Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-22 / 254. szám, szombat

6 msm 1955. október 22. euímiféHm ^ \ reg bányaváros Kremnica. A régi hagyományok szerint az 1328-as években egy háziasszony egy fogoly gyomrában, amit a férje hozott -a vadászatról, aranyszemecskéxet ta­lált. Ez vezetett az aranytartalmú érc nyomára az ottani hegyekben. De ta­lán nem is érdekes, hogy a föld, vagy madár gyomrában fedezték fel az anyat. Tény az, hogy Kremnica szép és műemlékekben gazdag 'kis város, de lakosságának nagyobb része mint aknafelvonó kezelője fogad bennünket. Egyik keze a kapcsolón, másik a fé­ken. Szavakban nem fukar, magyaráz­za a gépek és mérőeszközök karban­tartásának fontosságát, hogy ne le­gyen fennakadás az érc és a meddő kőzetek bányából való kiszállításánál, valamint a bányászathoz szükséges anyagok, segédeszközök bányába való szállításánál. Rendkívül nagy jelentősége van » hazai gyártmányú rakodógépnek, ame­Hyen kezdetleges eszközökkel, megerőltető, nehéz munkával szállították fel­színre az ércet a kremnicai bányászok még XX. századunk elején is. aranybányász csak tengődött, nagyon psregény volt. Hosszú-hosszú évszá­íadokon át grófok, hercegek és papok suhogtatták ostoraikat a föld mélyén kezdetleges módszerekkel dolgozó bá­nyászok felett, akik sokszor derékig vízben, szellőztető vágatok hiánya kö­vetkeztében fulladozva vájták az ér­cet. A város levéltárában megtalálha­tó öreg jegyzőkönyvek elárulják ne­künk azt is, hegy 1514-ben sztráj­koltak, 1525-ben és 1526-ban pedig fegyveres felkeléssel harcoltak az it­teni bányászok emberi jogaikért el­nyomóik ellen. Hiába hurcolták el és gyilkolták a bányászok legjobbjait, a munkabeszüntetések és felkelések időközként mégis megismétlődtek. Elképzelhetjük, milyen nehézségek­kel küzdöttek a bányászok 500—600 évvel ezelőtt, amikor századunk ele­jén, 1901-ben is még két ember húz­ta felszínre az ércet, megerőltető munkával a kerekeskúthoz hasonló al­kalmatossággal. De a kép, ami £chwarz Frigyes, az akkori igazgató albumából származik, bemutatja ne­künk a lerongyolt, fapapucsban, majd­nem mezítláb, füstölgő olajmécses vi­lágítása mellett dolgozó bányászokat is. Padig abban az időben már vol­tak gépek, űe a tulajdonosoknak, meg az államnak sem volt érdeke, hogy a munkát megkönnyítse, mert az emberi erő jóval olcsóbb volt, mint a gép. Az első köztársaságban kezdték meg a bánya gépesítését. Azonban ebben sem volt köszönet, mert a bányászok tö­meges elbocsátásának még nagyobb munkanélküliség lett a következmé­nye. Az úgynevezett szlovák állam ideje alatt a kremnicai bányászok fel­háborodottan tiltakoztak Tiso és tár­sai nemzetellenes politikája és a fasiszta befolyás fokozása ellen. Ami­kor a szovjet nép testvéri segítőkezet nyújtott a fasiszta rendszer megsem­misítésére, úgy harcoltak mint őseik, fegyva.rrc-l elnyomóik, a fasiszták el­len, akik bestiálisán meggyilkolták Kremnica legjobb fiait. A felszabadulással új fejezet nyílt meg a kremnicai bányászok életében, — mondja Štefan Adamec, az öreg bányászok egyike. Adamec elvtárs büszkén vezet bennünket vé­gig a tiszta és szekrényekkel beren­dezett öltözőkön, mosdó- és fürdőhe­lyiségeken. Közben elmondja, mennyit változott a bányászok élete 10 eszten­dő alatt. A gépházban Kari Rückschloss, az jesítmény növelésére különböző rend­szerű tömedékelőgépék szolgiLnek. Ezek kö/ül ki kell emelnünk egy szov­jet gyártmányú gépet, amely 50 szá­zalékkal gyorsította meg a tömedé­kelési munkálatokat. Kezelése nagyon egyszerű. Egy bányamunkás kényel­mesen elhelyezkedve, viltanymotorrtl, drótkötéllel húzatja a nehéz, vastag le­mezből készített kast, amely minden laza tömedékanyagot magával ragad és a meredek gurítőfcon át az alsó folyo­sót tölti be. Nem túlzás, ha azt mond­juk, hogy a kremnicai bánya ma már biztonságosat*, mint a nagyváros ut­cái. A gépesítéssel egyidejűleg Gás­pár Durbák elvtárs, a vállalat igaz­gatója nagy gondot fordít a bányában a rendre, tisztaságra. -A terv egyenletes teljesítésének tit­ka azonban nemcsak a bánya gépesí­tésében rejlik. Feladatuk teljesítésé­hez jelentősen hozzájárul az új mód­szerek alkalmazása is. A Ludovika­aknában például Vojtech Longauer elvtársról azt mondják, hogy keresz­tüllát a talajon. Tudja, hol fekszik az érc és hogyan fektesse neki fúróját, hogy a robbantás eredményesebb le­gyen. Kicsiny, csodálatosan élénk sze­me van, észrevesz ő mindent, termé­szetesen a jó munkamódszert ís. így jellemzik öt munkatársai. Az első fél évben három társával egy műszakban csak 19 tonna ércet fejtett ki. A kész­letre való fejtéssel 39 tonnás ered­ményt ért el a második fél évben. Te­hát megkétszerezte teljesítményét. Meg is keresi naponta a 100—105 ko­ronát. Longauer elvtárs szűkszavú, de ha a szó elhagyja a száját, az kemény, mint a szikla. Meggyőző, neveJő. Ezért szeretik őt társai, elvtársat, akik mind a négyen kommunisták. A pár­tonkivüfiek példát vesznek jó munká­jukról. Ondrej Drozdík elővájár sem akar lemaradni. Állandóan 100 száza­lékon felül teljesíti napi tervét. A ciklusos munkamódszer nemcsak a Jesenský elvtárs, a nagyteljesítményű rakodógép működését irányítja lyet a nemzetközi tapasztalatok alap­ján szerkesztettek gépészmérnökeink. A Ferdinánd aknában Ján Jesenský nem győzi dicsérni a gépet. Hogy ls ne, hiszen sokszor meg kellett meríte­ni azt az öblös súlyos lapátot, görnye­dező derékkal, mire megtelt a csille érccel. Most könnyűszerrel, egy gomb­nyomásra alig két percig tart a rako­dás, máris mehet a csille terhével a felszínre. Jesenský elyťársnak már nem kérges a tenyere. Amint a képen is láthatjuk, nyugodtan figyeli a gép karjainak és kisebb-nagyobb alkat­részeinek működését. Nincs a gépen olyan olajozölyuk, amely száraz lenne. Ismeri a gép minden csavarkáját, mint legjobb segítőtársát keteli, amely fel­szabadította őt a nehéz munkától. Ayf[ enjünk csak tovább. A kibányá­szőtt folyosókon a tömedéke­lési munka megkönnyítésére és a tel­munka termelékenységét fokozza, ha­nem a nagyobb keresetet is biztosítja számukra. Drozdík szorgalmáv«8 130—140 korona keresetet is elér egy műszakban. A legtöbb kremnicai bányász régi dolgozója a vállalatnak. Megy is a munka, öröm nézni, ahogy a csillék szakadatlanul érkeznek felszín­re a felvonótól az önműködő csüle­bi'Merrtőböz és üresen vissza a felvo­nóhoz és a bányába. A bányásznapra tett ígéretüket, a 900 tonna érc ki­bányászását és feldolgozásét 257 ton­nával túlteljesítették. Továbbá az ön­költséget 2 százalék helyett 4,5 szá­zalékkal csökkentették. A bányászok legújabb elhatározása, hegy határidő ©lőtt, december 23 ig teljesítik évi tervüket. Erdős Ede. Üzemi levelezőink írjak Meggyorsítják az építést A nyitrai Vöröskereszt melletti lakásépítés dolgozói Ján Trgina elv­társ építésvezető vezetésével kötelezettségváttalási tettek, hogy a hat T 12-jelzésű lakásegységet a H-tömbben még ez idén tető alá hozzák és előkészítik a téli építkezési munkákra, Jozef Ivančik, Bíró Tamás, FrantiSek PetrotHč, Štefan Smetana, Karol Bruna építészeti dolgozók és a többiek jó munkájukkal járulnak hozzá az építés meggyorsításá­hoz. Viliam Janičina, Nyttra Felkészülnek a jövő évi terv teljesítésére A jövő évi terv nagy feladatainak teljesítésére a hroneci acélöntődé dolgozói is serényen készülnek. Az ez évi terv maradéktalan teljesí­tése érdekében az eddig el nem készített termékeket most számba­vették és még ez év végéig elszállítják a rendelőknek. Vasárnaponként karbantartó brigádok dolgoznak a gépek és szerszámok rendbehozásán, hogy munkaközben ne legyen fennakadás. Az üzem gépesítése is tovább tökéletesedik. Az ű) homokelőkészítő ­gépek szerelése már a befejezéshez közeledik. A munkahelyek gazda­ságosabb kihasználása érdekében az öntöde öntvénytisztító részlegét át­helyezik olyan helyre, mely gyakorlati és technikai szempontból meg­felelőbb. Az áthelyezett részlegen már új módszerekkel fognak dol­gozni. Két új öntvénytisztítógépet helyeznek üzembe. Most fejezték be egy új daru szerelését is, amely jelentősen meggyorsítja a termelés menetét. Lebeda József, Nová Valeska A tapasztalatcsere nagy jelentősége a műszaki f e jlesztésben Az „Elektráreň Bratislava" bratislavai és trnavai villanytelepének dol­gozói a közelmúltban „új technika napját" rendeztek, amelyeken az ala­csonyabb tüzelöértékü szén felhasználásával kapcsolatos újításokat mu­tattak be. A kiállítás nagy érdeklődést keltett az ország különböző ré­szein fekvő energetikai üzemeiből jött látogatók körében. Többek között megragadta a figyelmet Hudec, Smokol mérnök és Blanáčik elvtárs újítá­sa, amely a kazán vizének és a gőznek sótartalmát folytatólagosan méri és feljegyzi, valamint Fabana mérnök és Nepros újítók „Kondenzátor tisztítója", amely a kondenzátor csövei tisztításának fárasztó munkáját szünteti meg és a tisztítási időt felére csökkenti. A bratislavai és trnavai üzemben tartott tapasztalatcserék jelentősen hozzájárultak az alacsonyabb tüzelöértékü tüzelőanyag felhasználása problémájának megoldásához. Hiller Géza, Bratislava Jó munkával a feladatok teljesítéséért Üzemünk dolgozói szorgalmas munkával igyekeznek a feladatokat maradéktalanul valóra váltani. Elhatároztuk, hogy a hústermékek gyár­tásának tervét legalább 175 százalékra teljesítjük. Az üzemen belüli ön- é álló elszámolással már eddig is szép eredményeket értünk el, ezért ? most további részlegen, a dzsem főzésénél is bevezetjük. Az üzem veze- * tősége pedig előadásokat szervez a személyes megtakarítási számlák jelentőségéről. Mivel a szocialista munkaverseny üzemünkben még fogyatékossá­gokkal küzd, ennek gyors pótlása érdekében üzemi újságot fogunk ki­adni, amelynek szerkesztésébe bekapcsolódnak a legjobb szakemberek, funkcionáriusok. A szovjet irodalom terjesztésére is nagy súlyt fogunk helyezni a Csehszlovák-Szovjet Barátság Hónapja idején. Krizsán Antal, Dunaszerdahely, Konzervgyár. \ A felajánlások teljesítése jelentős segítség a jobb eredmények elérésében A Gömöri Vasércbányák munkásai, műszaki és gazdasági dol gozói az üzemek valamennyi részle­gén egyéni és kollektív felajánlások kai igyekeznek elérni a termelési csú­csot. A rozsnyói üzemhez tartozó fiuckna bányászai egyéni vállalásokkal támasztották aáá a részleg 270 tonna vasérc fejtésére és 34 méter terven felüli vágathajtásra tett ígéretüket. Rozsnyó bánya pörkölőjében a terv másfél százalékos túlteljesítésére tet­tek kötelezettségvállalást. Tüzelőanyag ban fél százalékos megtakarítást érnek el s ügyelnek a minőség betartására. Rozsnyó-bánya valamennyi üzemrész­lege, Dobsina, Alsósajó, Demő, Vas­hegy bányái, a mosók, pörkölök dol­gozói Ígéretet tettek a még fennálló akadályok és hibák elhárítására, tervelőirányzatuk teljesítésére. „Egy tonnával, egy koronával sem mara­dunk adósai népgazdaságunknak" — ezzel az elhatározással kezdték meg annakidején az 1955. évet. Jó eredményekkel indultak az első hónapok, a téli időszak termelési mun­tatóí biztatóak voltak. Ez azonban nem tartott soká. Az első negyedév jó ered­ményei a nyári hónapok beálltával le­olvadtak. Azokon az üzemrészlegeken, ahol nem is volt visszaesés, az üzemi eredményeket lerontották azok a rész­legeik, ahol nem fejtettek ki hathatós egitáciőt az első negyedévi előny meg­tartására. A rozsnyói bányák kö­zül a Szadlovszky és a Bernardi-bá­nyák voltak azok, ahol a műszaki dol­gozók és a bányászok lelkes munkája bebizonyította, milyen hajtómotor a tervszerű munka s a versengés. Rud­ra-bányának nincsenek meg a kedvező műszaki feltételei ahhoz, hogy terven felül szép eredményekkel zárion, mégis jó munkát végeznek bányá­széi. Rozsnyóbisztrón is vannak ezek­ből a ..vérbeli" bányászokból. Ott van­nak például Urbán Péter. Galo Ján, Matás, Kartel Ján és még egynéhá­nyan. akiknek átlag 120 százalékos a normateíjesttményük. Kiváló ered­re ényt-ík azonban mé.psem tudják azt a hiányt rótolni, amit egyesek gya­kori műszakmulasztása okoz. Pedig jól dolgoznak ezek a bányászok is, de csak a téli hónapokban. Télen nem ritkaság a többezer tonnás túltelje­sítés sem az üzemben. Nyáron és ősszel megváltozik a helyzet. A bányászok közül sokan odahaza, kis gazdaságukkal vannak elfoglalva. A munka ilyenkor megoszlik a bánya és az otthoni gazdálkodás között. Meg. történik, hogy 5—6 helyen is áll a munka. Ellanyhul a versenyiránti ér­deklődés, s ez viszont az üzem terv­teljesítésének visszaesésében mutat­kozik meg. Ez történt szeptemberben is, amikor a bisztrói bánya 81,4 szá­zalékra teljesítette tervét. A nyári és őszi hónapok munkamulasztása idült betegséggé fa­jult néhány gömöri vasércbányában. Gyakran hiányzik a munkáskéz éppen azokon a helyeken, ahol a legnagyobb szükség lenne rá. Kevesebb ércet ad­nak ilyenkor a bányák. Pedig nekünk új, egyre nagyobb termelőképességgel bíró gépekre, gépi berendezésekre van szükségünk. Mindnyájunk érdeke, országos érdek az, hogy a második ötéves terv első évének nagyobb fel­adatait sikerre vigyük. Érnek pedig most vetjük az alapjait, azzal, hegy idei év tervét a gazdasági mutatók mindegyikében teljesítjük. A Gömöri Vasércbányák dolgozói a párt és kormány intézkedéseinek se­gítségével számos akadályt eihárítot­tak már a szervezés s a műszaki fej­lődés útjából. Bizonyára megtalálják a módját annak is, hogy véget vesse­nek a műszakmulasztásoknak, amely ele a termelés folyamatosságát még min­dig akadályozzák. Gyors segítséget a pártszervezetek nyújthatnak a bányák­nak. A kommunistáknak kell megér­te tniök az ércbányászat jelentőségét, a termelés folyamatossága munka­erőkkel való biztosításának fontossá­gát. A jó munkának a gömöri vasérc­bányákban meg vannak az alapfelté­telei, ezt többször bebizonyították a bányászok. Ott, ahol a termelésben le­maradtak, az év hátralévő részében rnčg behozhatják a hiányt. A vállait kötelezettségek teljesítése segíti őket ebben, Mészáros Gyula.

Next

/
Oldalképek
Tartalom