Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-09 / 190. szám, kedd

2 IIISZ0 1955. augusztus 10. Az V. VÜágifj úsági Találkozó Varsóban Soha többé Hirosimát Varsó, augusztus 6. (CTK) — Augusztus 6-án a Világifjúsági Találkozó küldöttei az atomtámadás következtében Hirosimában elpusztultakra emlékeztek. Az ünnepségen megjelentek a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és az ifjúsági küldöttségek vezetői. Brúnó Bernini, a Nemzetközi Diákszövetség elnöke megnyitotta az ünnepséget. Óriási tapssal fogadták Jukia Motiasit, a hirosimai japán fiatalt, aki szemtanúja volt az atomtámadásnak. Szaval nyomán a megjelent fiatalok előtt feltárult mindaz a szörnyűség, rombolás, ami tlz évvel ezelőtt Hirosimában megtörtént A nagygyűlésen felszólalt még Dhruba Ganguri indiai fiatal, aki a fesztivál előkészületeinek idején 38 000 aláírást szerzett a Világ-Béketanács •tomháborúellenes felhívására. Egy amerikai lány felszólalásában hangsúlyozta, hogy az egyszerű amerikai emberek békét akarnak és barátság ban óhajtanak élni a világ népével. „Azt akarjuk. — mondotta az amerikai lány —, hogy soha többé ne Ismétlődjön meg Hirosima. Mi is ezért harcolunk!" A VIT nyolcadik napja Varsó, augusztus 7. (CTK). — A fesztivál második vasárnapja a lengyel ifjúság napja volt, azoké a fiataloké, akik olyan gonddal előkészítették a varsói találkozót és olyan szívélyesen fogadták a világ ifjúsága tízezreit. Varsó legnagyobb terén, a J. V. Sztálin téren a délutáni órákban az ország ifjú nemzedékének hatalmas tüntetését tartották. Az ifjúság nagy seregszemléjét a díszpáholyból végignézték a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetői, a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség elnöksége, a lengyel ifjúság és • külföldi küldöttségek vezetői, valamint a vendégek. Heléna Jaworská ünnepi beszéde után megkezdődik az ifjúság ünnepi felvonulása. Elől a legfiatalabb nemzedék, a pionírok haladnak, kezükben virágcsokor. A pionírok után a Lengyel Ifjúsági Szövetség tagjai mennek. Ott menetel Lengyelország tanulóifjúsága, az ipari tanulók, bányászok, ifjú kohászok és az egész ifjúság képviselői. A ünnepi felvonulás után vidám ifjúsági találkozókat rendeztek. A város sok-sok zugában késő estig daloltak, táncoltak a lengyel ifjúsággal a különféle országok fiataljai. A csehszlovák költők és írók sikerrel szerepeltek a VIT irodalmi pályázatán Varsó, augusztus 5. (CTK) — Augusztus 3-án a varsói filharmónia épületében ünnepélyes keretek között hirdették ki a Világifjúság című lap szerkesztősége által kiirt irodalmi pályázat eredményeit. A bíráló bizottság, amely 377 költői, prózai müvet, filmet és színdarabot bírált meg, a legnagyobb díjat, az aranyérmet, oklevelet és a nemzetközi irodalmi verseny győztese címet F. Kerel francia költőnek „Viszontlátásra, gyermekem" című művéért és F. Frühmann, NDKbeli írónak „Üt Stalingrád felé" című kötetéért adományozta. Az első díjjal és aranyéremmel kitüntett 9 költő között volt J. Kainar, aki „Cseh álom" című gyűjteményével és M. Kundéra, aki „Utolsó május" című költeményével érdemelte ki a kitüntetést. A prózai művek pályázatának elsó díját egy lengyel, NDK-beli és egy bolgár Író mellett V. Mináö kapta „Mese unokáinknak" című müvéért. A prózai művek második díját és az ezüstérmet L. Askenazy „Dusán és a tábornok" című műve kapta. Második díjat nyert még India, Szovjetunió, Ecuador, a Német Szövetségi Köztársaság, Magyarország, Dánia és Szíria nyolc írója. A dalszövegek pályázatában M. Zachata csehszlovák művész második díjat és F. Halas harmadik díjat nyert. Az Egység dijával J. Marék „Babiloni torony" című elbeszélését jutalmazták. P. Kohout „Jó dal" című játékáért külön díjat kapott. Fiatal íróink és költőink két külön díjjal, 3 első díjjal, 2 második díjjal és 1 harmadik díjjal való kitüntetése a csehszlovák irodalom kiváló sikere. ' ; Íí'i ' 5; !» « niiu .3 * Ulti! ÚMűi M Bento Hansun dán lány a varsói Világifjúsági Találkozón a lengyel fiatalokkal A szocialista tábor országainak gazdasági felemelkedése A szocializmus táborának országaiban nyilvánosságra hozták a nemzetgazdaság fejlesztését szolgáló népgazdasági tervek teljesítése 1955. más

odik negyedévének és első felévének eredményeit. Ez év első hat hónapjában új sikereket értek el a Kínai Népköztársaság dolgozói a népgazdaság fejlesztésében. A Kínai Népköztársaság kohászati Ipara az 1955. év első felében 114,7 százalékra teljesítette a tervet, a munka termelékenységének emelkedese terén pedig 109,3 százalék az eredmény. A féléves gazdasági tervet túlteljesítették az ércfejtés, vasöntés és az acéltermelés terén. Az ország acéltermelése 1954. első félévi termeléséhez viszonyítva több, mint 40 százalékkal növekedett. 11,6 százalékkal több szenet termeltek ki, mint ugyanezen idő alatt az elmúlt évben. Az ország villanyipara 18,3 százalékkal több energiát szolgáltatott, mint 1954. első felében. A Lengyel Népköztársaság népgazdasági tervét ez év első felében 103 százalékra teljesítette. Az elmúlt évi eredményekhez viszonyítva az ország ipari termelése 12 százalékkal emelkedett A Kohászati Minisztérium első félévi tervét 103 százalékra, a gépipar 104 százalékra, a vegyiipar 106 százalékra teljesítette. A Lengyel Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának közlése szerint az országban jelentősen növekedtek a vetésterületek, különösen a kukorica vetésterülete. A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatalának közleménye szerint az ország szocialista ipara ez év második negyedévének termelési tervét 105,2 százalékra, a félévi tervet 104,9 százalékra teljesítette. A szocialista ipar első féléves tervének terjedelme 9,5 százalékkal nagyobb az elmúlt év első feléhez viszonyítva. Magyarországon az őszi szántást sikerrel végezték. 150 000 holddal több kukoricát vetettek, mint tavaly. A gabonaneműeknél sokkal nagyobb termés várható, mint az elmúlt évben. A Német Demokratikus Köztársaság nemzetgazdasági tervét ez év második negyedében az ipar területén 104,7 százalékra teljesítette. A múlt év második negyedévi tervéhez viszonyítva az NDK Iparának termelése 12 százalékkal növekedett. A Nehézipari Minisztérium tervét 105 százalékra túlteljesítette. A Nehézgépipari Minisztérium 108 százalékra, a Könynyűipari Minisztérium 105 százalékra, az Élelmiszerügyi Minisztérium 103 százalékra teljesítette a tervet. A Román Népköztársaság Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közlése szerint a nemzetgazdaság fejlesztésének tervét az 1955. év második negyedévében az ipar szocialista szektorában 109 százalékra teljesítették. Az ipari termelés teljes terjedelme ez év második negyedében a múlt év ugyanezen időszakához hasonlítva 11,9 százalékkal növekedett. Az ez évben megmunkált vetésterületek 160 000 hektárral növekedtek. Tovább erősödött a Román Népköztársaság mezőgazdaságának alapja. A Bolgár Népköztársaságban az ipari termelés tervét ez év második negyedében 104,1 százalékra teljesítették. 1955 második negyedévében az ipari termelés fontosabb ágazataiban — ha összehasonlítjuk az 1954. év ugyanezen időszakával — látjuk, hogy a villanyiparban 18 százalékkal, a kőszénnél 13 százalékkal, a vasércnél 34 százalékkal, a rézércnél 13 százalékkal, az acélnál 13 százalékkal emelkedett a termelés. Az Albánia Országos Tervbizottsága mellett működő Központi Statisztikai Hivatal közleményében arról tudósít, hogy az összipari termelés az 1955. év első felében 104 százalékot ért el. Ha az eredményeket a múlt év ugyanezen időszakának eredményeihez hasonlítjuk, QZ ipari termelés teljes terjedelme 17 százalékkal magasabb. Ez év első hat hónapjában a múlt év első feléhez viszonyítva kőolajban 11,7 százalék, szénben 19,8 százalék, villanyenergiában 27,1 százalék, cementben 65,3 százalék, pamutszövetben 30,3 százalék, cipőben 80 százalék a növekedés. Ez év első felében megkezdték a Viosze-LevanFeri öntözőcsatorna építését, s a Skoderszk-kerületben a Recs és Posztibacsatornán dolgoznak. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Központi Tervbizottsága Statisztikai Hivatalának jelentése szerűit a termelési tervet az első félévben az ipar 101 százalékra teljesítette (az államosított ipar 103 százalékra, a szövetkezeti üzemek 106 százalékra). Ha az ipari termelés eredményét az elmúlt év első felének eredményeivel összehasonlítjuk, a termelés növekedése 70 százalék. Az Izvesztijából. Új légkör a szovjet iskolákban Nemrég történt Alig egy hónapja a moszkvai 96-os számú iskola folyosóján. A tantermekben az érettségi vizsgák folytak, és a folyosón egy barnafürtös lány, névszerint Duszja, a sikeres érettségi utáni emelkedett hangulatban ezzel a kérdéssel fordult egy nyúlánk Ifjúhoz, akit történetesen Andrejnek hívtak, és szintén „érettnek" tekinthette már magát: — Nos. Andrjusa, szóval gyárba? — Igen, gyárba. Pontosan még nem tudom melyikbe, nekem csak az a fontos, hogy szerszám-műhely legyen benne — válaszolt a fiú, s közben csillogott a szeme. Múiik az egyetemi láz Persze nem lehet általánosítani és korántsem felelne mea az iaazsáanak. ha azt mondanánk, hogy ma már minden érettségizett ifjú így gondolkodik a Szovjetunióban. Andrjusa válasza mégis tipikus, és megmutatja azt az óriási változást, amely — különösen a most befejeződött tanévben — kezdődött meg, és hatja át egyre mélyebben a szovjet fiatalok gondolatvilágát, vágyait és törekvéseit. Egyre észrevehetőbben múlik az úgynevezett , egyetemi láz", amelyben szenvedők egyenesen sértésnek vették, ha a középiskola padjaiból nem telepedhettek át azonnal a főiskola padjába. A szovjet iskola nevelési módszerében igen nagy, mondhatni, forradalmi változások következtek be ebben az évben. Ezeket a változásokat elsősorban két tényező eredményezte. Az első a politechnikai oktatás, amely arra tanítja meg a fiatalokat, hogy megbecsüljék, majd pedig megszeressék a technikát, az üzemi munkát. A második a városi iskolákban maradéktalanul bevezetett koedukáció, a fiúk és a lányok közös oktatása, amely — mint ez már az első év tapasztalataiból is kitűnik — komoly eredményekkel járt a tanulmányi színvonal emelésében, az iskolai fegyelem javulásában és a szocialista társadalmi együttélésre való nevelésben. A kicsik „munkaórái" A. Gyemlnova, a 96-os számú moszkvai általános iskola igazgatónője az Izvesztyija egyik legutóbbi számában arról Ír, hogy milyen jó hatást gyakorolnak már a legkisebbek nevelésére és oktatására is a legutóbbi tanévben bevezetett úgynevezett „munkaórák". A kicsik végtelenül megszerették ezeket a foglalkozásokat, amelyeken fogalmat alkotnak maguknak a formáról, a nagyságról, a színről. és játszva tanulják meg a különböző anyagok — a karton, a papír, az agyag, a szövet, a fa vagy a fém — megmunkálásának elemi fogásait. Látni kell ezt a lelkesedést — írja Gyeminova, amellyel a 7—10 éves gyerekek tisztántartják munkahelyüket, és szeretettel rendezgetik szerszámaikat. Még a tapasztalt pedagógusokat is meglepte, milyen elragadtatással vesznek részt a nagyobb diákok a — számukra már sokkal magasabb színvonalon megszervezett — „munkaórákon." Csodálatos felfedezések a g/árban Az ötödik-hatodik osztályos fiúkat és lányokat, akiknek eddig fogalmuk sem volt arról, mi az esztergapad, a maró- va.qy a fúrógép, mi a véső, vagy a satu. alig lehet elszakítani azoktól a szerszámgépektől, amelyeket az iskolát patronáló vagongyár ajándékozott a tanműhelynek. A hetedik-tizedik osztályos „nagydiákok" pedig, akik közül sokan bizony már-már beleestek az „egyetemi láz"-ba, s nemrég méa nem nagyon becsülték a lakatos- vagy az esztergályos-mesterséget, most szinte csodaként fedezték fel, hogy milyen nélkülözhetetlen ezekhez a mesterségekhez qeometriai és fizikai tudásuk. A védnök-gyár műhelyeiben másfél hónapon át két-két órát dolgoztak hetenként, megismerkedtek a termelési folyamatokkal, és minden esetben örömmel tapasztalták a fizika és a kémia általuk már Ismert törvényeinek alkalmazását a termelésben. Most már nagy tisztelettel beszélnek a lakatosokról és az esztergályosokról, és egyre többen álmodoznak arról, hogy „érettségi után" ilyen vagy amolyan mesterséget választanak. -Nem vitás — állapítják meg a szovjet pedagógusok —, hogy azoknak az iskoláknak érettségizett diákjaiban, ahol a pedagógusok jól szervezték meg már ebben az évben a politechnikai oktatást és nevelést, kialakult a helyes nézet: „először az életben, a gyakorlati munkában szerzek tapasztalatokat, s csak majd, ha alaposan kiismertem a választott szakmát, igyekszem magasabb főiskolai ismeretekre szert tenni.. Fiúk és lányok igazi barátsága A pedagógusok nagy érdeklődéssel kísérték az elmúlt tanévben, hogyan alakul a városi iskolákban az általánosan bevezetett koedukáció. Bizony, eleinte meg kellett küzdeni néhány nehézséggel. főleg a felsőbb osztályokban, ahol óriási átcsoportosításokra volt szükség, hiszen egy csapásra megszűntek a külön fiú- és külön leányiskolák. A nagyobb fiúk a tanítás első napjaiban például méltóságukon alulinak tartották, hogy egy padba üljenek a lányokkal. A lányok viszont bizalmatlanok voltak, féltek új osztálytársaiktól- „minden fiú kötekedő és neveletlen." Az év végére már a 13—14 évai „nagyfiúk" és „nagylányok" is barátságot kötöttek. A gyermekek kollektívájának összekovácsolásában jelentős szerepet játszott a közös társadalmi munka. Azok a pedagógusok és szülők, akik az elmúlt év nagy országos vitájában ellenezték a lányok és a fiúk közös oktatását, csodálkozva — de a tények ereje által meggyőzött megnyugvással — látták, hogy az összevont osztályokban olyan légkör alakult ki. amelyben a fiúk és a lányok közötti nemes vetélkedés nyomán gyorsan emelkedik a tanulmányi színvonal, és szinte teljesen eltűnnek az iskolai fegyelmezetlenség különösen kirívó s a kamaszkorban néha — főként a fiúknál — előforduló durva formái. Nem kétséges, hogy a szovjet isko-' Iákban ez a tanév — nagy és bátor kezdeményezések éve — meghozta a fiúk és a lányok közötti igazi barátság hajtásait, lerakta a szilárdan összeforrt gyermekkollektívák alapjait, s egyre markánsabban kialakuló új légkörével, új szellemével az életre, a kommunizmus építőinek életére neveli az ifjúságot. „A császár csalogánya" győzött Locarnóban E napokban fejeződött be Locarnóban a IX. Nemzetközi Filmfesztivál. A fesztiválon 16 ország vett részt, köztük a következő kapitalista országok: az USA 6. Olaszország 5, Anglia, Franciaország és Nyugat-Németország 3— 3, Japán. India. Indonézia, Ausztria. Spanyolország és a Délafrikai Unió 1—1 filmmel. A nemzetközi fesztivál jelentőségét nagyban emelte, hogy a Szovjetunió is részt vett a fesztiválon. „A hűség próbája" és versenyen kívül a „Romeo és Júlia" című filmmel. A kínai filmművészetet a „Szárnyas levél" és versenyen kívül a „Liang-San-Po" című film képviselte. Magyarország a „Budapesti tavasz" az NDK „Pál, a bábjátszó" és „A scuderai kisasszony" című filmmel vett részt. Az NDK „Erősebb az éjszakánál" című filmjét „politikai tartalma miatt" nem engedélyezték. Csehszlovákia „A császár csalogánya". a „Szülőföld" és a „Svejk a .16 katona" c. egész estét betöltő filmeket, „A majomcsászár" c. dokumentáris filmet és „A cseh ponty" című ismeretterjesztő filmet mutatta be. A legnagyobb sikert Jiri Trnka „A császár csalogánya" című film aratta. A nézők és a bíráló bizottság nagyra értékelték Trnka rendezői művészetét és Vaclav Trojan zenéjét. A „Carmen Jones" című amerikai nagy filmet, a „Summermandness" c. angol filmet és a „K 2" olasz filmet nagy propaganda és reklámozás előzte meg. • Az amerikai film sikerének technikai feltételei megvoltak. Carmen, mint az ejtőernyögyár munkásnője, Don Jose mint az amerikai hadsereg tizedese, Escamillo pedig mint ökölvívó-bajnok jelent meg a vásznon, aki csak akkor vív tovább, ha a szorító közelébe vezetik Carment is. Nehéz volt ráismerni Bizet zenéjére. A romantikus slágereket ijesztően eltorzították. A néger művészek kiváló játéka (a filmben csupán négerek játszanak és énekelnek) nem tudta megmenteni az „amerikaizált" operát. Akadtak azonban olyanok ls, akik dicsérték a „nagy filmet". Soknak nem tetszett, hogy a cseh film került kl győztesként. A bíráló bizottság „A császár csalogánya" című cseh filmet csak fél ponttal értékelte jobbnak a „Carmen Jones"-nél, a közönség azonban egészséges ízlésével és az igazi művészet iránti érzékével a cseh filmet nagyobbra értékelte. A többi csehszlovák film is sikert aratott. Nagy volt az érdeklődés a „Szülőföld" című szlovák film iránt. A szlovák táncok, dalok, a természet szépsége lenyűgözte a nézőket. A film történelmi keretét azonban többen bírálták. A „Svejk a jó katona" című film első része, a „Svejk és a konyak", nagyobb sikert aratott a második résznél. „A cseh ponty" című filmnél különösen a felvevő munkáját értékelték nagyra. „A majomcsászár" című dokumentárls film is tetszett a nézőknek. Frantisek Polák