Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)
1955-08-13 / 194. szám, szombat
A cseljabinszki traktorgyár írta: JÁN Kiskoromban szoontagban éltem a tartuszi körzetben. Ha oroszra fordítjuk szülőföldem Szoontag nevét, sárost jelent. Járásunkat minden oldalról mocsár övezte, a mezőt rozsdaszínű sáros latyak borította. Akadtak Szoontagban dombok is, amelyeken fehéroszlopos házak húzódtak meg. Volt nálunk lecsapolt föld is, amelyen sűrű kalászokat vetett a kenyérmag. Hosszú évekig ezen a földön gürcöltek szüleim. Én a kulákok állatait legeltettem. Egyik ingoványtól a másikig tereltem a csordát. Friss kenyeret Jaltam, s hideg vízzel lenyomtattam. Máskor eljöttek hozzám a velem egykorú pásztorgyerekek, s míg a jóllakott marha delelt, mi tüzet raktunk és krumplit sütöttünk. Gyermekkoromban ez volt egyetlen szórakozásom. No meg talán a síró, vagy nevető pásztorsíp. Gyakrabban sírt, mivel pásztornapjaink telve voltak nem gyerekeknek való gondokkal. Esténként, mikor hazafelé hajtottam a marhát, vagy a mezei ösvényeken nevelőjük kíséretében sétáló jómódú gyerekekkel találkoztam, parádés öltözetük és pökhendiségük láttán gyerekésszel nem tudtam megérteni, miért van azoknak mindenük és miért nincs nekem semmim. Miért olyan fehérek és jóltápláltak ők, s miért vagyok én olyan szikár és cserzett. Más élet után törtem magam. Tartba kerültem. Kitanultam a kovácsmesterséget. Azután Tallinba mentem dolgozni a vagongyárba. Közeledett az 1900-as év. Éppen húsz éves voltam. Hát hol is van az a másfajta élet? Hogyan érhetem el? Ezekre a kérdésekre az 1905ös év adott választ. Ekkor lettem katona. A varsói Citadella villanyszerelő osztagában szolgáltam. Varsóban felkelés tört ki. Leálltak a gyárak, megakadt a közlekedés és a város utcáit tüntetők árasztották el. Hazámból, Észtországból is biztató hírek jöttek. 1906-tól tagja vagyok az Észtországi Vasmunkás Szakszervezetnek. Többször beválasztottak a sztrájkbizottságba. 1917. júliusában beléptem a kommunista pártba. Sok évet töltöttem börtönben és száműzetésben. A tengeren és óceánon till gyakran akadnak olyanok, akik felvetik a kérdést, nem lett volna jobb az észt népnek az önállóság, ahogyan azt a Nyugaton elképzelték? Mi már ismerjük a nyugati életformát. Hazánkat már többször megszállták különféle nyugati Tanulmányi segédeszközök a Szovjetunióban Tudományos és kulturális kapcsolatok Alexander Kiszeljev, a kahovkai erőmű híres villanyhegesztője. Műszakonként 2—3 normát teljesít és eddig 86 fiatalt tanított meg a beijesztés mesterségére erős lánctalpa sokkal látja el a szűzföldek bátor megművelöit AZ OSZSZK ipara az új iskolaév számára több mint 5000 fajta szemléltető segédeszközt készít a fizika, vegytan, matematika, földrajz biológia tanítására és az iskolai műhelyek számára. Az iskolák mintegy 1500 hordozható villanyfejlesztőt kapnak filmvetítésre és laboratóriumi munkákra, 5000 újszerkezetű különféle gépet, 25 000 mikroszkőpot, 250 vagon vegyszerek számára készült edényt, a növény-, ásvány-, kőzet stb. gyűjtemények ezreit. AZ UTÖBBI 5 évben a Szovjetunió Főiskolaügyi Minisztériumának megrendelésére több, mint 100 oktatófilm készült az energetikáról, fizikáról és mezőgazdaságról. FRUNZEBAN megkezdték a tudományos intézetek és más épületek építését a Szovjetunió legfiatalabb tudományos akadémiája, a Kirgiz Tudományos Akadémia számára Ezen új tudományos város berendezésére több, mint 80 millió rubelt fordítanak. TOMSZON, a tallini gépgyár mestere hatalmak. Kirabolták és feldúlták Észtországot. Az amerikai kapitalisták hosszú keze gyakran a partjainkig nyúlt. Nem fogadtuk el a' felkínált különféle életformát, a nép megőrizte sajátját, a szovjet életformát. A szovjet rendszer idején újjáépült Észtország. Nézzük meg pl. azt a gépgyárat, ahol én is dolgozom. Az első világháborúig jelentős vállalat volt. A burzsoá rendszer éveiben ugyan érkeztek megrendelések külföldről is, de az üzem mégis hanyatlásnak indult. A válság elmélyült, egyre kevesebb volt a megrendelés, rozsdásodtak, porosodtak a szerszámgépek és az aranyat érő kezek vasalót és kemenceajtót gyártottak. Üzemünkben jelenleg bonyolult felszereléseket gyártunk a szénpalaipar számára. így gázgenerátorokat, kivonókat, gázhűtőket, stb. Szénpala. Az utolsó években óriási változások történtek „a barna arany földjén". Gyönyörű berendezések, száraz munkahelyek, az aknákban mppáli vüágosság. A hatalmas palatömböket a kombinátok és a gázgyárak dolgozzák fel. Leningrád és Tállin között gázvezetéket fektettek le. fiatal, parkokkal szegélyezett fehér városok, kultúrházak, filmszínházak, könyvtárak, éttermek — ilyen ma a szénpalamedence vidéke. A közeljövőben újabb kombinátok épülnek itt, amelyek be•> rendezéseit a mi üzemünk készíti. A kimeríthetetlen szénpalatartalékok nemcsak nekünk, észteknek, hanem szomszédainknak, barátainknak is fényt és meleget jelentenek. Üzemünkben gyártunk még talajmegmunkáló-gépeket, sárekéket, és mezőgazdasági szerszámokat a falu számára. A falvaknak sok gépre , van szüksége. Nyaranként hazalátogatok a falumba. Látom, hogyan hátrál a sártenger a termőföld elől. Több ezer hektár földet tettek termékennyé a tartuszki talajjavítók. Üj folyómedreket vágtak és betemették a régieket, kiirtották a cserjéket, kiegyengették • a mezőket — a régi latyak helyén ma bőséges termést aratnak a kolhoztagok. Ideje lesz az én Szoontagoinnak más nevet adni. Észtországban különféle kolhozok vannak. Sok a gatdag milliomos, de akadnak elmaradottak is. Az a feladat, hogy a jövőben a gazdagok még jobban meggazdagodjanak és a többiek is kövessék példájukat Észtországban már sohasem fognak a bárókra és a kúlákokra gürcölni. A dolg.os kéz a boldog élet záloga. Üzemünk nemcsak Észtországnak termel. Gyártmányaink a leningrádi területre és a Volgához is eljutnak. Ez év második felében vasbetongyártáshoz szükséges gépeket fogunk kibocsátani. Nagyszerű dolog a tervszerű fejlődés. Ez nemcsak a mi üzemünket, hanem a „Volta", „IImarina", az épülő narvai erőmüvet, a traktorállomásokat és egész Észtországot is jellemzi. Bármerre tekintsz, .vagy mégy az országban, mindenütt építést látsz. Üzemek, gyárak, villanytelepek, kolhozfarmok, lakóházak és klubok épülnek. Eldugott zugoknak számítottak ezelőtt a Vesztszélina, Anszla, Abja, Kallaszte és Kejla telepek. Ma már körzeti központok és mindegyikükben épülnek a kultúrotthonok és a tágas mozik. A burzsoá Észtországban 51 filmszínház működött, főleg a városokban. Ma 180 mozink van és a legtöbb kolhozban is vetítenek fűmet. Tallinban nemrégen nyitottak meg egy kéttermes mozit. A közeljövőben újabbak épülnek. Tallin egyre szépül. Üj lakóházak, iskolák épülnek, tfúlamosvágányokat fektetnek le. Ez évben bevezetik Tallinban a középiskolai képzettség kötelező megszerzését. Hatalmas politechnikai intézetet építenek és befejezik a 15 ezer férőhelyes stadion építését is. Építkezéseinkről, fejlődésünkről még sokat beszélhetnénk, de a szovjet emberek ezen nem csodálkoznak, hiszen egész hazánk épül. És ahol építkeznek, ott van munka, házavatás, boldogság és öröm. AUGUSZTUS 9-ÉN a gorkovi erőmű víztárolóját óriási vízáradat öntötte el. Az esti órákban a medence helyén már hatalmas tó állt összesen 12 négyzetkilométer területen. Az átmentő állomás a tavat 2 millió köbméter vízzel tölti meg. A KUJBISEVI vízierőmű villanyművének épülete gyorsan növekedik. Sikeresen folyik a gátépítés is. Az építkezésen most 6 víziagregát szerelőraunkálatai folynak. AZ ÉSZTORSZÁGBAN lévő navtrai vízierőmű építkezésén megkezdték annak a tartálynak megtöltését, amely szabályozni fogja a villanyműbe vezető csatorna vízellátását. Augusztus végén befejezik a 2 és fél kilométer hosszúságú vezetékcsatorna építését. Gondoskodás a munkásokról a Szovjetunióban A begovati üzbég kohászati üzemben éjjeli szanatórium nyílt meg. A munkások itt tjiltik szabad idejüket, itt étkeznek és szakképzett orvosok ápolják őket. A szanatórium a Szakszervezeti Szövetség tulajdona. Az üzem vezetősége és az alkalmazottak kollektívája között megkötött kollektív szerződés alapján nagy figyelmet szentelnek a kohászok kulturális és szociális feltételei további megjavításának. A munkások műszaki ismereteinek bővítése céljából különleges iskolát nyitottak meg, amelyet az üzemvezetőség anyagi eszközeiből tartanak fenn. Ebben a kétéves iskolában a munkások megismerkednek az új munkamódszerekkel. A Moszkvában tartózkodó afrikai szakszervez, küldöttek Üzbegisztán pavilonja előtt a mezőgazdasági kiállításon A MOSZKVAI Szovjet Állami Zenei Kiadó „Az új .világ zenéje" címmel könyvet adott ki az európai népi demokratikus országok zenei kultúrájáról. A könyv szerzője. Ivan Martinov zenekritikus ezen országok zenekultúrájának alapjaival, a zenei alkotás kérdéseivel és a zenei élet újdonságaival foglalkozik. A KARAPALPAK Autonóm Köztársaságban számos külföldi író müvei jelennek meg. Közöttük megjelent Július Fuőík „Üzenet az élőknek" című műve is. Most készítik elő A. Stil francia író és más külföldi írók műveinek kiadását. • • • A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁJA közgazdasági intézetében tanulmányozzák a népi demokratikus országok közgazdasági fejlődését. E kérdés tanulmányozására külön osztály alakult. Az utóbbi két évben monográfia-sorozatot készítettek, amelyben a Romániában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban beállott szociális-történelmi átalakulásokkal foglalkoznak. Most a szovjet tudósok befejezik a város és a falvak közötti közgazdasági szövetség fejlődéséről szóló tanulmányt, valamint a nehézipar feladatairól szóló tanulmányt. Az 1955. évi munkaterv magában foglalja eaen országok külkereskedelmi kérdéseinek tanulmányozását is. A legközelebbi időben megjelenik a „Szovjetunió és az európai népi demokratikus országok gazdasági együttműködése és kölcsönös segítsége" című gyűjtemény. • • • • • • A szovjet építkezéseken AZ ÖRMÉNY TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ez évben már több, mint 1000 tudományos vmunkát kapott külföldről és viszont az örmény tudósok munkáit elküldik a világ valamennyi részébe. 1955-ben az akadémia mintegy 4000 tudományos könyvet és folyóiratot küldött szét. • • • A SZIBÉRIAI TÖMSZ város botanikus kertjének dolgozói állandó kapcsolatban állanak nemcsak a Szovjetunió, hanem a külföldi tudományos dolgozókkal is. Levelek érkeznek hozzájuk Kínából, Csehszlovákiából, Svájcból, Japánból, az egész világból. A szibériai botanikusok most 1200 növényfajta katalógusát küldték el Nankingba. • * • A TUDOMÁNYOS IRODALOM kicserélése a Szovjetunió és Jugoszlávia között rendszeresen bővül. A Szovjetunió Tudományos Akadémiája most megszervezte a rendszeres könyvcserét a belgrádi Szerb Tudományos Akadémiával, a zágrábi Matematikai és Fizikális Társasággal, a horvát vegyi társasággal és más jugoszláv intézetek egész sorával.