Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-13 / 220. szám, kedd

1955. szeptember 13. |fl SZÖ OLVASÓINK ÍRJÁK Az Uj Szó növelje levelezői számát Akik a béke megszilárdítására törekszenek, egyetértenek abban, hogy rendezni kell a Szovjetunió és Nyugat-Németország kapcsolatát (Folytatás a 4 oldalról.) N. Sz. Hruscsov felszólalása Mai ülésünk — mondotta N. Sz. Hruscsov — nagyon érdekes és tartalmas. Ha elragadtatjuk magunkat, nehéz lesz megoldani azokat a kérdéseket, amelyeket napirendre tűztünk. Ha azonban józanul, államférfi módjára tárgyaljuk meg az itt előadott kérdéseket, ha nem engedjük, hogy elragadjon bennünket a szenvedély, hanem ellenkezőleg, szenvedélyeinket mi magunk győzzük le, akkor el kell ismerni, hogy van elég dolog, amiről most komolyan gondolkodhatunk, mert nagyon hasznos véleménycserét folytattunk. Igaz, hogy nem csekély nehézségek állanak előttünk. Ezek a nehézségek abban rejlenek, hogy mi más eszmei alapon állunk, mint önök. És első Ízben találkozunk önökkel. Ezért bizonyos előítéletekkel tárgyalunk egymással. Ezért bizonyos időre van szükség, hogy mi is, önök is teljesebb mértékben tudatosítsuk, hogy együtt élünk, egy világon, egy planétán. Önöknek kapitalista rendszerük van, nekünk szocialista rendszerünk. Mi nem támogatjuk az önök rendszerét és önök nem támogatják a mi rendszerünket. De mivel ezek a rendszerek fennállanak, keresni kell valamilyen közös szempontot, valamilyen közös érintkezési pontokat a normális együttélésre, A reális helyzetből kell kiindulni. Mi országunkban szocialista gazdasági rendszert alakítottunk ki, önöknek kapitalista rendszerük van. Nem fogunk vitatkozni arról, mi a jobb, a kapitalizmus, vagy a szocializmus. A szocialista gazdaság fennáll és nagyon sikeresen fejlődik. A Szovjetunió rövid idő alatt elmaradt félfeudális országból hatalmas ipari állammá változott — ez kétségtelen tény. Az írástudatlan Oroszországból országunk a 6zovjetek uralma alatt hatalmas nagyhatalommá növekedett, népének kulturális színvonala és politikai öntudata magas. És ez a szocializmus győzelmének, a nép győzelmének eredménye. Velünk tart a többség. Jól ismeretes önök előtt, hogy Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, Magyarország, Bulgária, a Kínai Népköztársaság és számos más európai és ázsiai ország népei ugyanerre az útra léptek. Számos országban belső harc folyik és ezen országok népei megoldják azt a kérdést, hogy milyen úton haladjanak tovább. A kommunizmus nagy erővé vált. A kommunizmus keletkezésében ti németek is „ludasok" vagytok. Hisz Marx és Engels Németországban születtek. Amit főztetek, egyétek is meg! (Derültség.) Adenauer: Bizonyára ismeri ön Pferdemenges nevét? ö Engels rokona. Hruscsov: Ni csak, milyen messze nyúlnak a gyökerek. Olyan helyzet keletkezett, amikor egymás mellett két rendszer áll fenn — a szocialista rendszer és a kapitalista rendszer. Ebből a tényből kell kiindulnunk, mert ez a fő. Értsük meg tehát egymást. Én megértem Adenauer urat. Önök nem akarják elismerni a Német Demokratikus Köztársaságot! Mi ezt jól megértjük. Hisz a kapitalista országokban hány éven keresztül állították, Moszkva (TASZSZ). — Dr. K. Adenauer, . a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja, a kormányküldöttség vezetője szeptember 11-én moszkvai szállásán ebédet adott. Szovjet részről az ebéden részt vettek N. A. Bulganyin, L. M. Kaganovics, G. M. Malenkov, V. M. Molotov, N. G. Pervuhin, N. Z. Szaburov, M. A. Szuszlov, N. Sz. Hruscsov, I. G. Kabanov külkereskedelmi miniszter, A. A. Gromiko és V. Sz. Szemjonov, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesei. L. F. Iljicsev, a külügyminisztérium kollégiumának tagja, Sz. G. Lapin, a külügyminisztérium harmadik európai szakosztályának vezetője, F. F. Molocskov, a Szovjetunió külügyminisztériumának protokollfőnöke. Az ebéden részt vettek a Német Szövetségi Köztársaság kormányküldöttségének tagjai, — dr. von Brentano külügyminiszter, dr. Hallstein külügyi államtitkár, dr. Globke, a szövethogy Lenin fantaszta. Azt mondották, Oroszországban nem fog sokáig fennállni a szovjet rendszer, amelyet a nagy Lenin által alapított rendszer és a Lenin által alapított kommunista párt teremtett meg. A Nyugaton azt mondották, hogy a szovjet ország agyaglábakon álló kolosszus. Sok ehhez hasonló zagyvaságot beszéltek. Hány éven keresztül nem ismerte el a Szovjet Köztársaságot egy európai állam sem. Bulganyin: Az Amerikai Egyesült Államok 16 évig nem ismert el bennünket. Hruscsov: Igen, az Amerikai Egyesült Államok 16 évig nem ismerte el a Szovjetuniót. De ezért nem szűntünk meg létezni. Nő és szilárdul a Kínai Népköztársaság. Némelyik kapitalista állam ezt a köztársaságot sem ismeri el, de a Kínai Népköztársaság mégis fennáll. Az új mindig fájdalmak között születik és sokáig nem ismeri el őt a régi. Ilyen helyzetben van ma a Német Demokratikus Köztársaság is. Miért lennénk a Német Demokratikus Köztársaság ellen? Talán azért, mert népe saját kezébe vette a kormányt és a Német Demokratikus Köztársaság népgazdasága a német nép érdekeinek megfelelően épül? Mi ebben a rossz? Talán a Német Demokratikus Köztársaság kormánya nem fejezi ki a német nép nézetét, amikor országa munkásosztályának, parasztságának és dolgozó értelmiségének érdekeit védelmezi? Önök előtérbe helyezik a magánvállalkozást. De a munkások miért üdvözölnék és támogatnák önöket inkább, mint azt a kormányt, amely a munkásosztály álláspontján áll és ezt az álláspontot védelmezi? Az önök állásfoglalása a Német Demokratikus Köztársasághoz világos előttünk. Ezzel az állásfoglalással azonban nem érthetünk egyet. Az önök szempontja nem abszolút -igazság. Mink jól tudjuk, hogy ez bizonyos körök álláspontja és az ország egész lakosságához viszonyítva nem nagy körök álláspontja. Nem kívánom, hogy egyetértsenek velem. Bizonyosan tudom, hogy ezzel nem értenek egyet. A Német Demokratikus Köztársaságé azonban a jövő. S ez nemcsak a német nép jövője. Erről a jövőről beszélt Marx és Engels. Mi támogattuk a német dolgozókat, amikor építeni kezdték Német Demokratikus Köztársaságukat szocialista alapokon és ez jól sikerül nekik. A további vita folyamán K. Adenauer kancellár annak a nézetének adott kifejezést, hogy az eszmei kérdésekben levő ellentétek nem akadályozzák a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság kölcsönös együttműködését. Az ülés végén N. Sz. Hruscsov javaslatára egyhangúlag elhatározták, hogy befejezik az általános kérdésekről szóló véleménycserét és a két ország külügyminisztereit megbízzák, foglaljcoezanak a konkrét javaslatok eőkészftésével, tekintetbe véve az eddigi véleménycserét. ségi kancellár irodájának államtitkára, Blankenhorn nagykövet, dr. Grewe miniszteri igazgató, dr. Reinhardt, a gazdaságügyi minisztérium külügyi osztályának vezetője, dr. von Scherpenberg, a külügyminisztérium kereskedelmi-politikai szakosztályának vezetője, von Eckardt nagykövet, dr. G. Mohr követ, a külügyminisztérium protokollfőnöke, dr. von Walther követ, dr. Müller, az össznémet ügyek minisztériumának képviselője, dr. G. Koch, a keleteurópai intézet vezetője és a küldöttség kíséretében levő személyek: K. Arnold, a szövetségi tanács külügyi bizottságának elnöke. K. G. Kiesinger, a szövetségi parlament külügyi bizottságának elnöke és C. Schmidt, a szövetségi parlament külügyi bizottsága elnökének helyettese. Az ebéd alkalmával K. Adenauer és N. A. Bulganyin beszédet mondottak. Az Oj Szó ez év szeptember 8-i számának „A kommwflbsta újságírás derékhada" című vezércikke tömör igazságokba sűrített mondataiból egyebeken kívül világosan megérthető az is, hogy az előttünk álló nagy feladatok sikeres teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges bővíteni az Oj Szó levelezőinek számát, akiket a cikk — nagyon találékonyan — a lap aranytartalékának nevez. A vezércikk ezen fő gondolatához volna néhány megjegyzésem. Az Oj Szó szerkesztősége naponta bizonyára sok levelet kap. Tagadhatatlan azonban az a tény, hogy nem hivatásos újságíróktól vagy munkatárstól származó levelet, különösen olyat, amely bátor szóval rámutat azon hibákra, amelyeknek mai viszonyainkban már nincs létjogosultságuk, — az Üj Szó csak nagyon gyéren közöl. Távol legyen tőlem lebecsülni, a hivatásos szerkesztők, tudósítók, munkatársak stb. cikkeit. Nagyon fontosak, eredményesek és ezért szükségesek ezek is. különösen ha megírásukra a közérdek vezet. De hát csak ezekkel tölteni be az egész újságot, ma már nem elég. A mindnyájunk boldogulását célzó tervek és feladatok csak úgy válnak valóra, ha mindenki helyes felfogással, tehát egyszersmind örömmel veszi ki a részét ezek teljesítésében. Már pedig helyes felfogással csak az rendelkezik, aki az egyszerűen „élet"-nek nevezett összes dolgokat a saját valóságukban látja. S ebben csúcsosodik ki a mi sajtónknak nehéz, de gyönyörű fő feladata: lehetővé tenni, hogy olvasói helyes képet alkothassanak az élet minden kérdéséről. Ehhez pedig feltétlenül szükséges növelni azoknak a számát, akik saját életükből, saját környezetükből közvetlen tapasztalat alapján írhatnak az Üj Szó-nak. A szerkesztőség dolga azután, hogy kiválassza a legfontosabb, a közérdekű leyeleket, amelyek megjelennének a lap hasábjain. Rátérve a vezércikk befejező mondataira, — amelyek hangsúlyozzák, hogy milyen tartalmú levelek felelnek meg a legjobban. a fentemlített célnak: az eredmények népszerűsítése, a haladó tapasztalatok terjesztése, s küzdelem műiden ellen, ami visszatart, ami fékez, — rámutatok azon okok egyikére, amelyek szerintem részesek abban, hogy az Üj Szó-ban oly kevés levél jelenik meg az utoljára megnevezett fajtából: „küzdelem minden ellen, ami visszatart, ami fékez." Ennek fő okát abban látom, hogy a még oly csekély számú levelekre is, amelyek az Üj Szó-ban megjelennek, sem reagálnak. A jószándékú kritika hangja ilyenformán hasonló a pusztában kiáltozó szavához. A jogosan bíráló levelek hem az olvasók szórakoztatását szolgálják, céljuk sokkal fontosabb: a hibák okainak és kő, AZ ÚJ A rimaszombati borbélyok értékes segítséget nyújtanak az EFSZ-nek A rimaszombati borbélyok a párt és a kormány felhívására kimentek a Sutori Egységes Földművesszövetkezetbe és részt vettek a begyűjtési munkálatokban. Az egyik brigád nehéz körülmények között 90 q búzát csépelt ki. Jó példaként említhetjük Szilágyi Istvánt, aki a múlt évben is számos önkéntes brigádban vett részt. Dolgos versenyszelleme munkára serkentette többi brigádos társát is. Bálint Lajos, Détér Kenyéreladás szemmérték szerint A múltkoriban a Kassai Városi Nemzeti Bizottságon panaszt tettem, hogy a kenyeret nem mérik az eladásnál. Ha a vevő egy kiló kenyeret kér, akkor a kétkilós kenyeret középen ketté szelik és az egyik felét odanyújtják a vevőnek. A kassai VNB-n azt a felvilágosítást kaptam, hogy az Élelmiszeripari Megbízotti Hivatal irányelvei szerint az a mérvadó súly, amennyit vetkezményeinek megszüntetése. Magától értetődik, hogy az érdekeltek közönye az ilyen leveleket feleslegessé, céltalanná teszi, amiből nemcsak a levél írója, hanem rajta kívül az olvasók közül is sokan azt a következtetést vonják le, hogy jobb hallgatni. Tavaly néhány héttel a „Potyakalauz" című bírálat megjelenése után, amelynek tárgya a bratislavai Vonalintézőség ügykörébe tartozott, találkoztam ezen hivatal panaszirodájának vezetőjével. Kérdésemre, hogy miért nem reagálnak az említett cikkre, azt felelte, hogy az egész dologról nincs tudomása, neki erről senki sem szólt semmit. Megígérte, hogy érdeklődni fog, s ezzel az ügy lezárult. Ezekután már meg sem lepett, hogy az utána következő „Csodabogár" című, de még sokkal fontosabb bírálatra, amely szintén a közlekedésre vonatkozott, senki sem reagált. De ez nem az egyedüli példa, mert visszhang nélkül maradtak más fontos bíráló cikkek is. Ha a kritizált fél hallgat, ezzel felhatalmazza a bírálat íróját és az olvasókat arra, hogy a hallgatás okát elképzelésük szerint maguk találják ki. Ennek káros politikai következményei lehetnek. Én azt hiszem, hogy ezen baj orvoslásának módja és lehetőségé az Üj Szó szerkesztőségének kezében van. Ha a szerkesztőség — a vezércikk értelmében — rajta lesz, 'hogy az ilyen káros okok megszüntetésével növelje levelezőinek számát, úgy ez rövidesen sikerülni fog. SLÁDEK BÁLINT, Reca. • * • A Sládek elvtárstól, és más, a napokban levelezőinktől, olvasóinktól érkezett, az Üj Szó-val kapcsolatos, azt bíráló és javaslatokat tartalmazó levelek, amelyeket folyamatosan közölni fogunk, örömteljes jeladás:: a lap iránti szeretet és ragaszkodás legszebb megnyilvánulása. A legnagyobb örömmel az tölti el szerkesztőségünk dolgozóit, hogy ezek a levelek nemcsak általánosságban, szóvirágos szavakkal fejezik ki a lap iránti bensőséges kapcsolatot, hanem konkréten, bátran rámutatnak a lap hibáira, hiányaira, értékes és feltétlenül megvalósítandó ötleteket vetnek fel s így elvtársi, igen megbecsült segítséget nyújtanak nekünk hivatásos újságíróknak az Oj Szó színvonalának további emelésében. Ilyen Sládek elvtárs levele is. Helyesen értette meg a levelében említett vezércikk fő gondolatát: igen, célunk, érdekünk, parancsoló feladatunk, hogy jelentősen bővítsük a szervezett levelezők számát. Kétségtelen, távolról sem lehetünk elégedettek ezen a téren a mai helyzettel. A levelezők ki nem elégítő számának egyik fő oka a közvetlen szervezés hiányosságai mellett az, amit Sládek elvtárs igen helye10 kenyér 10 órával a kisütés után nyom, mert elképzelhetetlen, hogy a kenyér kézi kidolgozásánál grammokra lehessen tekinteni. Ezt a beállítást helytelennek tartom. Találtam már többször rendes súlyú kenyeret, nehezebbet soha, annál többször 4—13 dekás hiányt és ha helyes is volna az a védekezés, hogy 10 kenyérnek az átlagsúlya a mérvadó, milyen elv az, hogy az egyik dolgozó ugyanazért a pénzért 4—13 dekával kevesebbet kapjon, a másik pedig indokolatlanul ugyanannyival többet. Horn György, Kassa Új előfizetők szerzésével készülünk a sajtónapra A Dunaszerdahelyi Konzervgyár dolgozói jól Elkészültek a csehszlovák sajtó napjára. Az üzemi pártszervezet és az üzemi CSISZ agitátorai a tízpercesek keretén belül jól alkalmazzák a pártsajtőt. Az agitátorok vezetője, Patasi elvtárs fáradhatatlanul igyekszik kibővíteni a sajtó előfizetőinek számát. Szeptember 6-án üzemünk agitátorai 40 Dolgozó Nő, 26 Üj Szó, 12 Pártélet, 10 Pravda, 30 Üj Ifjúság előfizetőt szereztek. A előfizetők toborzása üzemünk tősen és találóan állapít meg: „Tagadhatatlan azonban az a tény, hogy nem hivatásos újságírótól vagy munkatárstól származó levelet, különösen olyat, amely bátor szóval rámutat azon hibákra, amelyeknek mai viszonyainkban már nincs létjogosultságuk — az Oj Szó csak nagyon gyéren közöl." Elvitathatatlan, hogy a lapban megjelenő bíráló levelek csekély száma közvetve visszahat a levelezők bíráló készségére, tompítja, fékezi azt. Nézzük meg azonban e hiány okait. Mi két dologban látjuk hibánkat. Először, különösen az utóbbi egy-két évben a bíráló levelek aránytalanul nagy részét intern úton, vagyis különféle párt és állami szervek útján vizsgáltattuk ki és intéztük el, anélkül, hogy az ilyen levelek egy részét következetes ellenőrzés után közöltük volna. Nem találtuk meg tehát a helyes arányt, amely nem hívott volna ki mindenben csak a hibát látó hangulatot és ugyanakkor elősegítette és támogatta volna az építő szándékú kritikát. Ez a hiba párosult másodsorban azzal, hogy az ilymódon elintézett levelekről nem adtunk hírt az olvasóknak a lap hasábjain, ahogy azt azelőtt „az Oj Szó elintézte" rovat formájában tettük. Sládek elvtárs levelében hangsúlyozza azt is, hogy a megválaszolatlanul hagyott híráló levelek is gátolják a kritika kibontakozását. „Ha a kritizált fél hallgat — írja, — ezzel felhatalmazza a bírálat íróját és az olvasókat arra, hogy a hallgatás okát elképzelésük szerint maguk találják ki. Ennek káros politikai következményei lehetnek." Mi sem bizonyítja jobban e szavak igazságát, mint az, hogy maga Sládek elvtárs leveléből is úgy érezzük, teljesen érthetően, éppen a szerkesztőség fent említett hibákból kifolyólag, egy-két negatív példa alapján túlságosan általánosít. Le kell szögeznünk újra, hogy párt és állami szerveink zöme ma már reagál a bírálatra. Ez ugyanakkor még jobban elmarasztalja azokat az intézményeket, amelyek félvállról veszik, sőt különféle formában elnyomják a kritikát. Hiányainkat látjuk s ebben segítséget nyújtott Sládek elvtárs levele is. Rajtunk áll, hogy kiküszöböljük a hibákat. A szerkesztőség ezért az eddiginél még sokkal nagyobb gondot fordít a levelezőmozgalom szervezésére. Az Oj Szó ugyanakkor lényegesen több bíráló anyagot fog közölni a levelezők tollából és az ügyek elintézéséről tájékoztatni fogja a lap hasábjain olvasóit. Az egyes bíráló levelek és cikkek kivizsgálását az eddiginél sokkal következetesebben fogjuk ellenőrizni, hogy egyetlen egy ilyen anyag se maradjon válasz, elintézés nélkül. Ezekkel az intézkedésekkel akarjuk megszilárdítani és fejleszteni levelezőink és olvasóink kapcsolatát az Üj Szó szerkesztőségi kollektívájával. megszervezeteinek egyik fontos feladata. A pártsajtó segítségére van mind a mestereknek, mind a csoportbizalmiaknak a dolgozók nevelésében, az új szocialista munkaviszonyban és a nemzeti vagyon megbecsülésében és gyarapításában. Krizsán Antal, Dunaszerdaheiy Vojka község film gépet kapott Pártunk és kormányunk nagy gondot fordit a dolgozók kulturális fejlődésére. Egyes községeket, amelyek távol esnek a kultúrélet központjaitól, vándormozik látogatnak. Vojka községet is, amely Királyhelmectől másfél óra járásra fekszik, augusztus 30-ig kéthetenként vándormozi látogatta. Az itteni egységes földmüvesszövetkezet dolgozói most filmvetítőgépet kaptak példás, jó munkájukért. A falu dolgozó népe reméli, hogy Boda, Bálint és Cető elvtársak olyan filmeket biztosítanak majd nekik, amelyek elősegítik a falu kultúrszlnvonalának emelkedését. A község kultúrházában létesített mozi újabb lépés dolgozó népünk művelődése érdekében. Tóth Mihály, Bratislava Ebéd dr. K. Adenauernál, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjánál szó POSTÁJÁBÓL