Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-28 / 28. szám, szombat

Aláírták a zárójegyzőkönyvet Porkkala-Udd területének átadásáról Helsinki, január 26. (TASZSZ). — Január 26-án a Szovjetunió finnországi nagykövetségén zárójegyzőkönyvet írtak alá, amelynek alapján a Szovjetunió átadta Finnországnak Porkkala-Udd területé és a területén levő objektumokat. A zárójegyzőkönyvvel kapcsolatban közös szovjet-finn közleményt adtak ki, amely rámutat, hogy a Moszkvában 1955. szeptember 19-én megkötött egyezmény alapján és tekintettel a Finn Köztársaság és a Szovjetunió közötti jószomszédi kapcsolatokra, a Szovjetunió a finn kormánynak kárpótlás nélkül átadta az ezen a területen épített lakó kaszárnya- és raktárépületeket, miután megszüntette a Porkkala-Uddon levő katonai-tengerészeti támaszpontját. A záró jegyzőkönyvet a Szov^tunió nevében M. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és V. Z. Lebegyev, a Szovjetunió finnországi nagykövete, a Finn Köztársaság nevében U. Kekkonen miniszterelnök és J. Virolainen külügyminiszter írták alá. A jegyzőkönyv aláírása után N. G. Pervuhin, a Szovjetunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese és U. Kekkonnen finn miniszterelnök beszédet mondottak. M. G. Pervuhin beszédében hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió azért mondhatott le a Porkkala-Udd terület bérleti jogáról a kitűzött határidő előtt, mert a szovjet kormány és a finn kormány közös erőfeszítése következtében a két ország között kölcsönös 'bizalom alakult ki és baráti kapcsolatok létesültek. A Szovjetunió és a Finn Köztársaság közötti baráti kapcsolatok nemcsak a két ország népei érdekeinek felelnek meg. hanem jelentősen hozzájárulnak az európai béke megőrzéséhez is. Biztosra lehet venni, hogyha a Szovjetunió és Finnország népei őszintén szoros együttműködésre fognak törekedni, senkinek sem sikerül megakadályozni a két állam jó kapcsolatainak további megszilárdítását — jelentette ki végül M. G. Pervuhin. U. Kekkonen miniszterelnök beszédében rámutatott, hogy a Porkkala-Udd átadásáról szóló jegyzőkönyv aláírása a Finnország és a Szovjetunió közötti barátság politikájának rendkívül nagy sikere. Finnország számára ez a dokumentum kétségtelen bizonyítékát adja annak, mily nagy eredményeket hozott rövid idő alatt a barátság politikája. A finn kormány január 26-án a terület átadása és a szovjet kormányküldöttség finnországi látogatása alkalmából nagy fogadást rendezett. A fogadáson részt vettek: J. K. Paasikivi, a Finn Köztársaság elnöke, M. G. Pervuhin, a Szov^tunió Minisztertanácsának első elnökhelyettese, A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke. A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminiszterének első helyettese, A. N. Vasszilevszkij, a Szovjetunió marsallja és számos más közéleti személyiség. A fogadáson ezenkívül részt vettek a finn külügyminisztérium és más minisztériumok vezető dolgozói, a liplomáciai testület tagjai, a finn hadsereg tábornokai, finn és külföldi újságírók. A Porkkala-Ud,. terü'etnek a Szovjetunió által Finnország számára való átadása és a szovjet kormánvküldöttség Finnországba valp érkezése továbbra is a finn Hpok figyelr ének középpontjában áll, amelyek külön vezércikkekben, udósításokban foglalkoznak e nagy eseménnyel. A „Työkansan Sanomat" beszámol a Finnországban uralkodó ünnepi hangulatról és kiemeli a Porkkala-Udd terület Finnország számára való átadásának nagy nemzetközi jelentőségét. Békeszerető népünk — írja a lap — ma örülhet annak, hogy vele együtt örülnek a béke barátai az egész világon. Az ,,Uusi Suomi", című lap emlékeztet arra a bizalmatlanságra, mely Finnországban a Porkkala-Udd katonai tengerészeti támaszpont létesítése következtében fennállt és azt írja, hogy most, 11 é után be kell ismernünk, hogv nincs olyan ok, mely megerősítené az akkori aggodalmak jogosultságát. A szovjet sajtó a Politikai Tanácsadó Bizottság prágai üléséről Moszkva, január 27. (TASZSZ) — Az „Izvesztyija" című lap január 27-i számában közölte N. Poljanovnak, prágai tudósítójának cikkét. A cikkíró a többi között ezt írja: „Itt, Csehszlovákiában senki sem hajlandó hinni a nyugati diplomácia azon állításának, hogy a párizsi egyezmények állítólag „kezességet" nyújtanak a revansiszták telhetetlen vágyaival szemben. A csehszlovák nép ugyanúgy mint Európa többi nemzete, meg van győződve arról, hogy a párizsi egyezmények nem nyújtanak semmi kezességet új európai katonai konfliktusok ellen, hanem feszültséget keltenek az európai szárazföldön." A „Krasznaja Zvezda", a Szovjetunió Nemzetvédelmi Minisztériumának központi sajtószerve a Politikai Tanácsadó Bizottság prágai ülésének megnyitásával kapcsolatban közölte tudósítója, S. Zykov cikkét. Zykov a többi között ezt írja: „A varsói találkozó óta nyolc hónap múlt el. Azok az események, amelyek azóta történtek a nemzetközi életben, teljesen igazolták a békeszerető államok akciójának helyességét, amellyel ezek az államok elhatározták, hogy erőiket összefogják és új lépéseket tesznek védelmi képességük megszilárdítása érdekében." Az új francia kormányt Guy Mollet alakítja meg Duclos elvtárs, a Francia Köztársaság elnökével folytatott megbeszélések alkalmával a Francia Kommunista Párt képviselői csoportjának nevében azt javasolta, hogy a jelenlegi helyzetben szocialistát bízzon meg a kormány megalakításával. Duclos elvtárs rámutatott, hogy az általános választás a kommunista pártot világosan az összes többi pártok élére állította. Hangsúlyozta továbbá, hogy ennek alapján a kommunista pártnak joga volna követelni, hogy az új kormány megalakításával kommunistát bízzanak meg, mert ez felelne meg a nemzet óhajának. A jelenlegi helyzetben azonban nehéz volna olyan kormányt alakítani, amelynek elnöke kommunista volna és ezért Duclos elvtárs javasolta, hogy az elnök az új kormány megalakításával a szocialista párt képviselőjét bízza meg. Azt mondotta, hogy a nemzetgyűlésben nem alakult olyan baloldali többség, amely lehetővé tenné baloldali kormány megalakítását. Duclos egyben hangsúlyozta, hogy Franciaország ilyen kormányt óhajt s napról napra fokozódik a közvélemény nyomása, amely rövid időn belül kivívhatja e kormány megalakítását. A kommunista párt egyetért azzal, hogy a jelenlegi helyzetben a kormány elnöke szocialista legyen, mert az adott pillanatban jobb az ilyen kormány, mint valamelyik burzsoá párt képviselője által vezetett kormány. Emellett világos az is, hogyha a kormány elnöke szocialista lesz, ez még semmit sem jelent. Hogy a kormány valóban szocialista politikát folytathasson, szükséges, hogy a reakcióval szemben erős baloldali többséget állíthasson fel. Minden jel arra mutat, hogy az új francia kormány elnöke a szocialista párti Guy Mollet lesz. JelÜJ S7.Ô 1956. iairuár 28. lemző, hogy a klerikális MRP-párt egyetért Mollet jelölésével. Mollet számukra szocialista ugyan, de nem „fanatikus", ami annyit jelent, hogy olyan szocialista, akitől a tőkéseknek és klerikálisoknak nem kell félniök. Csütörtökön délután Coty elnök Mollet-t bízta meg az új kormány megalakításával. Az új kormányban levő funkciók szétosztásáról a köztársasági front tényezői már megegyeztek úgy, hogy a radikálisok akarata érvényesüljön. Mendes-France nem akarta elfogadni a pénzügyi és gazdasági miniszteri tárcát és minden jel szerint külügyminiszter lesz. Vitás kérdés volt az is, kinek adják a honvédelmi tárcát, melynek most az algériai harcok idején rendkívül nagy jelentősége van. Állítólag a honvédelmi tárcát „szakértőnek" adják — Jacquot hírhedt reakciós tábornoknak. Ma már világos, hogy Guy Molletnek bizalmat szavaznak a klerikális MRP-párt képviselői és más jobboldali csoportok képviselői is, úgy, hogy Mollet valószínűleg már kedden bemutathatja kormányát. Olaszország Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülése Róma, január 27. (TASZSZ) — Olaszország Kommunista Pártja Központi Bizottságának teljes ülésén Umberto Terracini beszámolójához a közeledő községi választásokkal kapcsolatban Palimiro Togliatti, Olaszország Kommunista Pártjának főtitkára szólt hozzá. Kijelentette, hogy az 1953. évi parlamenti választások eredményei, amelyek során a baloldali pártok jelentős sikert értek el, világosan megmutatták, hogy az ország kívánja az úgynevezett „közép"-pártok által űzött politika megváltoztatását. Ez a politika mindmáig nem változott meg. Ezenkívül Gronchinak köztársasági elnökké való választása előtt Olaszországban Scelba irányította a politikát, amely ellentétben áll a választók akaratával, mert ez az irány az üldözésen, a despotizmuson és a reakciós kapitalista erők tömbjének politikáján alapult. Togliatti együttműködésre szólította fel az összes demokratikus erőket, hogy elérjék a helyzet megváltoztatását és a politikai irány balra fordulását. Hatojama a szovjetjapán tárgyalásokról New York, január 26. (TASZSZ) Az United Press ügynökség tokiói tudósítójának közlése szerint Hatojama japán miniszterelnök a január 26-i sajtókonferencián a szovjet-japán ta nácskozásokról, amelyek most folynak Londonban, nyilatkozatot tett. Hatojama hangsúlyozta, hogy „az egész világon olyan törekvések nyilvánulnak meg, hogy megakadályozzák a háború kitörését." Rámutatott arra, hogy nézete szerint a Szovjetunió „fel akarja számolni a háború okainak további lé tezését." Jó lenne — jelentette ki Hatojama —, megszüntetni a Japán és Szovjetunió közötti hadiállapotot és tanácskozások útján fokozatosan meg oldani a többi problémát is. Nutting brit miniszter durván támadja a Szovjetuniót London, (TASZSZ) — Nutting brit miniszter január 25-én Londonban- a konzervatív párt gyűlésén beszédet mondott. Ezt a beszédet a jobboldali „Daily Mail" című lap „Az Oroszországról tett legélesebb olyan kijelentésnek minősíti, amelyet a brit miniszterek Genf után tettek." A lap Nutting beszédét kapcsolatba hozza Eden miniszterelnök és Lloyd külügyminiszter USA-beli útjával. Nutting beszédében durván támadta a két gazdasági rendszer békés egymás mellett élésének elvét, amelyet a Szovjetunió hirdet. „Az oroszok súlyt helyeznek a verseny szóra — jelentette ki Nutting, tudatosítanunk kell azonban, mily komoly veszélyt jelent ez a nyugati világra. Nutting beszédéből nyilvánvaló, hogy 6 és a hozzá hasonló politikai tényezők fél nek a különböző politikai rendszerű országok békés gazdasági versenyétől Nutting beszéde tele volt a Szovjetunió elleni rágalmazó támadásokkal. Azon tény ellenére, hogy a cári Oroszország nyomorúságos elmaradott vidékei virágzó nemzeti köztársaságokká alakultak, amelyeknek fejlett gazdasága és kultúrája van, amit a brit burzsoá sajtó is jól tud, Nutting azt állította, hogy a „Szovjetunió kizsákmányolja a középázsiai köztársaságokat". A továbbiakban Nutting egyes amerikai államférfiak kijelentéseinek szellemében azt tanácsolta, hogy a népi demokratikus országokban újítsák fel a tőkés rendszert. Mi a varsói szerződés A világ figyelő szeme néhány napra ismét hazánk fővárosa, Prága felé fordul. Két napon át itt ülésezik a varsói szerződés Politikai Tanácsadó Bizottsága. Az ülés célja, hogy a szerződés múlt év májusában történt aláírása után első ízben megvitassa a varsói szerződésből a jelen viszonyok között eredő kérdéseket és a szükséges közös intézkedéseket. A szerződést, helyesebben a barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződést az európai béke és biztonság biztosítása érdekében összehívott második varsói értekezleten 1955. május 14 én nyolc európai állam írta alá. Ezek: az Albán Népköztársaság, a Bolgár Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Román Népköztársaság, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság. A szerződés szövege, — ellentétben a kapitalista államok között szokásos szerződések sz/ivegével, — rövid, alig egy nyomtatott oldal terjedelmű és világos, úgyhogy mindenki megértheti. A szöveg maga egy bevezető részből, tizenegy cikkelyből és a záradékból áll. A bevezető rész hangsúlyozza a szerződés célját: olyan európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése, amelyben valamennyi európai állam, társadalmi és államrendszerétől függetlenül, részt venne. A szerződésnek ez az előljáró része, vagy ahogy azt diplomáciai nyelven nevezik „préambule"-ja, pontosan lerögzíti az Európában előállt helyzetet, amely a varsói egyezmény megkötését szükségessé tette. Nevezetesen a párizsi egyezmények ratifikálása következtében létrejövő „Nyugatuerópai Unió" nevű új katonai csoportosulás, Nyugat-Németország felfegyverzése és annak bevonása az előbb nevezett katonai csoportosulásba és az Északatlanti Tömbbe. A bevezető rész ezután bejelenti, hogy a szerződés nyolc aláíró állama elhatározta barátsági, együttműködési és kölcsönös' segélynyújtási szerződés megkötését. Az első cikkely hangsúlyozza, hogy a szerződő felek tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában lefektetett elveket, különösképpen azt, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket békés eszközökkel oldják meg. A második cikkely kijelenti: a szerződő felek készek részt venni minden nemzetközi akcióban, amelynek célja a nemzetközi béke és biztonság biztosítása, a fegyverzet általános csökkentése, az atom-, hidrogén, és a többi tömegpusztító fegyverek betiltása. A harmadik cikkely azt az elvet mondja ki, hogy a szerződő felek minden, közös érdekeiket érintő fontos nemzetközi kérdésben egymással tanácskozni fognak, különösen azonban abban az esetben, ha a szerződés egy vagy több tagállamát fegyveres támadás fenyegeti. A negyedik cikkely leszögezi, hogy az önvédelemhez való jog megvalósításaképpen az _ Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának 51. cikkelye értelmében a szerződés minden tagállama minden eszközzel, a fegyveres erők alkalmazását is beleértve, a megtámadott tagállam segítségére siet. Az ötödik cikkely elhatározza, hogy a felek megalakítják fegyveres erőik közös parancsnokságát. A hatodik cikkelyben van lefektetve a szerződés végrehajtó szervének, a Politikai Tanácsadó Bizottság létesítésének alapelve. A hetedik cikkely kimondja, hogy a szerződő felek nem vesznek részt semmüyen szövetségben vagy egyezményben, amelynek céljai ellentétesek lennének a jelen szerződés céljaival. A nyolcadik cikkely a tagállamok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok tovább fejlesztéséről szól. A kilencedik cikkely hangsúlyozza, hogy a szerződéshez, — társadalmi és és államrendszerükre való tekintet nélkül — csatlakozhatnak más államok is, amelyek hajlandók magukévá tenni ennek a szerződésnek a céljait. A tizedik cikkely a szerződés ratifikálásának módját határozza meg. Végül a tizenegyedik cikkely annak érvényét húsz évben mondja ki. A záradék a szerződő feleknek, azok feljogosított képviselőinek aláírását tartalmazza. A varsói szerződés szövegének közzétételével egyidejűleg nyilvánosságra hozták a tagállamok közös fegyveres erőinek közös parancsnoksága megteremtéséről szóló közleményt is. E szerint a közös fegyveres erők főparancsnokává I. Sz. Konyevet, a Szovjetunió marsallját nevezték ki. Jelenleg Prágában a szerződés hatodik cikkelye értelmében szervezett Politikai Tanácsadó Bizottság ülésezik, mégpedig a szerződés aláírása óta első ízben. A Politikai Tanácsadó Bizottság összehívását az elmúlt félév nemzetközi eseményei tették szükségessé. Tanácskozását és határozatait az egész világ feszült érdeklődéssel kíséri, hiszen ez a világ béketáborának igen nagyjelentőségű politikai szerve. A britek akciói kiélezik a helyzetet Jordániában Damaszkusz, január 26. (TASZSZ). — A szíriai sajtó híreket közöl arról, hogy Nagy-Britannia újabb kísérleteket tesz Jordániának a bagdadi szerződésbe való bekapcsolására. Az „Ar-Raj al-Amm" című lap azt írja, hogy Husszein jordániai király váratlanul Glubb brit tábornokkal, az arab légió parancsnokával együtt Bagdadba utazott, hogy titkos tárgyalásokat folytasson az iraki kormánnyal. A lapok rámutatnak arra, hogy Jordániában a brit hatóságok továbbra is véres terrort alkalmaznak a jordániai nép nemzeti felszabadító mozgalmának tagjai ellen. Tömegesen letartóztatják a hazafiakat és a Jordániában élő palesztinai menekülteket. E letartóztatások mögött Glubb tábornok áll. Lapjelentések szerint a letartóztatottak száma több ezret tesz ki. Jordánia miniszterelnökének nyilatkozata a kormány politikájáról A Reuter hírügynökség ammani tudósítójának közlése szerint Samir Rifaji, Jordánia új miniszterelnöke a parlament január 26-i ülésén nyilatkozatot tett kormányának politikájáról. A nyilatkozatban Rifaji hangsúlyozta, hogy Jordánia nem csatlakozik semmiféle egyezményhez. Jordánia külpolitikája a nemzeti érdekek védelmét tartja szem előtt. Rifaji kijelentette, hogy a kormány pénzügyi és gazdasági politikájának célja Jordánia teljes gazdasági függetlensége. Az új jordán kormány szívesen fogadja a külföldi tőke beruházásait is „azzal a feltétellel, hogy nem fenyegeti Jordánia nemzeti érdekeit és szuverenitását." A LEGKÖZELEBBI napokban Prágába érkezik a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság kormányküldöttsége, amelyet Mijalko Todorovics, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának tagja vezet, s Csehszlovákia és Jugoszlávia közti gazdasági kérdéseket és a kölcsönös gazdasági együttműködést tárgyalják meg. (ČTK). NÉHÁNY SORBAN MAYHEW, a Szovjetunióval való kulturális kapcsolatok brit tanácsa bizottságának elnöke N. A. Mihajlovot, a Szovjetunió kulturális ügyel miniszterét látogatásra hívta meg Nagy-Britanniába. J. A. Malik, a Szovjetunió Nagy-Britannia-i ..nagykövete átadta Mayhewnek N. A. Michajlov válaszát, amely szerint a meghívást elfogadja és annak ez év február elején eleget tesz. (TASZSZ). A SZOVJETUNIÓ Külkereskedelmi Minisztériuma és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kereskedelmi küldöttsége között január 26-án kölcsönös áruforgalmi egyezményt írtak alá. A Szovjetunió a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságnak gépeket, gépberendezéseket, naftatermékeket, hengerelt árut, kábeleket, építkezési anyagot és műtrágyát szállít. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság a Szovjetuniónak ólmot, vasöntvényeket, vegyiipari készítményeket, gyümölcsöt, szőrmét stb. ad el. (TASZSZ).