Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-11 / 297. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. december 11. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 297. szám A mai számban: A Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség szlovákiai ér­tekezlete (5- old.) ünnepi est Moszkvában a csehszlovák-szovjet barátság hónapjában (5- ol d ) Példaképünk a kommunizmust építő Szovjetunió (6. old.) N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus csov Kasmírban (7. old.) Jégkorong „B" csapatunk újabb győzelme (8. old.) Rádióműsor ( 8 ol d ) AZ ÖRÖK BARÁTSÁG JEGYÉBEN Irta: -énes Ferenc, a SZIOVUÍ. Nemzeti Tanács alelnöke Felejthetetlenül nagy jelentősé­gű nap Csehszlovákia népeinek tör éneiében 1943. december 12-e. Az a nap, amikor a hitleri fasiz­mus ellen vívott élethalálharc kö­zepette Csehszlovákia és a Szov­jetunió a barátság, a kölcsönös segélynyújtás és a háború utáni együttműködés szerződésének megkötésével örök időkre szóló barátságukat és szövetségüket rögzítették le s amelyet a német fasiszta megszállók elleni közös harcban vérrel pecsételtek meg. |gy vált ez az okmány köztár­saságunk nemzeti és állami füg­getlensége alapvető fundamentu­mává, amelyre a legnagyobb biz­tonsággal építjük népi demokra­tikus államunkat, dolgozó népünk szabad és boldog életét, szocialista jövőjét. Ezért emlékezünk meg év­ről évre e na Ty jelentőségű nap­ról. mint nemzeteink történeté­nek egyik legnagyobb napiáról, amely mindenkor határkő marad államunk és népeink történetében. A le'-forróbb szeretet és a leg­mélyebb hála érzésével tekintünk az évforduló napián a Szovietunió felé. amelv a nemzeti elnyomás legnehezebb és legsötétebb napjai­ban nvú-'totta felénk segítő jobb­ját és a megkötött szerződéssel iö­vő é'e'ünk úi, ráfogó távlatát tárta elénk amelv rövid tizeiké* év r'án ma már reális valósággá vál'k. Az évforduló napján a nemzeti önérzet és büszkeséP tudatával te l"V hazánk néne a kommunista •pár'ra, amely több mint két év­tizeden át harcolt a Szovietunió néne: vei való baráti és szövetségi eszme megvalósításáért, s áldoza­tos harcát véfül is siker koronáz­ta. Csehszlovákia Kommunista Pártjának harca ragyogó példáia annak a harcnak, amelyet a kom­munisták az egész világon vezet­nek népük szabadságáért, bol­dogságáért és hazáiuk felvirágoz­tatásáért. A marxizmus-leniniz­mus az az iránytű, amely irányt mutat a pártnak. Ennek az irány­tűnek a segítségével iutott el köz­társaságunk dicső pártunk veze­tésével a Szovietunióval való örök barátság és szövetség biztos ré­vébe. Ez a szerződés az államok kö­zötti szerződés egészen úi formá­ját tárta fel, amilyenre a törté­nelemben még nem volt példa és amilyen a kapitalista világban el sem képzelhető. A Szovjetuniónak a többi népekhez és országokhoz való viszonyát mutatja a lenini alapelvek alapján. tiszteletben tartva minden — nagy és kis — állam fü?getlenségét és szabad­ságát a telies egyeniogúság szel­lemében. A lenini-sztálini béke­politika szelleme, a békés együtt­élés és az egymás belügyeibe va­ló be nem avatkozás szelleme hat­ia át, ellentétben a kapitalista ál­lamoknak egymással kötött szer­ződéseikkel, amelyek a nagyobb és erősebb kapitalista államok diktátumán alapulnak a kisebb és gyengébb államokkal szemben. Ezek 5 háború csíráit rejtegetik maguk­ban. míg a Szovjetunió és a szo­cialista tábor szerződései a köl­csönös megértés, egymás jogainak tisz eletben tartásával, a békés együttműködés és egymás mellet­ti élés baráti légkörét teremtik meg. Tizenkét év távlatából és ki­váltképp a mai nemzetközi ese­m*~>vek hatása alatt az 1943. de­cember 12-i moszkvai szerződés ielentősége még nagyobb mérték­ben mutatkozik meg. A szerződés évfordulójának min­den évben a csehszlovák-szovjet barátság hónapja keretében való megünneplésével iuttatiuk leg­méltóbban kifeiezésre felmérhe­tetlenül mély szeretetünket a Szovietunió és népei iránt. A csehszlovák szoviet barátsá" hó­napia hazáikban a legjelentősebb társadalmi és politikai megnyil­vánulás, amelybe hazánk összes dolgozói, úgy a városok munkásai és értelmisége, mint a falvak pa­rasztsága a legszélesebb mérték­ben bekapcsolódik. Ez évben, fel­szabadulásunk iubileumi évében hatalmas méreteket öltöttek az ünnepi megnyilvánulások, kife­jezve azt az igaz szívből iövő for­ro szeretetet, amelyet dolgozó né nünk felszabadítónk és szövetsé­gesünk. a Szovietunió iránt táp­lál. Az évforduló navjával zárjuk le a tradíciós barátsági hónapot, mér­legelve annak eredményeit. A megelégedés és öröm jóleső érzé­sével állapíthatjuk meg. hogy az ez évi, a iubileumi barátsági hó­nap meghozta a várt eredménye­ket. Üiabb ezrek lettek tagjai a CSSZBSZ szervezeteinek, sok ezer dolgozónk tanulja felszabadítónk nyelvét a népi orosz nyelvtanfo­lyamok keretében, üzemeink mun­kásai és falvaink parasztiai ielen­tős szocialista kötelezettségválla­'ásokat tesznek a csehszlovák­szovjet barátság elmélyítésének tiszteletére és újabb ezrek lettek olvasói a szovjet lapoknak és könyveknek, hogy eredeti forrás­ból merítsenek a gazdag szoviet tapasztalatokból. A mostanában leiátszódó nem­zetközi események — amelyekben döntő szerep iut a Szovietunió­nak, különösen a négy nagyhata­lom külügyminisztereinek genfi tanácskozása és a szoviet állam­férfiaknak, Bulganyin és Hrus­csov elvtársak indiai és burmai látogatásával kapcsolatos nagy­arányú érdeklődés — még jelen­tősebbé és élénkebbé tet'ték a ba­rátsági hónapot és hozzájárultak a siker növeléséhez. A szovjet ve­zető államférfiak nyilatkozatai rendkívül mély hatást és a legna­gyobb szimpátiát váltották ki. Nem­csak azok a milliók, akik közvet­lenül hallották nyilatkozataikat és beszédeiket, hanem azok is, akik csak a sajtó és a rádió útján ér­tesültek e beszédek tartalmáról, meggyőződhettek róla, hogy azok őszinte és valóban a békét és a békés együttélést akaró nép kép­viselőinek tiszta szívből jövő nyi­latkozatai, de amelyek egyúttal határozott és férfias felhívást is ielentenek a béke megóvására. A barátság hónapja további, még nagyobb lendületet adott a Szovietunióval való barátság el­mélyítéséhez és a Szovietunió ál­tal vezetett, a maga nemében iga­zán példátlanul álló békeharc még következetesebb tudatosításához. Még iobban elmélyíti azt a tuda­tot, hogy a Szovietunió a béke­tábor milliós tömegeinek élén, a népi Kínával és a szocialista tá­bor többi országaival egyetemben győzelemre viszi a béke zászla­ját. Szálljunk harcba az 1956- év, a második Stévas terv első éve minden feladatának tejesítéséért Értekezlet a nemzetgazdaság 1956. évi fejlesztésének állami tervéről Pénteken decťmber 9-én Prágában I a minisztériumok és a központi hivata­értekezletet tartottak a nemzetgazda­ság 1956. évi fejlesztésének allami tervéről; az értekezletet a köztársaság kormánya hívta egybe Részt vettek rajta a kormány tagjai, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának tltkarai, a Megbízottak Testü­letének tagjai, a miniszterhelyettesek, lok vezető dolgozói. Továbbá jelen voltak a CSKP KB vezető dolgozói, a Szakszervezetek Központi Tanácsa és a Csehszlovák Ifjúsági Szövetség kép­viselői. Az értekezletet A. Čepička, a minisz­terelnök első helyettese nyitotta meg A nemzetgazdaság 1956. évi fejlesz­tésének állatni tervéről V . Široký mi­niszterelnök számolt be. Az ezt követő vitában az értekezlet részvevői a jövő évi állami terv fel­adataival és azokkal az intézkedések­kel foglalkoztak, amelyeket a terv si­keres teljesítése érdekében az egyes gazdasági ágazatokban végrehajtunk. V. Š roký miniszterelnök beszámolóid Elvtársak! Szerdán, december 7-én részletes közlemény jelent meg a kormány ü'é­séről, amely megtárgyalta és jóvá­hagyta a nemzetgazdaság 1956. évi fejlesztésének állami tervét. Ez a terv feltünteti azokat a feladatokat, ame­lyeket az egyes ágazatokban teljesíte­nünk kell, hogy elérjük az ország ter­melőerőinek további fejlődését és lakosság életszínvonalának emelkedé­sét. A vezető dolgozók mai értekezlete azért valósult meg, hogy az önök fi­gyelmét azokra a fő kérdésekre irá­I. nyítsa, amelyeket a jövő évben meg kell oldanunk a nemzetgazdaság álta­lános, gyors fellendülése érdekében, hogy megmutassuk, milyen úton-mó­don és milyen eszközökkel kell bizto­sítani az 1956. évi kétségtelenül moz­gósító hatású terv feladatainak tel­jesítését. A nemzetgazdaság fejlesztésének helyzete az 1955. év végén Ha meg akarjuk érteni feladatainkat, akkor elsősorban ismernünk kell a nemzetgazdaság fejlesztésének jelenle­gi állapotát, mivel ez és a nemzet­gazdaság 1960-ig való fejlesztése táv­lati tervének előzetes javaslatával együtt a következő év állami tervének kiindulópontja. Ismernünk kell azokat az eredményeket, amelyeket elértünk és épp ilyen jól kell ismernünk irá­nyainkat és gyengéinket is. A hiányo­kat és a gyenge pontokat azért kell tüzetesen megismernünk, hogy közös igyekezettel a lehető leggyorsabban e ­távolítsuk őket a nemzetgazdaság ará­nyos fejlesztése útjából. Ami a sike­reinket illeti, ezek megerősítik saját képességeinkbe vetett bizalmunkat, feltárják előttünk a nemzetgazdaság fejlesztésének óriási tartalékait, ame­lyek gazdasági rendszerünkben rejle­nek, meggyőznek minket arról, hogy a gyönge pontokat, a hiányosságokat gyorsan ki lehet küszöbölni. Az idei gazdasági fejlődés legérté­kesebb és egyben legtanulságosabb po­zitív eredménye az ipari termelés fejlődése általános ütemének további gyorsulása. Míg 1954-ben az ipari ter­melés terjedelme csak 4,4 százalékkal növekedett, ez évben ez az emelkedés hozzávetőlegesen 10 százalékot fog kitenni. Emellett az ipari termelés ab­szolút gyarapodása ez évben nagyobb lesz, mint az első ötéves terv évei­ben. Az ipari termelés növekedési üte­mének gyorsulása az 1955. évben e'­sősorban azt bizonyítja, hogy minden lehetőségünk és tartalékunk . megvan ahhoz, hogy a nemzetgazdaság fejlő­dési üteme gyors legyen. Ez összhang­ban áll gazdaságunk szocialista jelle­gével, szükségleteivel és fejlesztése végső céljával. Az ipari termelés növe­kedési ütemének gyorsulása azt jelenti, hogy jobban kielégíthetjük a nemzet­gazdaság további fejlesztésének szük­ségleteit és a társadalom szükségle­teit, megszilárdíthatjuk az ország vé­delmi képességét, növelhetjük a dol­gozók anyagi és kulturális színvonalát. Mindez rendkívül fontos országunkban a szocializmus további megerősítése, a szocialista felépítés sikeres befejezése szempontjából. A gazdasági fejlődés gyors üteme ugyanakkor igen szemléltetően bizo­nyítja gazdasági rendszerünk túlsú­lyát a kapitalista rendszer feiett. Azt bizonyítja, hogy a kapitalista államok­kal való békés egymás mellett élésünk és versengésünk lenini koncepciója a szocializmus végső győzelmének reál s forradalmi távlatát nyújt;a, teljesen reális feltételeket teremt meg arra Mnv megelőzzük a leofei'ettebr tőké? országok gazdasági és műszaki szín­vonalát. Az idei terv teljesítésének eredmé­nyei is a szocialista építés egyik to­vábbi fontos elvére tanítanak minket. Amint tudják, nálunk is nem keveset vitatkoztak arról, hogy milyen módon lehet kiküszöbölni a nemzetgazdaság­ban az aránytalanságokat. Egyes gaz­dasági dolgozók azt bizonygatták, hogy a nemzetgazdaság ágazatainak fejlődé­sében lévő aránytalanságok kiküszö­bölése, amihez a párt Központi Bi­zottságának 1953 szeptemberi ülése és a kormánynyilatkozat után kezdtünk hozzá, csak annak árán érhető el, hogy általában csökkenni fog a nem­zetgazdasági fejlődés . üteme. Ezzel szemben a párt a termelés folytonos növekedésének követelményéből kiin­dulva, ami a szocialista építés feltétele, mindig azt hangsúlyozta, hogy a nem­zetgazdaság fejlődésében az arányta­lanságokat menetközben kell eltávolí­tani. Ma, az 1955. év végén látjuk, hogy ez az irányelv teljesen helyes volt. Beigazolódott az, hogy az arány­talanságok kiküszöbölése a fejlődési ütemet gyorsító tényező. És ez más­képp nem is lehet. A népgazdaság fejlődése csak akkor lehet tartósan gyorsütemű, ha arányos. Az idei év jelentős eredményei közé tartozik az a tény, hogy az ipari ter­melés fejlődésének említett gyorsabb ütemét gyakorlatilag 80 százalékban a munkatermelékenység növelésével ér­tük el. Hiszen ez évben a munkater­melékenység növekedése kb. 8 száza­lékot fog kitenni, míg 1954-ben csak valamivel több, mint 2 százalékos emelkedést mutatott fel. A munkater­melékenység növekedésének jelentősen meggyorsult üteme lehetővé tette nemcsak a termelés növekvését, hanem az önköltség csökkentését is. Különö­sen azért, mivel az idei évben hosszú idő után újra kedvezően alakult a munkatermelékenység és a bérek köz­ti arány. Pedig nem csekélyszámú olyan gazdasági dolgozónk van, akik pa­zarolják a társadaiom eszközeit, meg­engedik azt, hogy a tervtől eltérően gyorsabban emelkedjenek az átlagos keresetek és a béralapok. Ebben az évben az önköltség tervezett csökken­tését elérjük, sőt lenetséges, hogy ezt a feladatot bizonyos mértékben túl is teljesítjük. Látjuk tehát, ebben az évben jelen­tős javulás állt be a nemzetgazdaság fejlesztése minőségi mutatószámainak kialakulásában. Emellett természetes, hogy ez irányban még távolról sem ak­názunk kl minden lehetőséget. Bárki önök közül bizonyára igazolhatná azt az ágazatokból vett példák sorával amelyben dolgoz'k A nemzetgazdaság fejlesztése pozi­tív eredményeinek értékelésénél kü­lönleges figyelmet kell fordítanunk azokra az eredményekre, amelyeket a mezőgazdasági termelésben értünk el. Érdem szerint értékelnünk kell »J* a tényt, hogy az idén, hála a párt és a kormány megfeszített igyekezetének és a nemzeti bizottságok gazdasági, szervező funkciója bizonyos javulásá­nak, a mezőgazdasági termelésben jobb eredményeket értünk el, mint tavaly. A hektárhozamok magasabbak és általában véve a tervezett szín­vonalat meghaladják. Növekedett az állatállomány, elsősorban a sertésál­lomány. Emelkedett az állatállomány hasznossága is. A mezőgazdasági ter­melés nyers értéke az idén 9,5 szá­zalékkal magasabb, mint 1954-ben. Az elért eredményekből folyik, hogy eb­ben az évben a mezőgazdaság belter­jessége általában elérte és túllépte a legmagasabb háború előtti színvo­nalat. Megállapíthatjuk tehát, hogy a CSKP X. kongresszusának a mezőgaz­dasági termelés legközelebbi két-há­rom évben való lényeges fellendíté­sére vonatkozó irányelveit ebben az első évben általában véve sikeresen teljesítettük. • Ha megállapítjuk a mezőgazdasági termelésben idén elért pozitív ered­ményeket, ugyanakkor egyben a leg­határozottabban őrizkednünk kel! at­tól, hogy túlbecsüljük őket. Végered­ményben maguk a tények arra kény­szerítenek minket, hogy az elért ered­ményeket higgadtan értékeljük. Elsősorban kétségtelen, hogy az idei eredményeket igen kedvezően befo­lyásolták a rendkívül jó időjárási vi­szonyok, amelyek a következő évben esetleg nem ismétlődnek meg. A me­zőgazdaságban nem lehet következte­téseket vonni egy év eredménye alap­ján. A mezőgazdasági termelés nö­vekvésére a mezőgazdasági termelő­erők színvonala és azok tervszerű fejlesztése mellett nem csekély ha­tást gyakorolnak az éghajlati feltéte­lek is. Ezért az eredményeket min­dig hosszab időszak, néhány évig tar­tó idő alapján kell értékelni, amikor is a feltételek különbözősége kiegyen­lítődik. Továbbá figyelembe kell vennünk azt, hogy 1954-ben a mezőgazdasági termelés eredményei átlagon alűüak voltak. Ha tehát velük hasonlítjuk össze az idei eredményeket, alacsony alapról indulunk kl és így az ered­mény jobbnak tűnik. Ebben az évben mezőgazdaságunkat anyagi és műszaki szempontból sok­kal jobban láttuk el, mint bármikor azelőtt. A szocialista ipar sok ezer űj íF )lvta.as a 2 oldaton >

Next

/
Oldalképek
Tartalom