Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-06 / 240. szám, csütörtök

III SZ0 1955. október 6. A francia kormány döntésének sajtóvisszhangja 4 — i ——— A. Eden brit miniszterelnök fogadta A. N. Koszigint, a Szovjetunió miniszterelnökének helyettesét London, október í. (TASZSZ) A. Eden brit miniszterelnök október 4-én hivatalos székhelyén fogadta A. N. Koszigint, a Szovjetunió miniszterelnö­kének helyettesét. A. N. Koszigin egy szakértőcsoport élén érkezett Nagy­Britanniába, hogy megismerkedjék a brit könnyűiparral. A. N. Koszigin az­nap meglátogatta P. Thorneycroft ke­reskedelmi minisztert. A. N. Koszigin és a szovjet könnyűipari szakértők a délután folyamán megtekintették a 46. cipő- és bőrkészítmény vásárt, ahol megismerkedtek a brit cipőkészítmé­Athén, október 4. (TASZSZ) — Ve­nizelos volt külügyminiszter jelentős görög politikai tényező szoluni beszédé­ben kijelentette: „A kormány és a szö­vetségesek az Északatlanti Tömböt nagyon furcsán ítélik meg. Szerintük az Északatlanti Tömbnek joga van fel­söbbségi jogot adni egyes államoknak, és viszont más államokra rabszolgai kötelességeket róni." Venizelos így folytatta: „A jelen­legi kormány felelős a nemzeti kér­dés megoldásáért. A szövetségesek fe­lelősek azokért a módszerekért, aho­gyan a görög néppel bánnak. A kor­Moszkva, október 4. (TASZSZ) — Az Emilé Reuter vezette luxemburgi parlamenti küldöttséget, amely a Szovjetunió Legfelső Tanácsának meg­hívására a Szovjetunióban tartózkodik, október 4-én a Nagy Kreml-palotában íogadta A. A. Lebegyev, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Szövetségi Ta­nácsa elnökének helyettese és P. G. Ticsin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Koppenhágában, Dánia fővárosában tartották meg a nemzetközi világ ­űrhajózási kongresszust, amelyen megfigyelőként két szovjet tudós: L. I. Szedő v akadémikus és K. F. O g o r o dny i k o v professzor is részt vett. Szedov akadémikus Moszkvába hazatérve nyilatkozott a Pravda tu­dósítójának: A korszerű tudomány és techni­ka fejlődése megteremtette a szükséges feltételeket ahhoz, hogy a világürhajózás az emberiség merész álmából valóságos tudománnyá változ­zék, s ez a tudomány a világűrbe re­pülő készülékek elméletét kidolgozza. Nincs már messze az az idő, amikor valóra válik Konsztyantin Eduardo­vics Ciolkovszkijnak, a nagy lángeszű szovjet tudósnak jóslata. Mint isme­retes, ő alapozta meg tudományosan a világűrrepülés elvét, ő vetette fel elsőként a Föld mesterséges bolygó­jának eszméjét. Egészen természetes az a nagy ér­deklődés, amellyel a világ tudósai a világűrhajózás fontos kérdései felé fordulnak. E kérdések kidolgozásá­éval ma már számos országban fog­lalkoznak, köztük a Szovjetunióban. A Szovjetunióban igen nagy figye­lemmel vizsgálják a bolygók közti köz­lekedés problémáit és elsősorban a Föld mesterséges bolygójának megal­kotásával kapcsolatos kérdéseket. A Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak kebelén belül megalakult egy bi­zottság, a bolygóközi közlekedés meg­szervezésének és megvalósításának te­rületén végzett elméleti-tudományos munka egybehangolására és ellenőrzé­sére. A Koppenhágában összegyűlt újság­írók és a nemzetközi világűrhajózási kongresszus részvevői nagy érdeklő­déssel hallgatták a sajtókonferencián a szovjet tudósoknak a világűrhajó­zással kapcsolatos munkáját ismertető beszámolót. A kongresszus kétségkívül elősegí­tette, hogy alkotó kapcsolat jöjjön létre az egyes országok tudósai kö­zött s kibővüljön a tudományos és műszáki tapasztalatcsere a világűrha­józás kérdésében. A többi közt igen nac" figyelmet szenteltek a mestersé­ges bolygó megalkotásának. Mint ki­derült, ep-'sz sereg országban fog­lalkoznak ezzel. nyek és bőrfeldolgozó üzemek gyárt­mányaival. A vásár rendezői a szovjet szakértők tiszteletére ebédet adtak, amelyen Sidney Page, a vásár szerve­zési bizottságának elnöke és D. P. No­vikov, a Szovjetunió vegyiipari minisz­terének helyettese pohárköszöntőt mondottak. Október 3-án A. N. Koszigin és a szovjet szakértők meglátogatták az V. országos textilvásárt, amelyen meg­tekintették a brit textilipari készítmé­nyeket. mány, amikor hatalomra jutott, alá­ásta Görögország tekintélyét és Gö­rögországot csupán a kötelességek végrehajtójává tette. A görögországi események Törökországban azt bizo­nyítják, hogy a Törökországgal való barátság csupán átlátszó köpenyeg volt, amelynek palástja alatt gyűlöle­tet tápláltak Görögországgal szemben. Venizelos megállapította, hogy a NA­TO országai az ENSZ-be benyújtott görög kérelem ellen szavaztak, míg Görögország mellett adták le szava­zataikat azok az országok, amelyek nem tagjai az Északatlanti Tömbnek. Nemzetiségi Tanácsa elnökének he­lyettese. A közvetlen légkörben lefolyt be­szélgetés folyamán Emilé Reuter, a luxemburgi parlamenti küldöttség ve­zetője köszönetét fejezte ki, hogy le­hetőségük nyílik megismerkedni a szovjet ország életével és köszönetet mondott azért a szívélyes gondosko­dásért, amelyben a luxemburgi par­lament képviselői részesülnek. P éldául az Amerikai Egyesült Ál­lamokban most dolgozzák ki annak a kisméretű mesterséges boly­gónak a terveit, amelyet az atmosz­féra felső rétegeibe felbocsátanak, hogy ott az 1957. július 1-től 1958. december 31-ig tartó nemzetközi geo­fizikai év idején tudományos megfi­gyeléseket végezzen. Ericke német ra­kétaszakértő, aki jelenleg az Egyesült Államokban dolgozik, a kongresszuson beszámolt a Föld mesterséges boly­gójának terveiről. Ezzel a bolygóval — Ericke véleménye szerint — azt tanulmányoznák, hogy lehet-e olyan mesterséges bolygót felbocsátani, amelyen emberek vannak. A légkör felső rétegeinek körülményeit idáig gázzal töltött léggömbök segítségével kutatták, amelyek 30 kilométeres ma­gasságba emelkedtek fel. A felsőbb légköri rétegeket rakéták segítségé­vel vizsgálták meg. A külföldi lapok közlései szerint az effajta kísérletek­nél elért legnagyobb magasság 400 ki'ométer volt. Ilyen módon szereztek adatokat az atmoszférái felső rétegei­nek nyomásáról, sűrűségéről, hőmér­sékletéről és összetételéről, s az ot­tani szélviszonyokról. Számos rakátéban kísérleti állatokat is elhelyeztek. Az egerek és majmok, a rakéta kamrájában szabadon mo­zoghattak. így lőtték fel az állatokat nagy magasságba. A kongresszuson filmet mutattak be, amelyen látható volt, hogyan viselkednek a rakétában tartózkodó kísérleti állatok. A film megörökítette a rakéta zuhanásának egyes pillanatait, amikor az egerek szinte „lebegtek", a kamra közepén. A földreérés előtt kinyílott egy ejtő­ernyő és a rakéta, „utasaival" együtt, lassan leereszkedett a földre. Megál­lapították, hogy az állatok e rendkí­vüli magasságban tett repülőutak al­kalmával kielégítően érezték magu­kat. A légkör megvédi a Földet a világűrből érkező, egészségre ártal­mas sugárzásoktól, részecskéktől, az erős ibolyántúli sugárzás káros hatá­sától, ugyanakkor azonban megfosztja Párizs, október 4. (TASZSZ) — A francia kormánynak az a határozata, hogy elhalassza E. Faure miniszter­elnöknek és A. Pinay külügyminisz­ternek moszkvai útját, élénk vissz­hangot keltett a párizsi lapokban, amelyek a kormánynak erről a dönté­séről nagyrészt bíráló módon nyilat­koznak. Még néhány jobboldali lap is, amelyeik egyébként támadják a Szov­jetuniót, annak a nézetüknek adnak kifejezést, hogy a francia miniszterek moszkvai látogatása minden körülmé­között előnyös lett volna. így a „Le Monde" című lap meg­kérdezi: Nem volna jobb e látogatást 'megvalósítani? A „Combat" című lap azt írja, hogy a közvetlen tárgyalások „pozitív tényezőinek" győzedelmes­kedniük kell a bizalmatlanság felett. A „Populaire de Paris" című lap október 4-i cikkében azt a nézetet han­goztatja, hogy Faure és Pinay moszk­vai útjának elhalasztása azt jelen­ti, hogy a francia , uralkodó körök „alibit" igyekeznek biztosítani maguk­nak és el akarják terelni a közvéle­mény figyelmét az igazi eseményekről. A- finn parlament egyhangúlag jóváhagyta a szovjet-finn egyez­ményeket Helsinki, október 4. (TASZSZ) — A finn parlament október 4-én megtár­gyalta a Szovjetunió és a Finn Köz­társaság között az 1948. április 6-án aláírt baráti együttműködési és köl­csönös segélynyújtási jegyzökönyvet, valamint a Szovjetunió és a Finn Köz­társaság között Moszkvában 1955. szeptember 19-én aláírt jegyzőköny­vet, illetve egyezményt, amelyek sze­rint a Szovjetunió lemond Porkkala Udd terület katonai tengerészeti tá­maszpontra \aló jogáról és erről a területről visszahívja a szovjet fegyve­res erőket. A parlament a kormányjavaslatokat egyhangúlag jóváhagyta. A „Le Monde" Maurice Duverger­nek, ismert politikai hírmagyarázójá­nak cikkében bírálja a francia kor­mány meggondolatlan cselekedeteit. E cselekedetek közé számítjuk Faure és Pinay moszkvai útjának elhalasz­tását is. A cikk szerzője rámutat, hogy azok az ürügyek, amelyek alatt a francia államférfiak útját elhalasz­tották, teljesen indokolatlanok. Vita Nyugat-Németországban a párizsi egyezményekről Bonn, október 4. (TASZSZ) A DPA hírügynökség tudósítója jelenti, hogy Ollenhauer, a Német Szociáldemok­rata Párt elnöke egy bonni gyű­lésen mondott beszédében kijelentette, hogy a szövetségi kormánynak felül kell vizsgálnia azt az új helyzetet, amelyben a szövetségi kancellár moszkvai tárgyalásai után a nyugati hatalmak és a Szövetségi Köztársaság találták magukat. Tekintetbe kell ven­ni — mondotta Ollenhauer — azokat a következményedet, amelyek a párizsi egyezményekből keletkezhetnének, ha nyilvánvalóvá válik, hogy döntő aka­dályt jelentenek Németország egységé­nek felújítása és az európai biztonsági rendszer megteremtése útjában. Ollen­hauer kijelentette, hogy a Német Szo­ciáldemokrata Párt nem kívánja, hogy a szövetségi kormány ne legyen lojális ezen egyezményekhez, azonban ha csupán ezen az állásponton tart ki. ez magában véve nem vezethet a kér­dés megoldásához. Ollenhauer szerint elkerülhetetlenül szükséges, hogy a kormány és az el­lenzék még a külügyminiszterek genfi értekezlete előtt közösen elemezze a moszkvai tárgyalások utáni új helyze­tet és konkrét javaslatokat dolgozzon ki az újraegyesítésre és az európai biztonsági rendszer megteremtésére. A „Süddeutsche Zeitung" című, Münchenben megjelenő lap közölte Thomas Dehlernek, a szabad demokra­ta párt elnökének cikkét. Ez a párt képviselve van Adenauer kormányában. T. Dehler védelmezi ugyan a párizsi egyezményeket, de amellett foglalt ál­lást, „hogy változtassák meg és módo­sítsák az új helyzethez." Dehler továb­bá kijelenti,, hogy a párizsi egyezmé­nyek szilárd meggyőződése szerint csökkentették az újraegyesítés érdeké­ben folytatandó tárgyalások eddigi ki­látásait. Dehler kitart amellett, hogy „széleskörű európai biztonsági rend­szert" kell megteremteni és felhívja a figyelmet arra, „hogy erről szüntelenül gondolkodjanak." „A nagy politikai irányzatok képviselőinek a Szövetségi Köztársaságban kerek asztalhoz kell ülniük és a legnagyobb német vágy, az újraegyesítés megvalósítására egysé­ges nézetet kell kidolgozniuk" — írja végezetül Dehler. Ailen eredménytelen megbeszélései Egyiptomban Kairó, október 4. (TASZSZ) — G. Allén, az USA államtitkárhelyettese október 3-án tartotta második meg­beszélését Gamal Abdel Nasszer egyiptomi miniszterelnökkel. A meg­beszélések után, amelyeken részt vett Byroade kairói amerikai nagykövet is, Allén kijelentette a sajtó képviselői­nek, hogy tárgyalásait Nasszerrel be­fejezte és hogy Kairóból repülőgépen Beirutba megy. A Reuter hírügynökség tudósítója jelenti Kairóból, hogy a diplomáciai körök nézete szerint G. Allennek nem sikerült meggyőznie Nasszer minisz­terelnököt arról, hogy meg kell szün­tetni a Csehszlovákiával kötött egyez­ményt az egyiptomi hadseregnek nyújtott fegyverszállításokat illetőleg. A VILA Beszélgetés Szedov akadémikussal rr a tudósokat attól a lehetőségtől, hogy megfigyelhessék a világmindenség fej­lődési törvényeit feltáró jelenségek egész sorát. A tudósoknak — külön böző fontos adatok megszerzése cél jából — műszereket kell elhelyezni a földi légkör határain túl, hogy e mű­szerek segítségével a vizsgált jelen­ségekről megfigyeléseket gyűjtsenek össze. Ma már egyes, bennünket ér deklő adatok ismeretessé váltak oly módon, hogy rakétákat bocsátottak fel igen nagy magasságba. De e rakéták útja és a közben végzett mérések igen kis időközre és a világűr rend­kívül keskeny szakaszára korlátozód­nak. Csakis mesterséges bolygók se­gítségével válik majd lehetségessé, hegy meghatározzák azokat a körül­ményeket és nehézségeket, amelyekkel az ember találkozni fog eljövendő vi­lágűr-repülései alkalmával. A mesterséges bolygónak olyan sebessége kell, hogy legyen, amely a Föld körüli körpályán való mozgás alkalmából elegendő nagysá­gú centrifugális erőt biztosít számá­ra a nehézkedési erő kiegyensúlyozásá­hoz. Az ilyen mesterséges bolygó több­száz kilométer magasságban kering majd a Föld körül, óránként 25 700 kilométeres sebességgel. A „műboly­gó", amelyet több lépcsős rakétával visznek fel ebbe a magasságba, kör­pályán mozoghat anélkül, hogy mo­tor hajtaná s másfél óra alatt teszi meg körpályáját a Föld körül. Ügy vé­lik, hogy a mesterséges bolygó né­hány hónapig, sőt évig keringhet a Föld körül. Azután — az atmoszféra ellenállása hatására — fokozatosan közeledik a Földhöz. Majd mikor sűrű légrétegekbe kerül, felmelegszik és végül magasan bolygónk fölött lángra lobban és elég, mint valami meteor. A tudósok megvizsgálják azt is, ho­gyan válik- lehetővé, hogy a mestersé­ges bolygó teljesen épen ereszkedjék le a Földre. A mesterséges bolygó egyébként Föld körüli mozgásának jellegét tekintve — bizonyos mértékig emlékeztetni fog a Föld természetes útitársára, a Holdra, amely mintegy 400 000 kilómé ter távolságra van tőlünk. Mint a kongresszuson megállapítot ták, kedvező légköri viszonyok esetén a mesterséges bolygó távcsővel, sőt szabad szemmel is látható lesz. Egyéb­ként a mesterséges bolygó mozgásának figyelemmel kísérésére a legkülön­bözőbb készülékek szolgálnak, mint például teleszkopok, teodolitok és elektronműszerek. A mesterséges bolygó alkalmazásá­val lehetségessé válik, hogy a föld­mágnesességre, az északi fényre, az ionoszféra fizikájára, a naptevékeny' ségre, a kozmikus sugarakra stb. vo­natkozó számos fontos megfigyelést végezzenek el. A koppenhágai sajtókonferencián annak a véleményemnek ad­tam kifejezést, hogy a legközelebbi né­hány évben lehetővé válik a Föld mellékbolygőjának felbocsátása. Azt hiszem, megvan a technikai lehetősé­ge annak, hogy különböző nagyságú és súlyú mesterséges bolygókat alkos­sanak. Eljött az ideje annak, hogy a különböző országok tudósainak és mérnökeinek az erőfeszítéseit a mes­terséges bolygó megalkotására össz­pontosítsák és a rakéta-technika ka­tonai potenciálját átállítsák a világűr­repülések kidolgozásának békés és ne­mes céljaira. Ügy gondolom, hogy ez a munka a béke megszilárdítását szol­gálná. A szovjet tudósok sajtóértekez­lete élénk érdeklődést keltett, széles körben foglalkoztak vele a külföldi la­pokban és rádióadásokban. Sajnos, elő­fordultak súlyos elferdítések is. Egyes szenzációra éhes külföldi újságírók a felismerhetetlenségig elferdítették a dolgokat; utána azután egymás után jöttek bocsánatot kérni. A kongresszuson számos beszámo­lóban foglalkoztak azokkal a különbö­ző tudományos problémákkal, amelyek a mesterséges bolygónak a felső lég­rétegekben való mozgásával kapcsola­tosak. Ezenkívül a beszámolók vizsgál­ták a nagy ritkításű gázok aerodina­mikai kérdéseit, a mozgás stabilitásá­nak kérdéseit, azokat az eljárásokat, amelyeknek a segítségével a mester­séges bolygót, a szükséges sebesség­gel, nagy magasságba felbocsáthat­ják. Hallhattunk a beszámolókban „prog­nózisokat" a bolygóközi közlekedés fej­lődésének következő harminc eszten­dejére. Például Kelle, stuttgarti német tudós a bolygóközi repülések olyan programját vázolta fel, amely szerint már 1966—1970. között hozzáláthat­nak a Föld mesterséges rakétaboly­góinak sorozatgyártásához, s azok terheket és embereket szállíthatnak fel. Ugyanebben az időszakban elké­szíthetik a légkörön kívül levő kísér­leti megfigyelő állomást, 1971—1977. között pedig megtervezhetik, előkészí­hetik és elvégezhetik a Hold-expedí­ciót, majd 1978—1985. között a Mars­repülést. Kelle számításai szerint e program megvalósításához mintegy 50 milliárd dollár szükséges. A kongresszuson bemutatták az Ember a világűrben című népszerű tudományos játékfilmet, amelyet az amerikai Walt Disney ren­dezett von Braun német rakéta-szak­emberrel, a „V-2" vezető szerkesz­tőjével. Ezenkívül bemutattak filme­ket a modern rakéták repüléséről és kipróbálásáról, az új rakétaberende­zésekről, a korszerű, sugárhajtású re­pülőgépekkel végzett kísérletekről. Szeretnénk, hogy a közeljövőben ná­lunk is új, népszerű tudományos fil­mek- foglalkozzanak a bolygóközi re­pülés problémáival. Rendkívül nagy szükség van arra, hogy minél széle­sebb körben felkeltsük az érdek'ődést a világűrhajózás problémái iránt. So­kat igérő munkaterület ez tudósok, írók, művészek és a szovjet kultúra sok más munkása számára. A kongresszus idején megismerked­tünk ismert európai és amerikai vi­lágűrhajózási szakemberekkel, baráti kaDCsola tokát létesítettünk veKľ Mea kell emlékeznünk a kongresszus kiváló megszervezéséről és arról a rendkívül szívélyes fogadtatásról, amelyben a dán társadalom és a kongresszus részvevői a szovjet tudó­sokat részesítették. (Megjelent a moszkvai Pravda szeptember 26-i számában.) A szövetségesek felelősek azokért a módszerekért ahogy a görög néppel bánnak A. A. Lebegyev és P. G. Ticsin fogadták a luxemburgi parlamenti küldöttség tagjait

Next

/
Oldalképek
Tartalom