Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-27 / 285. szám, vasárnap

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. november 27. vasárnap 30 fillér VIII. évfolyam, 285. szám Céltudatosabban érvényesítsük a szovjet módszereket az iparban A második ötéves tervünk ideje alatt a termelés további jelentős növelése megkívánja a technika teljes kihasználását, üzemeink ál­landó műszaki fejlesztését, a tech­nika új vívmányainak haladékta­len bevezetését. Mindez azonban kevés volna, ha nem fejlesztenénk ki a legszélesebb körben a dolgo­zók alkotó kezdeméAyezését és nem nyújtanánk kellő lehetőséget, egészséges alapot a haladó mun­kamódszerek bevezetésére és tö­meges terjesztésükre. Ebben első­sorban a világviszonylatban élen­járó szovjet ipar dolgozói tapasz­talatainak meghonosítására gondo­lunk. Az elmúlt évek során a szovjet munkamódszereknek egyes ipari "ágazatokba való bevezetésekor országos mozgalmak születtek, mint például Bortkevics, Bykov, Koleszov módszere alapján a fé­mek gyors megmunkálásának, Ko­rabelnyíkova módszere alapján a komplex anyagmegtakarítás, vagy Csutkih szerint a kiváló minőség elérésének mozgalma. E mozgal­mak hozzájárultak dolgozóink al­kotó kezdeményezésének széleskö­rű kifejlesztéséhez. Új munkahő­sök születtek e termelési harcban, dolgozóink nagy tömegei még in­kább elmélyítették a munkához való szocialista viszonyukat, a szovjet módszerek tanulására, a szakképzettség szüntelen fokozá­sára serkentették őket és üzeme­ink egész sorában a tervteljesítés lendítőkerekeivé váltak. A szovjet munkamódszerek fel­becsülhetetlen értékűek számunk­ra. Alkalmazásuk iparunkban a termelés színvonalának emelését, a munkatermelékenység szüntelen növelését jelenti. S ez a tény most, második ötéves tervünk kezdete előtt, arra hívja fel sür­gősen figyelmünket, vajon meg­tettünk-e -minden lehetőt a szov­jet módszerek bevezetésére, ter­jesztésére és általuk a dolgozók^ alkotó kezdeményezésének további' kifejlesztésére. Sok üzemben eddig is sikereket értünk el velük. A könnyűipar­ban, különösen a textiliparban nagy tért hódított a Csutkih-mód­szer alapján a „kiváló minősé­gért" kezdeményezett versenymoz­galom, mely tömegmozgalommá fejlődött. Az apátfalusi Poľaná­ban, a trencséni Merinában és má­sutt is a sztahanovista iskolák ke­retében a dolgosok százai sajátít­ják el ezt a módszert. Kuznyecov mérnök módszere, mely a szer­számmal való takarékosságon alapszik, szintén sok kövétőre ta­lált. Eredményesen vezették be a Považská Bystrica-i Klement Gott­wald-üzemben, az érsekújvári Elektrosvietben, a piesoki gépgyár­ban. A Považská Bystrica-i üzem­ben ebben az évben csak ezzel a módszerrel és a szerszámokra ki­írt takarékossági számlák beveze­tésével több mint negyedmillió ko­ronát takarítottak meg eddig. A ti­szolci nagyolvasztó kohászai a ná­luk járt D. P. Muharkin szovjet kohászmester tapasztalatainak fel­használásával ebben az évben 1700 tonna nyersvasat termeltek terven felül. A Považská Bystrica-i Kle­- ment Gottwald-művekben a dol­gozók még azt is megtették, hogy a náluk bevezetett szovjet munka­módszerekről és az elért eredmé­nyekről —, hogy mind szélesebb körben népszerűsíthessék őket — sokszorosított brosúrákat adnak ki üzemeikben. Nincsen olyan üzemünk, ahol rívcekedhejnének azzal, hogy a szcvjet munkamódszerek beve­zetésével szép sikereket értek el. Ezek a tények elvi tathatat­lanok. Ha azonban jobban né­zünk a dolgok mélyére, láthatjuk, hogy bizony sokhelyütt nem ér­tették meg a szovjet módszereket, nincsenek teljesen tisztában je­lentőségükkel és lényegüket meg­kerülve csak egyes részleteikben valósították meg. A szovjet mun­kamódszerek érvényesítésében is az a veszély fenyeget, mint a szo­cialista munkaverseny terén, hogy csupán formálisan kezelik őket, csakhogy papíroson jelenthessék a minisztériumoknak, hogy ennyien dolgoznak az üzemben az új mun­kaformák szerint. Közismert „el­járás" egyes üzemekben, hogy sokszorosított nyomtatványokat adnak a dolgozók kezébe és alá­íratják velük szocialista kötele­zettségekként, hogy — mondjuk — „Korabelnyikova módszere szérint dolgozom és ennyi meg ennyi ki­logramm anyagot takarítok meg" — ahelyett, hogy megmagyaráz­nák a dolgozóknak az új munka­módszer lényegét és alkalmazásá­nak legjobb formáit. A dolgok­nak ilyen felületes felfogásával végképp le kell számolnunk és rá kell vezetnünk azokat a gazdasá­gi vezetőket, ahol ilyesmi előfor­dul, hogy elsősorban az üzem ér­deke. hogy a szovjet munkamód­szerek széleskörű, céltudatos, ala­pos érvényesítésével megkönnyí­tik és gazdaságosabbá tehetik munkájukat és jobban felkészül­hetnek második ötéves tervünk sikeres teljesítésére. Sokkal következetesebben kell érvényesíteni iparunkban a. szov­jet munkamódszereket. Ha formá­lisan kezeljük őket és csak rész­leteiben vezetjük be, nemcsak nagy kárt okozunk vele népgaz­daságunknak, hanem egyúttal akadályozzuk a termelés színvo­nalának, üzemeink műszaki fej­lesztésének további kibontakozá­sát. Ugyanilyen káros az is, hogy egyes üzemeinkben, mint pl. a piesoki gépgyárban Július Slabej, vagy a myjavai Armatúrkában Michal Vdoviák esztergályosok a fémek gyors megmunkálása terén épp a szovjet munkamódszerek alkalmazásával elért kiváló telje­sítményeiket, gazdag ismereteiket és tapasztalataikat alig népszerű­sítik. Tisztában vagyunk mindnyájan azzal, — hogy most, amikor pár­tunk és kormányunk útmutatása alapján minden erőnket arra for­dítjuk, hogy az ipari termelés szüntelen növelése egész iparunk színvonalának világviszonylatban is az elsők közé emelése érdeké­ben a technika tökéletesítésével, az új technika bevezetésével har­cot indítunk a műszaki fejleszté­sért; a szovjet munkamódszerek átvétele megkönnyíti ezt a mun­kánkat és közelebb visz bennünket a célhoz. Ezért céltudatosabban kell érvényesítenünk a szovjet mód­szereket üzemeinkben. Ott, ahol bevezetésüket veszik tervbe, előbb meg kell ismertetniök a dolgozók­kal annak minden részletében a szovjet módszerek lényegét és csak azután kezdjenek hozzá meg­valósításukhoz. Ez az előzetes tá­jékoztatás a legjobb alap az új, ha­ladó módszerek tökéletes elsajá­tításához és a dolgozók alkotó kez­deményezésének további kifejlesz­téséhez, ami igen na^y, mondhat­nánk döntő erőt képvisel szocia­lista építôfeľadataink teljesítésé­ben. A mai számban: A Szlovák Nemzeti Tanács műkö­désének egy éve (2. old.) Fejlődjék és szilárduljon a Szovjet­unió és India népeinek barátsága (3. old.) A szovjet dolgozók munkasikerek­kel készülnek az SZKP XX. kong­resszusára (3. old.) Csehszlovák kormányküldöttség Kairóban (4. old.) Az atomenergia felhasználása a Csehszlovák köztársaságban (4 old.) Egész szívetekkel, egész tudato­tokkal halljátok a Forradalmat (5. old.) Rádióműsor (6. old.) Második ötéves tervünk folyamán a b ratislavai Priemstav dolgózói épület­alkatrészeket gyártó kombinátot helyeznek üzembe. Az üzem építésénél felhasználják a bratislavai Kmeť téren épülő első szerelt ház munkálatainál szerzett tapasztalatokat. Először az új épületanyagot, a keramzitot gyártó részleget építik fel. Képünkön: Sikeresen halad a Kmeť téri építkezés. I1H"« l •«:•« > :t!!aillllllil!ia:tliil!llllll!lll|[]IIIIIIIIIW!ll[IIIIIIIIII[IIIIIIIIUIlll!!lllllllftllllíllllllII[llullll)<lllll[ltllllllllUID Közlemény Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának üléséről 1955. november 23-án és 24­én ülést tartott Bratislavában Szlovákia Kommunista Pártjá­nak Központi Bizottsága. Az ülésen részt vett Bruno Kőhler elvtárs, a CSKP KB titkára. A népgazdasági terv Szlovákiá­ban való teljesítéséről szóló je­lentést a szocialista munkaver­seny fejlődésének, az 1956. évi terv és az állami költségvetés biztosításának előkészítése szempontjából, valamint az épí­tészet feladatainak és a techni­kai fejlődésének szempontjából J. Kríž elvtárs, Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának titkára ismertette. A vitában 25 elvtárs szólalt fel. Szlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága a megtárgyalt kérdéssel kapcso­latban határozatokat fogadott el, amelyek rámutatnak arra, hogyan lehet még ebben az év­ben megjavítani a tervteljesí­tést az iparban, építészetben és a közlekedésben és hogyan kell felkészülni második ötéves ter­vünk első éve feladatainak tel­jesítésére. Ezután Szlovákia Kommu­nista Pártjának Központi Bi­:aí:tsága megtárgyalta az egyes személyi változásokat a Meg­bízottak Testületében. Ezzel a programponttal kapcsolatban Karol Bacílek elvtárs, Szlová­kia Kommunista Pártja JCöz­ponti Bizottságának első titkára mondott beszámolót. Szlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága ha­tározatot hozott, melyben ja­vasolja a Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségé­nek, hogy a Csehszlovák Köz­társaság kormánya elé terjesz­sze Jozef Gíreth elvtársnak a közlekedésügyi megbízott funk­ciójából való felmentését egész­ségügyi okokból. Az SZLKP KB egyidejűleg határozatot ho­zott, melyben javasolja a Szlo­vák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökségének, hogy terjesszék a kormány elé Karol Fajnor elvtársnak, az Egyházi Ügyek Szlovákiai Hivatala el­nöki funkciójából való fölmen­tésére irányuló javaslatot és in­dítványozza közlekedésügyi megbízottá való kinevezését, továbbá Ján Ušiak elvtársnak az Egyházi Ügyek Szlovákiai Hivatala elnökévé való kineve­zését. . A tárgyalások folyamán Szlo­vákia Kommunista Pártja KB tagjai 1955. november 23-án a délelőtti órákban megtekintet­ték a Priemstav előgyártott ter­mékeket készítő műhelyét, a Vajnori úton lévő panelraktára­kat és a bratislavai Kmeť té­ren épülő panelház szerelését, amely Szlovákiában az első ilyen építkezés. Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának tagjai 1955. no­vember 23-án részt vettek a P. O. Hviezdoslav Színházban Kor­nejcsuk „Szárnyak" című szín­darabjának előadásán. Teljesítették évi tervüket J A hroneci öntöde dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére vállalták, hogy határidő előtt teljesítik egész évi ter­vüket. A vállalt határidő előtt öt nap­pal az egész évi tervet 101,4 százalék­ra teljesítették. A kiváló eredmények elérésében nagy része van Eislinger Károlynak, Mihály Kálmánnak, Stege­na Mihálynak, Rabatin Józsefnek. A kiváló eredmény az üzem dolgozóit a^ra serkenti, hogy második ötéves tervünk feladatainak teljesítésében újabb sikereket érjenek el. Lebeda József, Nová Valašská Az elsők között vannak A Csehszlovák Automobil Közleke­dési Vállalat első üzemei között, ame­lyek Szlovákiában határidő előtt telje­sítették az egész évi tervet, van a ga­lántai üzem is. A tervfeladatoknak ha­táridő előtt való teljesítése főleg a példás dolgozók érdeme. Közéjük tar­toznak Matluha Zoltán és Maglovsky Pál tehergépkocsi vezetők, akik szocia­lista gondozásba vették gépeiket. Az üzem sikerei eléréséhez hozzájárult az új munkaformák következetes érvé­nyesítése, a szocialista munkaverseny és a nemzeti bizottságok szerveivel való szoros együttműködés. A MÁSODIK HELYERT A hír, hogy a Szadlovszki-tárna dol­gozói teljesítették évi tervüket, futó­tűzként terjedt el a rozsnyói üzemek­ben. A rozsnyói és bernárdi telep la­kosai is már a tervteljesítés napján értesültek a nagy eseményről. A szép eredményeknek örültek, de nem bán­ták volna, ha az évi terv teljesítésé­ben az első helyet maguknak köny­velhetik el. — No, nem történt semmi — gon­dolták magukbban mindkét tárna dol­gozói. — Ha elsők nem, másodikok még mindig lehetünk. — Másodikok lehetünk — jegyezte meg a rudňanyak vezetője — csak az a helyzet, hogy a második helyre is csak egy üzem kerülhet. Jelen eset­ben ketten pályázunk rá. Mi és a bernárdiak. Hogy kettőnk közül melyik lesz az első, ezt versennyel dönthet­jük el. Az elhatározást tettek követték. A versengés 6 két üzem között megkez­dődött. A rozsnyói üzemek közül az évi terv teljesítésében a második he­lyért a rudňanyi és bernárdi tárna dol­gozói most már egymás között verse­nyeznek. Ki lesz a győztes? Ma még nem tudni. Lehetősége az eddig elért eredmények alapján mindkét üzemnek van. További sikerek felé A kékkői szénbányák, miután behozták elmara­dásukat, tovább harcolnak az egész évi terv mielőb­bi teljesítéséért. Az el­maradás behozásában a legnagyobb érdemeket a -fljt 4 Bukovec-bánya kollektí­s>. vája szerezte, amely 10 348 tonna szenet fej­tett terven felül. Főleg a 231-es szén­falon dolgozó Dulaj András csoportja tűnt ki. Ebben a hónapban is 144 százalékos teljesítményükkel a leg­jobbak közé tartoznak. A Bukovec-bánya után legjobb a slatinkai-szakasz, ahol Molnár József, a Munka Vörös Csillaga érdemrend viselője teljesíti legjobban feladatait. A Háj-bányán a legjobbak Pavol Kol­lár, Nagy Gyula és Cserba Sándor. Ezek a kollektívák nagy szaktudásuk­kal és kitűnő munkaszervezésükkel tűntek ki. A pótori bányászok meg vannak győződve arról, hogy ez idei tervüket december 20-ig teljesítik. Meggyőző­désüket az eddigi elért eredmények alátámasztják. Miroslav Ulík, Pótor /

Next

/
Oldalképek
Tartalom