredményesen megvalósíthatók. Ezt várják a rpagyar nyelv tanítóitól pártunk, munkásosztályunk, :®!ettes iskolai hatóságaink és nem utolsó sor­ban a szülők és tanulók, akik Petőfi és Arany, Ady és József Attila, Jókai. Mikszáth, Móricz és a többi nagyok nyelvén beszélnek és e nyelv által is­merkednek a ma mindenki számára hozzáférhető kultúra vívmányaival. SÁGI TÖTH TIBOH

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom