Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-29 / 29. szám, vasárnap

VARSÓI SZERZODES POLITIKAI S ADÓ BIZOTTSÁGÁNAK ÜLÉSE (Folytatás a 3. oldalról.) e! ő: ;::Q jelentőségűek az európai béke . biztonság szempontjából és hogy a két ország népét összekötő Odra— Ni.-ja határokhoz való viszony egyben a b •"•'hc= és a biztonsághoz való állásfoglalás kritériumát jelenti. A varsói szerződés fegyveres erőihez most a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti néphadserege csatlakozik. Ez a történelemben az első német hadsereg, amely szoros kapcsolatban áll a német munkásosztállyal, amely forradalmi hagyományokban gazdag és Németország valóban békeszerető és demokratikus erőit képviseli. A varsói szerződés figyelmeztetés azoknak, akik megkísérlik, vagy meg akarják kísérelni velünk szemben az erőpolitikát. A szerződést aláirt államok egyben a különböző politikai és gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élése politikájának következetes hívei. A szerződésünkben részvevő leghata:.T.-s;.bb állam — a Szovjetunió — a nemzetközi fórum vezető ereje, a békés egymás mellett élés elveinek gyakorlati érvényesítéséért vívott harcban. Általánosan ismert a Szovjetunió szerepe a koreai és indokínai háborús tűzfészkek felszámolásában. A Szovjetunió a tömegpusztító fegyverek eltiltásáért, a fegyverkezés korlátozásáért és ellenőrzéséért, a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok felélénkítéséért, a kollektív biztonságért és az egész világ békéjéért vívott küzdelem legkövetkezetesebb harcosa. A varsói szerződés aláírásával újból kinyilvánítottuk azt az elhatározásunkat, hogy az őszinte együttműködés szellemében részt akarunk venni az összes nemzetközi tárgyalásokon, amelyeknek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása. Aktív ellenállást tanúsítunk Európa kettészakításának tartóssá tételére irányuló kísérletekkel szemben, amire az Atlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió szervezői törekednek. A varsói szerződés aláírása óta eltelt időben a békés erők kezdeményezése következtében számos nemzetközi d rablém a rendeződött. A béke biztosításának kilátásai szempontjából rendkívül jelentós volt a négy nagyhatalom kormányfőinek qeníi értekezlete. Az ázsiai és afrikai orszáaok bandunqi értekezletének befolyása, a Kínai Népköztársaság hatalmas fejlődése. India kiváló szerepe a nemzetközi politikában, valamint az ázsiai és afrikai országok növekvő ellenállása a katonai tömbök politikájával szemben egyre jelentősebb tényezővé válik, amely hatással van a béke megszilárdításának javára. Mindez kiváltja a közélet legszélesebb köreinek mily megelégedését, fokozza a népek öntudatossáqát. megerősíti harci akaratukat a békéért folyó küzdelemben. Mindennek lehetetlen volt hatás nélkül maradnia a viláq békeerői kölcsönös viszonyára. Az államaink elszigetelésére irányuló kísérletek csődöt mondtak. Elég emlékeztetnünk arra a fogadtatásra, amelyben India. Burma és Afganisztán népei a Szovjetunió képviselőit részesítették. Ezen események értelme nem kétséqes. Ázsia lakosainak százmilliói határozottan állást foqlalnak a békés eg.vmás mellett élés, a béke és biztonság politikája mellett, a háborús kalandok, az atom és hidrogén fenvegetődzések politikája ellen, amely — mindenki emlékezhet még rá — kétélű feqyver. Lengyelország, a Szovjetunió és a varsói szerződésben részvevő orszáqok oldalán ereie és lehetőségei szerint sza-badsáqért és nemzeti füqqetlenséqért folytatott harcának tapasztalatait, mélv rokonszenvvel viseltetik a qyarmati rendszer és füqqőséq bilincseinek szétzúzásáért harcoló népek törekvései iránt. Ezért ellenzünk bármilyen katonai tömböt és aqresszív szerződést, mint a délkelet-ázsiai és bagdadi szerződések, amelvek e körzetben fekvő orszáqok füqqőséqét fokozzák és ellenkeznek a béke érdekeivel. Ezek a szerződések azon erők eszközei. amelvek szeretnek meqakadáIvozni a nemzetközi feszültséq enyhítését. Ezek az erők meqkísérlik kiélezni a nemzetközi kapcsolatokat, folytatni az .erőoolitikát" és meqsemmisíteni azt. amit a négy kormányfő qenfi értekezlete adott a viláqnak. A közvélemény leqszélesebb köreinek ellenállása és a fokozódó háborúellenes hanqulat ellenére fokozódik az a nyomás, melynek célja a hideqhá•ború politikáiénak folytatása. Ennek eqyik megnyilvánulása a szocializmust építő orszáqok belügyeibe való beavatkozásra irányuló kísérlet. Hisz éppen ez az értelmük azoknak a fennhéiázó és eqvben nevetséqes kiielentéseknek, amelyek a kelet-európai orszáqok úqvnevezett felszabadítását hanChivu Stoka: qoztatiák. Vaion ilven felszabadítónak tartia-e maqát a német militarizmus, amelyet a lengyel nép és eqész Európa olv iól ismer? Kit tart ilven eqyügvűnek Dulles úr? Szilárdan és következetesen a kollektív biztonság, a leszerelés, Németország békés és demokratikus állammá való egyesítése mellett foglalunk állást. Európa, Ázsia, Afrika és Amerika, valamennyi világrész népei körében erősödik a békére és szabadságra irányuló őszinte törekvés, a gyarmati rendszer és az agresszió mélységes és kiolthatatlan gyűlölete. Ezen erők növekedése, valamint a béke és szocializmus országainak ereje és sziklaszilárd tömörsége biztosítják, hogy minden hódító terv meghiúsul, biztosítják közös biztonságunkat. Rendíthetetlenül azt az álláspontot foglaljuk el, hogy a béke és biztonság biztosításának nincs jobb záloga, mmt az európai biztonsági rendszer megteremtése, azé a rendszeré, amely magába foglalja az összes európai országokat. E cél elérésére törekedve baráti kezet nyújtunk Nyugat-Európa valamennyi és elsősorban Franciaország népének, amelyeknek sorsa oly gyakran szorosan összefüggött a mi sorsunkkal. Készek vagyunk támogatni az együttműködés minden formáját, amely sikeresen erősítheti az európai biztonságot. A kollektív biztonság elveinek megvalósítása továbbra is politikánk alapja marad, a jelenlegi helyzetben azonban mérlegelnünk kell más lehetséges eszközöket is, amelyek most megkönnyíthetik a népek közeledését és ezáltal megfelelő légkört teremthetnek a vitás kérdések békés megoldására. Ezeknek az eszközöknek megvitatására kell ma figyelmet fordítanunk és ezt a célt fogja kétségtelenül szolgálni az egyes európai államok közti kapcsolatok normalizálása — a leszerelés követelményeinek teljesítéséért vívott további harcunkon kivül — a fegyverkezés korlátozási és ellenőrzési övezetének megállapítása, amely magába foglalná Németország mindkét részét a Szovjetunió kormánya által benyújtott javaslatok értelmében, az érdekelt államok közötti egyezmény alapján. Következetes hívei vagyunk a békés együttműködés legszélesebb körű fejlesztésének. Nem fogjuk erőnket kímélni, hogy a népek határozott akaratára támaszkodó békés egymás mellett élés eszméi győzzenek. Fejlesztem akarjuk kapcsolatainkat a Nyugattal is Dráqa elvtársak 1 A Román Népköztársaság kormánya rendkívül fontosnak tartja e Politikai Tanácsadó Bizottság ülését, amelyet a varsói szerződés alapján hívtak egybe, hogy megtárgyalja a szerződésből folyó kérdéseket és közös intézkedéseket a jelenlegi nemzetközi körülmények között. A varsói szerződés megkötésével, amely népeink nemzeti függetlenségének és a béke megőrzésének biztosítására irányuló szilárd akaratát fejezi ki — tekintettel a Nyugateurópai Unió megalakulása, Nyugat-Németország újrafelfegyverzése és az Északatlanti Tömbbe való bekapcsolása következtében kialakult veszélyre — országaink fokozták törekvéseiket a kollektív biztonság és a világbéke meqszilárdítására. Méq erősebbé vált testvéri orszáqaink megbonthatatlan barátsáqa, sokoldalú eqyüttműködése és kölcsönös seqítséqe. A béke és a békés eqymás mellett élés politikájának megvalósításában döntő szerepük volt a világfontossáqú általánosan ismert akcióknak, amelyeket a Szovjetunió tett, valamint a Kínai Népköztársasáq és a többi népi demokratikus orszáaok, India és más békeszerető országok hozzájárulása a béke megszilárdításához. A Román Népköztársasáq szoros együttműködésben a szocialista tábor orszáqaival, következetesen folytatta a béke védelmének és a nemzetközi feszültséq további enyhítésének aktív politikáját. E politikának az a célja, hogy a népek létérdekeivel összhanqban megoldja a kollektív biztonsái. a leszerelés, az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásának kérdését. • A Román Népköztársaság nagy megelégedéssel fogadta a Szovjetunió és a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányainak közös belgrádi nyilatkozatát, mert ebben a demokrácia és a szocializmus megszilárdításának fontos tényezőjét látja. Románia és Jugoszlávia között megújultak és továbbfejlődnek a testvéri együttműködés kapcsolatai. Szilárdulnak és fejlődnek a Román — Népköztársaság és India, Egyiptom, hozzájáru7t~a béketábor erőinek" meq- i S

z|f

i

a; valamint más közép- és köezilárdításához. a feszültség enyhíté Béhez és a népek közötti békés együttműködéshez. Kitartóan és következetesen igyekszünk közös kifejezésmódot találni mindazokkal, akik velünk való kapcsolataik és politikájuk alapiául el akarlak foqadni az eovenioqúság és a különböző társadalmi és politikai rendSzerű nének közötti barátsáq elveit. Fejlődik eqvüttműködé6ünk a testvéri Kínai Népköztársasággal, a mély barátsáqra és közös célokra támaszkodó eqvüttműködés. Ezenkívül bővítjük és fejlesztjük kapcsolatainkat más ázsiai népekkel és elsősorban India haqv népével. Ezek a kapcsolatok a békés eqvmás mellett élés öt elvén alakulnak, amelvek nemzetközi politik k rqvik alapelemét ikéoezik. Az a ké' :éqünk. hoqy ezeket az elveket a c ' oriatban megvalósítsuk, bebizonyult Nehru indiai miniszterelnök és U v.i burmai miniszterelnök lenqyelors -i látogatása alkalmával. I • lorszSg szem előtt tartva a 0 J SZO 1S36. január 20. zelkeleti országok politikai-gazdasági és kulturális kapcsolatai. A Román Népköztársaság mély rokonszenvvel figyeli az ázsiai és afrikai népek áldozatos és bátor felszabadító mozgalmát a gyarmati elnyomás ellen, országuk függetlenségéért, a belügyeikbe való idegen beavatkozás ellen. A Román Népköztársaság tettekkel támogatta a nemzetközi feszültség enyhítésének politikáját. Országunk 40 ezer fővel csökkentette fegyveres erőinek létszámát. Megrövidítette a tényleges kabenai szolgálat idejét is. A román kormány kezdeményezést mutatott a Görögországgal való kapcsolatok felújításában. A görög kormánynak konkrét javaslatokat tett a diplomáciai kapcsolatok felvételére, a képviseleti hivatalok kicserélésére, valamint a régi megoldatlan kérdések megtárgyalására, ami kétségtelenül mindkét ország számára hasznos volna és hozzájárulna gazdasági, politikai és kulturális kapcsolataink fejlesztéséhez. Sokszor kifejeztük azt az óhajunkat is, hogy fejlesszük kapcsolatainkat törökországgal, mert közötte és közöttünk nincs egyetlen vitás kérdés sem, amely az országaink közti kapcsolatainkból származna. Fejleszteni akarjuk gazdasági .politikai és kulturális kapcsolatainkat az Amerikai Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, a latin-amerikai országokkal és más nyugati országokkal is. Ügy véljük, hogy e kapcsolatok teljesen lehetségesek, az egyenlőség, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján. A Románia és Franciaország között, valamint Románia és Olaszország közötti kapcsolatok is, gyümölcsözően fejlődhetnek a jövőben, a népeinket egybefűző hagyományos barátság érdekeivel összhangban. A Román Népköztársaság továbbra is igyekezni fog fejleszteni diplomáciai és gazdasági, valamint kulturális kapcsolatait az egyenjogúság és kölcsönös előnyök alapján. Megszervezi a tudományos és kulturális dolgozók, valamint mindazon országok parlamenti küldöttségeinek kölcsönös látogatását, amelyek óhajtják ezt. A román nép megelégedéssel fogadta azt a határozatot, melynek folytán a Román Népköztársaság, mint békeszerető ország elfoglalta helyét az Egyesült Nemzetek Szervezetében, ahol továbbra is tevékenyen kiveszi részét mindazon nemzetközi intézkedések foganatosításából, melyeknek célja a népek közötti együttműködés megszilárdítása, a béke megőrzése és a nemzetközi biztonság biztosítása. Nem kétséges, hogy a 600 millió lakosú Kínai Népköztársaság törvényes jogainak elismerése az ENSZ-ben jelentősen fokozná e szervezet tekintélyét. genfi értekezlete bebizonyította, hogy lehetséges a vitás kérdések tárgyalások útján való békés megoldása, ha fennáll a kölcsönös megértés és ha tiszteletben tartják a népek békevágyát. A nyugati országok bizonvos agresszív körei nem akarnak megfelelő következtetéseket levonni az utolsó évek nemzetközi eseményeiből, amelyek a béke védelmére elszánt erők jelentős növekedéséről tanúskodnak. Ezek a körök igyekeznek fenntartani a feszültséget és a háborús pszichózist, a „genfi szellem"-mel ellentétben cselekszenek, folytatják a lázas fegyverkezést, mely a nagy fegyvergyárosoknak busás nyereséget hoz. Igyekeznek megfélemlíteni a békeszerető államokat, hogy aránytalanul nagy katonai kiadásokra kényszerítsék őket és így megakadályozzák békés országépítésüket és ezen országok néptömegei jólétének emelkedését. A Román Népköztársaság biztonságának biztosítása érdekében különösen fontosnak tartja az európai kollektív biztonsági rendszer megvalósítását. Kétségtelen, hogy az ilyen kollektív biztonsági reBdszer, amelyben részt venne mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind pedig a Német Szövetségi Köztársaság is, kedvező feltételeket teremtene Németország egyesítésére. A Német Demokratikus Köztársaság és a békeszerető országok baráti kapcsolatai és termékeny együttműködése, nemzetközi, gazdasági s kulturális kapcsolataik fejlesztése, az NDK következetes békepolitikája — mindez arról tanúskodi':, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mint független és szuverén állam jelentősen hozzájárul a békéhez és a nemA négy nagyhatalom kormányfőinek | zetközi együttműködéshez. V. M. Molotov: Elvtársak! Országaink erősek. Egészséges, egyre fejlődő gazdaságuk, virágzó kultúrájuk van. A dolgozók új társadalmát építjük. Agresszív célok távol állnak tőlük: az agresszív háborúkban szerencsétlenséget látunk az egész népre nézve, s az emberiség haladásának útjában álló akadálynak tekintjük. A lázas fegyverkezés megszüntetése pozitív tényező volna az államok közötti bizalmatlanság kiküszöbölésében, az emberiség gazdasági fejlődésében. Teljes határozottsággal követeljük, hogy az államok közti kapcsolatokban érvényesüljön az öt elv: a területi sérthetetlenség és szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartása, a meg nem támadás, az államok belügyeibe való be nem avatkozás, az egyenjogúság és kölcsönös előnyök, a békés egymás mellett élés. Ehhez a politikához egyre több állam csatlakozik. Ezt a politikát valamennyi országban egyre szélesebb körök és a legkülönbözőbb nézetű közéleti tényezők, mint egyetlen lehetséges ésszerű politikát támogatják. Meg vagyunk győződve róla, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket békésen, tárgyalások útján meg lehet oldani, megvannak a szilárd és tartós, békés nemzetközi kapcsolatok kiépítésének feltételei. Nem lehet azonban figyelmen kívül hagyni, hogy bizonyos agresszív körök mindent megtesznek, hogy folytassák a hidegháború politikáját és az „erőpolitikát". Az agresszív körök tovább fokozzák politikájukat a népek létérdekei ellen a különböző világrészeken és e célra katonai tömböket használnak fel — az Északatlanti Tömböt és a Nyugateurópai Uniót Európában, a SEATÓ-t Délkelet-Ázsiában. Üj katonai tömböket létesítenek, mint például a bagdadi egyezményt, hogy megszilárdítsák uralmukat a Közel- és Közép-Keleten. Elnyomják ezen országok népeinek a nemzeti felszabadításért és függetlenségért folyó mozgalmát, hogy ezekből az állásokból veszélyeztessék a szocialista tábor országait. Mindez arra kényszeríti népeinket és az összes békeszerető népeket, hogy szüntelenül fokozzák éberségüket, ami a legfontosabb előfeltétele annak, hogy szembeszállhassanaik az agresszív körökkel és meghiúsíthassák katonai terveiket. Országajnk szoros együttműködése a varsói szerzőíés keretében és mindazon intézkedések egybehangolása, amelyeket a szerződés értelmében országaink politikai és gazdasági együttműködésükben, katonai együttműködésükben foganatosítanak, ilyen nemzetközi viszonyok között a legnagyobb fontosságú népeink biztonságának és békés országépítő munkájának védelme szempontjából. Kétségtelen, hogy országainknak a béke és a biztonság megőrzése érdekében foganatosított közös intézkedései hatalmas mértékben támogatják az egész világ békés erőit. A Román Népköztársaság, mint a varsói szerződés, tagállama mindent megtesz, ami erejéből telik, hogy teljesítse közös művünknek — a béke és a nemzetközi biztonság megvédése nagy művének védelmére kitűzött feladatokat. Feladatunkat abban látjuk, hogy elősegítsük a b'ke megszilárdítását és a nemzetközi feszültség enyhítését Elnök elvtárs, küldött elvtársak! A baráti, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés, amelyet államaink Varsóban tavaly májusban kötöttek meg, megállapítja, hogy a szerződés részvevői közös érdekeiket érintő összes fontos nemzetközi kérdésekben tanácskozni fognak egymással. E célból, valamint néhány a szerződés megvalósításából folyó egyéb kérdésekről és intézkedésekről tartandó tárgyalások céljából ült össze a Politikai Tanácsadó Bizottság mostani ülésére is. A varsói szerződés összes tagállamai, a béke és a biztonság érdekeitől vezettetve nagy erőfeszítéseket tettek arra, hogy elérjék a nemzetközi helyzet megjavítását, az államok közti bizalom megszilárdítását, annak ellenére, hogy az imperialista agresszív erők ezt meghiúsítani igyekeznek, annak ellenére, hogy ezek az erők katonai tömböket alakítanak. A nemzetközi feszültség enyhítésében óriási szerepe van a Kínai Népköztársaságnak, amelynek nemzetközi tekintélye egyre növekedik. Emellett döntő jelentőségű volt az a tény. hogy a nagy kínai nép szilárdan a szocialista átalakulás útjára lépett. A békés együttműködés fejlesztéséhez nem csekély mértékben járultak hozzá más békeszerető államok is, főleg India, ez az ázsiai nagyhatalom. A négy nagyhatalom kormányfőinek értekezlete, amely tavaly júliusban ült össze Genfben, megerősítette, hogy a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködése reális lehetőség, amennyiben az az érdekek kölcsönös tiszteletbentartásán alapul és a béke megszilárdításához vezet. A „Genfi szellem" valamennyi országban a széles néptömegek támogatására talált. Elvtársak, tudatosítani kell azonban, hogy a békés erők sikereinek és a nemzetközi feszültség bizonyos enyhülésének nem szabad eltompítaniok éberségünket. Nem hihetjük, hogy az ú.i háború veszélyét már elkerültük. Nem szabad megfeledkeznünk az imperialista agresszív körök hazárd törekvéseiről, amelyeknek a nemzetközi feszültség enyhülése és az államok közti együttműködés miatt érzett aggodalma az utóbbi if'öHoTi növekedett. Amint ismeretes, az Északatlanti Tömb tanácsa már az 1954. év véqén állást foqlalt az atomháború előkészítése mellett. A doloq azonban nem maradt ennyiben. Tavaly decemberben az Északatlanti Tömb állást foqlalt a NATO hadsereq atomfeowerekkel való felfeqwerzése. a NATO nyugateurópai katonai léqi ereiének eqvharmaddal való növelése. Nvuqat-Németorszáq remilitarizálása mellett. Emellett fiqvelemre méltó, hoqv NvuqatNémetorszáq újrafelfegyverzésének meqvalósítása folvamán különös türelmetlenséget árulnak el az Amerikai Eqvesült Államok bizonvos körei. Az aqresszív katonai tömbökből és a német militarizmus úiiáélesztéséfcől származó veszélv arra kénvszerít bennünket. hoqv a világbéke és biztonság meqőrzése érdekében a varsói szerződésből eredő olyan intézked"s»krő! tárovellunk. amelvek a varsói szerződés részvevő államai fokozott védelmi képességére iránvuló tö-ekvéseket nagv mértékben eovbehrnqnliák. Ezen intézkedések meqtételénél továbbá abból indulunk ki. hoov " eurór- i. , e ,• !