Uj Szó, 1955. november (8. évfolyam, 262-287.szám)

1955-11-17 / 276. szám, csütörtök

4 ül S20 '1955. november 17. Hruscsov elvtárs értékelte az elmúlt mezőgazdasági év eredményeit Moszkva, (TASZSZ). — A Szovjet­unió Mezőgazdasági Minisztériumának, valamint a szövetségi köztársaságok mezőgazdasági minisztériumainak dol­gozói november 14-én megbeszélést tartottak N. Sz. Hruscsowal, a Szov­jetunió Kommunista Pártja első titká­réval. Hruscsov elvtárs a mezőgazdasági szervek vezető dolgozóit a tanácsko­zások alkalmával arra figyelmeztette, hogy sürgősen meg kell szüntetni a gép- és traktorállomások, munkája, valamint a kolhozok megszilárdítása és a mezőgazdasági kutatóintézetek tevékenysége terén mutatkozó hiá­nyosságokat. Hruscsov elvtárs hangsúlyozta a mezőgazdagági év értékelésének ál­talános jelentőségét, a legjobb gazda­ságok tapasztalatainak általános be­vezetését, a kolhozkáderek nevelésé­nek fontosságát, a vetőmagnemesítést, különösen a megfelelő kukoricanemek kátermesztésének, valamint az állat­állomány átteleltetésének és a tavaszi munkák előkészítésének nagy jelentő­ségét. J. A. Malik szovjet küldött új értekezletet javasol a koreai kérdésben New York. (CTK) — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének politikai bi­zottsága hétfőn folytatta a koreai kér­dés általános megvitatását. A vita megnyitása előtt az indiai megbízott határozati javaslatot terjesztett elő a koreai háború volt hadifoglyai kérdé­sében. Ebben a javaslatban üdvözli Argentína és Brazília ajánlatát, amely államok hajlandók lennének az ideig­lenesen Indiában elhelyezett hadifog­lyoknak egy részét saját területükön elhelyezni mindaddig, amíg ezt a kér­dést véglegesen meg nem oldják. J. A. Malik szovjet delegátus kije­lentette, hogy nem foglalkozik azok­kal a különféle verziókkal, amelyeket az Egyesült Államok képviselői min­den egyes ülésen a koreai háború ke­letkezése és lefolyása tekintetében előadnak, mert a bizottságnak nem az a feladata, hogy megtárgyalja a ko­reai amerikai intervenció történetét. A bizottság feladata az, hogy utat és módozatokat keressen a koreai kérdés megoldására. A teljesen szabad koreai választások lefolytatásának hívei va­gyunk — mondotta —, amelyeket ma­guk a koreaiak vezetnének le pártat­lan nemzetközi szervek felügyelete mellett. A koreai kérdés megoldásá­ban nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy Korea területén két kormány lé­tezik és az ország egyesítését csak úgy lehet végrehajtani, ha ez a két kormány egymás között megegyezik. Malik figyelmeztetett továbbá arra, hogy Dél-Korea agresszív elemei új háborút akarnak előidézni, hogy ott állandóan növelik a fegyveres erők számát. Ebben a tekintetben utalt az amerikai kiküldött szavaira, hogy a lázas dé'-koreai katonai készülődések a fegyverszüneti szerződéssel össze­függésben történnek. Világos azonban — hangsúlyozta Malik —, hogy a ka­tonai potenciál mindennemű emelése ellentétben áll a fegyverszüneti szer­ződés világos határozataival és Ko­reában új háború veszélyét idézi fel. J. A. Malik felszólalását azzal zár­ta be, hogy pártolta a koreai kérdés megoldásában érdekelt államok, ne­vezetesen a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és a Kínai Népköztársa­ság új konferenciájának összehívását, amelyen a koreai háború volt hadi­foglyainak a kérdését is meg lehetne tárgyalni. A Moszkvában tartózkodó E. Ger­hardsen norvég miniszterelnök és kí­sérete megtekintette a T. V. Sztálin nevét viselő automobilgyárat, valamint a lenini hegyekben a moszkvai állami egyetem épületét. * » # Az egyik nagy amerikai lap, az „United States News and World Re­port" nemrégen egyik cikkében arról panaszkodik, hogy az Egyesült Álla­mokban egyre nehezebben kapnak e 45 éven felüli munkások munkát. Emellett az idősebb emberek szám­aránya állandóan növekszik és 1950­ben már 42,5 millió ember volt idősebb 45 évnél. * * * Az ismert kanadai „De Havyland" repülőgépgyár munkásainak négyhóna­pos sztrájkja győzelmesen befejező­dött. A munk sság követelését, a bé­rek emelését és a jobb szociális gon­doskodást, a munkaadó hosszas harc után kénytelen volt teljesíteni. * * * I.eningrádban november 15-én üzembe helyezték a földalatti vasút 11 kilométeres első szakaszát. Az elektro­mos vonatok ezt a távolságot hétszeri megállással, 17 perc alatt teszik meg. A földalatti vasút ünnepélyes megnyi­tásán sok ezer leningrádi lakos vett részt. * * * Rómában napok óta folyik a trieszti kikötő kihasználása ügyében összehl­yott nemzetközi értekezlet, amelyen Olaszországon kívül Svájc, Jugoszlávia, Magyarország, Csehszlovákia, Ausztria és a Német Szövetségi Köztársaság vesznek részt. * * * Genfben megkezdte ťnunkáját a nemzetközi munkaügyi szervezet igaz­gatási bizottságának 130. ülésszaka. A tárgysorozaton huszonnégy kérdés van, többek között az 1957-ben megtartan­dó 40. általános konferencia tárgyso­rozata. Sajtóértekezlet Moszkvában E. Gerhardsen norvég miniszterelnökkel Moszkva, november 16. ČTK. — Eimar Gerhardsen norvég miniszter­elnök kedden, november 15-én a moszkvai norvég nagykövetség épüle­tében tartott sajtóértekezleten kije­lentette, hogy a norvég küldöttség moszkvai tárgyalásaival teljesen elé­gedett, mert minden kérdést pozitív szellemben tárgyaltak meg. Norvég részről kielégítő választ kaptak ,arra a kérdésre is, amely nincs benn a kö­zös nyilatkozatban — a szovjet fél­megígérte, hogy megvizsgálja azon norvég állampolgárok szabadonbocsá­tásénak lehetőségét, akik a Szovjet­unióban büntetésüket töltik ki. Ezek nagyrészt quislingisták, akik részt vet­tek a Szovjetunió elleni háborúban. A miniszterelnökhöz intézett kér­dések többsége a közleménynek arra a pontjára vonatkozott, amelyben ar­ról van szó, hogy Norvégia területén nem engedélyezi támaszpontok léte­sítését idegen államok számára. A miniszterelnök kijelentette, hogy e szakaszban a gyakorlatban semmi új sincs, „mert amiről a közlemény­nek e szakasza szól, azt a norvég kormány már jóval azelőtt kijelentette és most ez a megfogalmazás az eset­leges homályosságokat kiküszöböli, s ennek örülök." Arra a kérdésre, hogy Norvégiának ez a határozata milyen visszhangot válthat ki a NATO tagjaiban, a mi­niszterelnök kijelentette: „Ügy vé­lem, hogy erre úgy fognak tekinteni, mint mi, és ha nem, ez azt jelenti, hogy nem értik meg annak fontossá­gát, ami történt". A két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok további kibővítésének le­hetőségéről a norvég miniszterelnök a következőket mondotta: „Ehhez min­den előfeltétel megvan és a kereske­delem kibővítése mindkét fél számá­ra előnyös lesz." A jelenlegi nemzetkö­zi helyzettel kapcsolatban Gerhardsen azt mondotta, hogy a legfontosabbnak tartja a leszerelés kérdésének meg­oldását, akár fokozatos formában is. N. A. Buiganyin, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke november 15-én a Nagy Kreml palotában foga­dást rendezett Gerhardsen norvég miniszterelnök tiszteletére. Szovjet részről a fogadáson részt vettek A. I. Kiricsenko, A. I. Mikojan, N. Z. Sza­burov, N. Sz. Hruscsov, A. B. Arisztov, P. N. Posztelov, A. N. Koszigin, A. P. Volkov, A. N. Puzanov és má­sok. Mi van a brazíliai események hátterében Sajtójelentések szerint néhány nap­pal ezelőtt a brazíliai hadsereg az or­szág fővárosában, Rio de Janeiróban kezébe vette a hatalmat és megszállt minden fontos pontot az elnöki palo­tával és a kormányépületekkel egye­temben. A katonai akció élén a jelentések szerint Lott brazíliai generális áll, aki ilymődon lépett fel a brazíliai hadse­reg több reakciós szellemű magasran­gú tisztje ellen. Ezek át akarták ven­ni a hatalmat és meg akarták aka­dályozni, hogy a nemrég megválasz­tott Kubitschek elnök hivatalba lép­hessen. A hivatalbalépés napja ugyan­csak 1956 január 31-e, de Lott tábor­nok szavai szerint katonai akciót kel­lett végrehajtani, hogy az alkotmá­nyos rendet ne tudják megzavarni. Ezt azt álláspontot fejezi ki Kubit­scheknek Lotthoz küldött távirata, amelyben megelégedését fejezi ki az alkotmányos rend biztosítása érdeké­be.i foganatosított lépései felett. Juscelino Kubitscheket, a szociál­demokrata párt jelöltjét a jobboldal jelöltjeivel szemben választották meg Brazília elnökének. Kubitschek meg­választását Brazília Kommunista Párt­ja is támogatta az ország valamennyi haladó elemével együtt. Clltillillllt]lilllll!lllllUI)lllll[IBI!initllt!ll!Illlllinil!lllllllt!IIIIIIII!aillFIUf!lltlini!lBIII OGYESSZÄIG nem volt sem­mi baj. Nem tudom miért és kire haragudott meg a tenger. Ocyesszától Jaltáig felhősödött az ég, a tengerészek összevont homlokkal szimatoltak a feltá­madt szélbe. Ez a tenger híres arról, hogy hullámai egyik órá­ról a másikra megnőnek s roha­nó áradatban torlódnak egymás­ra, mintha meg akarnák ragad­ni az úszó hajókat. Régi szoká­sa ez, ilyennek ismerték már az ókorban a görög és macedó­niai, a középkorban a velencei és génuai hajósok. De bárhogy rettegték, vitorlásaikkal mégis nekivágtak. A szél sebessége, mint a beavatottak mondták, elérte a 6 ball erősséget. Ez már elég rendes tengeri vihar, szabályos, nagy hullámverések­kel, a hajó szabálytalan ringá­sával, amihez a szárazföldi em­ber nincs hozzászokva. Az uta­sok reggel nem igen keltek fel, jelentős részük a kajütjében ma­radt. Ilyenkor jobban esik a vízszintes helyzet nyugalmasabb állacota. Reggelizni, ebédelni is alig mentek, úgyhogy vasárnap a delfineknek és sirályoknak kü­lönösen sok ételmaradék jutott. Péterünk ugyan nem hánykoló­dott Scilla és Charybdis között, de a turisták nagyrészén erőt vett az az enyhe szédüléssel járó kellemetlen gyomorideges­ség, ami nem betegség, mégis tengeri betegségnek mondják. Egészen magától értetődő álla­pot ez — az egyenetlen vízáram­lás természetes következménye, amit az utas főképpen a fedél­zeten érez. MIKOR KÉSŐN DÉLUTÁN feltűnnek a Jajla hegylánc ko­pár oldalai és a bizarr szikla­fallal védőleg körülvett Jaltá­hoz, a Krim gyöngyéhez közele­dünk, a természet szeszélye csendet int. A berzenkedő ha­bok megnyugszanak, a szél el­áll, a nap még egyszer enyhén felragyog, aztán kigyulladnak Jaltán a fények, a világítótorony szabadot jelez. Már egész közel vagyunk az örökzöld pálmák között fekvő csodálatos földhöz, ahol, Puskin szavaival élve, minden olyan kedves az ember szemének. Türelmetlenül vár­juk. hogy partra szállhassunk. Mindig súlyos történelmi ese­mények színhelye volt a görög időkbeli Taurisz, ez a termé­szeti adottságával oly bőven megáldott félsziget. 1944 ápri­A KRÍM Q Y Ö N G Y E lis közepére már majdnem az egész Krim megtisztult a náci­' csapa tmaradvanyoktól. Május 9-én felszabadult a Vörös Zász­ló-renddel kitüntetett Szevasz­topol is. Krasznov udvari építész 1911­ben II. Miklós cárnak Szevasz­topolból szállított, hófehér kö­vekből, reneszánsz stílusban pa­lotát épített a jaltai Livadijá­ban. ITT, EBBEN A PALOTÁBAN tartották 1944 februárjában a három szövetséges nagyhatalom vezetőinek történelmi értekez­letét. Mi legyen Németország­gal a kapituláció után? Ez a kérdés várt megoldásra. Az ér­tekezleten részt vett Sztálin, Rooseweit, Churchill és kormá­nyaik küldöttsége. S itt. az utol­só Romanov nyári székhelyén határozták el a német milita­rizmus megsemmisítését. Az idők folyásán, események változásán, a népek szerepén eloondolkodva sétálgatok ezek­ben a carrarai márvánnyal dí­szített, fénvűzően berendezett termekben. Megállok a cár volt fogadótermében, ahol a három kormányfő tanácskozott. Roo­seweit egészségi állapotára va­tekintettel itt kapott elszál­lásolást ... Az emeleten benyi­tok a cárnő volt. budoárjába és szemlélgetem a titkos ajtót, amelyen át az intrikus Rasz­putyin atya mindenkor szabadon bejárhatott a rárnőhöz. Ragyogóan tűz a nap. J61 esik a pár perces pihenő a zöld minden elképzelhető árnyalatá­ban pompázó arab kert fedett ámbitusán. Elfog az öröm, hogy a nyaraló, ahová a régi időkben munkás ember be sem tehet­te a lábát, ma a szovjet szak­szervezeteké, és derék szovjet dolgozók fogyasztják itt jó ét­vággyal ízletes kosztjukat, pi­hennek megérdemelten jól vég­zett munkájuk után. A kényelmes és mindig tiszta " TS autóbuszon akár északnak Artyek felé, akár délnek Li­vadija, Miszchor, Alupka felé mentünk, mindenütt széles, asz­faltos utak. Kellemes, tiszta a levegő. Itt már szubtropikus a növényzet. Az utak mentén, 70 km hosszú sávon díszes, örök­zöld parkok, ligetek, hatalmas törzsű datolyapálmák, libanoni cédrusok, virágzó oleanderek, magnóliák, sudár ciprusok, eukaliptuszok, a legkülönfélébb fenyőfajták, szőlők, gyümölcsös­kertek váltakoznak. Ebből az üde természetből emelkednek ki szív magába, hogy ebből késő őszig futja. A pacsirták erre­fcé nem vándormadarak. Jalta a félsziget ékessége. Ég­hajlata oly enyhe, hogy az év­szakok változása alig észreve­hető. A szanatóriumokban a gé­ge, csont, Ízület, asztma megbe­tegedéseit pvógyítják. A szí­nes táj, a tenger változása, az üdítő levegő, a hegyek ormai kedvezően befolyásolják az idegrendszer működését. A ma­'J^íi A jaltai part. végig a tenger partján és ma­gasan felette a dolgozók sza­natóriumainak és üdülőinek gyönyörű épületei. Akár egy amfiteátrum. Szorgalmas útitár­sunk, Vestenicky festőművész, hol itt, hol ott üti fel állványát, hogy egy-egy rendkívül meg­kapó képet felvázoljon. A JAJLA magas gerince, mint egy természetes üveg­ház, megvédi Jaltát az északi szelektől, a nyílt parti rész pe­dig egyenesen odavonzza a déli nap éltető sugarait. Nem cso­da, hogy a vrandjair. olyan pezsgő az élet. Az az érzésem, a tenger nyáron annyi meleget gasabban fekvő övezetben a kri­mi fenyvesek, a hegyi levegő frissítő áramlása különlegesen alkalmas a tuberkulózis gyógyí­tására. De az üdülők is jól érzik magukat. Vidáman ficánkolnak a tenger éltető vízében, bar­nára sülnek (bár széleskari­májú szalmakalapokkal védekez­nek) és kipihenve térnek vissza munkahelyükre. PUSKIN, Gogol, Csehov, Gor­kij sokat jártak erre, nagyon szerették ezt a vidéket. Csehov itt írta a Három nővért, Gor­kij a híres Krimi novellákat. A cári rendszer alatt, a Krim-fél­szigeten mindössze 1550 férő­•fc lfll!!lll|[lllll!llHI!lfllll!lllIllllillilinilllllllil!lll!l!ll![l[[llllll|[!flll1IIIlllIIMIIIIUI III Iliit zet. láttán, sokemeletes házma­gasságú eukaliptuszok, pálmák merednek az égnek, hárommé­teres legyezőalakú leveleikkel, boróka-, mammut-, madulafe­nyők, libanoni cédrusok, cipru­sok, platánok, óriási tölgyek áll­nak sorfalat az utak mentén. A medencék vizén színes indiai ló­tuszok. Kísérleteznek velük, ta­nulmányozzák őket és innen szállítják az ország többi ré­szébe. Erre vannak a Masszandra szőlőtermelő kombinát borpin­céi. Itt raktározzák el hosszú évekre a legjobb krimi boro­kat. Sajnos, csoportunk úti­programjába a borkóstolást nem tervezték be. Nem ártana, ha a Čedok jövőre számolna az utasok kívánságával és egy pin­celátogatást is programba ven­ne. Jaltán töltötte Csehov életének utolsó éveit. Házát még életé­ben Mária nővérének hagyomá­nyozta, aki a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt sa­ját pénzéből tartotta fenn a nagy író emlékhellyé szentelt utolsó hajlékát. Azóta állami tulajdon és agilis igazgatója: Csehov 92 éves nővére. Ebben a házoan semmi sem figyelmeztet arra, hogy múzeumban járunk. Az író dolgozó-, háló- és ebéd­lőszobáját eredeti állapotában hagyták. A dolgozószobája ab­laka előtt nő az a ciprus, amit a gyászoló nővér fivére halálá­nak első évfordulóján kegyelet­ből ültetett. Ez a ciprus most énoen 50 esztendős. ESTE AZ UKRAJNA-VEN­DÉGLŐ tetőterraszán hazánk felszabadításában részt vett hís szovjet tisztek nyaralócsoport­jával és ismerőseikkel szóra­koztunk. Az asztalokon jobb­nál jobb ételek és italok. Az emberek jókedvűek. A zene a Tancuj, tancuj, vykrúcaj-t játssza. Szovjet férfiak cseh, sz'lovák nőkkel, mi férfiak szovjet nőkkel táncolunk. A né­pi táncokra persze táncpárunk tanít. Engem Danna Alfredov­na Sztolarszkaja, lengyel szár­mazású filmszínésznő, a Mosz­film tagja tanít a Krakovjakra. A fiatal, szép, szőkehajú szí­nésznő nemrég végezte el a filmiskolát, a nálunk nagy si­kert elért Aratásban már ját­szott epizódszerepet. Jó Sándor. hely volt fürdővendégek szá­mára. Most ötszázezer üdülő az évi átlag. Az egészség műhe­lye ez. Csupán Jaltán, Alupkán és az idetartozó körzetben 114 szanatórium és üdülőház van üzemben. Persze ez mind ke­vés, építenek újakat. A közeli Kurpati fürdőhelyen magam láttam az erdőipari miniszté­rium közvetlen befejezés előtt álló szanatóriumát. 25 millió ru­belbe kerül. A tenger közelé­ben levő klasszikus oszlopsorú, erkélyes lépcsőzetű, keleti stí­lusban felépített palota szökő­kutaival, parkjaival, fürdőzési lehetőségeivel kizárólag a dol­gozók kényelmét tartja szem előtt. Tucatjával épít ilyen sza­natóriumokat és üdülőket a szovjethatalom. A Szovjetunió­ban lerázták az egyenlősdiske­dés elvét. Aki családjával két szobát igényel szabadságának tartamára, megkaphatja, csak többet kell fizetnie érte. Miszchorban, a tengerből ki­emelkedő sziklán láttam a gyer­mekét karján tartó Ruszalka, a parton a gonosz Ali baba szob­rát. Elbűvölt a közeli hegyor­mokat utánzó keleti stílusban épült alupkai 250 szobás Vo­roncov-kastély. A jaltai érte­kezlet idején Churchill lakott benne és itt folytak a há­rom nagyhatalom külügyminisz­tereinek tanácskozásai. A ten­gerészek szanatóriumában üdül­nek éppen a Tuapsze tankhajó matrózai, akiket Csang Kaj-sek tengeri kalózai tartóztattak fel békés útjukon és a világ köz­véleményének követelésére kénytelenek voltak szabadon bo­csátani. JALTA KÖZELÉBEN megnéz­tük a nyikitai füvészkertet. Eb­ben az 1812-ben alapított bota­nikus kertben összegyűjtötték a földkerekség sok ezer növényét. Csupán 1057 különféle fát és bokrot tartanak itt nyilván. Az ember ugyancsak álmélkodásba esik a himalájai, kínai, japán, észak- és délamerikai, ausztrá­liai, mexikói, kaukázusi növény­4

Next

/
Oldalképek
Tartalom