Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-31 / 261. szám, hétfő

Világ prdetärjčti egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA Bratislava, 1955. október 31. hétfő 30 fillér VIII. évfolyam, 261. szám Teljesítsük határidő előtt az évi terv feladatait Közeledik az év vége. Mögöt­tünk van az 1955-ös év nagy ré­sze, amely dolgozóink igyekvő munkája nyomán építőmunkánk­ban újabb sikerekkel gazdagította hazánkat. A még hátralevő két hó­nap az évi terv teljesítésének dön­tő időszaka és egyúttal ötéves ter­vünk első éve előkészítésének döntő időszaka is. Sokszor han­goztatott igazság, hogy a jövő évi terv sikeres megkezdésének leg­fontosabb feltétele az idei terv fel­adatainak minden mutatószámban való teljesítése. Ezt a tényt az el­következendő két hónapban min­den dolgozónak szem előtt kell tartania és minden igyekezettel arra kell törekednie, hogy az évi terv feladatait valamennyi iparág összes üzemeiben határidő előtt teljesítsék. Ez évben a terv teljesítésében ál­talában szép eredményt értünk el. A munkatermelékenység fokozá­sában és az önköltség csökkenté­sében is kedvezőbbek az ered­mények, mint az elmúlt években. 'A szép eredmények mögött azon­ban észre kell vennünk a hibá­kat is, azt, hogy nem teljesítették az összes nevezett feladatokat, egyes iparágak és üzemek pedig elmaradtak a tervben kitűzött fel­adatok valóra váltásában. A terv egyenetlen teljesítése számos tizemben, különösen a szénipari és gépipari üzemekben jelentős kirakat okoz. A terv teljesítését és túltelje­sítését emberek döntik el. A mun­kások. mesterek, technikusok és mérnökök tapasztalatai,- tudása, igyekvő és alkotó munkája döntő tényezője a merész feladatok meg­valósításának. A terv következe­tes teljesítéséért folyó törekvés­ben ezért döntő helyet kell elfog­lalnia a szocialista munkaverseny­nek és a kötelezettségvállalási mozgalomnak — melyek legjob­ban elősegítík a dolgozók alkotó kezdeményezésének kibontakozá­sát és amelyeket minden üzem­ben a feladatok nagyságához mért színvonalra kell emelni. A szocialista munkaversenyben és a kötelezettségvállalásokban ki­tűzött. sokszor bátor, nagy erőfe­szítést követelő célok eléréséért folyó szorgalmas igyekezet mély gyökereket eresztett dolgozóink körében. Ez év első felében az egyéni és kollektív felajánlások valóra váltásáért összes dolgozóink kétharmada versengett. Az üze­mek közötti versenyben 1953 vál­lalat értékelte eredményeit. A sok tízezer felajánlás megvalósításával üzemeink jórésze a terv mutatói­nak teljesítésében olyan szép eredményeket ért el, mint soha azelőtt. Az elmúlt hetek során üze­meinkből ismét örömteljes fel­ajánlásokról hallottunk híreket. A Naey Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulójára, mint min­den évben, ez idén is egyéni, kol­lektív és összüzemi felajánlások­kal készülnek dolgozóink. A fel­ajánlások legtöbbje bizonyítja, hogy iparunk dolgozói helyesen látják feladataikat, tudják, hogy a jövő évi terv nagyobb felada­tait csak úgy tudjuk sikeresen magvalósítani, ha következetesen teljesítjük és túlteljesítjük az idei tervet, ha teljes igyekezettel szol­gáljuk a technika fejlesztésének ügyét és ha az új technika beve­zetéséhez megteremtjük a szük­séges szervezési előfeltételeket. Az évi terv határidő előtti tel­jesítésére tett kötelezettségvállalá­sok azonban csak akkor érik el céljukat, ha az üzemi párt- és szakszervezeti bizottságok figye­lemmel kísérik, rendszeresen ér­tékelik és nyilvánosságra hozzák teljesítésüket és ha az összes fel­ajánlás valóra válására állandóan búzdítják, lelkesítik a dolgozókat. Eddig gyakran megtörtént, hogy egyes üzemi szakszervezeti bi­zottságok csak a kötelezettségvál­lalások összegyűjtésével törődtek és ezzel a dolgot elintézettnek te­kintették, gondolva, hogy a válla­lások úgyis megvalósulnak. Ez a helytelen gyakorlat arra vezetett, hogy maguk a felaján­lást tevő dolgozók is elveszítették érdeklődésüket vállalásuk teljesí­tése iránt, látva, hogy úgysem tö­rődik a dologgal senki. Márpedig a felajánlás csak akkor tölti be küldetését, ha teljesítik, s nem marad papírra vetett üres ígé­ret. Az üzemi pártszervezetnek fon­tos feladata foglalkozni azzal, ho­gyan gondoskodik a szakszervezet a munkaverseny szervezéséről, milyen feltételeket teremtettek az egyének, csoportok, műhelyek egymás közötti viszonya kialakí­tásában. A kötelezettségvállalások teljesítésében nagý mozgósító erő a kommunisták és a népnevelők jó példamutatása. A körmöci érc­bányákban Vojtech Longauer vá­járt nemcsak azért becsülik mun­katársai. mert kötelességtudó párttag, hanem azért is, mert ő maga és csoportjának tagjai is az elsők között vannak a munkában, az új, haladóbb fejtési módszerek bevezetésének úttörői az üzemben. Ahhoz, hogy a szocialista mun­kaverseny az évi terv teljesítésé­hez minél nagvobb sikerrel járul­jon hozzá, szükséges, hogy a leg­jobb dolgozók gyakorlati segítség­gel és jó tanács adásával segítsék lemaradó társaikat. Nemcsak be­szélni kell a jó tapasztalatok át­adásának szükségességéről, hanem a gyakorlatban, a műhelyekben, a munkahelyeken is meg kell való­sítani ezt. Ha a legjobbak mun­kamódszerei közkinccsé válnak, ha a munkások zöme elsajátítja őket, a verseny sokkal hatásosabb lesz, hiszen a legjobb teljesítményt el­érők mögé így felzárkózhatnak azok is, akik eddig saját hibájuk­ból, vagy önhibájukon kívül cse­kélyebb teljesítményt értek el. Természetesen mindehhez szüksé­ges a verseny anyagi feltételeinek biztosítása, a jó tervezés, a gépek karbantartása, a terv teljesítését akadályozó műszaki és szervezé­si hibák eltávolítása. Iparunk dolgozóira az elkövet­kezendő hónapokban nagy felada­tok várnak. Az idei terv felada­tainak következetes teljesítése mellett fel kell készülnünk a jövő év még nagyobb feladatainak tel­jesítésére is. A CSKP KB és a kormány tézisei iparunk műszaki színvonalának továbbfejlesztésé: 5! és a legfontosabb gazdasági ágak országos konferenciáinak anyaga világosan megmutatja azt az utat, amelyen haladva képesek leszünk e nagy feladatok sikeres valóra váltására. A mai számban: A külügyminiszterek genfi értekez­letének második napja (3., 4., 5. oldal) November 5-én a csehszlovák-szovjet barátság hónapja alkalmából meg* nyitják azt a kiállítást, amely hazánkban a szabad tíz év alatt végzett munka megünneplésének kiemelkedő része. A kiállítás „A szocialista Csehszlovákiában a boldog Szlovákiáért végzett munka tíz éve" cím alatt nyílik meg Bratislavában. A kiállítás előkészületei az asztalosok, üvegesek és képzőművészek letfS áldozatosabb munkáját követelik. A tájékoztatót Ján Trachta elvtárs dől A gozta ki, a fő tervező Zdenék Rossman építész. A munka képzőművészeti részét Lőrincz Gyula elvtárs festőművész, Szlovákia Kommunista Pártja KB-nak tagja irányítja. rr HAZANK ELETEBOL • • A kladnói gyorsfejtők sikerei A Kladno vidéki tuchlovicei Václav Nősek-bányában két gyorsfejtő kollek­tíva működik, amelyek a kínai bá­nyászok zászlajáért versenyeznek. Fé­lix Fráňa, Varga Arpád és Alfréd Fin élmunkások katonakollektívá­ja és Antonín Hamer élmunkás-cso­portja két fejtési szakaszon Boriszkin módszerével dolgozik. A harmadik ne­gyedévben kiváló eredményeket értek el. A katonakollektíva 490 méter fo­lyosót hajtott ki. Üj gazdag ásványlelőhelyet tártak fel A szobránci járásban, a Krčava és Sejkov köEségek közötti területen a fúrótornyok egész sora áll. A szénku­tató intézet dolgozói megállapítják a szénlelőhelyek terjedelmét és a szén­rétegek vastagságát, amelyeket az el­múlt években tártak fel ebben a ke­rületben. Á kutatás mellett a környé­ken már a múlt év végén megkezd­ték a Sejkov I. és II. tárnák mélyí­tését. Csemadok-tagok a barátság hónapjáért (ČTK). A besztercebányai kerület magyar nemzetiségű dolgozói is gaz­dag és értékes kultúrműsorral vár­ják a barátság hónapját. A Csemadok helyi csoportjainak és járási bizottsá­gainak tagjai az előzetes adatok sze­rint csaknem 400 különféle kultúrális műsort készítenek elő. Főleg szlnielő­adásokat, esztrádműsorokat, beszélge­téseket tartanak a szovjet irodalom­ról és zenéről stb., amelyeken a ma­gyar nemzetiségű dolgozók megismer­kednek a szovjet irodalom és zene­művészet legszebb műveivel. A Cse­madok tornaijai színiegyüttese a ba­rátság hónapjára Dunajevszkij „Sza­bad szél" című operettjét és a „Ka­viár" című vígjátékot tanulja be. A Csemadok községi színiegyütte­sei Is teljes lendülettel dolgoznak. Varbőn, Cebovén és Terebesen külön­féle szovjet, magyar és szlovák víg­játékokat tanulnak. Teljes ütemben dolgoznak a Csemadok olvasókörei is Nagybalogon, Nagyszellőn és további 28 községben, ahol a barátság hónap­jában a magyar nemzetiségű dolgozók részére beszélgetéseket rendeznek a szovjet irodalom müveiről, mint pl. Gorkij „Anya" regényéről és hason­lókról. A Csemadok gömörhorkai tag­jai a CSSZBSZ tagjaival együtt két népi orosz nyelvtanfolyamot szervez­tek, ahol több mint 40 ember tanulja az orosz nyelvet. A Sejkov n. tárna mélyítésekor i bányaépltészeti dolgozók előre nem látott nehézségekbe ütköztek — agya­gos földrétegre akadtak, amely lehe-4 tetlermé tette a tárna mélyítését á szokásos módon. Ogy látszott, hogy i szénlelőhelyek feltárása eltolódik. De a dolgozók rájöttek, hogyan tehet le-f küzdeni a nehézségeket. A rétegei: szélére tárnacsövet helyeztek, hogý megakadályozzák a gödör beomlásőt és agyagréteggel való betömését és * csőbe kisebb, úgynevezett teleszkópot tettek. Négy olajos hidraulikus prés­sel a rétegeket a teleszkóp aljétői fel« felé nyomták és a tömacső ennek sú-» lya és nyomása alatt állandóan stilyí lyedt A teleszkóp süllyedése szerint építették a tárnafalat Kovács Jó­zsef mester csoportja három műszak­ban dolgozott és e napokban 29 mé­ter mélységben Kgnitrétegra akadt. A szobránci járásban feltárt űj szénbánya ft vidék dolgozóinak százai számára a jő kereset további lehetősé-, gét biztosltja, népgazdaságunk számá­ra pedig űj, gazdag ásványlelőhelyet jelent. IIIIiMIIII!llinimillnilllllllllUIIII!llllllll!IIIIIIIIMI»l!III!ll»l«^ — m Séta a nemesócsai mezőgazdasági kiállításon Úgy járt a traktorállomás, mint az apa, aki serdülő fiának ruhát vesz. Megveszi ősszel, jó a kabát, a pantalló is földig ér. Mire el jő a tavasz, a kabát újjai a kö­nyökig érnek, a nadrág bokáig se. Tiszta, jó még a ruha, hát mi lett vele, összement? Dehogy! A gyerek nőtt meg. Ez történt a nemesócsai traktorállomással is. Kezdetben még nagy is volt a „kabát", ma már kicsi. Ojat építettek Nagyme­gyeren, ezt pedig kiürítették. így lett a régi traktorállomás helyisé­geiből új kiállítás színhelye. Min­dent kitakarítottak, kifestettek, ahová csak nézek, példás rend uralkodik. A főkapu jobb oldalán a térsé­gen mezőgazdasági gépek állanak. Különösen sok ember vesz körül egy érdekes masinát. Mindjárt megtudom, hogy ez répakombájn. Felszedi, megtisztítja és rakásba rakja a répát. Sok ember mun­káját helyettesíti, vagy megköny­nyíti. Van silókombájn is. Ez szin­tén új gép. Eddig nem nagyon használtak még a mezőkön ilyent. De mi ez a tömeg ott a sarok­ban? Főleg asszonyok és gyerekek tolonganak, s látom, hogy egy deszkaketrecben egy nagy disznó fe'cszik a kutricában. A Jánosteleki Állami Gazdaság 454 kg-os hízó­ja. Menjünk csak tovább. A somor­jai és dunaszerdahelyi járás csar­nokába. Mennyi gyönyörű gyümölcs, szőlő, zöldség van egy helyen. A két testvér-járás is bemutatja a legszebb terményeit. Mi azonban a nagymegyeri járás eredményeire vagyunk kíváncsiak. Az állami gazdaság pavilonja, majd a tehenészet következik. Szebbnél szebb tehenek állanak vagy feküsznek a jászlaknál. A „Tengő" Tudom, hogy az idősebb asszonyok, de még a fiata­tok is jobban szeretnek „kerin­gőzni", vagy még jobban csár­dást járni, mivel a jó gyorscsárdás a lakodalmukra, a mennyasszonyi táncra emlékezteti őket. Nem hi­szem viszont, hogy ezért „Tang6"-ért nem adnák cserébe a keringőt, vagy a csárdást. Az a „Tangó", amely a bal sarokban van, a tanyi szövetkezet legszebb tehe­ne. Napi 30 liter az átlagos tej­hozama. Naponta háromszor fejik, s természetesen jól gondozzák, etetik. Egy gazda nem nézi a ki­függesztett táblát, és megkérdi a gondozót: — Aztán hogyan ád ez a tehén? — Kölcsönbe — feleli a gondo­zó. — Kölcsönbe? Hát az meg ho­gyan? — Ha maguk is adnak neki, per­sze nem tejet, fianem takarmányt, szálasat meg silótakarmányt, köz­ben egy kis darát is rá, hát azt visszafizeti kamatostól. — Most már értem — mondja a kérdező. A rosszmájú kételkedne a való­ságban. Csak egy van nekik, azt hozták el. Mindjárt láthat viszont nem egyet, de tízet is, itt, ebben ax istállóban. Még ha ez is kevés I mítBiiiiHiiiMiimiriiitiit'TriiiriiiiHiiiimniiiitirw nan»iraw»n»iii»aHati»p»ii«n«it»n«iiwi»n»ii«ti«iitimiaH«ntt»n«nn»itiii«nnina wr iai » a meggyőzéshez, akkor miért nem hallgatta meg délelőtt Szabó elv­társunk, a járási nemzeti bizottság elnökének megnyitó beszédét. Meg­hallhatta volna, hogy a nagyme­gyeri járás a tefbegyíijtést Í3-2 százalékra teljesítette. Bizonyot, hogy nem a madarakat fejték meg, hogy ennyi tej összegyűljön. Pár lépésnyíre szép díszes tdblán piros betűk büszkén hirde­tik Csilizradvtiny nevét. Ugyan már mire büszkék? Mire? A verseny ­zászlójukra, amit csak a járás leg­jobb szövetkezete kaphat. Saj­nos, nem örökre, „sok a verseny­társ". A nyárasdi szövetkezetnek nincs ugyan versenyzászlaja, de díszok­levele van. Ez is nagy dolog. Sétám lassan véget is ér, nincs több csarnok. A hűs helyiségből a napos udvarra lépek, ahol a dísz­emelvényen az úttörők és CSISZ ­tagok kultúrműsort mutatnak be, amit a közönség nagy érdeklő­déssel figyel is v/iinden szám után tapsvihar a jutalom. Sok SZépet láttam ezen a ki­áltításon, s ha mindent meg akar­nék írni, ez igen sok helyet fog­lalna el. No de ez a pár kira­gadott példa, a nagy érdeklődés a kiállítás iránt mindennél fényeseb­ben bizonyítja, hogy Csallóköz parasztsága igen helyesen válasz­tott, amikor a „régit", az egyéni gazdálkodást felcserélte az újjal, a jobbal, a haladóbbal: a szövet­kezeti nagyüzemi gazdálkodással. VÉG GUSZTÁV, Bogya.

Next

/
Oldalképek
Tartalom