Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-31 / 209. szám, szerda

UJSZ0 1955. augusztus 3i. (Folytatás az 1. oldalról.) rendkívüli fontos tárgyalása és megelégedéssel állapítjuk meg, hogy baráti kapcsolataink és együttműködésünk Jugoszláviával sikeresen fejlődnek. Nagyra értékeljük a testvéri Jugoszlávia hozzájárulását a béke és a népek közötti együttműködés ügyéhez. Említsük még meg az ázsiai eseményeket. A bandungi értekezlet vitathatatlanul új korszakot jelent az ázsiai népek kölcsönös kapcsolataiban és éle.tében. Említsük meg továbbá Nehru Indiai miniszterelnök jelentős látogatását a Szovjetunióban és Indiának, mint kiváló béketényezőnek tevékeny szerepét. Ez a kölcsönös megértésre irányuló törekvés nem csupán a politikai tényezők diplomáciai akcióira korlátozódik. Megmutatkozik a gazdasági és tudományos körökben, az összes társadalmi rétegekben is, látogatásokra, a nézetek kölcsönös kicserélésére kerül sor. A mezőgazdasági küldöttségek Szovjetunióbeli és USA-beli kölcsönös látogatásának nagy visszhangja kifejezően bizonyítja ezt. Különösen nagyra kell értékelnünk azt a tényt, hogy az atoíttenergia békés felhasználásával foglalkozó genfi értekezlet megteremtette az egész világ tudósai együttműködésének széleskörű alapjait. Nem merülhet fel kétség az iránt, hogy köztársaságunk népei, amelyek mindig a népek közötti baráti, békés együttműködésre törekedtek, minden erejüket kifejtik, hogy a legjobban hozzájáruljanak a nemzetközi együttműködés fejlesztéséhez gazdasági, tudományos és kulturális téren egyaránt. A nemzetközi helyzet mégjavulása megteremtette a kedvező feltételeket arra, hogy az emberiség megszabaduljon a további nehéz problémáktól. Ez különösen Európa biztonságának kérdését érinti. A Szovjetunió a genfi értekezleten új javaslatot terjesztett elő Európa kollektív biztonsági rendszerének megteremtésére. Ez a javaslat, amely a probléma két részben történő megoldását feltételezi, nemcsak következetesen a tényleges európai helyzetből indul ki, hanem reálisan számításba veszi a nyugati .nagyhatalmak eddigi állásfoglalását is. Ugyanez érvényes a Szovjetunió azon javaslatára is, hogy az eddigi csoportosulásokban részvevő európai államok vállaljanak kötelezettséget arra, hogy nem használnak egymás ellen fegyveres erőket az európai biztonsági rendszer megteremtéséig. Nincs és nem lehet ésszerű ok e javaslat elutasítására vagy elodázására. Ez a lépés jeA nemzetgyűlés jóváhagyta a Csehszlovák Köztársaság hozzájárulását a független és demokratikus Ausztria megújításáról szóló államszerződéshez Viliam Siroky miniszterelnök beszéde lentősen hozzájárulna a béke megszilárdításához és Európa hatékony biztonsági rendszerének megteremtéséhez. A csehszlovák kormány ama reményének ad kifejezést, hogy a külügyminiszterek októberi értekezletén megegyezést érnek el ebben a kérdésben. A következő hasonló kérdés, amelynek megoldására a jelenben különösen éretté váltak a feltételek, a fegyverkezés csökkentésének és a tömegpusztító fegyverek betiltásának kérdése, amelyről tegnap óta ismét tárgyal az ENSZ leszerelési albizottsága. A Szovjetunió kormánya nemcsak teljes jóakaratát nyilvánította e kérdések nyílt megtárgyalása érdekében és azért, hogy a tárgyaló felek álláspontjával szemben megértést tanúsítani hajlandó, hanem a feszültség további enyhítése és a népek közötti bizalom megteremtése érdekében tettel járult hozzá a tárgyalások sikeréhez. Már a független és demokratikus Ausztria felújításáról szóló államszerződés teljesítésével kapcsolatban Zsukov marsall, a Szovjetunió nemzetvédelmi minisztere parancsot adott ka, amely szerint már ez év október 1-től az összes szovjet katonákat Ausztriából a Szovjetunió területére szállítják át. Egyben bejelentették, hogy a Szovjetunió fegyveres erőit az Ausztriából visszavont katonák számával csökkentik. Augusztus 13-án azután közzétették a Szovjetunió kormányának határozatát, amely szerint a szovjet fegyveres erőket 640 000 fővel csökkentik. A csehszlovák kormány attól a törekvéstől indíttatva, hogy konkrét tettel bizonyítsa be törekvéseit és hogy ezen a téren hozzájáruljon a nemzetközi feszültség további enyhítéséhez és az országok közötti bizalom megteremtéséhez, ez év augusztus 24-én határozatot hozott, amelynek alapján ez év december 28-ig a csehszlovák néphadsereg látszámát 34 000 fővel csökkenti. A Szovjetunió és a Csehszlovák Köztársaság kormányának határozata élénk visszhangra talált az egész világon; úgy értékelik, mint a nemzetközi helyzet megjavulására irányuló törekvés egyik fontos lépését. Joggal emeli fel a világ közvéleménye hangját, hogy ennek a jelentős kezdeményezésnek nem szabadna egyedülállónak lennie és hogy a béke ügyének határozóttan javára válna, ha más nagyhatalmak és a nyugati országok is követnék ezt a példát. Érvényes ez nevezetesen a newyorki jelenlegi tárgyalások résztvevőire. Ha mindnyájan olyan jóakaratot mutatnak, mint a Szovjetunió vagy Csehszlovákia^ ezek a tárgyalások kétségtelenül kedvező eredménnyel és sikerrel végződnek. A Csehszlovák Köztársaság kormánya világosan kifejezésre juttatta teljes egyetértését a független demokratikus Ausztria felújításáról szóló államszerződés megkötésével. A csehszlovák kormány örömmel fogadja ezt a lépést, amely jelentősen hozzájárul Európa és a világ népei békéjének és biztonságának megszilárdításához. Csehszlovákia különösen érdekelt az osztrák kérdés megoldásában azért, mert közvetlenül határos az Osztrák Szövetségi Köztársasággal. Engedjék meg, hogy érintsek néhány kérdést, amelyek az osztrák államszerződésből főleg Csehszlovákiára és Ausztriával való további viszonyainkra kihatnak. Az államszerződés megkötése és megvalósítása elsősorban jelentős hozzájárulást jelent országunk biztonságának megerősítése és megszilárdítása szempontjából. Ausztria kérdése mindig szorosan összefüggött köztársaságunk biztonságának kérdésével, különösen a német militaristák mind az osztrák, mindbe mi népünk ellen irányuló terveivel kapcsolatban. Az államszerződés — ahogy ezt már hangsúlyoztuk — hatékony biztosítékot tartalmaz az Anschluss, vagy az Ausztriával való más visszaéléssel, a német militarizmus expanzóis törekvéseivel szemben. Az államszerződés alapján kivonulnak Ausztriából a nyugati katonai tömbökhöz tartozó országok fegyveres erői. Ausztria vállalta továbbá, hogy a tartós semlegesség politikáját fogja folytatni, nem vesz részt semmilyen katonai csoportosulásban és nem engedi meg, hogy területén idegen katonai támaszpontokat építsenek ki. Az államszerződés ezenkívül Ausztria államberendezésének demokratizálását biztosító elveket is magában foglal. Mindezek a ténvftk nagyon fontosak Csehszlovákia -szempontjából. Megvalósult minden feltétel, hogy Ausztriával szomszédos határaink a tartós béke határaivá váljanak. Az államszerződés jelentősége azonban még mélyebb Ausztriával való kölcsönös viszonyunk szempontjából. Ausztria, mint demokratikus, békeszerető ország újul meg. Az ilyen ország szomszédságát a csehszlovák nép szívesen látja. A csehszlovák és az osztrák népnek érdeke a kölcsönös baráti kapcsolatok síéleskörű fejlesztése a gazdasági, politikai és kulturális élet minden terén. Az államszerződés által létrehozott feltételek között mindkét ország kormányának lehetősége nyílik teljes mértékben hozzájárulni e kapcsolatok sikeres fejlesztéséhez. A csehszlovák kormánynak az a véleménye, hogy meg van adva minden feltétel, hogy a Csehszlovákia és Ausztria közötti kapcsolatok tovább fejlődjenek a szuverenitás, a területi épség kölcsönös tiszteletbentartása alapján, a meg nem támadás, s egymás belügyeibe való be nem avatkozás elvei alapján. A csehszlovák kormány szilárdan kitart ezek mellett az elvek mellett abban a meggyőződésben, hogy lehetséges a különböző társadalmi berendezésű országok békés együtélése, hogy az egyik vagy másik ország állami és társadalmi rendszerének kérdése kizárólag az illető ország népének ügye. A csehszlovák kormány szilárdan hisz abban, hogy az osztrák kormány hasonló állásponton van. A köztársaságunk és Ausztria közötti — fenti nézeteken alapuló — békés együttműködési kapcsolatok fejlesztése kétségtelenül megfelelne mindkét ország érdekeinek és felfogásának, megteremtené országaink között a kölcsönös bizalom feltételeit és hozzájárulna a béke és a népek közötti barátság ügyéhez. Elsősorban gazdasági téren nyílnak nagy lehetőségek a békés együttműködés továbbfejlesztésére. Iparunk és mezőgazdaságunk a szocialista építés keretében történt fejlesztésében elért nagy sikerek alapján megvannak feltételeink nemcsak arra, hogy a két ország közötti hagyományos gazdasági kapcsolatokat újból felvegyük, hanem arra is, hogy lényegesen kibővltsük kölcsönös kereskedelmi kapcsolatainkat és szilárd, tartós alapra helyezzük azokat. A két ország népgazdaságának szerkezete lehetővé teszi az árucikkek széleskörű kicserélésének megszervezését a lehető legnagyobb kölcsönös előnyök és kölcsönös kiegészítés elvei alapján. A csehszlovák kormány el van határozva teljes mértékben támogatni az ilyen kereskedelmi kapcsolatok nagyarányú fejlesztését és szilárdan hiszi, hogy osztrák részről ugyanilyen állásfoglalásra talál. A Csehszlovákia és Ausztria közötti kapcsolatok további fejlesztésével széles terület nyílik az együttműködésre a kultúra és a sport terén is. A kulturális szervezések közös kapcsolatai, a kulturális gazdagság kölcsönös megismerése fontos hozzájárulás lesz az osztrák néppel való kapcsolataink rendszeres megszilárdítása és fejlesztése szempontjából. Hiszünk abban, hogy felújulnak országaink népei között a kulturális kapcsolatok. Hagyományai vannak a csehszlovákosztrák sportkapcsolatoknak is. Országaink népe kétségtelenül örömmel fogja fogadni, ha tovább folytatjuk és elmélyítjük ezeket a kapcsolatokat. A kölcsönös bizalom és együttműködés szellemében kétségtelenül sikeresen megoldhatjuk az országaink közötti kapcsolatokban fennálló további nyílt kérdéseket is. A Csehszlovák Köztársaság kormányát és egész népünket az a jóakarat és készség hatja át, hogy valóban őszinte baráti kapcsolatokat teremtsünk országaink között. Hiszünk abban, hogy hasonló készséggel és jóakarattal találkozunk osztrák részről is. Szilárdan meg vagyunk győződve, hogy az ilyen kapcsolatok javára válnak mindkét országnak és legjobb hozzájárulást jelentenek ahhoz, hogy egész Európában és az egész világon győzedelmeskedjék az országok közötti békés együttműködés gondolata, tekintet nélkül társadalmi rendszerükre. Tisztelt nemzetgyűlés! A köztársaság kormánya e nemes célokat tartva szem előtt azon a nézeten van, hogy megvalósításukhoz fontos lépés lesz a Csehszlovák Köztársaság hozzájárulása a semleges demokratikus és békeszerető Ausztria felújításáról szóló államszerződéshez. A kormány ezért azt ajánlja, *hogy a nemzetgyűlés hagyja jóvá ezt a szerződést és fejezze ki beleegyezését ahhoz, hogy a Csehszlovák Köztársaság járuljon hozzá. ISMERKEDJÜNK MEG VELÜK / A LÉVAI JÁRÁS egyik legkisebb, de leggazdagabb községei közé tartozik Alsőszecse Ezt nemcsak én mondom, hanem így mondják a felsöszecsiek, a kálnaiak, meg a nagyodiak is. Gazdaggá tette őket a közös gazdálkodás, mondják a kálnaiak. Bíz ők tudnak gazdálkodni, mondják a nagyodiak. Ismerkedjünk meg tehát egy kicsit ezekkel a jó gazdákkal. 1951. októberében a falu földműveseinek 98 százaléka lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Ekkor a földterület már 800 hektárra emelkedett. Ez az állapot azóta nem változott. Most már arra volnánk kíváncsiak, hogyan is fejlődött, miként vált a szövetkezet példássá, hogyan lettek gazdagok. jómódúak tagjai. HA A SZÖVETKEZET gazdasági fellendülését le akarjuk mérni, egy számot kell kölcsönözni a múltból, amikor még úgynevezett pántlikaföldeken gazdálkodtak az alsószecseiek. Az egyéni gazdálkodás ideje alatt elért eredményeknek nem a gyengédét, s nem a legjobbját, hanem inkább a 10 év átlaqát veszem alapul. Gabonafélékből a 10 év alatti átlag 17 mázsát mutat. Ettől a számtői jutottak el a szövetkezet tagiai a mostani eredményekig. Az elért eredmény a szövetkezet tagjait egyre inkább iobb munkára serkentette, keresni kezdték a további lehetőséqeket arra, milVen módon tudnának méq jobb eredményeket elérni, mert hát íqv van azzal a parasztember, hoqy ha 17 mázsa terem, jövőre már 18 mázsát akar. ha ezt is elérte,_ a következő esztendőben 19 mázsát szeretne. Ebben az időszakban a helyi pártszervezet taqiai igen gvakran emlegették a keresztsoros vetési módszer előnyeit. Meqpróbálták, sőt mást is tettek. Azt is kiszimatolták, hoq.v az állam a vetőmagnak alkalmas qabonáért jóval többet fizet, mint a közönséges kenyér- vaqv takarmánygabonáért. Rá is tértek a vetőmag termesztésére. Vetőmaqot kölcsönöztek, persze már előre kiszámították, hoqy ha a drága elismert vetőmagot foqiák vetni, a leqrosszabb esetben is milyen eredményre számíthatnak. MOST MÁR A KÖRNYÉKBELI szövetkezetek is felfigyeltek az alsószecseiekre, mivel keresztsorosan is vetettek. sőt vetőmaqnak való gabonát is termelnek. A múlt évi aratás szintén várakozáson felüli volt. Gabonafélékből hektáronként átlaq 21 mázsát takarítottak be. A vetőmaq is igen jól bevált. A kerületi vetőmaqnemesítő intézettől dicséretet is kaptak, s a vetőmagért, a rendes áron felül még szép összeg futott be a közös pénztárba. így aztán az 1954-55ös qazdasági évben már teljesen áttértek a vetőmag termesztésére. Méq bátrabban alkalmazták a haladó módszereket és az eltelt idő alatt gyakorlott szakemberek segítségével az idén már 25 mázsás átlaqterméssel dicsekedhetnek. Rövid négy év alatt 17 mázsáról 25 mázsára emelték a gabonafélék átlaqos hektárhozamát. Az állattenyésztési termelésben nem volt ilyen uqrásszerű a fejlődés. Nem volt meq a szükséqes állatállományuk, s ami megvolt, minőségileg nem felelt meg a követelményeknek. 1953ban még naqy nehézségekbe ütközött a beadási kötelezettséq teljesítése, de 1954-ben már terven felül tudtak 150 mázsa sertéshúst adni, azonban a marhahús, tej- és^Qjásbeadási kötelezettséqüknek nem tudtak eleqet tenni. Az idén már ezen a téren is javulás állt be. Beadási kötelezettséqüket már mindenből hiánytalanul tudják teljesíteni. sőt 150 mázsa sertéshúst is adnak be terven felül. A kapásnövények hektárhozama szintén lényeqesen növekedett az elmúlt két évhez viszonyítva. 1953-ban pl. kukoricából 25 mázsás hektárhozamot takarítottak be, 1954-ben már 28 má• zsára emelkedett az átlaqos hektárhozam. Az idén pedig morzsolt állapotban is 28 mázsás hektárhozarnra számítanak. Krumpliból szintén évről évre maqasabb a Kektárhozam. 1953ban 100 mázsa volt a hektáronkénti átlaqtermés, 1954-ben már 120 mázsa, az idén pediq 150 mázsára számítanak. Az ipari növények, mint pl. a cukorrépa, szintén állandó hektárhozam-növekedést mutatnak fel. Míq 1953-ban 165 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el cukorrépából, 1954-ben mir 178 mázsát takarítottak be minden egyes hektárról, az idén pedig 300 mázsás cukorrépa hektárhozamra számítanak. MÉG TOVÁBB IS LEHETNE sorolni a példákat, hoqy a szövetkezeti termelés hogyan növekedik évről évre. De az elmondottakból is megértjük, hogy a szövetkezet miért gazdaaabb évről évre és hoqv a tagok miért élnek esztendőről esztendőre jobban és jobban. Persze, a munkaeqyséq értéke is növekedett. Az idén már 20 koronát, 3 és fél kq qabonát kapnak a taqok egy munkaegységre. A félévben megtartott pénzügyi ellenőrzés ered; ménye pedig azt bizonyítja, hogy az év végéig a munkaegységre járó jutalom 23, sőt 25 koronára' is emelkedhet. 1953-ban 12 koronát és 3 kg gabonát adtak egy munkaegységre. Első tekintetre a munkaegységek értékének ilyen rohamos növekedése — a hektárhozamok növekedéséhez viszonyítva — hihetetlennek tűnik. Pedig a valóság ez. Nincs is benne semmi lehetetlenség, hisz „ a vetőmag céljára termelt búzáért mázsánként 35 koronával kapnak többet, mint a közönséges kenyérgabonát termelő szövetkezetek. Különösen nagy jelentőségű az az összeg, amit a szövetkezet a vetőmagárpáért mint felárat kapott. A szövetkezet 200 vaqon -.'etőmapárpát adott be. A vetőmagároa minden mázsája után 154 korona felárt kapnak. Ez annyit jelent, hoqy a 2000 mázsa árpáért 308.000 koronát kaptak, sőt a 200 vaqon vetőárpa helyett 220 vaqon takarmányárpát if kaptak vissza. Az ilyen pénzforrások tették lehetővé, hogy az idén Alsőszecsén a tervezett 20 korona helyett 23—25 koronát is fizetnek majd egy munkaegységre. A közös gazdálkodásban eltöltött évek eredményei az alsószecseiek életkörülményeiben is visszatükröződnek. Ma már nemcsak azon jár az eszük, mint valaha, hoqy a mindennapi kenyerüket biztosítani tudják, hanem ennél már sokkal többet megenqednek maguknak. A múltban a faluban 4 rádió volt, ma 30 van. Olyan ház is akad. ahol két rádió van. Csermák János pl. már nem elégedett meg a kis rádióval, vett egy jóval nagyobbat, de a kicsit sem adta el. arra számítva. hoqy ha a naqy véletlenül el találna romlani, ideiglenesen bekapcsolja a kicsit, mert bíz ő eqy napiq sem akar rádió nélkül maradni. Demeter Lajos, a szövetkezet kerékgyártója lakásában is két rádió van. Az eqyik a szobában, a másik a konyhában. Amelyik a konyhában van, azt Demeterné szokta főzés közben hallqatni. a másikat pediq este hallgatják közösen. A kerékpárokról már nem is érdemes beszélni. Az már úgv hozzá tartozik a falu minden eqves lakásához, mint Smid János bácsihoz az örökké füstölő pipája. Szuchács Mihálvéknál pl. három közönséqes és eqy motorkerékpár van, pediq a háromtaqú család közül eqy, vagyis a mama nem tud biciklizni. Iqaz. már többször rá akarták venni, hoqv tanuljon, de mindia elhárítja maqától az ilyenfajta kérést. VALAMIKOR, méq nem is olvan réqen. ha eqy motorkerékpár keresztül ment a falun, nemcsak a qyerekek, de a felnőttek is kíváncsian nézték, ha pediq autó suhant el az úton, azt már messziről meqsüveqelték, mert abban már kis ember nem iqen ülhetett. Ma már az ilyesmi nem úisáq. mert a 650—700 lakosú közséqben 32 szövetkezeti taqnak van motorkerékpária és kettőnek személyautója. Mindjárt meq is mondom, hoqy kinek: a szövetkezet két sertésgondozójának. Kerekréti Andrásnak és Henzsel Istvánnak. Mind a ketten a múlt évi zárszámadás eredményeiből vették. _ Üqylátszik, hoqy a két sertésgondoző versenyez egvmással, hogv ki mit vásároljon, mert nem elég, hogy mind a ketten autót vettek, de mind a ketten zongorát is vásároltak a gyerekeik ré-« szére. Mindkettő fiai zeneórákra is járnak. Az építkezés terén is ú1 korszak nyílt meq a faluban. Soha ennyi új ház nem épül. mint mostanában. Világos, modern házak épülnek, naqyon kevésből feleitették ki a fürdőszobát. A lakások naqv részében a régi bútorok helyébe újak kerültek. A keményfából készült szekrények sem üresek. Szeretnek biz munka, után és vasárnap kiöltözni az alsószecsei fiatalok, de az idősebbek is. Nem akarom most felsorolni, kinek mennyi ruhája van, csak azt szeretném kérdezni; mikor iutott a kisparaszt gyerekének annyi, hoqy hosszú bőrkabátot vásároljon. Azt úgyszólván csak az urak, kereskedők és a kulákok részére csinálták. A múlt évben és az idén Alsőszecsén 35-en vásároltak hosszú bőrkabátot. A nők pediq a bundákkal vannak így. Smid János bácsi, a szövetkezet egyik legszorqalmasabb tehenésze iqen büszke arra, hoov feleségének egy szép fekete bundát vehetett a múlt karácsonyra. Bizony, amikor felesége felvette a bundát és véqiqsétált vele a falun, úgv kipödörte dús bajszát, akárcsak leqénykorábanSMID JÁNOS büszke arra. hoqy az ő feleséqe is bundában járhat ma. csak az fái neki. hoqv aliq élt méq. "'éri* meqöreqedett. Smid bácsi iqazi életét csak a szövetkezeti qazdálkodás megalakulása óta számítja. Szarka István.