Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-13 / 194. szám, szombat

A cseljabinszki traktorgyár írta: JÁN Kiskoromban szoontag­ban éltem a tartuszi körzetben. Ha oroszra fordítjuk szülőföl­dem Szoontag nevét, sárost je­lent. Járásunkat minden oldal­ról mocsár övezte, a mezőt rozs­daszínű sáros latyak borította. Akadtak Szoontagban dombok is, amelyeken fehéroszlopos há­zak húzódtak meg. Volt nálunk lecsapolt föld is, amelyen sűrű kalászokat vetett a kenyérmag. Hosszú évekig ezen a földön gürcöltek szüleim. Én a kulá­kok állatait legeltettem. Egyik ingoványtól a másikig tereltem a csordát. Friss kenyeret Jal­tam, s hideg vízzel lenyomtat­tam. Máskor eljöttek hozzám a velem egykorú pásztorgyerekek, s míg a jóllakott marha delelt, mi tüzet raktunk és krumplit sütöttünk. Gyermekkoromban ez volt egyetlen szórakozásom. No meg talán a síró, vagy ne­vető pásztorsíp. Gyakrabban sírt, mivel pásztornapjaink tel­ve voltak nem gyerekeknek va­ló gondokkal. Esténként, mi­kor hazafelé hajtottam a mar­hát, vagy a mezei ösvényeken nevelőjük kíséretében sétáló jó­módú gyerekekkel találkoztam, parádés öltözetük és pökhendi­ségük láttán gyerekésszel nem tudtam megérteni, miért van azoknak mindenük és miért nincs nekem semmim. Miért olyan fehérek és jóltápláltak ők, s miért vagyok én olyan szikár és cserzett. Más élet után törtem magam. Tartba kerültem. Kitanultam a kovácsmesterséget. Azután Tal­linba mentem dolgozni a vagon­gyárba. Közeledett az 1900-as év. Éppen húsz éves voltam. Hát hol is van az a másfajta élet? Hogyan érhetem el? Ezekre a kérdésekre az 1905­ös év adott választ. Ekkor let­tem katona. A varsói Citadella villanyszerelő osztagában szol­gáltam. Varsóban felkelés tört ki. Leálltak a gyárak, meg­akadt a közlekedés és a város utcáit tüntetők árasztották el. Hazámból, Észtországból is biz­tató hírek jöttek. 1906-tól tagja vagyok az Észtországi Vasmunkás Szak­szervezetnek. Többször bevá­lasztottak a sztrájkbizottságba. 1917. júliusában beléptem a kommunista pártba. Sok évet töltöttem börtönben és szám­űzetésben. A tengeren és óceánon till gyakran akadnak olyanok, akik felvetik a kérdést, nem lett volna jobb az észt nép­nek az önállóság, ahogyan azt a Nyugaton elképzelték? Mi már ismerjük a nyugati élet­formát. Hazánkat már többször megszállták különféle nyugati Tanulmányi segédeszközök a Szovjetunióban Tudományos és kulturális kapcsolatok Alexander Kiszeljev, a kahovkai erőmű híres villanyhegesztője. Műszakonként 2—3 normát teljesít és eddig 86 fiatalt tanított meg a beijesztés mesterségére erős lánctalpa sokkal látja el a szűzföldek bátor megművelöit AZ OSZSZK ipara az új iskolaév számára több mint 5000 fajta szemléltető segédeszközt készít a fizika, vegytan, matematika, földrajz biológia tanítására és az iskolai műhelyek számára. Az iskolák mintegy 1500 hordoz­ható villanyfejlesztőt kapnak filmvetítésre és laboratóriumi munkákra, 5000 újszerkeze­tű különféle gépet, 25 000 mikroszkőpot, 250 vagon vegyszerek számára készült edényt, a növény-, ásvány-, kőzet stb. gyűjtemények ezreit. AZ UTÖBBI 5 évben a Szovjetunió Főis­kolaügyi Minisztériumának megrendelésére több, mint 100 oktatófilm készült az ener­getikáról, fizikáról és mezőgazdaságról. FRUNZEBAN megkezdték a tudományos intézetek és más épületek építését a Szov­jetunió legfiatalabb tudományos akadémiája, a Kirgiz Tudományos Akadémia számára Ezen új tudományos város berendezésére több, mint 80 millió rubelt fordítanak. TOMSZON, a tallini gépgyár mestere hatalmak. Kirabolták és feldúl­ták Észtországot. Az amerikai kapitalisták hosszú keze gyak­ran a partjainkig nyúlt. Nem fogadtuk el a' felkínált külön­féle életformát, a nép meg­őrizte sajátját, a szovjet élet­formát. A szovjet rendszer idején új­jáépült Észtország. Nézzük meg pl. azt a gép­gyárat, ahol én is dolgozom. Az első világháborúig jelentős vállalat volt. A burzsoá rend­szer éveiben ugyan érkeztek megrendelések külföldről is, de az üzem mégis hanyatlásnak in­dult. A válság elmélyült, egy­re kevesebb volt a megrende­lés, rozsdásodtak, porosodtak a szerszámgépek és az aranyat érő kezek vasalót és kemence­ajtót gyártottak. Üzemünkben jelenleg bonyo­lult felszereléseket gyártunk a szénpalaipar számára. így gáz­generátorokat, kivonókat, gázhű­tőket, stb. Szénpala. Az utolsó években óriási változások történtek „a barna arany földjén". Gyönyörű berendezések, szá­raz munkahelyek, az aknákban mppáli vüágosság. A hatalmas palatömböket a kombinátok és a gázgyárak dolgozzák fel. Le­ningrád és Tállin között gáz­vezetéket fektettek le. fiatal, parkokkal szegélyezett fehér vá­rosok, kultúrházak, filmszínhá­zak, könyvtárak, éttermek — ilyen ma a szénpalamedence vidéke. A közeljövőben újabb kombi­nátok épülnek itt, amelyek be•> rendezéseit a mi üzemünk ké­szíti. A kimeríthetetlen szén­palatartalékok nemcsak nekünk, észteknek, hanem szomszé­dainknak, barátainknak is fényt és meleget jelen­tenek. Üzemünkben gyár­tunk még talajmegmunkáló-gé­peket, sárekéket, és mezőgazda­sági szerszámokat a falu szá­mára. A falvaknak sok gépre , van szüksége. Nyaranként hazalátoga­tok a falumba. Látom, hogyan hátrál a sártenger a termőföld elől. Több ezer hektár földet tettek termékennyé a tartuszki talajjavítók. Üj folyómedreket vágtak és betemették a régie­ket, kiirtották a cserjéket, ki­egyengették • a mezőket — a régi latyak helyén ma bőséges termést aratnak a kolhoztagok. Ideje lesz az én Szoontagoinnak más nevet adni. Észtországban különféle kol­hozok vannak. Sok a gatdag milliomos, de akadnak elma­radottak is. Az a feladat, hogy a jövőben a gazdagok még job­ban meggazdagodjanak és a többiek is kövessék példájukat Észtországban már sohasem fog­nak a bárókra és a kúlákokra gürcölni. A dolg.os kéz a boldog élet záloga. Üzemünk nemcsak Észtország­nak termel. Gyártmányaink a le­ningrádi területre és a Volgá­hoz is eljutnak. Ez év máso­dik felében vasbetongyártáshoz szükséges gépeket fogunk ki­bocsátani. Nagyszerű dolog a tervszerű fejlődés. Ez nemcsak a mi üze­münket, hanem a „Volta", „II­marina", az épülő narvai erő­müvet, a traktorállomásokat és egész Észtországot is jellemzi. Bármerre tekintsz, .vagy mégy az országban, mindenütt épí­tést látsz. Üzemek, gyárak, vil­lanytelepek, kolhozfarmok, la­kóházak és klubok épülnek. El­dugott zugoknak számítottak ezelőtt a Vesztszélina, Anszla, Abja, Kallaszte és Kejla tele­pek. Ma már körzeti központok és mindegyikükben épülnek a kultúrotthonok és a tágas mo­zik. A burzsoá Észtországban 51 filmszínház működött, főleg a városokban. Ma 180 mozink van és a legtöbb kolhozban is vetítenek fűmet. Tallinban nem­régen nyitottak meg egy két­termes mozit. A közeljövőben újabbak épülnek. Tallin egyre szépül. Üj lakóházak, iskolák épülnek, tfú­lamosvágányokat fektetnek le. Ez évben bevezetik Tallinban a középiskolai képzettség kötelező megszerzését. Hatalmas poli­technikai intézetet építenek és befejezik a 15 ezer férőhelyes stadion építését is. Építkezéseinkről, fejlődésünk­ről még sokat beszélhetnénk, de a szovjet emberek ezen nem csodálkoznak, hiszen egész ha­zánk épül. És ahol építkeznek, ott van munka, házavatás, bol­dogság és öröm. AUGUSZTUS 9-ÉN a gorkovi erőmű víz­tárolóját óriási vízáradat öntötte el. Az esti órákban a medence helyén már hatalmas tó állt összesen 12 négyzetkilométer területen. Az átmentő állomás a tavat 2 millió köb­méter vízzel tölti meg. A KUJBISEVI vízierőmű villanyművének épülete gyorsan növekedik. Sikeresen folyik a gátépítés is. Az építkezésen most 6 vízi­agregát szerelőraunkálatai folynak. AZ ÉSZTORSZÁGBAN lévő navtrai vízi­erőmű építkezésén megkezdték annak a tar­tálynak megtöltését, amely szabályozni fog­ja a villanyműbe vezető csatorna vízellátását. Augusztus végén befejezik a 2 és fél kilo­méter hosszúságú vezetékcsatorna építését. Gondoskodás a munkásokról a Szovjetunióban A begovati üzbég kohászati üzemben éj­jeli szanatórium nyílt meg. A munkások itt tjiltik szabad idejüket, itt étkeznek és szak­képzett orvosok ápolják őket. A szanatórium a Szakszervezeti Szövetség tulajdona. Az üzem vezetősége és az alkalmazottak kollek­tívája között megkötött kollektív szerződés alapján nagy figyelmet szentelnek a kohá­szok kulturális és szociális feltételei továb­bi megjavításának. A munkások műszaki is­mereteinek bővítése céljából különleges is­kolát nyitottak meg, amelyet az üzemveze­tőség anyagi eszközeiből tartanak fenn. Eb­ben a kétéves iskolában a munkások megis­merkednek az új munkamódszerekkel. A Moszkvában tartózkodó afrikai szakszervez, küldöttek Üzbegisztán pavilonja előtt a mező­gazdasági kiállításon A MOSZKVAI Szovjet Állami Zenei Kiadó „Az új .világ zenéje" címmel könyvet adott ki az európai népi demokratikus országok ze­nei kultúrájáról. A könyv szerzője. Ivan Mar­tinov zenekritikus ezen országok zenekultú­rájának alapjaival, a zenei alkotás kérdései­vel és a zenei élet újdonságaival foglalkozik. A KARAPALPAK Autonóm Köztársaságban számos külföldi író müvei jelennek meg. Kö­zöttük megjelent Július Fuőík „Üzenet az élőknek" című műve is. Most készítik elő A. Stil francia író és más külföldi írók műveinek kiadását. • • • A SZOVJETUNIÓ TUDOMÁNYOS AKADÉ­MIÁJA közgazdasági intézetében tanulmá­nyozzák a népi demokratikus országok köz­gazdasági fejlődését. E kérdés tanulmányo­zására külön osztály alakult. Az utóbbi két évben monográfia-sorozatot készítettek, amelyben a Romániában, Bulgáriában, Cseh­szlovákiában, Magyarországon és Lengyelor­szágban beállott szociális-történelmi átala­kulásokkal foglalkoznak. Most a szovjet tudósok befejezik a város és a falvak kö­zötti közgazdasági szövetség fejlődéséről szó­ló tanulmányt, valamint a nehézipar felada­tairól szóló tanulmányt. Az 1955. évi mun­katerv magában foglalja eaen országok kül­kereskedelmi kérdéseinek tanulmányozását is. A legközelebbi időben megjelenik a „Szov­jetunió és az európai népi demokratikus or­szágok gazdasági együttműködése és köl­csönös segítsége" című gyűjtemény. • • • • • • A szovjet építkezéseken AZ ÖRMÉNY TUDOMÁNYOS AKADÉMIA ez évben már több, mint 1000 tudományos vmunkát kapott külföldről és viszont az ör­mény tudósok munkáit elküldik a világ vala­mennyi részébe. 1955-ben az akadémia mint­egy 4000 tudományos könyvet és folyóiratot küldött szét. • • • A SZIBÉRIAI TÖMSZ város botanikus kertjének dolgozói állandó kapcsolatban álla­nak nemcsak a Szovjetunió, hanem a külföl­di tudományos dolgozókkal is. Levelek érkez­nek hozzájuk Kínából, Csehszlovákiából, Svájcból, Japánból, az egész világból. A szi­bériai botanikusok most 1200 növényfajta katalógusát küldték el Nankingba. • * • A TUDOMÁNYOS IRODALOM kicserélése a Szovjetunió és Jugoszlávia között rendsze­resen bővül. A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája most megszervezte a rendszeres könyvcserét a belgrádi Szerb Tudományos Akadémiával, a zágrábi Matematikai és Fi­zikális Társasággal, a horvát vegyi társaság­gal és más jugoszláv intézetek egész sorá­val.

Next

/
Oldalképek
Tartalom