Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-19 / 251. szám, szerda

i, "1955. október 19. mszo 3 A vegyiipar, tudomány és technika általános fejlődéséért J. Púčik mérnök, vegyiipari miniszternek a vegyiipari dolgozók országos értekezletén mondott beszédéből szá- I tasy g iJHLt* V jy^Ps A vegynpar dolgozóinak első országos értekezletét a második ötéves megkezdése előtt hívtuk össze, fi kelnünk kell az elért eredménye és rá kell mutatnunk arra, hogy vegyiiparnak milyen fő feladatokat kell megoldania a legközelebbi években, hogy biztosítsa a CSKP X. kongresszusa irányelveinek teljesítését es a további fejlődést. A vegyiipari termelés állandó növekedése és javulása csupán a fejlettebb technika alapján lehetséges. Ez megköveteli a régi technikának új technikával, az új technikának pedig a legújabb technikával való kicserélését. Ezzel kapcsolatban a haladó technikának csak tömeges bevezetése lesz hatalmas forrása a társadalmi munka termelékenysége állandó emelésének és alapfeltétele a szocialista termelés megjavításának. Az új technika jelentős formája a népgazdaság vegyi alapokra való helyezése. A nagy mértékben megvalósított vegyi alapokra való helyezés a vegyi termelés összes ágazatainak tervszerű fejlődését, a vegyi termelési "folyamatok bevezetését, a népgazdaság összes ágazataiban a vegyi termékek érvényesítését, a vegyitudományok és "technika általános sokoldalú fejlődését jelenti. A népgazdaság vegyi alapokra való helyezéséből eredő feladatok teljesítése azt jelenti, hogy Csehszlovákiában hatalmas vegyiiparral kell rendelkezJiünk. Az új módszerek közé tartozik a gázok folyamatos szűrése és páramentesítése, a gázok elektrosztatikus tisztítása, a cseppfolyós anyagok tisztítása és hidrociklonokkal való sűrítése a reakció útján keletkezett cseppfolyós vagy gázanyagok vegyítésében, elosztásában és emulziójában az ultrahang alkalmazása, és hasonlók. Ha be akarjuk ho/r.i a technikai előnyt, akkor nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a világon léteznek bonyolúlt összetéte'ű vegyi mű he'vek. amelyek teljes mértékben autoinatizalva varinak és amelyeket egy műszakban 2—3 kezelő kezel. A technikai fejlődés szempontjából rendkívüli jelentősége lesz a radioizotópok és az atomerejű folyamatok alkalmazásának. A termelés állapotának tömeges megjavítása és az új technika érvényesítése elképzelhetetlen az üzemekben a technikai fejlődés távlati terve nélkül. Ezért gondosan elemezni kell a technológia eddigi színvonalát, a berendezések állapotának színvonalát és minden részleg lemaradásának okait. A legjobb munkások, mesterek, technikusok és mérnökök kezdeményező részvételével 1956. június végéig ki kell dolgozni az üzem teohnikai fejlődésének tervét, amely magában foglalja a konkrét Intézkedéseket. A műtrágyák termelését háromszorosára kell fokozni Hazánkban a szovjet hadsereg által Való felszabadítás óta eltelt tíz év alatt 6 vegyiipari termelés terjedelme növekedett. Ez év végén a vegyi termelés terjedelme az 1948. évhez viszonyítva fcb. 145 százalékkal nagyobb. 1948-tól 1955-ig főleg a nitrogéntartalmú trágyák termelésében értünk el nagy növekedést, még ffcdig 142 százalékot, a foszfortartalmú trágyák termelésében 122 százalékot. A mürostok termelése 120 százalékkal emelkedik, a gumiterfrielés terjedelme 176 százalékkal, a inotorok hajtásához szükséges tüzelőanyag termelése pedig 114 százalékkal. Az 1955. év végén négyszer annyi fenolt fogunk termelni, mint 1918ban, megkétszereződik a szódahidroxid és a fehér titán termelése. Az elmúlt évek folyamán lényegesen növekedett a kénsav, az ammóniák, a nitrogénsav, a karbid és más vegyi alapanyagok termelése. Ha a vegyiipar jelenlegi állapotát és színvonalát a népgazdaság szükségleteinek szempontjából ítéljük meg, ha a vegyiiparban mutatkozó arányok kérdéseit vizsgáljuk, ha elemezzük azt, hogy a vegyiipar hogyan biztosítja a mezőgazdasági, közlekedési, könnyűipari és más ipari ágazatok szükségleteit, akkor megállapítjuk, hogy számos követelménynek nem tesz eleget. Ennek oka az, hogy a vegyiipar ál'talános üteme lényegében nem gyorsabb, mint a többi termelés növekedése. A termelés átlagos évi gyarapodáfsa, ami kb. 10 százalék, a népgazdaság "vegyi alapokra való helyezését nem biztosítja. Tömegesen kell érvényesíteni az új technikát A CSKP Központi Bizottságának és •a kormánynak a csehszlovák ipar technikai fejlődéséről szóló szeptemberi tézisei rámutattak az új technika érvényesítésének döntő jelentőségére a népgazdaság fejlődésében. A vegyészetben az új technika olyan technikát jelent, amely az új gyártynányfajták bevezetésével, a nyershanyagok komplex kihasználásával, a ^technológiai eljárások megjavításával, a berendezések célszerű módosításával, a gépek új alkatrészeivel, az eddig fel nem használt nyersanyagok feldolgozásával biztosítja a kiváló minőségű gyártmányok maximális termelését népgazdaságunk számára, a munka, nyersanyag és energia minimális költségei mellett. A vegyészetben az új technika elsősorban a vegyi folyamatokat meggyorsító módszerek alkalmazásával érvényesül a legkülönbözőbb szakaszokon. E módszerek a technikai haladás legjelentősebb megnyilvánulásai, az egész vegyiipar technikai fejlettségének mutatói. Közvetítésükkel a vegyiipar felhasználja az új nyersanyagforrásokat, új, termelékenyebb technológiát teremt és gazdaságosabbá teszi a termelés menetét. A tudomány és technika legújabb ismeretei lehetővé teszik a folyamatos termelési menetek szélesebbkörű alkalmazását a csöves és más reaktorokban, lehetővé teszi a desztillációs és rektifikációs berendezések területi hatóképességének lényeges fokozását. A speciális megoldású berendezésekben nagyobb mértékben lehet alkalmazni a magasnyomást és a hőeners.güi • A CSKP X. kongresszusa a vegyiipar feladatául tűzte ki a műtrágyagyártás előnyös fejlesztését. A Csehszlovák Köztársaságban a műtrágyafogyasztás azon kapitalista országokhoz viszonyítva, amelyekben behatóan foglalkoznak a mezőgazdasággal, mind a három műtrágya fajtában, vagyis a nitrogén-, a foszfor- és a káliumtartalmú műtrágyákban lemaradt. Főleg a nitrogén felhasználása túlságosan alacsony nálunk. Az, hogy 1960-ig a műtrágyagyártást a háromszorosára kell emelni, megköveteli, hogy a Sztálin-Üzemekben az ammoniákgyártást, Lovosicében pedig a műtrágyagyártást növeljük. Tgvábbá szükséges, hogy rendkívül gyors ütemben új üzemet építsünk a nitrogéntartalmú műtrágyák gyártására a földgáz felhasználásával. De ennek az építésnek biztosítása szakaszán ma is ugyanolyan fogyatékossáuok mutatkoznak, mint a múltban. Főleg a tervezési előkészítés marad le, nincsenek biztosítva a gépi berendezések kiutalásai és az építkezési szerelés munkálatai nagyon lassan folynak. Minden szakaszon tökéletesíteni kell a termelést A közúti és léqiforgalom rohamos fejlődése, a mezőgazdaság gépesítése, a vasúti forgalomban a Diesel-motorok egyre nagyobbmértékű alkalmazása megköveteli a vegyiipartól a hajtó- és kenőanyagok gyártásának és minőségének fokozását. Ezért a vegyiiparnak 1960-ig a tüzelőanyag termelését összesen 55 százalékkal kell fokoznia, még pedig a motornafta termelését 77 százalékkal, az autóbezin termelését 50 százalékkal. Ezt. a Sztálin-üzemekben a szénből nyert folyékony tüzelőanyag termelésének bővítésével és egy speciális berendezés komplexumának fokozatos kiépítésével éri el. Nagyobbak az igények a ha.jtóés kenőanyagok minőségének szakaszán. Az olajok és kenőanyagok minőségét főleg a finomító anyagok hozzáadásával kell javítani. A szintetikus kaucsuk és a melléknyersanyagok termelését szolgáló üzem építését a vegyiipar fő feladatai egyikének kell tekinteni a legközelebbi években. Gyors ütemben be kell fejezni a szénhidrátgázak feldolgozására irányuló kutató munkákat. E gázak alapián kell tervet készíteni és kell kiépíteni a szintetikus szesz és butadién termelőosztályait. Az új technika súlypontja a műrosttermelésben, a rostok mostani ter_ melésének megjavításában és kibővítésében van, továbbá az újfajtájú szintétikus rostok termelésének bevezetésében. Gyors ütemben meg kell kezdeni a humennói kaprongyártó üzem építését és meg kell rövidíteni az építkezési határidőket. Ugyanilyen gyors ütemben kell megoldani a szilon technológiáját és ezáltal meg kell teremteni e technológia kibővítésének feltételeit a poliamid-rostok további fejlesztésében. Szükséges, hogy a technikusok nagy kezdeményezéssel, saját felelősségük tudatában oldják meg az ilyenfajta termelési menetek korszerűsítésének és kibővítésének nehéz feladatait nagvobb beruházási költségek nélkül. Eközben be kell bizonyítaniok azt, hogy képesek a technológiai rátermettséget egybekapcsolni a közgazdasági áttekintéssel. Végül a vegyiipar legfiatalabb ágazatáról kell szólni. Az atomenergia békés felhasználásával a vegyiipar előtt az a feladat áll, hogy a kohászati iparral együtt. 1950-ig biztosítsa a tiszta urán, az aktív anyagok, a nehézvíz és a tiszta grafit termelését. A kutatómunka legyen a haladás élharcosa Az elmúlt években a kutatások során számos sikert értünk el, azonban a kutatás eredményei teljes egészükben nem kielégítőek, nem felelnek meg azoknak a lehetőségeknek és öszszegeknek, amelyeket a kutatóintézetekre fordítanak. Távolról sincsenek összhangban a vegyiipar szükségletelvei és a népgazdaság fejlődésével. A kutatás lemaradása .jelentós befolyással van a vegyiipar lassú fejlődésére és nem kielégítő színvonalára. Ennek okai többfélék. Elsősorban a kutatás és a kutatóintézetek szervezésében mutatkozik egész sor fogyatékosság. Az üzemek túlnyomó részében még nincsenek kiépítve az üzemi laboratóriumok olyan terjedelemben, hogy törődhetnének az üzemben a technológia rendszeres megjavításával. A nagvüzemek vezetői sem értékelték kellőképpen az üzemi laboratóriumok jelentőségéi. Megfeledkeznek arról, hogy a jól felszerelt laboratóriumok segítenek a részlegek vezetőinek és technológusoknak a hiányosságok okainak feltárásában és a technológia tartós megjavításában. Nyíltan meg kell állapítanunk, hogy a kutató intézetek szervezésében és a minisztériumok részéről megnyilvánuló Irányításában komoly hibák fordultak elő. Elsősorban a vegyitermelés alapvető ágazataira nem fordítottak kellő figyelmet. A kutatóintézetek munkája nem irányult a legfontosabb feladatok megoldáséra. A minisztérium technikai osztálya és a főosztályok főmérnökei nem teljesítették feladatukat. A kutatás távlati terve a legközeiebi 5—10 évre vonatkozóan még csak most van készülőben. A kutatóintézetek együttműködése a7. üzemekkel és a kutatóintézetek együttműködése egymásközött, valamint a Tudományos Akadémia intézeteivel, a főiskolákkal, a külföldi szervezetekkel és a tervezési tényezőkkel nem kielégítő. Főleg a kutató dolgozó}? és a terntolési dolgozäk szoros együttműködését kell továbbfejleszteni a nemzeti vállalatok technikai tanácsainak munkájában való részvétellel. a komplex ellenőrzésékben való részvétellel, az új technika rrapja megszervezésével. a technológiai nehézségek megoldásában nyújtott segítséggé' és a nehézségek kiküszöbölésével. Szerződéseket kell kötni e kölcsönös segítségre és együttműködésre a kutatóintézetek között. Fontos az egyes ágazatok színvonalának ismerete is országos és világméretekben. Ezért a legnagyobb mértékben meg kell szervezni a rendszeres kapcsolatot a termelő üzemekkel, rendszeresen figyelemmel kell kísém; a belföldi és külföldi irodalmat, ki kell használni a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkai a tudományos és technikai együtt-' működést. Ezért a kutatóintézetek dolgozóinak lehetővé tesszük, hogv a belföldi és külföldi tudományos és technikai értekezleteken nagyobb mértékben részt vehessenek és hogy a külföldi tudományos-technikai társaságok tagjai lehessenek. Tervezés és építés A népgazdaság fejlődése és vegyi alapokra való helyezése megköveteli a vegyi termelés gyors növekedését. Szükséges megteremteni az összes feltételeket főleg a tervezési előkészítés szakaszán, az építésben pedig összpontosítani kell a tapasztalt dolgozókat. De a tervezésben és építésben még állandóan komoly hibák vannak. A technológiában az építkezések és berendezési építésében kis mértékben és meg nem felelően alkalmazzák a haladó módszereket. Az építkezés költségei aránytalanul magasak. A beruházási építkezés előkészítésének és tervezésének kárára van a távlatfeladatok alapos ismeretének hiánya, a tervek, a technológia és a kapacitás gyakori változása. Ha azt akarjuk, hogy az építkezés terjedelmének háromszorosát biztosítsuk az első Ötéves tervhez viszonyítva, akkor gyors ütemben kell terveznünk és építenünk. Tehát meg kell javítanunk a minisztérium, a nemzeti vállalatok és a kutatóintézetek munkáját, s elsősorban meg kell javítanunk a Ghemoprojekt munkáját. Nyíltan be Véli ismernünk a tervezési gyakorlatban eddig előfordult hibákat. A beruhízásí feladatok ma kiterjedt utasítást jelentenek a javasolt termelés technológiájának és ökonómiájának megoldásában és ezzel elvesztették eredeti céljukat, vagyis azt, hogy a tervezés ösztönző legyen. Ezért szükséges a beruházási feladatok egyszerűsítése, meg kell állapítani bennük azokat a célokat, amelyeket a beruházásnak el kell érnie. Ezzel szemben a bevezető tervnek rá kell mutatnia a beruházási feladatban kifejezett cél gazdasági és technikai helyességére, mégpedig a tervező alkotó erőinek szabad, teljes kifejtése alapján. A technológia megoldása, az alternatívák mérlegelése, a közgazdasági és vegyi-mérnöki számítások, a helyes diszpozíció megoldása, ez a tervezési tevékenység lényeges és fő tártalma, amit át kell vinni a bevezető tervbe. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy főleg ma, amikor a második ötéves terv kezdete előtt vagyunk, a minisztérium fő feladata, hogy megmagyarázza az üzemeknek távlatalkat, hogy teljesen tisztázza az építés koncepcióját, hogy megvalósítsa a munkamenet ellenőrzését az építés előkészítésében és biztosítsa a kijelölt építkezéseket. Magasabb szakképzettség — a termelés jobb . irányításának feltétele Ahogyan minden munka sikerét az emberek döntik el, úgy azt is, hogy az új technikát hogyan vezetjük be és hogyan használjuk ki a vegyiiparban, az emberek döntik el. Emberek, akiknek elegendő tapasztalatuk, szakképzettségük van, akikben megvan a kellő lelkesedés és kezdeményezés, tehát olyan emberek, akik képesek új dolgokat alkotni, a termelőberendezésekét a legnagyobb mértékben kihasználni és akik gazdaságosan tudnak termelni. A termelés bonyolultsága és az új technika alkalmazásának szükségessége megköveteli a vezető dolgozóktól, kezdve a mesterekkel, a politikai áttekintéssel összefüggő mély szaktudást. Sppen ma, amikor az új technika tömeges bevezetéséről és kihasználásáról van szó, a termelés behatóbbá tételéért, gépesítéséért, automatizálásáért és gazdaságossá tételéért folytatott kitartó küzdelem időszakában, rendkívül megnő minden egyes ember jelentősége a vegyiiparban. Ezért szükséges, hogy az összes termelési dolgozók magas technikai és kulturális színvonalat érjenek el. Minél nagyobb a termelésben dolgozók ilyen jellegű színvonala, annál aktívabban vesznek részt a termelési problémák megoldásában, annál nagyobb sikerrel javítják a termelést. Ebből a szempontból főleg a technikai értelmiség feladata jelentős, mivel a technikusoknak, mérnököknek és mestereknek kefll a technikai haladás élharcosaivá lermiök. Az új technika érvényesítéséért és a hiányosságok kiküszöböléséért naponta kell harcolni a bürokratizmus és a helytelen nézetek ellen. Szükséges, hogy e harc élére az üzemekben az igazgató és a főmérnökök álljanak. Ezzel szemben a részlegvezetők, az üzemek és részlegek technikusai közvetlenül felelősek a rájuk bízott szakaszok technológiai fejlődése állapotáért. Az üzemben a termelés irányításának és a technikai színvonal emelésének szempontjából a részlegvezető a központi tényező. Elsősorban neki kell szakképzett embernek lennie, neki kell ismernie szakmájában a technika és technológia állásét. Ha a részlegvezető nem kíséri figyelemmel a világ haladását, akkor nem tudja azt sem, hogy az új technika bevezetésében részlegének milyen célt kell követnie. Csak olyan részlegvezető, technológus, technikus, mérnök és mester lehet igényes másokkal szemben és követelheti a technológia és munkafegyelem betartását, aki mély technológiai ismeretekkel rendelkezik, aki ismeri a nyersanyagokat, a termelési berendezéseket és a termelés ökonómiáját. Az elmúlt tíz év alatt a vegyiiparban számos tapasztalt, szakmailag fejlett munkás fejlődött ki. A szakmai képzettség fejlesztése túlnyomó részben ösztönszerűen valósult meg. Az üzemi munkaiskolák ugyan rendeztek tanfolyamokat a szakismeretek fejlesztésére, de az új technikával öszszefüggő nagy feladatok biztosításához szükséges az üzemi iskolák színvonalának radikális megjavítása. Az üzemi munkaiskolák tanfolyamai sikeres menetének biztosítása érdekében szükséges fenntartani a szoros együttműködést az üzem vezetősége és a szakszervezet között. Az új technika fejlődése szempontjából alapvető jelentőségű a mérnökök előkészítése a főiskolákon és az üzemben való nevelésük". Ezért fontos, hogy a főiskolákon a fiatal mérnökök nevelésére fokozott figyelmet fordítsanak. * » * Csak at olyan szervezés helyes, amely biztosítja a dolgozók aktív részvételét az irányításban, lehetővé teszi a szocialista munkaverseny fejlődését és biztosítja a gazdálkodás rendszeres bevezetését és ellenőrzését az üzem minden osztályában az üzemen belüli önálló elszámolás alapján. A vegyiipar kárára az üzemi igazgatók, főmérnökök, részlegvezetők és mesterek egész sora nem látja még a szocialista munkaversenyben a tervteljesítés biztosításának fö eszközét és nem érti, hogy a szocialista munkaveriseny segíti őket a termelésben alapvető funkciójuknak, a szervezői funkciónak kifejtésében; főleg az egyének között folyó verseny, a szakma legjobb dolgozója elméért folyó verseny van alacsony színvonalon. Ezek a hibák abból erednek, hogy nem tudatosítják kellőképpen azt, hogy abban az országban, ahol a nép uralkodik, lehetetlen a termelést a dolgozók támogatása nélkül, a szervezett tömegekkel való mindennapos munka nélkül, kezdeményezésük fejlesztése nélkül, a dolgozóknak a termelésbe való bekapcsolása nélkül irányítani, termelési tanácskozások és aktívák segítségével. Dolgozóink újítási javaslatai nincsenek kellőképpen kihasználva, nagyon hanyagul intézik el és valósítják meg őket. így pl. a múlt évben a vegyiiparban a dolgozók több mint 8000 újítási javaslatot adtak be, ezek közül 4500-at fogadtak el és csupán 3000-et léptettek életbe. A dolgozók kezdeményezésének felhasználásában a helyes szervez&si feltételek szakaszán döntő szerep jut az üzemen belüli tervezés és az üzemen belüli önálló elszámolás színvonalának, valamint a kollektív szerződésnek. A termelés fokozásában és gazdaságossá tételében és az új technika bevezetésében nagy szerep jut a dolgozók anyagi érdekeltségének A vegyiiparban hiányosságok mutatkoznak az árszabásokban, a teljesítménynormák megteremtésében ós érvényesítésében. A kutatóintézetekben is meg kell változtatni a jutalmazás eddigi módszerét és olyan rendszerrel kell pótolni, ameíy biztosítja a nagy teljesítményt elérő és alkotó kezdeményezésű kutató dolgozók fizetési kedvezményeit. Az egyes dolgozók jogkörének és felelősségének hiánya is csökkenti az irányítás színvonalát. Az alacsonyabb szervek dolgozóinak kezdeményezését, az irányelvek, utasítások, rendeletek tömege korlátozza és köti meg. Ennek az a következménye, hogy a vezető dolgozók gyakran másodrendű kérdésekkel foglalkoznak. Ezzel szemben nem használják ki következetesen jogkörüket. Péidául a vállalati igazgatók nem használják ki az igazgatói alapok eszközeit, esetleg a hiteleket az új technika és kisgépesítés bevezetésére. A vegyiipar irányításában mutatkozó hiányosságokban nagy része van a minisztérium apparátusának. A minisztérium dolgozói között sokan nem tudatosítják kellőképpen az állami apparátus gazdasági-szervezői funkcióját. A minisztérium a problémák konkrét megoldása helyett soksspr megelégszik a nemzeti vállalatok adminisztratívbürokrata irányításával. A minisztérium és a vállalatok között túlteng az írásbeli kapcsolat. Mindazok a nagyjelentőségű intézkedések, amelyeket a vegyiipar fejlesztésének biztosítására teszünk, megkövetelik az ellenőrzés megjavítását is. Ránk is vonatkoznak Bulganyin elvtárs szavai: „A határozatok teljesítésének ellenőrzése az emberek konkrét munkára való megszervezését, a párt és kormány irányelvei tényleges teljesítésének biztosítását, a hibák megelőzését és azoknak a tények részletes tanulmányozása alapján való orvoslását, a munka további megjavítása érdekében tett konkrét intézkedések megjavítását jelenti." Nagy távlatai vannak a csehszlovák vegyiipar fejlődésének. Megfelelnek a csehszlovák népgazdaság fejlődése feladatainak az elkövetkező években, megfelelnek országunk nyersanyag-lehetőségeinek, megfelelnek a hatalmas kohászati- és gépiparnak, tudományunk és technikánk fejlettségének. A csehszlovák vegyiipar sikere fejlődésének és az új technika következetes bevezetésének és felhasználásának biztosítéka üzemeinkben és kutatóintézeteinkben a munkások, mérnökök és technikusok ezrei. A csehszlovák vegyiipar sikeres fejlődésének biztosítékai önök, vezető gazdasági dolgozók, a párt, a szakszervezetek és ifjúsági szervezetek funkcionáriusai!