Új Szó, 1956. január (9. évfolyam, 1-31.szám)

1956-01-17 / 17. szám, kedd

yildg proletárjai egyesüljetek í MA A NÉPI KÍN

A KÉPVISELŐIT ÜDVÖZÖLJÜK HAZÁNKBAN UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK NAPILAPJA 1956. január 17. kedd 30 fillér IX. évfolyam, 17. szám Igaz barátunk a nagy kínai nép Hazánk sok ezer kilométerre ífekszik Ázsia nagy népétől, de a szocialista holnapba vetett megingathatatlan hit, a Szovietunió barátsága, a világbékéért érzett mély felelősség, a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok eltéphetetlen kötelékké feilődtek közöttünk. Megszerettük a szabadságszerető kínai népet, csodáliuk ősi kultúráját. megbecsüljük építő sikereit és örülünk bátor kiállásának, szenvedélyes törekvésének az emberiség iövőiéért. Ezért köszöntiük forró szeretettel hazánk földjén a legendás hírű rettenthetetlen katonát, Csu Te marsallt. a Kínai Népköztársaság alelnökét, Kína Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagját és a Központi Bizottság titkárát, Mao Ce-tung elvtárs közvetlen munkatársát. valamint Nie Zsun-csen es Liu Lan-tao elvtársakat, a párt és a népi állam kiváló személyiségeit. A Kínai Népköztársaság megalakulása óriási történelmi jelentőségű esemény. Nemcsak a hatszázmilliós kínai nép életében ielent úi korszakot, hanem az ázsiai és afrikai nemzeti felszabadító mozgalmak harcában is úi fejezet. A kínai nép győzelme megmutatta az elnyomott népeknek a felszabaduláshoz vezető utat. Míg az önállóságért. nemzeti függetlenségért küzdő népek példaképüket látják a kínai népben, addig a gyarmatosító nyugati hatalmak minden eszközzel arra törekszenek, hogy a népi Kína helyett a Taivan szigetén őrzött bábiukat, Csang Kaiseket dugiák be a nemzetközi fórumokra. De ez a spekuláció egyre lehetetlenebbé válik. Kína nagyhatalommá lett és a Szovjetunió mellett a legjelentősebb tényező a békéért folyó harcban. Kína kezdeményezte Ázsiában a békés egymás mellett élés öt alapelvét, amelyet a világ sok sok országa elfogadott. A világ népei egyre határozottabban követelik, hogy a népi Kína az ENSZ-ben elfoglalia az őt megillető helyet. És egyre több országgal fejleszti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait. A gazdasági téren is hatalmas sikereket ért el Kína Kommunista Pártia, a kínai nép. A győzelmes demokratikus forradalom után óriási lelkesedéssel látott a forradalom második szakaszához, a szocializmus alapiainak lerakásához. 1953-ban megkezdődött az el ső népgazdaság-feilesztési ötéves terv. Az ötéves terv soha el nem képzelt feladatokat ró a szorgalmas kínai népre. 1957-ig. az ötéves terv végéig. 694 országos jelentőségű ipari létesítmény épül. Öt év alatt az ipari termelést 98,3 százalékkal kell emelni. .Ezen belül a modern ipar termelését 104.1 százalékkal, a termelőeszközök gyártását pedig 126.5 százalékkal. Nem állnak kisebb faladatok .a mezőgazdaság előtt sem. 1955. december 27-én cikkgyűjteményének előszavában ezt írta Mao Ce-tung elvtárs: ..1956. december végén Kína 110 millió parasztgazdaságának több mint 60 százaléka, azaz több mint hetven millió parasztgazdaság hallgatta meg Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának felhívását és csatlakozott a fél-szocialista mezőgazdasági szövetkezetekhez... Már 1956-ban gyakorlatilag befejezhető a fél-szocialista mezőgazdasági szövetkezeti átalakulás. További 3—4 év alatt, azaz 1959ben. vagy 1960-ban nagviából befeiezhető az átállás a fél-szocialista szövetkezeti formáról a telies szocialista iellegű formára." A kultúra, a művelődés és a tudományos kutatás terén is soha nem látott feladatokat old meg Kína. Az ötéves terv ideién a Tudományos Akadémia mellett 23 úi tudományos központot létesítenek. 543 000-re emelkedik a főiskolai hallgatók száma és a középfokú ipari iskolák tanulóinak száma meghaladia az egy milliót. Hazánk élénk gazdasági kapcsolatot tart fenn Kínával. Gépiparunk készítményei, kiváló mérnökeink. technikusaink, munkásaink és tudósaink Kínában ielentősen hozzáiárulnak az ipar és a mezőgazdaság feilesztéséhez. Mi viszont Kínából sok értékes árut kapunk. Kulturális kapcsolataink is egyre szélesednek. Kínai művészek. együttesek gyakran látogatnak el hozzánk és a mi íróink, művészeink is gvakran Kína vendégei. Érezzék iól magukat nálunk drága kínai barátaink, ismerjék meg egyre szépülő hazánkat és vigyék el népünk forró szeretetét és elvtársi biztatását a boldog holnapot építő hős kínai népnek. Csu Te marsall! a Kínai Népköztársaság alelnöke a Csehszlovák Köztársaságba érkezik Prága, (ČTK). •—. Amint már jelentettük, 9 napokban Csu Te marsall, a Kínai Népköztársaság alelnöke hivatalos látogatásra Csehszlovákiába érkezik. A kínai nép függetlenségi és szabadságharcának dicső hősét, Csu Te marsallt Nie Zsun-csen marsall, a Kínai Népköztársaság Állami Honvédelmi Bizottságának alelnöke és Liu Lan-tao az országos népi gyűlés állandó bizottságának tagja kísérik. A hatalmas népi Kína képviselőit Csu Te marsall vezetésével Prága lakossága január 17én délután 16 órakqr üdvözli a Főpályaudvaron és Prága utcáin, amerre a küldöttség elhalad. Csu Te elvtárs hazánkban HATALMAS ÁZSIAI BARÁTUNK Az óriási kiterjedésű Kínának ma már ióformán nincs olyan vidéke, ahol ne építenének valamit. 1957-re. az els§ ötéves terv véaére Kína .ipari termelése meqkétszereződik. Néhány év alatt az elmaradt Kínából fejlett mari ország lesz. korszerű qépesített mezőqazdasáqqal. Olvasóinknak három sanghaji képet mutatunk be. Ebben a hatalmas kikötővárosban ezelőtt ideqen betolakodók voltak az urak. Ma a szocialista iparosítás eqvik központja. A város ipari termelése 1949-től 1954-io csaknem néqvszeresére nőtt. A sanghaji doloozók ma már 6000 kilowatt06 turbogenerátorokat is gyártanak (első kép). Az utolsó évben a villamoskészülékek gyára 3160 különféle készüléket qvártott. Ezek közül leofontosabbak a modern kapcsolótáblák (második kép) az épülő erőmüvek számára. Sanohaiban 387 bölcsőde és óvoda működik. Harmadik képünkön a qyapotmosó bölcsődéjét látiuk. történelemben egyedülálló hos6zü menetelést. Egy évig tartó több mint 14 ezer kálóméteres menet után hihetetlen kitartással számtalan katonai és politikai nehézséget leküzdve, eddig jár-i hatatlannak vélt hegységeken át. megfogyatkozva bár, de töretlen forradalmi szellemmel érkezik meg a vőr is hadseregi Északi-Szenszi tartományba, és egyesül a vörös hadsereg ottani egységeivel. Az imperialista Japán elleni háború nyolc esztendeje alatt (3937-= 1945) még nagyobb erővel bontakozott ki Csu Te elvtárs nagy szervező ereje és hadvezéri képessége. A japán imperialisták hódító támadása után átszervezték a vörös hadsereget. Az ügynevezett nyolcadik hadsereg főparancsnoka Csu Te lett és a japánok hátában felszabadított 19 tartományt. 1946-ban új szakasza kezdődött a kínai nép szabadságharcának. A népi hadsereg több éves kemény harcban kiűzte a kínai szárazföldről az amerikai imperialisták több milliárd dollár értékű hadianyagával felszerelt áruló csangkajsekistákat. Ennek a hadianyagnak többsége a kínai néphadsereg kezébe került. Ezekben a harcokban a párt Csu Te elvtársat állította a népi felszabadító hadsereg főparancsnoki posztjára. Csu Te elvtárs, a hős katona, népének hü fia elnyerte a legmagasabb kitüntetéseket és a Kínai Népköztársaság marsallja lett. Gyönyörű népi demokratikus Csehszlovák hazánkban őszinte szeretettel köszöntjük Csu Te elvtársat és a küldöttség tagjait. Érezzék magukat jól nálunk, úgy, mint hü, igaz barátoknál. Ma baráti látogatásra kínai kormányküldöttség érkezik hazánkba. A kormányküldöttség vezetője* Csu Te elvtárs, a legendás hírű katona, a Kínai Népköztársaság alelnöke, Kína Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Csu Te neve elválasztha tatlanul összekapcsolódik a kínai nép szabadságharcával. 1886-ban született a keletkínai Szecsuan tartomány egyik falujában. Egy katonai egység parancsnokaként már 1911-ben a haladó erők oldalán vett részt a Mandzsudinasztia megbuktatásában. Külföldön Európában és Amerikában a katonai tudományokat és az idegen nyelveket tanulmányozta. Még külföldi tartózkodása idején, 1922-ben belépett a kommunista pártba. Hazatérve a forradalmi mozgalom hű harcosa lett. Vezetésével 1927-ben 30 ezer katona vett részt Nancsangban, a hősi augusztusi felkelésben. Később 1928. májusában Csu Te forradalmi egységei egyesültek Mao Cetung csapataival, így alakult meg a híres „negyedik vörös hadsereg". A csangkajsekista ellenforradalmi klikk 1930-tól bekerítő hadmüveleteket indított a vörös hadsereg ellen, amelynek főparancsnoka Csu Te lett. Csang Kaj-sek egyik offenzívát a másik utián indítja a vörös hadsereg ellen, hofly a szovjet területeken a feudális rendet visszaállítsa és a forradalmat vérbe fojtsa. Csu Te elvtárs azonban a kommunista párt stratégiai elgondolásait híven végrehajtja, a vörös hadsereg élén mesteri hadműveletekkel meghiúsítja a gyakran többszöri túlerejű ellenforradalmi bandák négy nagyszabású bekerítő kísérMAO CE-TUNG: A NAGY MENETELÉS A Nagy Menetelés egy vörös katonát se rémített, fel se vettük a tízezer folyót s ezernyi szirteket. Az ötheqyséq, akár a viharos tenger, tajtékozott, aztán a Vu Liang olyan volt már. mint apró kavicsok. A szakadékok perzselő homokja csak úgy éaetett, ! és jégben állt a függőhíd a vad Tatu folyó felett. I S a csúcsra érve győztesen és harsogón felnevetett ! a Min-hegvséo havas fensíkjain a Három Hadsereg. Suhannak fönn a felleqek és mint a hó, oly fagyosak, kedves hazai tái felé. délnek húznak a vadludak. Ha most el nem iutunk elvtársaim, egész a Nagy Falig, hát nem szeretjük méq elégqé Kína drága tájait. Uiiainkon számláljuk az ezer 'és tízezer li-ket, zászlílnk selvme bomlik és a nvuqati szélben libeg. , És elvisszük a köteleket, míq a oorban menetelünk, hogv a Zöld Sárkányt mindörökre megkötözhessük velük. Somlyó György fordítása. gépekkel támogatott egymilliós hadsereget felvonultatni. A forradalmi erók visszavonulásra kényszerülnek. Ekkor hajtja végre a vörös hadsereg Csu Te parancsnoksága alatt a világletét és súlyos veszteségeket okoz azoknak. Az 1934ben indított ötödik offenzívához azonban Csang Kaiseknek sikerült amerikai fegyverekkel bőségesen felszerelt és amerikai repülő-