Uj Szó, 1955. augusztus (8. évfolyam, 184-209.szám)

1955-08-27 / 206. szám, szombat

. » 2 UISZÖ A mezőgazdasági termékek állami keseléséhen levő alapjainak 1955. augusztus 27. Jelszavak a csehszlovák repülőnapra A repülőnap — népünk békés építőmunkája légi védelmezőinek hatalmas seregszemléje. _ Elvtársak, repülők! A szovjet repülők példája nyomán és oldalukon őrizzétek éberen a szocializmus építését, hazánk békéjét és dolgozóink boldog letét! üdvözöljük a csehszlovák légierők napját — katonai légierőnk hatalmas erejének és felkészültségének seregszemléjét. Éljen a csehszlovák légierő — a béke és a szocializmus tátíftra hatalmas fegyveres erejének alkotó része! Üdvözöljük a csehszlovák légierőt — népünk békés munkájának védelmezőjét! A csehszlovák légierő tagjai! Rendszeresen növeljétek politikai és szaktudástokat, szilárdítsátok továbbra népi demokratikus köztársaságunk védelmi képességét! Elvtársak, repülők! Drága kommunista pártunk és kormányunk gondoskodására, egész dolgozó népünk szeretetére és önfeláldozására hazánk érintetlenségének még kitartóbb őrzésével feleljetek, óvjátok meg azt az ellenséges légierőtől! Karbantartó és kiegészítő alakulatok tagjai! 'A harci alakulatok tevékenységének még .pontosabb biztosításával járuljatok hozzá a csehszlovák légierők harcképességének szüntelen fokozásához! Repülőipari dolgozók! Tökéletesítsétek légierőnk fegyvereit, harci technikánkat, amely megsokszorozza repülőink bátorságát és harci tudományát! HESZ tagok! Váljatok erős és harcképes légierőnk még tevékenyebb segítőtársaivá! \ CSISZ-tag ok! Légierőinkkel való védnökségi kapcsolataitok céltudatos és még tevékenyebb fejlesztésével növeljétek köztársaságunk védelmi képességét! Légierőink tagjai, repülőiparunk dolgozói! Minden igyekezetetekkel törekedjetek a kommunista pártunk által kitűzött feladatok következetes teljesítésére! Jól gazdálkodjatok azokkal az eszközökkel, amelyeket dolgozóink légierőnk kiépítésére áldoznak! Technikus elvtársak! Még lelkiismeretesebben fogjatok hozzá kiváló repülőtechnikánk megtartásához és biztosítsátok ezzel fegyvereink tökéletes felkészültségét és harcképességét! A Vietnami Demokratikus Köztársaság államünnepének megünneplése Bratislavában A földművesekkel folytatott beszélgetések során gyakran találkozunk olyan kérdésekkel, miért van nálunk kötelező beadás, és miért nem volt ez a München előtti köztársaságban, miért van szükség állami felvásaVlásra stb. Nos ezekre a kérdésekre nagyon könnyű válaszolni, ha szemügyre vesszük a kapitalista társadalmi rendszert. annak gazdasági alaptörvényét és összehasonlítjuk azzal az új társadalmi renddel, amelyet nálunk építünk. I. Elképzelhetetlen, hogy egy tőkés állam valamiképpen szervezetten összpontosíthatná kezeiben a mezógazdasagi' termékek alapjait az élelmiszerek kellő mennyiségének biztosítása céljából a lakosság összes rétegei számára. Ez elsősorban magából a társadalmi berendezésből ered. amely a termelőeszközök magántulajdonán alapul. Ez annyit jelent, hogy ugyanúgy, mint ahogy az ipari gyártmányok termelését csupán az elemi behatásokra bízták, ugyanúgy van ez a mezőgazdaságban. A város és falu közötti árucserét csupán az értéktörvény elemi hatása szabályozza. Ez a rendszer teljes mértékben megfelel a városi és falusi burzsoáziának, vagyis a hatalmai lévő osztálynak, mert benne teljesen kielégítheti a kizsákmányoló nyereség utáni vágyát. Más gazdaságpolitika érvényesítése korlátozná a termelési eszközöket kisajátító uralkodó osztályok kizsákmányoló érdekeit. lemondást jelentene azokról a hatalmas nyereségekről, amelyeket a kapitalisták és a nagybirtokosok a gazdasági anarchia folytán nyernek. A dolgozó földművesre, bár ő maga is tulajdonosa a termelőeszközöknek. súlyosan nehezedik a kapitalisták és a földbirtokosok kizsákmányoló politikája. amelyet az értéktörvény elemi ereje irányít. A kisparaszt sohasem biztos abban, eladja-e terményeit, ha piacra viszi őket. És ha sikerül is eladnia, mindig kevesebbet kap értük, mint amennyit a termelésbe befektetett. Ez azért van. mert a kistermelők által termelt termények egyedi értéke mindig nagyobb, mint a termények társadalmi értéke, mégpedig azon okból, mert a kis- és középparasztok rosszabb földön, alacsonyabb munkatermelékenységgel és maradibb technikával termelnek, mint a nagy tőkésrk, nagytermelők. Ilyen körülmények között a piacon, ahol éles üzleti versengés folyik a termények eladásában, mindig a nagytermelők, a földbirtokosok győznek. Ők szabják meg a mezőgazdasági' termékek árait aszerint, 'hegy nekik megfeleljen, mégpedig I •azért, mert őket a nyomor nem kényszeríti, a véqrehajtó nem fenyegeti. van elegendő raktárhelyiség és szükséqes tökéjük, hogy terményeikkel akkor álljanak elő, amikor kereslet mutatkozik bennük, íny a piacon maqas árakat szabhatnak meg. A kis- és középparasztnak, akinek létfentartási szükségből rögtön a termés betakarítása után piacra kellett dobnia gabonáját, vagyis akkor, amikor a nagy kínálat miatt termését alacsony áron kellett eladnia, hogy létét úgy ahogv fenntarthassa, az ilyen kizsákmányoló árpolitika mellett egyre többet és többet kellett küzdenie kis darab földjén, egyre több és több mezőgazdasági terméket kellett piacra vinnie mélyen az igazi ár alatt, sokszor még a saját szükségletének kárára is, és ennek dacára állandóan nőtt az adóssága, sűrűsödtek a végrehajtások és az árverések. Évről évre mind több és több dolgozó földművest kergetett balsorsa földjéről a városokba, ahol emelkedett a munkanélküliek száma. így pl. csak az 1930—33-as években 223 ezer végrehajtást vezettek az eladósodott kisgazdák ingatlanaira. Az agrárburzosázia avégből, hogy a zsaroló politikát úgy ahogy álcázza az ár-monopoIizá!ás taktikáját választotta. A monopol-árak azonban csak a kapitalista termelésre voltak kedvezők, mert csak azokra a terményekre vonatkoztak, mint pl. gabonára, cukorrépára stb., melyek termesztésével jobbára a nagytermelők foglalkoztak. Monopol védte a szemestakarmánv és olajpogácsa árait is, vagyis olyan terményekét, amelveket nagybirtokosok termeltek és amelyeket a kis- és középparasztok kénytelenek voltak vásárolni. Az állati termékek árai, amely termékek termelésével főleg a dolgozó földművesek foglalkoztak, nem voltak a monopol védelme alatt. Hogv az árak változása a kis- és középparasztot érinti, az már nem érdekelte az agrárburzsoáziát. Csakis a saját zsebével törődött és ezért különféle magántökés társaságokat. agrárszövetkezeteket, mint a qabonatár<;asáq, a Slovpol, SHD, a járásokban nagyon közismert mejelentősége zögazdasági raktárszövetkezeteket stb. alapítottak, amelyeket zsaroló politikájuk eszközeként használtak fel a dolgozó parasztság ellen. A szövetkezeti vállalkozás jellege az volt, hogv a kis- és középparasztoknak nyújtott segítség köpenyege alatt a mezőgazdasági termékek eladásában a földbirtokosok és a kulákok szilárdították meg helyzetüket a falun, mert ezekben a szövetkezetekben nekik volt a legnagyobb szavuk. Azok a formák és módszerek, melveket a szövetkezetek a kis- és középparasztok mearablására felhasználtak. még élénk emlékezetében élnek a falusi szegény gazdáknak. Ezen okok miatt a kapitalista köztársaság alatt nem lehettek sem kötelező beadások, sem szilárd árak és a burzsoázia, a nagybirtokosok rendszere a dolgozó parasztság lassú halódását jelentette. n. Dolgozó parasztságunk nem félve attól, mit hoz a holnap és hogy termékeit el fogja-e tudni a_dni, a boldogsáq felé vezető új élet útjára lépett 'a kizsákmányolók ellenállásának megtörése és a kapitalizmus megdöntése után. És ezt a történelmi jelentőségű győzelmet a munkásosztállyal való szilárd szövetségben érte el. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet időszakában nagy figyelmet szentelünk a mezőgazdasági termékek állami alapjai létesítésének. Ez azért van, mert ezek az uralmon lévő nép államának kezében összpontosított alapok a munkásosztály és a dolgozó parasztság alapvető társadalmi érdekeinek biztosítását szolgálják. Elsősorban a nép életszínvonalának rendszeres emelését, az élelmiszerek kiskereskedelmi árainak csökkentését és ezáltal a reálbérek vásárlóerejének növelését, az ország .védelmi képességének . megerősítését és szocialista gazdaságunk általános tervszerű fellendítését segítik elő. A mezőgazdasági termékek elegendő alapjai nélkül nem lehetséges, hogy a lakosságot tervszerűen elláthassuk élelmiszerekkel. Ugyancsak nem volna lehetséges a mezőgazdasági termékekre utalt ipári ágazatók egész sorában fejleszteni a termelést. És végezetül az állam azáltal, hogy rendelkezik a mezőgazdasági termékek állami alapjaival, ellenőrzi és irányítja a város és falu közötti árucserét. A szükséqes alapok nélkül az állam kénytelen volna az árucsere lebonyolítását a szabad kereskedelemre és a konkurrencia szabad folyására bízni, ami a gyakorlatban azt jelentené, honv az árak a spekuláció alapján emelkednének, veszélyeztetve volna a munkások és a dolgozó parasztok életszínvonala, qazdaságunk továbbfejlődése, ezáltal a szocializmus teljes felépítése. Ezek tehát azok a legalapvetőbb követelménvek. amelyek miatt a szocialista államnak szüksége van a mezőgazdasági termékek állami alapjaira, hogyha meg akarja valósítani a nép an.vaqi jóléte. biztosításának politikaiát. ha érvényesíteni akarja a szocializmus gazdasági alaptörvényét. Felvetődik méq az a kérdés, hogy Sz állam milyen formán jut hozzá a mezőgazdasági termékek elegendő mennyiségéhez és mit nyer ezzel a földműves? ' Az .állam avégből, hogy a mezőj gazdasági termékek alap.iait mindig elegendő szinten tartsa, a mezőgazdasági üzemeknek, mind a szocialista, mind az egyénileg gazdálkodóknak megszabja az egyes mezőgazdasági termékek kötelező beadását és egyszersmind megállapítja azt az árat, amelyen a kötelező beadást teljesíteni kell. Az állami alapokba átadásra megjelölt mennyiség sohasem lehet az egész piaci termelés — kivéve az állami gazdaságokat, hanem csak a minimális rész .úgy. hogy a visszamaradó résszel a termelő szabadon rendelkezhet. Ezt' a visszamaradó részt az állami felvásárlás keretében sokkal maqasabb áron adlratja el, mint amilyen az állami beszolgáltatás megszabott ára, vaqy eladhatja a szabadpiacon olvan áron. amelyben a termelő a foq.vasztóval megállapodik. A beszolgáltatás formája és az egész beszolgáltatási politika a szövetkezetesek és földművesek érdekeinek az állam érdekeivel és szükségleteivel való helyes összeegyeztetésén alapul. Ennek az elvnek betartása hozzájárul a munkásosztály és a dolgozó parasztok szövetségének megszilárdításához, valamint a város és a falu közötti helyes piaci viszonv fejlesztéséhez. Az államnak egyrészről a mezőqazdasági termékek állandóan növekvő mennyiségét a beszolgáltatás útián kell beszereznie az élelmiszerek fogyasztási piacán való állandóan növekvő kereslet kielégítésére, más részről az állam, hogy segítse a szocialista szövetkezeti naqytermelés építését és fejlődését és azt, hogv a kistermelésben dolqozó földművesek maximális eredményeket érhessenek el. a szövetkezeteknek és a parasztoknak qépeket. munkaeszközöket, műtrágyát és más szükségleti árut bocsát rendelkezésére. melyre a mezőgazdaságnak szüksége van. Terménveikért pedig előnyös árat fizet. Ezáltal elsősorban az anyagi érdekeltséggel veszi rá a szövekezeteseket és az eqyénileg dolgozó parasztokat, hogy qazdasáqaikban több tejet, oabonát. húst és zöldséqet termeljenek a piac számára, és több nyersanyagot az ipar számára. Az a rendszer, amely a kötelező beadások szilárd normáin alapul, és amely nálunk az állami alapok biztosításának alapvető formáját képezi, az ilyen fejlődést a mezőgazdaságban hatásosan elősegíti. A beadási normák lépcsőzetesen vannak megállapítva azon elv alapján, hogy a nagyobb többet, a kisebb kevesebbet adjon és hogy az EFSZ előnyben részesüljön tekintettel a kezdeti nehézségekre. A normák ilyen megállapítása igazságos. A beadási normák szilárdsága, valamint az a tény, hogy minden gazdaság már előre tudja, hogy az állam egy hektár szántóföld, vagy más mezőgazdasági föld után milyen beszolgáltatást fog igényelni, lehetővé teszi, hogy reálisan és pontosabban tervezze mezőgazdasági termelését az egész -társadalom javára. ^ • Az állam a szövetkezeteseknek és földműveseknek egyszersmind szilárd alapot nyújt a mezőgazdasági termelés fejlesztésére, a jövőre nézve pedig világos távlatot. Hiszen minél többet termelnek, annál többet nyernek terményeiken. Az állam felvásárol minden terven felül elért terméket és a főbb termékfajtáknál az eladást az állam a felvásárló és termelő közötti szerződés alapján garantálja. Az EFSZ-ek és földművesek minden aggodalom nélkül fokozhatják a termelést, mert fáradságuk és a termeléssel járó kiadások megtérülnek és nem vesznek .el, mint ahogy gyakran megtörténik a kapitalista államban. Termelésük jövedelmezőségét szilárd begyűjtési és jóval magasabb felvásárlási árral, valamint towébbi olyan előnyökkel biztosítják, amelyeket az állam főképp az állami felvásárlásnál takarmány, ipari áru és egyebek viszontszolgáltatásában nyújt. in. A szövetkezetesek és a földművesek arra az anyagi támogatásra, amelyet oly nagy mértékben nyernek népi demokratikus államunktól, még szilárdabb tömörüléssel válaszolnak pártunk és kormányunk körül. Egyben növelik a mezőgazdasági termékek termelését. Csak az 1954. évben pl. 291,9 százalékkal több sertéshúst adtak be az állami felvásárlás keretében, mint 1953-ban. A tojásnál ez 372,1 százalékot tett ki. Hasonló kedvező fejlődést mutat a többi mezőgazdasági termékek felvásárlása is. A tanyi EFSZ a múlt évben csak a tejért az állami felvásárlás keretében 383 042 koronát kapott. A ligetfalusi EFSZ szintén emelte munkaegysége értékét a terven felüli tejbeadásokért, mégpedig 203 660 koronával. így az állam azon szocialista elv alapján, hogy „minél magasabb lesz a termelés és a munkatermelékenység, annál nagyobb jövedelmet biztosítanak maguknak a szövetkezetek és a földművesek", amely elv rögzítve van a begyűjtés és felvásárlás rendszerében, megnyitja a falu jólétének távlatát. Ez éppen ellenkezője annak, ahogyan a kapitalista állam valósítja meg a piaci alapok növekedését, mert itt a mezőgazdasági termékek felhalmozása a piacon nem ered a hektárhozamok növeléséből, a " földművesek gabonával telt magtárából, hanem a piaci termelés növekedése az állandóan növekvő adók és adósságok eredménye, amelyek arra kényszerítik a földműveseket, hogy egyre több és több terméket adjanak el saját szükségletük, saját életszínvonaluk hátrányára. Ilyen tehát az elvi különbség a dolgozó nép létérdekeiről való gondoskodás terén a kapitalista és a népi demokratikus államban. Hazánk egész népünk jóléte tervszerű fejlődését tartja szem előtt. Ezért a mezőgazdasági termékek alapjait is, amelyek az egyes termelési forrásokból erednek, az állam kezeiben kell összpontosítani és ezeket a piaci termelés növelésével állandóan bővíteni kell, mert csakis így teljesítheti a szocialista típusú állam gazdasági és politikai feladatait a szocializmus gazdasági alaptörvénye értelmében. JOZEF SULEK A Szlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága szeptember 1-én ünnepi estet rendez a bratislavai Kultúra és Pihenés Parkjában a Vietnami Demokratikus Köztársaság megalakulása 10. évfordulójának tiszteletére. A koreai ifjúság művészegyüttese prágai fellépése után a Szlovák Nemzeti Felkelés 11. évfordulója ünnepségeinek keretében előadást rendez Bratislavában a Kultúra és Pihenés Parkjában. Az előadást 1955. augusztus 28-án tartja 16 órakor. A 103-tagú együttesben kiváló zenészek, szólóénekesek, táncosok, férfi- és női kórusok vannak. Az együttes koreai nép- és múdalokat, operaáriákat, szovjet- és kínai dalokat ad r— M-h ZENÉS Ha Komárom felé akarsz utazni, elmégy a Bratislava-Nové Mestó-i állomásra, beszállsz a személyvonatba, előveszed a könyvet, vagy ha nő vagy, a kötniválót, esetleg útitársaddal mélyedsz beszélgetésbe, és utazol, mint általában egy rendes személyvonatban szokás. Az az csak magadban gondolod, hogy közönséges személyvonatban vagy, mert alig indul, el, a kocsiban megnyikordult egy árva hegedű, (nem megszólal, megnyikordul ) és hangja idegtépően ömlik szét az utasok között. Akarva, akaratlan, hallgatnod kell, a zenét, mert le ugyan nem nyűgöz, de borsódzik a hátad, és így lehetetlen másra figyelned. S amikor a „tenyeremből etetgettem"-nél váratlanul megszakad a „Volt nekem egy fehértollú bóbitás galambom", megkönyebbülve sóhajtasz fel: — Végre ... Még ki sem mondom, 'már rá is tette, hogy „a szívemen mellengettem" és így tovább, ugyanis csak technikai hiba történt, a rozoga vonó esett szét, amelynek/megjavítása nem vesz igénybe sok időt egy „szakembernél". S mire fogcsikorgatva eljutnál 'oda, hogy te lennél „a legboldogabb ezen a világon", kezdődik a kalapozás. Aki orra alatt érzi a kalapot, zavartan kotorász a zsebében és gyűlnek a koronások, 25 és 10 filléresek. Alig csukódik be hívatlan vendéged mögött az ajtó, alig élvezted az újra beállt csendet, az ajtóban ismét felfrücsköl egy elcsépelt dallam, egy másik, de ugyanolyan kimustrált hegedűből. Ügy látszik, kissé már az utasok is sokalják a zenét, mert több helyen eredménytelenül várakozik a kalap. — Micsoda népség... — értékeli az Az esten részt vesznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság prágai nagykövetségének tagjai. Az esten fellép a Szlovák Népművészeti Együttes. elő. A tánccsoport koreai és kínai táncokat mutat be. Részleteket ad elő a Kchongcsü és a Pchacsü operákból. Az együttes vezetője Csho Mun Gi, a Fenjani Állami Művészeti Színház tagja, karmestere Kim Gi Dok, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság Állami Filharmóniájának vezetője. A koreai ifjúság művészegyüttesének fellépése a csehszlovák-koreai barátság örömteljes manifesztációja lesz. VON A T emberek zenei műértését, jobban mondva adakozókészségét az ócska hegedű boldogtalan - tulajdonosa, és sértődötten vonul a másik fülkébe, ahol talán jobban meg lehet indítani a szíveket. S neked e zenés utazás után nem marad más hátra, minthogy figyelmeztesd a Bratislava-Nové Mesto-i állomás vezetőségét és beosztottait, hogy nem mindenki óhajt zenés kocsiban utazni, vagy ha már egyes kocsikban be is vezetik a zenét, az árát legalább számítsák bele a jegy árába, s a kalapozást hagyják el, mert az már nagyon idejét múlt dolog. Vagy egy jobb megoldás: a vonatkísérők ne engedjenek- meg ilyen tevékenységet a vasúti kocsikban, mint a múlt szombaton délelőtt a 10.35 órakor induló vonatban is megtörtént, s az utasok panasza szerint nagyon gyakran megtörténik. J. 1. • GALÁNTÁN augusztus 28-án aratási ünnepélyt tartanak, amelyen kiállítást rendeznek a mezőgazdasági terményekből. A VELESICE nad Roudnicou-i EFSZ tagjai 18 hektárnyi területen 45 mázsás búzatermést értek el hektáronként. A BRNÖBAN szeptember 11-től október 9-ig megrendezendő országos kiállításra több mint 200 gépipari üzemünk készül. IDŐJÁRÁS A reggeli órákban köd. Továbbra is szép idő várható. A nappali hőmérséklet 24—28 fok. Gyenge szél. A koreai ifjúság művészegyüttese Bratislavában