Uj Szó, 1955. december (8. évfolyam, 288-314.szám)

1955-12-28 / 311. szám, szerda

1955. december 28. UISZO A Szovjetunió 1956. évi költségvetése A. G. ZVERJEV pénzügymin szter beszámolója a Szovjetunió Legfelső Tanácsának IV. ülésszakán Moszkva, december 26. (TASZSZ). — Az alábbiakban ismertetjük A. G. Zverjev elvtársnak, a Szovjetunió pénzügyminiszterének a Legfelső Ta­nács december 26-i ülésén elhangzott beszámolóját a Szovjetunió 1956. évi állami költségvetéséről és az 1954. évi állami költségvetés végrehajtásáról. — Országunk újabb komoly sike­rekkel zárja be az 1955-ös évet, — mondotta a többi között A. G. Zver­jev. — Az ipari termelés tervét túltelje­sítjük, az ipari készárú-termelés 1951-hez képest — előzetes adatok szerint — 12 százalékkal emelke­dik, és jelentősen túlszárnyalja az ötéves tervben előírt termelési szín­vonalat. Ebben az évben tovább fejlődött a nehézipar, az egész népgazdaság fej­lesztésének szilárd alapja. Egyidejűleg emelkedett a közszükségleti cikkek termelése, növekedett a munka ter­melékenysége, és csökkent a termelés önköltsége. A. G. Zverjev hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottsága júliusi tel­jes üléseinek határozatai alapján or­szágszerte nagyarányú munka indult az ipar továbbfejlesztésére az új tech­nika átfogóbb meghonosítása és a ter­melés jobb megszervezése útján. Meg­születtek az első pozitív eredmények a szocialista mezőgazdaság további fejlesztésére hozott párt- és kor­mányprogram megvalósításában is. Az utolsó két év^alatt a vetésterület 28 millió hektárral, vagyis 17,9 százalék­kal növekedett, javarészt a szűz- és a parlagföldek hasznosítása révén. A ku­korica vetésterülete az idén több mint négyszer akkora volt, mint 1954-ben. Egyeo vidékek kedvezőtlen időjárási viszonyai ellenére az egész országban betakarított szemestakarmánymennyi­ség az idén több volt, mint tavaly. Számszerűleg növekedett az állatállo­mány és növekedett hozama. Komo­lyan megerősödött a mezőgazdaság technikai bázisa. 1954—1955-ben az országban 560 új szovhoz létesült, ja­varészt az új földek vidékein, egy­idejűleg növekedett a szovhozok ter­melése. 1955-ben akárcsak az előző évek­ben, emelkedett a nemzeti jövede­lem, s ez lehetővé tette a lakosság anyagi jólétének fokozását, lehetővé tett hatalmas beruházásokat a nép­gazdaság minden ágában, módot nyújtott a tartalékok növelésére. A. G. Zverjev a továbbiakban el­mondta, hogy a termelés és az áru­forgalom növekedése nyomán megnö­vekedtek az ország pénzforrásai, na­gyobb lett az állami költségvetés és nar'vobbak lettek a népgazdasági hi­telbefektetések. A Szovjetunió 1954. évi állami költ­ségvetését úgy teljesítették, hogy a bevétel 4700 millió rubellel múlja felül a kiadást. Az 1955. évi állami költségvetés tel­jesítésénél 561500 millió rubel bevé­tel, vagyis 100,2 százalékos teljesítés, 537 800 millió rubel kiadás, vagyis 100,9 százalékos teljesítés várható. A költségvetési eszközök zömét az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés további fejlesztésére, lakás-, kulturális és egyéb közérdekű építkezésre fordítot­ták. Mindez előmozdította a gyors ütemű bővített, szocialista újraterme­lést és a nép jólétének fokozását. 1955-ben kezdte meg a termelést számos hatalmas új ipari vállalat, egyebek között a cserepoveci kohá­szati gyár, a krivojrogi dúsító kombi­nát, az 'Omszki kőolajfinomító. Az idén halyezték üzembe a gorkiji, a kahov­kai, a narvai, a knyazsegubi és több más vízierőművet. A legközelebbi jö­vőben átadják rendeltetésüknek a kujbisevi vízierőmű első két gépegy­ségét. Az Angara folyón megkezdődött a világ egyik legnagyobu vízierőmű­vének, a bratszki vízierőműnek az építése. A már működő 5000 kilo­wattos atom-villanytelepen kívül munkálatok folynak 50 000 és 100 000 kiiowattos atom-villanytele­pek építésére. A párt- és a kormány ugyanakkor, amikor minden eszközzel fejleszti a nehézipart, nem csökkenti figyelmét a ' '•>^szükségleti cikkeket gyártó ipar fejlesztése iránt sem. Az idén új pa­mutipari kombinátot helyeztek üzem­';i9. Bővítik és korszerűsítik á már működő könnyű- és élelmiszeripari vállalatokat. Nagy figyelmet fordítanak az új lakások építésére, valamint a lakosság kulturális és közszükségle­teinek kielégítésére. 1955-ben összesen több mint 35 mil­lió négyzetméternyi lakóterületű lakó­házat adtak át rendeltetésének. Ezen­kívül a falvakban 300 000 lakóház épült a kolhozparasztok és a falusi értelmi­ség részére. Ebben az évben helyezték üzembe a leningrádi V. 1. Lenin földalatti vasút első részlegét, jelentékeny munkát vé­geztek a városok gázellátása, televí­ziós köznontok építése érdekében, to­vábbi iskolákat, gyermekintézménye­ket, poliklinikákat, kórházakat építet­tek. A költségvetés oktatásügyi, tudo­mányos, egészségügyi, nyugdíjügyi és társadalombiztosítási kiadásai 1955-ben 147 milliárd rubelra rúg­tak. Ez az összeg 3,6-szerese az 1940-es évinek. A párt és a kormány határozatának megfelelően — mondotta az előadó — az 1956. évi népgazdasági terv az ipa­ri és mezőgazdasági termelés, a la­kás-, valamint a kulturális építkezés további növekedését irányozza elő. A Szovjetunió 1956. évi állami költ­ségvetési tervezete 591900 millió ru­beles bevételi és 568 800 millió rubeles kiadási összeggel kerül a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elé, tehát a bevéte­lek 23100 millió rubellel haladják meg a kiadást. Az ipari termelésnek jövőre az idei évhez viszonyítva 10,5 százalékkal kell növekednie. Ezen belül a terme­lési eszközök termelése 11 százalék­kal, a közszükségleti cikkek terme­lése pedig 9,6 százalékkal fog növe­kedni. E feladatok teljesítésének döntő feltétele a technikai haladás fokozása, a termelés szervezésének megjavítása, és a munka termelé­kenységének ezen az alapon történő növelése. A népgazdaság finanszírozására a tervezet 237 200 millió rubelt irányoz elő, azaz majdnem 20 000 millió rubel­lel többet az 1955. évi összegnél. Ezenkívül 109 700 millió rubelt költe­nek e célokra a vállalatok anyagi esz­közeiből. Azzal, hogy a nehéziparba nagy ösz­szegeket irányítunk, lehetővé tesszük, hogy jelentékenyen kiszélesítsük új, nagy termelékenységű és gazdaságo­sabb gépek és berendezések gyártását és népgazdasági meghonosítását, biz­tosítjuk a népgazdaság ellátását a leg­fontosabb nyersanyagfajtákkal, segéd­anyagokkal és üzemanyagokkal. Nö­vekszik a tökéletesebb berendezés gyártása az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés különböző ágazatai számá­ra, növekszik a közszükségleti cikkek termelése. A. G. Zverjev ezután elmondotta, hogy 56 600 millió rubelt költenek a me­zőgazdaság céljaira és mindenekelőtt a mezőgazdasági munkálatok gé­pesítésének fokozására, a szovhoz­gazdálkodás további fejlesztésére. Nagy összegeket fordítanak beruhá­zási jellegű építkezésre. Az 1956. évi beruházásokat a népgaz­dasági terv 160 800 millió rubeles összegben szabja meg. A. G. Zverjev hangsúlyozta, milyen nagy jelentőségűek a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának és a Szovjetunió Miniszterta­nácsának határozatai az építésügy helyzetének megjavításáról. A minisz­ter olyan tényeket sorakoztatott fel, amelyek azt mutatják, hogy egyes építészeti intézmények, a többi között a szénipari üzemépítési minisztérium és a közlekedésügyi építésügyi minisz­térium még mindig nem biztosítja az új kapacitások üzembehelyezésére vo­natkozó tervek, továbbá az építkezés önköltségének csökkentésére vonatko­zó tervfeladatok teljesítését. Előfor­dulnak esetek, hogy az anyagi és pénzügyi erőforrásokat szétforgácsol­ják. Ez meghosszabbítja az építkezés időtartamát, növeli a befejezetlen ter­mék mennyiségét. Az előadó a továbbiakban a kultú­rának, a tudománynak, a lakosság egészségvédelmének, a társadalombiz­tosításnak és a dolgozók jólétének fejlesztését szolgáló előirányzatokról beszélt. Ezekre a célokra 1956-ban 161 200 millió rubel iut az állami költ­ségvetésből. azaz 14,4 milliárd rubel­lel több. mint az idén. Az 1956. évi költségvetés az ország védelmét szolgáló kiadásokat 102 500 millió rubelben szabja meg a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa által az 1955. évre megállapított 112100 millió rubellel szemben. A katonai kiadások csökkentése azt jelenti, hogv a Szovjetunió nem szavakkal, hanem tettekkel gondos­kodik a nemzetközi feszültség eny­hítéséről, a béke és a nemzetközi biztonság szavatolásáról. A. G. Zverjev ezután iellemezte a szövetséges köztársaságok költségve­téseit. E költséqvetések biztosítiák a szükséges összegeket a párt és a kor­mány által a szövetséges köztársasá­gok gazdaságának és kultúráiának fej­lesztésére tett intézkedések megvaló­sítására — mondotta. — Valamennvi köztársaság gaz­daságának és kultúrájának gvors növekedése szembetűnő megnyilvá­nulása országunk népei nagv, meg­bonthatatlan barátságának. amely egyik fő forrása a szovjet állam ere­jének és szilárdságának. A beszámoló nagv .figyelmet fordí­tott arra. hoovan ellenőrzik a minisz­tériumok. a hivatalok és pénzüqy: szervek a vállalatok pénzügvi és gaz­dasági tevékenységét. Az idén a tavalyinál lobban teljesí­tik az önköltségcsökkentési tervfel­adatokat, sikeresen valósítják meg a felhalmozási tervet. Vannak azonban veszteségesen dol­gozó vállalatok. A halipari és a szén­ipari minisztérium, valamint a színes­fémkohászati minisztérium vállalatai az első félévben nem teliesítették a bevételi tervet. Nem iól áll a termék önköltségének ügye a faipari üzemek­ben sem. A fakitermelő vállalatok ren­delkezésére bocsátott technikai fel­szerelést sok esetben rosszul hasz­nál iák fel. A vállalatoknak és minisztériumok­rak 1956-ban nagv munkát kell vé­gezniok. hogy mozgósítsák a belső tartalékokat, csökkentsék a normán felüli nyersanyag-, segédanyag és be­rendezés készleteket. A pénzügyi szerveknek és bankok­nak meg kell iavítaniok a vállalatok, szervezetek és intézmények pénzügyi és oazdasígi tevékenységét ellenőrző munkájukat. 1956-ban — a hatodik ötéves terv első évében — mondotta befejezésül az előadó — a Szovjetunió állami költségvetésébe nagv pénzösszegeket kell bevonni, hogy azokat a népgaz­daság valamennyi ágazata további fej­lesztésének. a lakosság életszínvonala emelésének szolgálatába állítsák. E feladat megoldásának elengedhe­tetlen feltétele, hogv minden vállalat és gazdasági szervezet teljesítse a termelési, munkatermelékenvség-növe­lési, önköltségcsökkentési és felhal­mozásnövelési tervet. A szovjet nép a gazdasági és kul­turális építés minden terén kivívan­dó új sikerek eléréséért indított hatalmas versenv kibontakoztatásá­val fogadia a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusát. Az 1956. évi népgazdasági terv és költ­ségvetés sikeres teljesítése fontos hozzájárulás lesz a szocialista gaz­daság további fejlesztésének ügvé­hez. » * # A költségvetési beszámoló után megindult a vita A. G. Zverjev pénz­ügyminiszter beszámolöiáról. V. T. Lacisz. a nemzetiségi tanács ülésének elnöke A. Szariiev (Turkmen SZSZK) képviselőnek adta át a szót. „A költségvetés számadataiból meggvőző módon láthatjuk, a szov­jet állam gondoskodását a nemzeti köztársaságok, ígv a Turkmén SZSZK népgazdaságáról és kultúrájáról" — mondotta Szariiev. F. Z. Zaqafuranov, a Baskír nép képviselője a Baskír Autonom Köz­társaság viruló gazdaságáról és kul­turális sikereiről beszélt. A baskír népgazdaság legfontosabb ágazata a kőolaiipar. Az ötödik ötéves tervben a köztársaság kőolajtermelése 2.2­szeresére emelkedett. A Szovietunió állami költségvetésé­ről szóló vitában felszólaló további szónokok, a szoviet ország különféle népeinek képviselői számtalan példá­val mutattak rá a nemzeti köztársa­ságok fejlődésére. Igv például T. Ku­latov kirgiz képviselő elmondotta, hogv öt év alatt a szoviet Kirgiziá­ban 50 űi nagv ipari vállalatot he­lyeztek üzembe, egvre fejlődik a me­zőgazdaság gépesítése, úi öntöző be­rendezések épülnek, amelyeknek kö­vetkeztében az öntözött területek nagyságát további 116 ezer hektárral emelik. A Román Munkáspárt II. kongresszusának • • I r • ulesei Bukarest, december 26. (TASZSZ). A Román Munkáspárt II. kongresz­szusának december 24-i délelőtti ülé­sén megkezdődött a vita a Román Munkáspárt Központi Bizottságának beszámoló jelentése fölött. F. Danalache, a bukaresti városi pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a munkások, a mérnökök és a technikai dolgozók lelkes munkájának eredményeként a bukaresti ipar ter­melése az ötéves terv idején két és félszeresére növekedett. M. Vintila, a constantai területi pártbizottság első titkára arról beszélt, milyen nagy vál­tozások történtek a népi hatalom évei alatt a burzsoá-földesúri rendszer idején legelhanyagoltabb . vidékeken. Például Constanta környékén 30 gép- és tráktorállomást létesítettek és a földeken több mint 5400 traktor dolgozik. A szocialista szektorhoz, az állami gazdaságokkal együtt, a szántóföldek 66 százaléka tartozik. G. Pop kohászati és gépipari minisz­ter hangsúlyozta, hogy az ország szo­cialista iparosításának legfontosabb eredményei közé tartozik a hatalmas kohászati és gépipar megteremtése és fejlődése. Romániában az utóbbi években 57 gépgyárat építettek, vagy teljesen újjáalakítottak, több mint nyolcvanféle acélt és igen sokféle hengereltárut gyártottak. A kongresszus december 24-i esti ülésén Csu Te elvtárs, Kína Kommu­nista Pártja küldöttségének vezetője mondott forró taps közepette üdvözlő beszédet. Csu Te,-'Kína Kommunista Pártja Központi Bizottságának, Mao Ce-tung elvtársnak, a központi bizott­ság elnökének, továbbá Kína Kommu­nista Pártja valamennyi tagjának és az egész kínai népnek nevében forró üd­vözletét tolmácsolta a Román Munkás­párt II. kongresszusa küldötteinek. Kína Kommunista Pártja és a kínai nép — mondotta a többi között Csu Te elvtárs —, mélységes elragadtatással szemléli a testvéri román nép nagy sikereit, amelyeket a Munkáspárt és a Munkáspárt Gheorghe Gheorghiu-Dej elvtárs vezette központi bizottsága irányításával ért el a szocializmus épí­tésében. Annak ellenére, hogy Kína távol fekszik Romániától, a kínai munkás­osztály és a kínai nép nagy örömmel figyeli az önök által aratott jelentős I sikereket, mivel az önök ügye a mi ügyünkhöz hasonlóan az egész szocia­lista tábor nagy ügyének részét kép­viseli. Az önök országa szocialista iparosí­tásának ügye országunkhoz képest előrehaladottabb állapotban van. Ez pedig bennünket is ösztönöz. Kína Kommunista Pártja mindig | úgy tartotta, hogy a Szovjetunió | nagy kommunista pártjának, vala­mint a népi demokratikus országok kommunista és munkáspártjainak tapasztalatából tanul; országunkban a szocializmus fejlesztéséhez nyúj­tott ezen segítség ugyanakkor elő­mozdítja a nemzetközi béke védel­méért és a haladó emberiség ügyé­nek fejlesztéséért vívott közös har­cunkat is. Országunkban jelenleg — folytatta Csu Te — gyors ütemben folyik a mezőgazdaság, ipar és a tőkés keres­kedelem szocialista átalakítása. Kína Kommunista Pártja Központi Bizott­ságának folyó évi októberi teljes ülése után a termelőszövetkezeti mozgalom sohasem látott ütemben indult fejlő­désnek. Az előirányzatok szerint 1956 végéig a termelőszövetkezetekben részvevő parasztok száma az ország­ban eléri a 70—80 százalékot. Kína Kommunista Pártja tervének értelmében hozzávetőlegesen 1967­re általános vonásokban szocialista ipari hatalommá alakítjuk országun­kat. A jelenlegi gyakorlati munkála­tok azt bizonyítják, hogy e terv idő előtt teljesíthető. Ezt követően Gheorghiu-Dej elvtárs beszámolójának vitájában Gheorghe Apostol, a Román Országos Szakszer­vezeti Tanács elnöke szólalt fel. Gheorghe Apostol többek között rá­mutatott, hogy a Román Munkáspárt két kongresz­szusa között eltelt időben a román szakszervezetek kifejlődtek és meg­szilárdultak, s hogy most jelentős szerepet töltenek be a gazdasági építésben és a dolgozók életszínvo­nalának emelésében. A szakszervezeteknek jelenleg több mint 2 600 000 tagja van, azaz csak­nem kétszer annyi, mint 1947 végén. December 25-én az első felszólaló Stefan Voitec belkereskedelmi minisz­ter volt. Rámutatott arra, hogy a Ro­mán Népköztársaságban az áruforga­lom az 1950. évinek kétszeresére, az 1949. évihez viszonyítva pedig majd­nem háromszorosára növekedett. Lelkes hangulatban fogadták a kül­döttek C. I. Parhon akadémikus fel­szólalását. — Boldogan állapíthatjuk meg '— mondotta Parhon —, hogy országunk­ban még sohasem övezte akkora szere­tet a tudományt és sohasem voltak olyan kedvező körülmények a tudo­mány fejlődése számára, mint ma. Miron Konstantinescu, a Román Mun­káspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja és a román 'mi­nisztertanács első elnökhelyettese az ideológiai munka és a kultúrforrada­lom kérdéseiről mondott beszédet. M. Florescu vegyiipari miniszter felszólalásában kijelentette, hogy a román vegyiipar most 3,2-szer annyit termel, mint 1950-ben és nyolcszor annyit, mint 1938-ban. Hála a Szovjetunió segítségének — mondotta Florescu — hamarosan üzembe helyezzük az atomvillany­telepet, amely villamosenergián kí­vül atomenergia-forrásokat és rá­dióaktív izotópokat szolgáltat majd a vegyiipar számára. A kongresszust ezen a napon több külföldi kommunista és munkáspárt képviselője üdvözölte. A küldöttek melegen megtapsolták Leon Mauvais­nek, a Francia Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága politikai bizottsága tagjának, Knut Baeckströmnek, Svéd­ország Kommunista Pártja Központi Bizottsága politikai bizottsága tagjá­nak és Vaszilisz Bardzotasznak, Görög­ország Kommunista Pártja Központi Bizottsága titkárának üdvözlő beszé­dét. A Román Munkáspárt II. kongresz­szusának december 26-i délelőtti ülé­sén tovább folyt a vita a Román Mun­káspárt Központi Bizottságának be­számolójáról. A vitában többek között felszólalt I. Chisinevschi, a Román Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájá­nak tagja, aki a párton belüli, párt­szervezési és tömegpolitikai munka problémáiról beszélt. Hangsúlyozta, hogy a Román Munkáspárt nagy fi­gyelmet szentel az ideológiai munká­nak. A pártiskolák hálózata jelentősen kibővült és idén ezeket az iskolákat összesen 554 ezer személy látogatja. A délelőtti ülés végén a kongresz­szus küldöttei egyhangúlag jóváhagy­ták a következő határozatot: 1. Jóváhagyjuk a Román Munkás­párt Központi Bizottsága tevékenysé­gét a párt első és második kongresszusa közötti időszakban. 2. Jóváhagyjuk a Román Munkáspárt Központi Bizottsága beszámolójában kitűzött irányvonalat és a legközelebbi feladatokat. A kongresszust Csehszlovákia Kom­munista Pártjának nevében Václav Kopecký, a CSKP KB politikai irodájá­nak tagja, miniszterelnökhelyettes, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetőségének nevében Rákosi Mátyás, a Magyar Dolgozók Pártjának első tit­kára üdvözölték. A kongresszust to­vábbá üdvözölték a többi testvérpár­tok jelenlevő képviselői is. Az indonéziai parlamenti választások eredményei Bogor, december 26 (TASZSZ). — Amint a „Szulu Indonésia" című lap jelenti, a központi választási bizott­ság adatokat közölt a szeptember 29-i új indonéziai parlamentbe va­ló választások eredményeiről. A vá­lasztásokban a Nemzeti Párt első helyre került és az új parlament­ben 65 helye lesz, a Maszjumi párt­nak 59 helye, a Nahdatul Ulama pártnak 54, Indonézia Kommunista Pártjának 49, Indonézia Muzulmán Szövetségének 10, a Parkindo párt­nak (Keresztény párt) 9, a Katoli­kus pártnak 5, és a Szocialista párt­nak 3 helye A többi mandátumokon a kisebb pártok osztoznak. Az új parlamentben összesen 260 képviselő van. A „Szulu Indonésia" című lap írja, hogy az új parlament össze­hívása után Szukarno elnök a Nem­zeti Párt egyik vezetőjét bízza meg az új kormány megalakításával. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom