Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-12 / 245. szám, szerda

1955. október 14. IIISZ Ö 5 Sürgős feladat: a burgonyatermés gyors begyűjtése rszágszerte folyik a burgonya­^ szedés és begvujtes. Ott, ahol a Begyűjtési Minisztérium meghatal­mazottai szorosan együttműködnek a helyi és a járási nemzeti bizottságok­kal, jói megy a munka. A bratislavai kerületben például a skalicai, somor­jai, szem:i, bratislavai járások 10—15 nappal a határidő előtt teljesítették száz százalékra a burgonya beadását. Ezekben a járásokban a feladat si­keres teljesítéséhez jobban hozzájárul az egyes szövetkezetek közötti szo­cialista munkaverseny, a begyűjtési apparátus és a nemzeti bizottságok jói szervezett agitációs munkája. Az említett járásokon kívül a burgonya begyűjtésében jól haladnak még a du­naszerdahelyi, galántai, nagymegyeri, szeredi járások is, amelyek egy-két napon beiül szintén elérik a száz százalékot. Mindez világosan ellent­mond az egyes járási funkcionáriusok ama helytelen nézetének, hogy néhol nem fogják tudni teljesíteni a burgo­nyabegyűjtési tervet a rossz termés rothadás és más okok miatt. Az ilyen kifogások nem alapszanak igazságon, mert a burgonyatermés az egész or­szágban általában jó és az előírt be­adási kötelezettség: egy hektárról 18,70 mázsa, magasan túlteljesíthető. Konkrét példa erre a kežmaroki já­rás, amely versenyre hívta fel a töb­bi járásokat a burgonyabegyűjtési terv határidő előtti teljesítésére. Ebben a járásban minden szövetkezet verseny­ben van a beadásban és a kežmaroki EFSZ, amely már teljesítette a tervet, további 20 vagon burgonyát vállalt terven felüli beadásra. Štencel Ján, malý slávkovi magángazdálkodó 200 mázsa burgonyát adott be terven fe­lül. Ezért a burgonyáért jóval ma­gasabb árat, 29,50 koronát kapott má­zsánként az államtól. Az állam így nagy segítséget és előnyt nyújt a szövetkezeteknek, hogy terven felüli burgonyájukat magas áron adhassák el. Egyes járásokban mégsem eléggé gyors ütemben folyik a begyűjtés. A nemzeti bizottságok és a Begyűjtési Minisztérium dolgozói nem harcolnak kellőképpen a terv" határidő előtti tel­jesítéséért. Az ilyen járások aztán messze lemaradnak a többiektől és nincs biztosítva a határidő betartása, így a tornaijai járásban október 8-ig csak 8,7 százalékra teljesítették a burgonyabeadás tervét. Ha a határ­időt, október 25^ét be akarják tarta­ni, úgy azonnal hozzá kell látni a burgonya gyorsabb begyűjtéséhez, be­kapcsolni ebbe a munkába a helyi és nemzeti bizottságok összes választott tagjait, megindítani a szocialista mun­kaversenyt, mert csak így érhetnek el pozitív eredményt. Hasonlóan lemarad­nak még a nyitrai kerület érsekújvári, lévai, verebélyi járásai is, ahol ugyan­csak alacsony százalékot értek el eddig. A nagykaposi, királyhelmeci já­rásoknak már el kellett volna érniök a száz százalékot eddig, mivel hason­ló éghajlatuk van, mint a bratislavai kerület járásainak. A határidő ezekben a járásokban tehát helytelenül volt megállapítva. Annak ellenére, hogy e járásokban a burgonya kiásása már csaknem befejeződött, a beadási terv teljesítése még messze van a száz százaléktól, agy lemaradást észlelünk még a magánszektornál, mivel itt már a burgonya betakarítását szlová­kiai méretben 54,5 százalékra elvé­gezték, ugyanakkor a begyűjtést csak 18 százalékra teljesítették. Itt konkré­ten meglátszik a nemzeti bizottsá­gok gyenge agitációs munkája, mert a szocialista szektorral szemben a magánszektor messze lemarad a be­adásban. Hogy ezt a hiányt mielőbb kiküszöböljük, szükséges, hogy a nem­zeti bizottságok és a begyűjtési ap­parátus dolgozói azonnal hozzálássa­nak a széleskörű agitációs munkához, megmagyarázzák a magángazdálkodók­nak a burgonyabeadás fontosságát, felvilágosítsák őket arról, hogy a burgonya elsősorban élelmezési és ipari cikk, s csak másodsorban ta­karmány. U bben a munkában nagy segítsé­gükre válik a propagfcciós munka. Hangszórókon naponta kell meg­dicsérni az élenjárókat, figyelmeztet­ni a lemaradókat. Különösen nagy ha­tással vannak a villámújságok, a fali­újságok, amelyeken ki kell emelni azokat a magángazdálkodókat, akik teljesítik kötelezettségüket, esetleg fényképüket is közölni kell. Az ilyen és hasonló propagandaeszközöket a nemzeti bizottságoknak teljes mér­tékben ki kell használni minden falu­ban a terv teljesítése érdekében. Nem szabad elnézni tehát a nemzeti bizottságok tétlenségét a burgonya begyűjtésénél, mert most minden erőnket a cukorrépa és a burgonya­beadás sikeres elvégzésére kell irá­nvítani. Az újonnan alakított rosinai EFSZ-ben felszántják a mezsgyéket Még az aratási munkák előtt elhatározta a íilinai járásban levő rosinai EFSZ 43 tagja, hogy bevezetik a 111. típusú gazdálkodási formát. Mindjárt hozzáláttak a föld tagosításához is. Most a termés betakarítása után fel­szántják a mezsgyéket. A 111, típusú EFSZ-ben 43 szövetkezeti tag ösz­szesen 230 hektárnyi területen gazdálkodik, amelyből 84 hektár szántó, 34 hektár rét és legelő,'és 138 hektár erdő. Képünk: a szövetkezeti mezőkön befejeződött a burgonyabetakarítás, amit kerekes traktor végzett. A szövetkezeti tagok igyekeznek, hogy mi­nél hamarább veszteség nélkül betakarítsák a burgonyát a 4,90 hektárnyi területről. A gépipari dolgozók országos értekezlete után Látogatás a Bratislavai Elektrotechnikai Üzemben ••iiBiisiiaiiBiiBiiaLiaiiaiiaiiairBiiaaBiiriiiiiairBiiatiBiiBitaiiaiiBiiaiisiiaitBiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaitBtiiiiaitBiiaiiBtiaiiaiiatiaiiaii lEiiiniiimnni iinľnn::!; iiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiin A gépipari dolgozók országos értekezletén rés'.č vevő munkások, mesterek, terve­zők, technikusok és mérnökök felhí­vással fordultak a gépipar minden dolgozójához. Ebben a felhívásban ki­hangsúlyozzák azt a fontos tényt, hogy „a gépiparnak a népgazdaság vala­mennyi ágazatát a legkorszerűbb tech­nikával kell ellátnia". A gépipari dol­gozók veszik tehát magukra azon nagy feladatok teljesítésének orosz­lánrészét, amelyeket széniparunknak, kohászatunknak és egész sor más ipa­ri ágazatnak a technikai fejlődés te­rén kell elérnie. Ezt a nagy munkát gépiparunk csak akkor tudja teljes mértékben elvégezni, ha fokozott in­tenzitással törekszik saját gépi park­jának korszerűsítésére, karbantartásá­ra, ha nagymértékben növeli dolgo­zói munka termelékenységét, újabb, gazdaságosabb technológiát és munka­szervezést alkalmaz, ha a vezető dol­gozóknak sikerül jól megoldani a ko­operáló üzemek ma még gyakran nem összehangolt együttműködésének kér­dését. Akármelyik gépipari üzemünket ra­gadjuk is ki, mindegyikben megtalál­juk a fenti feladatok alkalmazásának szükségességét. Szükséges elsősorban az újítási javaslatoknak a lehető leg­nagyobb mértékben való alkalmazása, az újítómozgalom kibővítése, a kar­bantartási munkálatok idejében és gazdaságosan való elvégzése a Brati­slavai Elektrotechnikai üzemek Feb­ruáii Győzelem utcai gyáréban is. Ide a gépipari dolgozók országos értekez­lete után két héttel látogattunk el, akkor, amikor az országos értekezlet irányelveinek sojót helyzetükre való alkalmazásáról tárgyaló üzemi konferenciára készül­tek. Nézzük meg, milyen feladatok vár­nak az üzemre, mit hol kellene meg­javítani, mit szükséges az üzemi kon­fiferéncián rriegyitatni. A félárukat szállító üzemekkel az együttműködés nem ment jól. Főleg az első félévben. Ezáltal a 'tervben is nagy elmaradások keletkeztek. A harmadik, negyedik negyed'év munkáját rohammunkának is nevezhetjük, mert az év elejei elmaradás behozásán fá­radoznak. Annál is inkább beszélhe­tünk rohammunkáról, mert magán vi­seli ennek több jelét is, mint pl. az előzetes javítások tervének be nem tartását, elhanyagolását a terv telje­sítése érdekében. Első utunk tehát a karbantartó részlegbe vezet. Amint mér említet­tük, elmaradás volt a tervteljesités­ben. A másik oldalon pedig egy pon­tosan előkészített előzetes javítások terve lett megszerkesztve. A meste­rek nem adták javításba a gépeket, — „hiszen megy az még" — mert elsősorban a tervet igyekeztek telje­síteni. Az előzetes javítások tervének teljesítése így az első negyedévről a harmadikra tolódott. A gépek rongá­lódtak tovább, javítás nélkül. így volt ez a 231-es részlegben is, ahol a nagy hajlító gép generáljavl­tásának idejét elhalasztották, mert kellett a gép. Ment is, míg el nem törött a fogaskerék és teljesen üzem­képtelenné nem vált. Azután a javí­tás 33 811 Kčs-ba került. Ez elég te­kintélyes összeg. Ebből felesleges és előzetes javítással elkerülhető lett volna 732.— koronányi anyag, 286 ko­ronányi megmunkálási költség és 1440.— koronányi bér kifizetése. Per­sze, előbb is térhetett volna vissza a munkába a megjavított gép, ha nem hagyták volna teljesen elromlani. Ez azpnban nem az egyetlen ilyen eset és jó lesz, ha az üzem vezetői és dolgozói gondolkodni fognak azon, miért történik ez meg gyakran, ho­gyan lehetne ezt a jövő évben kikü­szöbölni. Talán már az üzemi konfe­rencián is, vagy a jövő évi terv elő­készítésénél hatásos javaslatokkal le­hetne segíteni a hiányosságon. Hiszen egy gépipari — tehát iparunk techni­kai haladása terén kulcsfontosságú — üzem fokozott feladatainak teljesíté­séről és a gazdaságosság terén egy nagy hiányosság áthidalásáról van szó. Másik nagyon fontos előfeltétele a nagymértékű technikai fejlődésnek az újítómozgalom helyes irányítása és az újítások bevezetése, alkalmazá­sa. Ebben a múlt év folyamán orszá­gos viszonylatban is az elsők között szerepelt a Bratislavai Elektrotechni­kai Üzem. Az újítómozgalom ez idén már elmaradozott és jelenleg teljes pangásáról beszélhetünk. Jól beváltak ugyan az üzem ener­getikai részlegén a kazánoknál alkal­mazott újítások és ezek sok megta­karítást jelentenek. Rosszabb azonban a helyzet a többi részlegen. Elenyé­szően csekély a megvalósított újítási javaslatok száma. Nem használták ki az újításokat és más rokonüzemek újí­tásait sem alkalmazták. Az üzemnek nincs technikai kabinetje. Az újítási mozgalom vezetésével megbízott mér­nök jól irányította a mozgalmat an­nak idején. Később azonban nagy el-« foglaltsággal járó beosztásba került. Nem gondoltak tehát a funkciók le­hető legalkalmasabb személyi bizto­sítására. Amikor a dolgozók, az üzem veze­tősége, az üzemi pártszervezet a jö­vő évi feladatok teljesítésének bizto­sításáról tárgyalnak, feltétlenül figye­lembe kell venniök az újítási moz­galom nagy jelentőségét és a gép­ipari dolgozók országos konferenciája felhívásának elve alapján kell lépé­seket tenniök a mozgalom munkájá­nak fellendítésére. A fentiekben csak a karbantartási terv teljesítésének a rohammunkával való összefüggését és az újítási moz­galomban levő hiányosságokat emlí­tettük. E két kérdést nem lehet a többitől elválasztani, összefügg mind­ez a szocialista murfkaverseny helyze­tével az üzemben, és a munkaterme­lékenység fokozásának más kérdései­vel is. A féláruszállítás — mondják — az oka mindennek. Valóban a vékony hengerelt lemezek hiánya sok nehéz­séget okoz, a félárut szállító üzemek késői szállításai tartóztatják a mun­kát. Iparunk legfontosabb ágazatainak országos értekezletei azonban nagy mértékben hozzájárulnak az egymás­ra utalt üzemek együttműködésének megjavításához. Elsősorban azonban minden egyes üzemen belül — s így a Bratislavai Elektrotechnikai üzem­ben is — meg kell teremteni minden előfeltételt a technikai haladás ter­vezett színvonalának elérésére, a ter­vezett munkák idejében való elvégzé­sére, a munka gazdaságosságának fo­kozására. A belüzemi konferenciák nagy segítséget jelenthetnek, ha eze­ken nyíltan, bírálni .fogják a hiányos­ságokat, s egybekapcsolják azt a jö­vő évi terv előkészítésével. Vilcsek Géza. Jobban törődnek a verseny szervezésével A místeki építőipari igazgatósághoz tartozó valamennyi építkezésen a szo­cialista munkaverseny szervezésébe fokozott aktivitással kapcsolódtak be a mesterek. Azok közé, akik ezen a téren nagy lépést tettek előre, tar­tozik Smajstrla, Janda és Jerábek mester, Schneider, Matoušek és Stauf­cik mesterek Kopsevnicéről, és Ho­mada mester Místekről. Ezen az épít­kezési szakaszon a termelési tanács­kozások is megjavultak. Smajstrla elv­társ üzemvezető mester munkaszaka­szán az alkalmazottak 100 százaléka versenyez és az ő érdeme, hogy ki­küszöbölték a versenyben a formaliz­must. Václav Martinék, Místek. Végezzenek jobb munkát a helyi nemzeti bizottságok a tejbegyüjtés biztosításában A kassai kerületben sok olyan egyé­nileg gazdálkodó van, akik ebben az évben még egy deci tejet sem adtak a közellátásnak. Innen adódik az a sajnálatos tény, hogy a kassai kerület néhány járása nem képes tejbeadási tervét teljesíteni, miáltal akadályok merülnek fel a tej és tejtermékekkel való ellátásban. A Kassai Kerületi Nemzeti Bizott­ság tanácsa ülésén behatóan foglalko­zott ezzel a problémával és határoza­tával konkrét feladatokat jelölt ki, melyek teljesítése meghozza a szük­séges javulást. A KNB tanácsának ipari osztálya már ezen határozat je­gyében f. év okt. 5-ére tanácskozásra hívta össze a kassai Tejipari nemzeti vállalat igazgatóját és a Begyűjtési Minisztérium kerületi meghatalma­zottjának képviselőjét. E tanácskozás célja az volt, hogy közös megbeszélé­sen megtalálják a módját annak, mi­ként biztosítsák a tejbeadási terv tel­jesítését. Minden eshetőség megtárgyalása után a tanácskozók megegyeztek ab­ban, hogy az ügy érdekében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére szocia­lista munkaversenyt szerveznek. A szocialista munkaverseny elbírálásá­nak alapelvei: elérni a legmagasabb százalékot a tejbeszolgáltatási terv idényteljesítésében és legalacsonyabb százalékra csökkenteni a beszolgálta­tási tervet nem teljesítők számát. A kassai kerület járási nemzeti bizott­ságai bekapcsolják a verseny propa­gálásába az összes helyi nemzeti bi­zottságokat, a Kassai Tejipari nemzeti vállalat és a Begyűjtési Minisztérium kerületi meghatalmazottja pedig al­kalmazottait. November 15-én lesz a szocialista munkaverseny első kiérté­kelése, mely alkalomból értékes aján­déktárggyal tüntetik ki a járás három legjobb faluját. November 20-án a Kassai Kerületi Nemzeti Bizottság ta­nácsa a záró kiértékelésnél három legjobb járást tüntet ki. Hasonló ki­értékelés lesz a Tejipari nemzeti vál­lalatnál és a Begyűjtési Minisztérium kerületi meghatalmazottjánál is. A helyi nemzeti bizottságok fő fel­adata, hogy kapcsolják be a HNB, az állandó bizottságok és a nőbizottsá­gok tagjait a munkaversenybe és igy széleskörű meggyőző kampány elindí­tói legyenek a községben. Andreas Sándor, a KNB dolgozója, Košice Megnyílt az új egyetemi könyvtár Bratislavában E hó elején megnyíltak a Mihály u. 1. sz. alatt az egyetemi könyvtár új termei, melyek eddig a Klárissa utcai ö. számú házban voltak elhelyezve. Hogy mit nyújt az új egyetemi könyvtár, aról legközelebb fogunk rész letesen beszámolni. Ma csak néhány pillanatfelvételt közlünk a hurcolko­dásról. Csendben történt a hurcolkodás, csak azoknak tűnt fel, akiknek a Kla­rissa utcából a boltíven keresztül a Mihálykapu és a Nyerges utca felé volt dolguk és néhány héten kérész­től látták az egyetemi könyvtár ösz szee dolgozóinak kora reggeltői késő es­tig tartó sürgés-forgását. Ügyesen ol­dották meg az egyik legfontosabb technikai kérdést is, a sok ezer könyv és katalógus átszállítását, melyek a t új adaptált épületben vannak elhelyez­ve. A Klarissa utcai épület egyik ab­lakából a Mihály utcai épület ablaké­ba fahidat rögtönöztek. Ezen keresz­tül szállították át a sok ezer könyvet­Az új helyiségek, új olvasótermek — világosak és a legmodernebbül vannak berendezve. E hó 3-án reggel F-aška elvtárs, az intézet igazgatója, munkatársaival együtt üdvözölte az első olvasót, Fedor Mihály főiskolást, és néhány szívélyes szóval átnyújtotta az első olvasónak az egyetemi könyv­tár ajándékát — 3 értékes könyvet. Megemlítésre méltó az a körülmény, hogy az egyetemi könyvtár vezető­sége, tudatában küldetésének, hogy milyen fontosak a könyvek a főisko­lások, tanárok, tudósok, írók részére, fáradságot nem kímélve, igyekezett a meghatározott időpontra a könyvtárt megnyitni. HL A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom