Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-07 / 241. szám, péntek

1955. október 7. UISZ0 5 Külföldi kormányküldöttségek érkeztek az NKD-ba a Német Demokratikus Köztársaság alapításának 6. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségekre Berlin, október 5. (ČTK). Október 5-én Berlinbe érkezett a Szovjetunió kormányküldöttsége, amely részt vesz a Német Demokratikus Köztársaság megalapításánaK 6. évfordulója alkal­mából rendezendő ünnepségeken. A küldöttséget M. A. Szuszlov, a Szov­jetunió Kommunista Pártja- Központi Bizottsága elnökségének tagja vezeti. Ugyancsak október 5-én a Berlin­Schönefeld-i repülőtérre megérkezett a csehszlovák kormányküldöttség is Rudolf Barák belügyminiszter veze­tésével. Az ADN sajtóiroda jelenti, hogy október 5-én Berlinbe érkeztek a Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság és a Mongol Népköztársaság kormány­küldöttségei, amelyek szintén részt vesznek az NDK államünnepének ün­nepségein. Az államünnep alkalmából továbbá Berlinbe érkezett a Magyar Népköz­társaság küldöttsége is. Szalai Béla, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Ve­zetősége politikai irodája tagjának és titkárának vezetésével. Velük egy idő­ben érkezett Berlinbe a Bolgár Nép­köztársaság küldöttsége is, amelyet Anton Jagov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai iro­dájának tagja, miniszterelnökhelyettes vezet, valamint az. Albán Népköztár­saság küldöttsége Manus Muttiuval, a Munkapárt politikai irodája tagjával, a minisztertanács elnökhelyettesével az élén. A Rmän Népköztársaság Nagy Nemzetgyűlésének ülése Ch iva Stoicát választották miniszterefnökké Bukarest (ČTK). Bukarestben hét­főn kezdődött meg a Román Népköz­társaság Nagy Nemzetgyűlésének 7. ülésszaka. A Nagy Nemzetgyűlés jó­váhagyta az utolsó ülésszak óta ki­adott határozatokat és a Nagy Nem­zetgyűlés külügyi bizottságának elnö­kévé T. Lordachescut választotta meg. A törvényhozó bizottság elnökévé Sz. Nitolescu képviselőt választották. C. Parvulescu, a Román Népköztár­saság Nagy Nemzetgyűlésének elnöke ezután felolvasta Gheorghe Gheorgiu Dejnek, a Minisztertanács elnökének levelét, amelyben kéri a Nagy Nem­zetgyűlést, hogy mentse öt fel a Mi­nisztertanács elnökének funkciójától, mert a Román Munkáspárt Központi Bizottságának szeptember 30-i és ok­tóber 1-i teljes ülésén a Román Mun­Az indonéziai választások eredményei Dzsakarta, október 6. (TASZSZ) Az indonéziai sajtó figyelmének közép­pontjában ez év szeptember 29-én tar­tott parlamenti választások állanak. A választások eredményeit ugyan még nem hirdették ki hivatalosan, a sajtó azonban hangsúlyozza, hogy a nemze­ti párt győzelme teljesen nyilvánvaló és hogy a maszjumi kormánypárt kétségtelenül vereséget szenvedett. Amint számos lap jelentéséből kitű­nik, politikai -körökben sürgetően fel­merült az új kormány összeállításá­nak kérdése. A „Szín Po" című lap ok­tóber 6-án koalíciós kormány meg­alakításának lehetőségeiről ír a nem­zeti párt, a „.Nahdatul Ulama" mosz­A Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának állásfoglalása Kambodzsa kérdésében Hanoi, október 6. (Üj Kína) A viet­nami néphadsereg főparancsnoksága levelet küldött a nemzetközi bizottság elnökéhez Kambodzsába, amelyben megvilágítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának állásfogla­lását Kambodzsa kérdésében. A levél rámutat, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaság nézete sze­rint megvannak a kedvező előfeltéte­lek a két ország közötti jószomszédi kapcsolatok felvételére a nép vágyai­val összhangban. A Vietnami Demok­ratikus Köztársaság nemzetgyűlésének 5. ülésszakán — írja a levél — Fam Van Dong miniszterelnök már kifejez­te a kormány készségét, hogy a békés együttélés öt elvének szellemében ba­ráti kapcsolatokat vegyen fel Kam­bodzsával. A Vietnami Demokratikus Köztársa­ság kormánya kész közvetlen tárgya­lásokat folytatni a kambodzsai kor­mánnyal és így támogatni a kölcsönös bizalmat és megértést. Faure tárgyalásai Adenauerrel Párizs, október 5. (TASSZ). A Francé Presse hírügynökség jelenti, hogy Edgár Faure francia miniszterel­nök és Antoine Pinay külügyminisz­ter október 5-én Luxemburgba ér­keztek, ahol titkos találkozót tartot­tak Konrád Adenauerrel, a Német Szö­vetségi Köztársaság ' kancellárjával és Walter Harrsteinnel, a külügyminisz­térium államtitkárával. Számos párizsi politikai megfigyelő szerint e találkozó gyors megrende­zésének fő oka az volt, hogy kiéleződ­tek az ellentétek a francia kormány, — amely a Saar-vidék számára ún. „európai statutumot" követel — és Nyugat-Németország befolyásos körei kjzött, amelyek a statutum elutasí­tására törekszenek. Párizsi újságíró körökben azt a nézetet hangsúlyozzák, hogy Faure és Pinay abban az irányban igyekeznek Adenauerre hatni, hogy te­gyen intézkedéseket ezen ellentétek legalább ideiglenes leplezésére, tekin­tettel arra, hogy október 23-án tarta­nak beszámolót a Saar-vidéki „európai statutumről". lim-párt és a kommunista párt képvi­selőiből. A lapok közlik Arifinnak, a Szasztroamidzsozso-kormány volt mi­niszterelnökhelyettesének a Nahta­dul Ulama párt egyik vezetőjének nyi­latkozatát^ A nyilatkozat rámutat, hogy a Nahdatul Ulama párt sohasem vetette el a kommunista párttal való együttműködés gondolatát. A „Szin Po" című lap közli Aiditnak, Indonézia Kommunista Pártja főtitká­rának nyilatkozatát is, amelyben hangsúlyozza a moszlim nemzeti és kommunista párttal való együttműkö­dés alapján a nemzeti koalíciós kor­mány megalakításának fontosságát. A nyilatkozat azt mondja: „Ez a kor­mány a nemzeti egység erejére tá­maszkodna." New York, október 6. (TASZSZ). Az Associated Press hírügynökség tudó­sítója jelenti, hogy az indonéziai par­lamenti választásokról szóló nem hiva­talos adatok „Indonézia Nemzeti Párt­jának elképesztő nagy győzelméről tanúskodnak." ^nnek a pártnak egyjk vezíetője Szasztroamidzsozso, volt mi­niszterelnök. A hírügynökség rámutat, hogy a szavazatok számának nem hi­vatalos adatai „a Maszjumi párt meg­lepő sikertelenségéről" tanúskodnak. káspárt Központi Bizottságának első titkárává választották. A Román Nép­köztársaság Nagy Nemzetgyűlése ele­get tett Gheorghe Gheorgiu Dej kí­vánságának. G. Gheorgiu Dej javasla­tára a Nagy Nemzetgyűlés a Minisz­tertanács elnökévé Chiva Stoicát vá­lasztotta meg. A Minisztertanács elnökének javas­latára a Nagy Nemzetgyűlés felmen­tette tisztsége alól Joszif Chisinevshit, a Minisztertanács elnökének első he­lyettesét, mert a Román Munkáspárt Központi Bizottságának teljes ülése a Román Munkáspárt Központi Bizott­sága titkárává választotta meg. A Minisztertanács elnökének első helyetteseivé Emil Bodnarast, Petre Boriit és Miron Constantinescut vá­lasztották meg, egyúttal mentesítet­ték őket eddigi funkcióiktól. A Mi­nisztertanács elnökének helyetteseivé Sinion Bughicit és Dumitru Petrescut választották meg. Külügyminiszterré Grigore Greotea­sat, a fegyveres erők miniszterévé Leontin Salajan tábornokot, fémipari miniszterré Popo Gerasimot, belkeres­kedelmi miniszterré Stefan Voitecet, az állami tervbizottság elnökévé Ale­xar.dru Birladeanut, pénzügyminisz­terré Maneo Manescut és élelmiszer­ipari miniszterré Constantin Teodorut választották meg. N. Ceausescu és Livba Chisinevschi képviselők kérték, hogy mentesítsék őket a Nagy Nemzetgyűlés elnökségi tagjának tisztségétől. A Nagy Nemzetgyűlés Gheorghe Gheorghiu Dejt a Nagy Nemzetgyűlés elnökségének tagjává választotta. Ugyancsak a Nagy Nemzetgyűlés el­nökségének tagjává választották C. Paraschivescut is. Y. M. Molotov fogadta Lester B. Pearson kanadai külügyminisztert Moszkva, október 5. (TASZSZ). V. M. Molotov, a Szovjetunió külügymi­nisztere október 5-én fogadta L. B. Pearsont, Kanada külügyminiszterét, aki a szovjet 1 kormány meghívására Moszkvába érkezett. L. B. Pearsont elkísérte J. Waď* kins, Kanada szovjetunióbeli nagykő* vete is. A fogadáson jelen voltak V. A. Zo* rin, a külügyminiszter helyettese és D. V. Csuvahin, a Szovjetunió kana­dai nagykövete. jör' Az ENSZ a szociális és kulturális bizottság ülésével folytatja munkáját New York, október 6. (TASZSZ). A | menekültek kérdése megoldásának közgyűlés szociális és kulturális bi­zottsága megkezdte az ENSZ főbizto­sának a menekültek ügyéről tartott beszámolója megtárgyalását. A beszá­molóval kapcsolatos vitán részt vet­tek a Szovjetunió, Svédország, Dánia, Ausztrália, Görögország, Nagy-Britan­nia és az USA képviselői. A vita to­vább folyik. J. J. Matulisz, a Szovjetunió kép­viselője e kérdéssel kapcsolatban ok­tóber 5-én benyújtotta a szovjet ha­tározati javaslatot: „A közgyűlés megállapítja, hogy bár a második világháború befejezése óta már több, mint 10 év telt el, az el­hurcolt személyek és menekültek kér­dését, amely a háború után merült fei, még mindig nem oldották meg teljesen. Megállapítja továbbá, hogy még mindig számos elhurcolt személy és menekült hazájától távol, jogfosz­tottan él munkalehetőség nélkül, na­gyon súlyos körülmények között, sőt e személyek közül sokat még tábo­rokban is tartanak; elismeri, az elhurcolt személyek és sürgős szükségességét és ezért: 1. megbízza az Egyesült Nemietek Szervezetének menekültügyi főbizto­sát, hogy minden téren és minden eszközzel segítse elő az elhurcolt sze* mélyek és menekültek hazatérését S emellett az önkéntesség elvéhes iga* zodjék; 2. megbízza a főbiztost és felhívja azon országok kormányait, amelyek területén elhurcolt személyek és me­nekültek tartózkodnak, hogy biztosít* sák azt, hogy e személyek körében megfelelő felvilágosító munkát végez­hessenek gyors hazatérésük érdeké­ben — anélkül, hogy emellett a i ENSZ érdekeivel ellenkező propagan­dát folytamának, vagypedig ellensé­ges propagandát folytatnának azon'or* szágok ellen, ahonnan az elhurcolt személyek és menekültek származnak. A közgyűlés ezenkívül megbízza až Egyesült Nemzetek Szervezete mene* kültügyi főbiztosát, hogy további be* számolójában, amelyet a közgyűlés XI. ülésszaka elé terjeszt, tájékoztassa a közgyűlést e határozat teljesítéséről. Dulles sajtóértekezlete Washington, október 5. (TASZSZ) — Dulles, az USA államtitkára egy saj­tóértekezleten kijelentette, hogy Eisenhower elnök betegsége nem ad nyugtalanságra okot. Dulles arra a kérdésre, vajon bízik-e a külügymi­niszterek közelgő genfi értekezletének sikerében, azt válaszolta: „Ügy hi­szem, hogy bizonyos sikert érünk el Németország egyesítésének kérdésé­ben. Hozzátette, hogy nagy csalódást otéózna -neki, ha e sikert nem érnék el. Az Egyiptomnak történő csehszlo­vák fegyverszállítással kapcsolatos kérdésekben Dulles hivatkozott au­gusztus 30-i sajtóértekezletére, ami­kor kijelentette, „hogy az arab or­szágok azt tehetik, amit akarnak". Amikor Dullest megkérdezték, hogy Létezik-e Kína és a Német Demokratikus Köztársaság? UGYE FURCSA KÉRDÉS, mert min­den kis iskolás gyereknek' tudnia kell, hogy Kína is 'létezik és a Né­met Demokratikus Köztársaság is. De amit tudni kell az elemi iskolásgye­reknek, nem kell tudni a „nagy" dip­lomatáknak, és ezért még tavaly akadt olyan amerikai külügyminiszter, aki Kína létezését nem akarta tudomásul venni. Az Egyesült Nemzetek Szerve­zete ez idei ülésszakán is a kapitalis­ta nagyhatalmak képviselői olyan ké­pet vágnak a népi demokratikus Kína elismerésének és jogai visszaállításá­nak kérdésében, mintha ennek az or­szágnak létezéséről még csak haran­gozni sem hallottak volna. Nem elő­ször van ez így, hogy halandó diplo­maták nem tudnak halhatatlan orszá­gok létezéséről. Hosszú évekig — az Egyesült Államok például tizenhat évig — nem vették tudomásul a Szov­jetunió létezését, amitől persze -a Szovjetunió nem szűnt meg létezni. Most ugyanezen be nem vált recept szerint nem akarják ismerni és elis­merni se Kínát, se a Német Demok­ratikus Köztársaságot, amely éppen most ünnepli megalakulásának hatodik évfordulóját. A Német Demokratikus Köztársaság körülbelül száz országgal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat, húsz ka­pitalista állammal hosszúlejáratú ke­reskedelmi szerződése van, sok, az ipari fejlődésben lemaradt félgyarma­ti, kapitalista államnak szállít olyan gépeket és gyári berendezéseket, ami­lyeneket a kapitalista államok a szü­letendő konkurrenciától félve, vona­kodnak eladni ezeknek az országok­nak. A Német Demokratikus Köztár­saságba Nyugat-Németországból ha­vonként százával és ezrével szöknek át — különösen fiatal dolgozók, akik nem akarnak a nácigenerálisok új hadse­regében szolgálni. A német nép nagy része nyugaton is elismeri az önálló és szabad Német Demokratikus Köz­társaságot, a ma létező két német ál­lam közül azt az országot, amely tényleg független és amelyik a né­met nép és egységes német állam jövője felé vezető utat jelenti. Ha az ember nem kapitalista jogtudós vagy diplomata, akkor mindebből megért­heti, hogy a Német Demokratikus Köztársaság létezik. Nem fog sokáig tartani ez az állapot — távolról sem annyi ideig, mint a Szovjetunió ese­tében —, mert a kapitalista nagyha­talmakat saját érdekük kényszeríteni fogja elismerni a Német Demokratikus Köztársaságot. A „NEMLÉTEZŐ" NÉPI KÍNA és az Egyesült Államok nagykövetei már több mint egy hónapja tárgyalnak Genfben. Maga ez a tény — ha abból az ősrégi tapasztalatból indulunk ki, amely szerint ami nem létezik, azzal tárgyalni nem lehet — furcsa fénybe helyezi az Egyesült Államok képvise­lőinek magatartását az Egyesült Nem­zetek Szervezetének mostani üléssza­kán, ahol viszont Kína létezéséről nem akarnak tudni. A nagykövetek genfi tanácskozásairól kiadott jelentések ed­dig nagyon szűkszavúan csak arról be­széltek, hogy a tárgyalások jó légkör­ben folynak és hogy „különböző kér­désekről" beszélget egymással a két tárgyaló nagykövet. Most olyan hírek szivárogtak ki ezekről a tárgyalások­ról, amelyek szerint az Egyesült Ál­lamok — habár ezt eddig a gyengébb kapitalista államoknak szigorúan meg­tiltották — kereskedelmi kapcsolatot szeretnének létesíteni Kínával és Kí­nának szeretnék eladni óriási meny­nyiségű és a kapitalista piacokon el­adhatatlan gabonájukat. A nyugati saj­tó hírei szerint amerikai gazdasági bi­zottság készül Kínába. Ennek a bi­zottságnak az a feladata, hogy eladja Kínának az USA háromévi termésének gabonafeleslegét — 70 mülió tonnát —, amiáltal meg lehetne menteni az amerikai mezőgazdaságot a fenyegető gazdasági válság rettenetes következ­ményeitől. A „STUTTGARTER ZEITUNG" Hon­kongból azt jelenti, hogy „az UJA lépésről lépésre meg fogja szüntetni a kínaellenes kereskedelmi tilalmat (az ún. embargót), ami egyszersmind magával hozná Kína tagságának meg­újítását az ENSZ-ben". Kína nyugati kapitalista államokkal széleskörű kereskedelem megteremté­sére törekszik, amelynek keretén be­lül ezekben az országokban bevásárol­hat. Az Egyesült Államok természe­tesen ki akarja venni a maga részét ebből a nagy üzletből. AZ USA-BAN IS RÁJÖTTEK ARRA, hogy az eddigi kereskedelmi politiká­juk, amely tiltotta a kereskedelmet a szocialista tábor országaival, elsősor­ban a kapitalista iparnak és kereske­delemnek árt. A „nemlétező" Kína piaca ma az egyetlen lehetőség arra, hogy az Amerikai Egyesült Államokat a nagyon is létező gazdasági válság veszélyétől megmentse. Hasonló volt a helyzet az 1929—30-as gazdasági vál­ság idején, amikor a Szovjetunió fej­lődő ipara és mezőgazdasága sok száz kapitalista gyárnak és sok ezer mun­kásnak adott munka- és kereseti le­hetőséget, holott egyesek szerint nem is létezett. Éppenúgy, mint ahogy ma még „nem létezik" se Kína, se a Né­met Demokratikus Köztársaság. Pedig itt van, él, fejlődik és naponta erő­sebb. Martin J. vajon az Egyiptom és Csehszlovákia közötti fegyvervásárlási egyezményt Egyiptom és Csehszlovákia vagy pe­dig Egyiptom és a Szovjetunió között kötötték meg, Dulles kijelentette, hogy ez Csehszlovákia és Egyiptom közötti kereskedelem. Allén egyiptomi útjával kapcsolat­ban Dullest megkérdezték, vajon úgy véli-e, hogy Egyiptom a közeljövőben nem teljesítheti Csehszlovákiával kö* tött fegyvervásárlási egyezményét. Dul­les kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamoknak nincs oka azt várni, hogy Egyiptom nem teljesíti ezt az egyez­ményt. Harminhét főváros és nagyváros polgármerte­reinek felhívása a háború ellen Firenze, október 5. (ČTK). Október 5-én az egész világ 37 fővárosa és nagyvárosai polgármestereinek záró­gyúlésén határozatot fogadtak el a háború ellen és a nemzetközi vitás kérdések békés megoldása mellett. A felhívás hangsúlyozza és követeli, hogy valamennyi felelős tényező uta­sítsa el a háborút és a nemzetközi el­lentéteket oldják meg az együttműkö­dés szellemében és csupán békés és konstruktív eszközökhöz folyamodja­nak. Felhívják őket toyábbá, hogy mélyítsék el és bővítsék ki az orszá­gok közötti kapcsolatokat és így se­gítsék elő a békés technikai, gazdasá­gi, szociális, politikai, kulturális kap­csolatok állandó bővítését és ezzel já­ruljanak hozzá az igazságos, tartós, egyetemes béke megteremtéséhez. Az ázsiai és afrikai országok értekezletének második ülésszakát valószínűleg Kairóban tartják meg Kairó, október 5. (ČTK). Az AFP hírügynökség jelentése szerint az ázsiai és afrikai országok értekezle­tének második ülésszakát valószínű­leg Kairóban tartják meg. Az érte­kezlet kezdetének időpontját a legkö­zelebbi időben állapítják meg. Az ér­tekezlet állandó titkársága az egyip­tomi kormányt is, az összes többi tag­államot is megkérdezte az értekezlet helyét es összehívásának időpontját illetőleg. Az „A1 Ahran" című lap jól tájékozott körökre hivatkozva azt írja, hogy az országok többsége már úgy nyilatkozott, hogy az egyiptomi fővá­rost tartja a legmegfelelőbbnek a má­sodik ülésszak megrendezésére. Az első ülésszakot Bándungban tar­tották ez év áprilisában. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom