Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-01 / 01. szám, vasárnap

Hogyan készül a bratislavai Kablo-üzem második ötéves tervünkre? s k •'J ? Második ötéves tervünk nagy feladatok elé állítja iparunk minden ágazatát, de elsősorban nehéziparunkat. Tudósítónk ellátogatott a bratislavai Kablo-üzembe, hogy megérdeklődje, milyen technikai intézkedéseket, újításokat foganatosítottak az új esztendő sikeres megkezdésére. A kérdésekre Slabej elvtárs, az üzem műszaki vezetője, a kővetkezőket mondotta: „A legnagyobb üzemrészlegünk a magasfeszültségű vezetékek osztálya, amely teljes kapacitására el van látva megrendelésekkel az 1956-os évre. Ezt elsősorban a Szovjetunióból érkezett megrendeléseknek köszönhetjük. A szovjet megrendelések annál értékesebbek, mert a magasfeszültségű vezetékek gyártásához a Szovjetunió ólmot, vörösrezet, papirost és nás nyersanyagot állít rendelkezésünkre, tehát biztosltja a számára készítendő vezetékek tervszerű és folyamatos gyártását. Ez az üzomrészleg felkészülten várja a második ötéves terv első évét és a dolgozók eltökélt szándéka, hogy vállalt kötelezettségeiket minden tekintetben teljesítsék. A gumival szigetelt villanyvezetékeket gyártó osztály átépítésével egyidejűleg tudatosítjuk dolgozóinkkal a személyi felelősség fontosságát az egyes munkameneteknél. Nagyon fontos, hogy üzemünk felelős tényezői tartsák be pontosan a megállapított határidőket, mivel a szervezésben beállott Minden ' ésedelem magáben rejti a késlekedések egész láncolatát és ez veszélyeztetheti a terv teljesítését a jövő év első hónapjaiban. Nem kevésbé lényeges feladat a nyersanyag és az alkatrészek biztosítása. Az alapanyagot, a gumihuzalt magunk állítjuk e ő. Lépéseket tettünk már az irányban, hogy ezt az üzemrészlegünket zökkenőmentesen lássuk el szükséges felszereléssel. Nehezebb a helyzetünk a kapcsolók alkatrészeiVállalatunk többi üzemrészlegében szintén megtettük a szükséges intézkedéseket. A szocialista munkaverseny mégjobb megszervezésével, a munkások és technikusok közös termelési értekezletével el akarjuk érni azt, hogy tovább emeljük gyártmányaink minőségét, főleg azokét, amelyeket kivitelre termelünk a Szovjetunióba és más népi demokratikus államba. Azonban a többi külföldi üzletfeleinket sem hanyagoljuk el és jó gyártmányainkkal igyekszünk újaob és újabb megrendelőket szerezni külföldön. A jó munkaszervezés, a gépek helyes karbantartása, az új munkamódszerek népszerűsítése, a gépesítés, automatizálás, a feltalálók és újítók mozgalma segítőkezet nyújtanak a második ötéves terv sikeres teljesítésében." Korponai Sándor gazdag termést jósol ) ozsonypüspökin akadt ľ némi elintézni valót a. Ha már itt járok — gondoltam — dolgom végeztével bekukkantok a szövetkezeti irodába is. Sok jót hallottam az utóbbi időten az itteniek munkájáról, nem árt közelebbről is megismerni őket. Sajnos azonban, mire befejeztem ügyeim elintézését, üresen találtam a szövetkezeti irodát. Mit tehettem egyebet, nyakamba vettem a falut és kicuppogtam a sáros Szúnyogdira, mivelhogy itt lakik az elnök. Rá is akadtam hamarosan. — No, csakhogy már végre minket is észrevesznek az újságírók — tessékelt asztalához tréfás zsőrtölödéssel. — Igazán mostohagyermekként bánnak a szegény püspökiekkel! Pedig hát akadna ám néha nálunk is egy kis dicsekedni váló. — Aztán ugyan mi lenne az? — kaptam bele a felkínált beszédfoná.ba. — Csak tán nem lettek az elsők a járásban? — Hát ha elsők még nem is — vágta ki a tromfot nagybiiszkén, — de harmadikok már igen. Ami nagy szó azoK után, ahogy még tavaly is állott a szövetkezet. Állatállományunk pedig úgy fellendült, hogy jövőre már 800 000 koronával lépjük túl az idei tervezést! — No, no — nézek tréfásan Dávid Ferenc, a Kablo-üzem egyik legjobb dolgozója. vei. Ezekkel ebben az évben sok bajunk volt. Az alkatrészek minősége nem volt kielégítő és szállításuknál is késések voltak. Termelési tervünket a második ötéves tervben 1 csak úgy'tudjuk teljesíteni, ha a félárukat és az alkatrészeket mindé i egyes rendelésre már jóelőre t'ztosítjuk. így elkerülhetjük a felesleges túlórázásokat, a rohammunkát, amellyel az elmaradást igyekszünk behozni, valamint a selejtek keletkezését is, amelyek a rohammunka eredményei. A selejt keletk?zésére hatással van nem utolsó sorban a nyersanyag rossz minősége is. Nagyobb gondossággal kellene eljárni ellenőrző osztályunknak az átvételnél, amikor megakadályozhatják, hogy kifogásolható nyersanyag kerüljön feldolgozásra. Egyre jobban bővítjük poSiftikai és szakmai ismereteinket Ismét öregebbek lettünk egy esztendővel. Az új esztendővel egyben megkezdjük második ötéves tervünk feladatainak teljesítését. Eddigi eredményeinket fokoznunk kell, a lerakott alapra pedig fel kell építenünk azokat a bázisokat, amelyektől életszínvonalunk további emelkedése függ. Elsősorban is a mezőgazdasági termelés arányos fejlesztéséről van szó. Ezzel kapcsolatban néhány kérdést intéztünk Németh András elvtárshoz, a Csallóközaranyosi Állami Gazdaság dolgozójához, vajon milyen előkészületeket tettek a második ötéves terv feladatainak teljesítésére. — Mindenekelőtt — mondotta Németh elvtárs — a dolgozók szakmai és politikai ismereteit kell bővítenünk, mert ez az alapja minden további sikernek. Erről pedig az 1955. évben megindult üzemi munkaiskolán keresztül gondoskodunk. Rövid tanfolyamok keretében a traktorosokat és kombájnvezetőket is tovább fogjuk képezni, mert jól tudjuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban gépesítés és szaktudás híján kevés eredményt mutathatnánk fel. — Mit tett az állami gazdaság, hogy a járásban a nagyüzemi gazdálkodás példaképe legyen? — kérdezzük. — Erre nem nehéz válaszolni — folytatja Németh András —, mert a munkaszervezésben és az elért eredményekben ez már felszínre is jutott. Le kell azonban szögeznem, hogy ezek alapja kétségkívül a helyes érdemszerinti jutalmazásban rejlik. Korponai Sándor, a szövetkezet elnöke. a felhevült elnökre — tán sok is ez a jóból. Mert én bizony szórói-szóra kiszerkesztem ezt és felelnie kell a szavaiért! — Hát csak szerkessze ki nyugodtan az elvtárs, aztán írja oda azt is, hogy Korponai Sándor mondotta, aki helyt is áll minden kimondott szóért, — lángolt fel az elnök szameparazsa. írja csak meg, hogy az ideinél jóval gazdagabb, jóval , bőségesebb lesz a jövő évi termés, hogy több lesz a disznó, több lesz a jágómarha, hogy nem lesz oka félni sem a városnak, sem a falunak az 1956os esztendőtől. Elkomolyodvaszinte megilletődve hallgatom a negyvenhá • rom éves szövetkezeti elnök szavait. , E

lgondolkodom szavain, Korponai Sándor pedig egy darabig még némán gyö* nyörködik töprengésemben, majd mosoly suhan át arcán és magyarázkodni kezd. — No, ne rémüljön meg az elvtárs. Hazánk bármelyik dol-, gozó parasztja megjósolhatja a jövő évi jó termést, ha tud egy kicsit gondo'kozni. Nem alapul bíz ez semmi ördöngösségen, csak mezegazdaságunk folyto-. nos fejlődésén. Mert vegyük csak példának a mi szövetkezetünket. Mit csináltunk az elmúlt években? Csupán csak kóstolgattuk a fejlődő agrotechnika új módszereit, kísérletezgettünk, de hinni nem nagyon hittünk benne. Az eredmény? Éppen csak tengődni tudtunk terméseinkből. a z idén már komolyhbbabn »» vettük a dolgokat. Igyekeztünk betartani az agrol technikai határidőket, miridjob-. ban alkalmaztuk a keresztsoros vetést és a többi haladó mód-) szereket, bevezettük a teljel sítmény utáni jutalmazást, gél pesítettük az állattenyésztést, közös istállókat építettünk a szarvasmarháknak, a disznóki nak, s annyi taakrmányt ue? tettünk, hogy még akár köll csön is adhatnánk belőle. S až eredmény? Dacára az idei szál razságnak, búzából több mint 2 mázsával léptük túl a terl vezett hektárhozamot, krumplií b öl nálunk volt a járás legA dúsabb termése, állataink pe-J dig duzzadnak az erőtől Hát hazudoke éri akkor, ha azt állítom, hogy jövől re még bőségesebb lesz a terl mésünk, amikor minden szöl vetkezet pontosabban betartja majd az agrotechnikai határ-, időket, mindenütt alkalmazni fogják a haladó munkamódsze-. reket, gépesítenek mindenütt, lesz trágya, az állatnak takar1 mány, s a tagok belátják majd, hogy jó munkájuk után bőségesebben telik a bugyellárisuk is. — Nem, nem hazudtál Korponai elvtárs, hiszen az lesz az igazi, ha többi parasztjaink is ilyen hittel dolgoznak az új esztendőben. Neumann János Miben látjuk a tervteljesítés biztosítását i f mága teljes odaadásával... Nagy Sándor, az Üjudvari Állami Gazdaság fiatal vezetője nagy lendülettel, nagy tervekkel készül az új esztendőre. Ez a 31 éves, komoly tekintetű fiatalember idestova négy éve irányít ja a sokszáz hektáros gazdaságot. Gyerekkora óta a mezőgazdaságban dol • gozik. Az ő életében az iskolapadot a szántóföld, a harmatos mező váltotta fel. Mint munkás, később mint csoportvezető már nem elégedett meg a szántóföldek íratlan betűinek olvasásával. Hogy jobban tudjon tájékozódni az agrobiológia sokirányúsága között, beiratkozott a kétéves mezőgazdasági iskolába. Az iskolát magánúton végezte el, amit ott tanult, azt kipróbálta a gyakorlatban is. Két évvel ezelőtt már volt olyan terület az újudvari gazdaságban, amely hektáronként 28—30 mázsa búzát fizetett. Az elmúlt években má* gazdagabb volt a cséplés. Hektáronként átlagban 33 mázsás búzatermést takarítottak be. Gazdag termést hozott a tudás, s a szorgalom. ÚJ SZÓ 1956. január 1. A jövő év terveiről beszélgetnek. — Nem végső eredmény még ez — mondja Nagy Sándor. — Az idén már gazdagon fizetett a föld. Bő • ven adott kenyérnekvalót, de még mást is. Ojabb titkok váltak érthetővé. Megértettük, amit a betűsorok mondanak és jövőre már gyakorlatban is alkalmazzuk majd. Már tudjuk, hogy az egyes parcellák mit kívánnak, milyen műtrágyát akarnak, hogy a kivetkező aratás után a 33 mázsás átlagtermés helyett 36 mázsát könyvelhessünk el. Szépek, nagyon szépek ezek az eredmények, de még mindig nagyon sok tennivaló vár Nagy Sándorra, Sokat kell még tennie az állattenyésztés terén. Azt ö is tudja és már most tervezi, hogy az állattenyésztés terén milyen eredményekkel zárja majd a következő évet. — Az idén — mondja — a tejhozamot a 8 literes átlagról nem tudtuk magasabbra emelni. Jövőre legalább 12 literes átlagot szeretnénk elérni. Hogyan akarja Nagy Sándor 12 literes átlagos tejhozammal zárni a jövő évet ? Ügy, hogy a mú'.t t apasz talatait a jövőben gyakorlatban valósítja meg. Nagyot jelent az is, az állatok hasznosságának növelése terén, hogy 50 hektáros területet herefüves legelővé alakítottak át az ősszel. Kövér és jól tejelő állatokat nevel majd ez az ötven hektáros terület. Nagy Sándor most z új év küszöbén a jövőbe néz. Nem ámította el a jelen, az eddigi eredmények csillogása. A jövőbe néz. A jövőbe, mely ma a még szépnek, fénylőnek látszó eredményeket menthetetlenül homályba szorítja, s új boldogabb, eredményesebb év köszönt az újudvari gazdaságra. Es az ilyen gazdaság, melynek élén ez a fiatal, szorgalmas vezető áll, újabb nagy sikereket ér el, mind az állattenyésztés, mind a növénytermelés terén, második ötéves tervünk első évében. Szarka István. a füleki Kovosmaltban Az új év vállalatunkat nagy feladat elé állítja. 1956-ban az össztermelési érték 2,8 százalékkal, az árugyártás terve 6,4 százalékkal, a termelékenység 8,5 százalékkal emelkedik, az önköltség 7,5 százalékos csökkentése mellett. Vállalatunk súlyponti kérdésévé vált: megbirkózni az önköltségcsökkentés tervével. Önköltségünk terve reális, ami nem azt jelenti, hogy fejtörés és a régi módszerek megjavítása nélkül is teljesíthető, hanem azt, hogy a bevált és nagy eredményeket támogató új munkamódszerek sikeres alkalmazásával, állandóan az újabbat, az észszerűbbet kereső, a nemzetgazdasági követelményeket szem előtt tartó lendületes munkával az előirányzat túl is teljesíthető, A realitás ilyen értelmezését kell megértenie minden dolgozónak és ez esetben nem megoldhatatlan feladat az önköltség 7,5 százalékos csökkentése. Az önköltség tervének betartását legelsősorban a termelékenység fokozásával érjük el. Lehet, sőt kell emelniínk a termelékenységet. Ezt mi a jobb munkamódszerek alkalmazásával, a kisgépesítés lehetőségének kihasználásával, a kisegítőmunkások létszámának csökkentésével, a munkaidő jobb kihasználásával, a munkamenet jobb megszervezésével és nem utolsó sorban a szocialista munkaverseny kiszélesítésével és teljes meghonosításával akarjuk elérni. Műszaki dolgozóink képzettsége kielégítő, , de a jövőben feladatunkhoz mérten sokkal intenzívebben kell bekapcsolódniok az alkotó munkába. Az újítómozgalom aktív tagjaivá kell válniok. Segítségükkel a műszaki intézkedések terve eleven részévé válik majd az ipari és pénzügyi tervnek. Aktív munkájuk eredményeképpen megvalósítjuk a kisgépesítést az öntődében, mely vállalatunk alapmühelye. A jövö évi 15 százalékkal magasabb szürkeöntvény-szükségletet nem tudjuk biz-, tosítani enélkül. A burgonyapárolók gyártásának 62 százalékos emelése sem érhető el csak azzal, ha a szerelő munka utolsó részlegét szalagra viszszük. Műszaki dolgozóink azonban a munkásokkal karöltve ügyes megoldást találtak e munkamenet meggyorsítására. 1955-ben nem tudtuk mindig betartani a termelékenység fokozásának tervét, a tervezettnél átlagban 4 százalékkal magasabb létszámunk miatt. A jövő évi tervezési előkészületek során maguk a dolgozók tárják fel a tartalékokat. Számtalan esetben a pót* anyagok használata indokolttá tette ugyan a tervezettnél magasabb létszámot, jövőre azonban meg kell szűnnie a füleki Kovosmaltban annak, ami sajnos napirenden van nálunk, hogy dolgozókat látni itt is ott is gyakran csoportosan céltalanul járni-kelni az üzem területén. A munka jobb megszervézésével el kell érnünk, hogy a munkaidőt minden dolgozó a legjobban kihasználja. Ezek a füleki Kovosmalt-üzem 1956. évi tervének biztosítására mindenképpen megvalósítandó feladatok. Csak ezeknek megvalósításával tudunk eleget tenni a pártunk és kormányunk által kitűzött feladatnak: minden nehézség leküzdésével megbirkózni és a nehéz, de reális előirányzatot teljesíteni. Gaál Lajos, a füleki Kovosmalt főtervezője 1 ; i