Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-23 / 229. szám, péntek

6 m szo 1955. szeptember 23. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának tézisei a csehszlovák ipar műszaki színvonalának továbbfejlesztéséről (Folytatás az 5. oldalrol.) vezést; a műszaki fejlesztés évi terveiben biztosítani kell a távlati tervben kitűzött feladatokat, számítani kell az üzemi dolgozók kezdeményezésének teljes felkarolására; az évi tervezést a népgazdaság fejlesztésének legfontosabb mutatószámaira kell összpontosítani és lényegesen meg kell szilárdítani a vállalatok tervfegyelmét. A terv teljesítése legyen valóban törvény minden vállalat, minden műhely számára. 3. Felül kell vizsgálni a műszaki fejlesztés tervezésének eddigi módszereit és biztosítani kell egyszerűsítésüket és szabatosításukat; az Állami Tervhivatal módszertani utasításait minden minisztériumban át kell dolgozni, tekintettel az egyes iparágak különleges adottságaira és szabatosítani kell a műszaki fejlesztés mutatószámait; a műszaki-gazdasági normákat és a végső kalkulációt a műszaki fejlesztés eredményeinek ellenőrzését szolgáló fontos eszköznek kell tekinteni; a vállalatok tervezésében tisztázni kell a műszaki fejlesztési terv és a műszaki-szervezési intézkedések tervének viszonyát; a műszaki-szervezési intézkedések évi terve mellett ki kell dolgozni az egyes vállalatok műszaki fejlesztésének hosszabblejáratú terveit is; a terv önálló részeként kell bevezetni az üzemek korszerűsítésének tervét, az új technika bevezetésének alapján; a műszaki fejlesztési terv teljesítését és ellenőrzését az állami terv oszthatatlan részének kell tekinteni. 4. A termelési minisztériumokat, a belkereskedelmet és különösen a külkereskedelmi minisztériumot arra kell kötelezni, hogy a hazai szükségletek, valamint a vezető ipari országok ipari fejlettségének tüzetes ismerete alapján konkrét, gazdaságilag indokolt javaslatokat tegyenek a műszaki színvonal emelésére, a meglévő gyártási folyamatok tökéletesítésére és új gyártmányok bevezetésére. 5. Felül kel! vizsgálni és célszerűen módosítani kell azokat az előírásokat, amelyek pénzügyileg biztosítják a műszaki fejlesztés munkáját, a kutatás, a fejlesztés terén és az üzemekben is. 6. Ügy kell novellizálni a fő javításokról szóló előírásokat, hogy a fő javításokkal egyidejűleg végrehajthassuk a gépi berendezések korszerűsíi ését is; felül kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy a tervben nem szereplő beruházásokat az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék az igazgatói alapból. 7. Gazdaságos módszert kell kidolgozni a technika állapotának és fejlesztésének statisztikai nyilvántartásá2. Javítsuk meg a kutató-, fejlesztő és tervező intézetek és irodák munkáját Az új technika fejlődésének múlhatatlan előfeltétele a rendszeres, intenzív és céltudatos kutató, fejlesztő és tervező munka. Népi demokratikus rendünk kedvező szervezési, anyagi, műszaki és pénzügyi feltételeket | teremtett e munka sikeres keiesztül- ' vitelére. Megalakítottuk a Csehszlovák Tudományos Akadémiát, a Szlovák Tudományos Akadémiát; az ipari fejlesztés és kutatás szakaszán rm több mjnt 100 kutatóintézet és körülbelül 10 000 kutató munkás dolgozik. (pari vállalataink mellett számos fejlesztési üzem működik, egy sor kiflönleges intézet foglalkozik a tervezd munkájával. Kutató- és fejlesztő intézeteink, üzemeink fennállásuk rövid időtartama alatt már számos jelentős eredményt értek el. Ezek azonban nem felelnek meg sem gazdaságunk szükségleteinek, sem a rájuk fordított költségeknek. Mindeddig gyakorlatilag nem indult meg az alapvető kutatás a műszaki és gazdasági tudományok szakaszán, e téren a Csehszlovák Tudományos Akadémia tudományos munkásainak csupán 13 százaléka dolgozik. Az Ipar nem használja ki kellően a főiskolák kutató munkájának segítségét problémáinak megoldásában, a főiskolák pedig nem összpontosítják kutató munkásságukat gazdaságunk sürgető szükségleteire. A kutató munkába a tudományos dolgozók kis részét vonták be csupán, a munkahelyeket nem szerelték fel megfelelő mértékben korszerű műszerekkel és készülékekkel. Az egyes minisztériumok kutató- és fejlesztési intézetei, a vállalatok fejlesztő üzemei és műhelyei sem teljesítik kielégítően feladatukat. 1954ben az állami tervben kitűzött kutató és fejlesztési feladatoknak csupán nem egész 60 százalékát teljesítették. A kutató- és fejlesztési intézetek többségében a kutató munka számos kis, nem egyszer jelentéktelen feladatra szóródik szét. A kutató munka tervezését, végrehajtását és értékelését nem támasztják alá kielégítően gazdasági elemzésekkel, amelyek a fejlett ipari államok technikájának és technológiájának tüzetes ismeretén alapulnának. Ezért ae intézetek kapacitásának nagy részét olyan feladatok megoldása veszi igénybe, melyeket egyebütt már sikeresen megoldottak Nehézkes és rugalmatlan a kutatóintézetek és fejlesztési üzemek anyagiműszaki ellátásának eddigi módszere is. A kutatóintézetek irányításának megszervezését túladminisztrálták ami igénybe veszi a kutató munkások idejének jelentős részét. A kutató munkások szakképzettsége átlag alacsony, különösen kevés az alkotó jellegű kutató. A kutatóintézetek kevés figyelmet fordítanak új káderek nevelésére. Nem alkalmazzák kellően a megfelelő összetételű kutató munkaközösségek elvét, ami biztosítaná a kitűzött feladatok hiánytalan, idejében való teljesítését. A kutató munka helyes irányítására és ellenőrzésére rendszerint nem használják fel a tudományos tanácsadó- testületeket. Nem kielégítő a kutatóintézetek és az üzemek eoyüttmű'cödése sem. A kutató és fejlesztési munkák eredményeit a termelésben javarészt nem használják fel. A kutató- és fejlesztési intézetek és sok esetben a vállalati fejlesztési műhelyek sem rendelkeznek megfelelő kísérleti, vizsgáló berendezéssel és a vizsgáló és fejlesztési intézetekben a prototíousok építéséhez szükséges eszközökkel. A kutatóintézetek nagy része Prágában van, ami sok esetben akadályozza jobb elhelyezésüket, felszerelésüket és egyik oka annak, hogy ezek az intézetek elszakadtak az üzemektől, nem összpontosítják figyelmüket az időszerű kutatási és fejlesztési problémákra. A tervező szervek munkájukban nem támaszkodnak a legújabb hazai és külföldi műszaki felfedezésekre, nem működnek együtt kellően a szakmai kutató- és fejlesztési intézetekkel és ennek következtében terveikben nem alkalmazzák megfelelően a haladó technika és technológia eredményeit. Ezért múlhatatlanul szükséges feladatuknak tekintendő: 1. Biztosítani kell a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia tudományos kutató munkásságának hatékony fejlesztését a műszaki és gazdasági tudományok terén. 2. Ki kell bővíteni és intenzívebbé kell termi a főiskolák kutató munkásságát, tervszerűen be kell ókét vonni az ipar műszaki színvonalának emelésével kapcsolatos fontos feladatok megoldásába. Meg kel! teremteni a főiskolák kutató munkásságának sikeres fejlesztésére szükséges anyagiműszaki és pénzügyi feltételeket, és ki kell bővíteni azt a rendszert, amelynek keretében szerződési úton bízzák meg a. főiskolákat kutató és fejlesztési feladatok megoldásával. 3. Emelni kell a szakmai kutatóintézetek munkája tervezésének színvonalát; biztosítani kell szoros együttműködésüket a Csehszlovák Tudományos Akadémia, a Szlovák Tudományos Akadémia és a főiskolák kutatóintézeteivel, valamint a vállalatok fejlesztési részlegeivel, különösen komplex feladatok megoldásában. A vállalatoknak az eddiginél nagyobb mértékben kell megbízniuk az intézeteket tudományos kutatási és fejlesztési feladatokkal, biztosítani kell kölcsönös együtműködésüket a terv kidolgozásában és teljesítésében. Fokozni kell a felettes szervek operatív támogatását a kutatóintézetek munkájában és a kutatás eredményeinek gyakorlati alkalmazásában. 4. A kutatóintézetek és fejlesztési részlegek részére elsődlegesen kell biztosítani a szükséges anyagok és berendezések szállítását, behozatal útján is. 5. Felül kell vizsgálni a minisztériumok kutató és fejlesztési intézeteinak, részlegeinek hálózatát, tekintettel célszerűségükre, munkájuk eredményeire, anyagi felszerelésükre, elhelyezésükre, valamint adminisztratívájuknak egyszerűsítésére és racionalizálására. Felül kell vizsgálni az intézetek alkalmazottainak számbeli állományát, a káderek összetételét, számbavéve tudományos és szakmai színvonalukat, munkájuk eddigi eredményeit, és el kell távolítani a kutatómunkából az olyan dolgozókat, akik nem rendelkeznek megfelelő szakképzettséggel és alkalmatlanok a rájuk bízott feladatok megoldására. A tudományos kutatóintézetekben az állásokat a jövőben elvszerüen pályázat útján kell betölteni. A kutatóintézetek élére legtapasztaltabb tudományos dolgozóinkat kell állítani, fokozott figyelmet kell fordítani az új káderek nevelésére. 6. Az intézetek és vállalatok mellett ki kell építeni a feltétlenül szükséges kísérleti, prototípusépítő, félüzemi berendezéseket és kísérleti laboratóriumokat, hogy az intézetek kutató és fejlesztési munkájuk eredményeit minél előbb realizálásra érett formában adhassák át a termelésnek; elsősorban biztosítani kell a prototípusok gyártását és félüzemi felhasználását. 3. Használjuk ki jobban a külföldi műszaki ismereteket és fokozzuk az űj technika propagálását A műszaki fejlesztés meggyorsítása megköveteli, hogy fokozott mértékben tanulmányozzuk és felhasználjuk a világ tudományának és technikájának legújabb vívmányait. Tudományos és műszaki együttműködésünk a Szovjetunióval és a népi demokratikus államokkal hathatósan hozzájárul gazdaságunk műszaki színvonalának emeléséhez. Mind ez ideig azonban távolról sem használjuk k' azokat a bőséges lehetőségeket, amelyeket a tudományos-műszaki együttműködés biztosít számunkra. A minisztériumok követelményei gyakran nem veszik tekintetbe gazdaságunk központi problémáit, a szerzett ismeretek felhasználásának terveit és ellenőrzésük rendszerint csak formális. Nem téveszthetjük szem elöl, hogy a jelenlegi időszakban számos élenjáró kapitalista államban is a technika nem egy ágazata rohamosan fejlődik. Ezért nem szabad lebecsülnünk, hanem ellenkezőleg, rendszeresen figyelnünk, tanulmányoznunk kell a tőkés országok tudományos és műszaki eredményeit és meg kell szerveznünk felhasználásukat. A jelenlegi helyzet azonban nem ezt tanúsítja. Az új technika fejlesztésére irányuló törekvések fontos része a termelési műszaki propagáció. Eddigi méretei, színvonala és formái azonban távolról sem felelnek meg feladatainknak és szükségleteinknek. A szépirodalomhoz képest a műszaki irodalom számaránya, ára, választéka, előállítási időtartama és a szerzők honoráriuma egyaránt kedvezőtlen. Nem építettük ki kielégítően a központi műszaki dokumentációt, a külföldi műszaki hírforrásokat nem tesszük hozzáférhetővé az érdeklődő szakemberek számára. Nem kielégítő a dokumentáció és a tájékoztató szolgálat színvonala az egyes minisztériumokben sem. A Kulturális Ügyek Minisztériuma és az illetékes szakszervezeti szervek nem fordítanak kellő figyelmet a műszaki propagációra. A Nemzeti Műszaki Múzeum nem teljesíti az új technika aktív propagátorának feladatát. Ezért múlhatatlanul szükséges feladatnak tekintendő: 1. Biztosítani kell, hogy a tudományos-műszaki együttműködéssel kapcsolatban támasztott követelményeket tüzetesebben felülvizsgálják népgazdaságunk kulcskérdéseinek szempontjából és hogy hathatósabban biztosítsuk és ellenőrizzük idejében való és hatékony felhasználásukat. 2. Intenzívebbé kell tenni műszaki szakembereink kapcsolatait a külföldi technikával azáltal, hogy gyakrabban és nagyobb számban szervezzünk látogatásokat és tanulmányutakat külföldi ipari vállalatokban, kutató és fejlesztő intézetekben, biztosítsuk műszaki szakembereink részvételét külföldi szakmai kongresszusokon és konferenciákon, személyes tagságukat külföldi tudományos és műszaki társulatokban, fokozzuk a szakirodalom behozatalát a tőkés országokból és lényegesen megjavítsuk felhasználásának megszervezését. Ki kell építeni a központi nyilvántartó és dokumentációs szolgálatot 3. Növelni kell a műszaki irodalom részesedését a könyvtermelésben, meg kell javítani a kiadásra kerülő könyvek kiválasztását, meg kell rövidíteni a műszaki irodalom elkészítési időtartamát és meg kell javítani elosztását. A műszaki folyóiratok foglalkozzanak elsősorban az új technika, technológia kérdésével, a termelés megszervezésével és gazdaságtanával. 4. Biztosítani kell a nyomdaipar műszaki korszerűsítését. 5. A termelési minisztériumok, a Kultúrális Ügyek Minisztériuma, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom, a napi sajtó és szakfolyóiratok révén fokozni kell a termelési-műszaki propagandát és ügyelni kell arra, hogy a vállalatok gyakorlati, műszaki és termelő munkájukban széleskörűen alkalmazzák a műszaki haladásról közölt tájékoztatásokat 4. Szüntessük meg a feltalálóés újítómozgalom fejlesztésében fellépő hibákat A műszaki haladás kimeríthetetlen, örökéletű forrása a dolgozók alkotó kezdeményezése, amely a feltalálók és újítók mozgalmában jut kifejezésre. Ennek ellenére minisztériumaink nem fordítanak jelentőségének megfelelő figyelmet e mozgalomra. Nem tartják be a használható találmányok és újítások elintézésének és valóra váltásának határidejét, a javaslatokat javarészt csak ún. „távlati felhasználásra" fogadják el. Komoly hibák tapasztalhatók az újítók anyagi és erkölcsi támogatásában is. A mózgalom irányításának felelősségét hivatali szervekre, referensekre bízzák. A bevált és kipróbált találmányok, újítások és új munkamódszerek eredményeit nem használják fel következetesen és sürgősen arra, hogy megváltoztassák a gyártási és kutatási terveket, a gyártási folyamatokat és normákat. A feltalálók és újítók kezdeményezését nem irányítják céltudatosan iparunk fő feladataira. Tarthatatlan a helyzet az elfogadott, jóváhagyott találmányok és újítások terjesztésében, mit teljesen a véletlenre bíznak. Különösen komoly a helyzet gépiparunkban. Érmek oka nemcsak az, hogy nem ismerik fel a mozgalom jelentőségét, hanem ugyanakkor fanyalogva fogadják azokat a nehézségeket is, amelyek az új találmányok, újítások bevezetése révén állnak elő a termelésben, a normák módosításában. A minisztériumok, elsősorban a Találmányi Hivatal még mindig elkövetik azt a hibát, hogy különféle műszaki és szerkezeti tökéletesítéseket, amelyek magukban véve nem jelentenek minőségi fordulatot műszaki vagy technológiai szempontból, találmányokul fogadnak el. E helyzet egyik fő oka abban rejlik, hogy a Találmányi Hivatal munkája nem éri el a szükséges színvonalat. A találmányok bejelentését nagy késedelemmel tárgyalják meg, a meg nem vitatott bejelentések száma jelenleg 5000-re rúg. Feltétlenül felül kell vizsgálni a találmányokról és újításokról szóló törvény előírásait, amelyek hézagosak és hiányosak. 5. Tökéletesítsük a műszaki fejlesztés irányítását, javítsuk meg a munkát a "azdasági szakemberekkel és vezető káderekkel Az első ötéves terv során a könnyű eladási lehetőségek az eredetileg alacsony munkatermelékenység mellett sok dolgozóben azt a nézetet 'teltették, hogy nem kell szüntelenül tökéletesíteni a termelés tervezését és technológiáját, biztosítani az üzemek termelési tervét a jövő esztendőkre is és nem kell a termelést állandóan magas műszaki színvonalon tartani. Ez a gyakorlatban a technika és a haladó termelési technológia lebecsülésére, a termelés műszaki fejlesztésére irányuló rendszeres munka gyengítésére vezetett. Az egyes minisztériumok nem tisztázták következetesen a rájuk bízott iparágak műszaki politikáját, nem voltak képesek e politikát hathatós intézkedésekkel keresztülvinni. Ezzel egyidejűleg nem használták ki a munkások és műszaki dolgozók kezdeményezését, bár éppen itt keresendő a műszaki haladás kimeríthetetlen forrása. A vezető gazdasági dolgozóknak az az elsőrendű feladata, hogy a munkások és technikusok kezdeményezését a termelés legfontosabb láncszemeire összpontosítsák, különösen pedig elterjesszék az elfogadott újításokat és találmányokat, a tudomár.y és a haladó technika vívmánya:t. Elsősorban a vállalatok igazgatói tartsák kötelességüknek, hogy vállalatuk fő termelési tervét világszínvonalon tartsák, személyes felelősséget érezzenek a termelés műszaki színvonaláért és kezdeményezőképesen harcoljanak a műszaki fejlesztési terv teljesítéséért Egyenesen a nemzeti vállalatok alapszabályzatában kell a vállalatvezetők kötelességévé tenni, hogy az üzem fő termelési tervét műszaki szempontból világszínvonalon tartsák. A szakszervezeteknek még hathatósabban kell •ne

t

)magya'"ázniok, hogy a dolgozóknak közvetlen érdeke a haladó technika alkalmazása és kihasználása és le keli küzdeniük az új technika és technológia bevezetése során fellépő nehézségeket. Az az objektív szükségszerűség, hogy az ipart, új, fejlettebb műszaki színvonalon irányítsuk, megismerjük és kihasználjuk a fejlődés gazdasági törvényszerűségeit, megköveteli, hogy minőségileg magasabb színvonalra emeljük népgazdaságunk vezetését és irányítását. Sok gazdasági dolgozó nem képes megoldani a gazdaság vezetésével és irányításával kapcsolatos új, magasabbrendű feladatokat, a gondjára bízott munkaszakaszt bürokratikusán, tárgyi ismeretek hiján vezeti. A technika lebecsülése gazdaságunk fejlődésének e szakaszán szükségszerűen abban is megnyilvánult, hogy lebecsülték az alkotó műszaki dolgozók es általában a szakképzettség jelentőségét 1954-ben az ipar mérnöki-műszaki dolgozóinak csupán 4 százaléka végzett főiskolát, a Szovjetunióban arányszámuk már 1950-ben elérte a 25 százalékot. Nem oldottuk meg helyesen a műszaki káderek elosztásának kérdését. A technikusok túlnyomó része az adminisztratív apparátusban dolgozik, nem pedig a termelésben. A gépgyárakban a műszaki és adminisztratív dolgozók több, mint kétharmada működik az igazgatósági apparátusban és alig egyharmada a műhelyekben. Az igazgatósági apparátus műszaki és adminisztratív dolgozóinak 18 százaléka a főkonstruktőr hatáskörében, 10 százaléka a főtechnológus hatáskörében dolgozik, viszont 16 százaléka a főkönyvelő hatáskörében, 14 százaléka pedig az anyagellátás és áruelhelyezés szakaszán. A gépgyárakban 3—6-szorta több a könyvelő, mint a technológus. Az adminisztratív apparátus felduzzadásával és szakképzettségének elsekélyesedésével karöltve halad a bérek és fizetések nivellizálása. Ezért múlhatatlanul szükséges feladatnak tekintendő: Következetesen rendet kell teremteni a munka műszaki szabványosításában, biztosítani a szocialista bérezés elveinek alkalmazását, elsősorban meg kell szüntetni az egyenlősdit és a keresetet a szakképzettség szerint kell megállapítani; a prémiumrendszert meg kell javítani, hogy fokozza a műszaki káderek anyagi érdekeltségét a technika (Folytatás a 7. oldalon.) t