Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-04 / 04. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956, január 4., szerda 30 fillér IX. évfolyam, 4. szám. Több kezdeményezést a pártszervezetek munkájában Minden egyes pártertapszervezet működése körében a pártot képviseli. A dolgozóknak a párt- és kormányhatározatok teljesítéséért vívott harca élén áll az üzemekben és a falvakon. A napi politika öszszes problémáit a helyi viszonyoknak megfelelően a központi Bizottság határozataival összhangban kezdeményezőleg kell megoldania, meg kell tárgyalnia az eleven és sürgős kérdéseket, amelyek a pártfeladatok sorában első helyen állanak. Az alapszervezetek túlnyomó többsége már tudatában van, mily nagy felelősséget visel a párt politikáiénak megvalósításáért. Ebből fakad kezdeményező ereje és céltudatossága, a pártmunkában elért sikere. Például a senohrabei pártalapszervezet rftičany járás) már több ízben megtárgyalta a Központi Bizottságnak a mezőgazdasági termelés növeléséről kiadott határozatait. A helyi körülmények alapián a szervezet -el határozta, hogy a helyi viszonyoknak megfelelően oldia meg a rózsásnak semmiképpen sem nevezhető helyzetet. A közeégben ugyanis nem volt szövetkezet, és ezen felül több gazdaság nagyon rosszul működött. A- pártmunka eddigi módszere nem hozott sikert. ezért az alapszervezet elhatározta. hogy megváltoztatja a pártmunka módszerét. Agitációt fejtett ki a parasztok körében az EFSZ alakítása érdekében. A pártszervezet bizottsági és taggyűléseken tárgyalt a szövetkezet alakításáról és megbeszélte az ügyet a földmüvesekkel is. December tizenkilencedikén a párt nyilvános gyűlést tartott, amelyen megalakították az EFSZ-t. A szövetkezetbe 12 paraszt ielentkezett. Látunk azonban olyan eseteket i fe. amikor az alapszervezetek, ahe- ' lyett. hogy a felmerülő problémákat maguk oldanák meg, hosszantartó levelezésbe fognak, panaszleveleket írnak a iárási bizottságra abban a hitben, hogy maid a bizottság vészi el helyettük a teendőket. A községben levő kommunisták azonban a hibák helyrehozására semmit sem tesznek. történt például a prágai Konstruktiva-üzemben. ahol az elvtársak sokáig abban a tévhitben éltek, hogy a munkatervezésben levő hibákat a körzeti pártbizottságnak kell helyettük kiküszöbölnie. Az elvtársak rájöttek, hogy helvtelen a nézetük és múlt év novemberében a szervezet bizottsága erélyesen hozzálátott e kérdés megoldásához. A pártgyűléseken megtárgyalták a hibákat, fokozatosan érvényesítették az üzem vezetősége tevékenységének ellenőrzési jogát. Sok üzemben és falun a kommunisták látják a hibákat és mégis hallgatnak. Pedig a kommunistáknak nem szabad hallgatniuk. hanem bátran rá kell mutatniuk mind a pártszervezet munkájában. mind az üzem vezetőségében előforduló hibákra, s harcolniok kell helyrehozásukért, Miért hallgatnak? Azért, mert az alapszervezet nem teremti meg az élőfa

1 tételeket ahhoz, hogv minden egyes párttag nyíltan beszélhessen a hiányosságokról, nyíltan bírálhasson. Egyes alapszervezeti bizottságok kisajátították maguknak ezt a jogot, amely az alapszervezeté. — annak legmagasabb szervéé — a taggyűlésé. A bizottsági gyűléseken tárgyalják meg az üzem tervteliesítését. az EFSZ munkáját, a taggyűlés elé azonban ezek a kérdések gvakran nem is kerülnek. A párttagokat így csak a tárgvalások eredménvérő! táié^'v^iák ezzp] azonban nem nyílik lehetőségük arra, hogy az egész dolgot megbeszélhessék, nincs alkalmuk a bírálatra, nem mondhatják meg. hogy mi tetszik nekik, vagy mi nem. mert a bizottság már az egész ügyről „döntött". így azután hogyan legyenek a kommunisták kezdeményezők, ha megvonják tőlük az égető kérdésekről való beszéd jogát, nem adnak nekik alkalmat arra. hogy az egyes kérdések megoldásával kapcsolatban véleményt mondhassanak. A párttagok kezdeményezését elfojtja az a tény is. hogy az alapszervezetek bizottságai a taggyűlés napirendjére olyan kérdéseket tűznek, amelyeket a járási bizottság instruktora vetett fel és e kérdések megtárgyalását követeli a gyűlésen, tekintet nélkül a helyi viszonyokra, csupán azért, mert jelentést kell tennie arról, hogyan folyt le e kérdések megtárgyalása a gyűlésen. Az utasításokban sok feladat van felsorolva. de nem magyarázzák meg. hogy melyek a fő feladatok és mily sorrendben kell őket venni. A bizottságok nem veszik tekintetbe a helyi problémákat, csak mechanikusan átveszik az irányelveket és megtárgyalás céljából a taggyűlés napirendjére tűzik. Miben rejlik a pártszervezetek ilyen formális, felületes munkájának oka? Elsősorban abban, hogy a kommunisták kevés felelősséget éreznek az üzem. az EFSZ gazdálkodásáért. továbbá pedig abban, hogy a iárási bizottság hibás módszerekkel irányítja az alapszervezetet. Bár a iárási bizottságnak meg van a jószándéka, hogy az alapszervezetnek segítséget nyújtson munkája megjavításában, mégis a taggyűlések napirendjét tekintet nélkül a helyi viszonyokra állapítja meg. A bizottságokat, nem vezeti kellőképpen arra. hogy a tággyűlések napirendiére elsősorban olyan kérdéseket tűzzenek, amelyek ott azon a helyen elsőrendű fontosságúak és nem vezeti arra, hogy kiküszöböljék azokat a hibákat, amelyek a párt irányelvei biztosításának folyamán váratlanul felmerülnek. Ezáltal korlátozza az alapszervezetek . önállóságát. ' A kommunisták és a pártszervezetek passzivitása kapóra jön a gyengéknek, akiknek nincs elég bátorságuk szembeszállni a nehézségekkel. A párt alapszervezeteinek kezdeményezése az egyes párttagok kezdeményezésén alapul. Ennek elsősorban a taggyűléseken kell megmutatkoznia. Itt kell elsősorban érvényesülnie a párttagok kezdeményezésének a pártmunka megjavítása érdekében, itt szólalnak fel a kommunisták és bírálnak. itt merülnek fel az összes életkérdések, az üzem. vagy a falu legégetőbb, legfontosabb problémái. A taggyűléseken a kommunisták ne hallgassanak, hanem telies mértékben éljenek jogukkal — vegyenek részt a pártpolitika kérdéseinek szabad és tárgyilagos megvitatásában. Közös munkánk sikere minden egyes kommunistától függ. A párt bebizonyította, hogy képes minden feladatot megoldani, teljesíteni tudja az előttünk álló nagy feladatokat. E téren fontos lépést ielentenek az alapszervezetek évzáró taggyűlései, ahol teljes mértékben meg kell nyilvánulnia minden egyes párttag kezdeményezésének. a nvilt bírálatnak és önbírálatnak. Ezeken a gyűléseken a párttagoknak a lehető legnagyobb számban részt kell venniök az alapszervezet p'őtt álló fontos kérdések megoldásában. A FRANCIA KOMMUNISTÁK NAGY GYŐZELME a nemzetgyűlési választásokon A francia választások részeredményei Pártás, január 3. (ČTK). — Január 3-ra virradó egész éjszaka folyamán valamennyi francia kerületből jelentések érkeztek a nemzetgyűlési választásokról Már ezek az első részeredmények arról tanúskodtak, hogy a burzsoá pártok mesterkedései csődöt mondtak és hiábavaló volt a kapcsolt jelölőlistákról szóló csaló választási törvény, amely a Francia Kommunista Párt ellen irányult. Nyilvánvalóvá lett, hogy a Francia Kommunista Párt lesz a legerősebb csoport az új nemzetgyűlésben és jelentősen növeli képviselőinek számát. Ez az általános irányzat január 3-án a hajnali órákban már bizonyossággá vált. A részeredmények szerint január 3-án reggel 9.30 órakor 587 képviselőből, akiket január 2-án kellett megválasztani, összesen 550 mandátumot osztottak fel. A mandátumoknak e számából a Francia Kommunista Párt 151 mandátumot nyert, ami annyit jelent, hogy a képviselők száma 1951-gyel szemben több mint 50-nel emelkedett. A szocialisták 93 mandátumot, a radikális szocialisták 59-et, a köztársaságpárti baloldal (Faure miniszterelnök pártja) 13 mandátumot, a Népi Köztárrasági Mozgalom (MRP) 68-at, a függetlenek 96, a szociális köztársaságiak (volt Gaulleisták) 14, a Poujad mozgalom hívei 49, a jAboldali radikálisok 3, a többiek 4 mandátumot szereztek. összehasonlítás céljából rá kell mutatni, hogy az 1951. évi nemzetgyűlési választásokon a Francia Kommunista Párt a többi haladókkal együtt öszszesen 103 mandátumot kapott. Az első kimutatások szerint megállapítható, hogy a Francia Kommunista Párt főként az ipari körzetekben erősítette meg pozícióiát és a burzsoá pártok kapcsolt jelölőlistái csak nagyon kevés megyében érvényesültek. A francia választók a francia kormányok eddigi politikájával szemben elfoglalt elutasító álláspontjukat kifejezésre juttatták azzal is, hogy a nemzetgyűlésbe nem választották be a kormány több jelentős képviselőjét, így például nem választották meg Billotte tábornok eddigi honvédelmi minisztert, Martinaud-Deplat volt belügyminisztert, a legdurvább kommunistaellenes megtorló intézkedések és provokációk szervezőjét, valamint a katolikus Letoruneaut, aki mint a társállamok minisztere nagy felelősséget viselt az indokínai háborúért. A fHumanité című párizsi lap a választásoknak már első eredményeivel kapcsolatban ezeket írja: „Pártunk sok helyütt több szava1 zatot nyert, mint az 1951. évi választásokon. Az első eredmények azt mutatják, hogy Franciaországban erős és elszánt akarat nyilvánul meg a jelenlegi politika megváltoztatására." A helyzetnek ezt a i értékelését tökéletesen megerősítették a később érkezett választás! eredmények. AZ ÚJ EV ELSŐ NAPJAINAK MUNKALENDÜLETÉVEL ÚJ GYŐZELMEK FELÉ Kohászaink újévi ajándéka A podbrezovai Šverma Vasművek dolgozói 1600 tonna vaslemezt, 1320 tonna rudat, 625 tonna vascsövet, 4500 tonna nyersacélt, 2500 tonna nyersvasat, és 8 300 000 kilowattóra villanyáramot termeltek az elmúlt év folyamán terven felül. 11 hónap alatt 4 455 000 koronával csökkentették az önköltséget. Második ötéves tervünk első évének Versenyben a határvidék ifjúsági brigádja A Csehországban lévő Tichá na Šumave-i Komszomol vörös zászlóval kitüntetett ifjúsági brigádja második ötéves tervünk első évének megkezdése napján versenyre hívta a határmenti vidék ifjúsági brigádjait a téli tennivalók sikeréért. A prágai, pardubicei és jihlavai kerület ifjúsága azzal a versenyfeltétellel kezdi meg munkáját, hogy a hozzájuk tartozó gazdaságokban olyan réteket és legelőket tesznek termékenynyé, amelyek több mint tíz éve nem adtak termést; ezeken 8000 méter hosszúságban végzik el az alagcsövezést, hogy levezessék a talajvizet. feladatait az üzem dolgozói a munkatermelékenységnek az új technika alkalmazásával való fokozásával akarják teljesíteni. Az ez évi terv az önköltségeknek 10 millió koronával való csökkentését írja elő. E feladat teljesítését a műszaki-szervezési intézkedések valóraváltásával érik el. Oj gépekkel, néhány részleg átépítésével és az olvasztókemencék módosításával a termelést második ötéves tervünk első évében nagy mértékben növelik. Á beadás negyedévi teljesítése után szabad felvásárlási áron árusíthatják a húst a Senica járásbeli Hlbokén az EFSZ tagjai. E szövetkezet tagjai az új esztendő első napjaiban szép jövedelemre tettek szert. Teljesítették első negyedévi beadási kötelezettségüket: beadtak 441 mázsa marhahúst, 475 mázsa sertéshúst, ezenkívül 481 mázsa húst terven felül adtak el. Mindezért együttvéve egymillió háromszázezer koronát kapnak. (ČTK) TÖBB GÉPPEL TÖBB SZENET Második ötéves tervünk első évében az osztravakarvini szénkörzet széntermelése 12 millió tonwfa nával lesz több, mint 1945-ben volt és meghalj ladja a háború alatti fejtés mennyiségét is, amikor a náci megszállók kíméletlenül rabolták ki a legjobb szénrétegeket. Ma a bányászok szolgálatában több száz réselő gép, szállítóberendezés, rakodó gép és sok kombájn áll. A gépesítés és a haladó munkamódszerek képezik a jövő sikereinek alapját. A Gotttfald Elnök Nagybánya báj nyászai második ötéves tervünkbe a ÍGY KEZDTÉK AZ ÚJ ESZTENDŐT Az új esztendő másodnapján már a kora reggeli órákban nagy volt a forgalom a Csilizradvány felé vezető országúton. A nagymegyeri járás EFSZeinek tagjai és egyénileg dolgozó parasztjai mentek Radványba, hogy az új esztendőben megkezdjék beadási kötelezettségük teljesítését. Teherautók és traktorok hosszú sora szállította az átvevőhelyre a sertéseket és a szarvasmarhákat. Ezen a napon a járás dolgozó parasztjai 8 vagont kitevő sertést és szarvasmarhát adtak be. Az egyénileg dolgozó parasztoknak az átvétel után azonnal kifizették a jószág ellenértékét. A járási begyűjtési meghatalmazott több mint 200 ezer koronát fizetett ki az eladóknak. Szép összeget kapott a „vásárban" Sándor László 3 hektáros balonyi dolgozó paraszt. Egy 650 kilós hízott ökröt adott az országnak, amiért 6000 koronát vágott zsebre... Így kezdték az új esztendőt a nagymegyeri járás dolgozó parasztjai. Tüzelőanyagügyi Minisztérium és 3 Szakszervezeti Szövetség Központi Bizottsága vörös vándorzászlajával lépnek, amelyet az elmúlt évben kétszer nyertek el. 1955-ben az állami terv feladatait százezer tonna szénnel szárnyalták túl és a termelési költségeken 2 700 000 koronát takarítottak meg. Ebben az évben a Gottwald Elnök Nagybánya dolgozói 680 tonna szénnel fejtenek többet mindennap, mint az elmúlt évben. A technikusok és a bányászok példásan felkészültek erre a nagy feladatra. Két frontfejtéssel többet készítettek elő, hogy növeljék a fejtési területet. Az év folyamán további három sžovjet Donbasz-szénkombájnt helyeznek üzembe. A kombájnnal való fejtés az idén 30 százalékkal emelkedik. Jól terveznek A cerovi szövetkezet (besztercebányai kerület) tagjai január 2-án beadás fejében átadtak 31 sertést. Ügy tervezik, hogy még az év első felében beadnak 110 hízót és ezzel teljestik egész évi beadásukat, ami any« nyit jelent, hogy az év végéig még 90 mázsa sertéshúst adhatnak a közellátásra terven felül. •A műszaki fejlődés élén haladnak• A bratislavai Hegesztési Kutatóintézet dolgozói december utolsó napjaiban készUltek el egy újfajta gép megszerkesztésével és ezzel a CSKP KB szeptemberi tézisei értelmében hozzájárultak ahhoz, hogy technikánk világviszonylatban is az elsők közé kerüljön. Az új hegesztőgép kiválóan alkalmazható a Škoda 440-es személyautó gyártásánál. Tervezője Milan Vltavský mérnök. A gép segítségével néhány másodperc alatt az ajtók, vagy az alváz alkatrészeit össze lehet hegeszteni. Képünkön Stanislav Valovič és Vítézslav Hájek szerelőket látjuk, amint az utolsó simításokat végzik az új hegesztőgép prototípusán.