Uj Szó, 1955. október (8. évfolyam, 236-261.szám)

1955-10-18 / 250. szám, kedd

1955. október 14. IIISZ Ö 5 Megnyílt a vegyiipari dolgozók országos értekezlete A csehszlovák ipar vegyi alapokra való helyezése, népgazdaságunk fej­lődése fő feltételeinek egyike. A ve­gyi üzemekre és kutató intézetekre a jövő ötéves tervben felemelt felada­tok várnak a mezőgazdaságunk részé­re való műtrágyatermelés szakaszán, a plasztikus anyagok termelésének ki­bővítésében, a festőanyagok és tech­nikai segédanyagok megjavításában, továbbá a jó minőségű folyékony tüzelő­és kenőanyag biztosításában köz­lekedésünk számára. Szükséges, hogy a vegyiipar mun­kásai, technikusai, mérnökei és tudo­mányos dolgozói e fontos feladatok teljesítésére irányítsák a technikai fejlődést, a hazai nyersanyagok ki­használását, a vegyészetben töreked­jenek a kutatások lemaradásának ki­küszöbölésére, az energiával való jobb gazdálkodásra, a termelő berendezések karbantartásának megjavítására és a vegyi üzemekben az új technika el­sajátítására, kihasználására és fejlesz­i tésére. A párt és kormány ezért október 17—19-ig terjedő napokra a prágai Kongresszusi Palotába összehívta a vegyiipari dolgozók országos értekez­letét. A kongresszusi Ülésterem hom­lokfala vörös bársonnyal, a csehszlo­vák és szovjet államzászlókkal, a kormány és Vegyiipari Minisztérium vörös zászlóival van feldíszítve, ame­lyekkel a legjobb üzemeket tUn tették ki Az értekezlet elnökségében helyet foglalt a párt és a kormány küldött­sége: Ľudmila Jankovcová miniszter­elnökhelyettes, Václav Pašek, a CSKP KB titkára, Jozef Krosnáŕ, erdő- és faiparügyi miniszter, Jozef Púčik vegyiipari miniszter. Az értekezleten továbbá részt vesznek az összes vegyi üzemek igazgatói, főmérnökei, tech­nikusai, párt- és szakszervezeti és ifjúsági funkcionáriusai, a legjobb dol­gozók, az államdijasok, az ér­demrendek és kitüntetések viselői, a tudományos dolgozók, a kutatóinté­zetek és főiskolák, a központi hivata­lok, a többi termelő szektorok és a For­radalmi Szakszervezeti Mozgalom kép­viselői. A csehszlovák és szovjet himnuszok elhangzása után Ján Neuman, a vegyi­I ipari miniszter első helyettese, meg­nyitotta az értekezletet és üdvözölte az összes jelenlevő küldötteket. A fő be­számolót Jozef Púcik mérnök, vegyi­ipari miniszter mondotta. Ujabb összetűzések Marokk óbon Megalakult a marokkói kormányzótanács Párizs, (MTI) Pierre July, a marok­kói és tuniszi ügyek minisztere csü­törtökön bejelentette, hogy a közélet különböző képviselőinek részvételével tanácsadó bizottság alakul Marokkó­ban. E bizottság tanácsadóként mű­ködnék a főhelytartó mellett. Bou Szined környékén ügynökségi jelentések szerint pénteken újabb ösz­szeütközés volt és ennek során öt francia katonát megöltek és egyet megsebesítettek. A Rif-hegységben folyó hadműveletek még mindig nem jelentenek nagyobbarányú megadáso­kat. Félhivatalos jelentés szerint több­száz felfegyverzett még mindig ak­cióban van. A városokban, elsősorban Casablancában növekszik a merényle­tek és gyújtogatások száma. Szombaton este megalakult a ma­rokkói kormányzótanács. A tanács tagjai: Mohamed el Mokri, Mohamed Zsbihi, Si Bekkai és Tahar Ouassou. A francia kormány jóváhagyta a marokkói kormányzótanács megalaku­lását. | IDŐSZERŰ KÜLPOLITIKAI KERDÉSEK A nemzeti politika útjára lép-e Brazília? Gazdasági helyzet Brazíliában Brazília, Dél-Amerikának ez a leg­hatalmasabb országa nehéz gazdasági és bonyolult problémák megoldása előtt áll. Közismert dolog, hogy Brazí­liában csakúgy, mint Dél-Amerika leg­több országában olyan jelentős az ide­gen tőke befolyása, hogy nehéz az or­szág önálló külpolitikájáról beszélni. Még mindenki jól emlékszik a guate­malai eseményekre, ahol az önálló nemzeti politika elfojtását az amerikai monopolok szervezték és pénzelték. Brazíliában szerény becslések sze­rint az idegen tőkebefektetés megha­ladja a két milliárd dollárt. Idegen mo­nopóliumok kezében van csaknem tel­jes egészében a villamosenergia-ter­melés, a közlekedés, a nyersanyagfor­rások, a kereskedelem és a bankok. Egyes külföldi részvénytársaságok 3000 százalékos profitot vágnak zseb­re. Az ország az infláció felé tart. Brazília fókiviteli cikke a kávé. Az USA-nak monopolja van az országban a kávé felvásárlására, és az utóbbi évben csaknem a felére csökkentette kávébehozatalát. Ennek következtében az állami költségvetés deficitje ka­tasztrófálisan emelkedik; 1953-ban 6131 millió, 1954-ben 7112 millió, 1955-ben pedig előreláthatólag 14 500 millió cruseiro lesz. Brazíliában fel­halmozódott a kávé, egyre esik az ára, és lapjelentések szerint többezer zsák­kal el akarnak égetni. De ez semmit sem javít a dolgozók egyre süllyedő életszínvonalán, amely elképesztően alacsony. A közészükség­leti cikkek ára 1948-tól 1955 közepéig 270 százalékkal emelkedett. Rio de Ja­neiro, Sao Paolo munkásai tüntetései­ken 40—60 százalékos béremelést kö­veteltek. Brazília egész földterületé­nek 63 százaléka a nagybirtokosok kezében van és a mezőgazdasági dol­gozók 80 százalékának nincs egy tal­palatnyi földje sem, és elképzelhetet­len nincstelenségben nyomorog. Az ország majdnem 60 millió lakos­ságának 70 százaléka írástudatlan. Mit hozott az elnök­választás A gazdasági szorongatottságból Igyekszik megszabadulni Brazília né­pe. Azért támogatta a nemrég meg­tartott elnöki választásokon Juscelino Kubitscheket a szociáldemokrata párt és a munkáspárt jelöltjét, aki a nem­zeti politikai, az iparosítás és az élet­körülmények javítása jelszavával lé­pett fel. Az előzetes jelentések szerint Ku­bltschek már megválasztottnak tekin­ti magát és a „Folha da Manha" című lapnak nyilatkozott. Kijelentette, nem engedi az olajtermelés állami mono­polja törvényének megváltoztatását. A m unkatörvények kiszélesítését és szo­ciális támogatást ígért a földműve­seknek. 2500 falusi- bank felállítását ígérte, amelyek hitelt nyújtanának a földműveseknek. Bejelentette, hogy minden eszközzel Brazília iparosításá­ra törekszik. Kubitsche^c győzelméhez döntően hozzájárult az illegalitásban lévő Bra­zília Kommunista Pártjának felhívása, amely támogatta Kubitschek jelöltsé­gét. Az is plusz volt, hogy oldalán Joae Goulard ismert szakszervezeti ve­zető állt, mint alelnökjelölt. A reakció mindent elkövetett, hogy saját jelöltjeit juttassa hatalomra. A három megbukott elnökjelölt közül a legtöbb szavazatot Juarez Tavora tá­bornok, az amerikabarát katonatisztek és a kereszténydemokrata-oligarchiák jelöltje kapta, aki a katonai diktatúra megteremtésének egyengette útját és az idegen töke korlátlan hatalmának biztosítását akarja. A brazil nagytőkések másik jelöltje, Adhemar de Barros is lemaradt a vá­lasztásokon, bár őt azzal a céllal je­lölték, hogy elvonja Kubitschektől a szavazatok egy jelentős részét. A reakció nem alszik A nemzeti politikát hirdető Kubit­schek győzelme még nem minden. Brazília dolgozói még jól emlékeznek arra, hogyan kergette öngyilkosságba a reakció Vargas elnököt, mert igye­kezett megzabolázni az idegen mono­póliumok befolyását Braziliában. A ha­zafias és demokratikus erőknek ébe­ren kell őrködniök, mert a reakció máris mesterkedik. A Christian Scien­ce Monitor arról panaszkodik, hogy „Dél-Amerika legnagyobb államában nacionalista kormány alakul... Kubit­schek határozott követője Vargas el­nöknek az idegenek ellen foganatosí­tott sok intézkedésében." Az idegen monopolista körök foly­tatni akarják a jelenlegi puccsista kor­mánytól kicsikart sikereiket. (Többek között az atomércek kitermelése mo­nopóliumának megszerzését). A legújabb jelentések szerint a reakció már mozgalmat indított, hogy ne iktassák be hivatalába Kubitscheket és Guolardot. A „Triuna da Impren­sa" című lap szerkesztője La Cerda október 14-én lapjában felhívta a fegyveres erőket, hogy akadályozzák meg az új elnök és alelnök hivatalba­lépését. Az United Press tudósítója meg­jegyzi, hogy La Cerda már két ízben „sikerrel" közölt hasonló felhívást a hadseregben. Első ízben mikor Gou­lardot megfosztották munkaügyi mi­niszteri funkciójától, másodszor, ami­kor Vargas elnököt megbuktatták. Brazília népének őrködnie kell, hogy az ország sötét erői ne tudják ke­resztülhúzni a többség akaratát és La­tin-Amerika legnagyobb állama végre önálló nemzeti politika útjára térjen. Szűcs Béla A kanadai munkakongresszus ülése Ottawa, október 17. (TASZSZ) To­rontóban véget ért a kanadai munka­kongresszus 15. évzáró értekezlete. A kongresszus jóváhagyta a kanadai munkakongresszus, valamint a kanadai szakszervezeti munkáskongresszus egységes szakszervezetté való egybe­olvadását. Ez a szakszervezeti szövet­ség több millió munkást tömörít majd egybe. A kongresszus a külpolitikai kérdésekkel foglalkozó nyilatkozatában felhívja a kanadai kormányt, hogy te­gyen kezdeményező lépéseket az atomfegyverekkel végzett kísérletek megszüntetésére. Az ENSZ-közgyűlés gyámsági bizottságának ülése New York, (TASZSZ). A gyámsági bizottság tovább folytatja az önálló igazgatással nem rendelkező területek helyzetének megtárgyalását. A vitában felszólaltak Brazília, Venezuela, Egyip­tom, Tajföld, USA, Kuba, a Szovjet­unió, a Délafrikai Unió és Irán képvi­selői. Az egyiptomi küldött hangsú­lyozta, hogy a gyarmati kérdés most az Egyesült Nemzetek Szervezetének és az egész világnak legfontosabb kérdésévé vált. Emlékeztetett arra, hogy a 29 ázsiai és afrikai ország bandungi értekezlete állást foglalt amellett, hogy vessenek véget a gyar­mati rendszernek és a gyarmati rend­szer minden megnyilvánulásénak. Ta­zsibajev szovjet küldött rámutatott, hogy az utóbbi időben az egész világ a gyarmati és függő országok népai öntudata felébredésének és szabadság­vágyának tanúja. A gyarmati és füg­gő népeknek ezt a jogos érzését — mondotta Tazsibajev, — az összes békeszerető nemzetek rokonszenve és támogatása kíséri. Tazsibajev a továbbiakban rámuta­tott, hogy az Egyesült Nemzetek Szer­vezete nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy az önrendelkezéssel nem rendel­kező területek lakossága politikai, gazdasági és szociális megkülönbözte­I tésnek van kitéve. Amerikai közéleti tényezők levele Eisenhower elnökhöz New York, október 17. (TASZSZ) — Több mint 100 jelentékeny közéleti tényező nyílt levelet tett közzé a saj­tóban Eisenhower elnökhöz. A levél felhívja az elnököt, hogy a négy nagy­hatalom külügyminiszterei genfi érte­kezletlnek küszöbén „találjon eszkö­zöket a genfi szellem megerősítésére". A levél írói hangsúlyozzák, hogy az amerikai népet lelkesedéssel töltötték el az enyhülés .és az együttműködés kilátásai a négy nagyhatalom júliusi értekezlete után és reméli, hogy győz­ni fog a „genfi szellem" annak ellené­re, hogy egyes kormányképviselők igyekeznek a genfi szellemet elnyom­ni. A levél Írói az elnöknek konkrét in­A New York Herald Tribúne a Nyugat-Németország és a többi nyugati hatalmak közötti kapcsolatok elhidegüléséről New York, október 17. (ČTK) A New York Herald Tribúne vasárnapi kiadása közli Coblentz bonni cikkét, amelyben többek között a következő­ket írja: „A genfi értekezlet abban az időben ül össze, amikor Nyugat-Németórszág álláspontja az USA-val és a többi nyu­gati hatalmakkal szemben nem oly ró­zsás, mint egy vagy két évvel ezelőtt. íNyugat-Németország belépett a nyugati szövetségbe, ha nem is abban a formában, ahogy azt eredetileg az európai védelmi közösségben gondol­ták. Szuverén állammá vált, Adenauer diplomáciai kapcsolatokat vett fel a Szovjetunióval. Jóllehet Adenauer Moszkvában diplomáciai vereséget szenvedett, Németország nyugati ré­szének lakosai, útjával elégedettek voltak nemcsak azért, mert elérte a német hadifoglyok szabadonbocsátá­sát, hanem azért is, mert ismét fel­vették a kapcsolatokat Kelettel. Coblentz hangsúlyozza, hogy ezek az érvek akkoriban az egész bonni köz­társaságban felhangzottak. -Amikor ezekről a kérdésekről vitatkoztak, fő­leg azt emelték ki, hogy Nyugat-Né­metország ismét szabadon dönthet külpolitikai ügyeiről és már nem csu­pán báb a nyugatiak kezében." tézkedéseket javasolnak; mivel na-, gyon kevéssé valószínű, hogy a felek közül bármelyik is teljesen lemondana álláspontjáról Németország egyesítésé­nek kérdésében, elsőisorban kompro­misszumos javaslatokat kell megtár­gyalni, amelyek tekintetbe vennék va­lamennyi érdekelt ország biztonságá­énak törvényes követelményeit. Másod­szor a leszereléssel kapcsolatban meg kell tárgyalni a fegyverzet korlátozá­sának és csökkentésének kérdését, harmadszor pedig konkrét lépéseket kell tenni, hogy széles méretekben fejlődjék a Kelet és Nyugat közötti kereskedelem, negyedszer meg kell tárgyalni az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének megszilárdítását azáltal, hogy az ENSZ-ben helyet adjanak va­lamennyi törvényes kormánynak. AZ ÚJ KlNA sajtóiroda közli, hogy Mao Ce-tung, a Kínai Népköztársaság elnöke október 15-én fogadta az II. Kambajasija vezette japán parlamenti küldöttséget. (ČTK) A NYUGAT-PAKISZTÁN részét ké­pező tartományok és helytartóságok a pakisztáni főkormányzó határozata alapján október 14-től megszűnnek és Nyugat-Pakisztánhoz tartoznak. Azzal kapcsolatban, hogy érvénybe lépett a (Nyugat-Pakisztán egyesítéséről szóló határozat, az afganisztán kormány tiltakozó jegyzéket küldött a pakisz­táni kormánynak, amelyben közli, hogy nem támogatja Afganisztán és Pakisztán miniszterelnökeinek indít­ványozott találkozóját. Mi akadályozza a leszerelés kérdésének megoldását? Moszkva, október 17 (TASZSZ). A moszkvai Pravda október 17-i számá­ban a fenti címmel közölt cikket. Amint a sajtójelentések már rámu­tattak — írja a cikk —, az ENSZ le­szerelési albizottsága az USA képvi­selőjének javaslatára félbeszakította munkáját. Mi akadályozza a leszerelés létfon­tosságú kérdésének megoldását, ami­nek valamennyi nemzet oly nagy fon­tosságot tulajdonít, — veti fel a kér­dést a cikk. Miért nem teljesítik az Egyesült Nemzetek Szervezetének ha­tározatait, amelyekkel elismerte a le­szerelés és az atomfegyverek eltil­tásának szükségességét? Ezekre a kérdésekre választ ad az ENSZ leszerelési albizottságában kép­viselt országok álláspontjának össze­hasonlítása, valamint annak elemzése, hogyan járulnak ezek hozzá a lesze­relés konkrét intézkedéseiről és az atomfegyverek eltiltásáról szóló meg­egyezéshez, amelyet a békeszerető né­pek várnak. A Szovjetunió állásfoglalása e kér­désben világos és határozott. A Szov­jetunió a fegyverzetek és fegyveres erők, valamint az atomfegyverek nagy­méretű csökkentése • mellett foglalt és foglal állást, s azt akarja, hogy mind­ezt hatásos és reális nemzetközi el­lenőrzés biztosítsa. A Szovjetunió min­den erőfeszítést megtesz, hogy e probléma megoldását megtalálja a nemzetek óhajának megfelelően. Gya­korlati lépéseket tesz, amelyek hozzá­járulnak e kérdés megoldásához. A Szovjetunió abban a törekvésé­ben, hogy megegyezésre jusson a nyu­gati hatalmakkal, sokat tett az ál­láspontok közeledésének, a megegye­zéshez vezető út megkönnyítésének érdekében. E téren különösen fontosak a szovjet kormány május 10-i és jú­lius 21-1 javaslatai, amelyekben a szovjet kormány megközelíti a nyu­gati hatalmak álláspontját. Természetesen azt várhattuk volna, hogy a leszerelési albizottság gondosan megtárgyalja a Szovjetunió javaslatait és megszilárdítja a számos kérdésben elért megegyezést, vagy megállapítja az álláspontok közeledését. Mi akadá­lyozta ezt meg? Egyenesen és nyíltan meg kell mondani, hogy az Egyesült Államok álláspontja, amelynek képvi­selője az albizottságban kétségét fe­jezte ki afölött, vajon lehetséges-e egyáltalán csökkenteni a fegyverke­zést és eltiltani az atomfegyvereket és emellett az atomanyag ellenőrzésé­vel kapcsolatos műszaki nehézségekre hivatkozott. Az Egyesült Államok képviselője az albizottságban mondott nyilatkozatai­ban egyáltalán nem tett említést arról, hogy el kell tiltani az atomfegyvert. Ez a körülmény különös fontosságot ölt, ha mérlegeljük, hogy az Egyesült Államok katonai tényezői állandóan hangoztatják, hogyha egy új háború törne ki, nagymértékben kell alkal­mazni az atomfegyvert. A szovjet kormány május 10-i ja­vaslatában hangsúlyozta hogy meg kell tárgyalni a nemzetközi ellenőrzés kér­dését, valamint az ellenőrzőszerv jo­gainak és teljhatalmának kérdését is .és ezzel kapcsolatban részletes gya­korlati javaslatokat nyújtott be. Az amerikai képviselő azonban ahe­lyett, hogy az egyes felek álláspont­jainak közeledésére törekedett volna a leszerelés kérdésében, az atomfegy­ver eltütásában és a - nemzetközi el­lenőrzés megállapításában, beszédeiben főként az ellenőrzés kérdésével álta­lában foglalkozott és a leszerelés, az atomefepyver eltiltásának kérdését, ami nélkül az ellenőrzés problémája elvont, tárgytalan jellegű, figyelmen kívül hagyta. Csupán a leszerelés kérdésében, az atomfegyver eltiltásában ás ezen intéz­kedések hatásos nemzetközi ellenőrzé­sében létrejött megegyezés vethet vé­get a lázas fegyverkezésnek és hárít­hatja el a háború veszélyét, írja to­vábbá a cikk. És éppen ezt tartiák | szem előtt az ENSZ közgyűlés 1954. november 4-i határozata, valamint a külügyminiszterek genfi értekezlete számára kidolgozott irányelvek. A kül­ügyminiszterek értekezletének kell ki­dolgoznia „az ellenőrzés rendszerének, valamint az összes fegyverfajták és fegyveres erók csökkentésének" fő cikkelyeit. Az USA képviselőjének azt a törek­vését, hogy az ENSZ albizottságának egész munkáját csupán az ellenőrzésre tett amerikai javaslat megvizsgálásá­ra összpontosítsa, valamint azt, hogy nem volt hajlandó megerősíteni a le­szerelés fő kérdéseiben előzőleg elért megegyezéseket, nem lehet másként értékelni, mint kísérletet arra, hogy a közgyűlés valamennyi előző határoza­tát érvénytelenítse, azokat a határoza­tokat, amelyek megállapítják, hogy megegyezést kell kidolgozni a fegy­verkezés csökkentéséről és az atom­fegyverek eltiltásáról. Mindezt nem lehet összefüggésbe hozni az Egyesült Államok bizonyos köreinek azon kijelentéseivel, ame­lyekben nyíltan hangoztatják aggodal­mukat, hogy a genfi szellem kiterje­dése a leszerelés kérdésének megoldá­sára, csapást mér a lázas fegyverke­zésre. S ezért kísérleteket teszneK arra, hogy az ENSZ leszerelési albi­zottságának tevékenységét akadályoz­zák és borúlátást terjesszenek a négy nagyhatalom külügyminisztereinek kü­szöbönálló értekezletével kapcsolat­ban. A leszerelés kérdésének gyakorlati megoldása azonban már nem tűr ha­lasztást. A népek nem nyugszanak be­le a tovább folyó lázas fegyverkezésbe és az atomháború veszélyébe, ami ez­zel együttjár. Ezzel számolniok kell a nagyhatalmaknak, amelyek a fő fele­lősséget viselik a béke és biztonság biztosításáért. A Szovjetunió számít arra, hogy a külügyminiszterek közelgő értekezle­tén a leszerelés kérdését megfelelő fi­gyelemmel tárgyalják meg és az ér­tekezlet összes részvevői arra fognak törekedni, hogy sikert érjenek el egy olyan fontos feladat megoldásában, mint a lázas fegyverkezés megszünte­tése és az új háború veszélyének el­hárítása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom