Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-23 / 255. szám, vasárnap

NÉPHADSEREQÜNK A BÉKE ŐRE A katonai szolgálat a fiatalok iskolája Kaszárnyáinkban talán ez az időszak a legzajosabb, legélén­kebb, ennyi sürgés-forgás, futko­sás, csomagolás talán sohasem volt nálunk. A második évfolyam katonái leszerelésre készültek, az ittmaradottak pedig a kaszárnyát díszítik, hogy méltóképpen fogad­hassák az újoncokat. Nem, nem azokról a katonákról akarok most írni, akik néhány napja még a sorozóbizottságok előtt álltak s nemsokára egyenruhát öltenek. Másokról akarok most írni. Azok­ról. akik a napokban búcsúztak el a kaszárnyától, kétévi becsületes munkájukról, amellyel példát mu­tatnak a többieknek, akiknek he­lyét nemsokára más foglalja el a harckocsiban, a gépkocsi kormánya mellett, az ágyúknál, golyószórók­nál. Róluk akarok írni, hogy megmutassam a többieknek, mi­lyen jó munkát végeztek, hogy azután ők is elsajátítsák a harci technikát, a harcművészetet. „A katonai szolgálat a fiatalok szocialista iskolája". Ismert sza­vak ezek és sokan meggyőződtünk már igazságukról. Sok-sok fiatal­ember érkezik minden évben had­seregünkbe, hogy teljesítse álla­munk és népünk iránti kötelessé­gét. Sokan bevonulásuk előtt ta­nultak, iskolába jártak, de akad­nak alacsony műveltségűek is. Itt, ebben a kemény iskolában a fia­talok a katonai ismereteken kívül Puskára tűzött levél A t elmúlt napokban laktanyáink­ban nagy volt a sürgés-forgás. A másodéves katonák búcsúztak az első­évesektől, megváltak egyenruhájuktól és fegyverüktől. Nem egy példás lövő nehezen búcsúzott szolgálati fegyveré­től, puskától vagy géppisztolytól, me­lyet két éves katonai szolgálata alatt tökéletesen megismert, megszeretett. Kodrik őrvezető, példás lövő, mielőtt a század sztarsinájának leadta volna puskáját, egy levelet tűzött rá, mely­ben ezeket írta: „Elvtárs! Mikor megkapod ezt az X. számú puskát, gondolj arra, hogy a dolgo­zó nép adja azt kezedbe, hogy védel­mezd magad és hazádat. Hasonló ér­zelmekkel, mint Te, két évvel ezelőtt, én is kezembe kaptam .ezt a fegyvert és elhatároztam, hogy mesterévé vá­lok és megszerzem a példás lövész jelvényét. Ma büszke vagyok rá, hogy sikerült ezt elérnem. Nem volt nehéz feladat, de sok igyekezetet és kitartó munkát követelt meg. Mielőtt megválnék fegyveremtől, ta­nácsommal segíteni akarok Neked, hogy Te is megszerezhesd a példás lövész jelvényét. Ennek egyik alap­feltétele az, hogy gondosan törődj fegyvereddel, ismerd meg, tanuld meg szétszedni és összerakni, ismerd meg alkatrészeit, törődj tisztántartásával és konzerválásával. A legnagyobb fi­gyelmet a cső tisztítására fordítsd, mert főképpen ezen múlik, hogy a lö­vészetben sikereket érhes el. Gyakran ellenőrizni fogják, milyen állapotban van fegyvered, és azt, hogyan gon­doskodsz róla. Az ellenőrző céllapon meggyőződhetsz arról, mennyire pontos a puska bemérése. Jó volna, ha ezt a lapot lemásolnád, segítségedre lesz az első éleslövészetnél. A fegyvered pon­tosan lő. Ha mindjárt az elejétől nagy gondot fordítasz a lőgyakorlatokra, az éleslövészeten kitűnő eredményeket érhetsz el, ami a feltétele annak, hogy elnyerd a példás lövész jelvényét. Munkádhoz sok sikert kívánok. Kodrik, őrvezető." Lehet, hogy két év múlva erre a puskára ismét levél kerUl, lehet, hogy az az elvtárs, aki jószándékkal el­fogadja Kodrik elvtárs tanácsát, mint példás katona átadja majd gazdag ta­pasztalatait utódjának. L. Lenock I általános műveltségre is szert tesznek. I íme néhány példa a sok ezer közül: * * » Viktor Drabinský bevonulása előtt tapasztalt munkás volt. Sok helyen dolgozott — építkezések­nél, mezőgazdaságban, műhelyek­ben és a vasútnál is. A legutóbbi időben gépkocsivezető volt. Mun­kája közben számos tapasztalatra tett szert. Meg tudta fogni a lapát nyelét, a kalapácsot, az eke szar­vát. A motor szerkezetéhez azon ban nem sokat értett. A hadsereg­nél azután elvégezte a gépkocsi­vezetői tanfolyamot. Érdekelte őt a motor, a gépek, s ígv a vizsga nem okozott különösebb nehézsé­get. A műhelyben a kisebb gép­hibákat is ki tudta javítani. Miu­tán tökéletesen megtanulta a gép­kocsivezetést. megtanított erre egész sor más katonát is. Drabinský őrvezető ezentúl csak gépkocsivezető akar lenni. Építke­zési vállalatnál fog dolgozni mint tehergépkocsivezető. Elmondhatjuk bátran, hogy érteni fogja dolgát, mert a hadseregben jól megtanult mindent, ami a gépkocsi vezetésé­hez szükséges. Itt van Sándor Miklós. Magyar fiú. Bevonulása után, ha beszélni kezdett a szlovák vagy cseh kato­nákkal, rájött, hogy bizony nehe­zen megy a beszélgetés. Nagyon kellemetlen érzés volt ez számára. Különösen a politikai iskolázáson érezte a nyelvismeret hiányát A magyarázatból, az előadásból nem sokat értett meg és így a vitában sem vett részt. Polgári életében traktoros volt. Jól keresett, s más­sal nem igen törődött. Bevonulása után nagy feladat várt rá. Meg kellett tanulnia a szolgálati nyel­vet s bővítenie kellett politikai tu­dását. Sándor elvtárs becsületes és törekvő volt, feladatai teljesítésé­ben, s legvőzte ezt az akadályt is. Ma folyékonyan beszéli a szolgá­lati nyelvet s a politikai iskolázá­son négyes osztályzatot kapott. Sándor elvtárs e sikereken kí­vül még számos jó eredményt ért el az élesiővészetben. A század leglelkiismeretesebb katonái közé tartozott s elöl járt a fegyveréről való gondoskodásban is. » • * Ez csak két példa. Nehéz volna alakulatunk minden tagjáról írni. E két katona példája beszél a töb­biekért is: a katonai szolgálat a fiatalok iskolája. Iskolája volt mindazoknak, akik néhány nap múlva a határ mentére, a mező­gazdaságba, a gyárak gépei mellé kerülnek és azoknak is, akik nem­sokára a csehszlovák néphadsereg egyenruhájában kezdik meg új életüket. Schut Sándor szakaszvezető. Az értékelésnél A közelmúltban értékelték az autó­vezetők munkáját Akadtak olyanok, akik megróvájban részesültek felelőt­len munkájukért, mint pl. Zelen köz­katona. Könnyű beosztása volt, de ő ezt nem tudta megbecsülni. Egyik út­ja alkalmával barátjával együtt fel­öntött a garatra. Persze víg kedélyük nem úgy sikerült, ahogy ezt elképzel­ték. Mindketten elnyerték megérde­melt büntetésüket. Az értékelésnél nemcsak a helyte­len dolgok jöttek felszínre, de a pél­dás bajtársak munkája is. Dicséretben részesült Novák közkatona, aki teher­autójával már 35 000 kilométert tett meg üzemzavar nélkül és ez ideig símminemű szabálytalanságot nem kö­vetett el. Novák elvtárs azok közé a katonák közé tartozik, akik lelkiisme­retesen őrzik az állam vagyonát és a katonai eskühöz hűek végzik mun­kájukat. Novák elvtárs a leszerelés után is lelkiismeretesen akar dolgoz­ni. Megértette pártunk és kormányunk hívó szavát és a határvidéken keresi majd új otthonát. Hegyó István, őrvezetó -<0>­Várjuk néphadseregünk katonáit Pár nap választja el az újoncokat attól, hogy felvegyék a katonaruhát és teljesítsék legmegtisztelőbb szol­gálatukat a csehszlovák néphadsereg­ben. Ezzel kapcsolatban nagy mun­ka folyik a kaszárnyákban: a szoba­festők festenek, az asztalosok javít­ják a bútorokat, a többiek pedig a szobákat rendezik be. Mindenki nagy lelkesedéssel dolgozik, hogy minél szebb űj otthont készítsenek újon­caink részére, hogy valamennyien jól érezzék magukat. Ma már nincs szükség až úgyne­vezett katonaládára, ezek helyett szé­pen bebűtorozott szobák állnak ren­delkezésükre. Ma már minden kato­nának van külön éjjeliszekrénye, szek­rénye, ahová ruháit és egyéb hol­mijait elrakhatja. E szépen beren­dezett szobákban bizonyára jól fogják érezni magukat újoncaink és igy na­gyobb kedvvel és jó eredménnyel fog­ják végezni napi feladataikat. Kruzsltak Béla tiszt * » » Okulva az elmúlt kiképzési évben alakulatunknál elkövetett hibákból, már most serény előkészületek foly­nak az újoncok otthonának jó előké­szítésére. Elsősorban az anyagi el­látásra, majd kultúrigényeik biztosí­tására. Példásan berendezett szobák, elegendő mennyiségű szekrények, fel­díszített kaszárnyák várják újoncain­kat. A politikai és CSISZ-szervezetek konkrét intézkedéseket vettek be ok­tóberi—novemberi terveikbe, biztosít­ják az újoncok bekapcsolódását az ala­kulat politikai életébe, valamint ak­tív munkájukat az idősebb évfolya­mok leszerelése után. L. £, „HA RCKOCSIBRIGÁD« Nagy hézagot pótol filmgyártá­sunk, amikor kő ­zönségünk elé bo­csátja a legújabb csehszlovák színét filmet — a „Harc­kocsibrigádot". A film történelmünk egyik legjelentő­sebb eseményét, a fasizmus elleni harcot mutatja be a Szovjetunióban alakult 1. Csehszlo­vák önálló harcko­csibrigád életén, harcain keresztül. Felszabadulásunk tizedik éve óta ez az első film — nem számítva ide a .tféma barikádot" — amely jól meg­világítva, művészi szempontból csak­nem minden követelményt kielégítve mutatja meg, hogyan, milyen mérték­ben vették ki részüket a csehszlovák egységek a megszállók kiűzéséből, és mennyiben járultak hozzá a fasiz­mus végső leveréséhez. A film története 1944-ben kezdődik. Konyev marsall katonái véres harcok közepette nyomulnak előre, már közel vannak a csehszlovák határokhoz. A harcokban kitüntette magát a felsza­badító háborúban született csehszlo­vák harckocsibrigád. 1944 szeptembere. Kormányküldött­ség érkezik a frontra: Monsignore Há­la, Nemec miniszter és Hasal tábor­nok. Éppen egy pincében várják a német zuhanóbombázók támadásának végét, amikor Stašek őrnagy, a harc­kocsibrigád parancsnoka kihallgatásra jelentkezik: harckocsikat kér a bri­gád számára. Hasal tábornok azonban a Londonban székelő nemzetvédelmi minisztérium utasítására hivatkozva megtagadja a kérés teljesítését. A brigád végül is a szovjet parancs­nokságtól kap 15 harckocsit és részt vesz a határmenti harcokban. Ezt mutatják be a film első koc­kái, s a néző előtt máris kezd ki­bontakozni a kép: mit tesz a fasiz­mus mielőbbi leverése, az új élet fel­tételeinek megteremtése érdekében a Szovjetunió, s lassan világossá válik, mi a célja az áruló londoni kormány­nak, milyennek látják az új Csehszlo­vákiát a Hála, Nemec és Hasai-fé­lék. A film további részében azután még jobban kidomborodik ez az el­lentét: a szovjet katonák lelkes tá­mogatása, segítsége, együttérzése és a londoniak árulása. A Londonból küldött Retič kapitány, ez a gyáva, csupán a karrierjével tö­rődő áruló, a brigád kommunistái után kémkedik, jelentést tesz munkájukról gazdáinak. A bizalmatlanság, a csüg­gedés magvát hinti el a katonák kö­zött, bomlasztó munkát végez — de kevés sikerrel. Bár maga a parancs­nok, StaSek sem hisz eleinte a kom­munistákban, nem hallgat René ta­nácsaira sem, aki végül is árulóhoz illően fejezi be életét — az Ostra­váért vívott harcokban, amikor gyá­ván visszavonulást parancsol, vízbe}úl, mint egy patkány. A film Rení éles ellentéteként Tó­méi hadnagyot mutatja be, akit Gottwald elvtárs küld Moszkvából az egységhez politikai dolgozóként. Bed­fich Prokoš, aki Tomeí hadnagyot alakítja a filmben, kiválóan játssza az élesszemü, okos, meggondolt, embe­rekkel bánni tudó politikai dolgo­zót. A főszerepet, StaSek őrnagyot Oto­mar Krejča alakítja. Művészi erővel, szerepét átélve, meggyőzően, hitele­sen álütja elénk a kezdetben még in­gadozó, ,politikamentes" egység ták a fasiszták. megteremtésére tö­rekedő parancsno­kot, akinek a to­vábbiakban az ese­mények felnyitják a szemét, megér­ti, nincs „politika ­mentes" harc, s ha­tározottan az igaz­ság oldalára áll. Megrázó a film­nek az a része, amelyben a lelkes, de dicsekvő Juraj Klimko szakaszve­zető, (Juraj Pán­tik), aki halálosan szerelmes Olgába, az ápolónőbe, s aki magát „a legjobb harckocsizó"-nak nevezi, hazakerülve a szülői házat fel­dúlva találja, s megtudja, hogy szüleit meggyilkol­Klimko, aki René uszításának hatása alatt már-már ott akarja hagyni a brigádot, itt a feldúlt házban talált fénykép, meggyilkolt édesanyja fémjképe mellett határozza el, hogy harcolnia kell a végső győ­zelemig. Gottwald elvtárs szerepét Jiŕi Doh­nal alakítja. Az alakítás nem mond­ható sikerültnek. Valahogy hiányzik belőle az élet. Arcjátéka túlságosan merev, ami talán maszkjának tudható be. A „Harckocsibrigád" kétségtelenül egyike legsikerültebb filmjeinknek, s világviszonylatban is a háborús témá­val foglalkozó filmek legjobbjai közé sorolható. A felvételek, az egyes je­lenetek, csapatképek lenyügözőek, egy jelenetben például 2000 gyalogos, 60 harckocsi, 10 repülő vesz részt 7 km­nyi területen. Jaroslav Klima állam ­díjas író, a film forgatókönyvének szerzője minden dicséretet megérde­mel. Biztos kézzel nyúlt e komoly, nagyigényű témához, a történelmi ese­mény, amelyet feldolgoz, nem hat do­kumentumszerűen. Ivo Toman államdljas rendező é's munkatársai szép munkát végeztek és kiválóan tettek eleget a hatalmas mű • minden rendezői követelményének.; Főleg az ő érdemük, hogy e valóban \ nagyértékü film megtekintése után a nézők elégedetten hagyják el a mozit. Hegedűs József A vladivosztoki győzelem A vörös hadsereg katonái a szovjet Oroszország európai részében egymás után mérték a csapásokat Vrangel bandájára, midőn az ország keleti ré­szében félelmetes ellenség nyújtotta ki karmait a fiatal szovjet államra; a2 imperialista Japán, mely igába akarta hajtani a távolkeleti népek fejét. A vö­rös hadsereg a fehérgárdisták elleni európai hqf<ykkal volt elfoglalva, ami lehetővé tÄe a japán imperialisták­nak, hogy mélyen behatoljanak Szi­béria szívébe. Távol-Kelet a japán hódítás követ­keztében elszigetelődött a szovjet ál­lamtól Szabadságszerető népe azonban nem nézte ölbetett kézzel a betolako­dók garázdálkodását. Míg segítséget kapott volna a vörös hadseregtől, par­tizáncsoportokat alakított és az erdő mélyéből, a hegyekből váratlanul raj­taütött az ellenségen, feltartóztatta előrenyomulását. Távol-Kelet népe szervezkedni kezdett. Mozgalma élén kiváló kommunista szervezők és agitá­torok álltak, mint pl. Szergej Lazo, akit a japánok fogságbaesése után elevenen elégettek. 1922 elején a vörös hadsereg ka­tonái Keleten támadásba lendültek a japán megszállók ellen. Történelmi je­lentőségű küzdelem fejlődött ki Volo­csejevka falunál, amely a japánokkal cimboráló Szemjonov atamán fehérgár­distáinak támpontja volt. A hős vörös katonák negyvenfokos hidegben ostro­molták Volocsajevkát. Az ellenség el­keseredett ellenállás után megadta magát. Volocsajevkát Habekovszk el­foglalása követte. A vörös katonák diadalmasan nyo­multak Vladivosztok felé. Útjukban az utolsó nagy küzdelmet Szpasszk város közelében vívták és nehéz har­cok után szétverték az ellenforradal- / mi csapatokat Harminchárom éwet ezelőtt, Vladi­vosztok lakossága újjongva ünnepelte felszabadítóit, a vörös hadsereg hős katonáit. Vladivosztok elfoglalásával, melynek kedden, október 25-én van a 33. évfor­dulója, véget ért Japán, ^.valamint a többi intervenciós nagyhatalmak, távol­keleti beavatkozása a fiatal szovjet­ország fejlődésébe. Lőrincz László, örvezefcl

Next

/
Oldalképek
Tartalom