Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-14 / 299. szám, szerda

Világ proletárjai egyesüljetek J I ; | M 1 V p J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. december 14. szerda 30 fillér VIII. évfolyam, 299. szám Használjuk ki a kisgépesí és minden lehetőségét A második ötéves terv kezdete előtí állunk, amely a népgazda­ság fokozottabb és tervszerűbb fejlődésének olyan időszaka lesz, amelyben legkifejezőbben érvé­nyesül az új technika. Az új tech­nika bevezetése terén fontos se­gítség a kisgépesítés. A pénzügy­minisztérium már 1954-ben irány­elveket adott ki a különféle ész­szerűsítő intézkedések pénzügyi támogatása egyszerű módiának engedélyezéséről, mégpedig az úgynevezett kisgépesítésre adott hitelek keretében. Ennek az intéz­kedésnek az volt a célja, hogy az ipari üzemeknek megkönnyítse a termelésben a technikai berende­zések tökéletesítését. De a hitel feltétele az volt, hogy a befekte­tett összeget egy éven belül abból a megtakarításból kell visszafizet­ni, amelyet a vállalatok a kisgé­pesítés megvalósításával érnek el. Ebből tehát világosan látható, hogy a kisgépesítés céljaira nyúj­tott hitel csak olyan' technikai in­tézkedések megvalósítását célozta, amelyek nagymértékben és arány­lag rövid idő alatt csökkentenék a termelési költségeket. Ezzel a nemzeti vállalatoknak, az ipari üzemeknek és a mezőgazdasági termelésnek na°y lehetőségük nvílt az ideiét múlt és nem gaz­daságos termelés kiküszöbölésére. De a legkorszerűbben berendezett üzemben is megvannak a kisgé­pesítésre nyújtott hitel kihasz­nálásának lehetőségei. Fordítsunk nagyobb figyelmet az újítók és feltalálók mozgalmá­ra és gondoskodjunk róla, hogy az újítási javaslatokat idejében elin­tézzék és megvalósítsák. Azok az értékek usvanis, amelyeket nép­gazdaságunk a benyújtott újítási javaslatok realizálásával nyert, több tízmillió koronát képvisel­nek, s ezzel vállalatainkban emel­kedett a termelés értéke és álta­lában népünk életszínvonala. De , gazdálkodásunk biztosan sokkal jövedelmezőbb lenne, ha megva­lósítottunk volna minden elfoga­dott újítási javaslatbt. Ezzel el is jutottunk a dolgok velejéhez, a legnagyobb hiányosság forrásához. Azokat az újítási javaslatokat, amelyek realizálása beruházási költségeket követel, nem lehetett azonnal megvalósítani, mivel a vállalatoknak nem volt lehetősé­gük és máig sincsen arra, hogy beruházási összeget tervezzenek előre nem látott célokra. És ezzel nagy értékek vesznek kárba, ezzel a vállalatok is megrövidülnek és az újítóknak is elment a kedvük a további munkától, mivel nem látták munkájuk azonnali ered­ményét. Főként e hibák kiküszö­bölését kellene szolgálnia a kis­gépesítésre nyújtott rövidlejáratú hitelnek. De mi a helyzet a hitel felhasználása terén? Az ipari vállalatokban nem használják fel kellő mértékben. Ennek oka a propaganda hiánya, másrészt a hitel felhasználásának korlátolt lehetőségei. Sem a fel­sőbb szervek, sem a vállalatok nem fejtenek ki kellő igyekezetet azon lehetőségek kiaknázására, amelyek a kisgépesítésre nyúitott rövidle­járatú hitelek felhasználásából ered­nek. De főként attól féltek, hogy a beruházás egy év alatt nem fizető­dik ki. Meg kell állapítanunk, hogy ez a félelem nem volt indokolt. Az újítók nagy lehetőségeket tár­tak fel a vállalatok előtt, de a fe­lelős dolgozók hibájából a kisgé­pesítésre adott hitelek formájában nyújtott segítség kihasználatlan maradt. Az új technika fogalma alatt nemcsak a hatalmas agre­sátokat értjük, amelyek már meg­vannak, vagy amelyeket nemso­kára üaembe helyeznek, hanem ide tartoznak az újítási javasla­tok ezrei is. amelyekből a nagy technikai berendezések mégcsak megszületnek és kifejlődnek. Ezért teljesen értelmetlen és nép­gazdaságunk számára kifejezetten káros lenne, ha a munkahelyeken az egyes újításokat lebecsülnénk és nem használnánk fel őket ak­kor, amikor államunk lehetőséget nyújt megvalósításukra a kisgé­pesítésre nyújtott hitelek segítsé­gévél. A kassai Keletszlovákiai Kon­zervgyár dolgozói másképp véle­kedtek erről a segítségről. Egyike ez azon kevés vállalatoknak, ame­lyek kihasználták a kisgépesítés­re nyújtott hitelt. És hogy ez ki­fizetődött, arról az eredmények beszélnek. Hat esetben kért hitelt a Keletszlovákiai Konzervgyár termelő részlegeinek racionalizá­lására. Az Állami Bankból össze­sen 88 500 koronát kölcsönöztek és ezt az összeget egy éven belül nemcsak visszafizették, hanem 41 140 koronát meg is takarítot­tak. Ez a jó gazdálkodás eredmé­nye. A kölcsön tehát megtakarí­tást eredményezett és főként el­érték azt, ami a legfontosabb, megkönnyítették a munkások munkáját, egészségesebbé és gyor­sabbá tették a termelést, úgyhogy dolgozó népünk jobb és több ter­méket kap. Ebből a példából ta­nulhatnának a többi nemzeti vál­lalatok is, amelyek ezt a nagy le­hetőséget eddig nem tudták ki­használni. Pártunk és kormányunk tekin­tetbe véve a felhozott hiányossá­gokat, szem előtt tartva népünk jólétét, utasítást adott a Csehszlo­vák Állami Banknak, hogy a hi­tel amortizációjának időszakát két-három évre hosszabbítsa meg. Ezzel az intézkedéssel, amely rö­vid időn belül megvalósul, lénye­gesen kibővül azon üzemek köre. amelyek felhasználiák azt a hi­telt és lényegesen megszaporodik átfon ésszerűsítő intézkedések szá­ma, amelyeket ezen eszközökből fedezni lehet. További lépés ez, amellyel a párt és a kormány irányt mutat iparunknak és me­zőgazdaságunknak, hogy orszá­gunkban a jólét fokozódjék. A nemzeti vállalatoknak az eddigi­nél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniok a technikai fejlődésre. Keresniök kell a technikailag leg­tökéletesebb munkafolyamatokat és törődniök kell a termékek anya­gi összetételének és minőségének állandó javításával Nem szabad csupán a saját kutatások eredmé­nyeire korlátozódniok- hanem rendszeresen és teljes mértékben ki kell használniok a szovjet ta­pasztalatokat és többet kell me­ríteniük a dolgozók újítási javas­lataiból. A minisztériumokon, a felsőbb szerveken, de főként a vállalatokon múlik, hogv a kis­gépesítésre adott hitelek formájá­ban nyújtott segítség nagy lehe­tőségeit helvesen ki tudiuk hasz­nálni. Érdemes kendert termelni A felsőszeli EFSZ elnöke derűs arccal távozik a helyi kendergyár­ból. Érdemes kendert termelni gondolja magában. A kender a múlt Svben is nagy összeget hozott a szövetkezeteseknek, de ebben az évben különösen jól fizetett Negy­vennégy hektárnyi területen 75 mázsa átlagos hektárhozamot értek el és így a tervet 15 mázsával szárnyalták túl hektáronként. Az egész vetésterületről 3301 mázsát adtak be, tehát 2113 mázsát terven felül. A beadott kenderért 219 345 koronát, a beadási terv túlteljesíté­séért jutalomként 56159 koronát s ezenkívül 10 806 korona értékű textilárura szóló utalványt kaptak. Összesen 287 887 koronát. Ebből az összegből a négy csoport között 44 000 korona pót jutalmat osztot­tak szét a ledolgozott munkaegy­ségek szerint. A szövetkezet cukorrépából is gazdag hektárhozamot ért el. Száz­ötven hektáron 339 mázsás átlagos hektárhozam volt. Az eredmények azért jók, mert a szövetkezetesek idejében kihordták az istállótrá­gyát és azt azonnal mélyszántással le is szántották. Eddig 670 hektá­ron végezték el a mélyszántást. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta Bátran nézünk a tél elébe A szapi szövetkezetben az őszi ve­tést az agrotechnikai intézkedések be­tartásával befejeztük. Az őszi mély­szántást ugyancsak december 5-ig százszázalékosan elvégeztük. Az évi beadásunkat szemesterményekbői százszázalékosan teljesítettük. Az évi termékek beadásának pedig december 19-ig eleget teszünk. Végül meg kell említenem, hogy a takarmány silózásáróí is idejében gon­doskodtunk. Horváth Gyula, Szap A csehszlovák-szovjet barátság -hónapja befejezésekor ünnepi estet rendez­tek. A bratislavai Banské projekty vállalatban rendezett ünnepségen részt­vett Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke is. Az er.ten fel­lépett a Szlovák Népművészeti Együttes kultúrbrigádja További építkezéseken vezették be az üzemen belüli önálló elszámolást A bratislavai magasépítészeti válla­lat. dolgozói több hónapos tapasztala­taik alapján egyre több építkezésen vezetik be az üzemen belüli önálló el­számolás módszerét. A bratislavai Má­jus 1 csoport után ez év folyamán to­vábbi 14 építkezésen vezették be e módszert. Az üzemen belüli önálló elszámolás terén a legjobb eredmé­nyeket a bratislavai 711-es és a tren­číni 714-es építővállalat érte el. Az egyes csoportok azért érnek el jó eredményeket, mert magasabb szín­vonalra emelték a munkaszervezést és a veszteségi időket már majdnem mindenütt kiküszöbölték. A csoportok tagjai naponta ellenőrzik a dekád-ter» napi teljesítését. Fokozott figyelme" fordítanak a nyersanyaggal való gaz­daságosságára. főleg annak átvételénéi. Az építkezés dolgozói érdekelve van­nak az építkezés határidejének lerövi­dítésében és az anyagtakarékosságban. Az üzemen belüli önálló elszámolá* szervezésére létesített bizottságok s zo- v rosan együttműködnek a pártszerveze­tekkel és üzemi tanácsokkal, hogy minél szélesebb alapokra helyezhessék e gazdasági módszert. Az elkövetkezi évben további 16 építkezés 390 lakás? egysége építésénél vezetik be az üze­men belüli önálló elszámolást. I. P. Boriszkin módszerével Leonid Boriszkin szov­jet újító módszerével dolgoznak az ostrava­karvini szénkörzet sok elővájatán. Ostravában, Orlován és Karvinán tíz gyorsfejtő brigád dolgozik e módszer szerint és két­három folyosót hajt ki egyszerre, amivel a régi módszerrel szemben 400 százalékkal magasabb teljesítményt érnek el. A Július Fučík Nagy-bánya egyik kollek­tívája, amelyet Karol Fukal vezet, de­cember első dekádjában két elővája­ton D 12-es profilban több mint 70 méter előrehaladást ért el, ami három­szor annyi, mint a régi módszerrel. A gyorsfejtők arra igyekeznek, hogy pontosan betartsák a harmonogramot és az időtervet. Fukal csoportja mind­két elővájaton teljes gépesítést alkál­l maz. Minden gépet kifogás­talanul megjavítanak A Bárcal Gép- és Traktorállomái dolgozói már hiost nagy figyelmet szentelnek a jövő évi tavaszi munkák előkészítésére. A téli hónapokat a gé­pek alapos megjavítására fordítják. Amint Klimek Sándor elvtárs mondja, azt akarják, hogy a gépek a jövő év­ben jobb állapotban legyenek, mint az idén voltak. Az eddigi tapasztalatok rávezették őket arra, hogy nemcsak a munkaképtelen gépeket javítsák meg, de alaposan átvizsgálják a gépek al­katrészeit. Hogy ezt a feladatot sike­resen megvalósíthassák, elhatározták, hogy a javítási munkálatokat két hú­szakban fogják végezni és mindenki az elvégzett munkája után kapja fi­zetését. Jelszavuk: „Minden gépet munkaképessé és megbízható teljesít­ményűvé teszünk a jövő tavaszig!* Mató Pál, Felsőcsáj A VIRTI EFSZ A ZÁRSZÁMADÁS ELŐTT Ködös hűvös öszi reggel érkez­tem Virtre, az ógyallai járás egyik kis falujába. A falu lakosainak több mint a fele szövetkezeti tag, s elmondhat­juk róluk, hogy jó munkát végeznek. De beszéljenek dicséret helyett a szá­mok, az eredményeik! Az EFSZ-nek aránylag nagy kiter­jedésű kertészete van, amely jelentős jövedelmet biztosít. Megtudom azt is, hogy a kalarábéért például 110 ezer, fűszerpaprikáért 60 ezer, zöldpapriká­ért 150 ezer koronát kaptak, uborká­ért pedig 29 ezret. — Jó eredményt értünk el a kuko­ricatermesztésben is — meséli Szta­rovics József, a szövetkezet kertésze. — Összesen huszonnyolc hektárt ve­tettünk et, felét négyzetes-fészkes módon. A kukoricaföldet kiosztottuk a tagok között, egy-egy részt minden család maga müveit meg. Eleinte so­kon azt mondták, minek négyzetesen vetni, nem terem úgysem több! A sze­désnél aztán megmutatkozott az ered­mény: a négyzetes-fészkes módon be­vetett kukoricaföldön 50 mázsa ter­mett hektáronként. Jóval több, mint a többi területen. A szövetkezet elnökét, Molnár Andrást az iroda előtt találom. A ha­tárba indul. Elkísérem, útközben be­szélgetünk. Az állatállomány iránt ér­deklődöm. Ki ess a szövetkeze 1*, hiszen ki­csi a falu is — mondja — mindössze 280 hektár földünk van. Elmondja aztán, hogy a szövetkezet 67 szarvas­marhával rendelkezik, ebből 30 a fe­A*> A nnrjf fitlnrtns tei^n-mm Sztarovics József, a szövetkezet kiváló kertésze 7—8 liter egy tehéntől. Most épül az új istálló, s ha elkészül, növekedni fog a tejhozam is, mert az új istállóban már haladó módszerek alapján fogják gqndozni az állatokat — így ígérik az állatgondozók és a fejők. A sertéseket Molnár Lajos, Trencsík Imre és felesége gondozzák. Trencsík Imre az iparból jött át a szövetkezet­be. Nem bánta meg. Feleségévél együtt 1700 korona a keresete havonta. Zár­számadáskor kétten 14 ezer koronát kapnak a természetbenieken kívül Fwrit h'?nmi a aufirban nem kprovr' meg, s ahogy mondja, sokkal nyugod­tabban érzi magát itthon, megszerette a szövetkezetet. A szövetkezet jól felkészült a télre. Annyi takarmányt silóztak le, hogy egy szarvasmarhára 35 mázsa takar­mány jut. — Ki a legjobb dolgozó? — kérde­zem a szövetkezet' elnökétől. M o nar eívtárs megvakarja a fejét, mosolyog. — Erre bizony nehéz válaszolni — mondja — valamennyien jól dolgoz­nak. A legjobb munkát a nők végzik. A mi szövetkezetünket el le' etne ne­vezni a nők szövetkezetének — foly­tatja derűsen. — Sokszor többet dol­goznak, mint a férfiak. Igaz, hogy jól Is keresnek. Nem maradnak le a férfiak sem. Jó munkát végeznek a kocsisok, kerté­szek és a tľč'jiok. Nagyon szorgal­mas és jól keres ifj. Hajós János is. A virtl EFSZ az ógyallai járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. E megtisztelő helyet jó munkájával érdemelte ki. Az elért eredményeket még fokozni lehet s van tennivaló a szövetkezetben az új haladó munka­módszerek bevezetése, a termelés nö­velése, a munkaszervezés megjavítása tarén. Most a helyi pártszervezetnek, az EFSZ vezetőségének az^ feladatuk, hogy tovább fokozzák a munkalendü­letet, s hogy az eddigi jó tapasztala­tik szem előtt tartásával még főbb '"•'"'•vények elérésére törekedjenek Heg-dús Jó-cof

Next

/
Oldalképek
Tartalom