Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-23 / 229. szám, péntek

4 tfJS?0 1955. szeptember 23. Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a Csehszlovák Köztársaság kormányának tézisei a csehszlovák ipar műszaki színvonalának továbbfejlesztéséről (Folytatás a 3. oldalról.) meghajtású mozdonyokat kell üzembeállítani. A szén- és ércbányák további gépesítését azzal kell biztosítanunk, hogy növeljük a bányák villamosítását. A második ötéves tervben biztosítani kell a kohászatban az elektrometallurgia további kiszélesítését, fejleszteni keil az elektrolitikus folyamatok alkalmazását a vegyiiparban. E feladatok biztosítására a következő teendőket kell foganatosítani. 1. Feltétlenül gondoskodni kell kellő tartalékokról az erőműtelepek készenléti kapacitásában; biztosítani kell az energetika kívánatos előnyét a népgazdaság többi ágazatának fejlődéséhez viszonyítva; a hőerőműtelepek építésében az alapvető irányvonal a nagy kondenzációs villanymüvek létesítése 100 M\Vig terjedő egységekkel, üzemképes biztonsággal kell megoldani a 180 atmoszféra nyomással és 580 C fok forró gőzzel működő kazánok szerkezeti kérdéseit; a meddő áram pótlásának növelésével csökkenteni kell az árarhhálózati veszteségeket és 1960-ig a kapacitás mutatószámát legalább 9 százalékkal kell növelni az 1955-höz képest; emelni kell áramelosztó rendszerünk műszaki színvonalát, nevezetesen azzal, hogy további magasfeszültségű áramvezetéket építünk; az energetikai hálózat központi diszpécserszolgálatát a legfejlettebb technikával kell felszerelni. 2. A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a tudományos kutatóintézetek bevonásával ki kell dolgozni a gázosítás fő tervét és már a második ötéves terv folyamán ki kell építeni a nagynyomású távoli gázvezetékeket, biztosítani kell a kokszgáz földalatti tárolását. 3. Következetesen valósítsuk meg a fárasztó muní ák gépesítései, térjünk át a komplex gepesítésre Jelenlegi viszonyainkban a műszaki színvonal emelésének fő irányvonala a gyártási folyamatok minden tekintetben való fokozott gépesítése. A gépesítés alkalmazásában mind cz ideig csak részleges sikereket értünk el. Vasutaink még mindig tízezernyi munkást foglalkoztatnak a berakodásnál és kirakodásnál, és ezek a munkák javarészt kézierövel mennek végbe. Igen nagy gazdasági és politikai jelentősége van annak, hogy a mélybárryákban gépesítsük a munkafolyamatokat. A szénbányászat terén nagy lemaradás tapasztalható a kombájnnal való szénfejtés, a gépi feltárás, különösen pedig az új komplex gépesített fejtőmódszerek és gépesített ácsolási módszerek bevezetésében. Az építőiparban és az építőanyagot gyártó iparágakban sem elégíthet 1* bennünket a gépesítés színvonala. Az építőiparban nagy a lemaradás a befejező munkák gépesítésében. Igen hiányos a gépesítés a kőfejtőkben, téglagyárakban és mészégetőkben. A megerőltető munkák gépesítésében fontos szerepet játszik az úgynevezett kisgépesítés, amelyet az állami beruházási építkezések keretén kívül hajtanak végre. Lehetőségeit nem használjuk ki, bár a vállalatok javarésze maga képes előállítani kisebb méretű gépesítési berendezéseket és részleges újítások, ésszerűsítések alkalmazásával lényegesen csökkentheti a termelésben a kézi erővel végzett munka arányát. Idén például a vállalatok kisgépesítése és ésszerűsítési javaslatok céljaira mindeddig csupán tízmilliónyi korona hitelt igényeltek, ebből a Tüzelőanyagügyi Minisztérium vállalatai csupán 40 000 koronát, az energetikai vállalatok 70 000 koronát. A gépesítés továbbfejlesztésének biztosítására feltétlenül szükséges: 1. Minden iparágban a munkatermelékenység növelésének legfőbb forrását abban kell látnunk, hogy fokozzuk a termelési folyamatok és a segédmunkák gépesítését, 2. Meg kel! szüntetni a gépipar lemaradását új gépesítési berendezések fejlesztésében. Lényegesen meg kell javítani a gépesítési tervek kidolgozását és határozottan harcolni kell a vezető dolgozók közönye ellen, amelyet a gépesítés kérdésében tanúsítanak. 3. Lényegesen fokozni kell a munkafolyamatok gépesítését szén- és ércbányáinkban, növelni a kombájnnal való fejtést, az előkészítő és feltáró munkát, a szénrakodás, a fejtés gépesítését a tárókban, az ostravai-karvinai szénmedence nagy bányáiban be kell vezetni a komplex gépesítést. 4. A be- és kirakodó munkák gépesítése terén figyelmünket elsősorban a tömeges szállítmányok kirakodáséra kell összpontosítanunk. A kiés berakodás gépesítését azonban a vasúti közlekedés keretein kívül is igen fontos feladatnak kell tekinteni, nevezetesen a gépkocsi- és üzemeken belüli közlekedésben. 5. Fokozott figyelmet kell fordítani a gépesítésre az építőiparban, mindenekelőtt a befejező munkafolyamatokban, továbbá az építőanyagot gyártó iparágakban, valamint a fakitermelésben és feldolgozásban. 6. A kisgépesítésben a munkatermelékenység gyors növelésének fontos forrását kell látnunk. Az üzemeknek lényegesen jobban ki kell használniok azokat a lehetőségeket, amelyeket e téren az állam különhitelek engedélyezésével biztosít. E hitelek törlesztési határidejét legalább két évre kell meghosszabbítani. 7. A Gépipari Minisztériumban meg kell szervezni a kisméretű gépesítési berendezések fejlesztését, tipizálását és gyártását; ezek közé tartoznak az üzemen belüli szállítóeszközök, hengeres és más szállítószalagok, emelőgépek, géplapátok stb.; meg kell szervezni a műszaki tájékoztató szolgálatot, amely az üzemeknek segítséget nyújt a kisgépesítés bevezetésében. A kisgépesítés tervezését az egyes minisztériumok hatáskörében kell megszervezni. 4. Bizto. ítsuk a gyártási foiyamcto automatizá ásót és ezzel a legnagyobb mérvű műszaki fejlődtst A gyártási folyamatok automatizálása az új technika alkalmazásának legfejlettebb foka. Iparunkban is megvannak az automatizálás fokozatos bevezetésének előfeltételei, különösen azokban az iparágakban, ahol a termelési folyamatok gépesítése magas színvonalat ért el. Az önműködő szabályozás valamennyi iparág közül az energetikában a legfejlettebb; a többi iparág az önmúködö szabályozás bevezetésének még csak kezdetén tart. A tüzelőanyag-iparban önműködő berendezésekkel irányítható bizonyos gyártási folyamatokat, pl. szállítószalagok működését, a kokszolók üzemének ellenőrzését és a szénmosók irányítását automatizálhatjuk. A kohóművekben a Martin-kemencék önműködő szabályozását mindeddig csupán három kemencében vezették be, a Szovjetunióban azonban már az acél 87 százalékát önműködően irányított kemencék termelik. A vegyiiparban eddig csak egyetlen üzem működését szabályozzák önműködő berendezések, hasonló berendezéseket alkalmaznak néhány kisebb folytatólagos részlegben, bár ez az iparág talán a legkedvezőbb feltételekkel rendelkezik az önműködő szabályozási berendezések üzembehelyezéséhez. Az automatizálás lassú alkalmazásának fő oka az elméleti és tárgyi felkészületlenség. A műszerek, amelyeket gyártunk, néha rossz minőségűek és megbízhatatlanok. Egyes dolgozók bizalmatlansággal viseltetnek az önműködő berendezések iránt. Nem egyszer előfordul, hogy a felszerelt önműködő berendezéseket kikapcsolják és az üzemet kézzel irányítják. Az automata-műszerek gyártása nálunk új dolog, nincsenek tapasztalt kádereink, hagyományaink. A Gépipari Minisztérium sem kapacitásban, sem műszaki téren nem fejlesztette az önműködő berendezések gyártását és annak mai műszaki színvonalát elsősorban az üzemi dolgozók kezdeményezése révén értük el. Komoly lemaradás tapasztalható az ipari célokat és távközlő technikát szolgáló elektronika fejlesztésében. Az automatizálás továbbfejlesztése érdekében a következő feladatokat kell teljesíteni: 1. Ki kell dolgozni a gyártási folyamatok komplex gépesítését és fokozatos önműködő irányítását, különösen a hőfokok szabályozását a hőtermelő szerkezetekben, biztosítani kell különösen az energetikában, a kohászatban, a vegyiiparban, a cellulóze és papírgyártásban, üveg- és kerámia iparban az automatizálás bevezetésének előfeltételeit. Az említett iparágakban az illetékes kutatóintézeteknek a Csehszlovák Tudományos Akadémia műszaki szakosztályával együttműködésben elő kell készíteni az automatizálás bevezetését. A szakmai kutatóintézetek feladata, hogy együttműködjenek az automatizálás bevezetésénél a termelésben, oktassák a termelési dolgozókat és megtanítsák őket az önműködően irányított berendezések kezelésére. 2. A hóerőműtelepeken figyelmünket elsősorban is arra kell összpontosítanunk, hogy teljessé tegyük és biztosítsuk a hőfejlesztő és áramtermelő folyamatok komplex automatizálását a kiválasztott villanyművekben: a vízierőműtelepeken biztosítani kell a felszerelt kapacitások teljes automatizálását, fel kell szerelni a vltavai és vágvölgyi vízlépcsők eröműtelepeinek távirányító berendezéseit. 3. A vegyi iparban valamennyi újonnan épített üzemet önműködő irányító berendezéssel kell felszerelni. A meglévő üzemek közül elsősorban a Sztáünés Urx-művekben, a nitrogénművekben és kénsavgyárakban kell bevezetni a gyártási folyamatok önműködő szabályozását. 4. Biztosítani kell a mérő-, laboratóriumi-, szabályozó- és jelzőműszerek fejlesztését és gyártásuk lényeges fokozását, ugyanez érvényes az automatizálás fejlesztéséhez feltétlenül szükséges távirányító berendezésekre is. S. Töreked ünk az ipar kemi;á ásónak további fejlesztésére Az ipar műszaki színvonalának emelését szolgáló intézkedései: fontos része a termelés kemizálása, amelynek célja elsősorban a nyersanyagalap kibővítése azáltal, hogy biztosltjuk a nyersanyagok komplex, gazdaságos kihasználását, a meglevő gyártási módszerek gazdaságosabbá tételét, a gyártmányok választékának kibővítését és minőségének megjavítását. A kemizálás nemzetgazdasági jelentőségét nálunk mindeddig nem ismerték fel teljesen. A vegyiipari termelés az iparilag fejlett államokhoz viszonyítva nálunk jelentősen elmaradt fejlődésében, különösen a szintetikus kaucsuk, műrostok és műanyagok gyártásában. A vegyiipar, elsősorban a nehéz vegyiipar fejlődése késedelmes, elmarad népgazdaságunk követelményeitől, mégpedig elsősorban azért, mert nem használja ki kellően hazai nyersanyagalapunkat. pl. nem kielégítő a földgáz és a szén komplex feldolgozása. A Vegyiipari Minisztérium nem fordított kellő gondot a foszfortartalmú műtrágyák gyártása új módszerének bevezetésére, amelynél nem használnak kénsavat; a minisztérium továbbá nem biztosítja kellő mértékben a szintetikus kaucsukot gyártó üzemek építését. Népgazdaságunkban a motorizálás fejlődése megköveteli, hogy lényegesen fokozzuk az üzemanyagok gyártását, ezt az iparágat tegyük gazdaságosabbá, elsősorban azáltal, hogy jobban kihasználjuk a melléktermékeket, a fenolt, ként és a hidrogéngázokat. A népgazdaság többi ágazatában a műszaki színvonal emelését fékezi a gyártmányok nem kielégítő minősége és hiányos vá.asztéka, elsősorban a műanyagok és műrostok, az üzem- és kenőanyagok, a festékek, lakkok és vegyi segédanyagok tekintetében. Ezért a következő feladatokat kell megoldani: 1. A népgazdaság kemizálása fejlesztésének első láncszemét abban kell látnunk, hogy kiépítjük nehéz vegyiiparunkat. 2. Ki kell építeni és el keü sajátítani a szintetikus kaucsuk előállítását hazai nyersanyagokból; ki kell szélesíteni a pirit, valamint a földgáz feltárását és fejtését, meg kell teremteni e nyersanyagok vegyi feldolgozásának előfeltételeit; lényegesen meg keli javítani a szén komplex vegyi felhasználását, elsősorban azáltal, hogy hidrogenációs gázok alapján tökéletesítsük a szerves szintézist, továbbá kihasználjuk a melléktermékként nyert ként, fenolt stb.; be kell vezetni a foszfortartalmú műtrágyagyártást kénsav alkalmazása nélkül. 3. Lényegesen növelni kell a kordselyem gyártását, be kell vezetni olyan műrostok gyárt-isát, amelyek tulajdonságaikkal helyettesítik a gyapjút, gondoskodni kell továbbá szintetikus mosóanyagok előállításáról. Lényegesen meg kell javítani valamennyi nálunk gyártott műrost, gumiáru, festékanyag és vegyi segédanyag .minőségét. 4. A műanyagok szakaszán elsősoröas a lehető legnagyobb mértékben fokozni kell a PVC gyártását, be kell vezetni a polietilén előállítását, és meg kell teremteni annak nyersanyag és műszaki feltételeit, hogy a harmadik ötéves tervben messzebbmenően fejleszthessük a többi műanyag gyártását is. 5. Hatékonyan fokozni kell a kénsav, a szintetikus üzemanyagok, a PVC, a műtrágya és más anyagok gyártását. 6. Széleskörűen fejleszteni kell az atommag-energia békés felhasználását Az atommag-energia felszabadításának és felhasználásának felfedezése korszakalkotó jelentőségű az ipar további fejlődésében és műszaki, ipari forradalmat jelent. Az atommagban végbemenő folyamatok békés felhasználása korlátlan lehetőségeket biztosít; kazánok fűtésétől, motorok meghajtásától, vegyi ipari felhasználástól kezdve messzemenően alkalmazhatjuk a biológiában, a biokémiában és a fiziológiában, az orvostudományban, az agrobiológiában, és további tudományos és műszaki ágazatokban. Csehszlovákia száméra az atomenergia felhasználása lehetővé teszi, hogy a jövőben alapvetően új, a szénbányászat fejlesztésétől független módon oldjuk meg az energetikai alap gyarapításának kérdését. Atomerőműiek építésével nagymennyiségű szenet bocsáthatunk nyersanyagként vegyiiparunk rendelkezésére, ezáltal biztosíthatjuk a szén sokkal hathatósabb kihasználását és határozott lépéssel vihetjük előbbre népgazdaságunk komplex villamosítását és következetesen oldhatjuk meg a kemizálást és más ezzel kapcsolatos kérdést. Ezért feltétlenül szükséges, hogy teljesítsük a következő féladatokat: 1. Figyelmünket az atomenergia felhasználásával kapcsolatos kutatásokra kell összpontosítanunk. 2. A kezdeti időszakban elsősorban a kutatómunkákra kell összpontosítanunk figyelmünket, mégpedig a Magfizikai Intézetben, valamint a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a főiskolák kutatóintézeteiben egyaránt. Az ipari kutatásokat e téren arra Kell irányítanunk, hogy megoldják a nukleáris "energetikai létesítmények építésével kapcsolatos tervezési problémákat, valamint az ehhez szükséges segédipar, mindenekelőtt a vegyi.nar és elektroipar létesítésének kérdéseit. 3. A gépipar szakaszán meg kell kezdeni a fejlesztési és kutatómunkálatokat, biztosítani kell az atomerőművek első reaktorainak építését, szerkezetileg meg kell oldani a létesítmények önműködő irányításával kapcsolatos elektromechanikai kérdéseket és a szükséges mérőműszerek gyártásának problémáit. 4. A vegyiipar. terén el kell sajátítani az új technológiát és a kohászattal karöltve biztosítani kell a reaktorok számára szükséges nukleáris üzemanyagot, fel kell készülni a rádioektív izotópok feldolgozására és a plutónium elkülönítésére. 5. Messzemenően fejleszteni kell a radioizotópok felhasználásét a tudományos kutatómunkában, a technikában, az orvostudományban, a mezőgazdaságban és rövidesen biztosítanunk kell önálló előállitásukat. 6. E széleskörű tudományos kutatási és termelési feladatok megkövetelik, hogy sürgősen kiegészítsük e téren a dolgozók szakképzettségét és nagy figyelmet fordítsunk az új káderek nevelésére. 7. Tovább kell emelni a közszükségleti cikkek termelésének és a szolgáltatások műszaki színvonalát A közszükségleti cikkek termelésének műszaki színvonala nagyjelentőségű az egész ipar munkatermelékenységének növelésében, mivel az ipari dolgozók egyharmad része közszükségleti cikkek előállításán dolgozik. Az eddigi műszaki színvonal nagy lehetőségeket nyújt arra, hogy növeljük ezekben az iparágakban a munka termelékenységét. Az elmúlt években csak részeredményeket értünk el abban a törekvésünkben, hogy alkalmazzuk az új technikát a közszükségleti cikkek termelésében, pl. növeltük a gyapot- és selyemszövődék automatizálását. A gépipari termelést szolgáló gépek és gépi berendezések gyártásának rohamos fellendülésével karöltve nem növekedett arányosan a közszükségleti cikkeket gyártó ipar céljait szolgáló gépek és gépi berendezések termelése. Jelenleg a könnyű- és élelmiszer, ipar — műszaki felszerelését tekintve — legelmaradottabb iparágunk. Pl. a gyapjúfonodák gépparkja javarészt az elmúlt évszázad végéről származik. Az élelmiszeripar egyes ágazatai mindmáig túlnyomórészt kisipari jellegűek. A közszükségleti cikkeket és élelmiszereket gyártó üzemek korszerűsítése és rekonstrukciója ezért sürgető feladat. A rekonstrukciót azonban nagyobb arányú építkezések nélkül kell végrehajtani és a géppark korszerűsítése során a magas műszaki színvonalat behozatal útján is kell majd biztosítani. Az olyan elavult gépi berendezéseknél, amelyeknél a fő javítás nem fokozhatja a teljesítőképességet, a régi gépeket néhányszorta nagyobb teljesítőképességű új gépekkel kell kicserélni. A szolgáltatások szakaszán az új technika alkalmazása nagy politikai jelentőségű, mivel közvetlenül érinti a lakosság millióinak érdekeit és befolyásolja életszínvonalukat. A közszükségleti cikkek termelésének és a szolgáltatások műszaki színvonalának emelésére ezért a következő feladatokat kell teljesítenünk: 1. Fontos feladatnak kell tekinten. a könnyű- és élelmiszeripar műszaki színvonalának emelését. Ezekben az iparágakban a gépi berendezés korszerűsítését a legfejlettebb műszaki színvonalon kell véghezvinni, esetleg a szükséges gépek behozatalával; egész gyárak komplex rekonstrukciója nagyobbarányú építkezések nélkül hajtandó végre. Nagy gondot kell fordítani a technológia színvonalának emelésére és a minőség megjavítására. 2. A gépiparnak amellett, hogy gépekkel és gépi berendezésekkel látja el a nehézipar alapvető ágazatait, teljes figyelmet kell fordítani a közszükségleti cikkeket gyártó ipar céljait szolgáló korszerű gépi berendezések műszaki fejlesztésére és gyártására is. 3. Hibát kell látnunk abban, hogy a gépipar nem visz piacra újabb fajta közszükségleti cikkeket elegendő mennyiségben és hogy a belkereskedelem ezeket a szállításokat nem sürgeti kellő eréllyel. A közszükségleti cikkek termelését úgy kell irányítanunk, hogy elősegítse a nehéz háztartási munkák kiküszöbölését, a lakosság kulturális és életszínvonalának emelését; biztosítanunk kell. egyben a közszükségleti cikkek bő választékát és az e cikkeket előállító iparágakban a munkatermelékenység jelentős növelését. 4. Különös figyelmet kell fordítani az üveg- és kerámiai iparra, hisz hazai nyersanyagforrásaink és a világpiacon fennálló hagyományaink különösen kedvező feltételeket biztosítanak ezen iparágak fejlesztésében. 5. Lényegesen emelni kell a la(Folytatás az 5. oldalon.)