Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-22 / 254. szám, szombat

2 (II %7.® 1955. október 22. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége Ostraván Ostrava több mint hatvanezer dol­gozója gyűlt össze csütörtökön a Sztá­lin téren a Szovjetunió Legfelső Taná­csa küldöttségének látogatása alkal­mából rendezett nagy békemanifesztá­ción. Ostrava dolgozó népének békemani­fesztáeióját Oldrich Cernik, a kerületi nemzeti bizottság elnöke nyitotta meg. Üdvözölte Ostraván a kedves vendége­ket s a továbbiakban ezt mondotta: „Népűnk soha sem felejti el a dicső szovjet hadsereg hősiességét, a Duk­láért és Osztrava felszabadításáért ví­vott harcokban hozott áldozatait. Ott, a harctereken pecsételődött meg örök­re megbonthatatlan barátságunk. Népeink barátságának megszilárdí­tása szempontjából nagy jelentősége van az állandóan növekvő gazdasági, tudományos-technikai és kulturális együttműködésnek. Mi, ostcavaiak jól tudjuk — mondotta Oldŕich Cernik —. mit jelent á szocializmus építésében P szovjet tapasztalatok alkalmazása. Bá­nyászaink már tudják, mit jelent a szovjet Dombas-kombájnokkal dolgoz­ni, elsajátították Borlszkin és Golovin munkamódszereit. Kerületünk kohászai gyakorlatban alkalmazzák a gyorsol­vasztási módszereket az acélművek­ben, oxigént használnak kohóinkban a vasolvasztásnál. Megbonthatatlan ba­rátságunk szilárdítása — hangsúlyozta O. Černík, a kerületi nemzett bizottság elnöke — elsősorban azt jelenti, hogy a szovjet emberek példája nyomári példásan teljesítsük munkahelyünkön minden feladatunkat, amelyeket pár­tunk és kormányunk tűzött elénk, hogy törődjünk a munkatermelékeny­ség állandó növelésével, az önköltségek csökkentésével, a technika fejlesztésé­vel." Utána az ostravai dolgozók tízez­reinek lelkes tapsa közepette Nyikolaj Vasziljevics Laptyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának képviselője emel­kedett szólásra: „A szovjet nép mái régtől fogva mély rokonszenvet és ba­ráti érzést táplált a Csehszlovák Köz­társaság, s dolgozó népe iránt. Ez A barátság még jobban megszilárdult a fasiszta megszállók szétzúzásáért vívott közös harcban és még jobban megerő­södött, miután országukban a népi de­mokratikus rendszer jutott uralomra. Fejlődik, erősödik ez a barátság a Szovjetunió és a Csehszlovák Köztár­saság népeinek javára, a béketábor, a demokrácia és a szocializmus táborá­nak megerősítése érdekében. Barátsá­gunk alapjai a becsületes együttműkö­dés és kölcsönös segítség elvein épül­nek. A szovjet emberek nagy örömöt éreznek, ha látják, hogy önök a szo­cializmus építésében végzett alkotó munkájukban gyönyörű eredményeket érnek el. A csehszlovák nép munkasi­kereibeii nagy részük van Ostrava környéke dicső bányászainak és kohá­szainak, akiket ismer és szeret a szov­jet nép." N. V. Laptyev képviselő beszédének befejező részében azt a meggyőződé­sét juttatta kifejezésre, hogy Ostrava dolgozói leküzdik az eddigi akadályo­kat és újabb sikereket érnek el. A szovjet vendég beszédét az ostravai dolgozók hosszantartó tapssal és „Él­jen a Szovjetunió", Éljen a béke" fel­kiáltásokkal fogadták. A manifesztáció részvevőit a kül­döttség vezetője, M. P. Taraszov is üdvözölte, aki éltette Csehszlovákia és a Szovjetunió örök barátságát. Jaroslav Közel, a nemzetgyűlési kép­viselők kerületi csoportjának elnöke a manifesztáció befejezéséül felolvasta Ostrava dolgozóinak a Szovjetunió né­péhez intézett üdvözlő levelét. A nagy­szabású manifesztáció az lnternacioná­léval fejeződött be. A békemanifesztáció befejezése után a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttsége megkoszorúzta az Ostrava felszabadításáért vívott harcokban 1945 áprilisában elesett szovjet hősök emlékművét. Az emlékműre virágcsok­rot helyezett el M. P. Taraszov, a kül­döttség vezetője és Anežka Hodinová­Spurná, a nemzetgyűlés alelnöke. «f= t A GALÄNTAI Sloboda bútorgyár dol­gozói több mint negyedmillió koroná­val akarják csökkenteni önköltségei­ket. A CSKP KB és a kormány szép temberi téziseiből kiindulva, elkészí­tették a technikai szervezési intézke­dések tervét, amelyeknek megvalósí­tása elősegíti a munkatermelékenység növelését és a bútorok minőségének megjavítását. ÉSZAK- ÉS DÉL-AMER1KÄBA, Dél Afrikába Egyiptomba, Algériába, Ma­rokkóba, Indonéziába és Európa majd­nem minden országába elkerülnek a Jablonec nad Nisou-i Jablonex export­üzem karácsonyfadíszei. Az üzem most teljes kapacitással dolgozik, hogy ide­jében eleget tehessen a külföldi meg­rendeléseknek. HOLLAND ifjúsági küldöttség ér­kezett október 20-án Bratislavába. A küldöttség tagjai megtekintik a város nevezetességeit és a Klemertt Gott­wald pionírotthont. CSEHSZLOVÁK-NÉMET kultúrális bizottság ül össze e napokban Berlin­ben, hogy megtárgyalja Csehszlovákia é.-> az NDK kulturális, iskolaügyi ás tudományos együttműködésének 1956. évi munkatervét. IQUJ Á'RÁS Nagy felhőzet. Szlovákia délnyugati részén és Közép-őalovékiia terű le lén eső várható, amely estefelé kiterjed Szlovákia többi részére is. A nappali hőmérséklet 10—15 fok. Erős délke­leti szél. Az 19S6. évi nagy divatbemutató A bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában vasárnap, október 23-án 15.30-kor és 20 órakor „Reggel, nap­pal és éjszaka' címen nagy divatbe­mutatót tartanak. A divatbemutató tarka, vidám műsorral lesz egybeköt­ve, amelynek keretében a legjobb csehszlovák ruhakészítő szövetkeze­tek bemutatják az 1956-os évre ké­szülő modelleket. A bemutató műsorá­ban fellépnek Božena Obrová, Hanna Kavalírovr és Róbert Vrchota filmszí­nészek, dr. Oldrich Lehfus ritmikus zenecsoportja játszik. Jegyelővétel a „Turista" nemzeti vállalatnál. NÉGY HÓNAPPAL a határidő előtt 125,55 százalékra teljesítette a vas- és színesfém hulladékgyűjtés tervét a Prágai Központi Nemzeti Bi­zottság tanácsának ipari osztálya. A CSKP KB és a Csehszlovák Köztársaság kormányának levele a CSKP kerületi bizottságához, a kerületi nemzeti bizottsághoz, a Begyűjtési Minisztérium kerületi meghatalmazottjához Pardubicében és Hradec Královéban Tisztelt elvtársak, örömmel fogadtuk a hírt, ljogy kerületeikben a burgonyabegyüjtés tervét az Idei termésből teljesítették. A két kerület szövetkezeti tagjai és föld­művesei a burgonya gyors beadásával hozzájárultak a városok dolgozóinak idejében való ellátásahoz. Ezzel bebizonyították, hogy helyesen értették meg a munkás-paraszt szövetség jelentőségét és ezzel viszonozták azt a segítsé­get, melyet munkásosztályunk mezőgazdaságunknak nyújt. Az elért siker a két kerület dolgozóinak a párt és kormány által kitűzött tervfeladatok jé teljesítéséért indított egészséges versenye eredménye és hasznos lenne, ha az összes többi kerületek követnék példájukat. A cukorrépa begyűjtésében és a többi őszi munkák végzésében eddig el­ért eredmények, amelyekben kerületeik vezetnek, ugyancsak a tömeges szo­cialista munkaverseny nagy jelentőségét bizonyítják a mezőgazdasági dol­gozók feladatai teljesítésében. Azt kívánjuk önöknek, hogy a cukorrépa be­takarításában és begyűjtésében, az állattenyésztési termékek felvásárlásá­ban, az őszi munkák többi feladatainak teljesítésében, főleg az őszi vetés és a mélyszántás idejében való elvégzésében ugyanolyan sikereket érjenek el, mint a burgonyabegyűjtésben. Hisszük, hogv az elért sikerek és az Cnök aktív munkája hozzájárulnak kerületeikben az EFSZ-ek fejlődéséhez, megszilárdulásához és további lé­tesítéséhez. A CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Köztársaság kormánya az önök közvetítésével mond. köszönetet az elért sikerért és elvárják, hogy az összes mezőgazdasági dolgozók részéről az őszi munkák és a beadási feladatok idejében való teljesítéséért indított tömeges kötelezettségvállalási mozgalommai biztosítják a második ötéves terv első évében a nagy felada­tok teljesítésének feltételeit. A CSKP KB nevében: ANTONÍN NOVOTNÝ s. k. A Csehszlovák Köztársaság kormánya nevében: VILIAM ŠIROKÝ s. k. A nemzetgyűlés bizottságai jóváhagyták a nemzeti vállalatokról szóló törvényjavaslatot A mezőgazdasági bizottság megtár­gyalta az 1955. június 6-án kelt 36. Így. számú kormányrendeletet, amellyel a kormány elhalasztja az egységes föld­művesszövetkezetek tagjaira vonatko­zó egyes pénzkötelezettségek kifizeté­sének és kamatoztatásának határidejét, továbbá az ugyanezen a napon kelt 38. Tgy. számú kormányrendeletet a törzs­állattenyésztési szolgálat megszerve­zéséről és az 1955. augusztus 10-én kelt 47. Tgy. számú kormányrendeletet a gazdasági-műszaki * telekrendezésre vonatkozó intézkedésekről. A bizottságok a kormányjavaslatot és a megtárgyalt kormányrendeletekot jóváhagyták és a nemzetgyűlés plénu­mának jóváhagyásra javasolták. A nemzetgyűlés bizottságai — a költségvetési és gazdasági, a mezőgaz­dasági és alkotmányjogi bizottságok — október 18—20-án üléseztek. A tárgyalások nápirendjén a nem­zeti vállalatokról és egyes más gazda­sági szervezetekről szóló törvényja­vaslat, valamint a 12/1955. Tgy. számú törvény alapján kiadott, a Csehszlovák Köztársaság népgazdasága fejlődése 1955. évi állami tervéről szóló kor­mányrendelet volt. • ." * Jv 8.1 jrí...".-i<M;•'tS'T.'.-í A nemzeti vállalatokról és egyes más gazdasági szervezetekről szóló törvényjavaslat szabályozza az összes nemzeti vállalatokat érintő alapelve­ket. Az atomkor küszöbén Č. Šimané atomtudós előadása Bratislavában A Politikai és Tudományos Ismere­teket Terjesztő Társaság rendezésében október hó 20-án tartotta meg Cest­mir Šimané professzor, Klement Gott­wald-államdíjas, a Csehszlovák Tudo­mányos Akadémia fizikai intézetének igazgatója előadását „Az atomkor kü­szöbén ' címmel. A bratislavai tech­nika új kémiai intézetének auláját zsúfolásig megtöltő közönség feszült érdeklődéssel kísérte neves atomtudő­sunk fejtegetéseit. Šimané tanár, aki tágja volt az atomerő békés felhasználásáról tár­gyaló genfi konferencia csehszlovák küldóu&égének, bevezetőjében azt is­mertette, milyen szüksége van az em­beriségnek, ha a haladást és a jólétet mindenütt biztosítani akarja, az atom­erő békés felhasználására. A modern ipari államok energia szükséglete tíz­évenként átlag megkétszereződik és ezt az eddigi, hagyományos energia­források, a szén, a vízierö, a kőolaj, a földgáz, stb. sok országban vagy egy­általán nem, vagy csak egyre dráguló önköltség mellett tudják fedezni. Az energiaellátás terén a természeti adottságok mellett igen fontos szere­pet játszik az illető állam társadalmi rendszere is, mert egyes kapitalista államokban, ahol óriási tőkéket ru­háztak be a meglevő energiatermelő iparokba, az atomenergiában kellemet­len versenytársat látnak. Míg példáu' Angliában igen nagy az érdeklődés és ennek megfelelően igen élénk és ala­pos a tudományos kutatás az atom­energia békés felhasználása terén, és ezek alapján az előkészületek is igen előrehaladottak nagy, legalább száz­ezer KW teljesítőképességű ipar; atomerőtelep létesítésére, addig az Amerikai Egyesült Államokban e te­kintetben mindeddig nagy tartózkodás tapasztalható. Angliának ugyan van nagymennyiségű és igen jó minőségű kőszene, de a fennálló tőkés rendszer mellett nem tudja szénbányászatát úgy fokozni, hogy az kielégítse az ország egyre növekvő energia szüksé­letét. Ezért Anglia 1965-ig két millió KW teljesítőképességű ipari atomerő­telepet akar létesíteni. Hasonló a helyzet Csehszlovákiában is, azzal a különbséggel, hogy nálunk a szocialista társadalmi nndszer nem hat®fékezőleg sem a tudományos ku­tatásra, sem annak ipari felhasználá­sára. Ellenkezőleg, a szocializmus alaptörvényéből folyik a legfejlettebb technika felhasználása a lakosság leg­magasabb életszínvonalának biztosítá­sára. Hazánkban is túlnyomóan -j szén az energiaforrás, — a szükséges ener­giamennyiség 96 százalékát szénből nyerjük — ezért egészen természetes, hogy mindent megteszünk a magerő­nek mint energetikai forrásnak ipari felhasználására. A nemrég Prágában megtartott ipari értekezleteken el­hangzott bejelentések szerint Cseh­szlovákia immár 1965-ben energia­szükségletének legalább felét atom­erőművekből fogja fedezni. Az atom­erő megfelelő kihasználása nélkül Ipa­runk további fejlesztésének eddig: üte­mét csak nagy nehézségekkel tudnánk biztosítani. Šimané tanár az atomerő jelentősé­gének bemutatása után áttért e je­lenleg működésben levő, illetve ter­vezett atomerőművek műszaki jellem­zésére. E tekintetben — mint tudjuk — a legnagyobb, konkrét eredménye­ket a Szovjetunió érte el. Az első atomreaktort a Szovjetunióban még a háború alatt, 1943-ban helyezték mű­ködésbe, de ez akkor természetesen még csak tudományos kutatási célokat szolgált. Az első ipari cé'.okro dlkal­mas atomerőmű a világon 1954. jú­nius 27-én kezdte meg működését a Szovjetunióban. Az előadó részletesen ismertette azokat a technológiai ne­hézségeket és akadályokat, amelyeket a szovjet atomtudósoknak és techni­kusoknak az elméleti kérdések megol­dása után az első atomerőmű megter­vezésében, felépítésében és üzemben­tartásában meg kellett oldaniok. Atomreaktor-terv többszáz is van a világon, közülük azonban műszakilag csak kevés oldható meg és ezek kö­zül is azt a megoldást kellett kivá­lasztani, amely már most is gazdaságo­san, tehát az egyéb energiaforrásokból termelt elektromosáram önköltségével versenyképesen használja fel az atom­erőt. Šimané tanár ismertette és elemez­te azokat a különböző rendszereket, amelyeket az egyes, az atomkutatás terén vezető országok az atommag mozgási energiájának hőenergiává való átváltoztatása terén alkalmaznak. Ezek a rendszerek vagy szilárd fémek vagy cseppfolyós anyagok (víz, de esetleg cseppfolyós fémek) vagy gázok alkal­mazásán alapulnak. Az első rendszert használják a Szovjetunióban, míg Ang­lia reaktoraiban a legegyszerűbbnek látszó, de sok tekintetben bizonytalan gázrendszert alkalmazza. A folyékony közeget az Egyesült Államokban hasz­nálják. További igen lényeges kérdés, mely még ma is számos nehézséggel jár, a kezelőszemélyzet és a környezet biz­tonságának megoldása. Az előadó is­mertette az automatikusan regisztráló és a távolból leolvasott műszereknek bonyolult rendszerét, például a televí­ziós géppel összekötött mikroszkópot és hasonlókat, amelyek egyaránt biz­tosítják mind az üzem zavartalan menetét, mind pedig a kezelőszemély­zet testi épségét. A megoldandó prob­lémák jellemzésére felhozta, hogy pél­dául a thorium grammjának egy mil­li ,,nod része elégséges az emberi szervezet szétrombolására. Hazánkban az atomerők békés fel­használása tekintetében az első konk­rét lépés az önálló magkutatrintézet felállításával történt meg. Döntő azon­ban e tekintetben az a segítség, amit Csehszlovákia ez év júniusában a Szovjetunió Tudományos Akadémiájá­nak atomkongresszusa alkalmából folytatott tárgyalások alapján a Szov­jetuniótól kap. Ez a segítség részben anyagi. A következő esztendőben komplett, üzemképes, kétezer KW tel­jesítőképességű atomreaktort kapunk. Ehhez járul egy neutron gyorsító be­rendezés ös cyklotron is. A leglénye­gesebb azonban az a segítség, ame­lyet a Szovjetunió kádereink gyors, és az atomkutatás világviszonylatban vett színvonalának megfelelő kiképzé­se terén nyújt nekünk. Főiskolát vég­zett és az atomkutatás terén megfele­lő feltételekkel rendelkező kádereink egyéves szakképzésen vesznek részt a Szovjetunióban. Hasonlóképpen gon­doskodnak az atomerőtelepeket építő és kezelő technikus-káderek idejqfcen való neveléséről is. Merőben ellenke­zik ez az önzetlen segítség azzal a „segítséggel", amit például az Egye­sült Államok nyújt Angliának, amely­nek drága pénzen és megalázó felté­telek mellett kell megvásárolnia az amerikai monopóliumoktól az egyes szabadalmakat, vagy pedig évekig tartó fáradságos és költséges kutatással sa­játmagának kell azokat megteremtenie. A 2000 KW atomreaktor a jövő év­től kezdődőleg fedezni fogja Csehszlo­vákia egész izotóp-szükségletét is. Šimané tanár röviden ismertette az izotópok békés célokra való felhaszná­lásának széles skáláját, megemlékez­vén alkalmazásukról a kohászatban, a metalurgiában, a gyógyászatban, a me­zőgazdaságban stb. Megemlítette, hogy szovjet mintára a vítkovicei acélmű­egyik Martin-kemencéjének tűzálló falazatába kobalt-izotópokat építenek be, amelyek lehetővé teszik a tűzálló falazás mindenkori állapotának, kopá­sának pontos megállapítását az üzem megszakítása nélkül. Majd beszélt az izotópok jelentőségéről a hegesztési technikábén, a hegesztés minőségének gyors megállapításában, ami egyaránt fokozza a gyártmányok minőségét és megbízhatóságát, valamint a hegesztők munkaerkölcsét. Beszélt sz«król a csodálatos eredményekről, amelyeket a jódizotópok alkalmazása a gyógyászat­ban jelent. Nemcsak pajzsmirigyrákot, hanem gégerákot is sikerült már ily módon meggyógyítani, mely ed­dig teljesen reménytelen betegség volt. Szinte beláthatatlanok azok a lehető­ségek, amelyeket az izotópok a mező­gazdaság terén jelentenek. Eddig hoz­záférhetetlen élettani és vegytani fo­lyamatokat tudunk megfigyelni és azok alapján a növények fejlődésének, trágyázásának körülményeit céltudato­san befolyásolni, Šimané tanár előadását — amelyet tartalmas vita követett — azoknak a ragyogó feladatoknak felvázolásával feíezts be, amelvek a csehszlovákiai tudományos és műszaki értelmiségnek az atomerő kutatása és békés fel­használása terén adódnak. Utalt arra, hogy ezek a feladatok egyaránt vár­nak a gépész-, elektrotechnikai és ve­gyészmérnökökre, az orvosokra, bioló­gusokra, fiziológusokra, agro- és zoo­ternnikusokra, valamint az elméleti magerőkutató-intézetek minden egyes dolgozójára. Csehszlovákia már eddig is tisztes helyet biztosított magának a nemzetközi atomkutatás terén és ezt — a Szovjetunió további hatékony segítségévei, tudományos és műszaki dolgozóink áldozatkész közreműködé­sével bizonyára még jobban elmélyíti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom