Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-15 / 248. szám, szombat

1955. október 14. IIISZ Ö 5 | Az £ SZ-közgyüiés tizedik ülésszaka | Václav Dávid külügyminiszter beszéde az ENSZ közgyűlés politikai és biztonsági bizottságában New York, október 14. (CTK). Csü­törtökön, október 13-án az ENSZ köz­gyűlés politikai és biztonsági bi­zottságában beszédet mondott Vác­lav Dávid külügyminiszter, a cseh­szlovák küldöttség vezetője. Beszéde bevezető részében rámuta­tott azokra a sikerekre, amelyeket Csehszlovákia az atomerő békés fel­használása terén elért és hangsúlyoz­ta, hogy bár a rádióizotópok használa­tának messzemenő fontosságot tulaj­donítunk, a fő súlyt a atomerő ener­getikai célokra való kihasználására helyezzük. A Csehszlovák Köztársaságnak ön­álló központi atommagfizikai és egyéb tudományos intézetei vannak, amelyek az atomerő békés felhasználásának legkülönfélébb módjaival foglalkoznak. A Csehszlovák Köztársaság gazdag tapasztalatokat szerzett — mondotta továbbá Dávid miniszter — az atom­erő békés felhasználásában való nem­zetközi együttműködés fejlesztésében is. Ezért a saját tapasztalatai alapján nagyrabecsüli ezen együttműködés fontosságát, valamint annak a segít­ségnek jelentőségét, amelyet nem fűznek semmilyen feltételhez. Ezeken az elveken alapul a Cseh­szlovák Köztársaság és a Szovjetunió közötti tudományos-műszaki és ter­melési segélynyújtás a nukleáris fizi­ka és az atomerö békés felhasználása terén. A Szovjetuniónak Csehszlovákia számára nyújtott segítsége az atom­erő békés felhasználása terén nem korlátozódik csupán a tudományos ku­tatásra, hanem 5 éven belül segítsé­A Gyámsági Bizottság ülése New Vork .(TASZSZ) — A Gyám­sági Bizottság napirendjének első pontjéról, önálló közigazgatással r.em rendelkező területek kérdéséről tár­gyalt az ENSZ főtitkárának beszámo­lója alapjsn. A bizottság szavazattöbbséggel el­határozta, hogy ülésein meghallgatja Szomália lar.saaalmi és politikai szer­vezetei képviselőinek beszámolóit. Meghallgatja továbbá más gyámsági területek képviselőinek beszámolóit. Jemen küldötte kijelentette, hogy Aden, és "a környező területek Jemen klrálvság oszthatatlan részei. Tilta­kozott az ellen, hogy Nagy-Britannia ezt a területet közigazgatás alá ka­parintotta „Aden Gyarmat" cím alatt. Argentína küldötte kijelentette, hogy Nagy-Britannia erőszakosan szuvere­nitása alá vette a Falklandi-szigeteket és tiltakozott az ellen, hogy Nagy­Britannia e szigeteket az önálló köz­igazgatással nem rendelkező terűletek közé sorolta. Guatemala, Honduras és Mexikó képviselői felszólaltak az ellen, hogy Nagy-Britannia Beiize területét (Brit Honduras) önálló közigazgatással nem rendelkező területeknek minősítette. Burma képviselője hangsúlyozta, hogy csupán az önálló közigazgatással nem rendelkező területek széleskörű orszá­gos programjának kidolgozásával és megvalósításával érhető el szociális haladás. Burma képviselője hangsú­lyozta, hogy a burmai kormány a gyarmatok fennállását a jelenlegi vi­lágban nem normális állapotnak tart­ja és ezért „állást foglal a nem egyen­jogúság politikájának felszámolása mellett." gére lesz Csehszlovákiának egy, nagy ipari atomvillanytelep üzembehelyezé­sében is. Az atomerö békés felhasználása le­hetővé teszi Csehszlovákiának, hogy 10 év letelte előtt hatalmas energeti­kai alapot éoitsen ki fejlett iparunk és mezőgazdaságunk, valamint a la­kosság fogyasztási szükségleteinek céljaira. Az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi genfi értekezlet sikeres eredményeiben a részvevők valamennyien osztoztak és a különféle nemzetek tudományos dolgozói az ér­tekezleten egyhangúlag azt a nézetet hangoztatták, hogy az ismeretek és tapaszt'latok kicserélése gazdagítja s világ tudományát és meggyorsítja az atomerő békés felhasználásának to­vábbi fejlődését. Dávid miniszter a továbbiakban rá­mutatott, hogy e bizottság jelenlegi ülésén újabb kezdeményező javaslatok hangzottak el az együttműködés kibő­vítésére. Idetartozik a Szovjetunió ál­tal benyújtott határozati javaslatban foglalt indítvány — hogy adják ki az atomtudósok nemzetközi folyóira­tát, továbbá rendezzenek tanulmányi szemináriumokat az atomerő békés felhaszná'ásának különféle szempont­jairól. Václav Dávid, a csehszlovák kül­döttség vezetője végezetül összefog­lalta a csehszlovák küldöttség állás­pontját az atomerő békés felhasználá­sára létesítendő nemzetközi ügynök­ség kérdéséről. Csehszlovákia már kezdettől fogva érdeklődéssel követi a nemzetközi nem tűrhető az egyes cikkelyek tár­gyalásának elhalasztása, amelyek ezen­kívül eisórendű fontosságúak és a javaslatban megfelelő helyet foglal­nak el. A lengyel küldöttség vezetőjének nyilatkozata az ENSZ közgyűlésén J. Katz Suchy, a Lengyel Népköz­társaság küldöttségének vezetője egy október 12-i ülésen az ENSZ Biz­tonsági Tanácsa három nem állandó tagjának küszöbön álló választásá­val kapcsolatban sajtóértekezletet rendezett, amelyen kijelentette, hogy az 1946. évi londoni egyezmények alapján egy állandó helyet kell nyúj­tani a Biztonsági Tanácsban a kelet­európai országoknak; Lengyelország 1955. június 1-én benyújtotta jelölé­sét. a Biztonsági Tanácsba. Katz Suchy a továbbiakban meg­ügynökség létesítéséről szóló tárgya­lásokat, nagy fontosságot tulajdonít nekik és elvben ezen ügynökség mi­előbbi felállítása mellett foglal állá jt. Az atomerő békés felhasználásának a világ valamennyi nemzetét kell szol­gálnia. Ezért egy országot sem szabad kizárni ebből a nemzetközi együttmű­ködésből. A csehszlovák küldöttség fontosnak tartja — mondotta Dávid miniszter, — hogy a nemzetközi ügynökség lé­tesítésénél helyesen állapítsák meg az ügynökség és az ENSZ közötti kap­csolatot, amint az megfelel az atom­erő békés felhasználása jellegének és fontosságának. A nemzetközi ügynökség létesítése­rői szóló tárgyalésokban elért eddigi haladás jogossá teszi, hogy elvárjuk­további pozitív eredmények elérését. A közgyűlés feladata, hogy ezeket a tárgyalásokat ösztökélje és támogassa. A részvevő államok szakértői értekez­letének összehívása nézetünk szerint meggyorsítaná a tárgyalásokat és lé­nyegesen hozzájárulhatna sikeréhez. A csehszlovák küldöttség ezért üd­vözli azt az indítványt, amit ebben az értelemben a szovjet küldöttség veze­tője tett. Az atomerő békés felhasználása te­rén való nemzetközi egvüttműködés megtárgyalásakor bizottságunk ülésén több határozati javaslat hangzott el — mondotta D3vid miniszter. — A cseh­szlovák küldöttség megfelelő figyel­met szentel nekik. Álláspontját az egyes határozati javaslatokhoz a bi­zottság további tárgyalása folyamán fejti ki. állapította, hogy némelyik ország ki­jelenti, hogv a londoni egyezmény ál­lítólag már érvényét vesztette. „A ien­gj'el küldöttség nézete szerint — mondotta — a londoni egyezmény to­vábbra is kötelező marad és azok az indítékok, amelyek a nagyhatalmakat e kérdés megoldásában irányították, nemcsak, hogy nem vesztették érvé­nyüket, hanem új fontosságot nyer­tek a kölcsönös megértés és együtt­működés szellemében, amely most a nemzetközi kapcsolatokat jellemzi". A londoni egyezmény teljesítése az ENSZ közgyűlésének 10. ülésszakán 1955-ben — mondotta végezetül a lengyel küldött — méltó megünneplése volna az ENSZ tizedik évfordulójá­nak. Ha Kelet-Európát megfosztanák az ENSZ Biztonsági Tanácsában őt megillető törvényes helytől, az ellen­tétben állna a nemzetközi eljárás el­veivel, amelyekhez szervezetünknek igazodnia kell. Á Béke-Világtanács elnökségének ülése Bécs, október 13. (TASZSZ) — Ok­tóber 12-én este és október 13-án dél­előtt tovább folyt a Béke-Világ tanács elnökségének ülése. Az ülésen felszó­laltak D. D. Koszambi (India), ďAs­tier de La Vigérie (Franciaország), Hja Erenburg (Szovjetunió), M. Rosa Oliver (Argentína), James Encikot (Kanada), Emilio Sereni (Olaszország), Erwin Eckert (Német Szövetségi Köz­társaság) és mások. A ľ bour párt értekezlete A párt egyszerű tagjai békében és barátságban akarnak éíni a szovjet és kínai néppel Margate, (TASZSZ) — A labour párt értekezletének október 12-i ülésén külpolitikai kérdésekről tárgyaltak. Az értekezlet határozatot hagyott jóvá, amely szerint az értekezlet „mély nyugtalansággal fogadja a hidrogén­bomba és egyéb tömegpusztító fegy­verek gyártását és felhívja a kor­mányt, hogy mutasson új kezdemé­nyezést a nagyhatalmakkal való tár­gyalások megrendezésében, a feszült­ség enyhítésére és e fegyverek eltil­tására az általános leszerelés kere­tében". A határozat továbbá hangsú­'yozza, hogy a távol-keleti helyzet meg­oldása megköveteli, hogy a Kínai Nép­köztársaságot felvegyék az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. E határozat további pontjai felhí­vást tartalmaznak arra, hogy megegye­zést érjenek el az arab államok és Izrael között, valamint arra, hogy a brit kormány tegyen meg min­dent Németország békés alapokon va­ló újraegyesítése érdekében. Az értekezlet ugyancsak határoza­tot hagyott jóvá, hogy a labour párt „a kormányban követelje a normális kapcsolatok felvételét Kínával és a többi országokkal". Nort Field, a la­bour párt egy helyi szervezetének kép­viselője az értekezlet küldötteinek nagy tapsa mellett kijelentette, hogy a labour párt egyszerű tagjai bé­kében és barátságban akarnak élni a Szovjetunió és a Kínai Népköztársa­ság népeivel és együttműködést akar­nak velük folytatni. Az október 13-i délutáni ülésen a küldöttek egész sora élénken bírál­ta a szervezési bizottság munkáját. Vietor Yates képviselő kijelentette, hogy a végrehajtó bizottság tagjai visszaélnek korlátlan felszólalási jo­gukkal a sortagok kárára, akik szá­mára nem marad idő, hogy kifejtsék álláspontjukat számos fontos kérdés­sel kapcsolatban. Az értekezlet továbbá a drágaság növekedéséről, a nyugdíjasok helyze­téről, a szociális gondoskodási rend­szer hiányosságáról, és a helyi igaz­gatás rendszerében eszközlendő vál­toztatásokról tárgyalt. Irán csatlakozik a közel-keleti katonai szerződéshez Teherán (TASZSZ) — Hamzavi iráni miniszterelnökhelyettes október 12-én egy sajtóértekezleten bejelentette, hogy Hoszejn Ala miniszterelnök az iraki miniszterelnökhöz üzenetet in­tézett, amelyben az iráni kormány hi­vatkozik az Irak és Törökország kö­zött megkötött szerződés 5. cikkelyé­re és kijelenti, hogy „a sah-in-sah kormánya csatlakozik ehhez a szerző­déshez". Hamzavi azt állította, hogy „Irán számára e szerződésben való részvé­tel kedvező lesz". Sajtójelentéssk szerint az iráni kor­mány október 12-én a szenátus elé terjesztette jóváhagyás végett Irán­nak a török-iraki (ún. bagdagi) szer­ződéshez való csatlakozása törvény­javaslatát. A kormány kérte a szenátust, hogy e törvényjavaslatot haladéktalanul hagyja jóvá. Az egyiptomi sajtó behatóan fog­lalkozik Iránnak a török-iraki szer­ződéshez való csatlakozásával. Az „Al Ahram" című lap szerint Iránnak ez a tette komoly imperialista cseleke­det. A lap rámutat arra is, hogy míg Irán csatlakozott a közel-keleti kato­nai szerződéshez, e körzetben lévíi államok többsége, vagyis az arab or­szágok, nem hajlandók részt venni ebben a szerződésben. Az USA külügyminisztériuma hiva­talos nyilatkozatot tett közzé, amely­ben üdvözli Iránnak a bagdadi szer­= egyezésnek" nevezi. | IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KÉRDÉSEK | Ikié lesz a saara/idék?! Az arab államok külügyminisztereinek értekezlete = SAAR-VIDÉKET A RATIFIKÁLÁSÉRT MIT JELENT A SAAR-VIDÉK? A harmrdik bizottság ülése Ar ENSZ-közgyűlés harmadik bi- j zottsága jelenleg az emberi jogokról j szóló javaslat egyes részeinek sor- j rendjéről tárgyalt. Azon határozat­szerint, amelyet az ENSZ-közgyűlés • tavalyi ülésszakán hagyott jóvá, az • egész javaslatot megtárgyalná, ezért­Hammarskjöld főtitkárnak az a javas- ; lata, hogy a nemzetek önrendelkezési ; jogáról szóló megállapításokat tar- i talmazó cikkelyt később tárgyalják; meg, a harmadik bizottságban nagy; felháborodást keltett. Szaúd-Arábia; küldötte kijelentette, hogy a főtitkár-; nak nincs oka, hogy beavatkozzék: olyan kérdésekbe, amelyeket az ENSZ: közgyűlése már eldöntött. • A szovjet küldött rámutatott, hogy: „szokatlan, hogy a főtitkár az egyik: vagy mísik küldöttség nézetét védel-: mezze" Afganisztán küldötte hangsú-: lyozta, hogy a főtitkárnak nem volna: szabad beavatkoznia az ENSZ-közgyű-• lés határozatába. Nősek nagykövet,; csehszlovák küldött a harmadik bi- • zottság október 13-1 - ülésén kijelen- • tette, hogy az ENSZ-közgyűlés hatá-; rozata arra kötelezi a bizottságot, hogy] a javaslatot az egyes cikkelyek alap- • ján részletesen megtárgyalja. Ezért 5 I Akármennyire is furcsán hangzik ez • a cím, mégis megfelel a valóságnak. ; Mint ismeretes, Franciaország nem ; nagyon lelkesedett az emlékezetes pá­: rizsi egyezményekért és csak nagy i nehezen sikerült kicsikarni a ratifiká­I lást a francia nemzetgyűlésben. Az I amerikai — nyugatnémet fegyveres ; szövetségbe való csatlakozás keresztul­: hajszolásának azonban a francia tő­[ kések megkövetelték az árát. Ez az i ár pedig — bármilyen ritkaság is a ; történelemben: a Saar-vidék volt. Az : amerikaiak minden lelkiismeretfurda­: lás nélkül a franciáknak ígérték ezt a i gazdag ipari központot, hiszen más or­•szág területéből könnyű ajándékozni. : Adenauer pedig a német nép és a : tőkések tiltakozása ellenére is bele­egyezett az alkuba, azért a vérmes i ígéretért, hogy Nyugat-Németország a i katonai szövetségben vezető szerep­: hez jut. A megegyezés értelmében a Saar­: vidéket „európaizálják", kiválik Né­: metországból (így marad a békeszer­i ződés megkötése után is), mint a nyu­gat-európai fegyverkezés egyik fő bá­zisa. Hogy ez, „európaizálás" mit je­lent, azt legjobban az 1955. március ; 21-én megkötött francia-saar-vidéki : gazdasági szerződésből értjük meg. ; Eszerint a Saar-vidék gazdasági és : pénzügyi unióba lép Franciaországgal. Azonosak lesznek a bérek és adók, a ; francia törvények érvényesek, és a Hoffman féle franciabarát saar-vidéki ; kormánnyal „közösen" igazgatják a i bányákat. Vagyis a gyakorlatban telje­sen francia protektorátussá válik a : Saar-vidék. A francia monopolisták nem vélet­lenül érdeklődnek olyan buzgalommal a Saar-vidék iránt. De a nyugatnémet tőkések sem hazafiságból ragaszkod­nak e hatalmas ipari központhoz. A nyugatnémet iparnak, amelynek ma már olyan kapacitása van, mint a há­ború előtti egész hitleri Németország­nak, legalább 12 millió tonna szén­hiánya van évente. A Saar-vidék szén­termelése pedig 16 millió tonna körül mozog, ami éppen fedezné a Szövetsé­gi Köztársaság szükségleteit. De a bá­nyákban dolgozó 60 ezer bányász ki­zsákmányolásánál még nagyobb pro­fitot jelent a Saar-vidéki 80 nagyol­vasztó. A Saar-vidák vas- és acélter­melése a kapitalista világban a hato­dik helyen áll. A porosz iparmágnások drága árat fizetnek a franciák részvételéért az amerikai-nyugatnémet katonai szö­vetségben. El is követnek mindent, hogy a saar-statutumot megbuktassák. AZ OKTÖBER 23-1 SZAVAZÄS A Saar-vidék lakossága október 23­án dönt arról, hogy koncul a franciák­nak dobják-e, vagy elveti a Saar-vi­déki statutumot. A kilátások nem na­gyon kecsegtetők a franciák számára. A New York Herald Tribúne szerint: „Saar-vidék német nyelven beszélő lakossága október 23-án vereséget fog mérni arra az elképzelésre, hogy te­rületét európaivá tegyék". A nyugati hatalmak, élükön az USA­val, persze mindent elkövetnek a vá­lasztási küzdelemben, hogy a szavazás az ö elképzelésük szerint sikerüljön. : Az Észak-Atlanti Szövetségben a gö- : rög-angol ciprusi viszály után kelle- \ metlen lenne a nyugatnémet-francia i ellentétek kiéleződése. ; A LUXEMBURGI TALÁLKOZÓ SOVÁNY EREDMÉNYE A Saar-vidékért folyó versengés ko- : moly ellentétet szül Franciaország és : Nyugat-Németország között. A nézet- : eltérések elsimítására október 5-én • Faure francia miniszterelnök és Ade-: nauer nyugatnémet kancellár Luxem-: burgban találkozott. A francia kor- : mány arra számított, hogy a tárgyalá- ; sok eredményeként mindketten felhív- : ják a Saar-vidék lakosságát, hogy sza- ; vazzanak a statutumra. Ebből azonban ; semmi sem lett. A záróközlemény: nagyon óvatosan csak .arról beszél, i „hogy a Saar-szabályzat előírásai biz- : tosítják a lakosság anyagi és szellemi E érdekeinek teljes tiszteletbentartá- £ sát..." E De még a tapintatosság sem segi- E tett, mert a nyugatnémet sajtó erősen : bírálta Adenauert, amiért nem köve- E telte a statutum nyílt elvetését. A E kancellár azonban úgy látszik számit z azzal, hogy a német lakosság a vá^ = lasztásokon tudni fogja „kötelessé- E gét", mert kudarc esetére „pótmeg- = oldás" kidolgozását ajánlotta. r A szavazás kimenetelét illetően fe- ~ lesleges találgatásokba bocsátkozni, de E könnyen lehet, hagy a „Saar-vidéket ~ a ratifikálásért"" cserébe döntően be- s leszól a Saar-vidék népe is. = Szűcs Béla. = Kairó. (TASZSZ). Szíria, Libanon, Jor­I dánia és Egyiptom külügyminiszterei­• nek kairói értekezletén az utóbbi na­i pókban vízmüvek építéséről tárgyal­: tak a Jordán folyó mentén, valamint i e folyó vizének elosztásáról. A külügyminiszterek megtárgyalták : a Jordán folyó vizének „új" elosztási : javaslatát Szíria, Jordánia, Libanon és : Izrael között. Ezt a javaslatot Jonston, az USA elnökének közép-keleti külön képviselője tette. Ezen „új" javaslat szerint bizonyos mennyiségű vizet állapítanak meg a Jordán folyóból" az arab országok számára, valamint meg­állapítják a Jármuk folyó víztartályá­nak térfogatát, ahogy azt az arabok követelték. E javaslat szerint azonban Izraelre jelentősen kevesebb víz jut, mint az egyes arab országokra. Amint az Arab Országok Ligája Politikai Bi­zottságának nyilatkozatából kitűnik, a négy arab állam külügyminiszterei el­határozták, hogy külön tanulmányoz­zák a Jordán folyó vizének kihasz­nálására tett arab javaslatot. Fokozódik a sztrájkrrozgalom Nyugat-Németországban Berlin, október 14. (CTK) — Nyu­; gat-Berlinben tovább folyik a vako­; lómunkások már több, mint 9 nap :óta tartó sztrájkja. A bremerhaveni : Rockmerswerft és Unterweserwerft : hajógyárak hegesztői október 12-én :8 órás figyelmeztető sztrájkba léptek : munkafeltételeik és bérköveteléseik támogatására. Brémában mintegy 1000 kikötőmunkás sztrájkol már szeptem­ber 29. óta és felhívta a vállalkozókat, hogy kezdjenek tárgyalásokat a sztrájk vezetőivel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom