Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-24 / 24. szám, kedd

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1956. január 24. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 24. szám Az építészet is felelős a második ötéves terv sikeréért 'A második ötéves terv első évé­ífen a terv szerint az ipari terme­lés terjedelme 9 százalékkal növek­szik az előző évhez viszonyítva. Ugyanakkor azonban a beruházási építkezés terjedelmének több mint 20 százalékkal, az építkezési ter­melésnek pedig ebből 18 százalék­kal kell bővülnie. E számokat mérlegelve, az épí­tészeti termeléssel kapcsolatban felmerül a kérdés: miért állítunk olyan nagy feladatokat az építészet elé, amikor az a múlt években a terv sokkal alacsonyabb feladatait sem tudta teljesíteni? Éppen azért, mivel az építészet évről évre elmaradt a terv mögött, az idei terv feladatul tűzte ki e le­maradás 'kiegyenlítését. Ha tervünk hozzáidomulna az építészet eddigi lemaradásához és alacsonyabb fel­adatokat tűzne ki az építészeti ter­melés elé. komolyan veszélyeztet­né nemzetgazdaságunk arányos fejlődését és a második ötéves terv feladatainak teljesítését. Ha nem építünk elég épületet az egészség­ügyi, kulturális intézmények, az is­kolák számára, ha nem építünk elég lakást, ezt holnap megérzik dolgozóink, meglassul életszínvo­nalunk emelkedése. Vajon a terv által megkövetelt növekvés nem haladja-e túl az épí­tészet lehetőségeit? — ez a további kérdés. Megvannak-e a reális fel­tételek e feladatok teljesítésére? Erre is nyugodtan, válaszolhatunk. Az építészetet országunk egész ipa­ra és különösen a gépipar segíti, amely nagy teljesítőképességű gé­peket szállit. Ugyanakkor külföld­ről is behozunk építkezési gépeket. Ha meggondoljuk, hogy a munka szervezésének alacsony színvonala következtében az építészetben eze­ket a gépeket naponta csak 4,5, avagy 6 órán keresztül üzemelte­tik, látjuk, hogy sok még a tarta­lék és hogy a gépesített eszközök jobb felhasználásával növelni tud­nánk az építészeti termelést. Ugyanakkor az építészetben nem használják ki elégséges mértékben a munka haladó módszereit. Az idei terv kitűzi, hogy az építészeti dolgozóknak sokkal nagyobb mér­tékben kell bevezetniök az új mun­kamódszereket. A műszaki fejlesztés tervét a múlt években többnyire nem telje­sítették. Ennek oka az volt, hogy a minisztérium főosztályainak dol­gozóitól kezdve egészen az üzemek vezető elvtársaiig a gazdasági dol­gozók nem számoltak az emberek kezdeményezésével és nem támo­gatták. Ott, ahol leszámoltak ezzel a hiányossággal, páratlan eredmé­nyeket értek el. Pártunk Központi Bizottsága 1955 októberében tárgyalt az építé­szetről. Rámutatott arra. hogy az építészeti termelés és a nemzetgaz­daság fejlesztéséne'k követelményei között az elmúlt években kialakult aránytalanságokat csak az építé­szet tökéletes iparosításával és a legkorszerűbb technika bevezetésé­vel lehet kiküszöbölni. Az építészet, ha gyorsan fel akar­ja számolni a termelés eddigi ma­radi. kisipari formáit és át akar térni az építkezés ipari módszerei­re, kell, hogy megszüntesse az épí­tészet idényjellegét, amely gátolja az egyenletes munkát. Csak az idei enyhe télnek kö­szönhető, hogy nem mutatkozott meg, milyen hiányosan készültek fel a téli munkára sok építkezésen. Annál komolyabb ez a tény, mert az elmúlt évekből az idén sem vonták le az építészet vezető dol­gozói a megfelelő következtetése­ket. A terv szerint ugyanis az egész évi feladatnak legalább 20 százalé­kát az idén már az első negyedév­ben teljesíteni kellene. A kedvező időjárás még nagyobb teljesítményt is lehetővé.tesz, azonban a főosz­tályok nem vezetik erre.az építé­szeti vállalatok dolgozóit. Minél előbb és minél sikereseb­ben valósítja meg az építészeti ter­melés az egyenletes munkát, annál nagyobb mértékben és következe­tesebben térhet át az eddigi tech­nológiáról és munkaszervezésről az építészet magasabb, folyamatos módszerére. A párt Központi Bi­zottságának határozata az építésze­ti dolgozók feladatául tűzi ki, hogy a 'második ötéves tervben a folya­matos építés legyen a fő termelési módszer. Már az első évben az Építészeti Minisztérium vállalatai­nak 7 és fél ezer lakást, vagyis feladatuk több mint 30 százalékát e módszerre kell felépíteniö,k. Az elmúlt években megkezdtük a tömbökből, panelekből és más előgyártott elemekből készített sze­relt házak építését. Ezek az építke­zés haladó módszerei. Előnyeik azonban csak akkor domborodnak ki, ha lerövidítjük az építéshez szükséges időt. A hagyományos építkezési mód­szernél is a folyamatos módszer al­kalmazása lényegesen csökkenti az építkezési időt. Habár a lakásépít­kezés az építészet előtt álló felada­tok egynegyedét képezi, ez mégis­csak egynegyed és ezért a folyama­tos módszer tapasztalatait alkal­mazni kell más. elsősorban ipari építkezéseken is, amelyeken néha még kedvezőbb feltételek is adód­nak erre. Az építészet iparosításának útját járva szükséges, hogy a tervező szervezetek minél több típustervet készítsenek és így segítsék az épí­tészeti termelés ütemének meg­gyorsítását. Az építészetben az ipar más ága­zataival szemben mások a munka feltételei is. Az emberek egyik építkezésről a másikra mennek dolgozni, sokan közülük ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, hosszú heteken és hónapokon ke­resztül otthonuktól távol dolgoz­nak. Ezért itt még nagyobb a je­lentősége az emberekről való állan­dó gondoskodásnak és a politikai tömegmunkának, mint más ipar­ágazatokban. Az~ emberekről való gondoskodás és a munka helyes megszervezése nem csekély mér­tékben hozzájárul ahhoz, hogy meg­oldjuk az építészetben a munka­erőhiány kérdését. Ugyanakkor a munka jó megszervezése lehetővé teszi az építészeti dolgozók kerese­tének növekedését és a munkacsa­patok állandósítását is. Ezekben a napokban az építésze­ti pártszervezetek újraszervezésére kerül sor. Ez lehetővé teszi nem­csak az építkezéseken dolgozó párt­tagok nyilvántartását, hanem aktív ténykedésüket is. Az építészetben fel kell eleveníteni a pártmunkát. A kommunistáknak az építészet iparosítása terén, személyes példát kell mutatniok, be kell bizonyíta­niok, hogy a feladatok teljesítésé­nek biztosítéka az új technika és az új technológiai és szervezési fo­lyamatok elsajátítása. HAZANK ELETÉBŐL Gazdag zárszámadás A tőrei szövetkezetben is meg­történt az év végi zárszámadás. A tagok 509 378 koronán osztoztak a ledolgozott munkaegységelmek megfelelően. Üjból bebizonyosodott az, hogy akik lelkiismeretesen dol­goznak a szövetkezetben, olyan ju­talmazásban részesülnek, amilyen­re az egyénileg gazdálkodó föld­művesek nem is gondolnak. Konc Károly például családjával együtt becsületesen bekapcsolódott a kö­zös munkába. Egész évre 34 429 korona volt a jövedelme. Ezen fe­lül 47 mázsa búzát és 20.29 mázsa árpát szállítottak az udvarába. To­rna Gyula a II. csoportban mint kocsis dolgozott. Egész évre 14 000 koronát, 18 mázsa búzát és 10 má­zsa árpát kapott. Lőrincz Lajos pedig, aki ugyan nem tagja a szövetkezetnek, de az iskolai szünidőt arra használta fel, hogy a takarmánybetakarításban segítsen, szintén szép jutalmat ka­pott. Lőrincz Lajos el is határoz­ta, hogy az iskola befejezése után ő is bekapcsolódik a szövetkezeti gazdálkodásba. Skacsany István, Tőre Fokozzák az exporttermelést A libereci Textilana vállalatban van az egyetlen kézi előnyomda köztársa­ságunkban. A Textilana üzem gyárt­mányai híresek az egész. világon. Min­den földrészbe szállítanak innen kézi­nyomtatású kendőket, sálakat, térítő­két és női ruhaanyagot, amelyek nem­csak kitűnő minőségükkel, hanem nagy választékukkal is kielégítik a külföldi vásárlókat. A múlt év folyamán több, mint száz fajta és mintájú anyag került kivitelre ebből a vállalatból. A minták tervezésénél figyelembe veszik a meg­rendelők igényeit. Arábia számára például keleti mintákat, Ausztria szá­mára pedig inkább egyszínű, apró vi­rágokkal díszített szöveteket gyárta­nak. Az élénkszínü kendők, sálak, terí­tők és ruhaanyagok a libereci Textila­na üzem jő hírnevét dicsérik a vilá­gon. Erről tanúskodik az áläandóan növekvő külföldi megrendelések szá­ma is. Egyiptomiak tanulnak Gottwaldoviian A gattwaldovi Svit cipőgyár növeli gyártmányainak jó hírnevét a világ­piacokon. A csehszlovák—egyiptomi tudományos-technikai együttműködési szerződés alapján Saleh Abd El Fattaha mérnök megismerkedik az órák terve­zésével a gottwaldovi üzemben. Az egyiptomi szakemberek itt tanulnak, hogy jól vezethessék az új egyiptomi üzemet, amelyet csehszlovák segítség­gel építenek hazájukban. A világ minden tájára Juiius (Hanza és Matej Jánošík, a kassai 2-es számú postahivatal dol­gozói osztályozzák a köztársaságunkon áthaladó postaszállítmányokat, ame­lyeket a világ minden tájára külde­nek. Ez a kassai postahivatal 13 kül­földi postahivatallal tart fenn köz­vetlen kapcsolatokat. Antonín Zápotoeký köztársasági elnök a prágai Várban fogadta Ivan Timo­fejevics Grisint, a Szovjetunió rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A szocialista faluért A MILLIOMOS SZÖVETKEZET Tizennégy korona részesedést kaptakZétényben munkaegységenként Mi minden történhet egy év alatt falun, arra legékesebb bizonyíték a királyhelmeci járásbeli zétényi szö­vetkezet sikere. Szemtanúja voltam a napokban, amikor egy évi munkáju­kat értékelték. Az a lelkes hangulat, amely az évzáró gyűlésen uralkodott, felejthetetlen emlékű lesz a zétényi szövetkezeti tagok életében. Mindeh­hez hozzájárult a munkaegységen­kénti 14 korona részesedés is. Míg 1954-ben csak két koronát tudtak kiosztani az előlegen kívül, addig 1955-re már 14 koronát adnak. Ezt annak köszönhetik, hogy a múlt évben új vezetőség került a szövet • kezet élére, mely mindenekelőtt a közös célért dolgozott. Javult a mun­kaszervezés s főként megválto­zott a tagok munkaviszonya, megszilárdult a munkafegyele­lem s minden tag egy ember­ként vette ki részét a munkából. Évi tervezett bevételük 1082 000 ko­rona volt — a valóságban ez az ösz­szeg 1 419 851 koronát tett ki. Kü­lönféle alapokra 123 000 koronát he­lyeztek el, mig szétosztásra 486 20ö korona jutott. Bukus Mihály családjá­val együtt egész éven át 1234 mun­kaegységet dolgozott le, amelyeké.-t a természetbenieken kívül 29 536 ko-. rónát kapott. Bukus Mihály havi ke-, resete pénzben 2468 korona volt. Bu­kus József 28 578, Költő László 26 503 koronát keresett. Ilyen ösz­szeget tizen sem kerestek meg, ami-, kor még urasági béresek voltak. A zétényi szövetkezet nem tarto­zik a nagyok közé, de a múlt évben 18 taggal bővült a taglétszám s meg­van minden reményük arra, hogy eb­ben az évben még többen kérik fel-, vételüket. A szép eredmények elérésében nagy érdeme volt Plutkó András könyve­lőnek is, aki úgy vigyázott minden koronára, mint a szemefényére. A tagság közül kitűnt még példás és odaadó munkájával Lázár Sándor, Molnár Imre, Kukó Jánosné, ilockó Gáborné, Rigó Ilona, Nagy Vilma és még sokan mások. Üj élet távlatai nyíltak meg a zé­tényi volt urasági béresek előtt. Zé­tény jellege is teljesen megválto­zott. Üj embereket nevelt a szocialista termelés, akik jókedvvel indulnak a második ötéves terv megkezdésére — szem előtt tartva az évzáró gyű­lés jelszavát: „A szocialista faluérti" K. J. !llli<l!I!ll!ll!!ini'lli!ll!l|]|!Illl' Export Kínába í:I; I I • I I I: I I 5 A kínai vasutak számára | A kyjovi csavarokat gyártó üzem I 130 vagonnyi éket és csavart szál­| lított a Kínai Népköztársaságba. Az | üzem gyártmányait a vasúti sínek | szerelésénél használják fel. m H A préselőrészleg dolgozói ver­il senyt folytatnak a legnagyobb tel­1 jesítmény és a legjobb minőség el­| éréséért. Tavaly szeptemberben ? egy műszak alatt még csak 2640 - darab éket gyártottak, ma már j= 3400, 3500 darab ék egy műszak - teljesítménye. A préselőrészleg dol­2 gozóinak eredményét akarják elér­jj ni az üzem többi dolgozói is. r A napokban a kyjovi üzem dol­- gozói gyűlést tartottak Csu Te == marsall csehszlovákiai látogatása i alkalmából. Hubert Nečesaný, a | vállalat igazgatója a gyűlés alkal­| mából többek között ezeket | mondotta: | „Nagyon jól tudjuk, milyen fon­= tos a Kínai Népköztársaság számá­1 ra a vasúti hálózat mielőbbi ki­Z szélesítése. Ezért az 50 vagonnyi | csavar gyártását, amelyek az első | negyedév tervét képezik, annyira meggyorsítjuk, Jiogy azok már március közepén úton legyenek Kína felé." Több ezer autót szállítanak a Kínai Népköztársaságba A Mníchovo Hradište-i LIAZ vál­lalat dolgozói már több éve szál­lítják a Škoda 706-típusú tehergép­kocsikat a Kínai Népköztársaságba. Ez év első negyedévében a teher­autók szá'lítási határidejét lerövidí­tik. Már január első felében a meg­rendelések nagyobb részét elszál­lították és tegnap, január 23-án további szállítmányt indítottak út­nak. A megrendelések hátralevő részét e hónap végéig befejezik. Az autógyár főmérnöke, Karel Muzikár kijelentette, hogy a limai Népköztársaságba eddig már több­ezer autót szállítottak és több kí­nai üzemből elismerő és köszönő­leveleket kaptak. „Ebben az évben is készek vagyunk teljesíteni a kí­nai elvtársak minden megrendelé­sét", — fejezte be szavait Karel Muzikár mérnök. >iuiiiiiunitf|M!iiainiiii!!i!»i!iMi:inii(i!iinimmu^

Next

/
Oldalképek
Tartalom