Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-27 / 258. szám, csütörtök

1955. október 23. UJSZ O 3 A külügyminiszterek genfi értekezletén résztvevő szovjet küldöttség Berlinben Berlin, október 25. (TASZSZ) — Október 25-én Genfbe vezető útja fo­lyamán a négy nagyhatalom külügy­minisztereinek értekezletén résztvevő szovjet küldöttség V. M. Molotov ve­zetésével repülőgépen Berlinbe érke­zett. A berlini repülőtéren a szovjet kül­döttséget J. Dieckmann, a Német De­mokratikus Köztársaság Népi Kama­rája Elnökségének elnöke, O. Grote­wohl, az NDK miniszterelnöke, W. Ulb­richt, Németország Szocialista Egy­ségpártja Központi Bizottságának el­ső titkára, miniszterelnökhelyettes és mások üdvözölték. Ottó Grotewohl miniszterelnök üd­vözlő beszédében köszönetét fejezte ki a Szovjetuniónak azért a törekvéséért, amely a béke és a népek biztonságá­nak megszilárdítására, valamint Né­metország békés és demokratikus ala­pokoi való egyesítésére irányul. Ezután V. M. Molotov mondott üd­vözlő beszédet. Tolmácsolta a szov­jet küldöttség szívélyes üdvözletét, majd a következőket mondotta: „A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között szilárd baráti kap­csolatok alakultak ki. Az államaink közötti kapcsolatokról szóló szerző­dés, amely nemrég lépett életbe, a két ország népei testvéri barátsága és együttműködése továbbfejlődésének alapja, és elősegíti a német kérdés békés megoldását. Ezt a célt követi a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok nor­malizálása is. A béke és a biztonság biztosítása valamennyi európai nemzet fő felada­ta. Ezen az úton éri el a német nép Németország egységének békés és de­mokratikus alapokon való felújítását. őszintén reméljük, hogy a külügy­miniszterek genfi értekezlete hozzájá­rul a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez és valóra váltja a bé­kére és biztonságra törekvő nemzetek reményeit." W. Pleck, az NDK elnöke fogadta V. M. Molotovot Berlin, (TASZSZ) — Wilhelm Pieck a Német Demokratikus Köztársaság elnöke október 25-én fogadta V. M Molotovot, a Szovjetunió Miniszter­tanácsának első elnökhelyettesét és külügyminisztert. A fogadáson jelen voltak a négy nagyhatalom külügyminiszterei genfi értekezletén résztvevő szovjet kül­döttség tagjai. Az NDK részéről jelen volt 0. Gro­tewohl, az NDK miniszterelnöke, W. Ulbricht, az NDK miniszterelnökének helyettese és L. Bolz, a miniszterei nök helyettese és külügyminiszter. Szívélyes, baráti beszélgetés keretében megvitatták a négy nagyhatalom kül­ügyminiszterei genfi értekezletét érin­tő kérdéseket. A beszélgetés megerő­sítette a Szovjetunió és az NDK kor­mányai nézetének azonosságát mind az európai biztonság biztosítása fő kérdésében, valamint a német kér­désben. Ä Szovjetunió Genftől pozitív eredményeket vár Osztrák újságírók beszélgetése V. M. Molotovval A Saor-vidéki népszavazás sajtóvisszh angja A Saar-vidéki népszavazás csapást mért a párizsi egyezményekre Párizs — A Saar-vidéki népszavazás eredménye, amelyen a lakosság el­utasította az „európai statutumot", nyugtalanságot keltett a nyugati or­szágok politikai köreiben. Erről a kérdésről tárgyalnak most a nyugati országok külügyminiszterei, akik Pá­rizsban a Szovjetunió, az USA, Nagy­Britannia és Franciaország külügymi­nisztereinek genfi értekezlete előtt ül­tek össze. A párizsi lapok számos kommentár­ban foglalkoznak a népszavazás ered­ményével. Rámutatnak, hogy a Saar­vidéken a népszavazás után kialakult helyzet nemcsak Franciaország gazda­sági helyzetét veszélyezteti a Saar-vi­déken, hanem a Franciaország és Nyu­gat-Németország közötti ellentétek kiéleződésére vezethet. Az „európai statutum" csődje a politikai hírmagya­rázók nézete szerint csapást mér a párizsi egyezményekre, a nyugateuró­pai katonai szerződésre és az Aťtant Szövetségre is. A „Figaro" című lap a következőket írja: „A nyugati unió az európai sta­tutum elutasításának veszélyes követ­kezményei előtt áll. Azt a gondolatot, „hogy a francia-német együttműködés veszélyben forog" hangoztatják a „Franč-Tireur", a „Combat", valamint más burzsoá lapok. Elhallgatják azon­ban azt a tényt, hogy ezeket a vitás kérdéseket meg lehet oldani a német kérdés demokratikus rendezésével és a kollektív biztonsági rendszer meg­teremtésével. London — A Daily Telegraph and Morning Post október 25­i kommen­tárjában a következőket írja: „A Saar­vidéki népszavazás eredménye aláásta az európai gondolatot a külügyminisz­terek genfi értekezletének előestjén..." A „Daily Mail" című lap leplezetlen aggodalommal kommentálja az „euró­pai statutum" csődjét a Saar-vidéken. Kijelenti, hogy szükséges volna tekin­tet nélkül a Saar-vidéki lakosság vé­leménvére, kitartani e terület „euró­paizáiása" mellett és nemzetközi fegy­veres erőket kellene oda küldeni 50 év tartamára. A Reuter hírügynökség tudósításai szerint „a brit hivatalos köröket ko­moly nyugtalansággal töltötte el a Saar-vidék európai statútumának ka­tegorikus elutasítása." Berlin. — Sajtójelentések szerint a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya ülésén megtárgyalta a Saar­vidéki népszavazás eredményeit. Az ülés után nyilatkozatot tettek közzé, amely többek között rámutat, hogy most „felmerül az a feladat, hogy a Saar-vidék lakosságának akaratával összhangban olyan megoldást találja­nak, amely a francia-német együtt­működést és az európai közösség megteremtését szolgálná." Újságíró­körökben feltételezik, hogy e nyilatko­zat hangja arról tanúskodik, hogy a bonni uralkodó körök inkább óvatosak, hogy ne kerüljön sor a német-francia kapcsolatok azonnali kiéleződésére. A Bolgár Népköztársaság tervének teljesítése a Szófia, október 25. (ČTK) — A Bol­gár Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentést tett közzé a nép­gazdaság fejlesztése tervteljesítésé­nek eredményeiről az 1955. év tiar­madik negyedében. A nyerstermelés tervét a harmadik negyedévben 102,2 százalékra telje­sítették. A lignit és antracit, a' kőolajfejtés, a nyersvas, acél, hengereltvas, vas­szerkezetek, műtrágyák és számos más gyártmány termelési tervét túl­szárnyalták. Túlszárnyalták a köz­szükségleti árucikkek számos fajtá­jának termelési tervét is. A nyerstermelés az egész iparban 'az 1955 év harmadik negyedében a műit év ugyanezen időszakához vi­szonyítva 6,4 százalékkal emelkedett Jelentős sikereket ért el a mező­gazdaság. Az agrotechnikai intézke­dések és a kedvező időjárás követ­keztében az idei termés magasabb volt, mint tavaly. A földművesszövet­kezetek és állami gazdaságok nagyobb népgazdasága fejlesztése harmadik negyedévben | termést értek el, mint az egyénileg I gazdálkodó parasztok. A harmadik negyedévben a mezőgazdaság 597 új traktort és más gépet kapott. Első íz­ben alkalmaztak a kukoricabetakarl­tásnál kombájnokat. A beruházási tervet a harmadik negyedévben 93,1 százalékra teljesí­tették. A harmadik negyedévben üzembe helyeztek nagy objektumokat, a G. Dimitrov-víztartályt, ólom- és óngyártóüzem első részét, vízivillany­erőműveket stb. Jelentős sikereket értek el a kultúra, az iskolaügy és az egészségügy terén. Dulles Jugoszláviába akar látogatni Washington, (TASZSZ). Az USA külügyminisztériuma bejelentette, hogy Dulles külügyi államtitkár „a külügyminiszterek genfi értekezletén való jelenlétét fel akarja használni ar­ra, hogy meglátogassa Tito jugoszláv elnököt". Bécs — A bécsi sajtó október 25­én közölte V. M. Molotov szovjet kül­ügyminiszter beszélgetését a Moszk­vában tartózkodó osztrák újságíróik küldöttségével. Arra a kérdésre, ho­gyan ítéli meg a genfi értekezlet ki­látásait és miben rejlenek a fő ne­hézségek, V. M. Molotov a követke­zőket válaszolta: „Ez eléggé terjedelmes kérdés. Rö­viden azt mondhatom, hogy a Szov­jetunió a genfi értekezlettől pozitív eredményeket vár és hiszi, elég le­hetőség van arra, hogy ezeket az eredményeket elérjék. Nemrégen a nyugati sajtóban számos borúlátó jö­vendölés jelent meg a genfi értekez­lettel kapcsolatban. Az utóbbi időben azonban pozitív irányzat mutatkozott, s ez olyan tény, amit üdvözölnünk kell. Természetesen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a nagy nehézségeket, például az olyan fontos kérdésben, mint Németország kérdése. A Szovjet­unió álláspontja e kérdésben ismert. A fő kérdések, vagyis az európai biz­tonság megszilárdítása és a leszerelés nemcsak az európai népeket, hanem az egész világ népeit érdekli. Ha e kérdésekben megértés jön létre, ez megteremtené az egyes, már érett problémák megoldásának fontos elő­feltételeit. Ezért úgy véljük, hogy a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok kérdésének megvizsgálása nagyon fon­tos". V. M. Molotov a továbbiakban hang­súlyozta, a szovjet kormány hiszi, hogy kilátás van az európai biztonság igazi megszilárdulására. Ami a lesze­relés kérdését illeti, a Szovjetunió azt a nézetet vallja, hogy elsősorban olyan megegyezést kell elérni, amely véget vet a fegyverkezési versenynek. Az újságírók azon kérdésére, hogy az európai biztonsági szerződés megkö­tése Németország kettéosztottságának megőrzése mellett nem teremtene-e bi­zón talanságot, amely elsősorban a Németországgal szomszédos országok­ra hatna, V. M. Molotov azt válaszol­ta. hogy Németországban nem kell a status quo-t úgy fenntartani, ahogy az még nemrég megvolt Egyébként már tárgyalásokra került sor. Például a Szovjetunió diplomáciai kapcsolato­kat vett fel a Német Demokratikus •Köztársasággal, valamint a Német Szö­vetségi Köztársasággal is. Már ez ma­gában véve a helyzet megváltozását jelenti. És miért ne tennénk meg mindent Németország két részének közeledése érdekében? A német kér­dés a jelenlegi helyzetben még min­dig az egyik legsúlyosabb kérdés. Ez az állapot oly.n körülmények követ­kezménye, amelyekhez a Szovjetunió­nak nincs semmi köze. Még nem tet­tek meg mindent, hogy haladást ér­jenek el e kérdés megoldásában. Azon •a nézeten vagyunk, hogy a fő kér­dések megoldása alapján fejlődést le­hetne elérni a német kérdésben is. A genfi értekezleten résztvevő szovjet küldöttség összetétele Moszkva, (TASZSZ). A Szovjetunió Minisztertanácsa a négy nagyhatalom külügyminisztereinek genfi értekezle­tére a következő összetételű szovjet küldöttséget hagyta jóvá: V. M. Molotov, A. A. Gromiko, V. D. Szokolovszkij, a Szovjetunió marsallja, Sz. A. Vinogradov és G. M. Puskin. A küldöttség tanácsadóivá a követ­kezőket nevezték ki. V. Sz. Kemenov, Sz. K. Carapkin, L. F. Iljicsev, G. I. Tunkin, Sz. G. Lapin és N. I. Cseklin. Október 25-én reggel Moszkvából repülőgépen Genfbe utazott a négy nagyhatalom külügyminisztereinek ér­tekezletén résztvevő szovjet küldött­ség V. M. Molotovnak, a Miniszterta­nács első elnökhelyettesének és kül­ügyminiszternek vezetésével. Az NDK kormánya meg­figyelőinek küldöttsége Genfbe érkezett Genf, (ČTK) Október 25-én a négy nagyhatalom külügyminisztereinek értekezletére Genfbe érkezett az NDK kormánya megfigyelőinek küldöttsége. A küldöttséget Georg Handke, az NDK külügyi államtitkára vezeti és tagjai dr. Wilhelm Girnus, a Németország egysége érdekében alakult bizottság titkára, Wilhelm Meissner, az NDK külügyminisztériumának tagja. Max Spangenberg és Wolfgang Bergold, a külügyminisztérium magasállású hiva­talnokai, valamint számos szakértő. A küldöttség Genfbe érkezése nagy fi­gyelmet keltett. Az ENSZ közgyűlés politikai albizottságának ülése New York, október 26. (ČTK) — Az ENSZ közgyűlés politikai albizottsága október 25-én tovább folytatta a dél­afrikai „faji konfliktus" kérdésének megtárgyalását. Ez a konfliktus a faji megkülönböztetés politikája következ­tében állott elő, amely politikát a Dél-Afrikai Unió kormánya folytatja. Hermán Santa Cruz, a „Délafrikai Unióban levő helyzetet vizsgáló ENSZ bizottsága" elnöke és előadója rámu­tatott, hogy a bizottság munkájában nagy gondot fordított arra, hogy je­lentése pártatlan ée a valósághoz hű legyen. Hangsúlyozta néhány világ­értekezlet nagy visszhangját, kiemel­te a faji kérdésekről tartott honolului értekezlet tudományos értékét, a ban­dungi értekezlet politikai fontosságát. A bizottság továbbá megállapította, hogy „a Délafrikai Unió lakossága je­lentős mértékben nem ért egyet a faji megkülönböztetés politikájával". Santa Cruz végezetül rámutatott, hogy az ENSZ az egyetlen szerv, amely biztosíthatja, hogy az erőszak­kal való fenyegetést a világ különfé­le részeiben tárgyalások és békés együttműködés útján oldják meg. Kü­lönösen vonatkozik ez Dél-Afrikára, ahol a fehér lakosok kisebbségben él­nek a nagyszámú bennszülött lakosság között és ahol ennek következtében faji konfliktusok keletkeztek. A dél-vietnami „népszavazás" visszhangja Hanoi, október 26. (ČTK) — Va­sárnap, október 23-án Ngo Dinh Diem, dél-vietnami miniszterelnök népszava­zást rendezett Dél-Vietnamban. A szavazáson a dél-vietnami lakosok­nak arról kellett dönteniök, hogy el­ismerik-e őt az állam fejének, vagy­pedig Bao Dajt Ismerik el, aki már hosszú évek óta Franciaországban él. A Reuter ügynökség jelentette Szaj­gonból, hogy „Dél-Vietnamban a nyil­vántartott 3,500 000 választónak mint­egy 50 százaléka tartózkodott a sza­vazástól. Sokan közömbösek, sokan pedig mindkettő ellen vannak (vagyis sem Diemet, sem Bao Dajt nem akar­ják). Azok a választók is, akik részt vettek a szavazáson, Ngo Dinh Diem hadseregének és rendőrségének nyo­mására léptek az urnákhoz. Ngo Dinh Diem minden intézkedést megtett, hogy a népszavazás eredményét sa­ját javára meghamisítsa. Utasításokat adott a leadott szavazatok számának meghamisítására, s amint bizonyítást nyert, ügynökei nagyszámú hamis vá­lasztólapot dobtak az urnákba. A Szajgon-Hgolon körzetben az AFP ügynökség jelentése szerint több, mint 605 000 szavazatot számláltak össze, míg a nyilvántartott választók száma e körzetben csak 400 000. Nem egészen 24 órával Ngo Dinh Diem népszavazása után, amikor még nem tették közzé a hivatalos ered­ményeket, az amerikai külügyminisz­térium képviselője kijelentette, hogy az USA Nao Dinh Diemet elismeri a dél-vietnami állam fejének". Ezzel egyidejűleg a francia Kül­ügyminisztérium is bejelentette, hogy elismeri Ngo Dinh Diemet, mint „ál­ámfőt". A „Nhan Dan" című vietnami lap a népszavazással kapcsolatban hangsú­lyozza, hogy ez az Egyesült Államok által rendezett népszavazás semmi­képpen sem fejezi ki a dél-vietnami polgárok meggyőződését. Egész Viet­namban tudják, hogy a népszavazás törvénytelen és értéktelen volt és csu­pán az amerikai imperialisták és Ngo Dinh Diem érdekeit fejezi ki, nem pe­dig a dél-vietnami nép gondolkozá­sát. Ngo Dinh Diem most a csaláson alapuló népszavazás után továbbra is teljesíteni fogja az amerikai imperia­listák parancsait, szabotálja a genfi egyezményt és megakadályozza a bé­két, egységet és függetlenséget és demokráciát Vietnamban. A lap rámu­tat, hogy mindennek ellenére nem Ngo Dinh Diem népszavazásai jelentik a döntő tényezőt, hanem a nép egy­sége és harca, a békéért, egységért és függetlenségért. Nasszer egyiptomi miniszterelnök felhívása Kairó," (TASZSZ). Az egyiptomi la­pok közzé tették Nasszer miniszter­elnök felhívását az egyiptomi néphez az Egyesült Nemzetek Szervezetének 10. évfordulója alkalmából. „Minden nemzetnek vitathatatlan joga van az önrendelkezésre — mondja a felhívás­— és az ENSZ-nek mindent meg kell tennie azért, hogy véget vessen a sza­badságukért harcoló népek szenvedé­sének és a vérontásoknak. Ezt a kö­vetelményt tartalmazzák a bandungi ér­tekezlet határozatai és megvalósítá­suk hozzájárulna az ENSZ megszilár­dításához." Egyiptom továbbra is aet a politikát folytatja, hogy nem vesz részt a töm­bökben, — jelenti ki továbbá a felhí­vás — és szilárdan el van szánva, hogy elérje a bandungi értekezlet határoza­tainak valóraváltását. Eljött az ideje, hogy az USA elismerje a Kínai Népköztársaságot New York, (TASZSZ) — A Chicago Daily News című lap közölte Beach­nek, tokiói tudósítójának cikkét. A cikk hangsúlyozza, hogy nyilvánvalóan eljött az ideje annak, hogy az Egye­sült Államok megváltoztassa Kínával szemben folytatott politikáját és fel­vegye a diplomáciai kapcsolatokat a Kínai Népköztársasággal. Norvégia kormánya meg akarja szilárdítani kapcsolatait a Szovjetunióval A norvég külügyminiszter nyilatkozata Oslo (TASZSZ) — Lange norvég külügyminiszter kijelentette, hogy a Szovjetunió számos olyan külpoll­kai intézkedést tett, amelyeket Norvé­gia csak örömmel üdvözölhet. Emellett azt állította, hogy ezen intézkedések oka állítólag a párizsi egyezmények ratifikálása volt. Lange az „erőpoli­tika" szellemében beszélt és állást foglalt a Szovjetuniónak azon javaslata ellen, hogy megteremtsék az európai kollektív biztonsági rendszert, és „az Északatlanti Szövetség keretében va­ló biztonságot" hangsúlyozta. A szovjet-norvég kapcsolatok kér­déséről beszélve Lange a következő­ket mondotta: ..Norvégia kormánya ' ntos feladatának tartja a Szovjet­unióval való baráti kapcsolatok meg­őrzését és megszilárdítását, örülünk, hoov ma szomszédi kapcsolatainkat jó kapcsolatokként jellemezhetjük és meggyőződésünk, hogy az esetleges ! közöttünk előállható konkrét ellenté­teket tárgyalások útján, megoldhat­juk kétoldalú jóakarat alapján. Nor­végia és a Szovjetunió kapcsolatait, éppúgy, mint a többi országokkal való kapcsolatokat is, természetesen tovább szilárdítjuk és bővítjük, és ezek még jobbak lehetnek, mint amilyenek ma. Ami bennünket illet, szeretnénk hoz­zájárulni ahhoz, hogy a szovjet és a norvég kormány s a két ország népei jobban megértsék egymás problémáit. Ennek, az óhajnak megvilágításában kell értelmezni Gerhardsen miniszter­elnök Szovjetunióbeli látogatását is, melyre hamarosan sor kerül."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom