Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-03 / 264. szám, csütörtök

1 Ül 1955. november 3. Szovjet vendégek a csehszlovák-szovjet barátsági hónap ünnepségein Ez idén a csehszlovák-szovjet barát­ság hónapjának ünnepségein, amelyek hétfőn, nov. 7-én kezdődnek, részt vesznek a múlt évekhez hasonlóan a Szovjetunióból érkező kedves vendégek, a szovjet közélet különféle ágainak je­lentős képviselői. Vasárnap, november 6-án érkezik meg a Külfölddel való Kulturális Kapcsolatok Össz-szövetségi Társaságának küldöttsége. A küldött­ség vezetője V. N. Sztoletov profesz­szor, a biológiai tudományok jelöltje, a Szovjetunió főiskolai miniszterének helyettese. A küldöttség további tag­jai: I. N. Kigyin Sztálin-díjas, a moszkvai Sztálin-acélmüvek igazgató­ja, a technikai tudományok jelöltje, M. G. Manizer Sztálin-díjas, a Szovjet­unió Művészeti Akadémiájának alel­nöke, I. A.' Ljubeznov államdíjas, az Állami Akadémiai Kisszínház színésze, A. A. Makarová, a Moszkvai Bolsevik Cukorkagyár igazgatója, K. Sz. Kiszlja­kov Sztálin-díjas, a Harkovi Turbo­generátor-üzem esztergályosa, A. N. Zemljanszkij, a Sztálingrádi Városi Végrehajtó-bizottság első elnökhelyet­tese. A szovjet vendégek 14 napos itt-tar­tózkodásuk alatt megismerkednek gaz­dasági és kulturális életünkkel. A szovjet zenei alkotások és az elő­adóművészét szakaszát kiváló zenészek nagyszámú csoportja fogja képviselni. A küldöttséget I. P. Iljin, a Szovjetunió Kulturális Ügyei Minisztériuma mellett működő szovjet rádió-osztályainak fő­szerkesztője vezeti. Tagjai: A. V. Ga­uk, az OSZSZSZK nemzeti művésze, az össz-szövetségi rádió nagy szimfonikus zenekarának művészi vezetője és fő­karmestere, B. R. Gmirja, a Szovjet­unió nemzeti művésze a kievi opera szólistája, D. Safran cselóművész, Sztálin-díjas, az össz-szövetségi és nemzetközi versenyek nyertese, N. Muszinjanova, zongoraművésznő, L. N. Berman zongaraművész, a berlini iV. Világifjúsági Találkozó zongoraverse­nyének győztese, az Állami Borodinov vonósnégyes, R. Dubinszkij, J. Alek­szandrov, D. Sebalin és V. Derlinszkij, valamint J. Osztrin zongoraművész. A szovjet művészek itt-tartózkodásuk egy hónapja alatt kb. 40 hangversenyt rendeznek Prágában, Brnóban, Brati­slavában és köztársaságunk más kerü­leti városaiban. • V Üzembe helyezték a hencovcei új ceüulózeiizemet Vranov járási város melletti Hencovce kisközségben néhány évig tartó lel­kes építőmunka után kedden, novem ber 1-én üzembe helyezték Európa leg­nagyobb és legmodernebb cellulózeüze meinek egyikét. Az új cellulózeüzem ünnepélyes megnyitásán jelen volt Szlovákia Kommu­nista Pártja KB-ának, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak és a Megbízottak Testü­letének küldöttsége, melynek tagjai voltak: Pavol Dávid az SZLKP KB titká­ra és irodájának tagja, a küldöttség vezetője; Irena Ďurišová, a Szlovák Nem­zeti Tanács alelnöke, Štefan Šebesta, a Megbízottak Testületének alelnöke, Josef Krosnár, erdészeti- és faipari m iniszter, František Tupik, erdészeti és faipari megbízott, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Szövetsége szlová­kiai és Központi Bizottságának elnökei, Szlovákia Kommunista Pártja Kerü­leti Bizottságának küldöttsége, Vasil Biľakkal, az SZLKP Kerületi Bizottsá­gának titkára vezetésével, Ľudovít Ga briel, a prešovi Kerületi Nemzeti Bi­zottság elnöke és más vendégek. Josef Krošnáŕ, erdő- és faipari miniszter fő beszámolójában értékelte az építészek és szerelök munkáját. Szlovákia Kom­munista Pártja Központi Bizottságána k, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Meg­bízottak testületének .nevében az építő ket Pavol Dávid, az SZLKP KB irodájá­nak tagja és titkára üdvözölte. Kiváló minőségű gépeket gyártanak építészeti dolgozóink részére eddig kénytelenek ,-oltak kézzel kiürí­teni a keverőgép dobját az irányító kerék kézi forgatásával, ami nagyon fárasztó munka volt. Az újtípusú ke­verőgép el van látva szórólapátokkal, amelyeknek segítségével a keverőgép dobja automatikusan kiürül. Ugyanezt a rendszert alkalmazzák 8 K 500-as jelzésű keverőgépeknél is, amely 500 liter betonkeverék készítésére elegen­dő. Bélá pod Berdérvom-i Stavostroj nemzeti vállalat dolgozói építészetünk részére jó minőségű keverőgépeket és más építészeti gépeket gyártanak. E napokban befejezik az új betonke­verőgépek első próbasorozatának gyár­tását. Az új keverőgépek legfőbb elő­nye, hogy négy perc alatt 750 liter betonkeveréket készítenek elő, ami a kombinált keverési rendszer eredmé­nye. Az építészeti dolgozók ugyanis Rádióbeszélgetés a munkaerötoborzás biztosításáról a széniparban Az üzemek kötelesek felmenteni a bányákba jelentkező dolgozókat A? ipolyviski gyermekotthonban Amint már közöltük, a Csehszlovák Rádió kedden, november 1-én 13.45 órakor az összes állomásokon közve­títette a kormány és a Központi Szak­szervezeti Tanács képviselőinek be­szélgetését a munkaerőtoborzásról a bányászatba. Josef Jonáš tüzelőanyagügyi miniszter: Azzal a komoly helyzettel, amelyet a széninarban az állandó munkaerő­hiány okoz, foglalkozott a kormány, amely a legnagyobb komolysággal hangsúlyozta, hogy a munkaerőtobor­zással a bányászatban foglalkozniuk kell a gazdasági szerveknek és a nemzeti bizottságok tanácsainak min­den fokon, különleges igyekezetet és állandó figyelmet kell fordítaniuk ar­ra, hogy a bányák részére kellő szá­mú munkaerő állandóan biztosítva le­gyen. A kormányhoz hasonlóan bányásza­ink is elvárják, hogy iparunk többi ágazatának dolgozói öntudatosan hoz­zájárulnak széniparunk megsegítésé­hez és melléjük állva segítenek minél előbb kiküszöbölni a szénfejtésben mutatkozó lemaradást, segítenek tel­jesíteni az idei tervet és így előké­szítik a legjobb feltételeket a máso­dik ötéves terv sikeres megkezdésére. Josef Bayer munkaerőügyi miniszter helyettes: A szénfejtésben mutatkozó helyzet a kormányban való megtárgyalása után népünk és minden népi szervezet fi­gyelmének középcontjába került. Nemzeti bizottságaink és végrehajtó szerveik dolgozói e napokban elláto­gatnak üzemeinkbe, üzleteinkbe és hi­vatalainkba, hogy az üzemek és a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottságainak vezetőségével együtt új dolgozókat nyerjenek meg bányáink részére és részletesen fel­világosítsák őket az egyes szénkörze­tekben a munka- és életfeltételekről. Azokat, akik elhatározzák, hogy bá­nyáinkba mennek dolgozni, a nemzeti bizottság szervei mindenben segíteni fogják. Tájékoztatást nyújtanak ne­kik, hogy könnyebben valósíthassák meg az egyik ágazatból a másikba való átlépést, biztosítják számukra a költözködést és a bánya vezetőségé­vel együtt gondoskodnak a rendes felvételről, az elszállásolásról, az élel­mezésről stb. Az az üzem, amelynek dolgozója a bányamunkára jelentke­zik, köteles ezt a dolgozót felmen­teni. A nemzeti bizottságok és végrehajtó szerveik szintén kötelesek gondos­kodni arról, hogy az új munkakör­nyezetben megteremtsék a feltétele­ket a dolgozók sikeres munkájához és nyugodt, kiegyensúlyozott életéhez mindenütt, ahol előfordulnak. Bányá­ink részére a legnagyobb segítséget azon kerületek és járások dolgozói­nak soraiból várjuk, ahol szénkörze­tek vannak. Gustáv Hnilička, a Központi Szakszer­vezeti Tanács titkára: Kormányunk azon felhívásának tel­jesítését, hogy bányáink részére kel­lő számú dolgozót biztosítsunk, a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom el­A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának ülése Szlovákiában az állandóan fejlődő szocialista mezőgazdaság;, mezőgazda­sági termelés mindén ágazata egyre több szakembert követel. A szakképzet mezőgazdasági dolgozók biztosítása a mezőgazdasági iskolaügy feladata. Ezt a kérdést, valamint a mezőgazdasági tudomány és kutatás részéről a gya­korlatnak nyújtott segítség kérdését is megtárgyalták a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági bizottságának harmadik gyűlésén, melyet szerdán, nov. 2-án tartottak. A bizottság ülésén részt vettek František Kubač, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke, Dénes Ferenc és Michal Žákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei és Jozef Gajdošík munkaerőügyi megbízott. Jelen voltak - a mezőgazdasági iskola­ügy dolgozói, á népi kutatók, a nem­zeti bizottságok mezőgazdasági osz­tályainak képviselői, a Földműve­lésügyi Megbízotti Hivatal szakértői és a megbízotti hivatalok dolgozói. Az ülést Ľudovít Bortel képviselő, a Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazda­sági bizottságának elnöke nyitotta meg és vezette. A bizottság meghallgatta Michal Chudíknak, a Megbízottak Testülete első elnökhelyettesének, földműves­ügyi megbízottnak beszámolóját az új káderek neveléséről a mezőgazdasági iskolákban. A mezőgazdasági tudo­mány és kutatás részéről a gyakorlat­nak nyújtott segítségről helyettese, Ondrej Magna tartott beszámolót. Felhívás a bányáink részére való munkaerő­toborzás határidő előtti teljesítésére A Kékkői Járási Nemzeti Bizottság tanácsa felhívta Szlovákia nemzeti bizottságai munkaerőügyi tanácsainak összes osztályait a bányászatba való toborzási feladatoknak a negyedik negyedévben december 15-ig — határ­idő előtt való teljesítésére. A felhívásra az Iglói Járási Nemzeti Bizottság dolgozói válaszoltak, és vállalták, hogy a felhívás határidejét megrövidítik és a munkaerők toborzá­sát széniparunk részére november 30­ig teljesítik. IDŐJÁRÁS Borult, ködös idő, helyenként eső. Napi hőmérséklet 3—5 fok. Gyenge, északkeleti szél. sőrendű feladatának tekinti. A Köz­ponti Szakszervezeti Tanács.ezért ok­tóber 27-én kelt határozatában az összes üzemi bizottságokhoz, az ösz­szes funkcionáriusokhoz és szakszer­vezeti tagokhoz fordul azzal a felhí­vással, hogy az iparból és népgazda­ságunk többi ágazataiból a dolgozók jelentkezzenek bányászaink megsegí­tésére és segítsenek biztosítani a szén­fejtési terv teljesítését ebben az év­ben. E feladatok teljesítésének sürgős­sége megköveteli, hogy az üzemi bi­zottságok az összes üzemekben a leg­nagyobb támogatásban részesítsék a munkaerők toborzását a bányászatba. Különösképpen szükséges, hogy az üzemi bizottságok a bányákban fi­gyel íet fordítsanak arra, hogy ho­gyan élnek az új dolgozók pihenőjük idején és biztosítsák számukra a ren­des élet- és kulturális körülménye­ket és így megteremtsék a lehető legjobb feltételeket arra, hogy az új dolgozók tartósan a széniparban ma­radjanak. Beszélgetés után — brigádmunkára A rádióbeszélgetés arra ösztönözte városaiák és falvaink dolgozóit, hogy alaposabban foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A malackyi járásból még tegnapelőtt jelentkezett az ostravai bányákba František Danihel, Plavecký Štvrtokról és Michal Jurik Malacky­ból. A matejovcei Tatrasmalt-üzemből Šafrán és Klenda dolgozó megy a bányászatba. Más üzemekből is még tegnapelőtt jelentkeztek új dolgozók bányáink megsegítésére. Üveges verandán, apró asztalok mellett pöttömnyi gyerekek kanalazzák a paradicsomlevest. Előttük léniában állnak a porcelántálacskák, amelyekbe bele-belekalamolnak. Maszatos az ar­cuk, piros bajusz ragyog orruk alatt, ami tagadhatatlan jele a jó étvágy­nak. A legtöbbjük már önállóan eszik, de akad még segítségre szoruló is. Ezeknek a gondozónő, a csupa mo­soly Gnott Júlia segít a nagy műve­letben. Ügyes kézzel rakja a gyámol­talanabbak szájacskájába a levest és bíztató szavakkal kiséri keze mozdu­latát: — Egyél aranyom, nagyra nősz! t Az udvarról bekukucskál a napsu­gár. Bearanyozza a szőke, barna fe­jecskéket, körültáncolja a kis csopor­tot. Zsongító zenét szűr a rádió. Csen­des, nyugalmas délidő van. Amikor beléptem az ipolyviski gyer­megotthon verandájára, megbolydult a gyereksereg. Nyújtogatták nyakacská­jukat, némelyik bizalmatlanul pislo­gott rám nagy gyermekszemével, de a káposztás galuskánál már megtört a jég. — Bácsi, bácsi! — kiabáltak kórus­ban és kedvesen integettek kanálká­jukkal. Az ebéd befejezése után körülfogtak és furábbnál furább kérdésekkel ost­romoltak. Hogyhát én is itt akarok-e lakni, és mit rajzolgat folyton a bácsi irkájába? Meg is kellett mutatnom az írótömböt, és ők felette elcsodál­koztak a betűsorokon. Később a nevelőnő a fürdőszobába terelte a kicsiket, lemosta róluk az étrendet, ami kisebb-nagyobb sivalko­dásra adott okot. De aztán rendbe­jött minden, és az apróságok tisztán tipegtek ki a verandára. — Nocsak, Dódika — bíztatja a ne­velőnő az egyik kerekarcú kisfiút. — Szavalj el a bácsinak egy kis versi­két. Mojs Józsikának nem kell sok biz­tatás, rákezdi: — Nagybajuszú rendőr bácsi utcasarkon áll, jobbra is néz, balra is néz, szépen szalutál. Megsimogatom a kisfiú aranybaját­szó haját. — Aztán kitől tanultad ezt a ver­sikét, fiacskám? — A nővélkétől — selypíti a gye­rek és okos szemét a nevelőnöre füg­geszti. A Józsika sikerén egy másik kisfiú, Jakus Tibi is felbuzdul, ö is tud ám verset mondani. Fejét jobbra-balra mozgatja, miközben ajkáról csenge­tyűznek a szavak: — Erre kakas, erre tyúk, erre van a gyalogút, hívja őket róka koma, vacsorára fáj a foga. A gyerekek csacsognak, hancúroz­nak, kacagnak s körülrajzanak, mint törpék a mesebeli óriást. Mindenben engedelmeskedem nekik, hát nagyon jól mulatnak. A gondozónő azonban véget vet a játéknak, mert eljött a délutáni alvás ideje. Közben megérkezett a gyermekott­hon vezetője, Varga Jolán és a sza­kácsnő, Dióssy Gizella. Áruval teté­zett kétkerekű kocsit húznak, bevá­sárolni voltak a gyermekotthonnak. Ők is részt vesznek a gyermekek vetkőztetésében és pár perc múlva ágyacskájukba fektetik a kicsiket. Nem telik sok időbe, valamennyi édesdeden alszik a csinos, hófehér rácsos ágyacs­kában. Varga Jolánnal és Gnott Júliával körüljárom a szobákat. Hét helyisé­get, a játszószobát, konyhát s végül még a kamrába is bekukkantok. Meg­kap a rend és tisztaság. Minden ra­gyog a gondos kezek nyomán. Az ágyacskák patyolatfehérek, a padló fényes, az ablakok tiszták, a konyha­szekrényben csinos sorokban feksze­nek az edények, a tűzhely körül szi­gorú a rend és nagy a tisztaság. Igen,. így képzeltem el a gyermek^ otthont. Az irodában telepedtünk le. — Mikor alapították az otthont? —• kérdezem. — ötvenkettőben — feleli Gnott Júlia. — De én csak három hónapja vagyok itt. Ennek ellenére úgy ér­zem, mintha mindig gyermekek közt éltem volna. Szeretem őket és ők is nagyon ragaszkodnak hozzám, mintha második édesanyjuk volnék. Varga Jolán az otthon napirendjé­ről beszél. — Reggel hét órakor hozzák be a gyerekeket — mondja. — Ezután át­öltöztetjük őket és fél tízig játszunk az udvaron. Mosdás, tízórai és délig ismét játék. Azután mosdás, ebéd és egy órától négyig alvás. Négytől ötig öltözködés, uzsonna, és félhétig, hé­tig játék. Ekkor jönnek értük a szü­lők. — Mit kapnak enni a kicsik? — Nagyon változatos az étrend — feleli a vezetőnő és nyomban felolvas­sa a heti étlapot. A sorrendből kiragadok két napot. Hétfőn — reggeli: piskóta tejjel; ebéd: paradicsomleves rizzsel, túrós­tészta, a kisebbeknek répafőzelék. Uzsonna: tejbedara kakaóval. Gyümölcs. Csütörtökön — reggeli: kávé, kiflivel, vajjal, dzsemmel. Ebéd: zöldségleves, borjúhús krumplival, kompót. A ki­sebbeknek krumplipüré; uzsonna: tea, fonottkaláccsal. Az ipolyviski gyermekotthon gondo­zónői elmondják, hogy minden gyer­meket megfigyelnek és észrevételeiket napról napra bevezetik egy könyvbe. A gyermek legkisebb egészségi válto­zását is feljegyzik, s az orvos, ha vi­zitre jön, a napló alapján tiszta képet kap a gyermekek egészségi állapotá­ról. Egyébként kétszer tartanak ha­vonta orvosi vizitet, s a gyermekeket a leggondosabban felülvizsgálják. — Miben éreznek hiányt? — fordu­lok Varga Jolánhoz. — Kellene egy mosógép, ez nagyon megkönnyítené a munkánkat, mert bi­zony sok a mosnivaló — feleli. — Van fürdőszobánk is, de bizony a vizet a kútról kell cipelnünk. Nem hiszem, hogy olyan sokba kerülne a vízveze­ték rendbehozása. Kevés a játékunk, fel kellene szaporítani, a gyermekek nagyon örülnének. A szobákat festetni kellene, az ablakokra dróthálót sze­retnénk, mert nem szeretjük a legye­ket. — Szóltak minderről a helyi nem­zeti bizottság titkárának? — Szóltunk, de eddig még nem se­gítettek. — Nos, majd ha a bizottság tagjai olvassák ezeket a sorokat, bizonyára segítségükre sietnek, hogy még szeb­bé tegyék a dolgozó parasztok gyer­mekeinek életét. Mielőtt elbúcsúztam volna az ipoly­viski gyermekotthon derék dolgozóitól, mégegyszer bekukkantottam a hálóba. A fehér ágyacskákban nyugodtan alud­' tak a kicsikék. Báli Mariska, Jakus Tibi, Agrádi Márta és a többiek, aj­kukon édes mosollyal, talán színes pillangót kergettek álmukban a me­sék virágos rétjén, vagy aranyhomo­kot szórtak ezüst talácskákba Hófe­hérke kertjében valahol. Ilyesmiről ál­modhattak, mert ajkuk szögletében pi­ci mosolygások ragyogtak, s ezeket csak az álombeli tündérek dobhatták arcocskájukra. Hazafelé menet arra gondoltam, raS lyen könnyebbség a parasztszülőnek, hogy nemcsak a mezei munkák ide­jén, hanem bármikor nyugodtan vé-: gezheti dolgát, gyermeke biztonság­ban játszik vagy alszik a gyermekott­honban. íme, a falut is megérintette á kor szelleme, más emberek nevelőd­nek, más körülmények között. A gyer­mekek otthonba járnak, rend, tiszta­ság, játék, jókedv minden napjuk. És megszokják a közösséget, a legszebb életformát: a közösségi életet. Dénes György. A kremnicai bányákban az űj fejtési módszerek bevezetésére további munkahelyeket készítenek elő A kremnicaii bányászok mind szélesebb körben alkalmazzák az új fejtési módszereket. A Ferdánánd-bán yában a múlt hónap folyamán további, sorrendben már a negyedik munkahe lyen vezették be a készletre való fej­tést. Az új munkahelyen Ján Dobrotka vájár munkacsoportja dolgozik. Dob­rotka elvtárs, akii egyike a legöregebb kremnicai bányászoknak, az új fej­• tési módszerről a következőket mondja: — A készletre való fejtés a bányászok munkáját nagyban megkönnyíti. A kézi rakodás fárasztó munkája helyett az egész csoport fő figyelmét a fúrásra és az érc lerobbantására fordí ihatja. A készletre való fejtéssel a vájárok teljesítménye megkétszereződik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom