Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-05 / 187. szám, péntek

ni sza 1955. augusztus 5. Harminckét nap után,. A nyári nap már kiadta erejét, lágy sugaraival végig cirógatja a Csallóköz­csütörtöki Gép- és Traktorállomás ud­varát. Egy-két kombájn áll itt üidülás­ra készen Csehországba. A többieket már a vasútállomáson rakják a vago­nokba. Ismerős a gépállomás és az emberek is. Harminckét nappal ezelőtt jártunk itt. A pártszervezet akkor ké­szítette elő a „rajtot". Aktíva volt a kultúrheíyiségben. A kombájnokról volt szó. Minél többet aratni velük, hogy gyorsabban, könnyebben menjen az aratás. Kemény elhatározás szüle­tett a gyűlésen: a kommunisták be­szélnek a parasztokkal a kombájn ara­tás előnyeiről az ember érdekében. Lelkes Vince párttagjelölt, három ver­senyzászló tulajdonosa, kombájnjával Csehországba megy A meggyőző szó eredményes, — mondotta akkor Miklós István elvtárs, a gép- és traktorállomás igazgatója — csak nem szabad megijedni a nehéz­ségektől, türelmesen kell beszelni az emberekkel. A gyűlésen a Vörös-majori EFSZ küldötte panaszkodott, hogy náluk nem akarnak kombájnnal aratni, hiába min­den beszéd. — Segítünk nektek, — biztatta őt Sípos elvtárs, a gép- és traktorallomás föagronómusa. Azzal a benyomással távoztunk ak­kor a traktorállomásról, hogy ha ezek a kommunisták állják majd a szavukat, az aratási munkák sikerülni íognak. Miklós István elvtárssal a gépállo­más udvarán találkoztunk. Éppen egy szovjet kendertépő kombájnt vizsgál­gat. Első kérdésünk: hogyan sikerült az EFSZ-eket megnyerni a kombájn­nal való aratásra? — Vörös-majoron a tervezettnél többet arattak kombájnnal és Dobor­gazon is nagyon megtetszett a kom­bájn. Nagymagyaron pedig tiz hektár helyett negyvenet arattak kombájnnal — mondja Miklós elvtárs. — S„okat kellett beszélni, agitálni, de végül is a kombájnok jó munkája meggyőzte a szövetkezeteseket. A kommunisták agitációja a gépi munka érdekében eredménnyel járt. A kombájnnal való aratás tervét túltelje­sítették. Míg tavaly 2566 hektárt arattak kombájnnal, most 5168 hek­tárról takarították be velük a gabonát. Miklós elvtárs büszkén beszél a leg­jobb dolgozókról. — Lelkes Vince kombájnos örökké mosolygó, vidám fiú, fiatal CSISZ-tag, párttagjelölt. Ő volt a legjobb az ara­tásban. Három versenyzászlót kapott. Egyet a járási CSISZ titkárság a tói, a másikat az üzemi pártszervezettől és a harmadikat az üzemi szakszervezet­től. Kitűntek a munkában: Lépés Béla, Kálai Ernő, Janák József és Kovács István kombájnosok. Dicséretet érde­melnek a csehországi kombájnosok ís. Kiss Ernő a nyári munkák tervét már 206 százalékra teljesítette kerekes­traktorján. A lánctalpas traktorosok közül Dubán József a legjobb. Sok mindenről elbeszélgetünk még Miklós elvtárssal, majd 4 órakor párt­bizottsági gyűlésre megyünk. A napirendi pontok az eddigi munka értékelését és a további „startoíást" tartalmazzák. — A párttagok jól dolgoztak az ara­tasi munkák biztosításában — mondja Puss Vince elvtárs, a pártszervezet elnöke. — Különösen jól dolgoztak azok a traktorosbrigádok, ahol meg­alakítottuk a pártcsoportokat. A nagy­légi traktorosbrigád pártcsoportja rö­vid ülésein naponta foglalkozott a munkákkal és segítette a traktoroso­kat. Ez a brigád a legjobb,- nyári mun­katervét 77,5 százalékra teljesítette. Az egyik bizottsági tag megjegyzi, hogy a villám-újságok hozzájárultak ahhoz, hogy a traktorosok lelkiismere­tesen végezték munkájukat. — Sokat segített a járási pártbizott­ság is — mondja Miklós elvtárs — felhívta a falusi pártszervezetek fi­gyelmét, hogy biztosítsák a traktoros­brigádok és az EFSZ-ek által kidolgo­hogy hozzájárultak ahhoz, hogy a so­morjai járás elsőnek teljesítette a be­adást az egész országban. Több hozzászólás után határozat szü­letik, hogy villám-újságokon minden dolgozóval tudatják a járási pártb­zottság teljes ülésének elismeresét. — Büszkék lehetünk — mondja Miklós elvtárs — a járási pártbizottság teljes ülésén, a felszólalók meg voltak elégedve munkánkkal. Meg is lehetnek elégedve, mert gyorsabban és olcsóbban arattak az idén a somorjai járás földművesei. A nagylégiek például 50 000 koronát ta­karítottak meg a kombájnnal való ara­tással. A bizottsági gyűlés kővetkező pontja a tarlóhántás biztosítása. Rövid vita után határozatba foglalják, hogy a kommunisták kimennek a traktoros­brigádokra és beszélni fognak a tarló­hántás gyors befejezéséről. Szóba kerül az EFSZ-ek tag­alapjának kiszélesítése. Több hozzá­szólás után elhatározták, öt bi­zottsági tag a csallóközcsütörtöki fa­lusi pártszervezetnek fog segíteni, hogy a faluban lévő 8 kis- és kozép­parasztot szövetkezeti tagnak nyerjék meg. Elhatározták még, hogy a gép­és traktorállomás dolgozói köiott is agitációs munkát fejt ki a pártszerve­zet. Sok olyan traktoros van a gépál­lomáson, akiknek hozzátartozói nem EFSZ-tagok. A pártszervezet agitác s kollektívája beszélni fog ezen dolgo­zókkal, hogy hozzátartozóik lépjenek be az EFSZ-be. A pártszervezet elnöke bezárja a bi­zottsági gyűlést. Miklós elvtárs a trak­torállomás udvarán még elbeszélget a Csehországba induló traktorosokkal. Kiss Ernő (jobbra) az egyik csehországi kombájnossal javítja traktorát zott feladatok teljesítését. Az össz­munka nagyon jó volt, a falusi párt­szervezetek mindenütt segítették a traktorosokat. Büszkén veszi kezébe Puss elvtárs a járási pártbizottság teljes ülésének levelét. A teljes ülés megköszöni a gépállomás kommunista és pártonkí­vüli dolgozóitiak önfeláldozó munkáját, — Nehogy szégyent hozzatok ránk — mondja nekik tréfásan. Elbúcsúzunk a gépállomás dolgozói­tól. Harminckét nap alatt sokat tettek. Reméljük, hogy a mostani pártbizott­sági gyűlés és a közeljövőben megtar­tandó taggyűlés ismét olyan „rajt" lesz, mint az aratás előtti aktíva volt. Balla József Törődünk a tagjelöltek nevelésével A Nagymegyeri Fogyasztási Szövet­kezet pártszervezete mostanában sokat foglalkozik azzal, hogy a legjobb dol­gozók tagjelöltekké, majd párttagokká válhassanak. A pártonkívülieket támo­gatjuk, segítjük napi feladataik telje­sítésében. Nap mint nap magyarázzuk pártunk és kormányunk politikájának helyességét. Különösen nagy gondot fordítottunk a pártoktatási évre, amelyben még jobban nevelhettük a | pártonkívüli dolgozókat. A legjobb ' hallgatókat tagjelöltnek vettük fel. Azonban munkánk még ezzel nem ért véget. A tagjelölteknek konkrét párt­feladatot adunk és segítjük őket, hogy azt teljesíthessék. Nemrégen vettük fel tagjelöltnek Vörös Sándor, Varga Vilmos és Szabó Katalin elvtársakat. Ezeket az elvtársakat bekapcsoljuk a mindennapos pártmunkába, hogy a tagjelöltségi idő leteltével felvehes­sük őket pártunk soraiba. Kalácska Sándor, Nagymegyer Szlovákiában jól halad a gabonabegyűjtés A Begyűjtési Minisztérium szlovákiai meghatalmazottjának jelentése szerint Szlovákiában augusztus 2-ig a terve­zett gabonamennyiség 20,7 százalékát gyűjtötték be. Hat járás 100 százalé­kon felül teljesítette beadási kötele­zettségét. A bratislavai kerület 45,8 százalékra, a nyitrai kerület 23 száza­lékra teljesítette \ .állam iránti kötele­zettségét. A privigyei járáson kívül minden járásban folyik a begyűjtés. Teljesítettük félévi tervünket A dunaszerdahelyi konzervgyár ba­romfi hizlaldájának dolgozói sikeresen teljesítették első félévi tervüket. Pártszervezetünk az év elejétől jó munkát fejt ki. A pártszervezet tag­jai naponta tartanak röpgyüléseket, amelyeken megismertetik a dolgozó­kat a kül- és belpolitikai események­kel és a terv teljesítésével. A jó agi­tációs munka eredménye, hogy dol­gozóink rendesen végzik feladataikat. A munkában különösen kitűnt Hor­váth József, Német Sándor, Ba­nyák Vilma, Antal Júlia, Kardos Júlia, Borbély Magda Is Vaczulka József. Pártszervezetünk a jövőben is tö­rődik az üzemmel, hogy egész évi ter­vünket sikeresen teljesíthessük. Javorka István, Dunaszerdahely. A Bolgár Sajtóiroda jelenlése az izraeli repülőgép-szerencsétlenségről Szófia, augusztus 3. (BTA). — A bolgár lapok augusztus 3-án közölték a Bolgár Sajtóiroda jelentését az iz­raeli repülőgépincidenssel kapcsolat­ban. A Bolgár Népköztársaság kormánya felhatalmazta a Bolgár Sajtóirodát a következők közlésére: 1. Ez év július 27-én bolgár időszámí­tás szerint 7 óra 10 perckor „Constel­lation" típusú négymotoros utasszállí­tó repülőgép, amely az „El Al" izraeli repülőtársasághoz tartozik, mintegy 130 kilométerrel eltért útirányától és Tran város környékén figyelmeztetés nélkül behatolt Bulgária légiterébe. A repülőgép összesen mintegy 200 ki­lométert repült bolgár terület felett. 2. A felelős légvédelmi parancsnoki állomás, amely jelentést kapott, hogy idegen, ismeretlen hovatartozású repülőgép hatolt be Bulgária légiteré­be, parancsot adott két légvédelmi va­dászgépnek az idegen repülőgép köve­tésére és arra, hogy leszállásra kény­szerítsék az egyik repülőtéren. 3. A vadászgépek Sztanko Dimitrov várostői délre fedezték fel a repülő­gépet és a szokásos nemzetközi jelzé­sekkel tudomására adták, hogy kö­vesse a vadászgépéket és szálljon le azon a repülőtéren, amelyet mutatnak neki. A repülőgép ennek az utasítás­nak nem engedelmeskedett és tovább repült déli irányban Petrics városa felé. Amikor a vadászgépek látták, hogy a repülőgép át akarja repülni a határt, tüzet nyitottak reá, a re­pülőgép kigyulladt és lezuhant Pet­rics városa mellett. A levegőben kö­vetkezett robbanás következtében a repülőgép darabokra szakadt és 51 utasa, valamint hét főből álló legény­sége elpusztult. 4. A fent felsorolt adatokból vilá­gosan következik, hogy az utasszállí­tó repülőgép katasztrófájának okai a kővetkezők voltak: a) A repülőgép eltért irányától, megsértette Bulgária államhatárait és minden figyelmeztetés ellenére mélyen behatolt a bolgár légitérbe. A repülő­gép legénysége, amelynek modern na­vigációs műszerek állottak rendelke­zésére, kellett, hogy észrevegye, hogy a repülőgép megsértette az államhatá­rokat. A repülőgép nem engedelmes­kedett a leszállásra tett utasításoknak és tovább folytatta útját déli irányban a bolgár-görög határ felé. b) A légvédelmi szervek elhamarko­dottan cselekedtek. Nem tették meg a szükséges lépéseket, hogy a repülő­gépet leszállásra kényszerítsék. Meg kell említeni azt is, hogy bi­1 zonyos körök már számos éve nem veszik tudomásul államunk szuveréni­tását és rendszeresen megsértik ha­tárainkat. Az utóbbi években gyakran átrepülték határainkat törvényellene­sen „ismeretlen nemzetiségű" repülő­gépek. Emellett területünkre fegyve­rekkel, rádióleadókkal és egyéb anya­gokkal felszerelt diverzánsokat dob­tak le. A Bolgár Népköztársaság kor­mánya nem egyszer tiltakozott az Egyesült Nemzetek Szervezetének tit­kárságánál, azonban — sajnos — ered­ménytelenül. Mindez olyan légkört te­remtett, amely arra kényszerített ben­nünket, hogy intézkedést tegyünk or­szágunk biztonságának védelmére. Ilyen feszült légkörben került sor az izraeli repülőgép katasztrófájára is. A bolgár kormány és a bolgár nép még egyszer legmélyebb sajnálatukat fejezik ki a szerencsétlenség és az ártatlan emberek halála felett. A bol­gár kormány őszintén óhajtja, hogy ilyen szerencsétlenségek ne ismétlőd­jenek meg többé, kivizsgálja és meg­bünteti azokat, akik a katasztrófát okozták és minden intézkedést meg­tesz, hogy ilyen esetek ne ismétlődje­nek meg többé. Az atomerő békés felhasználásáról tárgyaló nemzetközi értekezlet megnyitása előtt Genf (TASZSZ.) — Genfben befe­jezték az atomerő békés felhasználásá­ról tartandó nemzetközi értekezlet előkészületeit. Az értekezlet augusz­tus, 8-án kezdődik és hatvanhat ország képviselői vesznek rajta részt. A Nem­zetek Palotájában előkészítették a termeket a teljes ülésekre és az ér­tekezlet különféle bizottságai számára. Befejezték kiállítások összeállítását, amelyeken az értekezlet résztvevői megismerkednek a különböző orszá­goknak az atomenergia békés felhasz­nálásában elért sikereivel. A kiállítás egyik legnagyobb termé­ben a Szovjetunió Tudományos Aka­démiájának kiállítási anyaga van el­helyezve. Ez a kiállítási anyag a szov­jet tudomány és technika sikereiről tanúskodik az atomerőnek a békés építés céljaira való felhasználásában. A terem nagy részét az a kiállítási anyag foglatja el, amely az atomerö­nek a Szovjetunió különböző Iparága­zataiban való alkalmazását mutatja be. Az orvosi osztály bemutatja a különféle betegségek rádióaktív izo­tópok útján való gyógyításának leg­újabb módszereit. Külön osztály fog­lalkozik az atomenergia felhasználá­sával a biológiában. Egy további osztály megismerteti az értekezlet résztvevőit a rádióaktív izotópok alkalmazásával a vegyi kísérleteknél. A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése a Magyar Népköztársaságban A Magyar Dolgozók Pártjának köz­ponti lapja, a Szabad Nép 1955. július 31-i számában vezércikkben számol be arról, mily hatalmas fejlődésen ment keresztül az országban a termelőszö­vetkezeti _ mozgalom. „Legfrissebb adatok szerint — írja a lap — az idén április 1-tól mostanáig 147 új termelőszövetkezet alakult és mint­egy 15 ezer új taggal gyarapodott a közös gazdálkodás útjára tért dolgo­zó parasztok tábora". Természetesen e szép eredmény a kommunisták példamutató munkájá­nak, valamint a népnevelők hálózatá­nak jó szervező képességére váll. Mert, mint ahogy a lap is írja, „ez a változás nem a sors ajándéka. Min­denekelőtt annak köszönhető, hogy a Központi Vezetőség márciusi határoza­ta önbizalmat öntött termelőszövetke­zeteink tagságába, megerősítette őket abban a meggyőződésükben, hogy he­lyes úton járnak. Azóta országszerte azt tapasztaljuk, hogy a TSZ-ek ve­zetői és tagjai nagy erővel hozzáfog­tak termelőszövetkezetük megerősí­téséhez és az egyénileg dolgozó pa­rasztok meggyőzéséhez." A termelőszövetkezetek tagságának növekedésével egyre inkább javul a szövetkezetek gazdasági helyzete és a tagok között a munkafegyelem. És­pedig annyira, hogy ma már sokkal több munkaegység ledolgozása jut évente egy-egy tagra, mint mondjuk öt évvel ezelőtt. A lap erről is pon­tos statisztikai adatot közöl. „Az egy tagja jutó munkaegység növekedése esztendőröl-esztendőre: 1950:132 mun­kaegység, 1951: 160, 1952: 200, 1953: 228, 1954: 271 munkaegység," és to­vább folytatja a lap, hogy ma már „egyáltalában nem ritkaság, ha valaki 300 vagy akár 350 munkaegységet teljesít egy gazdasági évben." A dolgozó parasztságnak egyik igen nagy segítőtársa a gép. Ezen a téren is nagy fejlődés mutatkozik a Magyar Népköztársaságban. A lap világosan írja, hogy „a termelőszövetkezeti föl­dek egy-egy holdjára évről-évre több gépi munka jut. Gépállomásaink 1953. szeptember 1-től 1954. május 4-ig 100 katasztrális holdra számítva 126,3 nor­málhold gépi munkát végeztek a TSZ­ekben, egy évre rá pedig már 168,9 normálholdat. Tavaly ősszel a terme­lőszövetkezeti földeken az őszi mély­szántásnak már 90 százalékát, az őszi vetésnek több mint felét géppel vé­gezték". Örvendetes, hogy a Magyar Nép­köztársaságban ma már egyre több egyénileg gazdálkodó paraszt ismeri fel a közös gazdálkodáshoz ve­zető helyes utat és úgy ér­zi, hogy sokkal jobban cselekszik, ha belép a termelőszövetkezetbe és a termelőszövetkezetek összes tagjával együtt küzd a közös gazdálkodás sike­réért az egész dolgozó parasztság fel­emelkedéséért. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom