Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-11 / 297. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. december 11. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 297. szám A mai számban: A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai értekezlete (5- old.) ünnepi est Moszkvában a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában (5- ol

d ) Példaképünk a kommunizmust építő Szovjetunió (6. old.) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus csov Kasmírban (7. old.) Jégkorong „B" csapatunk újabb győzelme (8. old.) Rádióműsor (

8 ol

d ) AZ ÖRÖK BARÁTSÁG JEGYÉBEN Irta: -énes Ferenc, a SZIOVUÍ. Nemzeti Tanács alelnöke Felejthetetlenül nagy jelentőségű nap Csehszlovákia népeinek tör éneiében 1943. december 12-e. Az a nap, amikor a hitleri fasizmus ellen vívott élethalálharc közepette Csehszlovákia és a Szovjetunió a barátság, a kölcsönös segélynyújtás és a háború utáni együttműködés szerződésének megkötésével örök időkre szóló barátságukat és szövetségüket rögzítették le s amelyet a német fasiszta megszállók elleni közös harcban vérrel pecsételtek meg. |gy vált ez az okmány köztársaságunk nemzeti és állami függetlensége alapvető fundamentumává, amelyre a legnagyobb biztonsággal építjük népi demokratikus államunkat, dolgozó népünk szabad és boldog életét, szocialista jövőjét. Ezért emlékezünk meg évről évre e na Ty jelentőségű napról. mint nemzeteink történetének egyik legnagyobb napiáról, amely mindenkor határkő marad államunk és népeink történetében. A le'-forróbb szeretet és a legmélyebb hála érzésével tekintünk az évforduló napián a Szovietunió felé. amelv a nemzeti elnyomás legnehezebb és legsötétebb napjaiban nvú-'totta felénk segítő jobbját és a megkötött szerződéssel iövő é'e'ünk úi, ráfogó távlatát tárta elénk amelv rövid tizeiké* év r'án ma már reális valósággá vál'k. Az évforduló napján a nemzeti önérzet és büszkeséP tudatával te

l"V hazánk néne a kommunista •pár'ra, amely több mint két évtizeden át harcolt a Szovietunió néne: vei való baráti és szövetségi eszme megvalósításáért, s áldozatos harcát véfül is siker koronázta. Csehszlovákia Kommunista Pártjának harca ragyogó példáia annak a harcnak, amelyet a kommunisták az egész világon vezetnek népük szabadságáért, boldogságáért és hazáiuk felvirágoztatásáért. A marxizmus-leninizmus az az iránytű, amely irányt mutat a pártnak. Ennek az iránytűnek a segítségével iutott el köztársaságunk dicső pártunk vezetésével a Szovietunióval való örök barátság és szövetség biztos révébe. Ez a szerződés az államok közötti szerződés egészen úi formáját tárta fel, amilyenre a történelemben még nem volt példa és amilyen a kapitalista világban el sem képzelhető. A Szovjetuniónak a többi népekhez és országokhoz való viszonyát mutatja a lenini alapelvek alapján. tiszteletben tartva minden — nagy és kis — állam fü?getlenségét és szabadságát a telies egyeniogúság szellemében. A lenini-sztálini békepolitika szelleme, a békés együttélés és az egymás belügyeibe való be nem avatkozás szelleme hatia át, ellentétben a kapitalista államoknak egymással kötött szerződéseikkel, amelyek a nagyobb és erősebb kapitalista államok diktátumán alapulnak a kisebb és gyengébb államokkal szemben. Ezek 5 háború csíráit rejtegetik magukban. míg a Szovjetunió és a szocialista tábor szerződései a kölcsönös megértés, egymás jogainak tisz eletben tartásával, a békés együttműködés és egymás melletti élés baráti légkörét teremtik meg. Tizenkét év távlatából és kiváltképp a mai nemzetközi esem*~>vek hatása alatt az 1943. december 12-i moszkvai szerződés ielentősége még nagyobb mértékben mutatkozik meg. A szerződés évfordulójának minden évben a csehszlovák-szovjet barátság hónapja keretében való megünneplésével iuttatiuk legméltóbban kifeiezésre felmérhetetlenül mély szeretetünket a Szovietunió és népei iránt. A csehszlovák szoviet barátsá" hónapia hazáikban a legjelentősebb társadalmi és politikai megnyilvánulás, amelybe hazánk összes dolgozói, úgy a városok munkásai és értelmisége, mint a falvak parasztsága a legszélesebb mértékben bekapcsolódik. Ez évben, felszabadulásunk iubileumi évében hatalmas méreteket öltöttek az ünnepi megnyilvánulások, kifejezve azt az igaz szívből iövő forro szeretetet, amelyet dolgozó né nünk felszabadítónk és szövetségesünk. a Szovietunió iránt táplál. Az évforduló navjával zárjuk le a tradíciós barátsági hónapot, mérlegelve annak eredményeit. A megelégedés és öröm jóleső érzésével állapíthatjuk meg. hogy az ez évi, a iubileumi barátsági hónap meghozta a várt eredményeket. Üiabb ezrek lettek tagjai a CSSZBSZ szervezeteinek, sok ezer dolgozónk tanulja felszabadítónk nyelvét a népi orosz nyelvtanfolyamok keretében, üzemeink munkásai és falvaink parasztiai ielentős szocialista kötelezettségválla'ásokat tesznek a csehszlovákszovjet barátság elmélyítésének tiszteletére és újabb ezrek lettek olvasói a szovjet lapoknak és könyveknek, hogy eredeti forrásból merítsenek a gazdag szoviet tapasztalatokból. A mostanában leiátszódó nemzetközi események — amelyekben döntő szerep iut a Szovietuniónak, különösen a négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi tanácskozása és a szoviet államférfiaknak, Bulganyin és Hruscsov elvtársak indiai és burmai látogatásával kapcsolatos nagyarányú érdeklődés — még jelentősebbé és élénkebbé tet'ték a barátsági hónapot és hozzájárultak a siker növeléséhez. A szovjet vezető államférfiak nyilatkozatai rendkívül mély hatást és a legnagyobb szimpátiát váltották ki. Nemcsak azok a milliók, akik közvetlenül hallották nyilatkozataikat és beszédeiket, hanem azok is, akik csak a sajtó és a rádió útján értesültek e beszédek tartalmáról, meggyőződhettek róla, hogy azok őszinte és valóban a békét és a békés együttélést akaró nép képviselőinek tiszta szívből jövő nyilatkozatai, de amelyek egyúttal határozott és férfias felhívást is ielentenek a béke megóvására. A barátság hónapja további, még nagyobb lendületet adott a Szovietunióval való barátság elmélyítéséhez és a Szovietunió által vezetett, a maga nemében igazán példátlanul álló békeharc még következetesebb tudatosításához. Még iobban elmélyíti azt a tudatot, hogy a Szovietunió a béketábor milliós tömegeinek élén, a népi Kínával és a szocialista tábor többi országaival egyetemben győzelemre viszi a béke zászlaját. Szálljunk harcba az 1956- év, a második Stévas terv első éve minden feladatának tejesítéséért Értekezlet a nemzetgazdaság 1956. évi fejlesztésének állami tervéről Pénteken decťmber 9-én Prágában I a minisztériumok és a központi hivataértekezletet tartottak a nemzetgazdaság 1956. évi fejlesztésének allami tervéről; az értekezletet a köztársaság kormánya hívta egybe Részt vettek rajta a kormány tagjai, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tltkarai, a Megbízottak Testületének tagjai, a miniszterhelyettesek, lok vezető dolgozói. Továbbá jelen voltak a CSKP KB vezető dolgozói, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség képviselői. Az értekezletet A. Čepička, a miniszterelnök első helyettese nyitotta meg A nemzetgazdaság 1956. évi fejlesztésének állatni tervéről V . Široký miniszterelnök számolt be. Az ezt követő vitában az értekezlet részvevői a jövő évi állami terv feladataival és azokkal az intézkedésekkel foglalkoztak, amelyeket a terv sikeres teljesítése érdekében az egyes gazdasági ágazatokban végrehajtunk. V. Š roký miniszterelnök beszámolóid Elvtársak! Szerdán, december 7-én részletes közlemény jelent meg a kormány ü'éséről, amely megtárgyalta és jóváhagyta a nemzetgazdaság 1956. évi fejlesztésének állami tervét. Ez a terv feltünteti azokat a feladatokat, amelyeket az egyes ágazatokban teljesítenünk kell, hogy elérjük az ország termelőerőinek további fejlődését és lakosság életszínvonalának emelkedését. A vezető dolgozók mai értekezlete azért valósult meg, hogy az önök figyelmét azokra a fő kérdésekre iráI. nyítsa, amelyeket a jövő évben meg kell oldanunk a nemzetgazdaság általános, gyors fellendülése érdekében, hogy megmutassuk, milyen úton-módon és milyen eszközökkel kell biztosítani az 1956. évi kétségtelenül mozgósító hatású terv feladatainak teljesítését. A nemzetgazdaság fejlesztésének helyzete az 1955. év végén Ha meg akarjuk érteni feladatainkat, akkor elsősorban ismernünk kell a nemzetgazdaság fejlesztésének jelenlegi állapotát, mivel ez és a nemzetgazdaság 1960-ig való fejlesztése távlati tervének előzetes javaslatával együtt a következő év állami tervének kiindulópontja. Ismernünk kell azokat az eredményeket, amelyeket elértünk és épp ilyen jól kell ismernünk irányainkat és gyengéinket is. A hiányokat és a gyenge pontokat azért kell tüzetesen megismernünk, hogy közös igyekezettel a lehető leggyorsabban e távolítsuk őket a nemzetgazdaság arányos fejlesztése útjából. Ami a sikereinket illeti, ezek megerősítik saját képességeinkbe vetett bizalmunkat, feltárják előttünk a nemzetgazdaság fejlesztésének óriási tartalékait, amelyek gazdasági rendszerünkben rejlenek, meggyőznek minket arról, hogy a gyönge pontokat, a hiányosságokat gyorsan ki lehet küszöbölni. Az idei gazdasági fejlődés legértékesebb és egyben legtanulságosabb pozitív eredménye az ipari termelés fejlődése általános ütemének további gyorsulása. Míg 1954-ben az ipari termelés terjedelme csak 4,4 százalékkal növekedett, ez évben ez az emelkedés hozzávetőlegesen 10 százalékot fog kitenni. Emellett az ipari termelés abszolút gyarapodása ez évben nagyobb lesz, mint az első ötéves terv éveiben. Az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulása az 1955. évben e'sősorban azt bizonyítja, hogy minden lehetőségünk és tartalékunk . megvan ahhoz, hogy a nemzetgazdaság fejlődési üteme gyors legyen. Ez összhangban áll gazdaságunk szocialista jellegével, szükségleteivel és fejlesztése végső céljával. Az ipari termelés növekedési ütemének gyorsulása azt jelenti, hogy jobban kielégíthetjük a nemzetgazdaság további fejlesztésének szükségleteit és a társadalom szükségleteit, megszilárdíthatjuk az ország védelmi képességét, növelhetjük a dolgozók anyagi és kulturális színvonalát. Mindez rendkívül fontos országunkban a szocializmus további megerősítése, a szocialista felépítés sikeres befejezése szempontjából. A gazdasági fejlődés gyors üteme ugyanakkor igen szemléltetően bizonyítja gazdasági rendszerünk túlsúlyát a kapitalista rendszer feiett. Azt bizonyítja, hogy a kapitalista államokkal való békés egymás mellett élésünk és versengésünk lenini koncepciója a szocializmus végső győzelmének reál s forradalmi távlatát nyújt;a, teljesen reális feltételeket teremt meg arra Mnv megelőzzük a leofei'ettebr tőké? országok gazdasági és műszaki színvonalát. Az idei terv teljesítésének eredményei is a szocialista építés egyik további fontos elvére tanítanak minket. Amint tudják, nálunk is nem keveset vitatkoztak arról, hogy milyen módon lehet kiküszöbölni a nemzetgazdaságban az aránytalanságokat. Egyes gazdasági dolgozók azt bizonygatták, hogy a nemzetgazdaság ágazatainak fejlődésében lévő aránytalanságok kiküszöbölése, amihez a párt Központi Bizottságának 1953 szeptemberi ülése és a kormánynyilatkozat után kezdtünk hozzá, csak annak árán érhető el, hogy általában csökkenni fog a nemzetgazdasági fejlődés . üteme. Ezzel szemben a párt a termelés folytonos növekedésének követelményéből kiindulva, ami a szocialista építés feltétele, mindig azt hangsúlyozta, hogy a nemzetgazdaság fejlődésében az aránytalanságokat menetközben kell eltávolítani. Ma, az 1955. év végén látjuk, hogy ez az irányelv teljesen helyes volt. Beigazolódott az, hogy az aránytalanságok kiküszöbölése a fejlődési ütemet gyorsító tényező. És ez másképp nem is lehet. A népgazdaság fejlődése csak akkor lehet tartósan gyorsütemű, ha arányos. Az idei év jelentős eredményei közé tartozik az a tény, hogy az ipari termelés fejlődésének említett gyorsabb ütemét gyakorlatilag 80 százalékban a munkatermelékenység növelésével értük el. Hiszen ez évben a munkatermelékenység növekedése kb. 8 százalékot fog kitenni, míg 1954-ben csak valamivel több, mint 2 százalékos emelkedést mutatott fel. A munkatermelékenység növekedésének jelentősen meggyorsult üteme lehetővé tette nemcsak a termelés növekvését, hanem az önköltség csökkentését is. Különösen azért, mivel az idei évben hosszú idő után újra kedvezően alakult a munkatermelékenység és a bérek közti arány. Pedig nem csekélyszámú olyan gazdasági dolgozónk van, akik pazarolják a társadaiom eszközeit, megengedik azt, hogy a tervtől eltérően gyorsabban emelkedjenek az átlagos keresetek és a béralapok. Ebben az évben az önköltség tervezett csökkentését elérjük, sőt lenetséges, hogy ezt a feladatot bizonyos mértékben túl is teljesítjük. Látjuk tehát, ebben az évben jelentős javulás állt be a nemzetgazdaság fejlesztése minőségi mutatószámainak kialakulásában. Emellett természetes, hogy ez irányban még távolról sem aknázunk kl minden lehetőséget. Bárki önök közül bizonyára igazolhatná azt az ágazatokból vett példák sorával amelyben dolgoz'k A nemzetgazdaság fejlesztése pozitív eredményeinek értékelésénél különleges figyelmet kell fordítanunk azokra az eredményekre, amelyeket a mezőgazdasági termelésben értünk el. Érdem szerint értékelnünk kell »J* a tényt, hogy az idén, hála a párt és a kormány megfeszített igyekezetének és a nemzeti bizottságok gazdasági, szervező funkciója bizonyos javulásának, a mezőgazdasági termelésben jobb eredményeket értünk el, mint tavaly. A hektárhozamok magasabbak és általában véve a tervezett színvonalat meghaladják. Növekedett az állatállomány, elsősorban a sertésállomány. Emelkedett az állatállomány hasznossága is. A mezőgazdasági termelés nyers értéke az idén 9,5 százalékkal magasabb, mint 1954-ben. Az elért eredményekből folyik, hogy ebben az évben a mezőgazdaság belterjessége általában elérte és túllépte a legmagasabb háború előtti színvonalat. Megállapíthatjuk tehát, hogy a CSKP X. kongresszusának a mezőgazdasági termelés legközelebbi két-három évben való lényeges fellendítésére vonatkozó irányelveit ebben az első évben általában véve sikeresen teljesítettük. • Ha megállapítjuk a mezőgazdasági termelésben idén elért pozitív eredményeket, ugyanakkor egyben a leghatározottabban őrizkednünk kel! attól, hogy túlbecsüljük őket. Végeredményben maguk a tények arra kényszerítenek minket, hogy az elért eredményeket higgadtan értékeljük. Elsősorban kétségtelen, hogy az idei eredményeket igen kedvezően befolyásolták a rendkívül jó időjárási viszonyok, amelyek a következő évben esetleg nem ismétlődnek meg. A mezőgazdaságban nem lehet következtetéseket vonni egy év eredménye alapján. A mezőgazdasági termelés növekvésére a mezőgazdasági termelőerők színvonala és azok tervszerű fejlesztése mellett nem csekély hatást gyakorolnak az éghajlati feltételek is. Ezért az eredményeket mindig hosszab időszak, néhány évig tartó idő alapján kell értékelni, amikor is a feltételek különbözősége kiegyenlítődik. Továbbá figyelembe kell vennünk azt, hogy 1954-ben a mezőgazdasági termelés eredményei átlagon alűüak voltak. Ha tehát velük hasonlítjuk össze az idei eredményeket, alacsony alapról indulunk kl és így az eredmény jobbnak tűnik. Ebben az évben mezőgazdaságunkat anyagi és műszaki szempontból sokkal jobban láttuk el, mint bármikor azelőtt. A szocialista ipar sok ezer űj íF )lvta.as a 2 oldaton >