Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-07 / 189. szám, vasárnap

4 msm 1955. ai •v-'/.lvs 7. •«<iatt([:a^ai.iiiciiiiiii!aiiaiia: iii*ii(!iaiiiii*ti(!iaiiaiiaii>i!(:tii!inaii«'ii:iiiiiiiianai>ii>i:iin> :ii[ii]snitiiL;iMmiiir]aiiiii>iiaii>ija!!ii> | A szovjet mezőgazdasági küldöttség j az fanaiiaiiaiiaiiBiiaiiauaitaiLaiiaiiaiiaiiaiiaitaiiaiiaiiaiiatiatraTiaiiatiBiiaitaMaiiatiaüaiiaiiaiiaMBiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaiiaitaiiaiiBiiaiiaiiaiiaiiaii Iowa államban Az amerikaiak általában büszkén beszélnek Iowa államról. Egyesek „Amerika éléskamrájának" nevezik, mások „áldott földnek". Iowa indián nyelven gyönyörű vidéket jelent. Az ország ezen részét a természet gazdagon megáldotta. A dúsan termő fekete földek, a bőséges csapadék és a kitűnő éghajlati viszonyok a termékeny Amerikában megérdemelt dicsőséget szereztek Iowa államnak. Földjein kukoricát, búzát, zabot és szóját termesztenek, legelőin szarvasmarhát, sertést és juhot tenyésztenek. Ugyan miről is beszélgetnénk a helybeli lakossággal? A szó feltétlenül a kukoricára terelődne. Ennek az államnak büszkesége és dicsősége, a lakosság jólétének forrása: a kukorica. Az állam szántóföldjeinek több mint egyharmadán kukoricát termesztenek. Az USA egész kukorica termésének egyötödét Iowa állam szolgáltatja. A kukorica kitűnő takarmány. Ebben a kiterjedésére nézve aránylag kicsi és kevés lakosú (2 és fél millió) államban évente 20 millió sertést hizlalnak és nagyszámú tejelő és vágómarhát tenyésztenek. — Kukorica nélkül erre képtelenek lennénk — hangoztatják Iowa lakosai. Nem csoda, hogy éppen ebben az államban született meg a mezőgazdasági küldötségek kölcsönös kicserélésének gondolata, mikor értesültek a szovjet embereknek a kukorica termesztése iránti fokozott érdeklődéséről. Az amerikai közvélemény óriási érdeklődéssel fogadta a szovjet mezőgazdasági küldöttséget. A küldöttség autóbuszát az újságírók, fotoriporterek és operatőrök nem kevesebb, mint 60 gépkocsija kísérte. A szovjet vendégekiránti érdeklődés teljesen érthető. A hidegháború tíz éve alatt — nem a Szovjetunió hibájából — a két nagy nemzet közötti széleskörű és baráti kapcsolatokat számos akadály gátolta. Ezen évek alatt a szocializmus országára és nemzeteire vonatkozó sok-sok rosszindulatú rágalom és pletyka látott napvilágot az amerikai sajtóban. Az amerikai közvélemény mint jelentős politikai eseményt fogadta az USA-ban a szovjet mezőgazdasági küldöttséget. Ez a látogatás új korszak kezdetét jelenti a két ország kapcsolataiban, megmutatva az utat a barátság további megszilárdítása felé. Az amerikai sajtó egyöntetűen elismerte, hogy a szovjet mezőgazdasági küldöttségnek Iowa államba való látogatása után a Szovjetunió és Amerika közötti baráti érzések tüntető jelleget öltöttek. „A misszionáriusok egész Iowát lázba hozták, hogy bebizonyítsák az oroszoknak, Iowa békét akar, Iowa barátságban akar élni az oroszokkal és baráti érzéseket táplál irántuk. Ezek a szavak Wetneytől, az Associated Press tudósítójától származnak, aki a szovjet mezőgazdasági küldöttséget elkísérte Iowa államban tett útján. Wetney és sok más amerikai tollforgató társa nem leplezik csodálkozásukat a felett, hogy milyen melegen és örömmel fogadják mindenfelé az amerikaiak a szovjet vendégeket. A New York Times Magazin megírja, hogy a szovjet küldöttség iowai útja az egymás iránti baráti érzések demonstrációjává vált. Sok rosszindulatú szovjetellenes amerikai újságíró találgatásokkal gyötrődik és a sajtóban megkísérli megmagyarázni a szovjet küldöttség sikerének titkát. Ezek az okok persze szemmelláthatók, nem szorulnak magyarázatra. Az amerikai nép békét akar és gyűlöli a háborút. Békében és barátságban akar élni a Szovjetunióval és szívesen kifejezésre juttatja iránta érzett jóindulatát. „Vidékünk és természetesen az egész ország népe — jelentette ki az Associated Press tudósítójának egyik nagy iowai vállalkozó és farmer — ördögien belefáradt a háborúról és a nemzetközi feszültségről szóló vitákba. Valamit tenni szeretnénk azért, hogy véget vessünk ennek az állapotnak Ezért fogadtam örömmel az oroszok látogatását." Egy másik iowai lakos ezt mondotta: „Mi békét akarunk az oroszokkal és feltételezzük, hogy ők is békében akarnak élni velünk." Icwa lakosai így szólítják a szovjet mezőgazdasági küldöttség tagjait, ha kérdéssel fordulnak hozzájuk: „Szovjet barátaink!" A találkozás első pillanatától kezdve élénk baráti beszélgetés bontakozott ki a mezőgazdaság problémáiról, a békéről és a két nagy '.rszág kölcsönös viszonyáról. A szovjet küldöttek nem restelték feljegyezni a mezőgazdaságra vonatkozó kérdésekét. Ilyen kérdésekkel ostromolják a küldöttséget: „Mi az a kolhoz? Milyen most Sztálingrád? Igaz-e, hogy a szovjet farmerek ingyenes gyógykezelésben részesülnek és gyermekeik ingyen tanulnak a felsőbb iskolákban. Mit gondolnak a szovjet emberek a genfi értekezlet eredményeiről? Mennyi sértődöttséget, elkeseredést okoz időnként, hogy a szovjet küldöttség elfoglaltsága miatt kénytelen elutasítani az egyes farmok és városok meglátogatására tett meghívást. SLOU City lakói azzal a kéréssel fordultak a kongresszushoz és az állami helytartóhoz, hasson oda, hogy a szovjet küldöttség töltsön néhány órát a városban. A város vendégszerető gazdái egy különleges repülőgépet ajánlottak fel a szovjet vendégeknek, hogy megszabadítsák őket a hosszú autóút fáradalmaitól. A szovjet küldöttség már messze járt Siou Citytől, mégis elfogadta a város lakóinak meghívását. Nehéz lenne felsorolni a szovjet nép küldöttsége iránt az ioawaiak részéről tanúsított baráti érzés és megbecsülés megnyilatkozásait. Az Yms szállodába, ahol megszállt a szovjet küldöttség, beállított egy kilencéves fiúcska, kezében egy apró, szőrmével szegélyezett gyermeksapkával. Ezt a sapkát „Dany Crokett"-nek nevezik és egy népszerű film hősének tiszteletére több millió amerikai gyermek viseli. — Szeretném ezt a sapkát egy szovjet gyereknek ajándékozni — mondja félénken mosolyogva. Az iowaiak gyakran hangoztatják, hogy nem ismerik az orosz nyelvet. De van olyan nyelv is, amelyet mindenki megért. Ez a baráti mosolyok, meleg kézszorítások nyelve. Ez a nyelv nem szorul tolmácsra. Minden szónál ékesebben beszél az egyszerű emberek érzéseiről, gondolatairól és hangulatáról. Természetesen az amerikai sajtóban most is feltűnik néha egy-egy ingerült hangú cikk. Szerzője nem titkolja ellenszenvét a szovjet és az amerikai részről megnyilvánuló barátkozással szemben. Természetesen az USA->an még nem tűntek el a hidegháború bajnokai, akik 1 szerint rossz korszak vette kezdetét. Ezeknek egyre nehezebb szembenézni az amerikai nép hangulatával és akaratával. — Mi tetszett önöknek Iowa államban a legjobban, — kérdezték nemrég az amerikaiak a szovjet küldöttektől. — Az emberek, az egyszerű, amerikai emberek. Munkaszeretetük, hajthatatlan akaratuk, hogy megvédjék a békét és barátságban éljenek a szovjet néppel. A szovjet küldöttség vezetőjének ezen válaszát óriási tapssal és egyetértéssel fogadták. E. Litoskonak, a moszkvai Pravdában megjelent tudósítása Öt vagon gabona terven felül Kint a tábla végén hatalmas cséplőgép ontja magából a magot és öröm sugárzik a szövetkezetesek arcán, amint telnek,halmozódnak a zsákok. A gabonát a cséplőgéptől a begyűjtőhelyre szállítják. A cséplést még nem fejezték be, de beadási kötelezettségüket már teljesítették. A tervezett hektárhozamokat nemcsak elérték, de jóval túl is teljesítették. Búzából 5,5 és rozsból 2 mázsával termeltek többet hektáronként, mint amennyit terveztek. A 25 mázsás átlagos hozam búzából lehetővé tette, hogy a szövetkezetesek 5 vagonnal adhatnak be terven felül. Szabó Ferenc, Malinovo. Árpából túlteljesítették beadásukat, búzából és rozsból is többet adtak A nagyzellői szövetkezet tagjai határidőn belül végezték el az aratást, amiben nagy része volt Mondok Ernő és Mitec Gábor traktorosoknak, akik éjjel is arattak, ha az idő úgy kívánta. A szövetkezet vezetősége a tagsággal ka~öltve azon fáradozik, hogy a cséplést is határidő előtt fejezzék be, hogy beadási kötelezettségeiket az elsők között teljesíthessék. Árpából 15 mázsával már túl is teljesítették a tervet, s búzából és rozsból is többet adnak az előírtnál, hogy ezzel is nagyobb darab kenyeret juttassanak dolgozóink asztalára. Budai József, Nagyzeüő. Jói fizetnek a búzaföldek A kovácsi EFSZ tagjai a gabona 85 százalékát sűrűsorosan vetették el. Ennek az lett az eredménye, hogy míg a múlt évben 28 vagon gabonát, addig most 40 vagon gabonát takarítanak be. A tagok jól dolgoznak és naponta 130—140 mázsa gabonát csépelnek ki. A múlt évben 16 mázsa volt a hektárhozam, most elérik a 25,11 mázsás átlaghektárhozamot. A búza olyan jól fizet, hogy kb. 25.16 mázsát csépelnek ki egy hektárról. Dobra Ferenc, Kovácsi. Követendő példa A múlt hónap utolsó vasárnapján a sávolyi EFSZ földjén szép példáját láthattuk a munkás-paraszt szövetségnek. Közel 50 ipari munkás — akik a faluban laknak — 305 munkaóra alatt 1530 gabonakeresztet hordott össze. A dolgozók ezzel megmutatták, hogy nemcsak beszélni tudnak a mezőgazdasági termelés fejlesztéséről, a mezőgazdasági dolgozók megsegítéséről, hanem szükség esetén tenni is. Bodor László, Sávoly. IDŐJÁRÁS Szlovákia nyugati, délnyugati részén, később Közép-Szlovákiában is fokozatosan javul az időjárás. A nappali hőmérséklet 20—24 fok. Szlovákia északkeleti, keleti részén a hőmérséklet 16—19 fok, helyenként csapadék. Mérsékelt északi szél. JÓ GÉP A KOMBÁJN Esteledett. A bokrok közt megszorult az árnyék, s a nap vattás párákba bújt. A homály belehelte a tarlót, az út szélén posztoló fákat, a púpós kazlakat s a puhán neszező kerteket. Csak a lombok alatt bújó házak lobbantottak világot és sűrűn pislogtak arany szemükkel. Csallóközaranyos lassan nyuycvóra tért. elpihentek az aratásban, cséplésben megfáradt emberek. Pihentek a madarak, bogarak. Szendergésbe kábult a világ. Ketten ballagtunk az utca porában. A mellettem ballagó Róringer Lajos kísérőül szegődött hozzám. Narancsik Andráshoz igyekeztünk, a falu egyik magángazdálkodó dolgozó parasztjához. — Itt lakik — mutat az egyik sötét tekintetű házra kísérőm. — Nincs világ. Talán lefeküdtek — mondom és tapogatom a kapu kilincsét. Róringer Lajos rádönget a kapura. — Elli, Elli' Alszotok? Kis csend. Majd gyenge neszezés üti meg a fülünket. A verandára világosság lobban. Kicsapódik az ajtó és egy nyúlánk lányalak fut a kapuhoz. Az ablakból kiszüremlő kevés fényben elmosódik arcvonása, csak a szeme villog feketén. — Minket keresnek? — Az édesapját. Édesapám kint tanyázik az országút mellett. Őrzi az osztagot. — Hát akxor jóccakát, Etiike, Megyünk az* édesapjához. — Csak az országúton menjenek egyenesen, a falu végében meglelik — kiáltott még utánunk és beszaladt a házba. Nem kellett sokat keresgélnünk. Jó félkilométernyi séta után, az országút mellett egyszerre csak nagy, felsötétlő tömeget pillantottunk meg. Ott állt az asztag. Közelebb sündörögtünk s láttuk, hogy az asztag tövében két ökör kérődzik csendesen. Mellettük a szekér. Körüljárjuk az osztagot. Embert nem látunk. — No, ez is jól megőrzi a gabonáját — vetem oda kísérőmnek. — Nincs ő messze — válaszol Róringer. — Itt sétálhat valahol a közelben. Hahó, Andris bátyám! Hahó! A kiáltás végigrepül a meglapuló sötét földek felett s a távolságba vész. — Hahó, hahó! — kiabálunk és körözzük az osztagot. Egyszerre csak árnyék vetődik elénk. Emberféle mozog elő a sötétből. — Aggyisten jóestét! — Magának is. Andris bátyám. — Hallottam a kiáltásokat, mondok, talán engem keresnek. — Magát keressük, magát — Osztán mi ügyben? — Semmi különösben. Csak szeretnénk magával elbeszélgetni. — Hallottam a faluban, hogy nem átallotta és kiballagott többedmagával megnézni a kombájnok munkáját. — Ami igaz, igaz. Megnéztük. Amit láttam, nagyon tetszett. De a többi magángazda is ezt mondta. Mi több, Berecz Sándornak, Verbó Károlynak az is aratott, csépelt. A kombájn. — Szóval jól dolgozik a gép? — Hogy jól-e? Felségesen. No, de nemcsak a jóság számít, hanem a gyorsaság is. Azám, a gyorsaság. Mert arathatok én a feleségemmel, leányommái napokig. Izzadhatunk, gürcölhetünk hajnaltól alkonyig. Mire megyünk? No, nem valami sokra. Mert nehéz ám a kasza nyele, belefájdul a derék a marokszedésbe. A kombájnnak meg fél nap se kell, oszt lecsapja, a tetejébe még ki is csépeli. Hát ez az. — Jócskán megkönnyíti a munkát, ugye? . — Annyira, hogy a faluban minden magángazda egyféleképpen beszél. Azt mondja, hogy ebben az évben aratott utoljára kézikaszával. Jövőre már kévekötözővel, vagy kombájnnal arat. Én meg körülbelül a szövetkezetben aratok már jövőre. Mert hát minek küszködjünk annyit, amikor könnyebben is megélhetünk. Nem igaz? — Köhnyebben, jobban. — Ügy is van. Beviszem ezt a négy és fél hektárnyi földecskémet, hadd szaporítsa a közöst, meg aztán az ember emberrel él. Még a munka is jobban megy közösen. Halkan zümmögött a szó a sötét éjszakában. A földről beszélgettünk, a földről meg az életről, a jövőről, amely egyre szebbé teszi az emberek sorsát. Mikor elbúcsúztunk Narancsik Andrástól s megszorítottam kérges, kemény kezét éreztem, hogy erő áramlik karjából szívem felé, a föld fiának ereje, a jövőt építő paraszté. Dénes György Még a nagyapák sem emlékeznek ilyen szép termésre... Kombájnok aratják az árpát a bacskai szövetkezetben. A hektárhozara olyan nagy, hogy ilyenre még a nagyapák sem emlékeznek a faluban. Hektáronként 32 mázsás átlagtermést takarítottak be. Juhász Dezső és Dudás Béla kombájnosok naponta 270 mázsát aratnak le és csépelnek ki. A magas hektárhozamok lehetővé teszik, hogy árpabeadási kötelezettségét a szövetkezet 300 százalékra teljesíti, s ezen felül még 10 vagon sörárpát is adnak az országnak. A búza átlagos hektárhozama ls 25 mázsa, s így a szövetkezet ebből is száz százalékra eleget tesz beadási kötelezettségének. KALAPOS JÖZSEF, Lelesz. Vasércbányáink dolgozói a bányásznap előtt Vasércbánya üzemeink dolgozói, a bányászok, technikusok és az üzemek funkcionáriusai az idei bányásznap megünneplésének különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak. A Szepesi és Gömöri Vasércbányák üzemei a bányásznapra a szocialista verseny kiterjesztésével, egyenletes é3 gazdaságos tervteljesítéssel, a dolgozók termelési-technikai ismereteinek továbbfejlesztésével, tömegpolitikai nevelésével készülnek. Az augusztusi hónapot a szovjet bányászok tapasztalatainak jobb kihasználása hónapjának nyilvánították. A vállalt kötelezettségekhez újak sorakoznak, fokozottabban előtérbe kerül az üzemen belüli önálló elszámolás és a munkatermelékenység fokozása. Szeptember 10-én az üzemek ünnepi gyűlésein és a kohóipar és ércbányák dolgozóinak szakszervezeti szövetsége kerületi tanácsának kassai ünnepélyes plenáris ülésén csúcsosodnak ki a bányásznapok ünnepségei. Ezen a napon a délutáni órákban mindenütt népmulatságok, kultúrfellépések adnak örömteljes keretet az idei bányásznapnak. A Szepesi Ércbányák Markusovce üzemének dolgozói a bányásznap tiszteletére 16 kollektív kötelezettséget vállaltak a fejtésben,, az előkészítő munkálatokban és a kutatásban. Augusztus végéig terven felül 1170 tonna nyersérc fejtésére tettek ígéretet, vállalt kötelezettségeik értéke 33 690 korona. A márkusovcei üzem legjobb dolgozója Jozef Leske, aki a fejtésben ért el kiváló eredményeket, míg az előkészítő munkálatokban Rudolf Caba, a kutatómunkában Frantisek Klimek tűnt ki. Az üzem az év elejétől az önköltségcsökkentésben 234 383 korona megtakarítást ért el, a hazafias műszakok 2160 tonna vasérc kitermelését eredményezték. A Gömöri Vasércbányákban a 75 egyéni és 516 kollektív kötelezettségvállalás értéke közel 3 millió korona. A hazafias műszakok itt 4101 tonna vasérccel gazdagították népgazdaságunkat. A Gömöri Vasércbányák júliusi fejtési tervüket 100,3 százalékra teljesítették. A terv túlteljesítésében a dernóiek érték el a legszebb eredményt. A Rudnany Vasérc' 5nya félévi tervét 3,44 százalékkal szárnyalta túl. A rudnanyak 6000 tonna nyersérc, 1400 tonna pörkölt érc terven felüli kitermelésére vállaltak kötelezettséget. Azonkívül vállalták, hogy gazdaságosabb termeléssel az önköltségeken 150 000 koronát takarítanak meg. Bányaüzemünk dolgozói tudatában vannak az ércbányászat fontosságának hazánk szocialista építésében. Pártunk X., s a szakszervezet III. kongreszszusa irányelveinek teljesítése jegyében készülnek most a bányásznap megünneplésére. Az idei bányásznapot a bányászokkal együtt ünnepli az egész ország dolgozó népe. Nagy évforduló esztendeje ez az idei év, szabadságunk 10 évét ünnepeljük, melyet a dicső szovjet hadsereg vívott ki számunkra. A közeledő idei bányásznap az eddigi hiányosságok kiküszöbölésére, példás bányászmunkára, a terv egyenletes teljesítésére, a jobb kereset elérésére mozgósítja bányaüzemeink dolgozóit. (ml