Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-11 / 192. szám, csütörtök

1955. augusztus lí­U1SZÖ 5 utóbuszunk lassítva fordul be a Mezőgazdasági Kiál­lítás északi kapuján. Már az ablakból szemünkbe tűnnek a pavilonok magas tornyai és min­denki alig vária már, hogy meg­álljon az autóbusz, hogy minél előbb kiszállhassunk. A főbejárat felé vesszük az irányt. Itt van a kiállítás eavik le őszebb parkja, ezernyi tarka­barka virággal, bokrokkal és aki pihenni akar, leülhet a zöld padra. A főpavilon előtt gránit-talapza­ton Lenin- és Sztálin elvtársak bronzszobra áll. A látogatók legnagyobb része a sokárkádos főbejáraton keresztül jut be ü kiállítás színhelyére. A főbejáratot szoborcsoport tetőzi be. aranykalászos búzakévét maaasra emelő traktorost és kolhozistanőt ábrázol: a kiállítás jelvénye. Benn vagyunk a kiállítás fő-su­gárútján. Nem győzünk betelni a sok-sok szép látvánnyal. Észreve­szed az arcokon, hogy mindenki elbűvölten áll a csodálkozástól az barátsága" vizét nyolc villanymo­TDizennégy nap a zovjeíviHÍóhai4 Az Össz-szövetségi Kiállítás egyik legnagyobb alkotása­a gépesítési és villamosítási pavilon \ kiállítás látogatói szívesen időznek a lenyűgöző látvány a „Népek Barátsága" szökőkút előtt hallani a fülnek a magasba tó­duló víztömeg zubogását. hogy mégis legalább nagy vonalakban elképzelhető legyen az olvasó számára, leírom ezt a pár adatot erről a két s ÖTÖDIK NAP Még egyszer hangsúlyoznom kell, hogy mindezt nehéz leírni s olyan hűen visszaadni, ahogyan szökőkútról. Az egyik a „Népek a z ember a valóságban látja. Igen ezernyi színben pompázó szökökú­tak előtt. A bejáratnál először a „Népek Barátsága" (Druzba náro­dov) szökőkút ötlik a szemedbe. Tegnap annyira beteltem Moszk­va szépségeivel, azt hittem, hogy szebbet már nem is látok. Nos, ez a kiállítás első látásra is szám­talan új benyomást idéz elő az emberben. A főbejárat széles su­gáfútra nyílik, mindkét oldalán tor nyomja a magasba; másodper­cenként 1200 liter víz szökik fel a kút nyílásán. A Kővirág nagyobb alkotás, itt 11 motor szivattyúja dolgozik teljes erővel, s másod­percenként 2000 liter víz hull alá a virág alatt elterülő tó csobogó vizére. Ez a néay méter széles át­mérőjű vizhenaer 25 méter ma­aasra szökik fel, s mivel ott már elfogyott a nyomáserő, súlyánál fogva nagy robajjal zúdul vissza Annyira szép ez. hogy nincs a napnak egyetlen másodperce sem. hogy a kiállítást látogatók egy-egy gyümölcsfák és virágágyak között y' n kővirág színes szirmaira a pavilonok. Tovább érve, itt van a szemet-ldket legjobban gyönyör­ködtető látvány, a „Kővirág" szö­kőkút, amely egy óriás tulipánhoz hasonlít. Szívesen időzik mindenki e szökőkút előtt, hisz a maga szép­ségén kívül innen nyílik a leg­szebb kilátás a kiállítás legkülön­bözőbb pavilonjai felé és a Főtér­re. Gyönyörű ez a kővirág. Ügy hiszem, kivételes alkotása a szov­jet művészetnek. Kék. sárga, zöld., piros, lila fényekben vibrál, s ha a szökőkút vízcsóvájára. ráhull a nap tűző sugara, ezernyi fényben ve­rődnek vissza a kővirág tarka-bnr­ka színei. S mintha szivárványt lámái nyári zápor után az égbol­ton. úay tarkállik előtted minden. És'méa szebb, még vomvásobb ez a látvány az esti sötétség beállta után, amikor köröskörül kigyúl­nak a fényszórók. Talán a festő ecsetje jobban vissza tudná adni ezt a látványt, az ezernyi fényt, a vibráló színeket, mint az író tol­la. Mert ezt a szépséget sem az elbeszélés, sem a leírt betű nem meg vagyok hatva itt a kiállítás embertömegében. És bizony, ha megszólítana egy újságíró, hogy mi itt a legszebb, mi tetszik ne­kem a leginkább, férfiasan meg­vallom, hogy csak dadognék, s azt hiszem, végül is nem jó interjú lenne, mert nem tudnám szép sor­ban elmondani, mi ragadta meg leaiobban a figyelmemet. Legfel­jebb azt felelném, hogy minden szép. minden lenyűgöző. Mert így is van. Ha meanézed a grúz pa­vilon maaas oszlopsoros épületét, s véaiqsét.álsz a pavilon melletti nagv kertben a. narancs- és citrom­fák között, s feléd kacsintgatnak a csoportja meg ne álljon e művészi vörös-sáraa narancsok, bizony azt kivitelű alkotás előtt. A kiállítás szívébe érve a gépe­sítési pavilon előtt már igen sok a nép. Ember ember mellett. Min­denfelé jókedvű, vidám, mosoly­gós arcok, tereferélő asszonyok, beszélgető férfiak és hancúrozó fiatalok. Látsz itt ukrajnai kolhoz­parasztot.. tádzsik traktorost, kir­giz szovhozistát, üzbéget, monaolt, tatárt, kazáht. qrúzt. örményt, bas­kírt: eayszóvál a Szovjetunió ösz­szes nemzetei képviselve vannak. Ha elnézed soká a különböző em­bertípusokat. különféle népviselet­ben. mintha egy virágos kert előtt állnál. tele szebbnél szebb virá­aókkal. És ha a virágokat egy cso­korba szeded, lehet az többfajta, szép és illatos. Éppen így hason­líthatnám össze egy csokorba szed­ve a Szovjetunió különböző népeit, melyek így együtt eröset, nagyot tudnák alkotni, mert mindany­nyian, Kijevtől Vladivosztokig, a Felcete-tengertől Szibériáig egy célért küzdenek, hazájuk felemelé­hiszed, hogy valahol a Krim tájé­kán, vagy a citrom-, kávé- és na­rancs földeken iársz magadba szip- munkáját Tevékenysége azonban A szovjet hatalom első éveiben először 1923-ban Össz-szövetségi Mezőgazdasági és Háziipari Kiál­lítást rendeztek Moszkvában. A kiállítás megmutatta a . dolgozó parasztságnak a nyomorúságból és elmaradottságból kivezető utat, a feltételek megteremtésére hívott régi faluk szocialista átépítéséhez a lenini szövetkezeti terv alapján. Nagy volt abban az időben is a kiállítás jelentősége. Eszközül szol­gált a nép alkotóerejének mozgó­sítására. Az 1939-ben megnyílt össz-szö­vetségi Mezőgazdasági Kiállítás a Szovjetunióban létrejött kolhoz­rendszer fennállásának első évtize­dében végbement nagy változást, az ország népgazdaságának, többek között a földművelésnek a fellen­dülését mutatja be a szocialista ipar alapján. Ez a kiállítás nagy hatással volt a szocialista mező­gazdaság fejlődésére az országban és 1940-ben és 1941-ben folytatta N 6 tudja érzékeltetni a maga valósá- séért, a kommunizmus békés meg­gában. Ezt látni kell a szemnek; valósításáért. pantva a növények kellemes illa­tát. Vagy ha bemégy a gépesítési pavilonba, úay érzed, h-ogy valami óriási gépgyár udvarán állsz. Mert hatalmas ez a vavilon. s benne a technika vívmányainak különféle gépei. "ézzük csak meg a jellegze­tességeit ennek a pavi­lonnak. Az egész pavilon térfogata 360 ezer köbméter. 26 terme és 248 kisebb kiállítási he­lyigige van. A pavilon két tornyán két 9 méteres szobor áll. Az egyik traktorost, a másik kombájnost ábrázol. Az épület fő kupolája üvegből készült, 62 méter magas. A pavilonban több mint ezer trak­tor, autó és egyéb mezőgazdasági gép van kiállítva. De még mielőtt áttérnék az egyes pavilonok részleteire, hadd mondjam el az egész kiállítás épít­kezésének rövid történetét. félbeszakadt, amikor a német fa­siszta agresszorok hitszegően meg­támadták a Szovjetuniót. Nyomban a háború befejezése után hozzáláttak a kiállítás építé­séhez, fejlesztéséhez. Az építészek rendkívül szorgalmas alkotása, az építő munkások fáradhatatlan munkája révén 1954. auqusztus el­sején most már állandó kiállítás nyílt meg Moszkvában. T7 z az új kiállítás lényegesen J_j más, mint a háború előtti volt. Üj általános terv szerint nagyarányú építkezés ment végbe: új pavilonokat és egyéb, a kiállításhoz szükséges hatalmas termeket építettek, a régieket is csaknem teljesen újjáépítették. Bő­vítették a kiállítás területét úgy, hogy ma a kiállítás 207 hektárnyi területén több mint 300 építmény áll, össztérfogatuk meghaladja a 2 millió köbmétert. Ezenkívül 35 kilométert kitevő aszfaltozott utat építettek, a fő úton a kiállítás kö­rül trolibusz közlekedik, mindeze­ken kívül mintegy 30 kilométert kitevő árnyas, zöld fasorok léte­sültek. Nem kis munka volt ám a négyszáz több éves fát az ország különböző részéből ideszállítavi. És mennyi ügyeskezű asszonynak kellett naponta szorgalmasan dol­goznia. míg a kiállítás parkjaiban és egyéb helyeken elültettek 5 mil­lió virágot. És mennyi érték, mennyi emberi munkaerő kellett ide a díszítéshez és eavéb mun­kákhoz. Csuván a tornyok és egyéb szoborcsoportok aranyozására 4 kiló valódi aranyat használtak fel. Az aranyszobrok, a szökőkutak az esti fényben csillognak-villog­nak, s úgy érzed magad itt, mint­ha az álmok világában, valahol eqy tündérkertben járnál, pedig nem álom ez, hanem kézzelfogha­tó valóság, hisz emberek, hűsből, i'érbő! való szovjet emberek alko­tásai. Ha úgy hosszan elnézed a kiállítás e szépségeit, akaratlanul is kiszalad a szádon: ilyen nagy mű megalkotására nem képes a világon eay ország népe sem. Er­re csak ilyen erős, nagy ország, mint a Szovjetunió — amely a világ eauhatodát teszi ki — ké­pes, mert itt a természeti és az orszáa gazdasági kincseiből nvert. értékek nem egyesek zsebébe ván­dorolnak. mint a kapitalista or­száaokbon, hanem a közös erőfe­szítéssel létrehozott javakból min­denkinek munkára szerint jut. És a szovjet emberek bizony nagy ki­tüntetésnek tor.'"'- ha megnéz­hetik ezt a vih' ' " rlkotást. Ha egy küldöttsénn*••' közöl a kiál­lításon, mondjuk Grúziából jött kolhozparaszt-küldöttséaoel, ez annyit jelent, hogy ezek legtöbb­nyire élenjáró kolhozvarasztok, akik jó munkájukért kap*ák jutal­mul a kiállításon gazdag élmé­nyekkel töltött napokat. A szov­jet kolhozparasztok naqyrabecsü­lik, a legnagyobb kitüntetésnek veszik ezt, hisz sok mindent lát­hatnak, tanulhatnék itt az ország különböző részeiből felhozott ta­pasztalatokból és a gabona, vagy az állattenyésztési pavilonban ki­állított dolgokról... És azt hiszem, nemcsak a kol­hozparasztok, hanem mi, a cseh­szlovák küldöttség tagjai is úgy gondoljuk, hogy számunkra is ki­tüntetés volt ez, s ezért arra tö­rekszünk, hogy minél többet hoz­zunk el, minél többet tanuljunk ezen a kiállításon. Erre lesz még alkalmunk, mert már az első nap is igen sokat láttunk, tapasztal­tunk és még a hátralévő napokon is lesz benne módunk. MÉRY FERENC Cséplőhrtigádot szerrestek a baeskai fiatalok A baeskai fiatalok egyre jobban ki­veszik részüket a közös gazdálkodás­ból. Mint CSISZ-tagok szervezetten, szívósan küzdenek a párthatározatok sikeres megvalósításáért. Palágyi Etel, a CSISZ-szervezet elnök­nője így beszél a CSISZ-csoport mun­kájáról: — Mindent megteszünk, hogy mél­tók legyünk a CSISZ*jelvény viselé­sére. Sokan vagyunk már olyanok, akik szövetkezeti tagoknak mondhat­juk magunkat. Vannak azonban közöt­tünk olyanok is, akik még , jelenleg nem tagjai a szövetkezetnek, de mun­kájukat épp úgy elvégzik, mint a ren­des tagok. Az ifjúság munkájára különösen az aratás alatt van nagy szükség. A gyakori esőzés sokszor megzavarja az aratók munkáját és megnehezíti a gépek munkáját is. A CSISZ-tagok röpgyülésen tárgyalták meg, hogyan tudnák a legjobban elősegíteni a termés betakarítási munkákat. Ügy határoztak, hogy az aratási munkába beszervezik azokat a fiatalokat is, akik most fejezték be az iskolát és vakációjukat otthon töltik, így is történt. Ma nincs Bácskán egyetlen fiatal se, aki ne kapcsolódott volna be a munkákba. Erre a nagy munkára jól felkészül­tek. Gyűlésen határozták el azt is, hogy a cséplés idejére cséplőbrigádot szerveznek, mégpedig olyan formában, hogyha a helyzet úgy kívánja, éjsza­ka is csépelhessenek. A fiatalok ezen felül elhatározták, hogy vasárnap is csépelnek, hogy a gazdag termés mi­nél előbb raktárba kerüljön. Sz. I. Ismerjék meg minél előbb jövő évi (ervüket Az eperjesi kerületben az 1956. évi mezőgazdasági termelés tervének szétírása több járásban már befejezéshez közeledik. Legjobban halad a szétírás a giraltovcei, nagymihályi és homonnai járásokban. A kerületben eddig 758 falu termelési tervét tárgyalták le a járási nemzeti bizottsá­gok, s 952-t hagytak jóvá. A szétírásban a nagykaposi járás maradt le, az eltitkolt földek nyilvántartásának nem szenteltek elég figyelmet. A helyi nemzeti bizottság tanácsának aktivistái, a járások agrotechni­kusai és zootechnikusai most a falvakban beszélgetéseket tartanak a kis- és középparasztokkal, hogy megismertessék velük a mezőgazdasági termelés tökéletesebb és gazdaságosabb formáit. Az állattenyésztési termékekből is példásan teljesítik a beadást A jánoki szövetkezet beadási kö­telezettségét állati termékekből is pél­dásan teljesíti. Egész évi sertéshús­beadási kötelezettségükből már a ne­gyedik negyedévre eső részt is telje­sítik. Ezenfelül 40 mázsát szolgál­tattak be előíráson felül. Tejbeadási kötelezettségüket is pél­dásan teljesítik. Már előíráson felül is adtak 14 000 liter tejet a közellátás­nak. Első helyre kerültek a beadási versenyben A Tornóci Állami Birtok dolgozói a párt határozatát az aratás és cséplés mielőbbi elvégzésére következetesen és odaadóan teljesítik. Ezekben a na­pokban fejezték be a cséplést és ami még fontosabb, augusztus 2-ára már száz százalékra teljesítették a gabona beadási tervét. A nyitrai kerületben így az első helyre kerültek a többi állami gazdasággal való versenyben. Az állami birtok egyes gazdaságai­ban ma már terven felüli beadás fo­lyik mind a gabonából, mind a korai burgonyából. Ez az állami birtok nem­csak a cséplésben és aratásban, ha­nem a tarlóhántásban és a másodnö­I vények vetésében is jó példával jár elöl, mivel mind a két munkát száz százalékra végezték már el. Molnár József, Deáki. Jó a munkafegyelem Az idei szép gabonatermés betaka­rítása sok munkát adott a királyrévi szövetkezet tagjainak, kötelezettség­vállalásaikat mégis határidő előtt tel­jesítették. Vállalták, hogy gabonabe­adási kötelezettségüket július 30-án teljesítik, s már 29-én beszállították az előírt mennyiséget. A munka egyre javul, a szövetke­zetesek állandóan nagyobb jövedelem­ben részesülnek. Az elért eredmények nagyon szépek az állattenyésztésben is. Deák István még csak egy hete jött meg a szakiskoláról, s máris ki­magaslók az eredmények, melyeket a szovjet módszerek bevezetésével elér­tek. Ezen egy hét, alatt a pontos ada­golással, napi háromszori etetéssei és fejéssel elérték, hogy 7,2 literről 10,3 literre emelkedett az átlagos tejhozam. Napi 80 literes tejemelkedést hozott az új módszer alkalmazása. Az új csoportvezető utasításait be­tartják a kocagondozók is. Katona Ár­pád, Nagy István és Kubicsek Gyula egy ellés után 10 darab 12 kg-os ma­lacot váíásztanak el minden anyától. Ebben a munkában Berei János takar mányozó segíti őket, aki mindig friss és elegendő takarmányt készít az ál­latoknak. Mészáros István, Királyrév.

Next

/
Oldalképek
Tartalom