Uj Szó, 1955. szeptember (8. évfolyam, 210-235.szám)

1955-09-18 / 225. szám, vasárnap

2 U1SZ0 1955. szeptember 18. OLVASÓINK ÍRJÁK „Nem iók Az a tény, hogy az Űj Szó nem a szenzációk lapja, néhány évvel ezelőtt kissé szokatlan volt főleg azok számára, akik nem látták világosan a lap célját. A cél azonban kézenfekvő volt Hát igen. Amikor indult a lap, voltak, akik azt hitték: megszületett egy szenzációhajhászó revolverújság, amely fel tudja borzolni a fásult idegeket. Nos, ezek csalódta'- Nem léptünk a burzsoá újságírás útjára, erről az ösvényről örökre letértünk. Eleinte emiatt gyérült is olvasóink tábora, de az évek múltán mind többen értették meg; új életünkben létjogosultsága csak az igazságot híven hirdető, a múlt legjobb haladó újságírói hagyományain építő sajtónak van. Mindjobban kezdték megszeretni, s ezen nem a szenzaci s ezzel teljes mértékben összhangban állt a lap tartalmi irányvonala. A dolgozók szívesen és figyelmesen o'vassák az életükről, munkájukról ,szőlő cikkeket. Érdekli őket az :s, hogy^ hol, változtatott lényegbevágóan az sem, hogy egy időben az új tartalom nem párosult megkapó, érdekes formával. Igen, volt idő, amikor sokan joggal mondották „szürke a lap." Itt nem azokra gondolunk, akik éppen a nevelő, előremutató tartalmat .akarták megbélyegezni ezzel a jelzővel, hanem azokra, akik hiányolták az irodalmi feldolgozást, a cikkek ízét, savát és borsát. Ma már jól tudjuk, a kommunista újságírás nem lehet a szép, az íz, a szín tagadója, hiszen enélkül nem tudná hűen visszaadni az egész apja a mennyit és milyen körülmények közölt termeltek, milyen új tapasztalatokra tettek szert, amelyek méggyorsítják or^zágépítő munkánkat. SZABÓ FERENC, MaHoovo. színskálát sugárzó életet, nem tudna érzéseket kelteni, harcba szólítani, embert formálni. Néhanapján fellapozzuk az Űj Szó régi számait, s úgy látjuk, e téren is nagy lépést tettünk előre. Még sem vagyunk s nem is lehetünk elégedettek. Mert ha eszünkbe jut, hogy mily szavakkal tudott simogató szeretetre és ádáz gyűlöletre, harcra és párthüségre serkenteni a múlt kommunista újságírója, csak egyet mondhatunk: nagy út áll még előttünk. De megvan a kedvünk, akaratunk ahhoz, hogy legyőzzük minden buktatóját. AZ UJ SZO POST AJÁ&OL Megünnepeljük a sajtó napjét Szeptember 21-én ünnepeljük a csehszlovák sajtó napjét. Ebből az alkalomból a politikai osztály beszélgetést rendez a kultúrhelyiségben. A beszélgetés keretében beszélünk majd a sajtó jelentőségéről. Nekünk katonáknak a sajtó nagy segítségünkre van. Az újság segítségével tudjuk meg naponta a világ eseményeit, a nemzetközi politikai és sporteredményeket, az EFSZ-ek munkáját és sok-sok érdekességet. Alakulatunknál rendszeresen bevezettük a sajtó olvasását. Naponta 15 percig foglalkozunk a sajtó ismertetésével; ezt a munkát a parancsnokok végzik. Utána pár perces beszélgetést tartunk a napi hírekről. Ezenkívül minden kedden és pénteken a politikai tanfolyamok előtt 15 perces sajtószemlét tartunk. Természetesen ezenkívül az alakulatunkhoz érkező újságokat naponta szétosztjuk a katonák között, amelyeket egységünk tagjai nagy érdeklődéssel olvassák. Kruzsllak Béla, tiszt. Mi származik abból, ha valaki nem tud, vagy nem akar elszámoini Nagy megelégedéssel vettük a hírt, mikor megtudtuk júliusban, hogy lesz autóbuszjárat Párkányból Nyitrára. Az autóbuszra senkinek sem lehet kifogása. Jó a csatlakozás, az autóbusz mindig tiszta, a sofőrök figyelmesek, Verebély után az utasok mégis szitkozódni kezdenek. Vajon miért? Szeptember 3-án én is ezzel az express-autóbusszal utaztam Nyitrárn. Az autóbuszon vagy negyvenen lehettünk. Az utazás simán ment egészen Verebélyig. Verebély elhagyása után egyszer csak megáll az autóbusz, kinézünk az ablakon,' mi lehet az oka? Egy lezárt sorompó. Várni kell. 7.50 a pontos idő. No, nemcsak mi várakozunk, a másik oldalon is áll egy traktor és egy lovaskocsi, mögöttünk meg két traktor, pótkocsival. Az utasok zúgolódni kezdenek. — No itt aztán várhatunk legalább egy félórát — mondja az egyik. Nem tudom megérteni, miért kell várni, hiszen már jön is a vonat. A vonat elmarni, de a sorompó zárva maradt. — No, ugye megmondtam — mondja az egyik utas —, nyugodtan várhatunk fél kilencig, akkor jön a legközelebbi vonat, csak azután nyitják föl a sorompót. — Vár a csuda nyugodtan — jegyzi meg egy temperamentumosabb személy —, hiszen akkor otthon is maradhattam volna, nekem íNyitrán sürgős elintézni valóm van, azért utazom express-autóbusszal, nem pedig azért, hogy a sorompó mellett félórákat várjak. Ezalatt a kocsik, autók gyülekeztek mögöttünk, Jónéhány motorbiciklista is várakozott közvetlen a sorompó előtt. Már eltelt jó negyedóra, de sehol semmi. Az egyik motorbiciklista meggondolta a dolgot, átbújt a sorompó alatt, a többi követte. Közben izgatottan nézték a vasútvonalat, nem jön-e éppen most a vonat, nehogy szerencsétlenség történjen. A motorosok szerencsésen tovább mentek. De mi lesz velünk, mi nem férünk át a sorompó alatt, az autóbusz egy kicsit nagy. Élénk eszmecsere kezdődött az autóbuszban. Előkerült a papír, ceruza. Kiszámítottuk, mibe kerül ez a mai várakozásunk az államnak. Bizony szép összegre rúgott. Akkor már tekintélyes számú jármú állt mögöttünk és szemben velünk. Egynapi veszteségen telefont lehetne fölállítani a két állomás között. Csak egy csengetés és jelentés kellene: „A vonat elindult" — és a sorompót le lehetne zárni, a vonat megérkezése után pedig felnyitni azt. Kérjük az illetékeseket, vegyenek ők is papírt, meg ceruzát és számítsák ki, mennyi időveszteségbe került már a sorompó helytelen kezelése. Ha ez megtörténik, akkor legközelebb biaonyára nem kell majd annyit várakoznunk a verebélyi sorompónál. Trencslk Mária, Nám. A füleki múzeumról Alig két éve létesült a füleki múzeum, amelyben sok értékes kiállított tárgy található, így a füleki várban talált török ágyúgolyók és lópatkók. A közelmúlt emlékeiből is találhatunk itt maradványokat: kezdetleges sokszorosító gépet, amelynek segítségével az 1930-as években a kommunista párt röpcédulákat készített. A röpcédulák leleplezik Hulita gyáros különféle spekulációit. A természettudományi gyűjtemények között találjuk a több százezeréves cethal fogát, továbbá kőzeteket, kitömött vadállatokat stb. Bálint Lajos, Détér. A dercsikai EFSZ bomSasztóinak és szabotőreinek igazságos megbüntetése Szeptember 14—16-án tárgyalta Dunaszerdahelyen a bratislavai kerületi bíróság a dercsikai EFSZ bomlasztói és szabotőrei: Szemes József, Andrási Lajos, Kulcsár József, Mészáros Péter és Mészáros Ferenc kulákok ügyét. Velük együtt ültek a vádlottak padján Ritter József, Fekete Tibor, Nagvvendégy Péter, Csiba Kálmán, akik a kulákok befolyása alatt s azoktól megvesztegetve elárulták a munkásosztály érdekeit, tudatosan segítettek a kulákoknak a szabotázsban, a szövetkezeti tulajdon szétlopkodásában, továbbá Fekete I.ipót és Fekete Ferenc, akik mint EFSZ funkcionáriusok nem teljesítették feladataikat és megkárosították a szövetkezetet. A kerületi ügyész azzal vádolta őket, hogy 1952 óta a nevezett kulákoknak a dercsikai EFSZ-be való befurakodása után a szövetkezet szemmel láthatóan gyengülni kezdett. A kulákok bomlasztó munkája folytán romlott a munkaerkölcs, s megkezdődött a széles alapokra épített szabotázs, a takarmány és a gabona szervezett lopkodása, a gazdasági állatok tömeges elhullása. A kulákok, akik az EFSZ-ben mint etetők dolgoztak, s az EFSZ állatait saját istállóikban tartották, felfordulást idéztek elő a takarmányellátásban, minek következtében 1652— 1955-ben 125 szarvasmarha elpusztult, köztük 70 elsőrendű fajüsző is, amelyeket az EFSZ Csehországból kapott államsegély útján. Ezek az üszők elpusztultak annak ellenére, hogy biztosítva volt számukra a szükséges szálas és magvas takarmány, amelyet azonban a kulákok elherdáltak. Ugyanebben az időben 439 sertés és nagyobb mennyiségű juh is elpusztult. Ezzel szemben a kulákok állatai, amelyeket aránytalan mennyiségben tartottak a háztáji gazdaságokban és a szövetkezettől ellopott takarmánnyal etettek, jól meghíztak s jelentós hasznot hoztak a kulákoknak. Ez a szabotőr és tolvajbanda óriási pénzbeli és gazdasági károkat okozott a szövetkezet növényi termelésében is. A vetésforgók szándékos ,be nem tartása, a talaj hiányos előSkészltéee és az istállótrágya fel nem használása az egész éven át megmutatkozott a hozamok rendszeres csökkenésében, különösen olyan fontos takarmányoknál, aminő a kukorica. A vádlottak „munkája" okozta azt is, hogy 40 hektár lentermés tönkrement. Népgazdaságunk e kártevői azonkívül több hektár területen beszántatták a tarlón maradt gabonát, s ezzel több vagonnal csökkentették-* gabona hektárhozamát. Több hektárnyi területen lelegeltették a takarmánykeverékeket, a csalamádét és az értékes réteket. Mindez nem volt elég a nép e megátalkodott ellenségeinek. Szemes és társai a többi szövetkezeti tag rovására rendszeresen lopni kezdték a gabonát. 1953-ban az EFSZ 1,5 vagon gabonahiányt mutatott ki, 1954 első felében egy vagon kukorica is hiányzott. A kulákbanda és kisegítői által okozott kár az ellenőrző bizottság kimutatása szerint 1 millió 500 000 koronát tett ki. A bírósági tárgyalás folyamán ismét bebizonyosodott, hogy falvaink szocializálásának ellenségei a kulákok, akik befurakodva a szövetkezetbe, bomlasztó munkát és szabotázs-akciókat végeznek, s egyetlen célt követnek — ismét kezükbe akarják keríteni a hatalmat falvainkban, tovább akarnak gazdagodni mezőgazdasági dolgozóink verejtéke árán. Hala dolgozó népünk és biztonsági szerveink éberségének, leleplezték Szemes kulákbandáját és társaikat, akik a bizonyítékok terhe alatt a tanúk kihallgatása után beismerték bűntetteiket. A kerületi bíróság tanácsa népi demokratikus hazánk dolgozói nevében szigorú, de megérdemelt ítéletet hozott: Szemes Józsefet 18 évi, Andrási Lajost 15 évi, Kulcsár Józsefet 11 évi, Mészáros Pétert 15 évi és Mészáros Ferencet 10 évi szabadságvesztésre ítélte. Ezenkívül a bíróság az elítéltektől 10 évre megvonta állampolgári jogaikat és kimondta a teljes vagyonelkobzást, a dunaszerdahelyi járásból való örökös kitiltásukat, s 3Ó00—10 000 koronáig terjedő pénzbüntetésre ítélte őket. A többi vádlottakat a bíróság 2—12 évig terjedő szabadságvesztésre ítélte. Francia szakszervezeti dolgozók Bratislavában A francia, szakszervezeti dolgozók küldöttsége, amelyet Marcel Planes, a posta alkalmazottai szakszervezetének titkára vezet, szombaton, szeptember 17-én bratislavai tartózkodása első napján beszélgetésen~""vett részt a Szlovák Szakszervezeti Tanács épületében. A francia szakszervezeti dolgozók a beszélgetésen munkájukról és a francia szakszervezetek céljairól nyújtottak felvilágosítást. Szovjet orvos- és építészküldöttség érkezett Szlovákiába Pénteken, szeptember 16-án 9 tagú szovjet orvos- és építészküldöttség érkezett a Magas-Tátrába. A küldöttség az Egészségügyi Minisztérium meghívására érkezett hozzánk és Új csehszlovák követ Törökországban Antonín Zápotocky köztársasági elnök dr. Jaroslav Kva&kot a Csehszlovák Köztársaság rendkívüli követévé és meghatalmazott miniszterévé nevezte ki Törökországba. Egyben visszahívta Bohumil Jelíneket, a Csehszlovák Köztársaság eddigi törökországi követét és más feladatkörrel bízta meg. lktll!lltllt!llflllt!!lllll!ltlll<lll|nlllllt|HltllHVIIIU|4(l(t|llltl9IIVHfMII)1ilKlll!l|HVItltl9KIHIIIIM9IHlM|lltH9llllllllfl!IIIIUItllillllBI

! S I s I \A sajtónap ünnepségei Brotislavábam | A Rudé Právo és a Pravda alapításának 35. évfordulója alkalmából ren- 1 dezett sajtónap ünnepségeinek műsora Bratislavában a következő: = Vasárnap, 1955. szeptember 18. Az SZLKP kerületi és városi bizottsága és a Pravda szerkesztősége a Bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában nagy esztrádműsort rendeznek. 9.30 órakor a Kultúra és Pihenés Parkjának előcsarnokában: a Pravda kiállításának ünnepélyes megnyitása. 10—12 óráig a nyári vendéglőben: a Bratislavai Közlekedési Vállalat fúvószenekarának hangversenye. A Dunaparton ifjúsági sportjátékok, gyermekversenyek. 14—16 óráig a nyári vendéglőben: hangverseny, táncegyüttesek fellépése, . 15.30-kor az esztrádteremben: „Hol volt, hol nem volt" gyermek esztrádmüsor. 16—19 óráig a társalgóteremben ás a nyári vendéglőben: népmulatság. 19—21 óráig az esztrádteremben; a sajtónap alkalmából rendezett nagy esztrádműsor. 21—23 óráig a társalgóteremben: varieté műsorok. Szeptember 20. Kedd. 20 órakor ünnepségek műsora a Művelődés Házában (Redute) folytatódik. A kékkői szénbányák történetének kiállításán Csehszlovákia egészségügyi berendezéseit fogja tanulmányozni. A vendégek megtekintik a MagasTátrában levő gyógyintézeteket, szanatóriumokat és Szlovákia más egészségügyi berendezéseit. A küldöttség szeptember 21-ig tartózkodik Szlovákiában. A bányásznap előtt a nagykürtösi bányászlakótelepen megnyitották a bánya történetének kiállítását. Talán minden látogató, én magam is, olyan dokumentációs anyagot kerestünk ezen a kiállításon, ami megismertetne bennünket a bányászok életével a múltban, a kapitalista rendszerben is. Ezt azonban itt nem találhattuk meg, mert a kékkői bányák rövid múliri tekintenek vissza. Csak a felszahaduItihunk után, Szlovákia iparosításával párhuzamosan épültek, fejlődlek. Nem is olijan régen még legelők, szántóföldek voltak ott, ahol ma egész utcasorok, többemeletes lakóházak, parkettozott, meleg- és hidegvízzel, központi fűtéssel ellátott lakások nyújtják bányászainknak a kényelmet. Mindaz, amit a kiállításon a gondosan elrendezett képeken és körülöttünk valóságban láttunk, igazolja, hogy bányászainkat tiszteli, becsüli hazánk. Ezt a megbecsülést érzik az év minden napján éstárájában. Érzik, amikor üzemeink dolgozói bányagépeket adnak munkájuk megkönnyítésére, amikor lakást kapnak, vagy a gyönyörű virágokkal és függönyökkel díszített hatalmas étterembe lépnek. Egy kissé távolabb a kiállítási helyiség másik felén, évek számai, alattuk pedig százalékok ragadták meg figyelmünket. Ha a kékkői bányák 1949. évi széntermelését száz százaléknak vesszük, akkor 1954. végév 1135,53 százalékra emelkedett a termelés, vagyis majdnem tizenkétszer több szenet adnak nui hazánknak. A két szám közötti nagy különbségből látható, hogy megérdemelték a kékkői bányászok azt a megbecsülést, amiben hazánk dolgozói részesítették őket munkájukért. A kiállítás bemutatja nekünk a bányászok szénért való harcát a föld mélyén. Nem csákánnyal és kézifúróval, hanem a legkorszerűbb szovjet Vonbasz-szénkombájnnal. A képeken látjuk, hogyan kerül a szén felszínre a szovjet, lengyel és saját gyártmányú szállítószalagolcon anélkül, hogy a szenet emberi kéz érintené. Tehát minden erőfeszítés nélkül, de nagyobb szaktudással. Szakképzettségük fokozására külön bányásziskolát létesítettek, tágas ablakokkal és nagy tapasztalatokkal bíró tanítókkal. A kiállítás megismerteti a látogatókkal az új, haladó munkamódszerek alkalmazásának úttörőit is, közöttük Bencsik István, Dulaj, Molnár, Hrtánek és más elvtársakat. (e. e.) A szénfejtési terv teljesítése 1955. szeptember lS-án; Handlová 78%, Kékkő 85,9%. A barnasjén fejtési tervét bányáink összesen 100%-ra teljesítették. A SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS a 600 éves Körmöcbánya bányavárost állami védett területté nyilvánította. A KASSAI kerületben folyó Ondava folyöeska mellett, hatalmas szabadtéri amfiteátrumot építenek. Az amfiteátrum 10,000 embert fogad be. r— H I R E K —, A PRAVDA és az ŰJ SZÓ előfizetőinek száma a besztercebányai kerületben ez év július 20-ig 2500-zal növekedett. A pártsajtó terjesztésében kiváló eredményt értek el Ján Svarc, Ondroj Kriska és Ján Kamonya elvtársak. JOZEF CABELKA akadémikus, a Bratislavai Hegesztő Kutatóintézet igazgatója és DR. ONDREJ PUCHNER az intézet tudományos dolgozója részt vesznek a Zürichi Nemzetközi Hegesztő Intézet, napokban lezajló értekezletén. A CSEH FILHARMÓNIA államdljjal kitüntetett együttese Bukarestbe érkezett, ahol kéthetes körúton vesz részt. A GARAM PARTJÁN nemsokára felépül az új, fontos gyógyszereket gyártó Biotika-üzem. Az üzem még az idén dolgozni kezd. MA NYÍLIK MEG Ostraván a II. ostravai nagyvásár, amelyen köztársaságunk 150 vállalata mutatja be gyártmányait. IDŐJÁRÁS A nap folyamán az égbolt részben borult. Némi felmelegedés várható. A nappali hőmérséklet Szlovákia északi részén 14—16 fok, az alacsonyabban fekvő helyeken 14—20 fok. Mérsékelt, Szlovákia keleti részén eresebb szél.