Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-02 / 211. szám, péntek

Világ proletárjai egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA A mai számban: Az épülő Kassa Bécs búcsúzik a szovjet katona któl <észítik a földet az ősziek alá 4 mocsár és a láp helyén Vfi az oka a kassai sport hanyatlásának (2. old.) (3. old.) (4. old.) (5. old.) (6. old.) Bratislava, 1955. szeptember 2. péntek. 30 fillér VIII. évfolyam 211. szám. Gondosan készüljünk fel a% őszi betakarításra Szerte az országban, az állami gazdaságok,, az EFSZ-ek és az egyénileg gazdálkodók földjein se­rényen folyik a munka. Dolgozó parasztjaink minden erejüket lat­ba vetve munkálkodnak, hogy a kedvezőtlen nyár által okozott le­maradást mielőbb felszámolják, s minél gyorsabban végezzenek a gabona cséplésével. Most már igen sürgőssé vált a gabonabetakarítás, hiszen itt van szeptember eleje, s hamarosan a paraszti tennivalók újabb nagy csatájában az őszi szántás-vetésben, a kukorica, ré­pa, krumpli betakarításában kell helytállni. S mint ahogy a nyári munkák alatt tapasztaltuk, az ilyen nagy munkákra gondosan fel kell készülni. Hiszen nem egy, hanem számtalan példa tanúsko­dik arról, hogy ott, ahol a nyári munkára, a gabonatermés beta­karítására idejében és alaposan felkészültek, simán ment a munka és még az esős napok beállta előtt betakarították az úi kenyérnek valót. Áz ősz szeszélyeit minden gaz­da ismeri és tudia. hoev ebben az évszakban is csak a jó felkészült­ség. a gyors munka hozhat kiváló eredményt, sikeres munkát. S ki­váltképpen ez idén számíthatunk arra is, hogv a kapások betakarí­tása a szokottnál későbbre tolódik, azért fokozott figyelmet kell szen­telni a szervezésre és arra, hogy a gépeket mindig a legmegfelelőb­ben osszuk be az egyes munka­szakaszokra. Ez azért szükséges, mert a későn beérő kukorica be­folyásolja az őszi talajelőkészítés ideiét. Márpedig az idén is sok szövetkezetben vetnek maid kuko­rica után búzát. Rendkívül szép termésre szá­míthatunk az idén a kapásokból is. Különösen szép a kukorica és igen .jó termést ígér országszerte a cukorrépa. Némely állami gaz­daságban — a zselíziben több mint egy és fél kilót nyom egy­egy répa — már most nagyobb a cukorrépa, mint a múlt év őszén a szedés ideién volt. ügy kell tehát felkészülnünk, olyan szervezetten kell dolgozmiok a betakarításban, hogy ebből a szép termésből egyetlen egv kiló se menjen kárba a szervezetlenség avagy a hanyag­ság miatt. Nagv feladat vár tehát ezekben a napokban a helyi és já­rási nemzeti bizottságokra. Idejé­ben össze kell állítani az őszi munkák tervét, rrigg kell határoz­ni már jóelőre. hogy a kapások után melyik föWbe vetjük a bú­zát, s azt, hogy jó vetőmagot ves­sünk el az őszön. A helyi pártszervezetekre, a kommunistákra a felvilágosító te­vékenység terén vár fokozott munka. Az idei őszön sok község határában most fognak először kö­zösen dolgozni, nagy tábla földe­ket bevetni. Ezekben a szövetke­zetekben kétszeresen van szükség segítő kézre, hisz a közelmúltban alakult EFSZ-ek tagjai számára még szokatlan a közös munka, ke­vés tapasztalatuk van a nagyüze­mi gazdálkodás irányításában, a munkák megszervezésében. Párt­szervezeteinknek tehát gondoskod­niok ke 1!, hogv minden szövetke­zetben a legjobb szakembert, a legtapasztaltabb gazdát állítsák az őszi munkák megszervezésének az élére, az őszi betakarítás munkái­nak irányítására. Az őszi szántás-vetés és betaka­rítás sákere jórészt a traktorállo­mások felkészültségétől függ, az őszi tennivalók oroszlánrésze, a szántás-tetés gyors elvégzése a traktorosok jó munkáján múlik. De nemcsak a szántás-vetésben nyugszik a felelősség az ő vállu­kon, hanem a kapások betakarí­ísában is nagy szerep hárul a traktorállomások dolgozóira. Isme­retes. hogy a sok kézi munkát igénylő kukoricatörés, répaszedés és tisztítás, vagy a napraforgó be­takarítás munkáiban is jelentős si­kereket értek el traktorállomása­ink dolgozói a múlt évek folya­mán. Ragadjunk ki egy-két jó pél­dát: a dunaszerdahelyi és a zselízi traktorállomásoknak a múlt esz­tendő őszén igen nagv részük volt abban, hogy a kapásokat gyorsan betakarították ezekben a járások­ban. Készüljenek fel tehát az idén is a traktorállomások a gépi se­gítségre. Az aratókombájnokat át lehet alakítani napraforgó szedés­re és cséplésre, sőt a múlt évben eeves helyeken egv kis átalakítás­sal nagyon jól bevált ez a gép ku­koricaszedésre is. Az idén már ezen a téren is előnyös helyzetben vannak traktorállomásaink. Az őszi betakarításra jóval több gép áll rendelkezésükre, mint a múlt esztendőben, s főként sok répa­kcmbájnt, krumpliszedőgépet kap­tak a traktor ó 1 lom á sok. Termé­szetesen a gépek mellett továbbra is fel kell használni minden le­hetőséget. Egy kis ügyességgel, ötletességgel más gépeket is át­alakíthatunk — az egyes eke pl. a kormánylemez leszerelése után igen alkalmas a répa kiemelésére, kiszántására — és még igen sok megoldás van. melyet az őszi tan­nivalók szolgálatába állíthatunk. Igen fontos, hogy a talajelőké­szítést. a közép- és mélyszántást ideiében elvégezzük, hogy a talaj a vetés előtt pihenjen s kissé üle­pedjék. A jól végzett talaielőkészí­tés mellett ne hanyagoljuk el a talajerő utánpótlást sem. Minden ió gazda sokéves tapasztalatból tudja már, hogy sovány földön a ió munka nyomán is gyenge lesz a termés. Hordjuk ki tehát a föl­dekre a trágvát és szántsuk le minél előbb. Jól végzik ezt a ga­lántai járásban lévő taksonyi szö­vetkezet tagjai. Már több mint 60 hektárra kihordták a trágyát és szántották le az ősziek alá, de a kukorica, répavetéshez is már az őszön kihordják a trágyát. A nagy termés megteremtésének még egy igen fontos feltétele, hogy jó, tiszta és csíraképes vető­magot te?vünk a földbe. Az idén sokkal nagyobb gondossággal kell a vetőmagot kiválasztani, s ellen­őrizni csíraképességét, hiszen több helyen az esős napok alatt a ga­bona kint volt a határban, s ha nem is indult csírázásnak, a ned­vesség folytán sokat vesztett csi­raképességéből. Ezért ügyelni kell hogy ilyen magot ne vessünk el, mert ennek gyenge hajtásai lesz­nek, s a tél igen veszélyes lehet az ilyen vetexnényre. Az tehát most a feladat, hogy a követelményeknek megfelelően, minden erő megmozgatásával^ala­posan készüljünk fel az őszi mun­kákra, mert az őszi szántás-vetés munkáitól függ jórészt, hogy a jö­vő esztendőben milyen termést takarítunk majd be. Márpedig mi egyre többet akarunk termelni egyre több kenyérnek va|ót aka­runk adni az országnak. Most itt az alkalom, hogy ezt az őszi mun­Vák sikeres elvégzésével biztosít­suk. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának ülése 1955. augusztus 31-én és szeptember 1-én tar­totta Prágában Csehszlovákia Kommunista Párt­jának Központi Bizottsága teljes ülését. Az ülés meghallgatta és megtárgyalta Vratislav Krutina elvtárs beszámolóját az állattenyésztési terme­lés továbbfejlesztéséről és az állami gazdasá­gok feladatairól a mezőgazdasági termelés nö­velésében. A vitában 26 elvtárs szólalt fel. Az ülésen Viiiam Siroky elvtárs mondott záróbe­szédet. Csehszlovákia Kommunista Pártjának Köz­ponti Bizottsága egyhangúlag jóváhagyta a be­számolót, s határozatot fogadott el. Az ülésről üdvözlő levelet küldtek Antonín Zápotocky elvtársnak, s mielőbbi javulást kí­vántak neki. AZ ŰJ ISKOLAI ÉV KEZDETÉN Szeptember 1-én Szlovákiában is megnyíltak az iskolák kapui, s a ta­nulók és tanítók tízezrei az 1955—56-os iskolai év ünnepélyes megnyitása után megkezdték munkájukat. Jól felkészültek az új iskolai évre. A rendbehozott és kicsinosított is­kolákban, az újonnan épült iskolaépületekben megindul a nevelés és okta­tás, amely Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága határoza­ta értelmében az általános műveltséget nyújtó Iskolák színvonala emelésé­re és továbbfejlesztésére, iskoláink munkájának javítására irányul, hogy olyan ifjú nemzedék kerüljön kl belőlük, amely minden téren képes telje­síteni rohamosan fejlődő szocialista gazdasági és kulturális életünk köve­telményeit. Négyezerhétszáz elsőosztályos Harmincegyezer tanuló lépte át teg­nap a több mint száz bratislavai is­kola kapuit. Bratislavában 4 700 első­osztályos engedte el először anyuka kísérő kezét az iskola küszöbé i. 4 700 apró, tanulni induló gyerek ... Micso­da tarka, zajos, vidám sereg ez! Az elsőosztályosokat különben kömy­ryű megismerni. Közös ismertetőjelük van: elől két hiányzó tejfog, a kislá­nyok hajában hatalmas piros, világos­kék, vagy fehér masü, A bratislavai VIII. nyolcéves magyar tannyelvű iskola első osztályába láto­gattunk el. Az oszályban ünnepélyes a csend. Persze itt a tanító nénin kí­vül csak gyerekek vannak. Annái na­gyobb az izgalom, zaj a folyosón. El­találta kedves olvasó, itt az anyukák várnak. A tanító néni, Moskó Ilona kérdez: — Ki örül szeptember elsejének? — Én — hangzik kórusban. Bemél­jük, meghallották a folyosón az anyukák is, s alábbhagynak az izga­lommal ... Kicsikéim üdvözöllek benneteket" 99 Kinn szorongunk a somorjai is­kola kapuja előtt. Anyuka úgy fog­ja a kezemet, hogy az erre járó fagyialtos felé sem merek tekin­teni. Csak a vadonatúj táskámat nézem, ki-kinyitom, meg van-e még a ceruzám, amit már iskolá­ba járó bátyám gyönyörűen meg­faragott. Azután az igazgató bá­csi mond valamit az anyukáknak, akik minket elengednek, és hátul maradnak. Mi pedig belépünk a kapun. Egészen a lépcsőig, ott azután megállunk. A lépcsőn nagy diákok várnak. Először énekélnek, és mindenki csendesen figyel. Az­után Spalek Sári tanító néni szól hozzánk. Azt mondta: „Kicsikéim, üdvözöllek benneteket." Ezt ne­künk mondta, és olyan jól esett. Én már most szeretem Sári né­nit, bárcsak ő tanítana minket. Mdlettem áll Sármány Tibike. 6 kapta az első virágcsokrot a ti­zedikes Simon Verától, aki szintén üdvözölt minket az iskolában. De én is kaptam aztán egy nagy lány­tól szép szegfűt... szép volt az első nap az iskolában... * * * De kár, hogy csak azt írhattam le, amit a somorjai tizenegyeves inagyar tannyelvű iskola elsőosz­tályos kisdiákjai arcán láttam, és nem magam iratkoztam be az el­ső osztályba. V. G. Megkezdték a munkát Tonkházán is A tonkházi iskola parkjának zöld gyepén kisebb-nagyobb csoportok tarkállanak. Vége van a megnyitó ün­nepélynek, és most osztályonként megbeszélik a szükséges éveleji te­endőket. Persze nem a termekben, mert azok ragyognak a tisztaságtól, és papucsot nem hoztak magukkal a gyermekek mindjárt az első napon. Hiszen ilyenkor ünneplőbe szokás öl­tözni. Mind a tanítók, mind pedig a ta­nulók nagy tervekkel indulnak az új iskolai évnek, öt új tanerőt kaptak. Különösen a politechnikai képzés te­rén akarnak sok újat alkotni. Az is­kola mandzard-szobáiban bőven jut hely ezeknek a köröknek is. A padláson hatalmas dohánylevelek száradnak. Az iskola kertészetében még van törnivaló dohány is — leg­szebb az egész járásban. Hatalmas kukorica , uborka , paradicsom- és tökpéldányok tanúskodnak arról, hogy jő munkát végzett a múlt évben 9 Micsurin-kör. S ezt a munkát akar­ják most folytatni — még szélesebb alapokon. Példás az együttműködés AZ iskola és a környékbeli EFSZ-ek kö­zött, így segítségben nem szenvednek hiányt. A tonkházi, vajasvatai, nagy* magyari és a többi szövetkezet min* dent megtesz az iskola érdekében. A vajasvatai szülök gyalupadot is aján­dékoztak a politechnikai körnek. Minden feltétel megvan arra, hogy az elméleti oktatáson kívül alapos politechnikai képzést is nyújtson az iskola. (J-n) Otban az Iskolába

Next

/
Oldalképek
Tartalom