Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-10 / 296. szám, szombat

Világ proletárjai egyesüljetek J SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. december 10. szombat 30 fillér VIII. évfolyam, 296. szám A CSSZBSZ szlovákiai kongresszusára A szovjet nép több, mint hat­százezer, Szlovákiában szervezett barátjának képviseletében hét­százhúsz küldött és vendég ta­lálkozik ma a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség kétnapos szlo­vákiai kongresszusán. A résztve­vők meghallgatják és megtárgyal­ják a szövetség szlovákiai szerve­zeteiről szóló jelentést, értékelni fogiák az elért eredményeket és bírálólag rámutatnak az esetleges hibákra. A CSSZBSZ szlovákiai kong­resszusa újabb hozzájárulást je­lent a régi és szilárd alapokon fekvő csehszlovák-szovjet barátság további elmélyítéséhez. A szovjet nép országa iránti szeretet magiát még köztársaságunk keletkezése­kor széthintették Szlovákiában munkásosztályunk forradalmi erői és a csehszlovák vörös katonák, kiknek például szolgált az első szocialista forradnom. Az orosz­országi eseménvr'' élénk vissz­hangra találtak nálunk. Az ered­mény az volt. hogy Prešovon ki­kiáltották a Tanácsköztársaságot, melvet ugyan a burzsoázia rövid­del keletkezése után elfoitott. de nem tudta elnvomni nénünVben a szovjet példa követésére irányuló akaratot és a szovjet nép iránti szeretetet. Kommunista pártunk megalakulása óta ebben a szel­lemben nevelte és vezette Cseh­szlovákia dolgozóit. A burzsoáziá­nak ez nem volt az ínyére. A Darlamentben képviselői gúnvos kijelentéseket tettek, hogv a cseh­szlovák kommunista párt tagiai Moszkvába iárnak észért. Gott­wald elvtárs erre válaszkénnen kijelentette: mi a csehszlovák proletariátus nártia vapvunk és a mi, legfelsőbb forradalmi vezér­karunk valóban Moszkva. És mi elmeevüttk Moszkvába tanulni, tudiák mit? Mi elmegvünk Moszkvába, hogy megtanuliuk. hogvan tekerjük ki az önök nya­kát. És önök tudiák. hogy az orosz holsevisták ebben meste­rek!" A fasiszta megszállók megsem­misítéséért és a néphatalom meg­teremtéséért köztársaságunkban nagyon nagy áldozatokat hozott a Szovjetunió. A szlovákiai parti­zánharcokban, a Szlovák Nemzeti Felkelésben, a Szovjetunióban ala­kult első csehszlovák katonai egy­ségek harcában f r szerepet töltött be a szövi et hadsereg segítsége. A hazánk felszabadításáért folyó közös harcokban vérrel pecséte­lődött meg a csehszlovák-szovjet barátság. A testvéri szovjet nép a háború után is mind tapasztala­taival, mind gazdaságilag segített bennünket, hogy nekiláthassunk a szocialista társadalmi rend épí­téséhez. Ma, mikor már szabadon vall­hatjuk szeretetünket a szovjet nép iránt, a Csehszlovák-Szovjet Ba­ráti Szövetségben, egyik legna­gyobb tömegszervezetünkben tö­mörülnek mindazok, akik nem­csak szívükben táplálják a Szov­jetunió iránti hálái ukat. A szer­vezet tagjainak száma köztársasá­gunkban még messziről sem éri el a Szovjetunió barátainak szá­mát. Napról napra, főleg a cseh­szlovák- szoviet barátság hónapiá­ban új tagok lépnek be a CSSZBSZ-be. Természetesen sok függ a toborzó munkától, mely­ben elvétve hiányosságok is elő­fordulnak. Tegnapelőtt Bratisla­vában az SZLKP első körzeti bi­zottságához tartozó alapszerveze­tek elnökeinek aktíváján például rámutattak az elvtársak arra, hogy a bratislavai szénraktárak alkalmazottainál érezhető a tobor­zómunka hiánya. Ebben az üzem­ben a CSSZBSZ szervezete a kongresszus előtti kampányban sem fejtett ki különös igyekezetet új tagok megnyerésére, pedig az alkalmazottak többsége még nincs a szövetségben. Kár. hogy a párt­tagok sem törődtek ezzel ez ideig és kevés segítséget nyújtottak a CSSZBSZ üzemi szervezetének. Nagyon sok ió példát is említ­hetünk, ahol a Csehszlovák-Szov­iet Baráti Szövetségben dolgozó kommunisták a kongresszus előtti kampányban tevékenyen dolgoz­tak. A kongresszus tiszteletére városaink és falvaink dolgozói több száz kötelezettséget vállaltak. A példás kötelezettségvállalások közé tartozik a švábovcei ércbá­nyák dolgozóinak felajánlása, akik négy csehszlovák-szoviet barátsá­gi brigád megszervezését vállal­ták és tizet alakítottak. A brigá­dok munkájukban érvényesítik a szovjet tapasztalatokat. Ebben a bányában a közelmúltban harminc bányászt vettek fel a szövetségbe. A prešovi járás tanítói és tanulói a következő kötelezettségvállalás­sal köszöntik a kongresszust: A második ötéves terv folyamán 40 000 gyümölcsfát ültetnek ki és gondoznák. A bratislavai Béke­üzemben 100 új tagot vettek fel a CSSZBSZ-be. A bratislavai gya­potüzemben a „kiváló minőség" szalagrendszerét szervezték meg, melyben minden munkafolyama­tot a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség tagiai végeznek, kik minden részlegen szovjet munka­módszerek szerint dolgoznak. A szovjet munkamódszerek át­vételénél nagy szerepe van a szov­iet szakkönyvek tanulmányozásá­nak. Ezen a téren iobb eredmé­nyeket érnénk el, ha még több dolgozó nemcsak a lefordított mű­veket tanulmányozná, hanem a nagy választékban rendelkezésük­re álló eredeti orosz szakirodal­mat is. Az orosz népi nyelvtanfo­lyamok fő feladata, hogy az orosz nyelv tanulóit erre előkészítse. A kongresszus előtti időben Szlovákiában az orosz népi nyelv­tanfolyamokban már több. mint 40 000 hallgató tanult. Nem akar­iuk lebecsülni ezt a számot, de a feltételek iobbak. és még iobb eredmények érhetők el. A ligetfa­lusi Matador-üzemben például na­gyobb igyekezettel bizonyára több kört is rendezhetnének, mint egyet, vagy legalább a meglévő körben kezdhették volna már meg a tanítást. Ugyanakkor a ligetfa­lusi Kovosmaltban még egyálta­lán meg sem szervezték az orosz nyelvtanfolyamot. A Csehszlovák-Szoviet Baráti Szövetség szlovákiai kongresszu­sán értékelni fogiák a szövetség agitációs és propagandatevékeny­ségét és a szovjet munkamódsze­rek népszerűsítésének és érvénye­sítésének eredményeit. A tárgya­lások alapján a kongresszus új feladatokat állít a CSSZBSZ szlo­vákiai szervezetei elé, hogy az el­következő időszakban jobban vé­gezzék nemes feladatukat, hogy tevékenyebben dolgozzanak a csehszlovák-szovjet barátság to­vábbi elmélyítéséért és segítsék a második ötéves tervünkben a szocializmus építését. AZ UJITOK A kassai vasutak dolgozói az utolsó negyedév első két hónapjában ötvenöt újítójavaslatot nyújtottak be, amelyek közül eddig tizenkilencet megvalósí­tottak. Az újítások bevezetésével a feltételezett megtakarítás összege 77 000 koronát tesz ki. A legjobb újító címéért folyó verseny keretében az utolsó negyedév folyamán öten nyer­ték el ezt a címet. Köztük van Vladi­mír Mamatej a vrútkyi vonalszakasz mozdonyjavítójából, Jozef Sedlák a kassai hídkarbantartó részlegből, va­lamint Jozef Hanzel csernöi mozdony­javító és mások. Jelentés a dunaszerda­helyi járásból Élenjáró szövetkezetek A dunaszerdahelyi járás egységes földmüvesszövetkezetei az idei évben is munkaversenyben álltak egymással. E szocialista munkaversenyben, — a növénytermelést véve alapul — a következő szövetkezetek bizonyultak legjobbaknak: Első helyen áll a mi­hályfai szövetkezet, a második a nagylúcsi EFSZ, a járás harmadik leg­jobb szövetkezete pedig a dunakis­faludi szövetkezet. Érdekes megemlí­teni, hogy a nagylúcsi szövetkezet az elmúlt évben még a 16. helyen állott. Az állattenyésztés hasznossá* gának alapja a sok takarmány Egységes földművesszövetkezeteink­nek és egyénileg dolgozó kisparaszt­jainknak egyik legfontosabb köte­lességük a rétek és legelők idejében való megjavítása. A gondosan trá­gyázott és megjavított ta'aj dús ta­karmánnya' jutalmazza gazdáját, ez pedig elengedhetetlen feltétele fejlődő állattenyésztésünknek. Éppen ezért minden dicséretet megérdemelnek a felsőpatonyiak és a nagyabonyiak — akik járásukban első helyen állnak e fontos őszi munkák elvégzésében. A felsőpatonyiak eddig 60 hektáron, a nagyabonyiak pedig 76 hektáron végezték el a szükséges munkákat. Ezek a szövetkezetek, a korszerű gaz­dálkodásnak megfelelően, összegyűj­tötték a sok helyen még ma is veszen­dőbe menő trágyalevet s a rétek és legelők nagy részét már meg is ön­tözték vele. A bratislavai Matador-üzem sok közszükségleti cikket is gyárt. Csak szivacsos gumiból harmincféle árut készít. Képünkön Ružena Stubkoját láthatjuk az üzemben gyártott közszükségleti cikkek kiállításának rende*. zése közben. Felelnek Rudna-bánya felhívására A rozsnyói bányaüzemekhez tarto­zó Rudná-bánya dolgozói sikeres évi tervteljesítésük alkalmából versenyre hívták ki üzemük többi bányarészle­gét az évi tervfeladatok teljesítésé­ben és túlszárnyalásában. Maguk a havi tervükön kívül még 600 tonna vasérc terven felüli fejtésére vállal­koztak. Egyúttal versenyre hívták a Gömöri Vasércbányák valamennyi üze­mét. December 9-én a rozsnyói bánya­üzemek képviselői és technikusai ösz­szejöttek, hogy feleletet adjanak Rud­na-bánya felhívására. Felajánlották, hogy a Szadlovszki-üzem 400 tonná­val, a Bernard-bánya 200 tonnával, Bystro 600 tonnával, az István-bánya 300 tonnával több ércet fejt kí havi tervén felül. Az üzemek minden szervezési in­tézkedést megtettek a feladatok tel­jesítésének biztosítására. Nem lesz olyan rozsnyói bányaüzem, mely ne teljesítené évi tervét. A rozsnyói bá­nyászok most joggal várják a többi bányaüzem: a dobsinai, dernöi, vas­hegyi ércbányák dolgozóinak válaszát. Elvárják, hogy ezek is széleskörű munkaverseny kifejlesztésével harcol-' nak tervfeladataík teljesítéséért, hogy valamennyi gömöri vasércbánya hát­ralék nélkül kezdhesse második ötéves tervünket. (Tudósítónktól). Őszi mélyszántás — több termés Elegendő gép áll rendelkezé­sünkre ahhoz, hogy addig, amíg be nem köszöntenek az erősebb fagyok, elvégezzük a mély­szántást, csupán arra van szükség, Ijogy minden traktort két műszakban gazdaságosan kihasználjunk. Termé­szetesen nem szabad abba a hibába es­ni, hogy csak traktorral lehet vé­gezni a mélyszántást. Igaz, hogy traktorral sokkal jobban, mélyebberi meg lehet a földet szántani, még sem tűrhetjük, hogy egyes helye­ken nem állítják be a fogatokat, az igásjószágot erre a sürgős munkára. Pedig különösen az egyénileg gazdál­kodók maradtak el a mélyszántásban, anny'ra, hogy több mint 150 000 hek­tár földjük várja az ekét. A december 5-i jelentés szerint Csehországban 94,3 százalékra, Szlo­vákiában 81,8 százalékra teljesitet-í tük a mélyszántás tervét. • * * EXPÓK 7- VILLANYTELEP A magyarországi Inota község kö­zelében hatalmas viílanyerőmű épült. A villanytelep 280 ezer négyzetméter­nyi területen fekszik és a legkorsze­rűbb módszerekkel épült. Az építke­zésnél előregyártott épületalkatrésze­ket alkalmaztak. Az üzem már har­madik éve működik. Az építkezésben hathatós segítséget nyújtottak a cseh­szlovák dolgozók mind a berendezések elkészítése, mind pedig a szerelési munkálatok elvégzése terén. A napok­ban fejezik be a csehszlovák szerelők a vagonokat kiürítő berendezés sze­relését. Képünkön az inotai viílanyerő­mű „vezérlő" helyiségét látjuk, mely­nek segítségével az egész üzem be­rendezéseit ellenőrzik és irányítják. Ez az automatikus berendezés a čako­vicei Veltechna vállalat dolgozóinak munkája. A berendezést a csehszlovák dolgozói nemcsak elkészítették, Ha­nem a helyszínen fel is szerelték és betanították a műszereket kezelő sze­mélyzetet. A középen Karel Ročeňt. a Veltechna szerelőjét láthatjuk Borda Ákossal (balról a második.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom