Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-07 / 293. szám, szerda

1955. december 10. UJSZ

O 5 Neszezéssel javítjuk a savanyú talaj termőképességét Ezzel az eljárással Nagygéresen 4G0-mázsás átlagtermést értek el cukorrépából hektáronként Hazánkban a talaj jelentékeny része savanyú. E talaj hektárhozama a többi talajénál kisebb. Csupán az agrotechnika helyes alkalmazásával és megfelelő trágyázással nem tudjuk kellő mértékben növelni a savanyú talaj termőképességét. Ellenben • mesze zéssel, valamint egyéb trágyanemüekkel a termést ebben a talajban is lényegesen fokozhatjuk. A talaj minőségének megjavítása szempontjából nagy jelentősége van a mésznek. Meszezéssei eltávolítjuk a talaj mikroorganizmusainak kedvező működésére káros savanyúságot, javítjuk a föld struktúráját, emeljük a benne és a trágyában levő éltető elemeknek a növények által való felhasználását és azonkívül javítjuk a növények növekedését. Mindezekkel emeljük a talaj termőképességét é§. így fokozzuk a mezőgazdasági termékek hozamát. Ha azt akarjuk, hogy a föld nagyobb termést adjon, akkor a növényekneK meg kell kapniok a szükséges tápanyagot. Ezeket természetes és műtrágyákkal juttatjuk a talajba. A párt X. kongresszusa határozatila<j kimondta, hogv a mezőgazdasági termelés további fokozása céljából fel kell javítani a talajt és növelni kell annak termőképességét. Erre szolgál az istállótrágya, a komposztok és a humusztrágyák, amiket tőzegből és mindennemű ipari hulladékból állítunk elő. A talaj megjavítása szempontjából külön kell hangsúlyoznunk a mésztartalmú anyagok fontosságát. A CSKP Központi Bizottsága februári ülésén Široký elvtárs ezt mondotta: „A föld termőképességének növelése iránti igyekezetünkben lényegesen fokoznunk kell a savanyú talajok meszezését. A talajelemzések azt mutatják, hogy mezőgazdasági földjeink kétharmada megköveteli az alapos meszezést." A Szovjetunióban, a legelőrehaladottabb mezőgazdasági országban a kolhozok meszezéssei jelentősen növelték a terméshozamokat. A boriszogbeli járásban (jaraszlovai tartomány) például a „Vperejod"kolhoz hektáronkénti 7—10 mázsás hozamát 21—25 mázsára emelték. A gordecki járásban (Gorkij-tartomány) a „Vörös bója"-kolhozban az összes termék hozamát nagyban növelte a meszezés. Meszezett réteken hektáronként 60 mázsás szénahozamot értek el. Ma már köztudomású, hogy a többi trágyának sincs hatása, ha a talajban kevés a mésztartalom. Csak kellő meszezéssei lehet elérni- a helyes trágyázást. A mész nemcsak a talajt javítja, ha nem a magágyat is jó állapotban tartja és lehetővé teszi a talajban levő baktériumok működését. Ezenfelül javítja a mezőgazdasági növények minőségét is. Növeli a lóhere fajsúlyát, fokozza » széna és gabona fehérjetartalmát, a széna vitamintartalmát és a kapáson cukortartalmát. A növényeknek okvetlenül szükségük van a mészre, hogy növekedhessenek és termést hozzanak. A mésztartalmú földeken termett takarmány elösegiü a fiatal marha gyors fejlődését. A háziállatoknak szükségük, van a mésztartalmú takarmányra, hogy csontjaik megerősödjenek. Mert, ha a takarmány nem tartalmaz elegendő meszet, akkor mindennemű zavarok keletkeznek, például csontlágyulás stb A meszes földeken termesztett növények sokkal nagyobb hozamot adnak, mint a savanyú földeken termesztett növények Földjeinket a következő okok miatt meszezzük: 1. Ha a föld egyáltalán nem tartalmaz meszet, akkor mint éltető anyagot adjuk. 2. ha a talaj savanyúságát kell eltávolítnunk, vagy csökkentemink 3. ha a talaj ingovanyosságát akarjuk megszüntetni, ha porhan, ositott talajstruktúrát akarunk tereínteni és 5. ha a talajban pótolni akarjuk a hiányzó meszet. Meszezni elsosorban savanyú, kötött és ingoványos földeket kell. Akkor is meszezünk, ha a savanyúság foka gátolja a mikrobák működését és akadályozza a növények fejlődését. Némely talajokat akkor meszezünk, ha az adagolt trágyázás nem jár kellő eredménnyel. Az enyhe savanyúságú földeket nem kell meszezni, ha olyan növényeket termesztünk, amelyek ezt a talajt jól bírják és ha megvan a kellő képességük a tápanyagok felvételére. A talaj savanyúsági fokát á központi ellenőrző és kutatóintézetek kerületi fiókjaiban, vagy pedig a traktorállomások laboratóriumaiban lehet megállapítani. Az istállótrágyával és műtrágyával kombinált meszezés lehetővé teszi a szántóréteg gyorsabb keletkezését és elmélyítését. Persze a mész hatása csak úgy érhető el, ha a meszet alaposan elvegyítjük a földdel. A mésznek el kell jutnia a talaj alsóbb rétegeibe, ahol vízben feloldódik. Meszezés után nem ajánlatos mélyszántást végezni, inert a következő sekélyebb talajforgatásnál a mész alul maradhat. Ha mélyebben dolgozzuk a talajba, akkor kevesebb nedvességet kap, mint amikor sekélyebben szántjuk be. A meszezést mindig akkor végezzük, ha a mezőgazdaságban nincs más sürgősebb munka. Leggazdaságosabb, ha a meszet a? őszi mélyszántásra szórjuk. Tarlóhantás előtt is megtehetjük, ha időnk engedi, vagy amikor a körülmények megkövetelik. HS szükséges, akkor minden növény alá meszezünk. A mész főleg a savanyú földeken hat, ahol a savakat közömbösíti. A mész mechanikus hatása a nehéz, zsíros talajok porhanyosításában rejlik, amikor darabos struktúrát képez és a földet hoszszantartó szárazságban is jó állapotban tartja. Nemcsak a növények által a földből elvont meszet kell pótolunk, hanem az eső által oikozott rrreszveszteséget is. Ez évi 200—500 kg-ot tesz ki hektáronkint. A mészveszteség évi átlaga elérheti a 300—600 kg-ot. A mész adagolását a vetéskultúrát, a savanyúság foka és a talaj mechanikus összetétele szerint, továbbá a földbe adott egyéb trágyaneműek fajtája és mennyisége szerint határozzuk meg. Réteken ezeknek istállótrágyával történő normális trágyázása mellett (20—60 tonna hektáronkint) a mész adagja 1—6 tonna mészkarbonát hektáronkint. Ha hektáronkint 1,5 tonnával nagyobb mennyiségű meszet adunk, akkor jobb ősszel a tarlóhántás előtt, tavasszal, vagy pedig nyáron az ugar kultivációja előtt adni. TIZENÖTEZERSZER ... Régen elmúlt az az idő, amikor egy szög, egy közönséges drôt lenyelése elég volt ahhoz, hogy a paraszt a tehenét elveszítse. Akkor nem volt segítség, nem volt a közelben állatorvos. Ma ez már másként van. Az állategészségügyi gondoskodás ^terjed a távolesö falvakra, ál'atorvosok, kórházak, állatklinikák s gyógyszerek segítenek a beteg állat feigyógyulásában. S a gyógyszerek között nem hiányzik a penicilín sem, amelyből sok-sok millió egységre van szükség. Öt éve, hogy Prešovban megkezdte a működését az állatkórház. Kez detben bizalmatlanul nézegették a kórházat a környék parasztjai. De n tettek, a sok-sok hasznos tanács, meggyógyított állatok megtörték a bizalmatlanság jegét. Tizenötezer esetben nyújtottak segítséget és részesítették gyógykezelésben a beteg állatokat a prešovi állatkórházban Felelősségteljes, de nemes és szép ez a munka, a kórház személyzetének lelkes munkája. A tizenötezres szám az orvosok és ápolók áldozatkész, önfeláldozó munkájának kifejezője, melyért az állattenyésztők hálája a legszebb jutalom. Tavassziak alá a meszes trágyaneműeket a tarlóhántás előtt adjuk. Ha nem adtunk ősszel, akkor tavaszszal adunk a földbe a kultiváció előtt, vagy az ősszel mélyen felszántott talajba sekély átszántással. A tavaszi kultiváció alkalmával vagy az ősszel mélyen szántott talaj sekély átszántásakor adott kisebb adagolás esetén a tavasziak alá rendszerint a mészanyag felét adjuk. Ha a tarlós füveket savanyú talajba meszezés nélkül vetettük, akkor a fedő termény betakarítása után felületi meszezést végzünk 1—3 tonna mész hektáronkénti szétszórásával a tarlóra, vagy esetleg tavasszal az első termés füvébe az elmúlt évi termés betakarítása után (a mész boronávaj való bedolgozásával). A tartós füvek termése a központi kutató állomáson a Szovjetunióban meszezés nélkül 14, meszezés után 19 mázsahozamot adott hektáronként. Zöldség, takarmány és más kultúrák átültetésekor kis adag meszet adunk más trágyával együtt földdel enyhén elvegyítve. Ezt (kb. 3 tonnát hektáronkint káposzta alá teszik). A meszet egyenletesen szórjuk szét, legjobb mész- vagy trágyavetögéppel. Szövetkezeteink különösen a kassai kerületben, a királyhelmeci járásban használnak-meszet. A nagvgéresi s'övetközet földjein 1953-ban átlag 16 mázsa búzát termelnek hektáronkint. Az 1953. évi őszi meszezés után 1954-ben már 20 —24máfzsa volt hektáronként ,a hozam Az elmúlt év őszén cukorrépa alá is meszezték a földeket és ebben az évben már 400 mázsa átlagot értek el. L. Kysacký, a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság > dolgozója. Ideje lenne már .. . ha bevezetnék az érdemszerinti jutalmazást A gömörhorkai szövetkezetesek jó szarvasmarhaállománya lehetővé tette, hogy már október 16-án 101 százalékra teljesítették a marhahúsbeadást. A sertéshúsbeadást november közepéig 94 százalékra teljesítették és arra törekednek, hogy december második hetében száz százalékra eleget tehessenek egész évi beadásuknak Előrelátható, hogy az év végéig ezenkívül közel 50 mázsával túlteljesítik a húsbeadásukat, ami 70 000 koronával növeli a tagság jövedelmét. Nagyrésze van ebben a sikerben a becsületes sertésgondozóknak, akik a 80 kg-os sertéseknél napi 50—60 dekás súlygyarapodást érnek el. A malacszaporulat is egyre emelkedőbb irányzatot mutat. Egy kocánál eddig 8.5 malacszaporulatot értek el. Kiváló munkájával a szövetkezetben Czakó Istvánné tűnik ki, aki már sok éven át lelkiismeretesen gondozza a sertéseket. A közös munka iránti lelkesedését nem szép szavakkal, hanem követésre méltó szép tettekkel juttatja kifejezésre. Így például az utolsó hetekben elvállalta, hogy az eddig gondjaira bízott 40 sertés helyett 60-at fog gondozni, csakhogy elősegítse a szö_ vekezet jövedelmének növelését. A gömörhorkai szövetkezet azonban sokkal szebb eredményeket é.hetne el, ha valamennyi munkaszakaszon bevezetné'* az érdemszerinti jutalmazast, vagyis a gondozók azért kapjanak fizetést, amit kitermelnek, s ha valaki terven felül termel, részesüljön pótjutalmazásban. Ebben az esetben a tejhozam is gyakran növekednék és a szövetkezetnek nem kellene szégyenkeznie a mai átlagos tejhozam miatt, amely egy tehénnél a három liter tejet sem éri el naponta. Ezért a mulasztásért a szövetkezet vezetőségét terheli a felelősség, mert nem győzte meg a tagokat e módszer helyességéről. Azzal, hogy a szövetke- \ zet az idén nem teljesítette a tervezétt tejtermelést, a tagok 37 000 koronával károsodtak. A vezetőségnek tehát elsősorban az a feladata, hogy bevezesse az érdemszerinti és pótjutalmazás módszerét. A tejtermelésen kívül gyenge pontja volt a szövetkezetnek a juhtenyészet is. Noha szép kiterjedésű legelők állanak a szövetkezet rendelkezésére, nem igen törődtek eddig a juhállomány gyarapításával és fejlesztésével. A szövetkezet oly módon segített ezen az áldatlan helyzeten, hogy a juhok gondozását Tóth Barna 25 éves juhászra bízta, aki komoly szakgyakorlattal rendelkezik a juhok körül és aki a kitermelt javak alapján kérte a jutalmazását. Ehhez a szövetkezet hozzá is járult. Nem fér kétség hozzá, hogy Tóth Barna szorgalmával és szaktudásával rendbehozza a juhokat. Ismétlem, a legjobb lesz tehát, ha a szövetkezet vezetősége ezek után komoly tettekkel bizonyítja be, hogy valóban vezetni tudja a szövetkezetet. Feltétenül fontos, hogy az állattenyésztés lemaradó ága felelős dolgozók kezében kerüljön, akik munkájuk eredményei alapján kapják majd a jutalmat. Ezzel nemcsak a gondozók, de a többi szövetkezeti tag is jól jár. Az említett hibákkal a szövetkezet vezetősége már foglalkozott és kiküszöbölésük érdekében úgy döntött, ideje lenne már újéytől a közös gazdálkodás előrelendftése érdekében mindenüt bevezetni az érdemszerinti jutalmazást. Prihradsky Iajos, Gömörhorka. KINEK-KINEK A MUNKÁJA SZERINT A

z érdem szerinti jutalmazás bevezetése egyik alapfeltétele az EFSZ-ek politikai és gazdasági megerősítésének. Azokban a szövetkezetekben, amelyekben már bevezették a pótjutalmazást — és ijyen nálunk már nagyon sok van — lényegesen megerősödött a munkafegyelem. A pótjutalmazás bevezetésével széles utat nyitunk az egyéni kezdeményezéseknek és ezzel emeljük a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát: A felsöpatonyi szövetkezetben például nagyon alacsony volt a tejhozam, amíg a pót.iutalmazást be nem vezették. Az etetők keveset törődtek az állatok gondozásával, eteletet megművelésre, pontosan kiértékeljük a betakarításnál elért eredményt és hozam szerint jutalmazzuk a doígozókat. így csinálják ezt például Leleszen, ahol a szövetkezet nőtagjai egyenként 40 ár kukorica megkapálását és betakarítását vállalták. Múlt évben a kukoricatörés ebben a szövetkezetben a munkacsoportokra volt bízva. Akkor bizony keveset törődtek azzal, hogy minden cső a raktárba kerüljön, hogy ne maradjon kint a mezőn egy szem kukorica sem. Ebben az évben nem maradt egy szál kukorica sem a földeken, mert a tagok gondosan betakarították a termést, tésével, mert _ úgyis ^ egyformán hiszen hozam után kapják a jutaíma

t Ebben pedig minden egyes cső sokat jelent. Világi Andrásné szövetkezeti tag 40 árról a tervezett 16 mázsa kukorica helyett 22 mázsa csöveskukoricát termelt és ezért pót j utalom címén 192 kg-ot kapott, azaz a terven felül termett kukoricának 33 százalékát, így állapította meg maga a tagság a gyűlésen. Világi Mária 40 áron 25 mázsa kukoricát termelt és pótjuťalom címén 3 mázsa kukoricát kapott. Ifjú Illés Istvánné, Compoly Bertalannéval együtt dolgoztak meg 80 ár földet,' 46 mázsát termelnek, amelyből 4 mázsa kukoricát kaptak pótjutalomként. kapták a fizetést, a munkaegysé get az elvégzett munkáért. Más a helyzet ma, a pótjutalmazás bevezetése után. Négy és fél literről nyolc literre ugrott fel az átlagos napi tejhozam; és miért? Azért, mert a fejők anyagilag is érdekelve vannak a tejhozam emelésében* aszerint kapnak jutalmazást, amennyi tejet kifejnek. A tervezett tejhozam 6 liter egy tehéntől, de ezt a számot magasan túlteljesítik és a fejők közül majdnem mindegyik 900 koronát is megkeres havonta. Megindult a szocialista munkaverseny. a nemes vetélkedés, ki tud többet termelni. Az egyéni kezdett ényezés jó talajra' talált a pótjutalmazásban. Ma már a felsőpatonyi szövetkezet fejői azzal is törődnek, hogy jól legyen elké E s van a leleszi szövetkezet asszonytagjai között nagyon sok olyan, aki a szítve a silótakarmány télire, hogy tervezett hozamot túlteljesítette, idejében elkészüljön és gépesítve legyen az új tehénistálló stb. A pótjutalmazás alkalmazásánál nagyon fontos a pontos nyilvántartás. Enélkül nehéz megállapítani, hogy kinek mennyi jár a munkája után. Ezen a téren többet kell törődniök a szövetkezetek vezetőségeinek, hogy pontosan legyen vezetve a nyilvántartás és személyesen ellenőrizve a terv teljesítése. Az ilyen intézkedéssel sok hibának vesszük elejét. A kapásnövények termelésénél a legjobban bevált módszer, ha amiért már meg is kapta a pótjutalmat. Most a pótjutalom kiosztása után látják csak, hogy mennyire érdemes jól dolgozni, mert maguk is anyagilag érdekelve vannak a terméshozam növelésében. Már sokan mondogatják. hogy érdemes lett volna egy hektár kukoricát is, elvállalni, mert a munkaegységen kívül még több pótjutalmat is nyerhettek i volna. Több a haszon a pótjutalmazás bevezetésével. Elsősorban az, hogy maga a szövetkezet, a közös gazszétosztjuk a szövetkezeti tagok dálkodás gyarapszik, másodszor között a tavasszal bevetett terű- pedig az, hogy a szövetkezeti tagok bevétele emelkedik, ezáltal n5 a munkakedvük is. Jövőre a lelesziek még nagyobb odaadással és kedvvel fognak dolgozni, mint az elmúlt évben, mert látják, hogy a pótjutalmazás a javukat szolgálja. Az állatok hasznosságának növelésében is nagvon jól bevált a végzett munkák szerinti iutalmazás. A teihozam, a súlyvaraoodás növelésében a tagok nem egy szövetkezetben rekorderedményeket értek el. A jobb eredmények utáni vágy kénys7-riti őket szaktudá-uk emelésére, amit a téli szövetkezeti munkaiskolában nyernek el. Az egyéni kezdeményezéssel pedig sokkal gazdaságosabbá teszik a termelést. Nagy jelentősége van még a pótjutalmazás bevezetésének abban is, hogy ezáltal megszűnik az egyenlősdi, a civakodás és ezek káros hatása a tagokra. Azok a szövetkezetek, amelyek hosszabb ideig nem tudták teljesíteni a beadást, a pótjutalmazás bevezetése után magasan túlteljesítik azt. így például a felsőpatonyi szövetkezet ebben az évben már több mint 60 000 liter tejet adott be terven felül, amíg a múlt évben alig teljesítette az előírt tervet. Koleszár Lajos és Vaszily Miklós, a leleszi szövetkezet sertésgondozói az első félévben 14 mázsa sertéshússal termeltek többet s ezért 142 kg sertéshúst kaptak pótjutálomként. Kiss Sándor és Kiss Antal 14 mázsával szárnyalták túl a tervet és 147 kg sertéshúst kaptak pótjutalomként az első félévben. Nem csoda tehát, ha a leleszi szövetkezet magasan száz százalékon felül teljesíti a sertéshúsbeadást és ezáltal lényegesen emelkedik a tervezett bevétel. lyen eredményekkel tudták biztosítani a munkaegységek értékét, amely 25 koronát tesz ki. Sokan az állatgondozók közül 10Ö0 munkaegységet is ledolgoztak már és a 15 korona, amelyet az év végi zárszámadásnál kapnak majd minden munkaegységre, újabb sikerekre fogja serkenteni a tagokat Horváth Sándor. T